Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-30 / 152. szám

1961. június 30., péntek NÉPÚJSÁG 3 Húszezer baromfit küldenek piacra Exporttárgyalások Istenmezején NAGYON KIFIZETŐDŐ a baromfinevelés — mondja a Füzesabonyi Járási Tanács mezőgazdasági esztályának fő­állattenyésztője, Rátkai Jó­zsef. Azok. akik eddig még kételkedtek ennek igazában, akik az elmúlt évben még húzódoztak a baromfinevelés­től, ma már meggyőződtek ar­ról, hogy kifizetődő és jó jö­vedelemforrás a baromfine­velés. Kezdjük mindjárt két jellemző és meggyőző adattal. A járásban az elmúlt évben 55 ezer baromfit neveltek fel a termelőszövetkezetek, és ez­zel szemben az idén csaknem négyszerese, közel 200 ezer baromfi, elszállítására kötöttek szerződést. A másik tény: Az elmúlt gazdasági évben csak 19 termelőszövetkezet foglal­kozott csibeneveléssel, most a járás mind a 43 termelőszö­vetkezetében fejlődik a vágni- való baromfi. E néhány tény és számadat igen jól tükrözi azt a fordula­tot, amely szövetkezeteinknél a baromfinevelésben tapasz­talható. S az oka egyszerű. Ma már minden tsz-elnök és szövetkezeti tag nemcsak el­hiszi, hanem tudja, hogy egyik fő jövedelemforrásuk ebből várható. Nézzünk meg né­hány jó és tanulságos példát. Mezőszemerén, az Új Világ Tsz gazdaságában szinte fu­tószalag-rendszerrel nevelik a kis csibéket. A naposcsibék nevelőhelyén két hosszú, cső­alakú, úgynevezett kémény­síppal fűtik a talajt a kis csi­bék alatt. A fűtést igen ötle­tesen a helyi lehetőségek ki­aknázásával, szalmával. ke­mencefűtéssel oldják meg. A jól fűtött, melegen tartott ta­laj felett háromezer napos­csibe nevelkedik. Annyira öt­letes és jó ez a megoldás, hogy idáig már több szomszé­dos szövetkezetből, Sziha- halom, Füzesabony, Ojlőrinc- falva és Poroszló tsz-eiből is többen voltak itt tapasztalat- cserén. A kis csibék itt nevelőd­nek egyhónapos korukig, in­nen az úgynevezett utóneve­lőbe kerülnek. Itt felső ké­ménysípos megoldással bizto­sítják számukra a meleget. Egy hónap letelte után a ta­nyán levő külső nevelőbe vi­szik őket, s innen már csak egy út vár rájuk: a piac, az értékesítés. A szakszerű gon­dozás és a jó táplálás követ­keztében 10 hetes korukra már csaknem elérik a 80 de- kás súlyt, és ezután is szépen növekednek. Ez évben már 8 ezer csibét neveltek ennél a Szövetkezetnél, Dobó Lajosné gondnoksága alatt, aki tan­folyamot végzett és igen nagy hozzáértéssel kezeli kedvenc állatait. táplálékuk igen jó és változatos. Eleségükben min­dennap megtalálható a kuko­rica, árpa. zab, ocsú és lucer­nadara keveréke, napraforgó­pogácsa, s naponként egy-egy szekér zöldtakarmányt is el­elfogyasztanak. Dobó Gézától, a szövekezet agronómusától kérdezzük meg, kifizetődő-e számukra ez a gondozás és egyáltalán a csibenevelés? — Nyugodtan állíthatom és kijelenthetem — mondja —, hogy a legtöbb és a legtisz­tább haszon a baromfineve­lésből származik, természete­sen csak meg kell adni a módját, szakszerűen kell ke­zelni. A továbbiakban azt is meg­tudjuk, hogy a szövetkezet már tavaly is foglalkozott ba­romfival, több mint 200 puly­kájuk volt. Ezekből hagytak meg maguknak törzsállo­mányt, s az elszállított közel 100 pulyka