Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

1961. szeptember 7., csütörtök NÉPÚJSÁG o Villamos robbantás Bahbász ■Hll IMI r? U IV. újítási kiállítás Petőfik fi rtyán kedvező hatása, mert. évente mintegy hatmillió forint meg­takarítást eredményeznek a régi, elavult módszerekhez vi­szonyítva. Ezek az újítások te­szik lehetővé, hogy az önkőit ség évről évre csökken. A megtakarítások mellett egyes nyítésében éa a különféle munkavédelmi megoldások­ban, de hatásuk kimutatható a vállalati eredmény alakulá­sában is, és nemegyszer nép- gazdasági szinten is mérhetők. A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt területén számos olyan újítás született, ami népgazdasági szinten is nagy jelentőségű. Aranyérmes újí­tások, találmányok is szület­tek, mert az újítóknak az volt a céljuk, hogy a nehéz fizikai munkát könnyebbé tegyék és gépesítéssel az egyes munká­kat rövid idő alatt elvégezhes­sék. Ilyen nemes gondolatok­tól vezérelve születtek olyan újítások, amelyek nemcsak na-, zánkban, hanem külföldön Is nagy érdeklődést váltanak ki. Az újítások közül mint legna­gyobb jelentőségűt, ki kell emelni az Ipari Vásáron aranyéremmel kitüntetett Ur- titz-féle hidraulikus fejtési páncélpajzsot és a Dobos-féle fahántoló gépet. De ezekkel azonos értékű elismeréssel kell szólni Kiss Sándor több mint hatvansizoros újítóról is, aki­nek elmés elgondolásai olyan gépeket szültek, hogy teljesen gépesíteni lehetett az igen nagy forgalmú petőfibányai fatelepet Újításaival azonban nemcsak a fatelepen, hanem másutt is találkozhatunk, ilye­nek a kötélpálya fa tartóáll­vány szerkezete, különféle anyagszállító gépek, a bányá­szati munkát segítő saroló-es fogazógépek. Ki kell emelni még Gömöii István újítót is, aki elgondolá­saival korszerűsítette a bá­nyász legnagyobb segítségét képező kaparóberendezést és a ízállítószalag berendezéseket. A tröszt területén megvaló­sított újítások nagy jelentősé­gét mi sem mutatja világo­sabban, mint a tröszt gazdasá­gi eredményeire gyakorolt ték. Az elfogadott és beveze­tett újításokért másfélmillió forint újítási díjat fizettek ki. A bevezetett újítások gazdasá­gi eredménye a 12 év alatt 27 rhillió forint volt. Az újításoknak nagy jelen­tősége van még a termelékeny­ség növelése és a nehéz fizikai munka állandó csökkentése te­rén. Szükségszerű tehát, hogy az újítók száma növekedjék, hogy az egész dolgozó társada­lom ötleteivel segítse, köny- nyítse saját munkáját és sike­res újításaival gyorsítsa a szo­cialista ipar fejlődését. Az újítási mozgalom kibőví­tése érdekében a trösztnél fo­lyamatosan újítási versenye­ket rendeznek. Jelenleg is fo­lyik a bányásznap tiszteletére rendezett újítási verseny, ami szeptember 30-án fejeződik be. A versenyidőszak végén fog­ják kiértékelni a benyújtott újításokat. Az újítási versenyek sikerét külön jutalmazásokkal igyek­szik biztosítani a tröszt. Tehát az újítók az elfogadott újítá­saikért az újítási díjon felül még értékes díjazásban is ré­szesülnek, az újítási verseny­ben elért helyezéseik szerint. A verseny díjai mind nagy ér­téket képviselő használati tár­gyak, amelyeknek elnyeréséért külön is megéri újítani. A je­lenlegi versenyidőszak végén az elfogadott újításokért a he­lyezéseknek megfelelően 20 dí­jat