Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-02 / 128. szám

1361, június 2., péntek NEPÜJ8AO 3 Az Egri Lakatosárugyárban első: a présműhely, a Kármán brigád, az egyéni versenyben győztes: Vass Istvánné hogy egyes problémákról már korábban és többször is tár­gyaltak. De az a látszat, hogy egyik-másik javaslat feledés­be ment. Ezért célszerűnek és hasznosnak látnánk, ha a be­számoló eleje arról szólna, hogy az előző termelési ta­nácskozás javaslataiból mit és hogyan valósítottak meg. Tá­jékoztatni kell az embereket arról is, ha valamit még nem lehetett megoldani. De mond­ják meg annak okát és jelöl­jenek meg újabb határidőt. Tölgyesi Béla, Bóta Zoltán, Tóth Sándor, Kiss József, Ve­réb József II, Kormos Miklós- ná, Veress László, Rácz Imre, Tábori József, Bíró Tibor és Bíró Józsefné értékes javasla­tokat tettek a munka további javítására. ötletek, javaslatok. Mind­mind az emberek hozzáérté­séről, felelősségvállalásáról tanúskodik. Azt bizonyítják, hogy a munkások magukénak érzik a gyárat, jóban rosszban osztozni kívánnak sorsában. A versenylendület, a felszóla­lásokban tükröződő féltő gon­doskodás biztató — jó jel. Mindezt hasznosítsák a veze­tők, s a közös összefogás sike­re biztos- lesz. (F. L.) A személyzet kiárusítása alkalmi áron A svéd „Südsvenska Dagbladet” című napilapban nem­rég különös hirdetés látott napvilágot* „Személyzet kiárusí­tása alkalmi áron” címmel tudományos kutatók, mérnökök, konstruktőrök, titkárnők, laboratóriumi és műszaki dolgozók kínálták fel szolgálataikat. A különös hirdetés mögött szomorú eset húzódott meg. Miután a svéd állam vagy tízmillió svéd korona költséggel kutatóintézetet létesített a tőzegnemesítés problémájának megoldására és az itt folyó kutatások már kezdtek biztató eredményre vezetni, most anyagi eszközök hiányában fel­oszlatták az intézetet és elbocsátották az összes, alkalmazot­takat. Az intézet igazgatója, Sven Erik Hagglund kijelenté­se szerint ezzel az intézkedéssel tízévi megfeszített kutató­munka eredményét semmisítik meg. A lengyel plakátművészeti kiállításról Körös körül tarka, lengyel feliratú plakátok igézik a lá­togatót, aki belép az egri Vá­rosi Művelődési Ház klubhe­lyiségébe. Városunkban elő­ször nyílik alkalmunk megis­merkedni a lengyel plakátmű­vészek munkájával. Kevés eszközzel, a lényeg mindenkor szemléletes, érthe­tő megjelenítését szolgáló kompozícióval, a színhatások ellentéteit gyakran mesterien kiaknázó összeállítással érnek el szuggesztív hatást a kiállí­tott plakátok. A politikai plakátok közül talán legtömörebb, . legerede­tibb az egyszerű formákkal intenzív hatást elérő „Lenin 1917” feliratú. Vörös alapon, a felület felső része komponált, kissé alulnézetben, kevés fe­kete tónussal felvázolt finom, ugyanakkor energikus, kissé mosolygós Lenin-fej ember; közelségbe hozza a Nagy Ok­tóber korát, atmoszféráját és a dolgozók legnagyobb forra­dalmát, s a harc vezetőjét és győztesét, Lenint. Egy másik alkotáson egyet­len dús, piros szegfűszál jele­nik meg. A festői kis levele­ken kúszik fel a tekintet a telt piros virágra, amelynek kör­vonalain belül a Lengyel Nép- köztársaság térképe bontako­zik ki. A felírás; Május 1, az egész nép ünnepe. Nehéz feladat lenne a kü­lönféle kulturális plakátok közül a legszebbet, a legmeg- ragadóbbat kiválasztani. Va­lamennyi alkotás ötletes, ha­tásos. Említsük meg még az Othel­lo című filmet propagáló művet és a Játék kezdődik cí­mű filmplakátot. Az ólomkenyér című film­plakátról a kapitalista világ szegénysorsú gyermekeinek élete tükröződik. Viszont a Béke című plakáton mosoly­gós, virágcsokrot tartó gyer­meket látunk, háttérben az iskolatáblára írt „pokoj” (Bé­ke) felirat és a fehér békega­lamb. örülhetünk, hogy városunk­ban a Művelődési Ház, a Len­gyel Olvasóterem és a TIT rendezésében láthattuk ezt a megragadó szép kiállítást. Sorban megismerkedhetünk — néhány alkotáson keresztül — a testvéri lengyel nép Szocia­lista plakátművészetével. A kiállított plakátok merész alkotókedvről, szuggesztív ha­tásáról tanúskodnak, arról val­lanak, hogyan lehet korszerű formai megoldásokkal, eredeti és hatásos módon kifejezésre juttatni a szocialista tartal­mat. Nincsen a kiállított mun­kák között egyetlen sablonos, sematikus, nyárspolgárian részletező — naturalista — mű sem. Berenczné Saár Zsuzsa — Hová mégy, kislányom? •» Férjhez.,. uar Pesti lány Kálban zés exportkötelezettsége volt a vállalatnak, de ezt tervdoku­mentáció hiánya miatt nem tudták legyártani. A zár- és lakatgyártást a rúgóhiány hát­ráltatta. De súlyos lemaradás tapasztalható a gill-szegecsek és a csapszegecsek gyártásá­nál. Ki a felelős érte? Vizsgá­lat folyik ebben az ügyben, de bizonyára a vállalatnál nem tettek meg minden lehe­tőt ebben az ügyben. Vajon miként és hol javítandó a termelő munka ? Mit kell tenni a termelés jobb előkészítése, a galvánüzem termékeinek minőségi javítá­sára? Az étkezési idő lejárta után még 10—15 perc pocsé­kolódik el termelés nélkül, az első negyedévben 24 órát tett ki a késések miatti veszteség­idő és 33 munkanap igazolat­lan mulasztást jegyeztek fel. Tény az is, hogy 160 ezer forint értéket meghalad az újítások becsült értéke és lé­nyegesen javult az önköltség, de ha a lazaságokat megszün­tetnék, a szembetűnő hibákat kijavítanák, még szebb ered­ményeket érnének el és to­vább növelhetnék az idei nye­reségrészesedés összegét. Az igazgató egyenrangú fél­ként tárgyalt a munkásokkal. Tényekkel és számokkal ér­velt. És a dolgozók észrevéte­leit, javaslatait kérte. Fazekas Gyula kért szót. Köszönetét mondott a pánt­műhely összes dolgozójának, mert az üzemek közötti ver­senygyőzelemhez minden dol­gozó hozzájárult. A szerszá­mok lelkiismeretesebb, jobb javítását sürgette. De értékes percek vesznek el raktározási hibák és ok nélküli állásidők miatt. A beszélgetéssel töltött percek a negyedév végén na­gyon hiányoznak. Ha ,.ÉIfi*emM akarunk lenni a minőségre jobban kell ügyelni — hangsúlyozta. Melczer János sajnálattal vette tudomásul, hogy a ver­senyzászlót elhódították a for­gácsoló műhelytől. De ebbe nem nyugszanak bele, vagyis nyílt versenyre hívta ki a présműhelyt. De a munka megjavításához feltétlenül a géptartozékok ésszerűbb táro­lása, a kések és szerszámok gondosabb beszerzése szüksé­A felszólalásokból kitűnt, Az Egri Lakatosárugyárban mindig jelentős esemény a termelési tanácskozás. Faipari szárítót, textilipari szálelszívó berendezést, vas- és fémszer­kezeteket, bútorvasalást és egy csomó más terméket gyártanak. Egyedi és tömeg­cikkgyártás folyik, de a ne­gyedév munkás hétköznap­jain az egyszerű dolgozók többnyire csak saját üzemük sikerét, vagy nehézségeit lát­ják. Pedig összefügg a prés­műhely, a szellőző-, a szer­szám- és gépműhely, sőt a TMK dolgozóinak munkája. — Ismét összejöttünk, hogy az első negyedév termelését megvitassuk, megállapítsuk hibáinkat, hogy ezekből ta­nulva, a további munka meg­javítása ügyében intézkedhes­sünk — mondta bevezetőül Németh Tibor igazgató. — Az első negyedéves ter­vet 106,9 százalékra teljesí­tettük, vagyis 8 160 000 forint tervvel szemben 8 723 000 fo­rint értéket termeltünk. Azután a dolgozók üzemen­ként, sőt szinte gyártmányon­ként hallották 1 termelés elemzését. Műszaki és gazda­ságossági adatokat sorolt fel az igazgató. Dicsért, bátorí­tott, de keményen megmondta a hibákat is. A vállalat 105,6 százalékra teljesítette terme­lékenységi' tervét. A présmű­helyben emelkedett legjobban a termelékenység, de a válla­lat egész kollektívája vívta ki a kiemelkedő eredményt. Er­re büszke lehet a gyár min­den dolgozója. Hogyan érték el az eredményeket? A brigádvezetők, az újítók és a legjobb szakmunkások nem vártak külön utasítások­ra. Űj sablonokat, és szerszá­mokat készítettek, melynek következtében a munka egy­szerűbbé és termelékenyebbé vált. A műszaki és gazdasági vezetők segítették a munká­sokat. Gondosabb volt a gyár­táselőkészítés, átgondoltabb és pontosabb a technológiai uta­sítás. Jobban megszervezték a munkát, s a központi anyag- mozgató diszpécser irányításá­val az eddiginél több és jobb munkát sikerült elvégezni és minden remény megvan arra, hogy tovább tudják javítani a munkát. Hiba és hiányosság akadt még, bizonyára még több is, mint amennyinek feltétlenül be kellett volna következni. 40 darab szálelszívó berende­Az álom birodalmába is behatol a tudomány , betegségek gyógyítását altató - kúrákkal végzik. A hipnotikus > álom is régen bevonult már az • orvosi tudomány arzenáljai so­■ rába és a huszadik század t megtalálta a hibemációt, amely a szervezet lehűtésével és az idegtevékenységeket gát- í ló gyógyszerek segítségével olyan állapotot idézett elő a betegnél, ami hasonlít a téli í álmát alvó medve önkívületé- , re. Ebben az állapotban olyan í műtéteket végezhetnek el, tel- t jes sikerrel, amelyek egyéb­• ként teljesen reménytelenek : volnának. Ma már világszerte . alkalmazzák ezt az eljárást, • bár az orvosok egy része még • mindig szenvedélyesen vitat- i kozik felette. A Szovjetunió- . ban különösen szív- és agy­■ műtéteknél értek el hibernáció : segítségével nagyszerű ered- : ményeket. A tudomány továb- , bi |fejlődésével — mint Cyán ■ professzor megállapította — : elképzelhető az emberek huza­mosabb időn át téli álomszerű ; állapotba helyezése, a szerve­zet hosszabb ideig tartó kikap­csolása. Az álomvilág tévelygői Az álom világának is van­nak eltévelyedettjei... Az álom nemcsak pihenést, fel­üdülést jelentett egyes embe­reknek, hanem az élet hajó­töröttjeinek, a kisiklott életű- eknek sokszor menekülést a valóság elől. Legrikoltóbb pél­dái ennek az ópium rabjai. Például New York egyes ne­gyedeiben, de a nyugati világ­városok közül számtalan, más­hol is megtalálhatók még nap­jainkban is az egykori hírhedi ópiumbarlangok, ahol e szen­vedély rabjainak élete szinte az ópiumpipák füstjével válik semmivé. Ezek a szerencsétle­nek úgy zuhannak színes ál­maikba, mint egy szörnyű mélységbe, \ahol összehúzódik az élet minden lehetősége. Ke­servesen fizetnek néhány órai vásárolt gyönyörűségért. Az ébrenlét óráiban émelygés, ál­landó szédülés, rosszúllét gyöt- ri, s újra és újra visszamene­kül az ópiummámor színes kö­débe. Az ópium, morfium, ko­kain és más kábítószerek még rpa is tízezrével szedik világ­szerte áldozataikat a kábító­szerek forgalombahozatalát el­lenőrző nemzetközi szerv meg­állapítása szerint. A jó, egészséges álom meg- vásárolhatatlan. Ez áll nem­csak a kábítószerek rabjaira, hanem azokra is, akik rászok­nak az altatókkal megszerzett alvásra. Az üdítő, mély álom az egészséges idegek egészsé­ges életmódjából fakad, akik­nél ha lehull az álom színes függönye, mögötte pihenés és felfrissül test és szellem. megfigyelése alapján végzett, már eljutott az irányított ál­mok és az álomfényképezés lehetőségéig. Ebben a tudomá­nyos munkában a pavlovi ref­lexelmélet jelentős segítséget nyújtott a kutatóknak. Nem minden álomra emlékezünk A túlzottan kimerült, fáradt ember úgy hull az álomba, mint ríiély szakadékba, s jóval kevesebbet álmodik, mint azok, akik normálisan kialusz- szák az emberi szervezetnek szükséges 8—9 órát naponta. Szóval, a huszadik század ro­hanó tempójú életét élő ember kevesebbet álmodik, de mégis jóval többet, mint gondolnánk. Ugyanis, az álmoknak csak bi­zonyos százalékára emlékezik vissza az ember, viszont az álomlaboratóriumban a fejre, szemüreg fölé, mellkasra elhe­lyezett elektródák kimutatják az álmot. A tudomány tehát behatolt az álmok titokzatos birodal­mába is. A modern álomtudo­mány, a somnológia, abból in­dul ki, hogy az alvás óráiban bizonyos agysejtek és idegek szinte teljes aktivitással foly­tatják működésüket és azokat a kérdéseket, amelyek az éb­renlét óráiban legmélyebben foglalkoztatták az embert, „to­vább viszik”. A legfelfokozot- tabb idegéletet élő emberek — a tudósok, művészek — gyak­ran hangoztatták, hogy olyan kérdésekre, témákra, amelye­ken az ébrenlét óráiban sokat gyötrődtek, megfeszített agy­működéssel töprengtek, ál­mukban egyszerre tiszta, vilá­gos megoldást találtak, amire felébredve is visszaemlékeztek. Ez Cyán álomelmélete szerint egyáltalán nem transzcenden­tális jelenség. Magyarázata az, hogy az ember az ébrenlét óráiban, s mindennapi gondok között számos olyan kérdés is foglalkoztatja, „nyomja”, ame­lyek időnként előtolulva, nem engedik, hogy a vívódó ember teljesen fő témájára koncent­rálja figyelmét. Viszont az al­vás óráiban, amikor a tudatról lehullnak ezeknek a nyomasz­tó apró gondoknak pántjai, amikor a szellem kidobja a le­húzó mindennapi kérdések ho­mokzsákjait, és szabadon szár­nyalhat, az idegekben és agy­sejtekben tovább vibrál az embert legerősebben foglal­koztató gondolat és a szellemi mechanizmus megszabadulva minden béklyójától, egyszerre csodálatosan tisztán vetíti ki a megtalált megoldást. A gyógyító álomtól — a vásárolt álomig Az álom által napjainkban már az orvosok betegek ezreit mentik meg. Különböző ideg­Hogy mennyire izgatta az emberek fantáziáját minden időkben az álmok titokzatos világa, annak bizonyítéka, hogy a legrégibb álmoskönyv, a később századokon át nép­szerű effajta kiadványok őse, az egyiptomiak idejéből való, papyrustekercsre írt álom­magyarázat, amelyet napjaink­ban az egyik római múzeum­ban őriznek. Dé az ókor nagy tudósai közül is nem egyről, többek között . Sokratesről is feljegyezték, hogy foglalkozott álomfejtéssel. Vajákos varázs­lóktól, a tudomány névtelen csalóitól, a jóhiszemű és elmé­lyülő fejtegetőkig hosszú sor vezet a múlt század végén megkezdődött modern, az ól­mokat az idegélet megnyilvá­nulásaiból magyarázó tudomá­nyos kísérletekig. Századunk negyvenes éveiben pedig Cyán professzor vetette meg alapjait a korszerű somnológiának, álomtannak, amely tiszta, vi­lágos, tudományos megalapo­zottságú magyarázatokban tár­ja fel a „megálmodott dolgok” és egyéb, az alvással összefüg­gő rejtélyek magyarázatát. Legújabb kutatásaiban, ame­lyeket úgynevezett „álom­laboratóriumokban” százak Bár nem tartozom a jó tán­cosok közé, de még fejlődhe­tek — mondja hamiskásan mosolyogva. Esténként sokat "óvások, különösen a magyar klasszikusokat, Jókait például nagyon szeretem. — Szeretem a sportot is — folytatja — különösen az asz­taliteniszt, de még nem jutot­tam oda, hogy az új környe­zetben megtaláljam az utat a helyi sportkörbe. Eddig tartott a beszélgeté- tésünk Hegedűs Mónikával, aki már megszerette a falusi embereket, jól érzi magát az idősebb asszonyok brigádjá­ban, mert, mint mondja, itt van a második mamája, Egye­di néni is, aki ellátja jó taná­csokkal, helyes irányba igaz­gatja életét. A szövetkezet vezetői sze­rint is szorgalmasan dolgozik a kislány a répaegyelésben, éppen úgy, mint a palántaki- ültetésben. A tsz vezetősége gondot fordít arra, hogy He­gedűs Mónika a Március 15 Termelőszövetkezet nagy csa­ládjában továbbra is jól, ott­hon érezze magát, soha ne bánja meg, hogy az ipart me­zőgazdasággal, Budapestet Kállai váltotta fel... egyszó­val: megtalálja Kálban is a számítását Mónika. Nagy András — Egy kicsit a családi kö­rülményeim is vonzottak, bár nem ez a döntő — mondja Mónika —, inkább talán az, hogy szeretem a természetet, a jó levegőt, amit előző mun­kahelyemen, a Kismotor és Gépgyár tekercselő műhelyé­ben nem találtam meg. így aztán nagyot gondoltam egy napon, s írtam a szövetkezet­nek, válaszoltak is mindjárt és leutaztam. Azóta itt va­gyok, jó helyet találtam Egye­di néni mellett. Nem vagyok egyedül, mert van három le­ánybarátnőm, akik a család tagjai és velük jól megértjük egymást. Természetesen egy 16. évé­ben járó lánynak van szóra­kozási igénye is. Vajon er­ről mi a véleménye? — Munka után elvégezzük a szükséges háztartási mun­kát, aztán sétálgatunk, ha jó előadás van, megnézzük a te­levíziót. Most éppen a szom­bati táncmulatságra készülök. lannyal, Hegedűs Mónikával, a Tárná mentén levő kertészet­ben. Éppen a paprikapalántá­kat válogatta, rakosgatta, hogy a palántavetőgép minél hibát­lanabb munkát végezhessen. Eögtön megkérdeztem tőle, hogyan ízlik ez a munka? — őszintén szólva, jobban szeretném, ha kézzel ültet­nénk ki a palántákat, mint a múlt héten, amikor nem volt gép hozzá — válaszolja. — Talán csak nem féltékeny a gépre? — Egy kicsit. Tudniillik én nagyon szeretek palántázni. Azt sem bánnám, ha mindig ezt kellene csinálnom. Az vi­szont igaz, sok ember mun­káját tudja elvégezni egyszer­re a gép, s ezért csak hálásak lehetünk neki. Beszélgetésünk során aztán ráterelődött a szó arra is, ho­gyan határozta el magát ar­ra, hogy Pestről jöjjön egy vidéki termelőszövetkezetbe, s itt vállaljon munkát? Amikor a napokban a káli Március 15 Termelőszövetke­zetben arról kérdezgettem a brigádvezetőt, ki fogja azt a rengeteg palántát kiültetni, megkapálni, a termést leszed­ni, ami a tsz tervében szere­pel, mosolyogva válaszolt: — Más szelek fújnak már a tsz-ben, mint pár évvel ez­előtt, most szívesen jön a tag­ság dolgozni, mert így látja biztosítva jövőjét. Nemrég jött az „erősítés” is — teszi hozzá. — Erősítés? Honnan? — Például Pestről. Egy kis­lány egyenesen az ipari mun­kából jött hozzánk és itt akar véglegesen letelepedni. Arról már sokat hallottunk, hogy a termelőszövetkezetek megerősítése érdekében szak­emberek mennek le a város­ból falura, de hogy valame­lyik városi kislány dolgozónak lépjen be a szövetkezetbe, az elég ritka eset. össze is találkoztam a pesti

Next

/
Oldalképek
Tartalom