Népújság, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-27 / 228. szám

1961. szeptember 27., szerda, NÉPÚJSÁG 9 A javító-nevelő munka eredményes eszköz a bíróság kezében A A T .1ST A — A iftvítA-n^TíalA miiriVá- nevelő munVat niirtt hiintétésit A SZOCIALISTA igazság- BzolgáltatáS egyik büntetési formája a javító-névelő mun­kára kötelezés. Olyan esetek­ben, amikor a börtönbüntetés az elkövetett bűncselekmény súlyához képest nem látszik szükségesnek, a bíróság — megfelelő körülmények fenn­forgása esetén — a bűncselek­mény elkövetőjét javító-neve­lő munkára ítéli. A javító-nevelő munka nem­csak azt jelenti, hogy kisebb jövedelem jut a büntetés ideje alatt az elítéltnek, hanem sok más megszorítást is. Nem léphet elő, szabadságot nem kaphat, nem mondhat fel a vállalatnak, ellenőrzés alatt áll. Ha a javító-nevelő munka ideje alatt hanyagul végzi a munkáját, vagy viselkedéséből arra lehet következtetni, hogy a büntetés e formája nem érte el célját, a javító-nevelő munkát börtönbüntetésre vál­toztathatják át. Erről a büntetésfajtáról, eredményeiről, az elítéltekre gyakorolt hatásáról és arról beszélgettünk az érdekeltek­kel, hogyan foglalkoznak a vállalatok és üzemek az elítél­tekkel a javító-nevelő munka ideje alatt és hogyan viselked­nek az elítéltek. Dr. Kerekes Lajos, az egri járásbíróság elnöke, az alábbiakban mondta el véle­ményét: — A szocializmus építésével egyidejűleg fokozatosan csök­ken a bűnözők száma. Ez a körülmény a különböző gazda­sági tényezők mellett arra is visszavezethető, hogy a szocia­lista büntetőjog fő célja nem a megtorlás. A büntetést nem csupán a dolgozó nép védel­mében, és nemcsak a bűnö­zéstől való visszatartás miatt, hanem azért is kell alkalmaz­ni, hogy a nevelést is szolgál­ja. Ezért mondja ki az alkot­mány 41. §-a többek között, hogy a bíróságok a szocialista társadalmi együttélés szabá­lyainak megtartására nevelik a dolgozókat. — A nevelés többféle lehet. Egyik legalkalmasabb módja a nevelésnek a javító-nevelő munka. Ez olyan intézkedés, amely — a büntetéssel ellen­tétben — kizárólag a javítás­ra és a nevelésre irányul. ALAPGONDOLATA, hogy a büntetés célja szabadságelvo­nás nélkül is elérhető. Az el­ítélt személyi szabadsága sér­tetlen. Az elítélt a bíróság által megállapított munkahe­lyen köteles dolgozni csökken­tett munkabér mellett, kifo­gástalan magatartást kell ta­núsítania. Itt különösen ösz­tönzően hathat a vállalati, vagy üzemi kollektívának a nevelő ereje, amelyben ép­pen dolgozik. — A javító-névelő munká­nál nem annyira a munkabér csökkentésért van a hangsúly, hanem magán a munkán és azon, hógy a büntetés időtar­tama alatt az elítéltet fokozot­tabban figyelemmel kísérjék munkatársai, Szükség esetén pedig megfelelő nevélőhatást is fejtsenek ki az elítélttel szemben. — Sajnos, ma még nem töl­ti be ezt a nemes hivatását a javító-nevelő munka. Ma még csak részletben fizethető p>énzbüntetés jellege van, mert a vállalatok és üzemek formá­lisan kezelik és mechanikusan hajtják végre a javító-nevelő munkát. Nem a javító-nevelő munka intézménye, hanem an­nak végrehajtási gyakorlata rossz. A most készülő új Bün­tetőtörvénykönyv bizonyára gyökeresen javít ezen a gya­korlaton. AZ EGYIK EGRI vállalat személyzeti előadójánál érdek­lődtünk, hogyan foglalkoznak a javító-nevelő munkára ítél­tekkel. — Ezeket a dolgozókat a bérszámfejtés tartja nyilván — volt a válasz. — Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy mi nem foglalkozunk velük. Fi­gyelemmel kísérjük magatar­tásukat, hogyan végzik felada­taikat. Bizony már előfordult olyan eset, hogy a vállalat kénytelen volt javaslatot ten­ni: változtassa át a bíróság az ítéletet börtönbüntetésre. Ezt rendszerint akkor kérjük, amikor az elítélt olyan mér­tékben hanyag, és fegyelme­zetlen, hogy a vállalati kör­nyezet nem tudja „kigyógyíta­ni” az elítéltet hibáiból. — Akad bajunk a javító-ne­velő munkára ítéltekkel. Ezek egy része ugyanis úgy gondol­ja, hogyha önkényesen kilép a vállalattól, akkor á büntetés­től is megszabadul. A ilyene­ket fel kell kutatnunk és gon­doskodnunk kell arról, hogy a bírósági ítéletnek foganatja le­gyen. Eleinte mi magunk sem vet­tük nagyon komolyan a javító­nevelő munkát, mint büntetést. Inkább azt láttuk, hogy a dol­gozó csökkentett munkabér mellett köteles dolgozni. Ma már felismertük jelentőségét és tervszerűen foglalkozunk az ilyeh dolgozókkal. Jó néhány ilyéli társunk komoly hasznát vétte a javító-rievélő munká­nak, sajnos, ázt is fneg keil azonban mondanunk, hogy a javító-nevelő munkára ítéltek jelentős része csak a csökken­tett munkabért látja az ítélet végrehajtásában. Mit mond a javító-névelő munkára ítélt? — Három hónapra ítélték, húsz százalékos fizetéscsökken­téssel — mondja H. Imre. A kevesebb kereset sohasem jőr, jókor. Szégyellem magám, mert az üzemrész, ahol dolgozom, ismeri az okot és a cselek­ményt, amiért elítéltek. Az íté­let jogos, jobb is, hogy nem börtönre ítéltek, de azért az sem kellemes, hogy egy ideig közvetlen munkatársaim érez­tették velem: kevesebbet érek, mint ők, mert büntetés alatt állok. — Lehet, hogy csak én érez­tem a hátrányos megkülönböz­tetést, de a bérjegyzékre pil­lantva, mindig eszembe jut, hogy bűnhődnöm kell. *Ez a büntetés kétségkívül enyhébb és könnyebben elviselhető, mint a börtön, de a bünhődés így is terheli az embert. Nem­sokára túl leszek a büntetésen és merem remélni, hogy a kol­lektíva teljes bizalommal visz- szafogad majd, nem leszek hátrányosan megkülönbözte­tett. A BÍRÓ a személyzeti ve­zető, az elítélt más-más oldal­ról nyilatkoznak, de a véle­mények kicsengése ugyanaz: hasznos és eredményes a javí­tó-nevelő munka a vállalatoknál és az üzemeknél, ha azt he lyesen hajtják végre. Itt-ott még nem értik teljesen és nem alkalmazzák helyesen, s nem kamatoztatják azt az erkölcsi erőt, ami ebben a törekvésben életre kelhet. Dr. Farkas András Dürrenmalt nyilatkozik A Vorwärts című nyugat­német hetilap tudósítója több irodalmi vonatkozású kérdés­sel fordult Friedrich Dürren- matthoz, a világszerte ismert svájci íróhoz. Azt a szót, hogy író — mondotta válaszában egyebek között Dürrenmatt —, legjobb lenne egyáltalán nem használni. A német irodalom minden baja abból ered, hogy mindenki író akar lenni. Ezért aztán megjelenik egy csomó könyv, amelyiket senki sem kíván elolvasni. Egy másik kérdésre vála­szolva Dürrenmatt elmondotta, hogy