Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

1981. július 7.. péntek NÉPÚJSÁG 3 Akik próbálnak és akik nem próbálnak Körséta Eger szórakozó helyein A Volgától as Oderáig szétszór. Lehet, hogy nem így van, de olyan érzésem van, mintha éppen ezért nem na­gyon tartanák fontosnak, hogy valami komolyat alkossanak. Véleményem szerint van még a városban jónéhány családos, hivatásos zenész ember, aki­nek elsősorban nagy szüksége lenne a „fix” állásra és a rend­szeres keresetre, aki aztán pontosabb kötelességének s feladatának tartaná azt, hogy próbákkal, rendszeres gyakor­lással biztosítsa állását és megbecsülést szerezzen annak a zenekarnak, amelyikben ját­szik. Hangulatos, otthonos hellyé alakult az évek során az OTTHON kisvendéglő és ebben nagy ré­sze van a háromtagú, mindig mosolygó, jókedvű zenekar­nak is. Rendszeres próbák eredménye az, hogy olyan mű­sorral állnak a vendégek elé, amelyik minden korosztálynak megadja a maga szájaíze sze­rinti nótázást, dzsesszt, vagy operettmelódiákat. Mértékkel ízléssel játszanak, s szinte a terem hangulatából érzik, hogy mikor alkalmas a tánc- zene, mikor a hallgató és mi­kor esik jól dudolgatva hall gatni egy-egy ismert operett­részletet. És ez nem a vélet­len dolga. Elsősorban azért nem, mert az együttes össze­szokott, a rendszeres próba kialakította műsorukat, de egyéni játékstílusukat is. Danyi József, Urbán Gusztáv és Danyi György játéka pél­dája lehet egy-két zenekar­nak! A Mecset étteremben ezen az estén nem nagyon ül­dögélt vendég a szabadtéri asztaloknál. Valahogy hűvös volt és a zenekar is „téli szál­lásán”, benn a teremben he­lyezkedett el. A zenekar veze­tője már nem volt itt, mert nem egri, elment az éjféli vonattal. (Nincs egri zenész?) No, de a zenekar nem maradt gazdátlan, mert Csíki Guszti bácsi vette át erre a kis időre a vezetést, aki egyben az együttes tanítómestere is. Hogy mit játszanak? Sokfé­lét és jól. Becsületes próba húzódik meg a muzsikájuk mögött. Nem „séróból” játsza­nak, hanem még az évekkel ezelőtti Vuicsics-féle Heves megyei feldolgozást is előve­szik, hogy változatos, színes szórakozást nyújtsanak a kö­zönségnek. Ügyesen forgatják a műsorukat, s javukra lehet írni, hogy nem kapaszkodnak bele az egészen másféle ze­nekari összeállítást igénylő operarészletekbe, ami nálunk kezd járvány lenni mindenféle zenekarnál, ehelyett szebbnél szebb népdalok, eredeti ci­gánydalok, Heves megyei nép­dalok és ízes, magyar operett­melódiák hangzanak el esté­ről estére a zenekar előadá­sában. Néhány egri zenekarról volt csupán szó, mégpedig azzal a céllal, hogy megnézzük, ho­gyan látszik meg játékukon a próba, hogyan érvényesül az elmélet. gyakorlat teszi a mestert Az öt meghallgatott zenekar közül három valóban jó, való­ban azt a célt szolgálja, hogy szórakoztassa az embereket, s zenei ízlésüket formálja, irá­nyítsa. A másik kettő, nos a másik kettőről nem lehet ugyanezt elmondani, mert hogy még egyszer, összefoglalás­ként, visszatérjek erre, a Tej­presszó zenekara nem elég okosan méri fel azt, hogy egy eléggé kis helyen játszik, ahol táncolni vágyó fiatalok van­nak, s ahol nem szabad egy szál hegedűvel meg zongorá­val operarészleteket, de még magyar nótákat sem játszani, ide tánczene kell. A népkerti söröző zenekara pedig: sürgősen fogjon hozzá a rendszeres próbákhoz, és mielőbb szüntessék meg a „ki mit játszik” alapon történő zenélést. Eger egyik legszebb, legkellemesebb környezetű kis­vendéglőjét a zenekarnak is segítenie kell abban, hogy el­foglalja helyét a „menő” vendéglők között. Végső következtetésként még egyszer meg kell mondani azt, hogy egyetlen zenekarnak sem szabad figyelmen kívül hagy­nia a zene nevelőhatását, s ha keresik a művészileg szépet, az előadás szempontjából jót, akkor a zene kellemes szóra­kozást jelent a vendégek szá­mára, de megbecsülést és sze- retetet jelent a zenészek szá­mára is. Cs. Ádám Éva Táboroznak az egri úttörők Messze a tanév végétől, még messzebb az új tanév kezde­tétől, a nyár legszebb örömét élvezik azok a pajtások, akik részt vesznek a felsőtárkányi úttörő táborban. Közel a tóhoz, a sportpálya felett ritkás erdő­ben épültek a sátrak, amelyek a tűző napsugarak, s a hűvös éjszaka elől egyaránt menedé­ket adnak. Száznyolcvan pajtás vonult ide ki, hogy két héten át a természet örömei mellett hasznos gyakorlati ismeretek­kel gazdagodjon. Ezt a tábort ugyanis az úttörő mozgalom Városi Elnöksége szervezte azzal a céllal, hogy itt képez­zék ki a jövő őrsvezetőit. En­nek mefelelő a tábor rendje. A szervezeti formák a 10—11 éves gyermek romantika iránti vonzalmát igyekeznek kielégí­teni. A szolgálati beosztásokat rendkívül nagy pontossággal és szigorúsággal látják el, az őrség éberen ügyel arra, hogy „illetéktelen” személyek be ne hatolhassanak, s kárt ne te­hessenek. A konyhás őrs tag­jai gondoskodnak az Egerből kiszállított főtt étel szétosztá­sáról, s az edények tisztántar­tásáról. A délelőttöket őrsvezetői ki­képzéssel töltik el. Megismer­kednek azzal a sok-sok tudni­valóval, amit jövőre már ők adnak tovább a hozzájuk be­osztott pajtásoknak. Kisebb portyákban tanulják meg a térképismeretet, út-, síp-, kar­jeleket, stb. A sátorverés tudo­mányát már az első napon meg kellett tanulniok, hiszen maguk készítették el két hétre szóló „otthonukat”. „Ki mint készíti el sátrát, úgy veszi hasznát”, ezt az igazságot sa­ját bőrükön tapasztalták. De nincs is panasz a munkájukra, kényelmes és praktikus szál­lást készítettek maguknak. Még a környezet díszítéséről is gon­doskodtak. Egyik őrs ötlete­sebben oldotta meg, mint a másik. Mind igyekezett vala­milyen formában az őrs nevét szimbolizálni. Legtöbb helyen színes anyagból készítették el a mókust, ibolyát, vagyis az őrs „névadóját,,. A „Szputnyik” őrs sátra előtt természetesen » kis rakéta modell díszük. Délutánonként szabad foglal­kozás, pihenő, játék, vagy ki­rándulás van. Esténként taka­ródéig beszélgetnek, televíziót néznek (mert ez is van ám!), vagy tábortüzet rendeznek. Nehéz lenne két hét ezernyi élményéről számot adni ilyen szűk keretek között. A „Tábor­napló” hű krónika, benne fel van sorolva minden esemény. De az elmondottak is bizonyít­ják, milyen vidám, ugyanak­kor mennyire hasznos a tábori élet. A pajtások hazatérve ott­honaikba, hosszú időn át fognak mesélni élményeikről, amiket soha sem felejtenek el. A Volgától az Oderáig épül a barátság kőolajvezeték, amely a kujbisevi kőolajat szállítja baráti országokba: Lengyelországba, Csehszlovákiába, Magyarországba és az NDK. ba, s lehetővé teszi a vegyiipar nagyarányú fejlesztését. Az NDK-beli Schwedt-ben évi két­millió tonna kőolaj feldolgozására alkalmas nagy vegyiipari kombinát épül a hétéves terv keretében. Képünkön a kombinát olajtartályai. Épül már az olajvezeték magyarországi szakasza is. Először arat kombájn a pétervásári járásban Megyénk legészakibb járásá­ban, a pétervásári járásban gyors ütemben megindult az aratás. A domboldalakon, ahová már a gép nem juthat fel, rendben sorjáznak a keresztek, a terpesi, bükkszéki és a szaj- lai határban. A kézi aratók már megbarátkoztak a züm­mögő gépekkel, néha-néha fe­léje néznek, ha lassul a motor üteme, vajon nincs-e baja, le tudja-e vágni azt a táblát, ami­be belefogott? De e hét szerdáján, mintha valami furcsa zajt hallottat^ volna azok a péterkeiek, akik a terpesi út mellett kaszáltak. A községből lassan, méltóság- teljesen érkezett a sárgult bú­zatáblák mellé a járás első kombájnja. S az embrek, a tsz vezetői, mintha valami búcsú járó hely­re igyekeznének, úgy mentek utána, nézni, figyelni az új gép bemutatkozását. A MAGNÉZIUM-ÜZEM ön­tödéje... A süllyesztett ke­mence mellett félmeztelenre vetkőzött munkások serény­kednek: Varga András, Murá­nyi Márton és Misinszki La- ijos. Az üstöket körülölelő, (magasra fel-felcsapódó láng- l nyelvek vörösre festik alak­ijukat, testüket. Az üstök alatt »robbanásszerűen ég a pakura. >S az ember fülét úgy érik > ezek a hatalmas, egybekap­> csolódó robbanások, mintha inagyerejű dobpergést hallana > közvetlen közelről. > És a hőség...? Napon 39 > fokot mértek, itt, a kemence > mellett 700—800 fokos hőség í indít az ember testén verej­> tékpatakokat. Az öntöde mun­> kásainak kijut a melegből. ; — Az öntés hosszú percei­dben csukott ajtók mögött vé­gezhetik csak munkájukat... s »akkor minimális a levegő »áramlása. Nehéz munka. Me­legben kell dolgozniok — így [ figyelmeztette őket a műve- ; zető. [ — Mi ebben a nehézség? A [ meleg, a minimális levegő- 5 áramlás?! — gondolták ma­sukban az emberek. — Kibír­juk. > S már három éve dolgoznak > a melegben. ; Dehát ez nem meleg! Ez J forróság, égés, perzselődés. [Maga a pokol. S nincs még ; ember, akinek ennyi mindent dkéne elviselni. A mozdonyfűtő [is csak pár percig hányja a ! szenet a tűzbe, s néz farkas- ! szemet a lángokkal, aztán be [az ajtót, s kipillant az abla- [kon, szembeesapja a friss le- ! vegő. S a pék sem szedi ki ! örökösen a kenyeret a meleg »kemencéből, a kovács sem ha- >jol szüntelenül a tűz fölébe, >el-ellép onnan. Apci herkulesek Kísérleti jelleggel működik; az Apci Fémtermiában a mag-; nézium-üzem, drága pénzen; importált anyagok hazai elő-; állítását próbálják meghono-; sítani, itt, a Zagyva mentén.; Ez a küzdelem kölcsönöz fon­tos és jelentős szerepet az itt; dolgozó embereknek. Az em-; bereknek, akik mindent elkö-; vetnek azért, hogy a hitetlen-; kedőknek. kétkedőknek is be-; bizonyítsák: van lét jogosult-; sága a magnézium-üzemnek.; S e létjogosultság bizonyítá-; sához derekas segítséget ad-; nak az üzemrész öntödéjének; munkásai. J AZ ÖNTÖDE termelése év-< ről évre javul. Míg tavaly a< magnéziumkristályokból csak» 70 százalékos volt a tömbbe« való kihozataluk, az idén —< kisebb technológiai változta-< tásokkal — 90—92 százalékos < kihozatalt értek el. < Kisebb technológiai változá-j sok... Mit értenek ez alatt?< — A fedősó korszerűbb al-< kalmazása, a magnéziumkris-í tályok nagyság szerinti osztá-< lyozása, a salakba került fém-< szemcsék kiválogatása. < Misztikus táncot járnak a; hatalmas tégely körül a láng-5 nyelvek. Dél felé jár az idő ...5 lassan az öntéshez készülőd-} nek. A narancssárga, folyé-S kony magnéziumot hosszú-) nyelű vaskanalakkal merege-? tik a tégelyekből. Kibírhatat-s lan lesz a levegő, égeti, marja) a kénport a forró „folyadék” > Szúrós, fojtó a levegő, amit az) emberek magukba szívnak) Belefájdul a tüdő is. Az apci> három Herkules szó nélkül > némán meregeti az üstből a> megolvadt fémet. Szívósak é?| erősek mind. í Pataky Dezső — Jó ki masina, — vere­gette meg az oldalát a tsz-el- nök, mintha a kocsiba fogott szürke csikó szügyét paskolta volna szeretettel. — Meghiszem azt, — levágja ez jó talajon a 20 holdat, — tódította a szót Polonkai And­rás bácsi, a gépállomás párt­titkára, aki elkísérte első útjá­ra a gépet. S a gép barnára festve, csen­des motorzúgással nyugtázta az érdeklődést, majd a vezető, Kovács Zoltán indítására elin­dult a tábla szélén. Méterről méterre haladt előre, eleinte még kicsit bi­zonytalanul, majd mind na­gyobb és nagyobb sebességre kapcsolva. Egyenletes szalag jelezte útját amerre el­ment, és a helyenként lerakott szalmacsomók. — Állj meg, Zoli — harsant , a kiáltás. A tárcsa nem forog, [nem viszi a kalászokat, — kia­bálta túl Gressai Sándor gé- ípészmémök a gép zúgását. > A szerelők munkába kezd­itek, fürgén, serényen dolgoz­lak a kezek és alig telt el tíz > perc, amikor újra munkába állt ía kombájn, hatalmas varga »betűt nyírt fordulás közben a > búzatengerbe. ; — Ebben a járásban ez az »első búza, amit kombájn arat. »Nézzék meg, milyen tisztán [dolgozik, — és a marék búza ; kézről-kézre járt, nézték, for­gatták, nagy szeretettel. [ — Ez igen —, csodálkozott a [brigádvezető. Aranyat ér ez a [gép! Ez volt a rövid vélemé- ;nye, s utána hozzáértően ha­jolt le a földre megnézni, [mennyi pergett ki, maradt e [szem a törekben. ; — Nincs ebben egy fia sem, ;— jól dolgozik, nagyon jól — ; hangzottak el egymás után a ; vélemények. ; A kombájn, mintha hallotta ; volna ezt a sok jót, újult erő­ivel kapott bele a zizegő ve- I tésbe. . Az első kísérleti nap után ; végleges helyére, a recski Ké- ikesi Gyopár Termelőszövetke- : zetbe megy, hogy segítséget vi­gyen a tsz-nek. Már előre elkészítették a táblát és még ezen a héten a recski határban tűnik fel a „gépóriás”. Ezen a nyáron a tervek sze­rint 2—300 holdról takarítja be a termést a pétervásári já­rás első kombájnja. lensúlyoz a „kritiküs idő” utáni levegőzés. De már ter­vezik, hogy oxigénbelélegző- készülékekkel látják el az em­bereket. — Cseppet sem szimpatikus körülmények között dolgoznak az öntők. S mégis héroszi, herkulesi munkát végeznek. Tisztában vannak a szerveze­tüknek ártó veszélyekkel, de becsülettel, szívvel és lélekkel helytállnak. Hőségben, kén- dioxidos levegőben. Elsősorban nekik, az öntők herkulesi munkájának tudható be, hogy a Magnézium-üzem, a kohászatnak ez a tudomá­nyos jelentőségű, az ország­ban egyedülálló posztja, mun­katerülete második negyedévi tervét is 110 százalékra teljesí­tette. Az öntöde termelési kapaci­tása napi két műszakban 5— 600 darab megnéziumtömb. A kemencét szakaszosan üzemel­tetik: hetenként 4 napon át olvasztanak, a hét hátralevő két napján az öntők előkészí­téseket végeznek a színítőke- mencéhez. A színítőkemencé- ben történik a magnézium­kristály előállítása: 1200 fokon hevítik a magnéziumot tartal­mazó dolomitkokszot, melyből a kemencéhez csatlakoztatott hidegtérben csapódik le az ér­tékes fém kristálya, szemcsé­je. Bonyolult és nehezen . ért­hető ,,szakmai dolgok” ezek, de lehetne-e másként írni az emberekről, ha az általuk vég­zett munkafolyamatok lénye­ges mozzanatait nem említ­jük?! Tudnánk-e kellőképpen értékelni erőfeszítéseiket, eredményeiket?! Csak ők nem. Hét órán ke­resztül ott kell állniok a ha­talmas méretű üstök, tégelyek mellett, amelyekben 300 kiló magnéziumkristály vár ol­vadásra a fémesszínű takaró- só alatt. — Az olvasztájf mindig csak egy tégelyben történik — ma­gyarázza Német Dezső elvtárs, a Magnéziumüzem vezetője — a másik tégelyben a poralakú „fedősót” olvasztják meg. Az öntőcsarnokban a szel­lőztetés nagy probléma, az oxigénáramlás csak minimális lehet a „kritikus időszakban”, a megolvadt magnézium töm­bökbe öntésekor. Miért? — Mert az oxigén hatására meggyullad és leég a magné­zium. A leégés ellen védőszer az úgynevezett „fedősó”. A hosszú, téglalap alakú tálkák­ban hűlő magnéziumot állan­dóan kénporral kell szórni, ez­által a levegő kéndioxiddal telítődik, kéndioxidos atmosz­féra nehezedik az emberek tüdejére — ezt nevezzük mi „kritikus időszak”-nak. Mű­szakonként kétszer fordul elő ilyen „kritikus állapot”, ami 15—20 percnél nem tart to­vább. Utána szabad levegőre mennek az emberek. AZ OXIGÉN az emberi szervezet éltetője, a vér, a vérkerinkés frissítője. Az ön­tők a „kritikus időben” egy műszak alatt összesen 30—40 percet, kevés oxigént tartal­mazó levegőben kénytelenek dolgozni. S a kéndioxidos at­moszféra káros, egészségtelen hatással van a szervezetre, amelyet csak igen kevéssé el­örül az ember, ha munka után egy kicsit kiszabadulhal a zöldbe, s egy kis sörözés mellett, egy kis jó zene han­gulatában tölthet néhány órát, Am ahhoz, hogy a szórakoz­ni vágyók jól érezzék magu­kat, ahhoz az szükséges, hogy ezekben a zenés helyiségekben minden kellék ezt az elterve­zett jó szórakozást biztosítsa. Legyen jó hideg sör, limoná­dé és málna, legyen egy kis jó harapnivaló, de nem utolsó­sorban — legyen jó és a hely­hez illő a zene. Csak Egerben jártam körül néhány zenés üzletet, s mégis az az érzésem, hogy nem min­denütt értik meg a zenészek, hogy a zene nem csupán ár- különbözet az étlapon, de nem is egyénieskedő zenészek bű­vészkedő csörömpölése, hanem elsősorban olyan művészet, amelyik hivatva van arra. hogy nevelje a zenei ízlést, formálja a zenei igényességet. Eger egyik közkedvelt helye a Tejpresszó Szívesen járnak ide az embe­rek, mert a jó kiszolgálás is sokakat vonz, no meg „az íz­léses környezet is kellemes. Este aztán zenés hellyé ala­kul az egésznapi kedélyes ká­vézó, fagylaltozó, ahol Poczok Gyula zongorázik és Szénási Elemér dobol, hegedűi és éne­kel. így megy ez éjfélig. Ha véleményt akarunk mondani a kéttagú zenekar munkájáról, akkor azt tudjuk mondani, hogy játékukon látszik a rend­szeres próba, ellenben rossz irányban haladnak, mert nem helyes ebben az apró kis he­lyiségben magyar nótákat, opra- és operettrészleteket ját­szani, hallgatókat énekelni. Ez kimondottan táncos hely, ahol a szünettel kevert tánczené­nek van csak helye. Nem fo­gadható el Szénási Elemér in­dokolása sem, aki azt mondja, azért játszanak komoly zenét is, hogy megszüntessék a huli­ganizmust a helyiségben. — Ez elsősorban a dzsessz minő­ségétől függ, másodsorban nem is csak a zenekar dolga. A harmadik ellenérv pedig az, hogy egyetlen operát vagy operettet sem képzelt el annak idején alkotója két árva hang­szerre nyilvános helyen. A Vadószkürtben kilenc éve mosolyog a vendé­gekre ifi. Váradi Lajos, a fia- < tál, tehetséges prímás. Kilenc í év alatt szebbnél szebb nóták, í a baráti népek dalai és ope- 5 rettmelódiák csendültek fel í húrjain, s a zenekar mentszé-S pen utána. < Ifj. Váradi Lajos és zenekaré- < nak ízléses, kulturált játéka; sok vendéget marasztal a Va-< dászkürt asztalainál. Orvén- < detes jelenség ennél a zene-< karnál, hogy nagyon sokszor; felcsendül a nyúlós, kelletle-< nül érzelgős magyar nóták he- < lyett a szép, vidám ritmusú < vagy búsongó igazi magyar? népdal. Egészen más lesz a? hangulat, más lesz az ember j érzése, amikor hallgatja a ma- J gyár föld szép, ősi kincsét, aj néodalokat. Ez a zenekar sok-) oldalú, tanul, képezi magát,) megérdemelten vívta ki a > vendégek szeretetét. > A népkerti sörözőben l még mindig nem eléggé rózsás > a helyzet. Néhány héttel ez- > előtt az volt a benyomása az> embernek, hogy valamiféle) csörömp-egyesületbe került,) ahol minden hangszer élte a< saját külön, rikoítozó életét.) Most ez már nem egészen így < van. Elsősorban a fiatal, te- < hetséges zongorista, Csík < Gusztáv változtatott a helyze- < ten. Zenei ízlése, zenei felfo-< gása visszafogta az egyénies-< kedő hangszereket, de még ? most sem lehet azt mondani < erről a zenekarról, hogy min- s den igényt kielégítően dolgoz-< nak. Itt érezni leginkább a? rendszeres próba hiányát. Ez< pedig elengedhetetlen, mert s akkor zavaros, rendszer- és s összhangzásnélküli lesz a já-5 ték. A zenekar fiatalokból áll. 5 Ékiket a szeptember megint?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom