Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

f 2 NÉPÚJSÁG 1981. Július X, péntek Az E1\SZ Biztonsági Tanácsának ülése a kuwaiti kérdésben NEW YORK (TASZSZ): Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán folytatta a kuwaiti helyzet megtárgyalását. Anglia képviselője tiltakozott azel- len. hogy Irak képviselője ad­dig, amig a Biztonsági Tanács rá nem tér a napirenden levő pont érdemleges megtárgyalá­sára, ismertesse kormányának nyilatkozatát. Ezután Zorin, a Szovjet unió képviselője vette át a szót. Hangoztatta, a kuwaiti kérdést mind Anglia, mind Irak küldötte előterjesztette. Éppen ezért — mondotta — Iraknak jogában áll, hogy a Biztonsági Tanács tagjai előtt kifejtse álláspontját az ügy­rendi kérdésről. A szavazás eredményekép­pen Irak képviselőjének lehe­tővé tették, hogy felszólaljon az ülésen. Ezután Zorin, szovjet kül­dött tiltakozott azellen, hogy Kuwait képviselője részt vesz a Biztonsági Tanács munká­jában. Kuwait területét ugyan­is angol csapatok tartják meg­szállva — hangsúlyozta Zorint — és ilymódon Kuwait képvi­selője nem képvisel szuverén államot és a munkában való részvétele nem segíti elő a na­pirenden álló kérdés tárgyi­lagos megvitatását. A Biztonsági Tanács ezután rátért a kuwaiti helyzet érdem­leges megtárgyalására. Az ülés első szónoka Pacsa- e*i, Irak képviselője volt. Han­goztatta, hogy Nagy-Britannia csapatai megszállás alatt tart­ják Kuwaitot és el akarják foj­tani e terület nemzeti felsza­badító mozgalmát Anglia ugyanígy cselekedett a kuwaiti népnek az angol gyarmatosí­tók ellen vívott küzdelmének története során. Történelmileg bizonyított tény —* jelentette ki Pacsacsi, hogy Kuwait Irak­hoz tartozik. A kormánynak eltökélt' szán­déka, hogy békés eszközökkel érvényesíti jogait. A brit kor­mányt megrettentette a kuwai­ti nép nemzeti felszabadító mozgalma és fegyveres eszkö­zökhöz nyúlt, hogy megőrizze gyarmati uralmát az ország fölött Pacsacsi hangsúlyozta, az iraki kormány még ilyen körülmények között sem mond le kuwaiti jogairól. Irakot szá­mos barátja támogatja. A kül­dött ezután javasolta, a Biz­tonsági Tanács kötelezze az angol kormányt, hogy vonja ki csapatait Kuwaitból és tegye lehetővé az ország népének, hogy sajátmaga döntsön sorsá­ról. Ezután Zorin, a Szovjetunió képviselője emelkedett szólás­ra. Hangoztatta, a Biztonsági Tanácsnak ismét olyan hely­zetet kell megvitatnia, amely a békét és biztonságot fenye­geti. Mint ismeretes — hang­súlyozta Zorin — három hét­tel ezelőtt jelentette be Nagy- Britannia egyik gyarmatának — a kuwaiti protektorátusnak függetlenségét. Csaknem köz­vetlenül ezután Kuwait terüle­tére páncélkocsikkal, lökhaj- tásos repülőgépekkel és rnás modern hadifelszerelésekkel ellátott nagyszámú angol csa­patok vonultak be. Nagy-Bri- tannía azzal próbálja indokol­ni kuwaiti partraszállását, és hadiflottájának e térségben történő összpontosítását, hogy ezzel az Irak részéről fenye­gető agressziót kívánja vissza­rettenteni. Ez az álláspont azonban teljesen tarthatatlan, mivel Kuwait területén egyál­talán nem állomásozik semmi­féle iraki hadsereg. Sőt, mi több — folytatta Zorin — a Biztonsági Tanács már megis­merkedhetett az iraki kormány hivatalos nyilatkozatával, amelyben a kormány közölte, hogy nem szándékszik semmi­féle fegyveres intézkedést ten­ni a kuwaiti sejkség ellen és nem akarja erőszakkal érvé­nyesíteni kuwaiti jogait. Ha Nagy-Britannia szövetsé­gesei segítségével hisztériát próbál szítani Iraknak Kuwait- ról elhangzott kijelentésével kapcsolatban, akkor emögött nyilvánvalóan nem a közel­i— keleti térség békéjéről ée biz­tonságáról való aggodalom rej­lik, hanem egészen más cél. E célt könnyen ki lehet találni, ha tekintetbe vesszük, hogy a gyarmatosítók több ízben ha­sonló taktikát folytattak és tolvajt kiabáltak ott is, ahol egyáltalán nem volt tolvaj. Ilyen cselvetéshez folyamod­tak az angol gyarmatosítók 1958-ban, amikor a közép-ke­leti béke megőrzésének jel­szavával csapataikat Libanon és Jordánia területére vezé­nyelték, hogy ilymódon lénye­gében élőkészítsék Irak fegyve­res megtámadását. így történt korábban is, amikor Nagy- Britannia Franciaországgal és Izraellel együtt közvetlen tá­madást hajtott végre az Egye­sült Arab Köztársaság ellen. Nagy-Britannia ekkor is a kö­zép-keleti béke és biztonság miatt érzett „aggodalom” jel­szavára hivatkozott. Ugyanígy cselekedtek a belga gyarmato­sítók is, amikor megtámadták Kongót, valamint a portugál gyarmatosítók, akik csapataik­kal elárasztották Angolát és irtóhadjáratot folytatnak a gyarmat lakossága ellen. Zorin a szovjet küldöttség nevében közölte, a Biztonsági Tanács tegyen határozott lépé­seket és kötelezze a2 angol kormányt arra, hogy azonnal vonja ki csapatait Kuwait te­rületéről. Csak ezután lehet azokról a további intézkedé­sekről tárgyalni — hangsúlyoz­ta Zorin, — amelyek arra hi­vatottak, hogy az ENSZ alap­okmányával összhangban, bé­kés úton és erőszak alkalma­zása nélkül oldják meg az il­lető térségre vonatkozó vitás kérdéseket. (MTI) Film a fajvédők garázdálkodásáról Londonban bemutatták a Szabadítsátok fei népemet cí­mű 23 perces dokumentumfil­met, amely szenvedélyesen el­ítéli a Dél-Afrikai Köztársa­ságban uralkodó vad fajüldö­ző önkényt, bemutatja a ,,re- zervációkba” terelt afrikaiak szörnyű életét, a fajüldözők kilengéseit, a városokban és a sharpervillei bér és tüntetők barbár lemészárlását. A film közadakozásból készült, s ezenkívül egyes társadalmi és szakszervezetek is adtak pénzt hozzá. A felvételek természe­tesen nem készülhettek a Dél- Afrikai Unióban, a rendező híradókat és televíziós filme­ket használ fel. Egyes jelene­teket titokban vettek fel a Dél-Afrikai Unióban, majd il­legálisan Angliába csempész­ték. Számos jelenetet az ese­ményekről beszámoló doku­mentumok alapján Angliában élő délafrikaiak, indiaiak és ghanaiak részvételével Angliá­ban forgattak. A film szöve­gét James Cameron, az ismert újságíró, számos Afrikáról szóló könyv írója írta. ták jónak, hogy az úr mellett maradjon, aki magához szok­tatta és asszonyává tette. Egyedül volt a világban, nem volt más választása, hova lett volna a feldúlt országban. ★ A sárga hintó a csináltútra ért. A kocsis a szolnoki útra fordult az útkeresztezésnél. — Emerre te, jámbor — Szólt a kocsisra Szabó. A vágtázó lovak száján na­gyot rántott a kocsis, mire a lovak megtorpantak. Szabó hirtelen haragra ger­jedt. — Kíméletesebben, te jám­bor! Mindig is tanítottalak, hogy az állatokkal szeretettel bánj! Egerbe megyünk. Vágtában; — Harapdálta Szabó a szavakat. A két almásderes röpítette a kocsit, miközben Szabó Ist­ván tovább hangoskodott a kocsiban. — Az állatokkal kíméletesen kell bánni, mert az hűséggel fizet, ha jó vagy hozzá, csak az ember, az értelmes és gondolkodni tudó ember veszi el tőled a kényelmet, az eléje tett vagyont és rangot hitvá­nyul, és fizet mindezekért hűt­lenséggel. De most megkérge- sedett a szívem. Nem várhat egyikőtök sem kegyelmet. Le­gyen hozzátok kegyelmes az a magasságos Isten. Werbőczi könyvében megvagyon írva a hitvesi hűség megszegőire is a törvény, és a felbujtókra A tiltakozó tüntetések napló befejeződött Algériában 4 katonai kéaxuitaég marad karhatalmi erők a tüntetőkkel való összecsapások során 80 algériait megöltek, de becslé­sek szerint a halálesetek szá­ma valószínűleg meghaladja a százat. A sztrájkok és a tün­tetések határideje szerda éj­félkor lejárt és így valószínű, hogy csütörtökön folytatni fogják a munkát. A katonaság azonban továbbra is készült­ségben marad, különösen azo­kon a területeken, ahol leghe­vesebbek voltak az összecsapá­sok és ahol a francia hatósá­gok attól tartanak, hogy a ha­lálos áldozatok temetése alkal­mából esetleg újabb inciden­Irak folytatja harcát az an<*ol imperializmus ellen, — jelentette ki Kasszem miniszterelnök Ulabb brit csapaterősítések útban Kuwait felé BAGDAD (MTI): Kasszem iraki miniszterelnök szerdán az Irak biztonságát fenyegető an­gol csapatösszevonásokra való tekintettel több órás repülő- utat tett az ország déli része és a kuwaiti határ mentén. A bagdadi rádió ismertette Kasszem miniszterelnök nyi­latkozatát, amelyet az iraki hírügynökségnek adott. A miniszterelnök hangoztat­ta, hogy valótlanok az iraki csapatösszevonásokról terjesz­tett angol hírek és kijelentette, Irak békés ország, de megvédi jogait. Kasszem megismételte azt az állítását, hogy Kuwait Irak szerves része és hangoztatta, az iraki nép minden törvényes eszközzel folytatja harcát az angol imperializmus ellen, mindaddig, amíg az Arab-öböl mentén fekvő országok fel nem szabadultak és Kuwait vissza nem tért az anyaország­hoz. Ma már világszerte fel­ismerik — mondotta a minisz­terelnök —, hogy Kuwait úgy­nevezett függetlensége nem igazi függetlenség és az impe­rialisták hídfőszerepet szánnak neki. Lehet, hogy az imperia­lizmus befolyása alatt álló sejk ezt elfogadja, de az iraki nép nem hajlandó hozzájárulni ah­hoz, hogy hazájának egy részét eladják az imperialistáknak. Kasszem végül hangsúlyozta, hogy a Kuwait területén folyó angol csapatösszevonások ve­szélyeztetik Irak békéjét, és biztonságát. Az imperializmus­ra azonban elkerülhetetlen ve­reség vár. Mint a Reuter jelentette. Kasszem szerdán este fogadta a Szovjetunió bagdadi nagykö­vetét, valamint Tunézia és Ma­rokkó ügyvivőjét. EL KUWAIT: A TASZSZ bagdadi lapje­lentésekre hivatkozva, rámu­tat, hogy Kuwait fővárosa ka­tonai erődhöz hasonlít, az ut­cákon angol harckocsik és pán­célautók cirkálnak. Bahrein szigetéről további két angol gyalogos egység van úton Ku­wait felé. A kuwaiti sejk fel­kérte az angol konzult, hogy bocsásson rendelkezésére kato­nákat palotájának védelmére. Nyugati hírügynökségi jelen­tések szerint csütörtökön a hajnali órákban Kuwait felé tartó angol hadihajók újabb csoportja jutott be a Szuezi- csatomába. A hadihajók közt van a Centaur repülőgép- anyahajó is. Nairobiból szer­dán este további angol egysé­gek indultak repülőgépen Ku- waitba. (MTI) sekre kerül sor. Az algíri rá­dió szerda esti közlése szerint több algériai faluban és város­ban, nevezetesen az Algírt kö­rülvevő, körülbelül 50 kilomé­teres körzetben éjszakai kijá­rási tilalmat rendeltek el. ★ KAIRO: Az „Algériai Köztársaság hangja” rádió szerda esti adá­sában újból hangsúlyozta az algériai nép szilárd elhatározá­sát, hogy kivívja függetlensé­gét. „Népünk folytatja harcát addig, amíg a függetlenség zászlója nem leng egész Algé­ria felett” — mondotta a rádió. CASABLANCA: Ferhat Abbasz, az algériai ideiglenes kormány miniszter- elnöke és II. Hasszán marok­kói király szerdán beszédet mondott egy casablancai nagy­gyűlésen, amelyet az algériai tüntetőkkel való szolidaritás kifejezésére rendeztek meg. A miniszterelnök a többi kö­zött kijelentette, hogy Algéria fel akarja építeni az arab Maghrebet (Arab-Észak-Aíri- kát), amelynek több mint 30 millió lakosa lesz. Hozzátette, hogy kormánya hajlandó az egyenlőség alapján szövetséget kötni bármely országgal, így Franciaországgal is. Megemlé­kezett az algériai felszabadító harcokban és a szerdai tünte­tések alkalmával életüket vesz­tett szabadságharcosokról és tüntetőkről, és hozzátette: „azért áldozták fel életüket, hogy Algéria egy és oszthatat­lan maradjon”. Hasszán király rövid beszé­dében hangsúlyozta, hogy Al­géria és a testvéri Marokkó minden körülmények között kitart egymás mellett. PÁRIZS: Harold King, a Reuter tudó­sítója, a francia kormányhoz közelálló körökre hivatkozva, közli azt az értesülését, hogy a francia—algériai tárgyalások folytatására valószínűleg a jö­vő héten kerül sor és erre vo­natkozólag hamarosan hivata­los bejelentést is tesznek. Krim Belkaszem, az algériai ideiglenes kormány miniszter­elnökhelyettese, aki jelenleg Líbiában tartózkodik, szerdán szintén kijelentette, hogy vé­leménye szerint hamarosan folytatódnak az algériai kérdés rendezését célzó tárgyalások. is, nótárius öcsém!... Csinálok én nektek olyan szenzációs egzekuciót, hogy hét várme­gyében beszélnek majd róla. Csak várjatok! Ereztem, tudtam, hogy nem lesz nyugalmam, amint ezt a kölyköt idehoztam. Megve­szett ez az asszony érte. Meg­vesztek egymásért. Tudtam. És még sem akartam innen elza­varni, nem akartam az adott szavamat visszavonni. Az el­pusztult Váczi-családon, a Rá­kóczi mellett harcoló és el­esett apján, a barátomon akar­tam ezzel segíteni. A becsü­letben és tisztességben élt és elpusztult barátom emléke kö­telezett rá, hogy ezt a pema- hajdert kondícióhoz juttas­sam. Ezért hálából az életem­re, a családi boldogságomra tör a fiatal úr. El akarja tő­lem rabolni az asszonyt. No, de várj csak, te is megkapod a magadét, érdemed szerint. — Hol álljak meg, nemzetes uram? — szólalt meg a hajtó, hogy Eger alá ért. — Az Uriszéknél leszállók. Az Árpád fogadóba állj, ott abrakoltass. Ha végeztem, ott meglellek. Azután besietett a Kápta­lanszerbe. ★ Taródy István alispán és Kada Pál második alispán ép­pen nagy beszédben voltak, amikor Szabó István uram be­tette maga mögött az ajtót. — Mi hír, Szolnokban? — eresztette meg nagy, öblös hangját Taródy alispán —, és mellére boruló dupla tokája megremegett kongó hangjától. — Nem sok jóval járok ez­úttal — válaszolta Szabó nem­zetes úr elkeseredett hangon. — Foglalják kigyelmed he­lyet — mutatott Kada Pál az asztal mellett üresen álló szék­re. Kényszeredetten nyúlt a kí­nált szék után, valahogy hir­telen elnehezült, mintha ólom­súly volna a teste, alig bírta a székig vonszolni magát. És á bensője is, szinte megrökönyö­dött, már nem volt az a har­cias, mindenre elszánt ember, mint ide jövet az úton. — Csak nem asszony-ügy, Pista komám? — nevetett Ta­ródy —, mert ilyenkor, a má­sodvirágzásban a legveszedel­mesebb a férfi nép. — Olyasmi — felelt Szabó —. és már fel is oldódott ben­ne az előbbi szorongó érzés. Pillanatok alatt magára ta­lált, rendezte gondolatait és rendre előadta vádját, pana­szát felesége, Dömsödi Kata és csábítója, Váczi Mihály roffi nótárius ellen. Még véget sem ért a pa­nasztevés, az Uriszék épülete előtt máris lovas hajdúk cso­portja gyülekezett. Eközben előállt az úton két zárt hintó is, fegyveres hajdúkkal a haj­tők mellett. A lovasok cso­portja közrefogta a két hintót és elvágtáztak a Maklári-kapu irányába. ★ Az egri városparancsnok, Zinzendorff gróf, ezredes szi­kár alakja megjelent az ódon, csúcsíves folyosójú várbeli püspöki palo­ta vártérre né­ző ablakában. Pofaszakállát szeretettel meg­simogatta, né­hányat köszö­rült még a tor­kán, amíg rá­szánta magát, hogy tört ma­gyarsággal egy nagyot kiált­son : — Csutorás Balázs porko­láb! Valahonnan, a csúcsíves bol­tozató börtön­folyosóról, visszhang ver­te, rekedt hang felelt. ■ — Parancs! ezredes uram! A nagybaju­szé, semmitte­vésben elhízott, kezében kulcs­csomót csörge­tő porkoláb a vártérre sie­tett és ráme­resztette seho­va néző szemeit a szakállát simogató ezredesre. — Parancsára, ezredes uram! — Csutárás! Rendbe tesz ké( szigorított cellát! A parancsol azonnal végrehajtani! — Igenis, ezredes úr! (Folytatjuk.) leste. Ha együtt mentek a község főútján a templomba, nem nézhetett az emberek szemébe, csak a földet néz­hette, mert egy tekintetéért is meggyanúsította. Pedig még akkor híre sem volt Váczi nótáriusnak, és még csak azt sem tudta, mi a szerelem. Nem szeretett akkor még senkit. Most már tudja, hogy a fél­tékenység beszélt mindenkor belőle és az hozta most is nagysietve haza a szolnoki vásárról. Hány álmatlan éjszakát töl­tött ő egyedül, félve és sír­va, amíg Váczi Mihály a köz­ségházára nem került. Annak csak az Isten és hát a szegény Lidi a megmondhatója, akit ha egyedül volt, magához hí­vott virrasztani. Míg az öreg nótárius élt, addig nem volt sürgős Szabó Istvánnak a ha­zajövetel. Attól nem féltette. És akkor nem gondolt a fia­tal feleségére, aki álmatlanul tölti az éjszakáját. Legtöbb­ször a hajnal hozta fáradtan, kimerültén haza a nemzetes urat és legtöbbször nem is egyedül, hanem még társa­sággal tért meg és még foly­tatták a Szolnokon elkezdett dorbézolást a többi nemes úr­ral. ö sose kérdezte, hogy hol járt, vagy mit tett. Nem kérdezte, mert annyira soha nem is szerette. Akik körülöt­te éltek, Lidi és más asszo­nyok, azok biztatták, így lát­4. ... Vagy nem leste-e ki az ura, ébredt fel benne hirtelen a gyanú. Nem lehetetlen. Sőt, egészen bizonyos, hiszen most, előbb jött meg Szabó István Szolnokról, mint más alkalom­mal szokott. Már élhetett ben­ne a gyanú hosszabb idő óta, csak hát ő, a tudatlan, a rafi- nálatlan, és figyelmetlen, ezt nem sejtette meg, hogy óvato­sabbnak kell lennie. Most már tudja, hogy miért faggatta, ha valaminek ki kellett, hogy menjen a házból, vagy ha át­kelt Sülyre, a szüleit keres­ni, tudokozódni felőlük. Mert nem kételkedett ő a Lidi sza­vában, hogy hiábavaló a ke­resés, de azért mindig hajtot­ta valami oda a folyó jobb partjára, ahol akadt ember, aki tudott valamit elesett ap­járól. Az ő kereséssel járó re­ményei egyre fogytak, Szabó István féltékenységből faka­dó kérdezősködései pedig ki­fogyhatatlanoknak bizonyul­tak. Kit láttál? Ki volt ott? Beszéltél is vele? És ezer, meg ezer okvetetlenkedő és értel­metlen kérdés, amit ő már ha­lálosan megúnt, ami már any- nyira terhére volt és idegessé tette, hogy sokszor bizony csak úgy, vállrándítással felelt kér­déseire, máskor meg úgy ka­pásból dobott oda egy-két. szót. Ez pedig olaj lehetett a tűzre, ezzel még inkább jfokozta az ura féltékenységét. Még a szeme rebbenését is ALGÍR (MTI): Az Algéria felosztása elleni tiltakozás napja teljes sikerrel járt. Nyu­gati hírügynökségek is elisme­rik, hogy az algériai ideigle­nes kormány által meghirde­tett sztrájkhoz országszerte az algériai dolgozók 90 százaléka csatlakozott. Mint az AP meg­jegyzi, ez az eredmény jelen­tősen megszilárdította az ideig­lenes kormány helyzetét. Fran­ciaország azonban a tüntetők­kel szemben alkalmazott véres elnyomás miatt kínos helyzet­be került a nemzetközi közvé­lemény előtt — teszi hozzá az amerikai hírügynökség. — A

Next

/
Oldalképek
Tartalom