Svájcban egyáltalán nincs cenzúra, van azonban az ismeretes terror a sajtó és az ötödrangú írók részére. Ezt azonban nem lehet egyhamar megszüntetni. Az írói mester­ség — jegyezte meg Dürren­matt — mindig harcot jelen­tett. Dürrenmatt végül közölte, hogy az utóbbi időben az őt legjobban megragadó könyv egy kanadai professzor mun­kája. Hozzátette, hogy most egy novellán dolgozik, amely­nek címe: A fizikus. Termelési tanácskozást tartottak az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói Vasárnap délélőtt a gyön­gyösi Városi Művelődési Ház­ban termelési tanácskozást tartottak az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat dolgozói. Dobos Bertalanná, a szakszer­vezeti bizottság elnöke üdvö­zölte a megjelenteket, közöt­tük; dr. Rucz Istvánt, a Belke­reskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetőjét, Ivádi Józse­fet, a megyei tanács VB el­nökhelyettesét, dr. Pápai Gyu­lát, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjét, Pálinkás Győzőt, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályvezetőjét, Szacsuri Istvánt, a KPVDSZ megyei bizottságának titkárát és a szállító nagykereskedel­mi vállalatok képviselőit. A vállalat első féléves munkájáról Varga József igazgató tartott beszámolót. — Vállalatunk az első fél­éves értékesítési tervét 103 százalékra teljesítette — mon­dotta többek között. — A bá­zis időszakhoz viszonyítva több mint hatmillió forinttal na­gyobb forgalmat bonyolítot­tunk le. Felfutásunk 105,5 százalék volt a bázishoz vi­szonyítva. A tárgy időszakon belül az első negyedévi teljesí­tésünk 108,7 százalék volt, a második negyedévben tervün­ket 98,3 százalékra teljesítet­tük. A következő árudák értek el kimagasló eredményeket: Eger: 95-ös élelmiszer, 105-ös kantin, 109-es tej, 132-es és 152-es élelmiszer. Gyöngyös: 1-es, 4-es, 19-es élelmiszer, 29-es tej. Hatvan: 66-os és 74- es élelmiszerüzletek. Az önki- szolgáló egységek, egy-két ki­vétellel, erős fejlődést mutat­nak az értékesítési terv tel­jesítésében. Külön ki kell emelni a hatvani 54-es önki- szolgáló élelmiszerboltot, amely az új kiszolgálási for­mában rövid idő alatt kétsze­resére növelte forgalmát. Majd a FÜSZÉRT nagyke­reskedelmi vállalat munkájá­val foglalkozott. Kifogásolta, hogy zsírral és liszttel még nem tudták maradék nélkül ellátni az üzleteket. Egyéb élelmiszerek ellátása megfele­lő volt, az aratás idején is. Bejelentette, hogy a Pest, He­ves, Nógrád megye FÜSZÉRT Vállalattal szocialista szerződést kötöttek október 1-1 hatállyal az idei második féléves tervek túl­teljesítése, a lakosság élelmi­szerrel való ellátásának ma­gasabb színvonalra emelése, a a AAVWW költségek csökkentése, az áru- választék növelése és a társa dalmi tulajdon védelme foko­zása céljából. Foglalkozott a Sütőipari Vál lalat munkájával is, amely még sok kívánnivalót hagy ma­ga után. A tőkehús-ellátás az év elején nem volt kielégítő, éppúgy a csemegeszalámi és a sertés- és gyulai kolbász-ellá­tás sem. Hasonló hiányosság volt a szikvíz és az üdítőita lók ellátásában. A MEZÖKER Vállalat a zöldség- és gyü­mölcs szállítása is kifogásol­ható. A hiányosságok ellené­re javulást mutat az említett vállalatokkal való