osztanak ki ló ezer forint értékben. A díjak között talál­ható világvevőrádió, étkészle­tek, porszívó, csillár, evőesz­köz-készlet és egyéb használati tárgyak. Ha csak a felsorolt díjakat és ezenkívül a remélt újítási dí­jat vesszük figyelembe, érde­mes újítani, de nemcsak az anyagi érdekeltség szempont­jából kell és érdemes újítani, hanem munkánk megkönnyí­tése, boldogulásunk s ezen ke­resztül a szocializmus építése szempontjából is szükség van minél több, minél ötletesebb Tanulnak a rózsái bányászok A szüntelenül fejlődő tech­nikai felkészültség megkíván­ja a dolgozók szakmai ismere­teinek gyarapítását is, hogy fokozottabban megállják he­lyüket a maguk munkaterüle­tén. A rózsái bányászok, akik eddig kétlaki életet folytattak, s még pihenésre is alig Jutott idejük, most örvendetesen szép számmal vesznek részt szakmai továbbképző tanfo­lyamokon, a dolgozók esti is­kolájában. Segédvájárt és vá­járképző tanfolyamon 74 bá­nyász tanul; nyolc fő tanul technikumban, egy dolgozó végzi egyetemi tanulmányait és sokan vannak, akik napi munkájuk mellett az általános iskola felső tagozataiban gya­rapítják általános ismeretei­ket. ____ (papp) ... hogy Rózsaszentmárton- ban hamarosan elkészül az új iskola, amelyben a bányász­gyermekek egészségesebb kö­rülmények között tanulhatnak. ... hogy a petőfibányai lakó- telep 5-ös épületének lakói a bányásznap tiszteletére ízlése­sen és szépen kidekorálták la­kóépületüket. ... hogy a Petöfi-altárónál — dicséretre méltó kezdeménye­zésre — a múlt év végén elké­szítettek (félig!) egy nyolc­részes hulladékanyag tároló­helyet a vas- és színesfém-hul­ladékok részére. i.. hogy a Petőfi-altáró dol­gozói csaknem egy vhgonnyi gumihulladékot gyűjtöttek ösz- sze. HEH TETSZIK ... hogy Rózsaszentmárton- ban a MEZÖKER által üze­meltetett zöldségboltban nem lehet friss árut kapni. ... hogy Petőfibányán a lép­csősorokat este nem világítják ki; ez a gondatlanság komoly sérülések okozója lehet. ... hogy a félig kész hulla- dékanyag-tárolóhely befejezési munkáihoz még mind ez ideig nem kezdtek hozzá Petőfi-altá- rónál; pedig csak a boxokat kellene lebetonozni. ... hogy a rózsái IX-es ak­nában, a lejt alatt — műszak­váltások idejére —, nem biz­tosítanak szabad utat a ki- és beszálló dolgozóknak, s a „köz­lekedés” csak a pályakocsikon, vagy a szállítószalagokon ke­resztül történhetik. A Mátra vidéki bányákban a jövesztési munka gépesítésé­nek nehézségei miatt a rob­bantásos jövesztés az általá­nos. Eddig a gyújtózsinóros robbantási módot alkalmaz­ták, ami sok veszélyt rejt ma­gában és csak korlátozott mér­tékben alkalmazható, mert egy lőmester egyszerre hat gyúj­tózsinórt gyújthat meg. A rob­bantás alatt a dolgozóknak 30 méter távolságra el kell men­niük a robbantás helyétől és a robbantás után általában csak 10 perc múlva mehetnek visz- sza a munkahelyre, mert a robbantással járó füst ártalmas a bányászok egészségére. A füstnek nagy része a gyújtó­zsinór égési terméke és amíg a munkahelyről ki nem szellő­ződön, addig a munkát nem lehet folytatni. A műszaki fejlesztésnek sze­repe van a robbantásos jö­vesztés korszerűsítésében is. A robbantásos jövesztés korsze­rűsítését a villamos robbantás bevezetése jellemzi. Számos előnye van gyújtózsinóros robbantáshoz viszonyítva; jö­vesztés szempontjából aktí­vabb és egyenletesebb a szem­nagyság elosztása és a füst­képződés egészen minimális. Alkalmazásával megszűnnek a túlzott korlátozások, mert egy lőmester annyi töltetet lőhet el egyszerre, amennyit a bánya biztonsága megenged, de na­gyobb teljestíményü lövőgép­pel időzített robbantásokat is lehet végezni. Alkalmazása te­hát előnyös a termelékenység szempontjából is, mert a dol­gozóknak kevesebbszer kell a frontot elhagyniuk robbantás miatt és a füst kiszellőzésére való várakozási idő is lecsök­kent. Egyetlen hátránya csa­pán, hogy az indukciós elven működő lövőgépek nem voltak megbízhatók és rövid idő alatt tönkrementek. A dolgozók a sok hibaforrás ellenére is meg. szerették a villamos rob­bantást és követelték, hogy megfelelő, üzembiztos lövőgé­peket gyártsanak a részükre. A lövőgépek gyártásában je­lentős előrehaladást biztosít a tranzisztor széleskörű alkal­mazása. A Mátra vidékiek is kaptak kísérletre egy tranzisz­toros lövőgépet. A dolgozók örömmel fogadták és rövid használat után megállapítot­ták, hogy az egyszerű kezelé­se mellett jobb teljesítményt ad. Meghibásodási lehetősége az indukciós lövőgéphez ké­pest minimális. Eddig csak a külfejtési robbantások történ­tek teljes egészében villamos robbantással. Ahogy a tran­zisztoros lövőgépek nagyobb számban rendelkezésre állnak, lehetővé válik, hogy a tröszt minden üzeme — a bányászok legnagyobb örömére — meg­szüntesse a gyújtózsinóros rob­bantási módot, s teljes egészé­ben áttérjenek a villamos rob­bantásra. A bratislavai televízió műsora 1961 szeptember 7—10-ig Csütörtök: 18,00: Ifjúsági szórakoztató műsor. 19,00: TV- híradó. 19,30: Dokumentumri­port a gyermekgyógyászat győzelmes harcéról. 20,25: Em­berek, földek, gépek. Ismét a Horváthgurabon (Shorvátsky Grob-on). 21,20: Lejtő, cseh film. 22,00: A nap visszhangja. Péntek: 16,00: Iskolások mű­sora. 16,40: Nemzetközi röp­labda-bajnokság közvetítése. 19,00: TV-híradó. 19,30: Ber­linből jöttünk. A Csehszlovák Televízió szerkesztőinek doku­mentumriportja az NDK fő­városából. 20,15: Offenbach: Tulipatan-sziget, TV-operett. 21,30: Időszerű kérdések. — 21,45: A nap visszhangja. Szombat: 18,00 Gyermekmű­sor. 19,00: TV-híradó. 19,30: külpolitikai kommentár. 19,50. Új dalok. 20,00: Első ízben a kamera előtt. Új esztrádtehet- ségek mutatkoznak be. 21,20: A nap visszhangja. 21,35: Ná­lunk, Mechovban, cseh film a falu életéről. Vasárnap: 9,30: Katonák műsora. 10,00: Gyermekmű­sor. lí,30: Mezőgazdasági mű­sor. 15,45: Az NDK—Magyar- ország nemzetközi labdarúgó­bajnokság közvetítése Lipcsé­ből. 17,45: Ifjúsági műsor. — 19,00: TV-híradó. 19,30: Milan Kundera: Utolsó május. Vers Julius Fucikról. 19,40: Titkos Dalok és sanzonok. 21,40: A nap visszhangja. 21,50: Sport­megbízatás, bolgár film. 21,10; eredmények. » •• Kovács János rózsaszentmár- toni vájárt, aki eredményes, jó munkája elismeréseképpen az idei bányásznapon minisztert kitüntetésben részesült, —• megkapta a kiváló bányász­jelvényt. Az első nap a petőfibányai iskolában ELÉRKEZETT a gyümölcs­érlelő szeptember és vele az iskolanyitás ideje is. Szépen öltöztetett bányász- gyerekek sora özönlik az is­kolába. Rengeteg új élménnyel gazdagodva jönnek. Közülük sokan nyaraltak Leányfalun és Párádon, a gyermeküdülők­ben. Az ott szerzett emlékek és örömök most arra sarkall­ják őket, hogy ebben az év­ben még jobb legyen a tanul­mányi eredményük, hogy új­ra üdülni mehessenek. Az önfeledt, kellemesen töl­tött nyári szünidő után kissé nehéz lesz megszokni az is­kolai fegyelmet és a feladatok számonkérését. Kezdetben bi­zonyára szilajkodnak és vissza­vágynak, de a tanulás adta új ismeretekbe való belemélye- dés majd meghozza a lendüle­tet, a becsvágy pedig a szor­galmat is. NEMCSAK a gyermekek ré­szére jelenti a szeptember az iskola kapuinak kinyitását, hanem azoknak a felnőtteknek is. akiknek a múltban nem adatott meg a tanulás lehe­tősége. Megnyüt a felnőttek iskolája is. Mintegy százan végzik az általános iskola fel­sőbb osztályait, hogy általános műveltségüket növelve, helyt tudjanak állni a szocialista építőmunkában. Ebben az iskolában helyet kapott a dolgozók részére rendszeresített bánya- és gép­ipari technikum első két osz­tálya is, ahol szintén kezde­tét vette a tanítás. Az új Iskolaév kezdete azon­ban nemcsak a tanulnivágyók részére jelent várakozásteli újat, a tanárok, mint ne- nevelők szintén a várakozás varázsában élnek és alig vár­ják, hogy ismét oktathassa­nak, taníthassák a jövő nem­zedékét, a mai boldog ifjúsá­got. Nem volna teljes az első iskolai tanítás benyomásainak ismertetése, ha nem említe­nénk meg a tanulók létszámát, hogy ezáltal is lemérhető le* gyen az a felelősségteljes műn-? ka, amit a petőfibányai peda­gógusok végeznek. Erre a tan­évre 778 tanuló iratkozott be, 65-tel több, mint a múlt évben. A beiratkozott tanulókat a tagozatok szerint megfelelően 19 osztályba sorolták be, ezen­kívül működik két napközi csoport és egy gyógypedagó­giai csoport is, összesen tehát 22 tanulócsoport működik. A nevelők létszáma 26 fő, tehát biztosítva van a szükséges tanerő. A tantermek száma azonban kevés és csak úgy tudják biztosítani az összes gyermek tanítását, hogy a má­sodik, harmadik és negyedik osztályok tanulói váltakozva, délelőtt—délután járnak isko­lába. JÓ TANULÁST, becsületes helytállást és szorgalmat kívá­nunk a tanulóknak, a nevelők­től pedig a szocialista nevelő helytállását kérjük ebben az évben is, Baják István, trösztigazgató, az aranyéremmel kitüntetett TJrsitz-féle hidraulikus fejtési páncélpajzs modelljét szemléli. újítások importanyagokat he­lyettesítő jelentősége is van, például az acél fejtési pajzs import faanyagot helyettesít és éves viszonylatban a fabiz- tosítású frontfejtéshez képest újításra. Minden dolgozónak módjában van újítani munka- körülményeinek megfelelő munkaterületen. Újítsunk a jobb, könnyebb munkakörül­mények biztosítása érdekében. egy pajzsberendezés 4760 köb­méter fát takarít meg. A trösztnél eddig 12 év le­forgása alatt 4393 újítást nyúj­tottak be, amiből 1501 volt el­fogadható és azt be i* vezet­Ime, Kiss Sándor, az aranyjelvényes újító, akinek már több mint hatvan újítás fűződik a nevéhez. Az újítók megbecsülését ] fémjelzi a petőfibányai kiállí- j tás. Szükség van az újítások-. 1 ra, mert a műszaki fejleszrést i elsősorban az újítások, mint : rejtett tartalékok biztosítják. ! Az újításoknak nagy szerepük < van a fizikai munka megköny- i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom