Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-07 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Első nap az iskolában AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 211. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1961. szeptember 7., csütörtöki As őssi mezőgazdasági munkák ez év legnagyobb feladatai közé tartoznak Alitívacrtekczletet tartottak Egerben A megye párt, állami, mező- gazdasági szakembereinek, ve­zetőinek részvételével nagy- aktíva-értekezletet tartott az MSZMP Heves megyei Bizott­sága Egerben, a Helyőrségi Tiszti Klub nagytermében. Az egybegyűlt vezetőket és szak­embereket Putnoki László, az MSZMP Heves megyei Bizott­ságának első titkára üdvözölte, majd Bíró József elvtárs, az MSZMP Heves megyei Bizott­ságának titkára, a nyári me­zőgazdasági munkák végrehaj­tásáról és az őszi mezőgazda- sági munkákra való felkészü­lésről tartott beszámolót. Bíró elvtárs elismerően szólt arról, hogy megyénkben a nyári mezőgazdasági munkálatokat időben és megfelelően végezték el a szövetkezeti és állami gaz­daságok, soha ilyen korán nem csépel­tek még el a megyében, mint az idén. Ezután arról szólt, hogy ezt a sikert az tette lehe­tővé, hogy a párt és állami szervek, a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, gépál­lomások időben és megfelelően készültek fel erre a munkára, jól kihasználták a gépeket, s A kombájnok Heves megyében értek el legmagasabb teljesít­ményt, országos viszonylatban. A betakarítással párhuzamo­sán megfelelően haladt a ga­bona felvásárlása is, ámelynek tervét mintegy 1X3 százalékra teljesítették a megye termelő- szövetkezetei, amelyek a vár­hatónál jobb gabonatermést takarítottak be. A nagy nyári mezőgazdasági munkák ideje alatt a gépállo­mások és a termelőszövetkeze­tek alapvető feladatként kap­ták a nyári mélyszántás és ve­tőszántás elvégzését. Eddig mintegy 75 ezer holdon végez­ték el ezt a munkát, s még hátra van 40 000 holdnyi terü­let felszántása. Ez a munka nem haladt kielégítően, mert a gépállomások nem alkalmaz­ták a kettős műszakot, s még az utóbbi időben is lassan ha­lad a két műszak szervezése, pedig a hátralevő felszántatlan területet rövid idő alatt kell megmunkálni. A nyári szántásnál a gépál­lomások nem minden esetben végeztek megfelelő minőségű munkát. Sok helyen szántás után is fehérük a tarló, más­hol pedig nem zárják le meg­felelően a talajt. Ez komoly figyelmeztetés megyénk gép­állomásai számára — hangsú­lyozta Bíró elvtárs, majd azokról a feladatokról beszélt, amelyek az elkövetke- i íendő napokban, hetekben áll- ' nak a megye közös gazdaságai,' gépállomásai előtt. Bíró elvtárs felhívta a figyel­met arra, hogy az őszi betakarítási mun­kák mennyivel nagyobb felkészülést, erőfeszítést igényelnek, mint a nyáriak, hiszen akkor a gépek na­gyobb segítséget tudtak adni, míg az őszi betakarí­tás döntően kézi fogaterő­vel történik, s emellett számításba kell ven­ni a kedvezőtlenebb időjárást, a tartós esőzéseket is. A fel- : adatok igen nagyok., Megyénk-: ben mintegy 74 ezer holdról : kell betakarítani a kukoricát, hétezer holdnyi területről a cukorrépát, tízezer __ holdról a burgonyát, s jelentős területű ; agyéb növényt, viszonylag rö­vid idő alatt — mondotta Bíró elvtárs, majd hangsúlyozta az aprómag-cséplés fontosságát, s felhívta a figyelmet arra, hogy a munka gyorsabb végzésére használjanak fel minél több kombájnt ennek cséplésére. Ezután az egyik legfonto­sabb őszi feladattal, a nagy­számú állatállomány részére történő takarmány-biztosítás­sal foglalkozott Bíró elvtárs. Elmondotta, hogy az idei szárazság komoly veszteséget okozott a ta­karmánytermesztésben, s éppen ezért, amit csak le­het, be kell silózni, nemcsak a silókukoricát, ha­nem a gyengébben fejlett ku­koricát is, valamennyi kuko­ricaszárat, répafejet és más be- silózható zöld növényt. Ehhez az szükséges, hogy a gépállo­mások teljes kapacitással dol­gozzanak. A természeti károk okozta takarmánykiesés pótlására ezenkívül más intézkedéseket is szükséges hozni a termelő- szövetkezetekben, hogy bizto­sítani tudják az állatállomány átteleltetését, a sertések hizla­lását. Igen lényeges feladatként említette Bíró elvtárs a szü­reti munkák elvégzését, ámint mondotta a szűreiét közüggyé kell tenni s a több tízezer mázsa szőlő időbeni leszedéséről, feldolgo­zásáról gondoskodni kell a kö­zös gazdaságoknak, s ebben segíteniük kell a különböző gazdasági és társadalmi szer­vezeteknek is. A szüret idejére egyébként a megyei pártbizottság egy- egy felelőst irányít a szőlős termelőszövetkezetekhez, hogy megfelelően segíthessék e nagy munka időbeni lebonyolítá­sát. Az őszi kalászosok elvetésé­vel kapcsolatban Bíró elvtárs elmondotta, hogy az idén főbb búza kerül elvetésre, s me­gyénkben 36 ezer holdon kell