kapcsolat. — Az új kereskedelmi for­mában működő egységeink száma öttel növekedett — mondotta. így jelenleg válla­latunknak 23 önkiszolgáló élelmiszerboltja van. A szol­gáltatások fejlesztésében is értünk el eredményeket. A házhoz szállításból 830 000 fo­rintot forgalmaztunk. Ebben különösen az egri boltok jár­nak élen. A kibővített kar­bantartó-részleg alkalmas ar­ra, hogy tovább korszerűsítse az árudákat. A vállalat dolgozóinak zöme (a boltvezetők 54,9, az előadók 72,5 százaléka) jól képzett. Túlnyomó többsége élvezi a vá­sárlók bizalmát, amelyet bizo­nyít, hogy mind kevesebb a pa­naszkönyvi bejegyzések száma, de a szakmai képzettséget tovább kell fokozni. Még nagyarányú volt a fluk- toáció az elmúlt évben. Hetven­kilenc új dolgozót vettek fel és 61 dolgozó ment el. Nagy volt a hálózaton belüli mozgás is. A vállalatnak 391 női dol­gozója van, amely a létszám 63,3 százaléka. így bizonyos mértékig indokolt a nagyobb beteglétszám, de mégsem meg­nyugtató, hogy az összlétszám 5,4 százalékát tette ki. Az ipari tanulók tanulmányi átlageredménye 3,6. Az áruda­vezetők, mint Ferenczi János, a 25-ös, Generál Sán&orné, a 92-es, Szabó Illés a 70-es, Te- renyei József a 95-ös, Bakó Ist­ván, a 82-es és Marsó Zoltán, az 50-es bolt vezetője: lelkiis­meretesen foglalkoznak a ta­nulókkal. Ezután a vállalat gazdálko­dási eredményeivel foglalko­zott, amely 138,5 százalékos túlteljesítést mutat. A többlet- nyereségből 15,4 napnak meg­felelő jutalmazási alap és 89 000 forint vállalatfejlesztési alap képezhető. A tervezett termelékenységet 103,8 száza­lékra teljesítették. Az első félévben 20 milliós ; átlagkészlettel dolgoztak, a ter- ! vezett forgási sebesség 31,4 | nap, a tényleges: 30,9 nap. A továbbiakban elmondotta, I hogy összesen 253 alkalommal I leltároztak. Részletesen foglal- ! kozott a tapasztalt hiányossá- gokkal és felhívta a figyelmet ' a társadalmi tulajdon és az ’ áru fokozott védelmére. A há- • lózati ellenőrök összesen 1712 - ellenőrzést végeztek. A Heves megyei élelmiszer­kereskedélmi doléozók a Nóg­rád megyei üzletek dolgozóival páros versenyben végzik munkájukat. A félévé« eredmény alapján a vándóf- zászlót megyénk kereskedői nyerték el. A versenyt tovább folytatják vállalati szintén és az egyes árudák között is. A szocialista brigád címért indított versenymózgalomba ti­zenegy áruda nevézett be, kö­zülük a gyöngyösi 1-es, 4-es és a központ számfejtési csoport­ja, az egri 115-ös, és 92-es, a hatvani 57-es áruda nyerte él a címet. Tovább folytatják a ne­mes mozgalmat, amelybe még több üzlet kapcsolódik be. A megyei önkiszolgáló pénz­tárosi versenyben Pintér Mar­git, a 90-es áruda, Bamberg Irén, a 114-es, Donovár Ilona, a 13-as és Csőke Erzsébet, a 92-es áruda dolgozói nyertek értékes helyezést és oklevél, pénzjuta­lomban részesültek. Az egri 92-es KlSZ-árudát, a gyöngyösi 1-es és a hatvani 57-es árudát kiváló bolt címmel és pénzju­talommal tüntették ki a mun­kaversenyben elért kimagasló eredményei alapján. A múlt évhez viszonyítva 18- cal növekedett az újítások szá­ma, amelyből 16-ot vezettek be. Az elmúlt félévben 5300 fo­rint újítási díjat fizettek ki. Varga elvtárs a továbbiak­ban elmondotta, hogy