Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-28 / 229. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Rizsaratás AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 229. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1961. szeptember 28., csütörtök Gromiko felszólalása az ENSZ-közgyűlés keddi ülésén NEW YORK (TASZÜZ): Cromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, felszólalásában megállapította, hogy az ENSZ- közgyűlés jelenlegi ülésszaka az előző ülésszakokénál sokkal zaklatottabb és feszültebb lég­körben ült össze. Gromiko hangsúlyozta, hogy o nemzet­közi feszültség fokozódásának okát a NATO-hatalmak agresz- szdv politikájában kell keresni. A mai nemzetközi kapcsolatok legfontosabb és legégetőbb kérdései — az általános és tel­jes leszerelés, a gyarmati rendszer teljes felszámolása, a második világháború nyomai­nak végleges eltüntetése — még megoldásra várnak. A német hé besser x ödés megkötésének problémája A márnrti nemzetközi kérdés kbaött, amellyel az ENSZ-köz- gyúlés ülésszakának foglalkoz­nia kell — folytatta — a né­met békeszerződés megkötésé­nek problémája különleges he­lye* foglal éL Függetlenül at­tól, hogy szerepel-e formálisan a napirenden, vagy Sem, pilla­natnyilag ez 0 kérdés maga mögé utalja a többit. A szovjet képviselő tüzete- een foglalkozott az államok közötti ellentétek egyik legve­szélyesebb gócpontjának kiala­kulásával. Ez a gócpont Közép- Európa ama részének rende­zetlen helyzete folytán alakult ki, ahol élőbb rombadőlt a hit­leri birodalom, majd létrejött a két német állam. A két ál­lamot — hangsúlyozta Gromi- Ico _ nemcsak a határsorom­pó k, hanem mélyreható táma- dalmi és politikai különbségek választják él. Az NDK örökre szakított náci Németország szégyen- teljes múltjával. Gyöke­resen megváltoztatta gaz­dasági és társadalmi eletet, megfosztotta politikai ha­talmuktól és gazdasági be­folyásuktól a német mill- tarizmus letéteményeseit# Önként korlátozta hadsere­gének létszámát, eltekintett a hadkötelezettség bevezetesetol, és kinyilvánította, hogy nem kívánja atomfegyverrel ellatm hadseregét. Az NDK, szomszé­daival szemben nem támaszt területi követeléseket. Az NSZK-ban viszont a par­lamentarizmus kulisszái mö­gött megbújnak azok, akiket annak idején a fasizmus te­nyésztett ki. Hitler politikai örökösei — miután az ország gazdasági és politikai eleteben elfoglalták a vezető helyeket revansra kezűmnek, a vesz­tett háborúért. Az NSZK kor mánya nyíltan követeli a má­sodik világháború nyomán megállapított határok felül­vizsgálását. Az NSZK politiká­ja mind komolyabban es mind határozottabban tarja fel azo­kat a vonásokat, amelyek második világháborút megelő­zően jellemezték Nemetorsza­g°Gromiko leleplezte a vezető hangoztatott Mziooit AM; met békeszerződés megkötése nek ellenzői folytatják ezt politikát, amely arra ir^n>,u hogy Nyugat-Németors&ag be­kebelezze az NDK-t. A néme­tek már régen döntöttek sor­sukról — jelentette ki a szov­jet képviselő. A németek már döntöttek sorsukról, amikor 1949 őszén megalakították a két önálló államot. Lehetetlen nem észrevenni — hangsúlyozta Gromiko —, hogy a két német állam elha­tárolása nem nemzeti, hanem társadalmi ismérvek alapján következett be. Ebből a helyzetből az egyet­len kivezető út — folytatta — a német békeszerződés megkö­tése és ennek alapján a nyu­gat-berlini helyzet rendezése. Mi hajlandók vagyunk — mondta Gromiko — közös bé­keszerződést aláírni a két né­met állammal, vagy külön-kü- lön az NDK-val, illetve az NSZK-vaL Amikor a Szovjetunió azt ajánlja, hogy a békeszer­ződés alapján rendezzék a nyugat-berlini helyzetet — fejtette ki a Szovjetunió külügyminisztere —, akkor olyan megoldást javasol, amely nem érinti sem a Szovjetunió, sem a nyuga­ti hatalmak presztízsét. A Szovjetunió külügyminisz­tere emlékeztetett rá, hogy a szovjet kormány, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaor­szág kormányával együtt kész ünnepélyes kötelezettséget vál­lalni, hogy megvédi és tiszte­letben tartja Nyugat-Berlin szabad város szabadságát, függetlenségét és jogait. Mint a szovjet kormány és személy szerint N. Sz. Hrus­csov, a szovjet kormány veze­tője nemegyszer kijelentette — mondotta Gromiko —, az Egyesült Nemzetek Szervezete is szavatolná a szabad város státuszát A szovjet kormány kész hozzájárulni ahhoz, hogy a szabad város státuszának szavatolására felhasznál­ják semleges országok, vagy az ENSZ fegyveres erőinek egységét. A nyugati hatalmak, ahe­lyett, hogy leülnének a béke­konferencia asztalához és gya­korlatilag megvitatnák a szov­jet javaslatokat, vagy előter­jesztenék saját javaslataikat, a háborús előkészületek foko­zásához folyamodtak és odáig jutottak, hogy a békeszerződés megkötésének esetére nyíltan, erőszak alkalmazásával fe­nyegetőznek. Gromiko emlékeztetett N. Sz. Hruscsov szovjet kormányfő szavaira, aki hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a békére, a békeszerző­désre válaszul, erőszakot alkalmaznak (vagyis ag­ressziót követnek el), a Szovjetunió kénytelen lesz megvédeni igazságos ügyét, biztonságát, szövetségesei­nek biztonságát, akikkel együtt arra törekszik, hogy a német békeszerződés megkötése útján véget ves­sen a világháború marad­ványainak. E szerződés megkötése — hangsúlyozta — a Szovjetunió, a béke sorsának kérdése, a há­ború vagy béke kérdése. Eb­ben a kérdésben neon lehet semleges egyetlen állam sem. Az ENSZ összességében sem lehet semleges, közömbös szemlélő és nem is szabad, hogy az legyen. Az általános és teljes leszerelésről A szovjet küldöttség vezető­je ezután foglalkozott az álta­lános és teljes leszereléssel. A szovjet kormány véleménye szerint — hangsúlyozta — ez a legfontosabb problémák egyi­ke, amelyet meg keli vitatni az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülés­szakán. Emlékeztetett rá, hogy két évvel ezelőtt N. Sz. Hrus­csov, a szovjet kormány veze­tője az ENSZ szónoki emel­vényéről terjesztette az Egye­sült Nemzetek Szervezete elé az általános és teljes leszere­lés problémáját, amely remé­nyeket ébresztett a leszerelés minden őszinte hívében. Gro­miko emlékezett a Szovjetunió és az Egyesült Államok nem- (Folytatása a 2. oldalon) Megyénk déli fekvésű falvaiban az elmúlt napokban megkezdődött a rizsaratás. A pélyi Aranykalász Tsz-ban például 120 hold rizs levágásához kezdtek hozzá. Napjában 40—42 fő végzi ezt a munkát, s igy 5 holdat tudnak mindennap levágni. A termés köze­pesnek mondható, bár a rizsszemek kitűnő állapotúak. Az egészséges szemeket, és kalá­szokat —, mint a kép is mutatja, örömmel nézegeti Hanzó Ferenc brigádvezető, és Kristóf András, a tsz egyik legöregebb tagja. ^W<AAAAAAAAA.<AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA>MW Sikeres életmentés a szarvaskői Gyöngyvirág-táróban Hétméteres szakadás a a 1-es ereszke légvágatán— A „befulladt” vágatban két bányász maradt Kedden éppen úgy kezdett a délutáni műszak, mint bár­mely más napon. Akkor még senki sem gondolta, hogy né­hány óra múlva bekövetkezik a szerencsétlenség... A rako­dó áthelyezésének munkáit már befejezték, csak a járom- ácsolat mellé akartak még egy ácsolatot beállítani, de a tűzés — az ácsolat deszkázása köz­ben — felülről óriási nyomást kapott a vágat, s az ácsolato- kat összeroppantotta. A jelzés már előbb érkezett: recsegve- ropogva intették a bányászo­kat a fenyőfa rostjai a közele­dő veszélyre. A segédvájár ki­áltott a villanyszerelőnek, aki a vágat alján dolgozott, de az nem hallotta a figyelmeztető kiáltást. Megindult hát rohan­va lefelé a kiáltozó bányász. Aztán rohanás mindketten vissza, de az említett járom- ácsolatnál nem volt tovább merre menni. A vágat besza­kadt, „befulladt”, s a vágatot elöntő vizes úszóhomok elzár­ta a kijutás útját,' börtönbe zárva Erdélyi Imre villanysze­relőt és Molnár Sándor III-as segédvájárt. — „Nincs menekvés!” — gondolta a 24 éves Erdélyi. — „Nem hagynak ... észre­veszik... és nem hagynak” — mondta Molnár, önmaga meg­nyugtatására is. Erdélyi Imre gyorsan neki­látott a szivattyú csövének szétszereléséhez és szerszámá­val kopogtatni kezdte a vasat: — Hátha meghallja valaki... Meghallották... A szakadá­son túl is szétszerelték a szi­vattyú csövét: kaptak tehát le­vegőt, s a csövön keresztül be­szélni is tudtak a bentreked- tekkel. Szerda délután fél öt volt akkor az idő! Riadó a bá­nyában. Taxival jött az üzem mérnöke, Simon Sándor és jött Egercsehiből az úszóhomok­ban legjobban dolgozó csapat, Bartha Rityi Dénesék. Meg­Munkában a csapat. Fáradhatatlanul vágja a rendet Beszteri Béla, Bíró József és Debrei József, de ugyanilyen markot a kaszások nyomában: Szálló Mária, Kristóf László és Kalmár Terézia a pélyi Arany­(iLiss Beia felvételeit zorgalommal szedik a kalászban, . kezdődött a mentés! Drótot dugtak át a szivattyúcsövöH, azzal mérték le, hány méteres a szakadás. A bentrekedteknél rossz volt a levegő, s a víz is állandóan csöpögött rájuk, sőt a vágat alján kezdett felgyü- lemleni — percenként 400 liter víz fakadt fel. Egész éjjel dolgozott a men­tés. Reggel hatra megérkezett a csapat másik fele Bartha Ri­tyi Dénes bátyjának, Frigyes­nek vezetésével. Akkor már a helyszínen voltak az Egercsehi Bányaüzem vezetői is. Foko­zottabb ütemben haladtak elő­re a szakadásban, 3 négyzet- méteres kis szelvénnyel. Tizenhárom órája van benn a két ember az eltömődött vá­gatban, de még egy percet ss aludtak. Figyelik a zajokat, amely milliméterről millimé­terre közeledik, lassan, mert nagyon omlós, vizes a homok. Hat óra... A bentrekedtek fejfájásra panaszkodnak. Tab­lettákat küldenek be nekik a csövön, és élelmet is. Kenye­ret, szalonnával. De nincs ét­vágyuk, a hirtelen ijedtség, a lassan oszló halálfélelem el­zsibbasztotta gyomruk idegeit. Állandóan megy a jelentés a minisztériumba, Budapestre. Háromnegyed 10-kor Simon mérnök jelenti: a szakadáson átdugtak egy másik csövet is, nagyobb a levegőmozgás. Tíz óra... a szakadásból még 2 méter és 10 centi van hátra. Tizenegy óra... a levegő már „húz”. Tizenkét óra 15 perc: a sza­kadás 1 méter 40 centi. Tizenhárom óra 47 perc: kéz­zel kaparják a földet, lyukat csinálnak a jobb sarokba, s a keskeny résen húzzák át a két embert. Az orvos injekciót ad. Nagy az öröm, a két bányász­nak az ijedtségen kívül más baja nem történt. 21 órát töl­töttek föld alatt. Erdélyit 4 he­tes kislánya „várja” otthon, Molnárt két nagy lánya. Simon mérnök telefonon jelenti a mi­nisztériumnak: jól szervezet' akció során megmentették i két bánysáz életét. (pataki A német békeszerződés megkötése a béke sorsának kérdése

Next

/
Oldalképek
Tartalom