Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-02 / 128. szám
1361, június 2., péntek NEPÜJ8AO 3 Az Egri Lakatosárugyárban első: a présműhely, a Kármán brigád, az egyéni versenyben győztes: Vass Istvánné hogy egyes problémákról már korábban és többször is tárgyaltak. De az a látszat, hogy egyik-másik javaslat feledésbe ment. Ezért célszerűnek és hasznosnak látnánk, ha a beszámoló eleje arról szólna, hogy az előző termelési tanácskozás javaslataiból mit és hogyan valósítottak meg. Tájékoztatni kell az embereket arról is, ha valamit még nem lehetett megoldani. De mondják meg annak okát és jelöljenek meg újabb határidőt. Tölgyesi Béla, Bóta Zoltán, Tóth Sándor, Kiss József, Veréb József II, Kormos Miklós- ná, Veress László, Rácz Imre, Tábori József, Bíró Tibor és Bíró Józsefné értékes javaslatokat tettek a munka további javítására. ötletek, javaslatok. Mindmind az emberek hozzáértéséről, felelősségvállalásáról tanúskodik. Azt bizonyítják, hogy a munkások magukénak érzik a gyárat, jóban rosszban osztozni kívánnak sorsában. A versenylendület, a felszólalásokban tükröződő féltő gondoskodás biztató — jó jel. Mindezt hasznosítsák a vezetők, s a közös összefogás sikere biztos- lesz. (F. L.) A személyzet kiárusítása alkalmi áron A svéd „Südsvenska Dagbladet” című napilapban nemrég különös hirdetés látott napvilágot* „Személyzet kiárusítása alkalmi áron” címmel tudományos kutatók, mérnökök, konstruktőrök, titkárnők, laboratóriumi és műszaki dolgozók kínálták fel szolgálataikat. A különös hirdetés mögött szomorú eset húzódott meg. Miután a svéd állam vagy tízmillió svéd korona költséggel kutatóintézetet létesített a tőzegnemesítés problémájának megoldására és az itt folyó kutatások már kezdtek biztató eredményre vezetni, most anyagi eszközök hiányában feloszlatták az intézetet és elbocsátották az összes, alkalmazottakat. Az intézet igazgatója, Sven Erik Hagglund kijelentése szerint ezzel az intézkedéssel tízévi megfeszített kutatómunka eredményét semmisítik meg. A lengyel plakátművészeti kiállításról Körös körül tarka, lengyel feliratú plakátok igézik a látogatót, aki belép az egri Városi Művelődési Ház klubhelyiségébe. Városunkban először nyílik alkalmunk megismerkedni a lengyel plakátművészek munkájával. Kevés eszközzel, a lényeg mindenkor szemléletes, érthető megjelenítését szolgáló kompozícióval, a színhatások ellentéteit gyakran mesterien kiaknázó összeállítással érnek el szuggesztív hatást a kiállított plakátok. A politikai plakátok közül talán legtömörebb, . legeredetibb az egyszerű formákkal intenzív hatást elérő „Lenin 1917” feliratú. Vörös alapon, a felület felső része komponált, kissé alulnézetben, kevés fekete tónussal felvázolt finom, ugyanakkor energikus, kissé mosolygós Lenin-fej ember; közelségbe hozza a Nagy Október korát, atmoszféráját és a dolgozók legnagyobb forradalmát, s a harc vezetőjét és győztesét, Lenint. Egy másik alkotáson egyetlen dús, piros szegfűszál jelenik meg. A festői kis leveleken kúszik fel a tekintet a telt piros virágra, amelynek körvonalain belül a Lengyel Nép- köztársaság térképe bontakozik ki. A felírás; Május 1, az egész nép ünnepe. Nehéz feladat lenne a különféle kulturális plakátok közül a legszebbet, a legmeg- ragadóbbat kiválasztani. Valamennyi alkotás ötletes, hatásos. Említsük meg még az Othello című filmet propagáló művet és a Játék kezdődik című filmplakátot. Az ólomkenyér című filmplakátról a kapitalista világ szegénysorsú gyermekeinek élete tükröződik. Viszont a Béke című plakáton mosolygós, virágcsokrot tartó gyermeket látunk, háttérben az iskolatáblára írt „pokoj” (Béke) felirat és a fehér békegalamb. örülhetünk, hogy városunkban a Művelődési Ház, a Lengyel Olvasóterem és a TIT rendezésében láthattuk ezt a megragadó szép kiállítást. Sorban megismerkedhetünk — néhány alkotáson keresztül — a testvéri lengyel nép Szocialista plakátművészetével. A kiállított plakátok merész alkotókedvről, szuggesztív hatásáról tanúskodnak, arról vallanak, hogyan lehet korszerű formai megoldásokkal, eredeti és hatásos módon kifejezésre juttatni a szocialista tartalmat. Nincsen a kiállított munkák között egyetlen sablonos, sematikus, nyárspolgárian részletező — naturalista — mű sem. Berenczné Saár Zsuzsa — Hová mégy, kislányom? •» Férjhez.,. uar Pesti lány Kálban zés exportkötelezettsége volt a vállalatnak, de ezt tervdokumentáció hiánya miatt nem tudták legyártani. A zár- és lakatgyártást a rúgóhiány hátráltatta. De súlyos lemaradás tapasztalható a gill-szegecsek és a csapszegecsek gyártásánál. Ki a felelős érte? Vizsgálat folyik ebben az ügyben, de bizonyára a vállalatnál nem tettek meg minden lehetőt ebben az ügyben. Vajon miként és hol javítandó a termelő munka ? Mit kell tenni a termelés jobb előkészítése, a galvánüzem termékeinek minőségi javítására? Az étkezési idő lejárta után még 10—15 perc pocsékolódik el termelés nélkül, az első negyedévben 24 órát tett ki a késések miatti veszteségidő és 33 munkanap igazolatlan mulasztást jegyeztek fel. Tény az is, hogy 160 ezer forint értéket meghalad az újítások becsült értéke és lényegesen javult az önköltség, de ha a lazaságokat megszüntetnék, a szembetűnő hibákat kijavítanák, még szebb eredményeket érnének el és tovább növelhetnék az idei nyereségrészesedés összegét. Az igazgató egyenrangú félként tárgyalt a munkásokkal. Tényekkel és számokkal érvelt. És a dolgozók észrevételeit, javaslatait kérte. Fazekas Gyula kért szót. Köszönetét mondott a pántműhely összes dolgozójának, mert az üzemek közötti versenygyőzelemhez minden dolgozó hozzájárult. A szerszámok lelkiismeretesebb, jobb javítását sürgette. De értékes percek vesznek el raktározási hibák és ok nélküli állásidők miatt. A beszélgetéssel töltött percek a negyedév végén nagyon hiányoznak. Ha ,.ÉIfi*emM akarunk lenni a minőségre jobban kell ügyelni — hangsúlyozta. Melczer János sajnálattal vette tudomásul, hogy a versenyzászlót elhódították a forgácsoló műhelytől. De ebbe nem nyugszanak bele, vagyis nyílt versenyre hívta ki a présműhelyt. De a munka megjavításához feltétlenül a géptartozékok ésszerűbb tárolása, a kések és szerszámok gondosabb beszerzése szükséA felszólalásokból kitűnt, Az Egri Lakatosárugyárban mindig jelentős esemény a termelési tanácskozás. Faipari szárítót, textilipari szálelszívó berendezést, vas- és fémszerkezeteket, bútorvasalást és egy csomó más terméket gyártanak. Egyedi és tömegcikkgyártás folyik, de a negyedév munkás hétköznapjain az egyszerű dolgozók többnyire csak saját üzemük sikerét, vagy nehézségeit látják. Pedig összefügg a présműhely, a szellőző-, a szerszám- és gépműhely, sőt a TMK dolgozóinak munkája. — Ismét összejöttünk, hogy az első negyedév termelését megvitassuk, megállapítsuk hibáinkat, hogy ezekből tanulva, a további munka megjavítása ügyében intézkedhessünk — mondta bevezetőül Németh Tibor igazgató. — Az első negyedéves tervet 106,9 százalékra teljesítettük, vagyis 8 160 000 forint tervvel szemben 8 723 000 forint értéket termeltünk. Azután a dolgozók üzemenként, sőt szinte gyártmányonként hallották 1 termelés elemzését. Műszaki és gazdaságossági adatokat sorolt fel az igazgató. Dicsért, bátorított, de keményen megmondta a hibákat is. A vállalat 105,6 százalékra teljesítette termelékenységi' tervét. A présműhelyben emelkedett legjobban a termelékenység, de a vállalat egész kollektívája vívta ki a kiemelkedő eredményt. Erre büszke lehet a gyár minden dolgozója. Hogyan érték el az eredményeket? A brigádvezetők, az újítók és a legjobb szakmunkások nem vártak külön utasításokra. Űj sablonokat, és szerszámokat készítettek, melynek következtében a munka egyszerűbbé és termelékenyebbé vált. A műszaki és gazdasági vezetők segítették a munkásokat. Gondosabb volt a gyártáselőkészítés, átgondoltabb és pontosabb a technológiai utasítás. Jobban megszervezték a munkát, s a központi anyag- mozgató diszpécser irányításával az eddiginél több és jobb munkát sikerült elvégezni és minden remény megvan arra, hogy tovább tudják javítani a munkát. Hiba és hiányosság akadt még, bizonyára még több is, mint amennyinek feltétlenül be kellett volna következni. 40 darab szálelszívó berendeAz álom birodalmába is behatol a tudomány , betegségek gyógyítását altató - kúrákkal végzik. A hipnotikus > álom is régen bevonult már az • orvosi tudomány arzenáljai so■ rába és a huszadik század t megtalálta a hibemációt, amely a szervezet lehűtésével és az idegtevékenységeket gát- í ló gyógyszerek segítségével olyan állapotot idézett elő a betegnél, ami hasonlít a téli í álmát alvó medve önkívületé- , re. Ebben az állapotban olyan í műtéteket végezhetnek el, tel- t jes sikerrel, amelyek egyéb• ként teljesen reménytelenek : volnának. Ma már világszerte . alkalmazzák ezt az eljárást, • bár az orvosok egy része még • mindig szenvedélyesen vitat- i kozik felette. A Szovjetunió- . ban különösen szív- és agy■ műtéteknél értek el hibernáció : segítségével nagyszerű ered- : ményeket. A tudomány továb- , bi |fejlődésével — mint Cyán ■ professzor megállapította — : elképzelhető az emberek huzamosabb időn át téli álomszerű ; állapotba helyezése, a szervezet hosszabb ideig tartó kikapcsolása. Az álomvilág tévelygői Az álom világának is vannak eltévelyedettjei... Az álom nemcsak pihenést, felüdülést jelentett egyes embereknek, hanem az élet hajótöröttjeinek, a kisiklott életű- eknek sokszor menekülést a valóság elől. Legrikoltóbb példái ennek az ópium rabjai. Például New York egyes negyedeiben, de a nyugati világvárosok közül számtalan, máshol is megtalálhatók még napjainkban is az egykori hírhedi ópiumbarlangok, ahol e szenvedély rabjainak élete szinte az ópiumpipák füstjével válik semmivé. Ezek a szerencsétlenek úgy zuhannak színes álmaikba, mint egy szörnyű mélységbe, \ahol összehúzódik az élet minden lehetősége. Keservesen fizetnek néhány órai vásárolt gyönyörűségért. Az ébrenlét óráiban émelygés, állandó szédülés, rosszúllét gyöt- ri, s újra és újra visszamenekül az ópiummámor színes ködébe. Az ópium, morfium, kokain és más kábítószerek még rpa is tízezrével szedik világszerte áldozataikat a kábítószerek forgalombahozatalát ellenőrző nemzetközi szerv megállapítása szerint. A jó, egészséges álom meg- vásárolhatatlan. Ez áll nemcsak a kábítószerek rabjaira, hanem azokra is, akik rászoknak az altatókkal megszerzett alvásra. Az üdítő, mély álom az egészséges idegek egészséges életmódjából fakad, akiknél ha lehull az álom színes függönye, mögötte pihenés és felfrissül test és szellem. megfigyelése alapján végzett, már eljutott az irányított álmok és az álomfényképezés lehetőségéig. Ebben a tudományos munkában a pavlovi reflexelmélet jelentős segítséget nyújtott a kutatóknak. Nem minden álomra emlékezünk A túlzottan kimerült, fáradt ember úgy hull az álomba, mint ríiély szakadékba, s jóval kevesebbet álmodik, mint azok, akik normálisan kialusz- szák az emberi szervezetnek szükséges 8—9 órát naponta. Szóval, a huszadik század rohanó tempójú életét élő ember kevesebbet álmodik, de mégis jóval többet, mint gondolnánk. Ugyanis, az álmoknak csak bizonyos százalékára emlékezik vissza az ember, viszont az álomlaboratóriumban a fejre, szemüreg fölé, mellkasra elhelyezett elektródák kimutatják az álmot. A tudomány tehát behatolt az álmok titokzatos birodalmába is. A modern álomtudomány, a somnológia, abból indul ki, hogy az alvás óráiban bizonyos agysejtek és idegek szinte teljes aktivitással folytatják működésüket és azokat a kérdéseket, amelyek az ébrenlét óráiban legmélyebben foglalkoztatták az embert, „tovább viszik”. A legfelfokozot- tabb idegéletet élő emberek — a tudósok, művészek — gyakran hangoztatták, hogy olyan kérdésekre, témákra, amelyeken az ébrenlét óráiban sokat gyötrődtek, megfeszített agyműködéssel töprengtek, álmukban egyszerre tiszta, világos megoldást találtak, amire felébredve is visszaemlékeztek. Ez Cyán álomelmélete szerint egyáltalán nem transzcendentális jelenség. Magyarázata az, hogy az ember az ébrenlét óráiban, s mindennapi gondok között számos olyan kérdés is foglalkoztatja, „nyomja”, amelyek időnként előtolulva, nem engedik, hogy a vívódó ember teljesen fő témájára koncentrálja figyelmét. Viszont az alvás óráiban, amikor a tudatról lehullnak ezeknek a nyomasztó apró gondoknak pántjai, amikor a szellem kidobja a lehúzó mindennapi kérdések homokzsákjait, és szabadon szárnyalhat, az idegekben és agysejtekben tovább vibrál az embert legerősebben foglalkoztató gondolat és a szellemi mechanizmus megszabadulva minden béklyójától, egyszerre csodálatosan tisztán vetíti ki a megtalált megoldást. A gyógyító álomtól — a vásárolt álomig Az álom által napjainkban már az orvosok betegek ezreit mentik meg. Különböző idegHogy mennyire izgatta az emberek fantáziáját minden időkben az álmok titokzatos világa, annak bizonyítéka, hogy a legrégibb álmoskönyv, a később századokon át népszerű effajta kiadványok őse, az egyiptomiak idejéből való, papyrustekercsre írt álommagyarázat, amelyet napjainkban az egyik római múzeumban őriznek. Dé az ókor nagy tudósai közül is nem egyről, többek között . Sokratesről is feljegyezték, hogy foglalkozott álomfejtéssel. Vajákos varázslóktól, a tudomány névtelen csalóitól, a jóhiszemű és elmélyülő fejtegetőkig hosszú sor vezet a múlt század végén megkezdődött modern, az ólmokat az idegélet megnyilvánulásaiból magyarázó tudományos kísérletekig. Századunk negyvenes éveiben pedig Cyán professzor vetette meg alapjait a korszerű somnológiának, álomtannak, amely tiszta, világos, tudományos megalapozottságú magyarázatokban tárja fel a „megálmodott dolgok” és egyéb, az alvással összefüggő rejtélyek magyarázatát. Legújabb kutatásaiban, amelyeket úgynevezett „álomlaboratóriumokban” százak Bár nem tartozom a jó táncosok közé, de még fejlődhetek — mondja hamiskásan mosolyogva. Esténként sokat "óvások, különösen a magyar klasszikusokat, Jókait például nagyon szeretem. — Szeretem a sportot is — folytatja — különösen az asztaliteniszt, de még nem jutottam oda, hogy az új környezetben megtaláljam az utat a helyi sportkörbe. Eddig tartott a beszélgeté- tésünk Hegedűs Mónikával, aki már megszerette a falusi embereket, jól érzi magát az idősebb asszonyok brigádjában, mert, mint mondja, itt van a második mamája, Egyedi néni is, aki ellátja jó tanácsokkal, helyes irányba igazgatja életét. A szövetkezet vezetői szerint is szorgalmasan dolgozik a kislány a répaegyelésben, éppen úgy, mint a palántaki- ültetésben. A tsz vezetősége gondot fordít arra, hogy Hegedűs Mónika a Március 15 Termelőszövetkezet nagy családjában továbbra is jól, otthon érezze magát, soha ne bánja meg, hogy az ipart mezőgazdasággal, Budapestet Kállai váltotta fel... egyszóval: megtalálja Kálban is a számítását Mónika. Nagy András — Egy kicsit a családi körülményeim is vonzottak, bár nem ez a döntő — mondja Mónika —, inkább talán az, hogy szeretem a természetet, a jó levegőt, amit előző munkahelyemen, a Kismotor és Gépgyár tekercselő műhelyében nem találtam meg. így aztán nagyot gondoltam egy napon, s írtam a szövetkezetnek, válaszoltak is mindjárt és leutaztam. Azóta itt vagyok, jó helyet találtam Egyedi néni mellett. Nem vagyok egyedül, mert van három leánybarátnőm, akik a család tagjai és velük jól megértjük egymást. Természetesen egy 16. évében járó lánynak van szórakozási igénye is. Vajon erről mi a véleménye? — Munka után elvégezzük a szükséges háztartási munkát, aztán sétálgatunk, ha jó előadás van, megnézzük a televíziót. Most éppen a szombati táncmulatságra készülök. lannyal, Hegedűs Mónikával, a Tárná mentén levő kertészetben. Éppen a paprikapalántákat válogatta, rakosgatta, hogy a palántavetőgép minél hibátlanabb munkát végezhessen. Eögtön megkérdeztem tőle, hogyan ízlik ez a munka? — őszintén szólva, jobban szeretném, ha kézzel ültetnénk ki a palántákat, mint a múlt héten, amikor nem volt gép hozzá — válaszolja. — Talán csak nem féltékeny a gépre? — Egy kicsit. Tudniillik én nagyon szeretek palántázni. Azt sem bánnám, ha mindig ezt kellene csinálnom. Az viszont igaz, sok ember munkáját tudja elvégezni egyszerre a gép, s ezért csak hálásak lehetünk neki. Beszélgetésünk során aztán ráterelődött a szó arra is, hogyan határozta el magát arra, hogy Pestről jöjjön egy vidéki termelőszövetkezetbe, s itt vállaljon munkát? Amikor a napokban a káli Március 15 Termelőszövetkezetben arról kérdezgettem a brigádvezetőt, ki fogja azt a rengeteg palántát kiültetni, megkapálni, a termést leszedni, ami a tsz tervében szerepel, mosolyogva válaszolt: — Más szelek fújnak már a tsz-ben, mint pár évvel ezelőtt, most szívesen jön a tagság dolgozni, mert így látja biztosítva jövőjét. Nemrég jött az „erősítés” is — teszi hozzá. — Erősítés? Honnan? — Például Pestről. Egy kislány egyenesen az ipari munkából jött hozzánk és itt akar véglegesen letelepedni. Arról már sokat hallottunk, hogy a termelőszövetkezetek megerősítése érdekében szakemberek mennek le a városból falura, de hogy valamelyik városi kislány dolgozónak lépjen be a szövetkezetbe, az elég ritka eset. össze is találkoztam a pesti