a harma­dik negyedévi értékesítési ter­vet szeptember 20-án teljesítet­te a vállalat és előre látható­lag, a bázis időszakhoz viszo­nyítva, több mint hétmillió fo­rinttal forgalmaznak többet Vázolta a célkitűzéseket is: a hálózat további korszerűsíté­sét, a boltegységek kulturáltab­bá tételét és az ellátástalan te­rületeken új üzletek létesíté­sét. Hangsúlyozta a szakkép­zettség fokozását, a minőségi munka végzését. Az élénk vitában 16 hozzászólás hangzott el. A felszólalók ja­vaslatokat tettek a hiányossá­gok megszűntetésére. Ivádi Jó­zsef, a megyei tanács VB-eJ- nökhelyettese a nemzetközi helyzetet értékelte, majd a kö­vetkező időszak feladatainak megoldásáról beszélt, hangsú­lyozta a vállalati vezetés szín­vonalának növekedését. Az új vezetőség lelkiismeretesebben foglalkozik a dolgozók magán­ügyeivel is és a személyzeti munkával is. Dr. Rucz István, az áruforgalmi munka jobb megszervezésére hívta fel a fi­gyelmet és kiemelte a szakkép­zés fontosságát. Pálinkás Győ­ző hozzászólásában a volt hiá­nyosságok felszámolásáról be­szélt és hangsúlyozta az ellen­őrzés hatékonyságának fokozá­sát. Javasolta, hogy versenyt indítsanak az ellenőrök között. Felhívta a figyelmet a takaré­kosságra is. Felszólalt Szacsuri István is, valamint Csépány Ferenc, a vállalat főkönyve­lője. Ezt követően Varga József igazgató kiosztotta az oklevele­ket, az igazgatói alapból a 33 000 forint pénzjutalmat. Az első féléves eredmények alap­ján 115 dolgozó részesült pénz­jutalomban és egy Bratislava-i üdülésben. R. I. Megkezdődött a téli tűzelőanyig-szállítás az egri TÜZÉP felnémeti telepéről is. A közeli szarvaskői bányából naponta 2000 mázsát szállítanak a telepre, amit az üzemek, vállalatok és a magánosok még aznap el is szállítanak. Nincs panasz a tüzelófaböl sem, mert több mint tízezer mázsa a tárolt készlet. (Foto: Kiss Béla) Ki tud nagyobbat hazudni?! Az Egyesült Államok Burlington nevű városában hazug- ságolimpiászt rendeztek, s a hazugságok mértékétől füg­gően jutalmazták meg a részvevőket. A díjazott szakmák szerinti megoszlása a következő volt: építési vállalkozó, vadász, zeneszerző... de nem szerepelt a kitüntetettek listá­ján egyetlen nyugati politikus neve sem; Talán kisebbségi érzésünk támadt? Nem értem. Hiszen ismerve a Nyugat ve­zető politikusainak ezirányú képességeit, biztosan merem állítani, a legértékesebb díjakat ők kapták volna. De Gaulle, aki most bezárult vidéki propagandakörútja során a sza­bad és független Algériáról szónokolt; Adenauer, aki a választások idején oly sok mindent ígért, hogy a bolhát is elefántra nagyította. Szerintem hiba volt a hazugságolim- piászt Burlingtonban megrendezni, mert a legmegfelelőbb hely számára a Fehér Ház lett volna. A verseny erkölcsi győztesének így is Kennedy elnök tekinthető, aki leg­utóbbi kijelentéseiért kellett volna, hogy a hazugságverseny babérkoszorúját elnyerje. Azt mondotta Kennedy: Az Ame­rikai Egyesült Államok nem törekszik háborúra, de a Szov­jetunió támadásától minden pillanatban tartani kell, s ezért van szükség a fegyverkezésre, tartalékosok behívására, s a nyugat-berlini provokációkra. (kyd)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom