Népújság, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-19 / 195. szám

2 NÉPÜ3SAG 1961. augusztus 19.. szombat Szántóverseny, szántási vizsga A hazánkban és így me­gyénkben is meghirdetett szán­tási verseny, mint minden a termelést elősegítő mozgalom, abból az elvből indult ki. hogy a szocialista munkaver- 6eny a munkatermelékenység emelésének és a termelés töké­letesítésének olyan módszere, amely a dolgozó tömegek lehe­tő legnagyobb aktivitásán ala­pul. Ezeknek az elveknek figye­lembevételével indítottuk el ez év tavaszán megyénk gépállo­mási, állami gazdasági és ter­melőszövetkezeti traktorosai­nak részvételével az alapfokú üzemi és járási, valamint me­gyei szántóversenyt. A verseny meghirdetésével A SZÁNTÁS minőségé­nek NAGYMÉRETŰ MEGJAVÍTÁSA VOLT A CÉL. amelyben alapvető fontosságú a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének szempontjából a tápanyagok kellő ütemű feltá­rása, a termelés 20—30 száza­lékos növelése. Az egyik leg­fontosabb kérdése termelőszö­vetkezeteink gyors megszilár­dulásának, mezőgazdasági üze­meink fejlődésének. E téren már vannak ered­ményeink, különösen az állami gazdaságok tekintetében, de a termelőszövetkezetekben elért termelési eredmények is bizta­tóak. Mind az állami gazdasá­gok, mind a termelőszövetke­zetek kimagasló termelési eredményeiket — különösen a kalászosoknál —, a jó minősé­gű vetőmag és műtrágya bizto­sítása mellett elsősorban a ki­váló minőségű szántásnak, il­letve talajmunkának köszön­hetik. Nem véletlen, hogy a szán­tási versenyeken részt vevő traktorosokat küldő üzemek vezetői büszkén mondták el, hogy kiváló talajművelő szak­munkásaik jó munkája ered­ményeként 3—4 mázsával emelkedett a terméshozam gaz­daságukban és ezáltal több árugabonát tudtak átadni a népgazdaság részére. De büsz­kén mutogatták a gazdaságok vezetői a szárazság ellenére zöld kukoricatáblákat is, amely szintén a traktorosok lelkiis­meretes munkájának eredmé­nye. Az alapfokú szántási verse­nyeken részt vettek a megyei, járási párt- és tanácsi szervek vezetői is, valamint a trakto­rosok közvetlen munkatársai és az egyes mezőgazdasági üzemek vezetői, s mindannyi­an látták, hogy a gépeken ülő szakemberek milyen nagy erő­feszítéseket tesznek azért, hogy a kiküldő üzemek és gaz­daságok bizalmának megfelel­jenek. De meggyőződhettek ar­ról is, hogy a traktorosok döntő többsége jó szakmai fel- készültséggel dicsekedhet. Ez az érdeklődés azonban azt is magával hozta, hogy többen lámpalázzal, idegeskedéssel versenyeztek. Ennek érthető okai voltak: egyrészt nem szokták meg a versenyadta nyilvánosságot, másrészt mert féltek attól, hogy az általuk A TERMELŐMUNKÁBAN GYAKRAN ELKÖVETETT HIBÁK ITT IS KIÜTKÖZNEK. Előrebocsátom azonban, hogy ma már nem jellemzőek megyénkben gépállomási trak­torosainknál a hibák. Persze, előrebocsátom azt is, hogy a néha előforduló hibákért mi, szakigazgatási, gépállomási és üzemi vezetők is felelősséget kell, hogy vállaljunk, mert a fontos poszton dolgozó trakto­rosokat nem tanítottuk meg a minőségi szántásra, az első percben és elnézőek voltunk velük szemben. A termelői munkában épp­úgy, mint a szántási versenyek alkalmával a legkirívóbb hiba az volt, hogy a megszabott szántási mélységet nemigen akarták, illetve tudták betar­tani. Néhányan az előhántót nem akarták, vagy nem tudták alkalmazni. Voltak olyan trak­torosok is, akik az ekefejet sem tudták megfelelően beál­lítani és csak a verseny alkal­mával tanulták azt meg. Ezek a hibák abból eredtek, hogy kinn a termelőmunkában sem fordítottak egyesek gondot a minőségi követelmények be­tartására. Ellenőrzéseink alkalmával nem egy esetben tapasztaltuk, hogy amikor a traktoros ész­revette az ellenőrző szervek közeledését, leszállt a gépéről és akkor állította be megfelelő mélységűre az ekéket. A talaj rossz lezárása, vagy a tarlók leégetése is kényelmesebb volt a traktorosoknak némely eset­ben és nem gondoltak arra, hogy ez a terméseredmények romlásához vezet. A hibákról tudtak a gépállomások vezetői is, de tudott róluk a termelő- szövetkezetek vezetősége és tagsága is, azonban akárme­lyik szervet nézzük, igen ke­veset tettek annak érdekében, hogy OKOS SZÓVAL, SZAKMAI FELVILAGO­SlTÖ MUNKÁVAL ezeket megszüntessék. Kétségkívül igaz az is, hogy a termelésben nem lehet min­den egyes gép, illetve trakto­ros mellé állandó ellenőrt ál­lítani, mint ez a verseny alkal­mával történt, mert ez nagyon megdrágítaná a termelést és máskülönben is lehetetlen len­ne. Itt elsősorban a traktoros öntudatára, becsületére, a bri­gádvezetőre van bízva az, hogy mindenhol és mindenben a megkívánt és nem utolsó­sorban a szántást végeztető által kifizetett minőségi mun­kát végezzék. Ez érdeke a traktorosnak, a tsz-tagságnak és az egész népgazdaságnak. A szántóversenyek éppen azért nagyszerűek, mert ezek ideje alatt sokan megtanulták a szántási munka követelmé­nyeit, az ekebeállítást, anyitó- és záróbarázda készítését, amelyek eredményeként me­gyénk területén az utóbbi he­tekben igen sokat javult a szántás minősége és ez több terményt, árut jelent a későb­biekben mindannyiunk számá­ra. Gondolkozzanak csak el egy kicsit traktorosaink és rájön­nek arra, hogy rossz vagy jó munkájuk mennyire befolyá­solhatja akár a kalászosoknál, akár a kapásnövényeknél a teméshozamok növekedését, vagy csökkenését. A megye területén például termelőszö­vetkezeteink mintegy 70 000 kát, holdon termelnek kenyér- gabonát és körülbelül ugyan­ekkora területen kukoricát. Ha a szántási, vetési munká­kat jó minőségben végzik, le­hetőség van arra, hogy megyei átlagban egyik évről a másik­ra egy-két mázsával növeked­jék a kenyérgabona termésát­laga, ami azt jelentené, hogy csak Eger város lakosságának egyévi gabonaszükségletét a többletterményből tudnánk biztosítani. A kukoricánál meg a nyári és őszi mélyszántások elvégzésével biztosítani lehet a kétmázsás hozamnövekedést, s ez több mint 30 000 sertés meghizlalásához lenne elegen­dő. A szántóverseny szántási vizsga is volt számunkra, mert ez alkalommal megismertük traktorosaink erényeit, hibáit és nem utolsósorban lehetősé­geinket. A versenyben részt vevők NEM VIZSGÁZTÁK ROSSZUL AZ ALAP­FOKÚ VERSENYEKEN, a végső értékelést azonban megyénk helyezését illetően az országos verseny dönti el, amelyre a következő hetes­ben kerül sor. Megyénk területén a nagy nyári mezőgazdasági munkák eddig soha nem tapasztalt ütemben, az elmúlt évekhez képest egy hónappal előbb fe­jeződtek be, s ezért a teljesít­ményért elismerés illeti a me­zőgazdasági üzemek dolgozóit és az irányító szerveket egy­aránt. A mostani siker azon­ban nem azt jelenti, hogy meg­pihenhetünk és majd ősszel újra nekilendülünk a munkák szervezésének és végrehajtásá­nak. Elért eredményeink és si­kereink ugyanis köteleznek bennünket, hiszen most, ebben az időszakban kell lerakni a jövő év nagyobb termésének alapjait, a trágyázás és szán­tás jó minőségben való elvég­zésével. A mezőgazdaság alapvető munkájában a szántóverseny megtartásával vizsgát is tet­tünk. A megye közel 2000 traktorosából mindössze 150 fő tette le ezt a vizsgát és különböző helyezésekkel, kü­lönböző osztályzatokat nyert. Ez a létszám nyolc százalé­kát sem teszi ki a mezőgazda- sági üzemek össztraktorosai - nak. Éppen ezért .gén fontos feladat és becsületbeli ügy, hogy a tanult és alkalmazott módszereket a versenyek rész­vevői tovább adják az abban részt nem vett traktorosok­nak. A traktorosok tartsák becsületbeli kötelességüknek a szántási munka minőségi megjavítását és a szákigazga­tási szervek dolgozói, a mező- gazdasági üzemek szakembe­rei folytassák a verseny ide­je alatt megkezdett és jól végzett oktatási munkájukat. Végezetül, mint tanulságot le kell szűrnünk a szántóver­senyek tapasztalataiból még azt, hogy ez nem lehet idő­szakos feladat. A versenyt a minőség megjavítása érdeké­ben folyamatossá kell tenni. Éppen ezért már most meg kell kezdeni a községek, a ter­melőszövetkezetek, a gépállo­mások közötti szántóverse­nyek tervezését. Ezeket a ve­télkedéseket úgy kell létrehoz­ni, hogy a fenti alapfokú szán­tóversenyek az őszi mélyszán­tások maradéktalan elvégzé­sével érjenek véget. Ezzel biz­tosítani tudjuk, hogy a járási versenyek részvevői felké­szültebben küzdenek a járási, megyei, illetve országos első­ségért. Utoljára még itt mondok köszönetét mindazoknak a szakembereknek és traktoro­soknak, valamint vezetőknek, akiknek segítségével sikeresen le tudtuk bonyolítani a megye első szántóversenyét. Vajda László, a Heves megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályának vezetője Mindent as emberért A Pravda vezércikke A laoszi lakosság tüntet a lázadók által megszállt területeken 220 nap űrhajón Augusztus 20-án indul a Népújság foly­tatásos regényet G. Martinon 220 nap ürha főn. Tudományos, fantasztikus regény• Sár­köz. i>yula fordításában. A regényt lapunk közti elsőnek. Granadától 8 kilométerre egy öreg olajfa alatt, 1936. augusztus 19-én a fasiszta falangisták főbelőtték Frede- rico Garcia Lorcát, az egyik legnagyobb spanyol költőt. Gyilkosa még ma is él. Az újságírók 25 év múlva, öthó­napi kutatás után végül is rá­találtak. Madrid szűkebb központjá­ban egy különös, 65 év körü­li embefr él. Gazdag és mégis szerencsétlen. Ha el akarja hagyni otthonát, telefonon taxit hív és mielőtt beugrana a kocsi nyitott ajtaján, retteg­ve körülnéz az utcán. Mintha félne valakitől. Egy árnyalak­tól, aki már 25 éve kíséri. Luis, az andaluziai véreb Ez a megtört öreg ember valamikor rettegésben tartotta egész Andalúziát, ö volt a hirhedt Fekete Különítmény parancsnoka, mely halált és borzalmat szórt Andalúzia né­pére. Luisnak hívják. Másik nevét a spanyol újságok ért­hető okokból nem árulják el. A vén gyilkos még ma is fél, hogy utoléri a megérdemelt büntetés, Garcia Lorca, Spa­nyolország nagy költőjének ostoba és szükségtelen megölé­séért. — Különítményem hat em­bert számlált — mondta Luis Ki ölte meg Garda Lorcát? A spanyol költő gyilkosa Madridban él a váratlanul felbukkanó új­ságíróknak. — Néhányan kö­zülük még élnek, ök esetleg többet tudnak mondani... Az újságírók fel is kutatták az egyiket, Luis akkori helyet­tesét. Ez mesélte el nekik, hogy mi történt 1936 nyarán. — Amikor kitört a polgár- háború, Luis felszólított, hogy lépjek be a Fekete Különít­ménybe. Ráálltam. Az volt a feladatunk, hogy ártalmatlan­ná tegyünk minden kommu­nistát, atheistát, egyszóval a í'alangisták minden ellenségét. Garcia Lorca független és sza­bad állásfoglalásával gyanús volt nekünk. Luis nem szívlel­te. Leste az alkalmas pillana­tot, hogy leszámoljon vele. A költő eleinte Madridban élt, ott semmit sem tehettünk el­lene. Vártunk ... Barátja ta­nácsára Lorca 1936-ban, június elején Granadába ment. Olyan volt ez a lépés, mintha egye­nesen az oroszlán barlangjába sietett volna. Lorca, Granada utcáin — Amikor ezt Luis megtud­ta, megparancsolta nekünk, hogy provokáljuk Lorcát. Mi napokig jártunk is a házához és be-bekiáltottunk, hogy ha­marosan leszámolunk vele. Erre ő egyik barátjánál kere­sett menedéket. Ott rejtőzött egy teljes hónapig. Ez az ön­kéntes börtön azonban nem tetszett a költőnek. Habár tud­ta, hogy veszély fenyegeti, augusztus 3-án elhatározta, hogy végigsétál a megkínzott város utcáin. Egyik emberünk észrevette. — Amikor Luis értesült, hogy felfedtük Lorca rejtek­helyét, rögtön intézkedett. Megálltunk a ház kapuja előtt egy autóval. Garcia Lorca fel­öltözve várt bennünket Luis megpofozta, megkötözte és győzelemittassan az autóba tuszkolta. Épp ebben az idő­ben jelentették Madridból, hogy Hacinto Beneventa, is­mert dramaturgot és falangis- tát megölték. Hallva a hírt, Luis felkiáltott: „Nagyon jó, Madridban a vörösök megölték egy emberünket, itt meg Gar­cia Lorca a kezünkbe ke­rült .. Ez a néhány szó a nagy köl­tő halálos ítélete volt. Hiába­való volt Granada számos is­mert személyiségének közbelé­pése, nem tudták megmenteni Lorcát. Még Manuel de Falla-t, a neves zeneszerzőt is össze­verték, mikor kegyelmet meré­szelt kérni Lorcának. Ez is Luis műve volt. A hóhér vért áhított, az áldozat pedig tehe­tetlen volt. — Végre elérkezett augusz­tus 19-e. Harminc fogollyal együtt Lorcát is elővezettük a kivégzésre. Egy Granadától 8 kilométerre levő olajfaerdő felé igyekeztünk. , Menekülj, költő...!* — Amikor az áldozatok felso­rakoztak, Luis felkiáltott: „A költőt ne bántsátok!” Teljesí­tettük a parancsot. A halálra­ítéltek hamarosan holtan he­vertek, csak Garcia Lorca élt. Ekkor Luis odalépett hozzá. Sátáni mosoly volt az ajkán: „Téged a magam lelkére vesz­lek” — mondta neki. Feloldotta kötelékét és rákiáltott: „Mene­külj!” Lorca alig tett néhány lépést, Luis utánafutott és köz­vetlen közelről kétszer tarkón lőtte. Lorca arccal a földre zu­hant. Don Luisnak azonban a sem volt elég. Lábával rugdal­ta bele a költő élettelen testét az előre kiásott közös sírve­rembe. A többi 30 áldozat ak­kor már ott hevert a maguk­ásta gödör mélyén ... ről és választ adjanak kérdé­seikre. Az Egyesült Államok hírügy­nökségei azt az utasítást kap­ták, hogy készítsenek drámai hangú jelentéseket a keletné­met határ lezárásáról, és ennek okairól, hangsúlyozva a Német­országra vonatkozó négyhatal­mi megállapodások megsérté­sének tényét. Végül elhatározták, hogy a kormány legmagasabb kép­viselői nyilvános beszédeikben oly módon foglalkoznak majd a kialakult helyzettel, hogy a politikai és propaganda-célo­kat egyaránt érvényesítsék.” A New York Times tudósí­tója nyíltan beszél az Egyesült Államok külpolitikai tervei­ről: „A kormány az eddigiekhez hasonlóan a fegyveres erők szüntelen növelésére helyezi a fö súlyt. A részleges mozgósí­tások mindennapi menetéről szóló jelentésekben a kormány szemmelláthatólag arról akar­ja meggyőzni a Szovjetuniót, hogy az év végére az Egyesült Államok hatalmas erőt hoz létre akár hagyományos, akár nukleáris háború megvívásá­ra.” Ily módon ez a propaganda- kampány, amelynek célja, meggyőzni a világközvéle­ményt arról, hogy az Egyesült Államok, úgymond a nemzeti felszabadulás és a békés egy­más mellett élés híve, a való­ságban a világ előtt is jól is­mert agresszív politikájának, az „erő helyzetéből” folytatott politikának a leleplezése. (MTI) politikai provokációk központ­jává építsék ki. Az ilyen rend­ellenes helyzet állandóan fe­nyegeti a békét és a népek biz­tonságát. Minden szuverén államnak, így a Német Demokratikus Köztársaságnak is — hangsú­lyozza a nyilatkozat —, joga van ahhoz, hogy védelmezze biztonságát. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága élesen bí­rálja a francia kormányt, ami­ért támogatja Adenauert és revansista politikáját A nyi­latkozat kijelenti, kedvező vá­laszt kell adni a Szovjetunió és más országok által előter­jesztett indítványokra. Nem szabad megengedni, hogy Nyugat-Berlin továbbra is a provokációk melegágya le­gyen. Szabad várossá kell vál­toztatni, amelynek státuszát nemzetközi szerződések szava­tolják. A Politikai Bizottság felszó­lítja a francia népet: a hitleri iga alóli felszabadulás 17. év­fordulójának alkalmából még határozottabban nyilvánítsa ki békeakaratát. (MTI) imperialisták távozását La ősz­ből. Sok helyen a lakosság le­vélben fordult a törvényes kormánynak és a laoszi Haza­fias Frontnak a Na Mon-i tár­gyalásokon részt vevő küldött­ségéhez, beszámolva arról, hogy saját szemével győződött meg az amerikai, thaiföldi dél-vietnami és Fülöp-szigeti csapatok Laoszba áramlásáról. A levelek sok esetet hoznak fel arra, hogy az idegen ka­tonák és a garázdálkodó láza­dók falvakat égetnek fel és le­mészárolják a lakosságot. NA MON (Uj Kína): Mint­egy harmincezer laoszi, köztük buddhista szerzetesek és kü­lönféle foglalkozású lakosok tüntettek legutóbb a laoszi lá­zadók által megszállt Vientia­ne tartomány több városában és helységében. A tüntetők elítélték az Egye­sült Államokat és a lázadók csoportját, amiért háborús előkészületeket folytat, és úgy­nevezett „tisztogató” hadmű­veletekkel szabotálja a béke­tárgyalásokat A tömeg min­denütt követelte az amerikai ra irányuló feladatok megol­dásával a Szovjetunió jelentős lépést tesz előre a szükségle­tek szerinti kommunista el­osztási elv gyakorlati megva­lósításának útján. E program végrehajtása világtörténelmi jelentőségű lesz. A szovjet ál­lam példát mutat valamennyi nép számára az emberek nö­vekvő anyagi és szellemi szük­ségleteinek valóban teljes ki­elégítésére. A Pravda azzal zárja vezér­cikkét, hog>, a szovjet mun­kásosztály, kolhozparasztság és értelmiség most magasra emeli a kongresszusi munka­verseny zászlaját, megsokszo­rozott erővel dolgozik a kom­munizmus nagyszerű épületén. (MTI) A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata PÁRIZS (TASZSZ): A Fran­cia Kommunista Párt Politikai Bizottsága csütörtökön nyilat­kozatot adott ki, és ebben hangsúlyozza, a nyugatnémet militaristák már hosszú évek óta arra törekedtek, hogy Nyu- gat-Berlint a Német Demokra­tikus Köztársaság ellen irá­nyuló gazdasági kémkedés és Times azonban közzétette washingtoni tudósítójának részletes jelentését a Kennedy- kormány határozatáról, amely­nek értelmében „aktív propa­gandát” kell folytatni a berlini helyzettel kapcsolatban. „A kormány egyik vezető tagjának” kijelentéseire hivat­kozva, a New York Times tu­dósítója a következőket írja: „Az eltervezett propaganda­hadjárat keretében az Egyesült Államok nagykövetei utasítást kapnak a különböző országok kormányfőinek meglátogatásá­ra, avégett, hogy tájékoztassák őket a Nyugatnak a berlini válsággal kapcsolatos lépései­NEW YORK (TASZSZ): A jelenlegi berlini helyzet „elő­nyös az Egyesült Államok szá­mára”: feltétlenül fenn kell tartani a feszültséget és egy­idejűleg világméretű propa­ganda-kampányt kell szervezni „a berlini válság” körül — amint amerikai sajtójelenté­sekből kitűnik, ezek a Ken- nedy-kormány legújabb kül­politikai és propaganda irány­elvei. Kennedy augusztus 15-én zárt ajtók mögött tájékoztatta az amerikai újságírókat. Az ér­tekezletre külföldi tudósítókat nem engedtek be. Az elnök ki­jelentései nem kerültek nyil­vánosság elé. A New York MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda pénteki száma ismét vezércikkben foglalkozik az SZKP nemrégiben nyilvános­ságra hozott programterveze - tével. A vezércikk ezúttal a programtervezetnek az élet­színvonal emelésével összefüg­gő tételeit kommentálja. A vezércikk hangsúlyozza, hogy a programtervezet sze­rint a Szovjetunióban kell el­érni világviszonylatban, tehát bármely kapitalista országhoz képest is, a legmagasabb élet­színvonalat. E cél megvalósí­tásának útja részint a végzett munka mennyiségétől és mi­nőségétől függő egyéni mun­kadíjazás emelése, ugyanak­kor a kiskereskedelmi árak leszállítása és a lakosságra ki­vetett adók megszüntetése, részint azoknak a társadalmi alapoknak bővítése, amelyek a végzett munka mennyiségé­től és minőségétől függetle­nül, vagyis ingyenesen kerül­nek szétosztásra a társadalom tagjai között. A Pravda a programterve­zet alapján vázolja a lakás- építési feladatokat, — a mun­ka- és életkörülmények javí­tására, a lakosság fokozott egészségvédelmére teendő in­tézkedéseket. Hangsúlyozza, hogy az anyagi jólét fokozásá­Amerikai propagandalárma Berlin körül

Next

/
Oldalképek
Tartalom