Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-05 / 156. szám

4

NEPOJSÄG

1961. július 5.. szerda

*

Amikor

anyuka hazatér

Külföldön járt az édesanya, $ amikor váratlanul hazaérkezik, a két gyerek különbözőképpen fogadja.

— Jaj, de jó, hogy megjöttél, drága édesanyám; — így a kislány, mire a kisfiú tartózkodóan köszön:

— Kezét csókolom, anyuka! Van-e Moszkvában luftballon?

— Ejnye, kisfiam\ Hát te nem is örülsz nekem?

— Neked még örülhetek, de ha nem hoztál luftballont, akkor most még nyitva van az Állami;

(á)

— CSÜTÖRTÖKÖN ESTE nyolc órai kezdettel tartja a poroszlói községi tanács községfejlesztési és népművelési állandó bizottsága havi rendes ülését, amelyen az elmúlt hónapokban végzet községfejlesztési munkákat, valamint az 1960—61. iskolai év alatt tapasztaltakat tárgyalják meg.

— A HAJTÓMŰGYÁR öntödéjében új technológiai eljárást kísérleteztek ki. Kokil- lába öntenek, héjforma béléssel. Az új eljárással két kerék öntése egy nap helyett mindössze másfél óráig tart és lényegesen csökken a selejt is.

— TELJESÍTIK a hevesi Űj Barázda Termelőszövetkezet tagjai, amit a népgazdaság vár tőlük. Eddig 100 mázsa adógabonát adtak át a Terményforgalmi Vállalatnak egyenesen a cséplőgép- tőL

— A FÜZESABONYI vasútállomás dolgozói július 8-án este 19 órai kezdettel ünnepük a XI. vasutasnapot. A héten ünnepi műszakot tartanak. Kettőzött figyelemmel és gondossággal ügyelnek a baleset- mentes és pontos közlekedésre, a tervmutatók túlteljesítésére igyekszik a szakágak minden dolgozója.

— EGERBEN, a Szakszervezeti Székházban rendezett munkavédelmi kiállítás július 7-ig lesz nyitva. Gazdag, szemléltető anyag tárul a látogatók szeme elé. Különösen érdekes az áramütések elkerülésére oktató tablósorozat. A háziasz- tzonyok is hasznos útbaigazítást kapnak a mosógépek, vasalók, villanytűzhelyek szabályos használatára, az áramütések elkerülésére.

— MA REGGEL 7 órakor 300 gyermek indult nyári táborozásra az egri vasútállomásról. Szülők és gyerekek vitték a hátizsákokat és csomagokat, egy év tanulás után nyári táborba indultak az úttörők.

— A HAJTÓMŰ GYÁR építkezése jó ütemben halad. A garázs és a konyha felmenő falai már elkészültek, a tető- szerkezeten dolgoznak a munkások. A porta mellett elkészült a felvonulási épület és hátul, a gyümölcsös helyén teljes erővel folyik a nagycsarnok alapbetonozása.

EGRI VÖRÖS CSILLAG A búcsú (széles)

GYÖNGYÖSI PUSKIN

Ember a Holdon (széles)

EGRIBRÖDY Francis

egri kertmozi

A bíró (széles)

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás

hatvani vörös csillag

Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Mágnás Miska HEVES

Csutak és a szürke 16 (széles) PETERVASARA

Rómeó, Júlia és a sötétség FÜZESABONY Próbaút.

Hatvanban, este 8 órakor: SZERESS BELEM

A MOKEP titkaiból

Kevés a választék nyáron — Bizottság helyett két ember — Gyenge a íalu filmellátása is

REMBRANDT

355 évvel ezelőtt, 1606. júliusában született REMBRANDT (Harmens van Ryn), a leghíresebb holland festő és grafikus, minden idők egyik legelső művészzsenije. Művein a formák elvesztik élességüket, a világos és sötét színek elosztásán (clair-obseur, ejtsd: kler- obszkür) lesz a hangsúly, s az aranyos-barna össztónus válik uralkodóvá rajtuk. Mintegy 700 festménye, 300 rézkarca, 1600 rajza maradt ránk, néhányat idézünk: Dr. Tulp anatómiai leckéje, A takácscéh elöljárói, Az éjjeli őrjárat, rézkarcai közül: Jézus beteget gyógyít, mintegy 40 önarcképe a jellemzés különféle felfogása miatt vlághírű.

v

75 évvel ezelőtt, 1886-ban, e napon született FÉLIX TIMMERMANS flamand író. Művei humoros, derűs lélekkel ábrázolják Flandria népét és földjét, Pieter Brughel festőről írt életrajzi regénye érdekes olvasmány.

*

JÜLIUS 5-e két állam nemzeti ünnepe: VENEZUELÁBAN 1811-ben, a FÜLÖP-SZIGETEKEN pedig 1946-ban, e napon kiáltották ki a függetlenséget.

•i*

ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK:

135 évvel ezelőtt, 1826-ban e napon halt meg LOUIS PROUST francia kémikus, a szölőcukor felfedezője. Ö jutott először arra a következtetésre, hogy az összes elemek egyazon alkatrészekből állnak és ezek meghatározott, ún. „kémiai kötésekkel” kapcsolódnak egymáshoz (Proust-féle hipotézis.)

Műanyagból készült fák

Egy rosszul egyeztetett moziműsor hívta fel a figyelmünket, hogy írni kellene a filmszínházak műsorgondjairól, műsorpolitikájáról.

Az elmúlt héten ugyanis az Egri Vörös Csillagban és a Kertmoziban is revüfilmet játszottak. Igaz, 28—30° Celzi- usz körül járt a hőmérő higanyszála, de azért két jégrevü egy időpontban, egy városban mégiscsak sok.

Ezekkel a gondolatokkal kerestük fel Győri Gyulát, a Heves megyei Moziüzemi Vállalat műsorpropaganda csoportjának vezetőjét, s tájékoztatása nyomán nyertünk bepillantást a filmellátás gondjaiba.

Az elkészült magyar és külföldi filmeket az úgynevezett átvevő bizottság veszi át és forgalmazásra a MOKÉP-nak adja. Havonta 14—16 film jelenik meg — a nyári hónapokban csak 12.

Egyszóval nem valami nagy a választék. Nézzük csak egy kicsit közelebbről. Egerben például a Vörös Csillag havonta négy-öt új filmet játszik, a Bródy is kap kettőt- hármat és természetesen a Kertmozi is igényli az új filmeket. így június hónapban a három egri mozi 12 új filmet mutatott be és ezek között bizony voltak nagyon gyenge filmek is.

Márpedig a közönség szereti a jó filmet, és nagyon bosz- szankodik, ha gyenge produkciót kell néznie. Mintahogy bosszantó az is, ha két hasonló jellegű és műfajú filmet vetítenek egyidőben. Persze magyarázatot mindenre lehet adni, de bizonyára lehetne valamilyen megoldást találni arra is, hogy a közönség a nyári hónapokban is jó filmet kapjon és valamivel jobb legyen az egész megye műsorellátása, műsorpolitikája.

Első fokon a film átvevő bizottságon múlik, hogy mit láthatunk a moziban és ha gyenge egy film, ez az ő számlájukra írandó. De nemcsak az övékére, hanem bizonyos fokig a megyei műsorelosztók is felelősek a filmekért ök Budapesten megnézik az új filmeket és egy kis válogatási lehetőség mégiscsak adódik.

És ennél a kérdésnél álljunk meg néhány szóra, mert itt

is van egy-két hibalehetőség. A műsorpropaganda csoport vezetője egyedül, vagy esetleg másodmagával havonta három napot Budapesten tölt és megnéz 15—16 filmet, ötöt naponta. Megnézi és dönt, hogy beossza-e a filmet a megye filmszínházainak műsorába. De vajon szabad-e egy ilyen munkát hónapokon, sőt éveken keresztül ugyanannak az egy-két embernek az ízlésére, ítélőképességére bízni, s vajon lehet-e három nap alatt 15 filmet megemészteni, lemérni annak tartalmát, művészi értékét?

Nemi Teljes felelősséggel nem lehet.

Itt kell szólni a műsorpolitikai bizottságról, amely a Moziüzemi Vállalat, a Művelődésügyi Osztály egy-egy szakemberéből és a tömegszervezetek vezetőjéből áll. Meg kell mondani, hogy nem valami szerencsés ennek a bizottságnak az összetétele. A tömegszervezetek vezetői ugyanis tagjai már nagyon sok bizottságnak, felesleges őket ezzel is terhelni, hiszen teljes értékű munkát nagy elfoglaltságuk mellett * úgysem várhatunk tőlük. Mert az lenne a jó, ha a bizottság néhány tagjának is lenne lehetősége, ideje megtekinteni a Budapesten bemutatott filmeket és akkor csakugyan egy bizottság döntene a filmekről és nem egy-két ember, s főleg nem mindig ugyanazok az emberek.

És ha ez így megoldható — márpedig miért ne? —, akkor töltené be igazán feladatát a megyei műsorpolitikai bizottság, akkor lenne irányítója a műsoroknak és nem csak rögzítője, az eredményeknek, vagy a hibáknak.

Nem azt akarják mondani ezek a sorok, hogy nem dolgozik a bizottság. Hiszen létezik, hathetenként, kéthavon- ként ülésezik, ahol megtárgyalnak egy-egy napirendet, tanácskoznak filmpropoganda munkákról, a mozik és a kul- túrházak kapcsolatairól, de nem szabják meg s nem irányítják a filmszínházak műsorait. Mert azért mégiscsak lehet egy kicsit jobban is válogatni.

Igaz, kevés az új film és

még kevesebb a jó film. No, de vannak régi filmek is, s nem feltétlenül szükséges Eger mindhárom mozijában új filmet játszani. A közönség a kertmoziban is szívesebben megnéz egy néhány évvel ezelőtti igazi nagy filmet, jó filmet, mint egy gyenge új termést. Es ne feledjük a régi viccek mottóját: az újszülöttnek minden vicc új — vagyis, egy négy-öt évvel ezelőtti film több ezer embernek jelenthet újat, a 15 éves gyerekből felnőtt lesz és nem beszélve arról, hogy egy jó filmet évek múltával ismét szívesen megnéz az ember.

Es csak Egerben ilyen nehéz a helyzet, ahol három normál mozi van, Gyöngyösön. Hatvanban, vagy a községekben már kisebbek a gondok. Kiskörén például egy mozi van és havonta négy filmet játszik. Az ilyen helyen már lehet válogatni. De vajon válogatnak-e?

Nézzük meg ennek a községnek féléves műsorát, persze csak a számok tükrében. Hat hónap alatt 24 filmet vetítettek Kiskörén. Ebből 13 a múltról szólt, s csak 11 a jelenről és ebből is csupán 6 film a mi életünkről, a szocializmust építő népek életéről. S a hatból is legfeljebb a fele mondható igazán jó filmnek. Pedig Kisköre évente csak 52 filmet igényel, s 120—130 jelenik meg, ebből tehát lehet válogatni másképpen is.

85 keskeny és 23 normál mozi játszik a megyében. Az emberek szeretik a filmeket es nem mindegy, hogy mit vetítenek a filmszínházak. A film nevel és szórakoztat, de nem mindegy, hogy mire és hogyan. Nagy felelősség van azokon, akik ezt a munkát irányítják, még ha csupán egy kis megyében is. Nem egy-két embernek való munka ez. A műsorpolitikai bizottságnak kell segíteni a gondokon, úgy kell irányítani a filmszínházak műsorait, hogy jó filmet kapjon a közönség városokban és községekben egyaránt.

Nem könnyű, de megoldható feladat ez.

Egy New York-i cég műanyagból készült fák gyártására specializálta magát. Prospektusában a következőkkel csábítja vásárlásra a közönséget: „A valódi fákkal rengeteg

Elfogták a zsebtolvajok királyát

Mohammed Fardi, aki a Casablancái zsebtolvajok királyaként volt ismeretes, a napokban egy elővárosi autóbuszban — foglalkozása gyakorlása közben — a rendőrség kezébe került. Ez igen nagy szó, ha meggondoljuk, hogy saját bevallása szerint húsz esztendős „prakszisa” során vagy tízezer embert szabadított meg a pénztárcájától. Saját maga által feltalált módszerrel dolgozott: ceruzára erősített borotvapengével vágta fel áldozatai hátsó zsebét.

a baj. Trágyázni, oltani, meszelni kell őket és állandó kárt okoznak a rovarok is. Csodálatos színben pompázó műanyagfáink viszont csak örömet fognak szerezni önnek.”

Lakóház — kávéból

Pinjo Monterio brazíliai lakos feleségével és 5 esztendős fiával préselt kávéból épült házban él. „Nagyon jól érezzük magunkat benne — mondotta a ház tulajdonosa, aki egyébként építész. Tulajdonképpen tréfás kedvemben építettem a házat, de most már meggyőződtem róla, hogy a préselt kávéra, mint építőanyagra, nagy jövő vár.”

Arabnyelvű műszaki szótár

Ismail Arlf, iraki miniszter rendeletére bagdadi műszaki szakemberekből bizottságot alakítottak egy arab nyelv« műszaki szótár elkészítésére.

Márkusz László

«uiHiuiitiiMiiiuiMiuiitiniiiiirauiiiiuiiiiiiMiiitiiiin«iiiiiiuiiiiir«<iiiiiiiKiiiii«iti)ii!!»uiiiii.iiiitiiiiiiiiitinin>ifiniii«niiiiuiiiiiiiiiitiiiiiiiihiiiijiiiiiiiii:iii;aiiiiiihiiii.iiiiiiiabii>iiiaiiaiiii!iiiiiiiitiiiiiiiiiiiii:ii!i«tiiiiaíiiiiaiiiiiiiiiiiiiiii(iiiiiiiiiiiiiuaiiiiiiiiiii«iiiiiitiiiiiii

2.

Egy sárga hintó gördült ki a Szabó kúriáról az utána kötött két eladó lóval. Szabó nemze- tes úr hajtott a szolnoki vásárra.

Lidi az embere elvesztésén bánkódó, és a gyűlölettől koravén cseléd, simogató szemmel nézte asszonyát, aki gn- zsallyal foglalatoskodva leplezte türelmetlen várakozását.

— Megint sírni látlak, szülém? Talán könnyeid kifogyhatatlanok? Nyugodj végül meg sorsodban, segíteni már úgy sincs módunkban. Embered fel nem támasztható.

A fiatalasszony könnyeket apasztó szavaira Lidi ajkai is szólásra nyíltak, mert hanem- zetes urát otthon tudta, szavát sem lehetett hallani. Csak nagy, vádlón néző szemed beszéltek és néztek megbocsátás nélkül, szúrón és kegyetlenül erre a rabiátus emberre, aki földesúri gőgjében emberét halálra sújtotta. Mint a vert kutya térült az eset óta Lidi elől és legszívesebben tőle is megszabadult volna, de ezt a szándékát nem tudta megvalósítani, mert Dömsödi Kata úgy ragaszkodott a dajkájához, ehhez a jólelkű jobbágyasszonyhoz, mint a gyermek az édesanyjához.

— Nem is a magam sorsa fáj nekem, asszonykám, hiszen melletted még a bánat is könnyűvé válik, de a te sorsod aggaszt, mert látom, hogy szíved más ember után eped, míg nemzetes urunk csak gyötör és szenvedés mellette az életed.

— Ki tudja, hogy van a sors könyvében írva ... Mint mesélted, gyakorta úgy volt, hogy elpusztulok, hogy én is, mint az anyám bent égek a tarcali házban, hogy a lángokban lelem halálomat, mint a te pólyás gyermeked, aztán a sors másképp rendelte. Rám leltél, megmentettél, tápláltál és óvtál minden bajtóL

Igen, így volt — folytatta Lidi asszony. — A császáriak felperzseltek mindent a Tisza- háton. Pusztítottak, raboltak, gyilkoltak, a népség meg földönfutóvá lett. Itt keltem át veled a sülyi révnél a Tiszán, hogy menedékre leljünk. De ahol a fejedelem jószágai voltak, ott mindent elpusztított Rabutin labanc tábornok. Roff is leégett, üszkös romhalmaz, kietlen pusztaság volt. Itt a pusztán ha sütött a nap, hét ágra sütött. Ha fújt a szél, hét lyukbul fújt.

Amikor meglett a béke, a fejedelem meg elbúj dokolt. a nép kezdett visszaszállingózni. Mi is — ha emlékeznél —, még nem rég éltünk itt, mint földönfutóik, amikor Jánost, az

egri püspök szökött jobbágyát oda fogadtuk a gödörbe, ahol addig meghúzódtunk. Vele mégis könnyebb lett a sorsunk. Hogy szétszéledt a sereg, neki se volt hova lennie, meg asszony nélkül nem tud megélni az egészséges ember. Itt nálunk megnyugodott. Emlékszel, nádat hordtunk veled a lápról, Jánossal kunyhót építettünk a gázlón. Jó meleg, tapasztott kunyhót. Aztán' földet fogtunk, amennyit megbírtunk dolgozni. Mi kellhet még egy jobbágynak? Gyakran még egy pergeret1 szalonnánk sem volt, olyan szegények voltunk.

A nagy zöldár azután elvitt mindenünket. Téged is. Egy szivat2 kenyerünk sem maradt, csak a víz, a Tisza. Mert a folyó az sok embernek adott már kenyeret, arra mindenkor számíthat a szegény. Mindennapi eledelünk a hal, meg a súlyom az megvolt. Szabó nemzetes úr kastélya nem szenvedett kárt. Hogy elment a víz, azt mondta felnevel téged, adjalak a házába.

Nagyon sajnáltalak. A pár ökröt, amit az úr felajánlott, el kellett fogadnunk, mert nem volt mit kezdenünk. Félekés jobbágynak is csak vízállásos, nehezen munkálható gyep ju1 Pergeret szalonna; egy pergelt leves alá való szalonna mennyiség.

2 Egy szívat kenyér; egyszeri jóllakásra elegendő.

vissza vette az úr a pár ökröt és, hogy a püspöknél szolgált, értette a szőlőmunkát, szerződtette magának, hogy neki szőlőt műveljen. Valamire való asszony voltam még magam is ekkor. Beköltöztünk cselédnek a kastélyba, de attól kezdve nem is volt maradásom Szabó uramtól. Szerelmévé1 üldözött, ahol meglátott. Volt úgy, hogy nekem rontott^ mint az állat és tépte rólam a ruhát. Nem hagytam mar gam. Dulakodott velem* még orrba is vágtam, . úgy, hogy eleredt a vére. Hogy nem tágított, Jánosnak is szóltam. Ez volt a baj. Amikor még- egyszer rám- tört, János kileste, oszt megfogta a nyakát, Akkor megijedt az úr. Nagyon félt Jánostól, mert János bikaerejű ember vált. Nem tudta hát mitevő legyen, hogy téged . megtarthasson. Azt hitte, ha elzavar bennünket, te is itt hagyod. Magammal már nem is törődtem, csak téged féltettelek, hiszen még annyira gyerek voltál, féltem, hogy megront. Jánost, hogy berúgott, könnyen elintézhette, hiszen a vasvilla a józan emberbe is be áll, hát még a holtrészegbe... (Folytatjuk.)

kíváncsian hallgatta a kesergő asszonyt

— Aztán mi történt?

— Tudod te azt magad is, asszonykám — felelte Lidi —, hiszen te magad is serdülő korba léptél. Te követelted, hogy melletted maradjak. Az emberemtől, Ugró Jánostól

tott, ami hamar kimerült. Egy darab fogott földet, csak két tavaszába szántottunk. Harmadik tavaszán már újat törettünk.

Dömsödi Kata annyit me- séltette el Lidivel ezt a történetet, hogy ő maga már minden részletét jobban ismerte, mint Lidi. De azért most is