Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-07 / 211. szám
4 NBPÜ JSlG 1961. szeptember 7., csütörtök Gagarin és Tyitov fényképe Az elmúlt hetekben több külföldi Villamosipari szakember látogatta meg a füzesabonyi MÄV villamos alállomást. A közelmúltban is külföldi látogatók fordultak meg itt: szovjet villamosipari szakemberek. A szovjet elvtársak nagy érdeklődéssel figyelték az új, korszerű berendezést, de rövid látogatásuk ellenére is szakítottak annyi időt, hogy baráti beszélgetést folytassanak az alállomás dolgozóival. Meleg, baráti kézfogással búcsúztak el egymástól a látogatás végén a magyar és a szovjet emberek. Az egyik szovjet ember még visszafordult az ajtóból — gyorsan motozni kezdett, kabátjának zsebében — és két fényképet nyújtott át az egyik dolgozónak: Gagarin és Tyitov űrhajósok fényképeit. Kézről kézre járt az ajándék a dolgozók között, majd az üzem faliújságjának üveglapjai alá tették a fényképeket. Azóta is ott van ez a két kép, s reggelente mindig derűs arccal tekintenek az alállomás dolgozói e fényképekre és szeretettel gondolnak a szovjet szakemberekre, tudósokra, akik ilyen nagyszerű eredményeket értek el az űr meghódításában. (—váry) — HATVANBAN a bérházak után hozzákezdtek a magánházak vízvezetékeinek szereléséhez. A tervek szerint 1963-ra a város egész területén zavartalan lesz a vízellátás. — MA DÉLELŐTT 9 órakor VB-ülést tart a Hatvani Városi Tanács. A napirend első pontja szerint Umáthum József, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője beszámol a nyári mezőgazdasági munkák elvégzésének tapasztalatairól cs az őszi munkák előkészítéséről. Ezután dr. Dobos Imre kórházigazgató-főorvos számol be az új kórház munkájáról. — AZ EGRI Gépállomás körzetében 7 DT és 2 univerzális traktor is segít a szántási munkák elvégzésében a gépállomás 123 erőgépe mellett. A „vendég erőgépeket’’ a Pétervásári és a Füzesabonyi Gépállomás küldte segítségül. — A HATVANI irodalmi színpad ma, este 7 órakor, évadnyitó értekezletet tart a hatvani Városi Művelődési Ház klubtermében. — A JÖVŐ évben tovább folytatódik megyénk területén a szőlő- és gyümölcstelepítés. A szőlőből 1200 holdat, gyümölcsből pedig 800 holdat telepítenek a közös gazdaságok. — EBBEN az évben ötezer holdon végeznek kémiai talajjavítást a Talajjavító Vállalat dolgozói megyénkben. A jövő év folyamán még ennél is nagyobb területen kerül sor ilyen munka elvégzésére. Varga Imre: BICEGŐ PRÓFÉTA A FALU szocialista átalakulásának egyik legérdekfeszí- tőbb problémáját tárgyalja Varga Imre kisregénye, a Bicegő próféta. A kisregény alapvető kérdése: képes-e az okos, ésszel gondolkodó magyar paraszt megjárni az öntisztulás kálváriáját? Legyőzi-e indulatait, túlteszi-e magát régi, visz- szahúzó kapzsiságán, sikerrel szabadul-e meg régi tulajdonságaitól? Az önemésztés göröngyös vándorútját járja meg Békési László, a regény hőse, amíg rádöbben az igazságra, és felnyíló szemmel, józanul vizsgálja önmagát is. Alapjában helyes szándékkal indul a szövetkezés útján. Hadifogoly korában már látta, hogyan történt a dán szövetkezés, olvasott sok „ruszki” könyvet, amelyek alapján elképzelte a magyar szocialista szövetkezést is. Csak javaslatait nem értették meg tagtársai. Rákenték a nyerészkedés vádját. Miért nem adja el a szövetkezet feldolgozva az akácfát? Hiszen így nyernének rajta háromszorosan! De javaslatára a felelet: „ugat mán a kapitalizmus megint Békésiből...” Ez a visz- szautasítás nem is vezethet máshová: „Ha a mi szövetkezetünk olyan nyámnyila, hogy nem hajol le az előtte heverő pénzért, de mellé még orrba is vágja azt, aki erre figyelmezteti, akkor nekem ugyan mondhatják, hogy érjem be kevesebbel, mint amennyit egyéni koromban eszemmel, kezemmel megkerestem, mert any- nyira buta nem vagyok, hogy ne biztosítsam a magamét.” Felesége is visszahúzza a szövetkezet szeretetétől, aki talán haláláig sem szokná meg azt. Békési László előtt összeomla- ni látszanak a megvalósítandó álmok, a szép, gazdag szövetkezet gondolata. Vagy az álmokat nem lehet soha meggyökereztetni? Csak szétfoszló délibábok? Vagy egyedül nem lehet ezeket az álmokat ideültetni a megyeri tanyákra? Valahogyan Békési Lászlóban, a prófétában meggyengül a hit, biceg a próféta. De önmagát a próféta nem tagadhatja meg! AZ fRÓ felveti a társadalom felelősségét is. Hogyan segíti a társadalom a kátyúba került gondolatok kimozdítását? Mert ehhez csak kicsiny segítés szükséges! Süveges Sámuel, a tanyákról S2ármazó járási szakember, a párttitkár és az elnök összefogása sikerrel segít kigyógyítani a prófétát bicegéséből. Csak idejekorán kell felismerni az eszes, gondolkodó paraszt hasznos javaslatainak jelentőségét. A küzdelem győzelemmel végződik Békési Lászlóban. Gondolatai már az igazság útját tapossák: „Azért akárhogy is forgatom, abban csak igaza van, mégiscsak individualista módon akartál te élni, kedves Békési László! önző-kuporian, csak magadnak, fityiszt mutatva a többinek. Valamikor pedig nem így prof étál tál, koma! Vagy talán a próféták lába is kibicsaklik néha? Ha meggondolom, úgy akartam én élős- ködni, akár valami hörcsög. Nekem legyen teli kamrám, az övéké meg olyan, amilyen.” Újra dolgozni, tevékenykedni akar, terveket sző, de már a közösség érdekeit szem előtt tartva. Mert valóban csak közösen összefogva lehet meggyökereztetni az álmokat. S a közösség is felismeri a próféta erejét: szeretettel fogadják újra maguk közé Békési Lászlót. A kisregény alapkonfliktusának kibontását a kiválóan jellemzett alakok egész sora segíti. Varga Imre kisregénye az individualista szövetkezeti tag magáratalálásának útját példázza, akit a közösség ereje hoz vissza újra a teremtő munka mezejére, az emberek közé. A kötet az írónak még néhány elbeszélését tartalmazza. Kettő ezek közül újra a szövetkezés problémáit tárgyalja (Kezdet, Családi pofonok), míg a többi az új társadalmi erkölcsi formák ferde kinövéseit ostorozza. A paraszti környezetből városba cseppent „komoly főnök” végtelen messzire elszakad övéitől. Az otthoniak problémája már nem érdekli, nem segít szülein sem, csupán azt tartja fontosnak, hogy a minisztériumi küldöttekkel egy asztalnál üljön. Ez az út vezet egy házasság tragédiájához (Alma a fájától). De gondolkodásra késztetnek azok a kérdések is, amelyeket a Szeretnek vadászni a férfiak című elbeszélés hősnőjének szerencsétlen sorsa felvet. ERDEKES az író sajátos stílusa. Az első személyű előadás, a hősöket gondolkodva csele- kedtető írói eljárás jellemzik Varga Imre alkotásait. Újsze- rűek a művészi megoldások, amelyek feltétlenül figyelmet érdemelnek, hiszen gyönyörködtetnek, és elsődlegesen pedig fejlődő társadalmunk ügyét szolgálják. A kötet a Magvető Könyvkiadó által gondozott „Űj termés” sorozatban jelent meg, 1961-ben. Nagy Sándor Megjelent az útiszótárak sorozatának első kötete A magyarországi idegenforgalom növekedése és az a tény, hogy hazánkból évről évre EGRI VÖRÖS CSILLAG Matróz a rakétában EGRI BRODY Nincs előadás EGRI KERTMOZI A holtak bolygója GYÖNGYÖSI PUSKIN Napiény a jégen GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az osztravai gyors HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ember a Holdon HATVANI KOSSUTH Salem! boszorkányok HEVES Nincs előadás PÉTERVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás műsora. Tiszanánán este 8 órakort Szeress belém Bükkszenterzsébeten este 8 órakor: Százházas lakodalom mind többen látogatnak külföldre, tette szükségessé a Terra Kiadó új sorozatának megindítását: a kétnyelvű útiszótárak kiadását. A sorozat olcsó köteteként most a magyar- német, német—magyar útiszótár került ki a sajtó alól. A kiadvány, mely a két nyelvterület szóanyagát egy praktikus zsebformátumú kötetbe összefogva nyújtja, mintegy 35 000 szótári adatot tartalmaz. Szóanyaga elsősorban a különböző célú utazások alkalmával leggyakrabban felmerülő szava, kát, kifejezéseket öleli fel. A most megjelent kötetet rövidesen követi a magyar- orosz, orosz—magyar útiszótár, s előkészületben van a magyar —.angol, angol—magyar, valamint a magyar—francia és a francia—magyar kötet is. 1361. SZEPTEMBER X* CSÜTÖRTÖK: REGINA 55 évvel ezelőtt, 1906 szeptemberében halt meg LUDWIG BOLTZMANN osztrák fizikus, a mechanika egyik megalapozója. Működése jelentős a termodinamika terén: kimutatta a hőnek más energiává való átalakításakor a hőmennyiség át nem alakuló részének fontos szerepét e folyamatban. Erre jellemző az ún. „Boltz- mann-állandó” elnevezésű szám. Meghatározta az abszolút fekete test sugárzása és hőmérséklete közti összefüggést. Filozófiai munkásságát — mellyel a machizmust bírálta — Lenin nagyra értékelte. 170 évvel ezelőtt, 1791. szeptember 7-én halt meg THOMAS DE IRIARTE spanyol iró. Munkásságát a Tenni amit teszünk című színművével kezdte, majd a Jó guzmán című regényt írta. Halhatatlanná nevét a magyarul Irodalmi mesék címen megjelent művével tette, e verskötetében állatokat szólaltat meg és minden vers irodalmi tanulsággal végződik. 130 évvel ezelőtt, 1831-ben e napon született VICTORIEN SARDOU francia drámaíró. Műveiben ügyesen használta fel a modern színpadi technikát (Agglegények, A szókimondó asszonyság.) Tosca című művéből írta Puccini híres operáját. 95 évvel ezelőtt, 1866-ban e napon született TRISTAN BERNARD francia humorista, kortársai hibáit kacagtató módon leplezte le (Szerkesztő úr, Kis kávéház, Egy rendes fiatalember emlékezései.) Üdvözlet Lengyelországból LUDWIG BOLTZMANN Nagysikerű lengyelországi turnénkról sok szeretettel gondolok az egri közönségre. Műsorunk címe „Hotel Operett”, s a közeljövőben Egerben is bemutatjuk. Tehát a mielőbbi viszontlátás reményében, szeretettel köszöntök mindenkit: ILLYÉS ILONA ^SAAAAAA* INDV FOßPITOM^BKÖlJ6mA XVI. — Utolérni nem tudja — mondta nyugodtan Hapgood, de elhagyni, azt hiszem, tudja. Bison zavartan nézett rá: — Nem értem. — Pedig nagyon egyszerű — felelte Hapgood. — Űrhajóm motorja tíz percig tud működni és másodpercenkénti negyven méteres felgyorsulással huszonnégy kilométeres sebességet fejleszt, pontosabban: huszonhárom és nyolctized kilométerest. Ha felszálláskor ötven méterre növeljük a felgyorsulást, huszonkilenc és fél kilométeres végsebességet kapunk. Ez pedig teljesen elegendő ahhoz, hogy elhagyjuk Kámovot, annál is inkább, mert mi nem teszünk kerülő utat, hogy széjjelnézzünk a Venuson. — Biztos ebben? — kérdezte Bison, akibe Hapgood szavai ismét reményt öntöttek. — Biztos vagyok, de csak abban az esetben, ha nem szállunk fel július 10-nél későbben. — Ilyen rövid idő alatt nehéz lesz elvégezni az összes előkészületi munkát. — Mindent megteszek, hogy elvégezzem időre — mondta Hapgood. — Hét nap áll rendelkezésünkre. Ha erélyesen Nekifogunk a munkának, időben elkészülünk vele. Jöjjön el hozzám holnap reggel kilenckor. Az újságíró eltávozott. Hapgood sokáig ült gondolataiba merülve. Jól tudta: elhatározása, hogy a félgyorsulást ötven méterrel növeli, a legsúlyosabb következményekkel fenyegeti egészségét. Már az előbbi szám, a negyven méter is csaknem másfélszeresen szárnyalta túl a szervezet megengedett terhelését. Az orvos- tudomány megállapította, hogy az emberi szervezetre nem hat károsan a másodpercenkénti harminc méteres felgyorsulás, de ez is csak olyan körülmények között, ha ez a felgyorsulás nem tart tovább egy percnél, ö pedig saját magát és útitársát tíz percen keresztül ki akarja tenni a nehézkedési idő ötszörös megnövekedésének. Igaz, szándékában volt a vízbe merülést alkalmazni, de nem volt biztos abban, hogy eredményes lesz. A kockázat nagyon nagy, de nincs más választása. Vagy vállalja a kockázatot, vagy lemond a harcról és tanúja lesz vetélytársa teljes diadalának. Hapgood szeme előtt egymás után vonultak el a közte és az orosz tervező közötti sokéves harc jelenetei. Eddig Kámov- nak sikerült az elsőség. Hapgood most vissza akar vágni összes eddigi vereségért. Hát lemondhat erről a lehetőségről csak azért, mert fél, hogy megsínyli az egészsége? ^Rokkanjak meg örökre — gondolta —, de előbb megverem magát, mister Kámov!” Hapgoodnak e percben eszébe sem jutott fiatal útitársa. Charles Aldgemon Hapgood neve nagyon népszerű volt az Egyesült Államoikban. A tehetséges mérnök és az űrhajózás neves elméleti tudósa alkotta meg a világon az első atom-reaktív motorral működő sztratoszféra-rakétát. Átrepülte vele az Atlanti óceánt és messze túlszárnyalta az addig élért összes gyorsasági rekordot (a repülés egy óra tizenöt percig tartott), *s egyszeriben világhírű lett. A leszállás után adott interjújában kijelentette, hogy legközelebb túlrepül a Föld határain. Az amerikai lapok „Csillag- kapitánynak” nevezték Hap- goodot, amire az akkor még ismeretlen Kámov szovjet mérnök az amerikai tervező sikerét üdvözlő cikkében megjegyezte, hogy ez a titulus kissé korai még. — Látszólag igaza van —• mondta Hapgood a lap tudósítójának aki megkérdezte tőle, mi a véleménye erről a mondatról. — De az óceán át- repülése és mondjuk a Holdrepülés között alig van különbség. A sztratoszféra-rakétát csak egy lépés választja el az űrhajótól, és én rövid időn belül megteszem ezt a lépést Ezt gondolta Charles Hapgood, de a valóságban másképpen történt, és az első lépést a bolygóközi térség meghódításának útján nem ő tette meg, hanem ugyanaz a Kámov mérnök, akinek szerény megjegyzését elnyelte a dicsérő cikkek halmaza. Erre jól emlékszik Hapgood. Attól a perctől fogva szívós harc indult meg közöttük az elsőségért. Az Egyesült Államok kormánya mindennemű támogatást megadott Hapgoodnak. Hapgoodnak az a szándéka, hogy elsőnek éri el a Holdat, majd a Venust és a Marsot, sok pénzmágnásnak nagyon kedvére való volt, mert abban reménykedtek, hogy kezükbe kaparintják az értékes ásványok kibányászását, amelyekre a bolygókon bukkanhatnak és nem sajnálták a pénzt e terv megvalósításához. Hapgood első célja a Hold volt, mert Kámov csak körülrepülte s nem szállt le a felszínére. Hapgood szorgalmasan építette csillaghajóját, arra számítva, hogy Kámovnak két évnél hamarább nem sikerül megvalósítania második űrrepülését. Az űrhajó már készen állt, amikor meghallotta a hírt, hogy Kámov és Pajcsadze elmiatt azok, akiktől sorsa függött, nem hittek többé benne. Az amerikai lapok elfordultak Hapgoodtól és vetélytársát kezdték magasztalni. A „Hold Kolombusza” cím, amelyet a hangzatos nevekre bukó újságírók adtak Kámovnak, volt az utolsó csepp, amelytől betelt a pohár. érte a Holdat. A csapás nagyon súlyosan érintette Hapgoodot. Az egymásutáni két vereség Hapgood teljes szívéből gyű-, lölte az orosz mérnököt én megesküdött, hogy minden áron elsőnek repül a bolygó’ ra. Tekintély« még mindig elég nagy volt és megkapta a pénzösszeget az új űrhajó megépítésére, jóllehet nent olyan sokát, mint amennyit szeretett volna, De Hapgood számára ennek nem volt leülöd nos jelentősé-! ge. Teljesen magával ra-- gadta a vissza’ vágás gondo- lata. Urrepii’ lését eszköznek tartotta, amely- lyeL leszámol hat ellenfelé’ vei. A repülés tudományos je’ jelentősége másodrendű kérdéssé vált a számára. Hapgood fi’ gyeiemmel kísérte a műsza’ ki lapokat, mit írnak Kámov harmadik űrrepülésének előkészületeiről, hogy valami fogalma legyen vetélytársa űrhajójáról. De Kámov nagyon óvatos volt, s az utolsó napig Hapgood nem tudta meg az olyan fontos adatokat, mint az orosz űrhajó sebessége és mérete. (Folytatjuk)
