Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

2 népújság 1961. szeptember 7., csütörtök A% őszi mezőgazdasági munkák ez év legnagyobb feladatai közé tartoznak Aktívaértekezletet tartottak Egerben (Folytatás az 1. oldalról) Az állattenyésztéssel kap­csolatban Bíró elvtárs ismer­tette, hogy jövőre mintegy négyezer darabbal több hízott sertést vár az ország Heves megye termelőszövetkezeteitől. Ez igen sok feladatot ró a közös gazdaságokra, különösen a ta­karmány biztosításában. Beje­lentette, hogy jövőre több ser- tésfiaztatót és hizlaldát épít­hetnek a termelőszövetkeze­tek. Befejezésül Bíró elvtárs a baromfitenyésztésben előttünk álló feladatokkal foglalkozott, ismertetve, hogy jövőre mint­egy kétmillió baromfit nevel­nek majd fel a megye terme­lőszövetkezetei, értékelte a ter­melőszövetkezetek pénzügyi helyzetét, az építkezések elő­rehaladását, majd sok sikert kívánt a közös gazdaságok ve­zetőinek, tagjainak az őszi munkák időbeni elvégzésé)íez. Bíró elvtárs beszámolója után élénk- vita kezdődött az aktuális feladatok megvalósí­tásáról. Élénk vita mel számolt be arról, hogy az idén húszezer mázsa szőlővel több terem az egri dombokon és a termelőszövetkezeti ta­gok igen lelkiismeretesen dol­goztak a szőlő művelésén s remélhetőleg nem okoz meg­oldatlan problémát e nagy termés betakarítása sem. Fel­készültek arra az eshetőségre is, hogy kedvezőtlen időjárás esetén a nehezen megközelít­hető helyeken, kint a határban dolgozzák fel a szőlőt. Vége­zetül a szövetkezetek távlati tervét ismertette. A több órás vita tapasztala­tait Putnoki László elvtárs, az MSZMP Heves megyei Bizott­ságának első titkára összegez­te. Megállapította, hogy elis­merésre méltóan végezték a nyári munkát a megye szövet­kezetei, gépállomásai, de az utóbbinál megtorpanás tapasztalható. A szántás üteme lassú, minő­ségileg sem megfelelő. Felhívta a pártszervezetek figyelmét, hogy a gépállomá­sokon elsősorban a kétmüsza- kos szántás megszervezését se­gítsék, s a tanácsok feladatai­val foglalkozva hangsúlyozta, hogy a tanácsok legfontosabb feladata most az őszi beta­karítás szervezése, segítése, s teljes felelősséggel kell részt venniük a szüreti munkált szervezésében is. Hangsúlyoz­ta, hogy milyen nagy fontos­sággal bír a háztáji területek kijelölése, kiosztása, a háztáji gazdaságokban felhasználatla­nul heverő szervestrágya ki­hordása, elterítése. A tömegszervezetek felada­tait ismertetve elmondotta, hogy a nőtanácsok a szüreti munkákra, a kukoricaszár be­takarítására s egyéb mezőgaz­dasági munkákra mozgósítsák a termelőszövetkezetek asszo­nyait, családtagjait, a KISZ- szervezetek, s a Hazafias Nép­front-bizottságok is teljes erő­vel segítsék az őszi mezőgaz­dasági munkák elvégzését. Putnoki elvtárs végezetül hangsúlyozta, milyen fontos szerepe van az őszi munkák időbeni elvégzésében a szocia­lista munkaversenynek, ame­lyet a hatvani járás közös gazdaságai kezdeményeztek, majd sok sikert kívánva a to­vábbi munkához, az aktívaér­tekezletet bezárta. Goulart megérkezett Brazília fővárosába, megkezdte politikai tárgyalásait BRASILIA (MTI): Brasíliá- ból érkezett jelentések szerint kedden a késő esti órákban megérkezett a brazil főváros­ba Joao Goulart alelnök. Goulart fogadására a kato­naságtól körülvett repülőtéren megjelent Mazzili ideiglenes elnök, Andrade, a kongresszus elnöke, Carvalho, a Legfelső Bíróság elnöke és Kubitschek, Brazília volt elnöke, valamint a politikai élet sok képviselő­je. Hírügynökségi tudósítások szerint a jelenlevők szívélye­sen fogadták az alelnököt. A három fegyvernem minisztere, akik korábban ellenezték, hogy Goulart átvegye az elnöki te­endőket, távolmaradtak a fo­gadásról. Goulart alelnök a repülőtér­ről Tortoba hajtatott, ahol ha­ladéktalanul megkezdte ta­nácskozásait a pártok vezetői­vel az új kormány megalakí­tásáról. Később az alelnök fogadta a sajtó képviselőit. „Ha a par­lamenti kormányzati rendszer meghozza Brazíliának azt a békét, amelyre oly nagy szük­sége van, akkor az alkotmány módosítása figyelemre méltót nyújtott hazánknak’’ — mon­dotta. Kérdésekre válaszolva kö­zölte, hogy elnöki beiktatásá­nak időpontját még nem tűz­ték ki, mert az új kormány megalakítására irányuló tár­gyalások bizonyos időt köve­telnek. Reuter-jelentés szerint Briz- zola, Rio Grande Do Sul ál­lam kormányzója kedden este rádióbeszédet mondott, amely­ben bejelentette, hogy tovább- rai s harcol az elnök hatalmát megcsorbító alkotmánymódo­sítás ellen. Sao Paulóból jelentették, hogy a Goulart elnöki beikta­tása ellen forduló katonai ve­zetők parancsnoksága alatt ál­ló 1. és 2. hadsereg egységei folytatják útjukat a Goulart elnököt támogató Rio Grande Do Sul állam felé, ahol a 3. hadsereg áll fegyverben. Érte­sülések szerint azonban mind gyakrabban fordul elő, hogy az 1. és 2. hadsereg egyes egy­ségei nem hajlandók teljesíte­ni a kapott parancsot, így pél­dául a légierők egyik ezrede­sét 105 katonájával letartóz­tatták, mert nem voltak haj­landók a 3. hadsereg ellen vo­nulni. Időjárás jelentés A Meteorológiai Intézet Jelenti: Várható időjárás csütörtök estig: Felhőátvonulások, többfelé eső, zi­vatar. Időnként élénk délnyugati, nyugati szél. A nappali felmelege­dés az ország középső és keleti ré­szein is gyengül. várható legmagasabb nappali hő­mérséklet 22-26 fok, a keleti me­gyékben néhány helyen még 2« fok felett, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13-17 fok kö­zött. (MTI) n. hatvani Járás országos versenyt kezdeményezett az ász! munkában As aktívaértekeslet jóváhagyta a verseny feltételeit Ismeretes, hogy a nyári mezőgazdasági munkákban a hatvani járás kiemelkedő eredményt ért el, s elsők között végzett az aratással-csépléssel. Ilyen alapokról elindulva úgy döntöttek a járás közös gazdaságai, hogy versenyre szólítják az ország járásait az őszi mezőgazdasági munkák gyors el­végzésére. A hatvani járás termelőszövetkezetei elhatározták, hogy a vetést október 31-ig, a kukoricabetakarítást, a szárvágás­sal, s behordással együtt, november 7-re befejezik, s az összes szántással végeznek november 30-ra. Az aktívaértekezlet egyhangúlag támogatta a hatvani járás kezdeményezését, s elfogadta a verseny feltételeik E kezdeményezés élénk helyeslést váltott ki a jelenlevő mezőgazdasági szakemberekből, a járások párt- és állami ve­zetőiből, akik egyöntetűen csatlakoztak a felhíváshoz, s elha­tározták, mindent megtesznek azért, hogy a versenyben vállalt határidőre elvégezzék az őszi munkákat. A román párt- és kormányküldöttség látogatása a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban így történt ez a 18-as mű­helyben is, ahol a gyár leg­idősebb dolgozói, a törzsgárda tagjai köszöntötték a vendé­geket; a 19-es műhelyben — a részleg valamennyi dolgozó­jának üdvözletét kifejezve — román nyelvű köszöntővel fo­gadta a hangosbeszélő az oda­érkezőket. Virággal fogadták a delegációt a 17-es műhely­ben dolgozó lányok és asszo­nyok is, akik cserébe a szere­tetteljes fogadtatásért, jelvé­nyeket kaptak a látogatóktól. A mikrohullámú berendezé­seket gyártó műhely dolgozói röpgyűlést rögtönöztek a ven­dégek tiszteleténe, akiket Ko­vács Kálmán, a szerszámké­szítő műhely dolgozója kö­szöntött szívélyes szavakkal, majd a látogatás emlékére a gyár életéről szóló képesalbu­mot nyújtott át a küldöttség­nek. A vendégek nevében Ion Gheorghe Maurer, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnöke válaszolt az üdvözlő szavakra, köszönetét mondott a gyá, dolgozóinak a nagyon szívé!■> 's fogadtatásért, majd a jelenlevő dolgozók kérésére beírta nevét a gyár vendég­könyvébe a következő üdvöz­lettel: „Meleg, elvtársi és testvéri üdvözlet a Beloian- nisz-gyár munkásainak a ma­gyar dolgozóknak! Sqk boldog­ságot és sikert kívánunk kö­zös harcunkhoz!’’ A látogatás végén az üzem dolgozói viharos tapsa, éljen­zése közben búcsúztatták ked­ves vendégeinket. (MTI) csak mintegy húsz százalékká] növekszik majd. A gyárban speciális géptervező részleg működik, amely a technológia tökéletesítéséhez szükséges automata- és célgépeket ter­vez. A vendégek kérdéseire az igazgató elmondta azt is, hogy jelenleg főleg telefonautomata központokat szállítanak a Ro­mán Népköztársaságnak. A baráti beszélgetés után a román küldöttség megköszön­te a tájékoztatást, további si­kereket kívánt az üzem mun­kájához, s a gyár művészeti csoportjai részére ajándékokat nyújtottak át. A román párt- és kormány- küldöttség tagjai ezután meg­tekintették a gyár különböző műhelyeit. A román delegáció tagjai nagy érdeklődéssel figyelték a falusi telefonközpontok gyár­tását, vizsgálgatták a műszere­ket, nézegették a gépeket. Gheorghiu-Dej elvtárs megje­gyezte, hogy ő is dolgozott az elektromos szakmában. így különösen örül a Beioiannisz- gyári látogatásnak, mert a szakember szemével vizsgá­lódhat, ismerkedhet meg a gyár munkájával. Amerre csak elvonultak a vendégek, a társaságukban le­vő magyar államférfiak, a gyár dolgozói mindenütt me­leg szeretettel fogadták őket, virágcsokrokkal kedvesked­tek. A szeretetteljes fogadta­tás hangulatát még növelte, hogy Gheorghiu-Dej elvtárs minden részlegben magyarul jó napot-tal köszöntötte a dol­gozókat. A román párt- és kormány- küldöttség Gheorghe Gheor- ghiu-Dej-nek, a Román Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkárának, a Román Népköztársaság államtaná­csa elnökének vezetésével szerdán délelőtt híradástechni­kai iparunk egyik büszkesé­gét, a Beloiannisz Híradás­technikai Gyárat látogatta meg. Vendégeinkkel együtt ér­kezett a gyárba Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Kiss Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kristóf Ist­ván, az Elnöki Tanács titkára, Hollai Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának vezetője és Púja Fri­gyes külügyminiszterhelyettes. A zászlókkal díszített gyár bejáratánál Csergő János ko­hó- és gépipari miniszter, Diósdi Imre, a tizenegyedik kerületi pártbizottság első tit­kára, Vankó Gyula gyárigazga­tó, Simon József, a gyári párt- bizottság titkára, Varró Vendel, a KISZ-bizottság titkára és Németh János, a szakszerveze­ti bizottság elnöke fogadta a vendégeket. A gyár udvarán több száz dolgozó forró szere­tettel köszöntötte a vendége­ket, majd a Beloiannisz óvo­dájának kis lakói virágcsok­rokkal köszöntötték az érkező­ket. Az igazgatósági tanácsterem­ben Vankó Gyula ismertette a román államférfiakkal a gyár fejlődését. Részletesen beszélt a gyár külföldi kapcsolatairól. Elmondotta, hogy a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársa­ság után a harmadik legna­gyobb megrendelőjük a Román Népköztársaság. Különösen az utóbbi időben szélesedett je­lentősen az áruforgalom. Az elmúlt évben a gyár külföldi szállításainak öt százaléka irá­nyult a Román Népköztársa­ságba, jövőre ez az arány már 12 százalékkal lesz magasabb a tervek szerint. Jövőre befejezik a gyár re­konstrukcióját. Jelentős beru­házással kétszeresére növelik áz üzem kapacitását. A beszámolót nagy érdeklő­déssel hallgatták vendégeink. Gheorghe Gheorghiu-Dej szá­mos részlet iránt érdeklődött Kérdéseire az igazgató elmon­dotta, hogy a magasabb terme­lést elsősorban a technológia korszerűsítésével, gépesítéssel érik el, a dolgozók létszáma kívüli asszony kérésére idő­szerű kérdések szemináriumát szerveztek. A pártoktatásba való bevo­nás a tapasztalatok alapján az alapszervezetek többségében alaposan megbeszélték az emberekkel, kisebb mérték­ben azonban még most is elő­fordult, hogy a tanulásra való beosztás formális volt. Ezek­ben az alapszervezetekben az oktatás megkezdéséig hátrale­vő több mint egy hónap alatt még van mód arra, hogy ezt a hibát helyrehozzák. Az oktatásra való beosztás­sal egy időben megtörtént a propagandisták kiválogatása is. Az alapszervezetek többsé­gében maguk az alapszervezet «vezetői gondoskodtak propa­gandistákról. A városi pártbi­zottság, az eddigi évek gyakor­latától eltérően az idén nem tart tanfolyamot a propagan­disták részére, csupán az okta­tás megkezdése előtt beszélik meg a módszertani problémá­kat. Az oktatás során később is új módszerrel készítik fel a propagandistákat, egy-egy té­makörből nem teljes előadást hallgatnak, hanem csak az új helyzetekből következő új fel­adatok, értékelések ismerteté­sére kerül sor. Ezzel növelik a propagandisták önállóságát és felelősségét. mináriumot ipari és mezőgaz­dasági tagozaton szerveztek, ipari tagozaton 11, mezőgazda- sági tagozaton 1 tanfolyamot. Politikai gazdaságtan első év­folyamát 6, II. évfolyamát 2, III. évfolyamát négy helyen szerveztek. A magyar munkás- mozgalom tanulmányozására egy első és egy második évfo­lyamos tanfolyam kezdődik. A termelőszövetkezeti alap­szervezetekben kéthetes téli tanfolyam megindítását terve­zik, a tanfolyam során az idő­szerű kérdések szemináriumá­nak anyagát veszik át. A vá­ros öt alapszervezetében ugyancsak az időszerű kérdé­sek anyagát dolgozzák fel, kö­tetlen előadások formájában. Lesz a városnak olyan alap­szervezete is, mely kis létszá- < ma miatt nem szervez önálló szemináriumot. Innen a párt­tagok részben másik alapszer­vezet szemináriumán vesznek részt, részben kulturális szer­ződést kötnek a TIT-tel, s on­nan kapnak előadókat külön­böző világnézeti és kulturális előadások megtartására. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy nemcsak a párttagok, hanem a pártonkí- vüliek körében is nagy az ér­deklődés a pártoktatásban va­ló részvétel iránt. Ezt bizonyít­ja például az is, hogy az ÉMÁSZ-nál harminc párton­Ezekben a napokban embe­rek százaival — kommunis­tákkal és pártonkívüliekkel — beszélgetnek a pártszervezeteik vezetőségei arról, hogyan és mit akarnak tanulni a pártok­tatás keretében. Ezt a munkát végzik most Eger város párt- alapszervezeteiben és ma már egyre jobban lemérhető, hogy az érdeklődés a marxista ok­tatás iránt jóval nagyobb, mint az előző években. Ezt bi­zonyítja az is, hogy már eddig 111 szeminárium megszervezé­sét jelentették az alapszerve­zetek. Az oktatásban részt vevők­kel alaposan megbeszélték a legtöbb alapszervezetben, hogy képzettségüknek, felkészülé­süknek és munkakörüknek mely oktatási forma felelne meg legjobban. A beszélgeté­sek során úgy döntöttek, hogy előreláthatóan 43 időszerű kérdések szemináriumát szer­veznek a város alapszerveze­teiben. A marxizmus-leniniz- mus alapelveinék elsajátításá­ra 16 első évfolyamú és 12 második évfolyamú szeminá­riumot szerveznek. A filozófia alapjaival ismerkednek meg a tudományos világnézet alap­kérdései elnevezésű tanfolya­mon. Ilyen tanfolyamot az idén szerveznek először a vá­rosban. Gazdaságpolitikai sze­A pártoktatás megkezdésére készülnek Eger város alapszervezeteiben beszélt a megye kombájnosai- nak teljesítményéről, majd az őszi munkákkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, nehogy kapkodd» legyen úrrá a munkák szervezésénél, mint az egyes helyeken az aratásnál tapasztalható volt. Hangsúlyoz­ta, hogy késlekedés nélkül fo­kozni kell a szántás ütemét, hogy jövőre nagyobb termés­átlag legyen, s a tavaszi kalá­szosok kétszer szántott talajba kerülhessenek, ami tudvalevő­leg érezhetően növeli a gabo­natermés hozamát. Tamás elvtárs hangoztatta, minden lehetőséget fel kell használni arra, hogy időben végezhessenek a silózással, ezért nemcsak a kombájnokat, hanem a silózás hagyományos eszközeit is fel kell használni a kaszától a silótöltőig, hogy biztosítani lehessen az állatok átteleltetését, a hiányzó ab­raktakarmány pótlását. Meggyőzően bizonyította, hogy a különböző mezőgazda- sági gépeket milyen sokrétűen lehet felhasználni, közte az SZK—3-as szovjet kombájnt is, amely nemcsak a kalászosok aratására, cséplésére alkalmas, de fel lehet és fel kell hasz­nálni a napraforgó, az apró­magvak betakarításához is. Nagyértékű gépek ezek —mon­dotta —, nem szabad enged­nünk, hogy az év nagy részé­ben kihasználatlanul álljanak egyes emberek maradisága, túl­zott óvatossága miatt. Végezetül felszólította az ál­lami gazdaságok, erdőgazd.rá­gok vezetőit, hogy az őszi mun­kákban szervezési tanácsokkal, kölcsöngépekkel segíisék a szö­vetkezeti gazdaságokat, s a pártszervezetek a nyár! munkákhoz hasonlóan, most ősszel is nagyarányú felvilágosító és szervező tevékenységet fejtsenek ki a munkák időbeni elvégzé­séért. Sramkó László, az MSZMP Hevesi Járási Bizottságának titkára azokról a lehetőségeké ről beszélt, amelyek a gépállo­mások előtt állnak és nem használnak ki megfelelően, majd ismertette, hogy a járás közös gazdaságaiban mintegy kétezer családtagot is be akar­nák vonni az őszi betakarí­tási munkákba. Kocsmár János, az Egri Vá­rosi Tanács VB-elnöke öröm­A vita során többek között felszólalt Pallagi Imre, a Pé- tervásári Járási Tanács elnök­helyettese is, aki elmondotta, hogy járásukban soha nem ha­ladt ilyen jól a szántás, s kö­zel ötezer holdat munkáltak meg eddig a gépállomás és a termelőszövetkezetek trakto­rai. örömmel állapította meg, hogy az idén többen vettek részt a szövetkezetek tagjai közül a közös munkában, mint bármelyik évben, ez azért is lényeges, mert a munkák nagy részét kézi és fogatos erővel végezték, mivel még az ara­tásban is csak kevés segítsé­get tudtak nyújtani a gépek. Elítélően nyilatkozott azokról a közös gazdaságokról, ahol a takarmányhiány ellenére a lo­vaknak adják a lucernát, az értékes abrakot és sok helyen ennek ellenére sem használ­ják ki a fogaterőt, a lovak ki­használatlanul, az istállóban fogyasztják a drága takar­mányt. A hozzászólók nagy része is­mertette, mi tette lehetővé a nyári munkák időbeni elvégzé­sét, hangsúlyozták, hogy leg­alább olyan jól szeretnék meg­szervezni az őszi munkát is. Ehhez igen sok javaslatot ad­tak. Elmondották, milyen sokat jelent a legnagyobb munkák­nál a prémium kifizetése, mennyire serkentőleg hat, s ugyanakkor a bürokratikus in­tézkedések milyen nagymér­tékben gátolják a munka el­végzését, lohasztják a munka­kedvet. Kelemen János, a Füzesabo­nyi Járási Tanács elnöke, ki­fogásolta a gépállomás trakto­rosai által végzett munkát, a szántás minőségét, amint mon­dotta: így nem tudják megfe­lelően biztosítani a magasabb terméshozamokat, ha a gép­állomás nem végez megfelelő talaj munkát. A munka megja­vítására szigorúbb intézkedé­seket követel, majd ígéretet tett arra, hogy erejükhöz mér­ten mindent megtesznek, hogy az őszi munkákat időben elvé­gezzék a járás területén. Földi József, a Selypi Cukor­gyár igazgatója, hasznos taná­csokat adott a termelőszövet­kezetnek a különböző silóke­verékek készítéséhez, majd is­mertette, milyen répatermés várható az idén a megye kö­zös gazdaságaiban. A vita so­rán felszólalt Tamás László, az MSZMP Heves megyei Bizott­sága mezőgazdasági osztályá­nak vezetője, aki elismerően

Next

/
Oldalképek
Tartalom