elvetni a kalászosokat. Ez igen nagy feladat elé állítja a me­gye közös gazdaságait s emel­lett nagy gondot kell fordítani a termésátlagok további növe­lésére is, alkalmazni kell to­vábbra is a nagyhozamű kül­földi búzafajtákat, amelyből megyénkben mintegy 15 ezer holdat vetnek el. A vetéssel kapcsolatban Bíró elvtárs fel­hívta a figyelmet arra, hogy legalább 110—120 kilogram­mot vessenek el holdanként, míg ugyanilyen területre a külföldi búzafajtákból 140— 150 kilogrammot kell biztosí­tani, s ügyelni arra, hogy a hazai fajták négy-öt, a külföl­di búzafajták 7—8 centiméter mélyen kerüljenek a földbe. Elismerően nyilatkozott Bí­ró elvtárs azokról a termelő­szövetkezetekről, amelyek nemcsak a kenyérgabona, ha­nem az őszi árpa vetésterüle­tét is növelni akarják, majd felhívta a figyelmet arra, mennyire fontos, ha növekszik az őszi keverékek vetésterüle­te is. Hangsúlyozta Bíró elv­társ, mennyire lényeges fel­adat az őszi mélyszántás el­végzése, minden talpalatnyi föld felszántása, hogy a gép­állomások termelőszövetkeze­tek nyújtott és kettős műszak­ban végeznék ezt a munkát. Bíró elvtárs végezetül azok­ról a feladatokról beszelt, amelyek nem tartoznak szoro­san az őszi munkákhoz, de szintén gondot kell fordítani elvégzésükre. Ezek közé tarto­zik a hús-, tej-, tojásfelvásár- lásd tervek teljesítése, a zöld­ség- és gyümölcsfelvásárlás és elosztás, a bor felvásárlása, a különböző szerződéskötések és azok teljesítése, valamint az állattenyésztés fejlesztése, is­tállók és egyéb gazdasági épü­letek építése. (Folytatás a 2. oldalon.) A Bekölcei Általános Iskola a kicsik birodalma lett. A nagyobbak az egercsehi- bányatelepi iskolába járnak, hogy szakoktatásuk biztosítva legyen. Csak az alsó négy osztály maradt itthon. Már az első napon érdekes újdonság köti le a kis elsősök figyelmét. Csuhaj Marika a számológép rejtelmeivel ismerkedik. Nehezen mozognak a nagy gömbök, de Vályi Jánosné tanító néni segít neki. kAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA>W^AAAAZ>AAAAAAA/VsAAz\AAAAA<XAA/yNAAAAAAA/SAAAAAA/VSAAAAAZVSAAZ^AAAAAA^e e.®e“ÄrS«i í .Megkezdődött a tanítás a körutazásra indult Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen hat egercsehi bányász Szeptember első vasárnapján az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt üzemeiből 42 fő indult el csehszlovákiai és lengyel- országi körutazásra az első fél­évben elért jó munkájuk jutal­mául. Az Egercsehi Bánya­üzemből hat dolgozó — Aszta­los István, Bartha r. Dénes, Dénes József vájárok, Tóth Imre lakatos. Székely Lajos ak­nász és Péró Barnabás sze­mélyzeti vezető — utazott el a csoporttal. . A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány határo­zata alapján az idén már ötödször nyitotta meg kapuit Egerben is a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetem a hall­gatók előtt. Hétfőn délután 4 órakor a másodévesek, kedd délután pedig az elsőévesek tanévnyitójára került sor a Kossuth Lajos utca 13. szám alatt levő iskolában. Az elsősök tanévnyitóján Bíró József elvtárs, a megyei pártbizottság ■ titkára meleg A felsőtárkányi új iskolában vidáman telt az első nap. De azért tanítás után még jó kiszáguldani temberi napfényről íkísa a szép szep­(Kica Béla felvételei) szavakkal üdvözölte a megje­lenteket és ismertette az egye­tem fontosságát, célkitűzéseit, majd sok sikert kívánt a ta­nuláshoz, a hároméves egye­tem elvégzéséhez minden hall­gatónak. Ezután dr. Földi Pál, az esti egyetem igazgatója ismertette az iskola rendszabályát és az első félév tematikáját. Elmon­dotta, hogy ebben az évben több mint 200 személy jelent­kezett az egyetemre, de ebből csak a felét tudták felvenni, s ezért a felvételt nyert hall­gatóknak kötelességük 'úgy ta nulni, hogy rászolgáljanak er­re az „előlegezett” bizalomra. A tanévnyitó után so.- került az első foglalkozásra is. A harmadéves hallgatók tanévnyitójára ma délután ke rül sor az egyetem I. emeleti tantermében. — f. i. — Törik a kukoricát a Füzesabonyi Állami Gazdaságban Megyénk területén a Füzes­> abonyi Állami Gazdaságban > kezdték meg először az idén a 5 kukorica törését A „Marton- 5 vásári 40” korai érésű fajtából > mintegy 100 holdon takarítot- >tak be az új termésből. Ebben S a gazdaságban az idén .1600 > holdon termeltek kukoricát, > amelynek termésátlaga ebben > az évben alatta marad a tava- >lyinak. A betakarítási munkát > gondosan szervezték meg a > gazdaság vezetői, és végzik > most a gazdaság dolgozói, hogy > a termést teljes mértékben be- l takaríthassák. A töréssel egy időben meg­> kezdték a kukoricaszár vágá­> sát is, amelyből silótakarmányt > készítenek. A gazdaság több 5 száz vagon siló készítését ter- £ vezi a frissen vágott kukorica* szárból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom