Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-28 / 150. szám

19(51. június 28., szerda NBPÜJSAG 3 99 Elverte a jég” a dús aktatermést — Jó „termés” volt az ak­tákból — állapították meg jó néhányszor a községi tanácsok elnökei, vagy titkárai, amikor megnézték az iktatókönyvet, így sóhajtottak fel gyakorta a reggeli postabontásnál, amikor 20—30 szép pecsétes papírral is meglepték őket a különböző szervek, közte elsősorban köz­vetlen felettesük: a járási ta­nács. A sok írásos anyag úgy áramlott a községi tanácsok felé, mint kiapadhatatlan for­rásból a víz. Aktapatak csör­gedezett, s hogy néha folyóvá is duzzadt, bizonyításképpen jó néhány községi tanács iktató­könyvéből idézhetnénk. A bol- dogiak az elmúlt évben 733 aktát vezettek be az iktató­könyvbe, csak a járási tanács­tól. Ecséden ezt is megtetézve, 1997 aktával rekordot értek el. De hasonló a helyzet más köz­ségekben is akár Apcot, Ke- rekharasztot, vagy Herédet nézzük. Ezek a számok — úgy hisz- szük — magukért beszélnek. S az sem csodálandó, hogy ilyen tömegű aktánál aztán kuriózum számba menők épp­úgy akadnak, mint felületesen átnézettek, vagy nyakatekert, érthetetlenség határát súrolok. Például ilyen fogalmazások­kal is találkozhatunk: „A VB megállapítja, hogy bár a kivitelezéshez szükséges kivitelezők biztosítva vannak, azonban kivitelezési szerződést a községi tanácsok kivitelezés­re vonatkozóan nem kötöttek." Nem kívánja senki a járási tanács különböző osztályaitól, hogy irodalmi színvonalon fo­galmazzák meg aktáikat, de ennél érthetőbben, egyszerűb­ben is lehetne fogalmazni. S ami a terjedelmet illeti, eb­ben főleg a pénzügyi osztály jeleskedett. Aktáikat rettegve várták az adóügyiek a közsé­gekben, mert 7—8 oldalnál nemigen adták alább, ha egy­szer nekiszabadultak. De csak ha egyszer szabadultak volna neki... Elképzelhető, mennyi feles­leges időt vontak el ezek az irományok a hasznos munká­tól, a falu más, fontosabb ügyednek intézésétől. — Jog­gal panaszolták hát a falusi ta­nácsok vezetői, hogy az írás­beli munkák rengeteg időt ra­bolnak el tőlük, s javasolták, valamiként csökkenteni kelle­ne a hozzájuk érkező akták számát. Sokat beszéltek erről a já­rási tanácsnál is. Becsületükre legyen mondva, nemcsak be­széltek, de keresték is a meg­oldás módját, amint megtalál ták, azonnal intézkedtek. Nem­régen már kedvező hírekkel fogadtak. Varga János, a Hatvani Já­rási Tanács VB-elnöke a kö­vetkező örvendetes változásról nyilatkozott: — Az a törekvésünk, hogy egyszerűsítsük az ügyintézést, és csökkentsük a községi ta­nácsokhoz áramló akták szá­mát — úgy látszik, meghozta az eredményt. Az történt ugyanis, — fűzi hozzá magya rázat képpen —, hogy intézked­tünk, mely szerint az osztályok csak az elnök, a titkár, vagy az elnökhelyettes jóváhagyásával küldhetnek ki aktát a községi tanácsnak. — S az eredmény? — Egy hónap alatt ha jól emlékszem, mindössze egy ak­tát írtam alá... Véleményéhez Nagy Béla VB-titkár is csatlakozik. — Hozzám is kevesen kopog­tattak be azóta aktákkal. Az osztályokon nagyon alaposan mérlegelik, szükséges-e vala milyen aktát kiküldeni, vagy más, egyszerűbb módon is el lehet az ügyet intézni. Mintha csak szavait igazolná, egy jelentést hoznak be, amelyből megtudhatjuk, hogy az igazgatási osztályon egy hó­nap leforgása alatt negyedére csökkent a községi tanácsokhoz küldött akták száma. Ez annál is örvendetesebb, mert a helyzet hasonló a többi osztályokon is és ezt a szintet akarják tartani a következő időkben is. Sőt. Újabb intéz­kedéseket tettek. Felülvizsgál­ták azoknak az osztályoknak a működését, ahol a legnagyobb lehetőségei vannak az ügyinté­zés egyszerűsítésének, annak, hogy kevesebb, de hatékonyabb Életre keltettek egf halva született csecsemőt A londoni Westminster kór­ház orvosai gyors és nagyszerű sebészi beavatkozással 15 perc­cel a születés után, életre kel­tettek egy halvaszületett cse­csemőt. A bonyolult szülés fo­lyamán a gyermek az élet sem­miféle jelét nem adta. Nem lé­legzett és szíve nem működött. Amikor a hagyományos éleszt- getési módszerek (veregetés, oxigén, izgatószerek) nem jár­tak eredménnyel, az orvos fel­nyitotta a csecsemő mellkasát, és ujjaival masszírozni kezdte a szívét. 15 perccel a születés után a csecsemő élni kezdett. papírmunkával oldják meg feladatukat. így került vizsgálat alá az igazgatási, pénzügyi, egészség- ügyi és mezőgazdasági osztály, ahol minden bizonnyal sokat javul majd a munka a vezetők különböző intézkedései nyo­mán. Összegezve a tapasztaltakat. Erősen úgy néz ki a helyzet a Hatvani Járási Tanácsnál, hogy „elverte a jég” az idei bőnek ígérkező akta-termést. Nem is kell mondanunk, mennyire örömmel veszik ezt az „elemi csapást” a községi tanácsok és a többi „ügyfelek”, hiszen munkájuk megkönnyí­tését jelenti, ha csökken az ak­ták száma. Több idő marad politikai munkára, a termelő- szövetkezetek politikai és gaz­dasági megszilárdítására, a fa­lu egyéb ügyes-bajos dolgainak intézésére. Kovács Endre Szolgálja ki saját magát1.... Önkiszolgáló üzemi étkezde nyílt a Szerszám- és Készülékgyárban Munkában as aratógép Az üzemek életének ezernyi problémája tartozik többek kö­zött a szakszervezetekhez is. S a szakszervezeti bizottságok igyekeznek is eleget tenni a rájuk váró feladatoknak. A TERMELÉKENYSÉG EMELÉSÉÉRT Üzemeink életében jelentős esemény volt a bérek és nor­mák felülvizsgálása, s e mun­ka sokban hozzájárult ahhoz, hogy nagyobb lépéssel halad­tak előbbre a termelékenység emelését szolgáló munkában. A szakszervezetek részéről ezekben a napokban vizsgál­ják felül, milyen eredménye­ket hozott a bérek és normák rendezése. A tapasztalat eddig minden üzemben kedvező volt. Az eddigiek szerint a Parádi Üveggyárban átlagosan két százalékkal, a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél 8 I százalékkal emelkedett a nor­Csörgő Gábor aratógéppel dolgozik a sarudi határban. Szorgalmas munkájával sok fáradságtól, nehéz munkától kíméli meg a termelőszövetkezetek dolgozóit. bútorokat hoztak, az ablakokra függöny került és új, ízléses műanyagedények váltották fel a régieket. A szakemberek mellett ott dolgoztak az át­alakításnál a konyha dolgozói is. Nagy Andrásné vezetőnővel az élükön, részt vettek a mun­kában valamennyien. A megnyitó alkalmával Tóth László, az Északmagyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat igazgatója adta át az étkezdét az üzem dolgozóinak. A meg­nyitón jelen volt Túrós Emil, a főigazgatóság képviselője. Eljöttek megszemlélni az új módszert a Mátravidéki Ven­déglátó Vállalat vezetői is. A Szerszám- és Készülékgyár ré­széről Berzéki József munkás­ellátási vezető mondott köszö­netét az átalakítás munkájáért és átvette az étkezdét. A SZERSZÁM- ÉS KÉSZÜ­LÉKGYÁRBAN, ahol mintegy 500 dolgozó étkezik, eddig nagy probléma volt az étkezés, mert sokáig tartott A dolgozók hosszú ideig vártak az asztal­nál ülve, amíg rájuk került a sor. Most pedig, ahogy jönnek a dolgozók, úgy mennek az ön- kiszolgáló pultokhoz. Az önki­szolgálás igen egyszerű: a pult elején felveszik a tálcát és az evőeszközöket, majd a követ­kező pultoknál kiválasztják a levest, a második fogást, a sa­vanyúságot, a süteményt, és annál az asztalnál foglalnak helyet, ahol óhajtanak. Étkezés után pedig a tálcán vissza- viszik az edényeket. Már az első nap jelentős eredményt hozott. A vezetőség izgalommal mérte az étkezés idejét és kiderült, hogy a dol­gozók átlagosan tizenkét perc alatt fogyasztják el ebédjüket, és torlódás egyáltalán nincs. Ha figyelembe vesszük, hogy azelőtt kevés volt a félórai ebédidő az étkezéshez, és nem egyszer még többet is kellett várni a felszolgálásra, a kü­lönbség szembetűnő A húsz­perces időmegtakarítás mind a dolgozók, mind az üzem szem­pontjából lényeges, ötszáz dol­gozónál már naponta is tekin­télyes időt jelent. És a dolgozók véleményé?... Egyöntetűen helyeslik az új módszert. Amellett, hogy nem kell várakozni az ebéd felszol­gálására, a menü kiválasztását is megoldja az önkiszolgáló módszer. Az önkiszolgáló pul­tokról mindenki olyan menüt választ, amilyen a legjobban ízlik. Ezenkívül az új műanyag­edények igen higiénikusak. Ezt a kulturált étkezést szinte össze sem lehet hasonlítani a régi étkezésekkel. A dolgozók részéről csak köszönet jár az Üzemi Vendéglátó Vállalatnak ezért az átalakításért. AZ ÉTKEZDÉBEN megszűnt az idegeskedés, a türelmetlen­ség, mindenki saját magát szolgálja ki. Kerek Ferenc A szakszervezetek jelentik óta a termeié­iül# kárognak a vészmadarak? Kz év végén aláírjuk a W** német békeszerző­déstV — mondotta Hruscsov szovjet kormányfő. Határo­zott, nyílt és tiszta szándék ez. Tizenhat évre a második világháború befejezése után végre pontot kell tenni a há­borús állapot megszüntetése fölött. S mi erre a nyugati reagá­ló? Párizs: fenyegetés! London: fenyegetés; Washington: fe­nyegetés! A nyugati sajtó nagyobb részben — így értékeld a szovjet kormánynak azt a döntését. hogy véget vet a németországi felemás állapotoknak, nem húzza- halasztja tovább a békés ren­dezés megoldásának ügyét: aláírja az érdekelt felekkel egyetemben a békeszerződés okmányait. Fenyegetés! — írják a nyu­gati lapok. De mióta fenyegetés a jó­szándék, mióta számít fenye­getésnek az, hogy a háborús maradványok felszámolása ér­dekében békét akar kötni a legyőzött országgal a győző s más — a legyőzött ország el­len hadat viselő — orszá­gok? Ha a szovjetek s más orszá­gok békekötési akaratát fe­nyegetésnek nevezik, ak­kor ugyan minek minősítik a nyugatnémet revansisták jog­talan területköveteléseit Len­gyelországgal, a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal, a Szovjetunióval szemben? Ha á háborús maradványok fel­számolására való törekvés fe­nyegetés, akkor micsoda az ameriaiaknak az a terve, hogy tovább folytatják a nukleáris kísérleteket? Hruscsov miniszterelnök azt mondotta: „... mi arra törek­szünk, hogy kiküszöböljük a háború kitörésének okait. En­nek érdekében, más békesze­rető államokkal együtt az év végén aláírjuk majd a béke- szerződést a Német Demokra­tikus Köztársasággal." S erről jelenti ki vésztjóslóan a Wa­shington Post egészoldalas cí­mében: A Szovjetunió kérke­dik erejével az Egyesült Ál­lamok előtt. A nyugati hollók valami­féle jogot is emlegetnek Ber­lin esetében. E vélemények szerint: ... a nyugati megszálló csapatoknak joguk van Nyu- gat-Berlinben állomásozni... a Szovjetuniónak nincs joga a többi, győztes államok bele­egyezése és hozzájárulása nélkül békeszerződést aláírni az NDK-val... Ez esetben a jogot emleget­ni nevetségesnek hat! A nyugati megszálló csapa­toknak joguk van Berlinben állomásozni. A Potsdamban közösen aláírt fegyverszüneti egyezmény ezt valóban meg­engedte s lehetővé tette. A fegyverszüneti egyezmény ha­tálya évek óta lejárt; a szer­ződésben rögzítve volt: a Né­metországi megszálló szövet­ségesek célja az egységes, bé­kés és demokratikus Német­ország megteremtése kell, hogy legyen. A nyugati hatal­mak azonban kezdettől fogva külön nyugatnémet állam lét­rehozásán, Németország ketté- szakításán fáradoztak. Ezért szakítottak meg minden együttműködést a Szovjet­unióval a potsdami konferen­cia után három évvel, ezért vezették be Németország nyu­gati felében a külön nyugat­német márkát (1948. június 20.), ezért hozták létre az NSZK-t (1949. szeptember 9.), s még előbb Nyugat-Berlin- ben a külön nyugat-berlini vá­rosi tanácsot. A Hitler elleni szövetséges haderők kormá­nyainak évek óta alá kellett volna ímiok a békeszerződést Németországgal, ehelyett azonban Nyugat-Németorszá- got bevonták a nyugati kato­nai blokkba, a NATO-ba. Ilyen tények támasztják alá a megszálló csapatok Nyugat- Berlinben való tartózkodásá­nak jogát. A Szovjetuniónak nincs joga a többi győztes álla­mok beleegyezése, hozzájárulá­sa nélkül békeszerződést aláír­ni az NDK-val... A Szovjetunió számtalanszor a világközvéle­mény elé tártai mind a két német állammal alá akarja ír­ni a békeszerződést; de ha Adenaueréknak nem jön meg a jó esze, úgy az NDK-val köt békét; s azt kívánja, hogy volt szövetségesei is írják alá vele együtt a német béke- szerződést. S ezt a nyíltságot nevezik Nyugaton kihívás­nak? Mikor 1951. szeptember 8-án az USA különbékét kötött San Franciscóban Japánnal — nem kérdezte meg a Szovjet­unió kormányát, nem kérte ki a szovjet kormány vélemé­nyét. Ehhez ugyebár joga volt Amerikának (!). A Szovjet­unió Berlin nyugati részének békés rendezése esetében be­csületesebben és korrektebb módon jár el, mint Amerika, mikor a különbékét megkö­tötte Japánnal. Mi nyíltan és tiszta őszinteséggel megmon­dottuk, mit akarunk, s ezt az akaratot nem rettentheti visz- sza semmi. Az NDK-val alá­írjuk a békeszerződést, s a „Nyugatnak ezt a levest le kell nyelnie”. A tőkés rend a történelem folyamán eddig ismeretlen mértékű, tömeges áldozatokat követelt az emberiségtől, ál­landóan és óriási mértékben pusztította a társadalom anya­gi és szellemi javait, a gazda­sági, politikai, erkölcsi és esz­tétikai értékeit. S ezt teszi ma is. S ezt akarja tenni a csáp­jainak ölelése alól kihullott országokban — megsemmisí­teni a szocialista vívmányo­kat, visszaállítani a régi, ka­pitalista hegemóniát. A leg­különbözőbb eszközöket vetet­te harcba ennek a célnak el­érése érdekében. S Nyugat- Berlin nagyszerű búvóhelyet, hídfőállást jelentett ezeknek az „eszközöknek” kipróbálá­sában. . Nyugati politikai körök tisz­tában vannak álláspontjaik tarthatatlanságával, azok csep­pet sem józan mértékével. Megszólaltatták hát a vészma­darak kórusát, s „költik” a jóslatokat nyakra-főre. Vál­ság- és pánikhangulatot igye­keznek teremteni. Fenyege­tésnek nevezik a szovjet kor­mány döntését. Miket és ki­ket fenyeget az NDK-val kö­tendő béke? A háború akar- nokait, fegyvergyárosokat, ka­pitalistákat, akik a béke el­leni provokátorok paradicso­mát, kémek, diverzánsok, fa­siszta szervezetek kényelmes — de a békét állandóan veszé­lyeztető — fészkét rendezték be Nyugat-Berlinben. A Szovjetunió fenyegetést, kihívást intézett az Egyesült Államokhoz — károgják a vészmadarak... A Szovjetunió demilitarizált, szabad várost akar Nyugat-Berlinben, nem akar és nem is fog beleszólni abba, milyen életformát, tár­sadalmi rendszert választ ma­gának a város lakossága, ho­gyan rendezi be életét. Csu­pán azt akarja: a nyugati ha­talmak is ismerjék el végre, hogy Nyugat-Berlin a Német Demokratikus Köztársaság te­rületén fekszik, nem Nyugat- Németország birtoka, hanem az NDK elidegeníthetetlen ré­sze. Ezt nevezik nyugaton fenye­getésnek. |V/| inden józan s békét akaró ember a nyugat-berlini kérdés rendezését kívánja. A Szovjetunió és a szocialista országok készek leülni a tár­gyalóasztalokhoz, hogy erről a kérdésről tanácskozzanak. De a további halogatást már nem tűrik. Éppen ezért, ha a nyugati hatalmakkal s Aden- auerékkal nem sikerülne meg­egyezésre jutni, a Szovjetunió azokkal együtt írja alá a né­met békeszerződést, akik tet­tekben is, igazán a béke hí­veinek mutatkoznak. Pataky Dezső marendezés kény ség. MŰSZAKIAK KEZDEMÉNYEZÉSE A munkaverseny során tett vállalások teljesítése — a ter­vek túlteljesítésének, a minő­ség javításának, és a termelé­kenység emelésének egyik alapja a műszaki feltételek biztosítása. Erre tettek válla­lást többek között a Gyön­gyösi Szerszám- és Készülék- gyár, valamint a Váltógyár műszaki vezetői. A szakszer­vezet részéről az elmúlt nai pókban vizsgálták felül a . ver­seny műszaki feltételeit és megtárgyalták, miként fej­leszthetik tovább a váltógyá­riak helyes kezdeményezését ÖTEZER FORINT A LEGJOBB BRIGÁDNAK Megyénkben már hagyomá­nyai vannak az aratási ver­senynek. Kombájnisták, ara­tógépkezelők tesznek vállalást a tervek túlteljesítésére. A MEDOSZ, a mezőgazdasági dolgozók szakszervezete, az idén is segíti a verseny kibon­takozását. Az elmúlt napok­ban hívtak össze egy értekez­letet a Hevesi Állami Gazda­ság traktorosai és kombájno- sai részére Hevesen, ahol a dolgozók vállalásokat tettek. A gazdaság vezetősége a szakszervezettel egyetértésben 5000 forint jutalmat tűzött ki az aratásban legjobb ered­ményt elérő brigád részére. OKTATÁS Itt van már a nyár, még csak most köszöntöttek be ugyan a forró napok, de a szakszervezetek már készül­nek az őszi oktatási idényre; A tervek szerint negyven üzemben szervezik meg a munkásakadémiát — a tava­lyinál magasabb színvonalon. Már tárgyalásokat folytattak a TIT-tel arról, hogy minden üzemben megszervezik a helyi­előadógárdát. TÍZEZER FORINT A SPORTOLÖ ÜZEMNEK Nagy sikerrel zajlottak le az üzemi sportversenyek és a jö­vőben hamarosan sor kerül a szakmaközi sportversenyek rendezésére is. Ugyancsak az üzemi sportélet fellendítését szolgálja a Kilián jelvényszer­ző verseny szervezésére is. Az SZMT részéről a szakmaközi sportversenyeken legjobb eredményt elérő és a Kilián jelvényszerző versenyben leg­jobb eredményeket felmutató üzem részére tízezer forint ju­talmat adnak. Az összeget az üzemben a sportmozgalom fej­lesztésére fordítják; ÜNNEPÉLYES keretek kö­zött nyílt meg szombaton dél­ben Heves megye második ön- kiszolgáló üzemi étkezdéje Gyöngyösön, a Szerszám- és Készülékgyárban. Ennek az ét­kezdének a megnyitása jelen­tős lépés volt a Felsőmagyar­országi Üzemi Vendéglátó Vál­lalat életében. Nemrégiben nyílt meg a Pedagógiai Főis­kolán az első ilyen étkezde, de az új módszer végleges próbá­jára itt került sor. A próba jól sikerült. Az Üzemi Vendéglátó Vállalat most már folyamato­san fogja átalakítani étkezdéit. A Szerszám- és Készülék- gyárban kezdetben féltek az új módszertől, mert nem látták annak előnyét. A módszer szor­galmazója a vendéglátó volt. Alig kéthete kezdődött el az étkezde átalakítása, de az Üzemi Vendéglátó emberei szinte újjá varázsolták a ter­met. Kifestették a falakat, új

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom