Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG VEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 158. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. július 7., péntek Fehér köpenyes katonák Valamikor, nem is olyan régen, itt, Magyarországon, vígan aratott a halál a leg­kisebbek, az alighogy meg­született csecsemők között. Nem volt, vagy nagyon ke­vés volt azoknak a száma, akik hivatásul választották ! maguk számára azt, hogy járva a magyar tanyavilág és az elmaradott falu sáros utait, megmentik az életnek I a rossz körülmények között ! világrajött gyermekeket. Mert védőnők voltak már a múltban is, de tevékeny- ; ségük kis területre korláto- | ződott, s nem egyszer el­ment a kedvük a meddő fá­radozástól, hiszen sok eset­ben kínai fallal találták magukat szemben. Aztán eljött a felszabadu­lás, sok régi munkaterület kapott új értelmet, új színt, új célt. Ilyen volt a falusi védőnők munkaterülete is, akik egyszerre csak rádöb­bentek arra, mit jelent olyan körülmények között dolgozni, amikor nemcsak ők, de a felsőbb vezetés, és lassan-Iassan az emberek is egyet akarnak. Az iskolák­ról jöttek az újak, a falvak­ban megjelentek a kék ru­hás, fehérköpenyes, mosoly­gós védőnénik, akik egyre többet és többet jártak el a leendő édesanyákhoz, s las­san elérték azt is, hogy mint hozzáértő másik mamához fordultak tanácsért feléjük az édesanyák. A csecsemőhalálozás egy­re csökkent, s nem egy he­lyen éppen a falusi védőnő gondos, lelkiismeretes mun­kájának is köszönhető az, hogy alig. vagy éppen egyet­len csecsemő sem hal meg az újszülöttek közül. Mert a védőnő nem hagyja magára azután sem az édesanyát. Sűrűn látogatja, tanácsot ad a gyermek tisztántartá­sa, az étkeztetése, a napoz- tatása, a levegőztetése, sőt a tornáztatása és még szá­mos egyéb kérdésben is. Az a legörvendetesebb ebben az egészben, hogy az édes­anyák túlnyomó többsége megértette, hogy mindaz, amit a védőnő mond és tesz, az ő és a gyermeke érdeké­ben történik. Ezért magáé­vá tette csaknem minden leendő édesanya és kisma­ma azt a gyakorlatot, hogy rendszeresen kikéri a védő­nő tanácsát, s nemcsak meghallgatja, hanem meg is fogadja azt, amit hall. Természetesen más ter­mészetű feladatai is vannak a védőnőnek, ök ellenőrzik az iskolák tisztaságát, ők se­gítenek az orvos gyógyító, megelőző munkájában, elő­adásokat tartanak és tan­folyamokat vezetnek, mind­ez azonban egyenesen kö­vetkezik abból a nagy cél­ból, hogy megóvják a gyer­mekek és az édesanyák egészségét, hogy a gyerme­kek, vidám gyermekkorral maguk mögött, készülhesse­nek az életre. A falusi védőnő neAi is­meri a fáradtságot, nem is­meri az estét és a hajnalt, csak a „feladatokat”, ame­lyek mindegyike egy-egy kis életet jelent a számára, életet, amelyért az anyja ' mellett ő is felelős. És hiába esik az eső, hiába fúj a szél, vagy perzseli a nap a j határt, a védőnő felül a ke- j rékpárjára, vagy gyalog vág ! neki az útnak, mert tudja, ! hogy mindenütt ragyogó, j vagy aggódó szemmel vár- > ják őt az édesanyák. Befejezték az őszi árpa aratását 40 százalékkal magasabb az átlagtermés a tavalyinál Heves megye termelőszövet­kezetei mintegy 10 nappal a szokottnál befejezték az őszi árpa aratását. A közös gazdaságok átlagtermése ma­gasan túlhaladja a tavalyi eredményeket. A legfrissebb adatok szerint 14 mázsás hol­danként átlagtermést értek el termelőszövetkezeteink őszi árpából a tavalyi 9,8 mázsá­val szemben. | Egyes közös gazdaságok re­kordterméssel dicsekedhetnek. A tarnabodi Tamavölgye Tsz- ben például 100 holdas őszi árpa táblán kombájncsépléssel 15,87 mázsás holdankénti át­lagtermést értek éL A do- moszlói Mátragyöngye Tsz 30 holdas tábláján 18,1, az aba- sári Rákóczi Tsz 24 holdas tábláján 21,6 mázsa volt a holdankénti termésátlag Fidel Castro sajtókonferenciája az invázióról. A képen: Fidel Castro kubai minisz­terelnök sajtótájékoztatón ismertette a Kuba elleni kudarcba fulladt invázió történetét. Magyar—koreai barátsági nap Egerben Hatszázezer csibét neveltek fel az első félévben Heves megye termelőszövetkezetei Megyénk termelőszövetke­zetei soha ennyi baromfit nem neveltek, mint éppen az idén. A jelentések szerint a közös gazdaságok ez évben hatszor annyi baromfira kötöttek érté­kesítési szerződést, mint az el­múlt évben. Az év első felé­ben 641 000 naposcsibét vásá­roltak fel a termelőszövetke­zetek, amelynek felét a háztá­ji gazdaságokban nevelik fel a tagok. Az elmúlt két hónapban több mint nyolcvanezer rán­tani való csirkét vittek piacra a szövetkezetek. Az elkövetke­zendő hetekben számítani le­het arra, hogy mind több és több rántani való csirkét ad­nak át a közfogyasztásnak. Vannak olyan termelőszövet­kezetek, amelyek már „nagy tételben” foglalkoznak a rán­tani való csibe nevelésével. A nagyfügedi Dózsa Tsz 60 000 napos csibe nevelésre rendez­kedett be, ugyanakkor a kis körei Dózsa Tsz mintegy öt­venezer napos csibét nevelt fel március óta. A baromfineve­lés nagymértékben növeli a közös gazdaságok bevételét, a tsz-tagok jövedelmét. A verpeléti Dózsa Tsz, amely az idén foglalkozik először ba- romfineveléssel, már 9000 rán­tani való csirkét adott közfo-i gyasztásra. E hónapban uasembehelyexik ate ívfényes elektromos kemencét as Apci Fémtermiában Az Apci Fémtermia I-es csarnokában, a Metalló-üzem- ben hamarosan üzembe helye­zik a felújítás alatt álló egy­fázisú ívfényes elektromos ke­mencét. A 750 ezer forintos költséggel készülő kemencében szilikókalciumot gyártanak majd, amelyet eddig még nem álítottak elő az üzemben. A felújítási munkákat nagy ütemben végzik, s e hónap vé­gére már megindulhat a fel­újított kemencében is az üzemszerű termelés. Ünnepélyes táhornyiión Parádfiirdön A pétervásári járás úttörő­vezetőinek kedden este volt az ünnepélyes tábornyitója a pa- rádfürdői Ilona völgyben. A 100 személyes vezetőképző tá­bor már teljes volt a nyitásra, a tábor közepére állított zász­lórúd tetején már ott lobogtat­ta a szél a selymet. Az ünnepélyes megnyitóra megérkeztek a járás párt- és állami vezetők, a környékben lakó szülők és érdeklődők. A zászló előtt felsorakozott útörőket a jelentésadás után Bódi Imre a járási KISZ-bi- zottság politikai munkatársa, a tábor vezetője köszöntötte, majd Sólyom Ernő elvtárs, az MSZMP Járási Bizottsága ne­vében üdvözölte őket. A nyitóünnepség után, a tá­bortűznél rögtönzött műsorok­kal szórakoztatták a megje­lenteket a táborozó úttörők. (—ács) A Hazafias Népfront városi bizottsága július 5-én, a ma­gyar—koreai barátsági napot rendezett, mely alkalomból városunkba látogatott Li Don Gen, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság magyaror­szági nagykövete is. Délelőtt 10 órakor érkeztek meg a ked­ves vendégek és megtekintet­ték városunk nevezetességeit, majd utána városunk környé­két. A vendégeket elkísérte útjukra Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Ta­kács Imre, a Hazafias Népfront városi titkára, Karnis Pál, a KISZÖV elnöke, Szabó Imre, a KIOSZ titkára. A vendégek igen nagy érdeklődést tanúsí­tottak városunk élete iránt. Este 7 órakor béke nagygyű­lésen találkoztak a tömegszer­vezetek tagjaival, a kereske­delmi dolgozókkal, a KISZÖV kultúrtermében, amely zsúfo­lásig megtelt. Takács Imre be­vezetője után került sor Li Don Gén elvtárs felszólalására. Részletesen tájékoztatta a je- lelevőket Korea mai életéről, az amerikai imperialisták újabb mesterkedéseiről, a dél­koreai katonai puccsról, amely arra irányul* hogy a ketté szakítottságot örök időkre fenntartsa. Ugyanakkor meg­említette a koreai nép szilárd harcát és annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy Ko­rea rövid időn belül békés úton egyesülni fog. Elmondotta to­vábbá, hogy Dél-Koreában je­lenleg 6 millió munkanélküli Van, az emberek formálisan éheznek, ami elkeseredett harcra ösztönzi a1 munkásosz­tályt A délkoreai állampolgá­rok ezrével szöknek át a Ko­reai Nép Demokratikus Köz­társaságba, ahol testvéri szere­tettel fogadják őket. Igen nagy szeretettel és el­ismeréssel szólt azokról a se­gítségekről, amelyet a magyar nép nyújtott és nyújt a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságnak. Ezzel kapcsolatban megmentette, hogy ma is több­száz műszaki magyar ember dolgozik náluk. A gyűlés végén a KISZÖV dolgozói ajándékokkal ked­veskedtek a vendégeknek. Utá­na a gyűlés részvevői távirat­ban foglaltak állást Korea bé­kés egyesítése mellett, mely­nek szövegét átnyújtották Li Don Gén elvtársnak. Nyugat-lSémetorsxág résxt vesx a „kék nyíl“ rakétaprogramban BONN (TASZSZ): A bonni kormány szóvivője július 5-én sajtóértekezleten bejelentette, Az idén ismét vendégül látja a kombájnosok és aratógépkezelők országos versenyének legjobbjait a MED ŐSZ elnöksége és az állami gazdaságok főigazgatósága Immár hagyomány, hogy a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöksége és az állami gazda­ságok főigazgatósága, augusz­tusban vendégül látja az or­szág legjobb kombájnosait és aratógépkezelőit. A MEDOSZ tájékoztatása szerint az idén a négy legjobb kombájnveze­tőt és a két legjobb aratógép­kezelőt hívják meg a nagy nyári munka hőseinek erre a találkozójára. A meghívott kombájnvezetők és aratógép­kezelők látogatást tesznek az EMAG-ban és a Vörös Csillag Traktorgyárban, ahol tapasz­talatcsere értekezletet tarta­nak a gyár konstruktőrjeivel Megtekintik Budapest neveze­tességeit, színházi előadáson, és egésznapos hajókirándulá­son vesznek részt (MTI) hogy az NSZK kormánya Angliával és Nyugat-Európa többi országával együtt részt vesz a „kék nyíl” rakéta „bé­kés célú” gyártási programjá­ban. A rakétaprogram megvaló­sításához 785 millió márkára van szükség, amiből 30 mil­lió márkát az NSZK biztosít évente. A rakétaprogramban való részvételre Bonnban lét­rehoztak egy „miniszterközi bizottságot”, Schröder belügy­miniszter vezetésével. Nyugat-Németország részvé­telét a „kék nyíl” rakétaprog­ramban a későbbi önálló ra­kétafegyvergyártás előkészüle­tének tekintik. (MTI) Három kilométer csatornát építenek a bodrogkeresztúri tábor önkéntes munkára jelentkezett fiataljai Ka rlovy-Vary, a világhírű fürdőhely Borsod megyében a Tisza és a Bodrog által határolt terü­leten, az ún. „Bodrog-zug- ban” tetemes károkat okozott a folyók kiöntése. Az elmúlt 50 évben mintegy 9000 hold jóminőségű legelő és kaszáló került víz alá Az elvonuló ár után a mélyebben fekvő földeken jelentős mennyiségű víz maradt vissza, mely ki­pusztította a hasznos füveket. A Bodrog-zug víztelenítési munkáira az Eszakmagyaror- szági Vízügyi Igazgatóság rész­letes tervet dolgozott ki. A tervek szerint 124 ezer köb­méter föld megmozgatásával 45 kilométer csatornát, vala­mint különböző zsilipeket épí­tenek, hogy a víztömeget visz- szavezessék a folyóba. A nagy munka elvégzését segítik a fi­atalok, KISZ-szervezetek tag­jai. 1959 óta a nyári szünidő alatt — kéthetes váltással — sok száz fiatal építi önkéntes munkával a csatornákat Ed­dig, vagyis a két nyári szün­időben 29 ezer köbméter föld­kitermelésével, több mint 3000 méteres csatornát készítettek el. Az idén a Kilián György KISZ-építőtáborba 2000 kö­zépiskolás fiatalt és egyete­mistát várnak. Az önkéntes munkát végző fiatalok az idei tervek szerint a szünidőben ismét három kilométer hosszú csatornát építenek. Az ifjúsá­gi építőtábort július másodi- kán nyitották meg. A bodrog- kereszturi táborban az idén is ott lesznek megyénk középis­kolásainak népes csoportjai, s ők is részt vesznek a munká­latokban. Sarud községben évszáza­dokon át szedte áldozatát a rossz ivóvíz. Most, néhány nappal ezelőtt kaptunk hírt arról, hogy a törpevízmű létesítésének első szakasza a hidroglóbusz felállításá­val, június 23-án befejezést nyert. A Budapesti Hidro­glóbusz Vállalat Kármán- brigádja két héttel a határ­idő előtt fejezte be a mun­kát és felállították az or­szágban a 79., a füzesabonyi járásban az első ilyen épít­ményt. A községben a víz­vezeték szétvezetését az Eg­ri Gyógyfürdő Vállalat dol­gozói vállalták és a csövek leszállítását már meg is kezdték. Szívből örülünk annak, hogy megyénk e nagy al­földi községének népe most már jó és korszerű vízellá­táshoz jut. (...V) , Külföldi híradó

Next

/
Oldalképek
Tartalom