mintegy 14 és fél­ezer forintot jövedelmezett. Ebből már könnyen levonhat­ták és le is vonták a tanulsá­got. A szakszerű gondozás és a gondos nevelés mindenkép­pen eredményekhez vezet. Ezért készítették el az idén a modem és ötletes csibenevelő­ket, ezért hozatnak minden hónapban 3 ezer kiscsibét és ezért határozták el, hogy az idén 20 ezer baromfit adnak át a közfogyasztásnak. Kevés az elhullási száza­lék, s az első 3 ezres szállít­mányból szép jövedelmet kaptak. Az átadott 3 ezer csibe összsúlya mintegy 25 mázsa, értéke 50—55 ezer fo­rint körül mozog. Ha ebből az összegből leszámítják a ta­karmány és egyéb ráfordítás értékét, akkor is 20—22 ezer forint tiszta haszon marad egy-egy szállítmányból. Az a 20 ezer csibe, amit az idén felnevelnek és átadnak, mintegy félmillió forint bevé­telt jelent, s a tiszta haszon is megközelíti a 150 ezer forin­tot. A jó példán felbuzdulva, jövőre még több csirkét, le­hetőleg az idei mennyiségnek a kétszeresét szeretnék felne­velni. Jő példával jár elöl a fel- debröi Rákóczi Tsz tagsága is, ahol 5 ezer csibét nevelnek, ök is az elmúlt év tapaszta­latai alapján tanulták meg, hogy ez sok hasznot hoz a közösség pénztárába. A fel- debrőiek tavaly 8 ezer csibét szállítottak el, s kimutatták, hogy egy-egy csibe nevelése átlag 5—6 forint tiszta hasz­not hozott. Éppen ezért emel­ték a tavalyi tervszámúkat 10 ezerre, s ezért gondozzák most is nagy szorgalommal és kö­rültekintéssel a sok hasznot hozó állatokat. Élen jár a csibenevelésben a besenyőtelki Szabad Föld Tsz tagsága, ahol jelenleg már 10 és félezer csibe van, s meg­érkeztek a kacsák is. ök is mintegy 16 ezer baromfit ne­velnek fel az idén, amelyből jelentős haszonra számítanak. A tények azt igazolják, hogy a füzesabonyi járásban fellendült a baromfinevelés. AZ elmúlt évi 18—20 százalé­kos elhullási átlaggal szem­ben most átlag 7—8 százalék csak az elhullás. Természete­sen a rossz bánásmód és a hozzá nem értés itt is meg­bosszulja magát. Erre is akad példa a sarudi Haladás Tsz- ben, ahol a szakszerűtlen ke­zelés miatt sok kis csibe el­pusztult. A példák többsége azonban kedvező és mind egyaránt azt bizonyítja, hogy ahol szak­szerűen, szeretettel bánnák a kis csibékkel, ott az ered­mény sem marad el. SZÁMTALAN jó példa van már a füzesabonyi járásban, amelyik egyaránt arról ta­núskodik, hogy nagy és ked­vező fordulat állott be a ba­romi inevelésben. Az a 200 ezer baromfi, amelyet az idén itt felnevelnek, és innen el­szállítanak, jelentősen hozzá járul majd az ország, a dől gozók jobb ellátásához. Császár István A GYEREKEK ijedten reb­bentek szét az útról. Istenme­zeje felé nagy tempóval egy Volga és két Warszawa gép­kocsi közeledett. — Biztosan a bányához jön­nek. — Nem is máshová — álla­pították meg az árokszélre telepedő nebulók. Valóban, az autók az üzem- vezetőség épülete előtt álltak meg. Csehszlovák vendégek jöttek. Horvát bányamérnök, a pozsonyi vállalat szakembere, meg egy vegyészmérnök. Hor­vát mérnök kifogástalanul be­szél magyarul, de társa egy szót sem. Fennakadás azért nincs, mert a Külkereskedel­mi Minisztérium képviselője felváltva tolmácsol csehül és németül. De többnyire magya­rul folyik a tárgyalás, mert jelen van a Nehézipari Mi­nisztérium szakembere, a Mát­rai Ásványbánya Vállalat igaz­gatója és főmérnöke. A bányá­ban Hajnal Tibor körzeti üzemvezető kalauzolta a ven­dégeket. A csehszlovák átvevő vállalat a helyszínen akart meggyőződni a bentonit minő­ségéről, a készlet mennyiségé­ről. De hamarosan kiderült, hogy az öreg bánya mellett a csehszlovákokat főleg az új bányanyitás lehetősége érdek­li. Milyen a bentonit minősége Rosszkúttetőn és mi várható Hangyabolyoson? — Az eddigi eredmények nagyon biztatóak. Bár eddig csak 15 métert haladtunk a bentonit-rétegben. Visszafelé haladva vastagabb telepet mű­velhetünk le. A két csehszlovák mérnök egymás kezébe adogatta a mintadarabokat. Figyelmesen nézegették a kékes színű peli- tes, üledékes kőzetdarabokat. Ujjaik között forgatták, a nap felé tartották, morzsolgatták. Egymás között pergő nyelvvel csehül tárgyaltak. — Hangyabolyoson mennyi a kék színű bentonit-készlet? — kérdezte Horvát mérnök. — A PRÓBAFÚRÁSOK alapján több százezer tonnát jeleznek a geológusok. Mennyi a leművelhető? Ma még nem tudjuk. — Hát iparkodjanak. Rossz- kúttető jó bánya, kell onnan is bentonit. De ez a Hangyabo- lyos ez igen. Minket nagyon érdekel. Szervezzék jól meg a szállítást. Azt szeretném, ha Istenmezejéről elegendő bento- nitot kapnánk és nyugodt le­hetnék — egészen a nyugdíja­zásomig. A szlovákosan ejtett szavak őszintén csengtek. Horvát mérnök nemigen több 45 éves­nél, tehát legalább 15 eszten­dőre Istenmezejéről akarja biztosítani a csehszlovák bento- nit-importot. A Nehézipari Mi­nisztérium kiküldötte és a bá­nya igazgatója egymásra pil­lantott. Bizakodást és megelé­gedést láttam tekintetükben — Elkövetünk mindent, hogy az önök kívánságát teljes mértékben teljesíthessük. De egyelőre csak a szerződés sze­rinti bentonit mennyiséget tudjuk szállítani — szabadko­zott a Külkereskedelmi Mi­nisztérium képviselője. — Gondolkodjanak a dol­gon. Vizsgálják meg a lehető­ségeket. Budapesten holnap majd folytatjuk a tárgyaláso­kat. A CSEHSZLOVÁK vendégek és a minisztérium emberei is eltették a mintacsomagókat. Külön a rosszkúttetőit és külön a hangyabolyosit. Az egri Mezőgazdasági Szak­iskola felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy az 1961—62-es tanévre I. osztályos tanulókat vesz fel. Az iskola általános kerté­szeti tagozatán (szőlőtermesz­tés, gyümölcstermesztés, zöld­ségtermesztés, dísznövény stb.) felvételt nyerhetnek: Az általános iskola VIII. osztályát sikeresen végzett, 17—27 éves életkorú fiúk, akik legalább 2 éves mezőgazda­— Küldjenek ebből vagy 200 tonnát, terven felül. Ha más helyre mennének át a termeléssel, értesítsenek ben­nünket. Akkor újra eljövünk. Viszontlátásra — búcsúztak a vendégek. Kettesben maradtunk az üzemvezetővel. — Növelhető a termelés? — érdeklődöm kíváncsian. — Igen. Az országban há­rom helyen bányásznak ben- tonitot. Budatétényben, Má­don és Istenmezején. Előfor­dul Csehszlovákiában is, a morvaországi részen, de gyen­gébb minőségben. A Szovjet­unióban vannak nagyobb lelő­helyek. De a szállítási költ­ségek miatt a bentonitot tő­lünk vásárolják a csehszlová­kok és a németek is. Érdekes jelenség, hogy az ipar bentonit-szükséglete lé- nyegesn megnövekedett. Olajok tisztítására, gyapjú zsír- talanítására, öntödei homok minőségének javítására és különféle ipari szükségletre vásárolják. Értékes, külföldön- belföldön egyaránt keresett anyag. A bányánál 300 forint az ára tonnánként. Őrölt, fel­dolgozott állapotban ennek többszöröse. Tíz éve kezdték bányászni a bentonitot Istenmezején. De újabb és újabb mennyiségre van szükség. Ezért végeznek jelenleg is kutatófúrásokat a Zagyvapálfalvi Mélyfúró Vál­lalat emberei. A Bányater­vező Intézet új bányanyitás előkészítésén dolgozik. Tavaly hárommillió forintot költöt­tek kutatásokra, az idén is hasonló összeg áll rendelkezésre fúrásokra. Újabb megrendelé­seket kapnak csehektől, és né­metektől, nem is beszélve a hazai igényekről. 134 BÁNYÁSZ és 18 műszaki- adminisztratí </ alkalmazott dolgozik ma az istenmezeji bányában. A helybelieknek, erdőkövesdieknek, nemtiek- nek és mátranovákiaknak ad kenyeret az istenmezeji bá­nya. Jó 10 évvel ezelőtt nem is sejtették, hogy milyen kin­cset rejtenek a hegyek és a gyér füvű domboldalak. Nem is olyan régen a térképen ne­hezen találtuk meg Istenmeze­jét. Most külföldiek járnak ide exporttárgyalásokra. Dr. Fazekas László sági gyakorlatot tudnak iga­zoltatni az illetékes tanács végrehajtó bizottságával, új keletű, a testi alkalmasságot tanúsító orvosi bizonyítvány­nyal rendelkeznek. A tanítás díjtalan, a tanulók bentlakása kötelező. Egyéb felvilágosítást az is­kola igazgatósága (Eger, Le­nin út 120) ad. Jelentkezni lehet írásban, vagy személyesen 1961. évi augusztus hó 21-ig. Böndök Sebes­tyén — kisvárosi humorista — té­mák fölötti töp­rengésében idege­sen tekergette fe­jét. Jobbra... bal­ra... Aztán me- gest csak balra. Akkor abbahagy­ta. — Nincs poén a nap alatt — mond­ta keserű letargiá­val — csak ostoba emberek vannak, akik új meg új po­énokat várnak a humoristától... Kényszeredetten felállt háromlábú suszterszékéböl — ez volt egyébként az egyetlen dolog, amely megkülön­bözette őt minden eddigi elődjétől s igaz eredetiséget kölcsönzött alakjá­nak. Szórakozottan a könyvszekrényhez sétált és találomra leemelt a polcról egy vaskos kötetet. Hátha talál ben­nük valami pará­nyi mentőötletet. A kötet egy húsz évvel azelőtti, megszűnt folyóirat példányait tartal­mazta. Érdeklődve lapozgatott, majd csak ráakad vala­mi alkalmas, ap- aprócska írásra. Amit átgyúr­hat, átdolgoz­hat. Rá is akadt... s hamarosan nagy lendülettel látott az íráshoz. A vé­gén annyira bele­jött az írásba, hogy az írógép be­tűi is összeakad­tak. S a mondatok — egyetlen pont vagy vessző meg­változtatása nél­kül — az eredeti szöveg sorrendjé­ben kerültek a flekkpapírra. — Lehetetlenség! Kizárt dolog, hogy valaki ismerné a történetet — gon­dolta —, hiszen 1931-ből való a szituáció. Mikor elkészült a gépeléssel, ro­hant a szekesztö- ségbe. A friss al­kotást egy fiatal, pattanásos . arcú gyakornoknak ad­ta át, azzal a fel­szólítással, hogyha megjön a szer­kesztő, azonnal vi­gye be hozzá, s te­gye le asztalára. Ezután már csak a várakozás töl­tötte ki napjait. Várta a postást, mikor hozza már a kiutalt tiszteletdi­jat. Várta a postást s az meg is érke­zett. Egy levelet nyújtott át neki — a szerkesztőtől. A levélből meg­döbbenve ezeket olvasta: „Hinni se mer­tem volna, hogy az „Emlékek a sárga paszulyról" című írást a saját nevé­vel fémjelzi majd. ön ezt tette s ez egyenesen felhá­borító, ez közön­séges csalás... bűntény. Baráti- lag közlöm önnel, hogy ez az írás alig egy hete fe- lent meg nálunk. Írója: lapunk régi, patinás tehetségű munkatársa, Gyur­gyalag József... Ezekután cseppet se csodálkozzék azon, hogy a köz­tünk levő megálla podást magamra nézve nem tartom többé kötelezőnek. Jóindulatúan azt tanácsolom önnek: további írásaitól a jövőben, kegyesen kíméljen meg ben­nünket.” (kyd) OOOOOOOOOOCCOOOOOOOOOOCXbOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 300000C)OC<XXXXXXXXX>300000000<»C)000CXX>00OCKX)000CO000O0CXXXX5000<X)OCKXXXO0ö<X>0O000O0000000000000000000000000C5O00O0t» Mit rejt a páncélajtó Göring elsüllyesztett bunkerében? Felhívás mezőgazdasági szakiskolára történő jelentkezésre A parton mintegy 100 izga­tott, ideges ember várakozott: milicisták, biztonsági szervek, búvárok, szakemberek, föld­művesek a környező falvak­ból, fotóriporterek, a rádió technikai személyzete, stb. Nem hajó süllyedt el, nem is valami vulkán tört ki. Még a part sem igazi part volt. Göring hírhedt bunkerének partjairól van szó, a lengyel- országi Lodz városka sűrű er­dejében. Az előzmények rész­ben már ismertek. A nácik a végleges visszavonulás előtt elsüllyesztették az erődítményt. A folyosók végén levő légmen­tesen elzárt páncélajtó lehet, hogy eddig ismeretlen titkot rejteget a Hitler-uralomról. Az egyik változat szerint a bunkerben a kincs rejlik, amit Göring ügynökei Európa-szer- te összeharácsoltak. Mások szerint a zsidók és más, Len­gyelországban legyilkolt áldo­zatok aranyfogait halmozták fel itt. Mindez persze csak ta­lálgatás. Négy búvár nem tér vissza«.. A napokban újabb akciót szerveztek Göring titkainak felfedezésére. Ez már a hetedik hasonló célú vállalkozás. 21 békaember ereszkedett le a tó mélyére az elsüllyesztett bun­kerhez. Valamennyi részvevő­nek külön nyilatkozatot kellett adnia, mert senki sem akarta vállalni a felelősséget életü­kért. Tizennégy évvel ezelőtt ugyanis négy ember megpró­bált behatolni Göring föld alatti menhelyébe, a kis ta­vacska alá, de nem tértek vissza. Az expedíciót a Zciczie Warszawi című lap pénzelte, a Népi Technika és a belügy­minisztérium szerény támoga­tásával. Két kísérőbúvár állandó te­lefonkapcsolatot tartott fenn a felszínen levőkkel. Szavaikat magnetofonszalagra vették, és a rádióban is közzétették. Ez volt — mondja a Zciczie War­szawi — a lengyel rádió egyik legizgalmasabb műsora. Helyszíni közvetítés a vízalatti íolyosókról „Lépteink nyomán zavaros lesz a víz” ... a fiúk valami német felírásokat olvasgatnak, amelyek mellett halálfej, a ve­szély jele ékeskedik... Egy ki­csit tétováztunk, de aztán foly­tattuk utunkat... A kettes számú folyosóban vagyunk, 16 méterre a föld alatt. Meg­tettünk több mint 80 métert... a víz hihetetlenül hideg. Ép­pen most haladunk át egy félig nyitott ajtón. Mögötte folyta­tódik a folyosó ... megyünk tovább... Három német sisa­kot és puskát találtunk.. s öt percig pihentünk ... Az emberek, az idegfeszítő beszámolót hallgatva, töröl- gették homlokukról az izzadsá­got. A csigamódon haladó expe­díció már 150 méternyire ju­tott, amikor izgatottan jelen­tették: „Egy víz alatti aknára bukkantunk” ... Nagyon vi­gyázva haladunk, mert nem tudjuk, hogy mikor botlunk újabb aknába ... Lámpáink megvilágítanak valamit a tá­volban, de még nem tudjuk, hogy mi lesz az... Borzasztó látvány: emberi csontváz, lá­bak nélkül... Nehezen hala­dunk, mert mindenfelé vas­vázakba ütközünk. Mintha to­jások között lépkednénk — közben folyton az aknától ret­tegünk .. A titokzatos ajtó zárva marad Később jelentették: „Ügy látjuk, lehetetlen to­vább jutni... Előttünk leom­lott vasbeton falak... Még egy csontvázat találtunk ... Ez ideig 200 métert tettünk meg... Különleges szerszámok kelle­nének, vasvágó, stb ... Nélkü­lük nem boldogulunk. Lám­páink fénye egy zárt ajtóra esik... Nem juthatunk oda... Megyünk vissza.. .” Ok is rábukkantak a herme­tikusan zárt páncélajtóra — és semmi több. Magukkal hozták a két csontvázat. A vizsgálat megállapította, hogy ezek a 14 évvel ezelőtt eltűnt csoport tagjának maradványai. A má­sik két fiatalra nem akadtak rá. Ügy vélik, hogy a régebbi ex­pedíció valamelyik víz alatti akna áldozata lett. A hetedik expedíció tehát csak azt állapította meg, hogy a titokzatos ajtó valóban léte­zik, de hogy mi rejlik mögöt­te, azt nem sikerült megtudni. Ezt majd talán egy következő expedíció fedi fel. Böngészde Olvasom: Üj divat Párizsban a mág­neses pénztárca. Nem lehetne behozni divatba a mágneses pénzt? Vissza a kiadónak! ★ Már megint egy új talál­mány a férfiak számára: a drót nélküli önborotva készü­lék, amelynek eleme éjszaka önmagától feltöltődik. Nagy­szerű! De nem lehetne már végre feltalálni a csodaborot­vát? Egy húzás és soha többé szakáll... ★ Megérkezett Angliába a leghíresebb amerikai plaszti­kai szakember, hogy műtétet hajtson végre az angol kirá­lyi ház valamelyik tagján. Vajon mikor érkezik olyan plasztikus, aki Albion ráncait tünteti el? ★ Az angol horgászélet nép­szerűségére jellemző, hogy ezentúl kukacot, hernyót, gi­lisztát és egyéb csalit szabad postán is szállítani. Jelszó: előre a gilisztaszegény vidékek felvirágoztatásáért. (6) Magnetofon, mint biztonsági berendezés Nemrég egy Lockheed típu­sú „Elektra” utasszállító re­pülőgép felszállásakor kataszt­rófa történt és ötvenegy utas meghalt. A szerencsétlenséget az okozta, hogy... egy sere­gély került a gép baloldali záróléggömbjébe. Most egyes országokb.-n, így Angliában és Hollandiában, különböző kísérleteket végez­nek a repülés biztonságosabbá tételére. Ezzel kapcsolatban különös figyelmet fordítanak a madarakkal való összeütkö­zés elkerülésére. Sokféle módszerrel próbál­koztak már: elektromos kisü­léssel, akusztikai berendezések­kel, naftalin-permetezéssel, stb. De a magnetofon bizo­nyult eddig a leghatásosabb­nak. Magnetofonszalagon rög­zítik a veszedelembe került rémült madarak vijjogását, s ezt a hangot erősítőkön át le­játsszák. Állítólag ez a mód­szer riasztja el leginkább a madarakat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom