Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

2 NEPOJ8AO 1961. június 1., csütörtök Az események és az ameri­kaivá vedlett „porosz” szere­pének megértéséhez szükséges a nagyrészt ismert előzmények rövid összefoglalása. A vietnami háborúnak vé­get vető genfi konferencia 1954-ben Laosz ügyében is ha­tározatot hozott. Ez a határo­zat hivatva volt biztosítani itt Ás a béke helyreállítását, az ország egységét, függetlenségét és semlegességét. Az India, Kanada és a Lengyel Népköz- társaság képviselőiből kijelölt nemzetközi bizottságnak volt a feladata ellenőrizni az egyez­mény betartását, amely egyezmény értelmében a füg­getlenségi harc szervezőjének és vezetőjének, a Patet Lao- mozgalomnak képviselői he­lyet kapnak a kormányban. Souvanna Phouma herceg, a laoszi kormányfő be is tartot­ta az egyezményt: a Patet Lao négy éven át részt vett az or­szág kormánysásában. Az amerikai imperialisták azonban sehogy sem tudtak beletörődni az események ilyen alakulásába. Nyomban a genfi határozatok után hozzá­láttak Laosz „megdolgozásá­hoz”. Dél-Vietnam mintájára az imperialista agresszió fel­legvárává akarták kiképezni az országot. Ennek érdekében hallatlan pénzösszegek áram- lotak Laoszba, több mint Ázsia összes többi országaiba együttvéve. S a dollármilliók idővel — kamatozni kezdtek. Az ország reakciós erői 1959-ben puccsot szerveztek. Souvana Phouma helyébe Sananikone került a miniszterelnöki székbe. Ter­roruralom keletkezett, a Pa­tet Lao két miniszterét bör­tönbe vetették, a pártot (amely az 1958-as választásokon több­séget szerzett) betiltották, több vezetőjét deportálták. A Patet Lao nem tehetett mást, ismét megkezdte a partizán­harcot, főként a mindig is el­lenőrzése alatt maradt északi tartományokra támaszkodva. 1960. augusztus 9-én új sza­kasz kezdődött a laoszi nép küzdelmében: Kong Le kapi­tány, az ejtőernyős alakulatok fiatal parancsnoka, megtagad­ta az engedelmességet, s ahe­lyett, hogy a „lázadó” Patet Lao ellen vonult volna, 800 emberével elfoglalta a fővá­rost (Vientianét), menesztette az amerikaibérenc miniszter- elnököt és visszahívta a szám­űzetésben élő Souvana Phou- mát. Az amerikaiak két fő embere: Phoumi Nosavan ge­nerális, addigi hadügyminisz­ter és Boun Oum herceg, a hadsereg főfelügyelője, Savan­N. Sz. Hruscsov útban Bécs felé LVOV (TASZSZ): Kedden este az a különvonat, amelyen Nyikíta Hruscsov szovjet kor­mányfő Bécsbe utazik, rövid időre megállt az ukrajnai Lvovban. A pályaudvar előtti téren több ezer főnyi tömeg gyűlt össze és meleg üdvözlésben részesítette Nyikita Hruscso­vot. A szovjet kormányfő rö­vid Ívovi tartózkodása alatt beszélgetett a lvovi terület vezetőivel. Hruscsov és kísérete a lvo- viak jókívánságaitól kísérve folytatta útját Bécs felé. Teg­nap este Pozsonyba érkezett és két napot tölt a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­ban. (MTI) AZ AMERIKAI la- pok nagy hűhóval és sok fényképpel emlé­keztek meg Chicago és egész Illinois állam „idei” legnagyobb tár­sadalmi eseményéről. Linda Accardo esküvő­je, a gengsztertársada­lom krémjének valóban rendkívüli esemény volt, hiszen ő Toni Ac­cardo lánya, azé a Tó­nié, aki egyetlen utóda Al Caponenak. minden idők legnagyobb ame­rikai gengszterének. O volt Al Capone jobb- keze, egészen annak haláláig. Mint „Ke­mény Toni” ismeretes, illetve, mint Joe Be­ters, vagy egyszerűen csak J. B, Ez a társadalmi ese­mény mindenképpen igen érdekes, mert ál­tala bepillanthatunk az GENGSZTERLAKODALOM Nagy társadalmi esemény Chicagóban Kennedy elindult európai útjára Ugyanakkor a köztársasági párt említett tagjai nyilatkoza­tukban nem riadnak vissza a méregkeveréstől sem. Azt ajánlják Kennedynek, hogy fi­gyelmeztesse Hruscsovot: nem lesz addig több tárgyalás, amíg ..az oroszok nem szolgáltatnak meggyőző bizonyítékokat jó­akaratukra”. A nyilatkozat tartalmazza a nemzetközi feszültség fenntar­tására törekvő elemeknek azt az elcsépelt állítását is, amely szerint az eddigi szovjet—ame­rikai tárgyalások sikertelensé­gének fő oka az volt, hogy a Szovjetunió „a világuralom megszerzéséért folytatja eze­ket a tárgyalásokat”. Az amerikai sajtóban is hall­ható azok hangja, akik a hideg­háború folytatását kívánják. A reakciós megfigyelők arról írnak, hogy „a körülmények nem alkalmasak”, az ameri­kaiakból pedig „hiányzik a lel­kesedés” e találkozó iránt. Ez azonban nem a többségnek, csupán a leghangosabbaknak a szava. Az amerikai nép egé­szében hasznos eredményeket vár a bécsi találkozótól. (MTI) Brazília nem semleges, hanem független politikát folytat — mondotta Quadros elnök sajtóértekezletén BRAZÍLIA (MTI): Quadros csov miniszterelnök ellátogas­son Brazíliába, mert „Brazília örömmel fogad minden állam­főt, aki látogatást akar tenni hazánkban”. Belpolitikai kérdésekkel ösz- szefüggésben azt mondotta, változatlanul a „demokratikus rendszer híve, s Nasszer ezre­des iránt érzett csodálata nem azt jelenti, hogy szándékában áll lemásolni az EAK intézmé­nyeit”. (MTI) Piszkos Játék amerikai közéletbe. Előttünk teljesen ért­hetetlen, hogy a leg- hírhedtebb, legvesze­delmesebb gengszterek miként sétálhatnak sza­badon Amerikában. Mindenki ismeri őket, tudja, mifajta ipart űznek, de — állítólag — semmit sem lehet „rájuk bizonyítani” — mert az amerikai tör­vények túlságosan ru­galmasak. Toni Accar- dot- ugyan egyszer már elítélték hat évre, de a világért sem azért, mert gengszter. ha nem, mert eltitkolta jövedelmét. Persze, a mi Tónink ezt sem ül­te le, hanem fellebbe­zett, lefizetett 25 ezer dollár kauciót, és min­den rendben lett. Neki az a 25 ezer dollár kicsiség, hiszen lánya esküvője is ugyanennyibe került, s meg sem érezte. LINDA a 22 éves Michel Palermohoz ment nőül. A fiatal férj valószínűleg maga is szakmabeli, hiszen apja is ismert gengsz­ter. Az esküvő a Chi­cago környéki River Forestben, a katolikus templomban volt. Ac­cardo ugyanis igen val­lásos ember (ez, úgy látszik, csöppet ellen­kezik hivatásával) és a papok nagyon szívélye­sek voltak iránta. Az esküvő valóban gyö­nyörű volt. A templom tömve volt gengszter­rel. Mindannyian, akár­csak az örömapa, elő­írt ünnepi öltözékben feszelegtek, a gengsz­terhölgyek meg gyö­nyörű estélyi ruhákban, telistele drágakővel. Itt volt a hírhedt Jack Cerone, cilinder a fe­jén, aztán Bags Batag- lia, Albert Frabotta, stb. Csak Fii Frabotta, merészelt sportöltözék­ben és nyakkendő nél­kül megjelenni. De azért ö is drága luxus­kocsin érkezett, mint a többiek. majd pedig megkísérlik a bi­zottságot teljesen a Nyugat ellenőrzése alá vonni. Szorosan összefüggnek ezek­kel a tervekkel a nyugati ha­talmak más követelései is. Az értekezlet munkájának útjá­ban nagy akadály az a kér­dés, hogy milyen „megfelelő utasításokat” adjanak a laoszi nemzetközi megfigyelő és el­lenőrző bizottságoknak. Géni­ben újságíró körökben telje­sen indokoltan teszik fel a kérdést: milyen utasításokról is van szó? Hiszen annak ide­jén a bizottság megkapta az összes szükséges utasításokat és nagyon is jól ismeri köte­lezettségeit. Fel kell tehát tételezni, hogy ezek az új „utasítások” azt a korlátlan felhatalmazást ad­Az angol lapok Kennedy külpoliti LONDON (MTI): Ahogyan közeledik a Hruscsov—Kenne­dy találkozó napja, olyan mér­tékben kerül felszínre az an­gol kormány neheztelése azért, hogy az amerikai elnök Mac­millan kizárásával tanácskozik majd a szovjet kormányfővel. Macmillan hétfőn beszédet mondott a Nyugat-Európai Unió közgyűlésén, de még csak említést sem tett a bécsi talál­kozóról. Ugyanakkor szinte az egész >brit sajtó, de főleg azok a la­> pok, amelyek közelállnak a > kormányhoz, élesen bírálják > Kennedy külpolitikáját, vagy Tsz-eink már az 198 | eiitervkászfté: > Ismert dolog, hogy termelő­> szövetkezeteink csak úgy tud­> nak erédményesen, pontos > munkát végezni, ha már a > gazdasági év elején mindenre > kiterjedő, részletes tervet ké- i szítenek, ha már az év elején C tisztán, előre látják a felada- C taikat. c Éppen ezért termelőszcvet- l kezeteink már most megkezd- l ték szerte a megyében az 1 1962-es gazdasági évre az elő­> tervek elkészítését. A készülő előtervben a szövetkezetek megszabják és rögzítik, hogy a következő évben milyen nö­vényféleségeket, illetve állat­Egy generális eltűnik a Pentagon nyilvántartásából Heintges őrnagy, II. Vilmos császár katonája, 1912 február­jában nem kis büszkeséggel jelentette be a koblenzi anya­könyvi hivatalban elsőszülött fiát, aki a keresztségben a Jo­hann-Adolf nevet kapta. De a gyermek hamarosan elveszti apját. Az őrnagy az első vi­lágháborúban elesik a francia fronton. 1919-ben, a háború befejezése után, a Rajna-vidék egy részét amerikai csapatok szállják meg. özvegye ekkor megismerkedik Doty kapitány­nyal, akivel rövidesen házas­ságot köt. Amikor a kapitány vissza­tért az USÁ-ba, magával vitte feleségét és mostohafiát, akit itt nyomban átkereszteltek. Az erősen németes hangzású Jo- han-Adolfból John. A. Heint­ges néven hamisítatlan ameri­kait neyeltek. Származása meghatározta az ifjú pálya­választását: kadétként a hír­hedt West Point-i katonai aka­démiára kerül. 1936. június l#én elvégzi az akadémiát, almi a hadnagyi rangon kívül személyére roppant jellemző melléknevet is kap. Hiába ve­szett homályba a Johann- Adolf név — feljebbvalói és bajtársai csak a „poroszaként emlegetik. John A., a „porosz? gyorsan karriert csinál. A második világháborúban tá­bornok egy Itáliában állomá­sozó amerikai csapattest élén. 1949-ben Párizsból Heidel- bergbe küldik, hogy készítse elő Nyugat-Németország újra- felfegyverzését. Kiváló „kato­nai összeköttetései” révén fel­adatát könnyűszerrel megold­ja. 1954-ben visszatér az USÁ- ba, ahol a Fort Dix erődít­mény parancsnokává nevezik ki. „Szolgálati ügyben” gyako­ri utazásokat tesz Ázsiába, fő­leg Saigonba (Dél-Vietnam) és Bangkokba (Thaiföld). 1958-ban aztán végérvénye­sen eltűnik Fort Dix-ből, és — ami még sokkal feltűnőbb — a Pentagon hivatalos nyil­vántartásából is. Az amerikai hadügyminisztérium egyik szó­vivője — egy amerikai újság­író érdeklődésére — a napok­ban olyan kijelentést tett, hogy nincs tudomásuk John A. Heintges generális hollété­ről és „hivatalos körök nem is tudnak egy ilyen nevű gene­rális létezéséről”. Az amerikai generálisnak tehát nyoma- veszett... Valójában azonban a „po­rosz” nem tűnt el, csak „át­alakult”. Száz főnyi, gondosan kiválasztott szakember” kísé­retében — hivatalos irataik szerint ártalmatlan mérnökök, pénzügyi szakértők, banktiszt­viselők, technikusok, stb., Laoszba repül. A valóságban mindannyian az amerikai hadsereg tisztjei, s feladatuk: Phoumi Nosavan ge­nerális hadseregének kiképzé­se. A kiképzés Laosz thaiföldi határa mentén, eldugott tábo­rokban történik, hogyha min­den kötél szakad, könnyűszer­rel át lehessen vonulni a tel­jesen USA ellenőrzés alatt álló Thaiföldre, a szomszédos j,semleges” királyságba. nakhetbe, a thaiföldi határ­menti kisvárosba menekült. Itt már várt rájuk Heintges, az „eltűnt” amerikai generá­lis, dúsan megrakott hadi­anyagraktárakkal, nagyszámú amerikai „tanácsadóval”, s az évek hosszú során át kikép­zett zsoldosokkal. Ezek „fe­dezete alatt” Washington előbb diplomáciai úton, s egyben szokásos mellékfegyverével, a dollárral próbálkozott. Par­sons államtitkár, a kormány távol-keleti szakértője, sürgő­sen Vientianebe repült* s kö­zölte a törvényes kormány tagjaival, hogy amennyiben együttműködnek a Patet Lao- val, úgy az USA elismeri a savannakheti „ellenkor­mányt”, amit időközben Boun Oum ott megalakított. Beava­tottak szerint Parson ugyan­akkor egymillió dolláros csek­ket ajánlott fel Souvana Phoumának, amelynek értékét a Laoszi Nemzeti Bank New York-i fiókjánál bocsátottak volna a miniszterelnök ren­delkezésére... Amikor sem a fenyegetés, sem a dollár nem használt — Heintges generális szerepe következett. Az általa felfegy­verzett és kiképzett zsoldos csapatok támadásba indultak, s Kong Le kapitány kényte­len volt a túlerő elől észak felé elvonulni. Az amerikaiak és ügynöke­ik azonban lebecsülték a ha­zafias erőket, amelyek rövi­desen ellentámadásba lendül­tek. Kong Le kapitány és a Patet Lao egyesült kötelékei rövidesen visszafoglalták a hadászatilag döntő fontosságú Kőkorsók Völgyét, s ma el­lenőrzésük alatt tartják az ország nagyobbik részét, sike­resen szorítják vissza Heint­ges zsoldosait... John A. Heintges nem sze­repel a Pentagon hivatalos nyilvántartásában. Washing­tonba^ „nem is tudnak róla”, hogy létezik ilyen nevű gene­rális. A laoszi nép azonban nagyon is tud róla és tisztá­ban van azzal is, hogy milyen célokat követ mérnöki és pénzügyi szakértői álruhába bújt tanácsosaival egyetem­ben. A demokratikus nemzet­közi közvélemény támogatá­sával tovább folytatja harcát mindaddig. amíg Heintges valóban elrepül, de ezúttal Laosz vidékéről, s felőle aztán visszakerülhet ismét méltó he­lyére: a Pentagon hivatalos nyilvántartásába— jetunió és az Egyesült Államok kormányfői találkozójának gondolatát. — Az amerikai nép reméli — jelentette ki Mansfield szená­tor, a szenátusi többség veze­tője —, hogy a találkozó hasz­nos lesz. Kívánjuk, hogy Hrus­csov és Kennedy sikeresen tárgyaljon egymással Bécsben. Reméljük, hogy a nemhivata­los tárgyaláson megvitatnak majd néhány nagy problémát és megteremtik az alapot azok megoldásához, sőt, talán idővel sikerül megtalálni az igazságos megoldást is, amely biztosítja a világ népeinek az igazságos békébe vetett reményük meg­valósulását. A köztársasági párt kong­resszusi vezetői Kennedy el­utazása előtt nyilatkozatot ad­tak ki, amely többek között így hangzik: — Mi, a köztársasági párt szenátusi és képviselőházi cso­portja egyesített vezetőségének tagjain, valamint minden ame­rikai, sikereket kívánunk Ken­nedy elnöknek Hruscsov mi­niszterelnökkel esedékes bécsi találkozóján. WASHINGTON (MTI): Ken­nedy amerikai elnök, feleségé­vel és kíséretével szerdára vir­radó éjszaka repülőgépen elin­dult európai útjára. Az elnököt tanácsadók népes csoportja kíséri, köztük Rusk külügyminiszter, Bundy, az el­nök nemzetbiztonsági ügyek­kel foglalkozó különtanács- adója, Bohlen, a külügyminisz­térium szovjet szakértője, Nitze, a hadügyminisztérium nemzetközi biztonsági ügyek­kel foglalkozó államtitkára, Sorensen, az elnök külön- tanácsadója és mások. Elutazása előtt, május 29-én az elnök 44. születésnapját ün­nepelte. Ebből az alkalomból a demokrata párt washingtoni gyűlésén beszédet mondott. Ki­jelentette, hogy „bizakodással és reménykedve” indul el első fontos nemzetközi tárgyalásai­ra. — Hmscsovval esedékes ta­lálkozómat úgy tekintem — mondottá —, „mint azon szán­dékunk bizonyítákát, hogy megkeressük a békéhez vezető módozatokat”. Az elnök születésnapja al­kalmából a demokrata párt Bostonban is gyűlést tartott. Az üdvözlésekre válaszolva, Kennedy újból szólt európai megbeszéléseiről. — Értékesnek tartom a szö­vetségeseinkkel tartandó meg­beszéléseket — jelentette ki —, különösen olyan időpontban, amelyet az jellemez, hogy a szembenálló felek egyaránt rendélkeznek a kölcsönös megsemmisítés és pusztítás esz­közeivel. Fontosnak tartom, hogy megértsék és világosan lássák, mi az, amiért mi síkra- szállunk. Ezért utazom Bécsbe, hogy találkozzam Hruscsowal. Az egyszerű amerikaiak si­kert kívánnak az elnök külde­téséhez. A kongresszus vezető politikusai támogatják a Szov­brazíliai elnök kedden fogad­ta a sajtó képviselőit, akiket röviden tájékoztatott a brazil kormány politikájáróL „Brazília nem semleges, ha­nem független, mégpedig tel­jesen független külpolitikát folytatí” — hangoztatta az el­nök. Quadros kifejtette, fennáll­nak a lehetőségek, hogy Hrus­nák meg a bizottságnak, ame­lyet a Nyugat képviselői nyíl­tan követelnek számára. Az Egyesült Államoknak és a SEATO-beli szövetségesei­nek e piszkos játéka mögött — amellyel a tanácskozást csak katonai kérdésekre akar­ják korlátozni és ki akarnak térni az alapvető politikai kér­dések megoldása elől — az a szándék húzódik meg, hogy megakadályozzák a laoszi nép érdekeit szolgáló igazságos rendezést. Miután kudarcot vallott az a kísérletük, hogy fegyveres agresszióval Laoszt bérenceinek kezére juttassák, most megkísérlik elérni ugyanezeket a célokat nagyon is átlátszó mesterkedésekkel itt, a genfi értekezleten. (MTI) élesen bírálják kai vonalvezetését inkább azt a tényt, hogy nincs semmilyen külpolitikája és hi­vatalba lépése óta csak ku­darcról tud beszámolni. A délben megjelenő angol újságok kommentár nélkül közölték Kennedy nyilatkoza­tát, miszerint ő „a legforradal­mibb ország” vezetője. Az esti lapok már ízekre szedik az el­nök szavait: Az Evening Stan­dard vezércikke hangoztatja: „a nagy szavak nem pótolják a határozott külpolitikai vonal- vezetést, nem gyakorolnak ha­tást Hruscsovra, s ugyanakkor nem keltenek bizalmat Ame­rika szövetségeseinek körében sem”. (MTI) 2-es gazdasági terv sén doigoznak fajtákat kívánnak termelni. Ha a már elkészült előter- veket tekintjük, megállapít­hatjuk, hogy tsz-eink mind­inkább a belterjesség felé tö­rekednek és az állatállomány növelését tűzték ki célul a jö­vő évben. A tervekből kitűnik még az is, hogy teimelőszö- vetkezeteink az 1962-es esz­tendőben még több év ítkezést, még több beruházást akarnak végrehajtani, mint az elmúlt esztendőkben bármikor. Ter­melőszövetkezeteink ezáltal még szilárdabbá, még erőseb­bé akarják tenni közös gazda­ságaikat. MOSZKVA (TASZSZ): Az Izvesztyija „piszkos já­téknak” minősíti a nyugati hatalmak kulisszák mögötti manővereit a laoszi értekez­lettel kapcsolatban. Az utóbbi időben — írja Popov, a lap genfi különtudó- sítója — az amerikai propa­ganda fokozott erővel terjesz­ti azt a hírt, hogy Laoszban megsértik a tűzszünetet, ezért a Patet Lao egységeket hibáz­tatja, pedig tulajdonképpen a tűzszünetet Boun Oum — Phoumi Nosavan lázadó klikk­je sérti meg, amint ez vilá­gosan kitűnik a laoszi nem­zetközi megfigyelő és ellen­őrző bizottság május 20-án kelt jelentéséből. Miért csap az Egyesült Ál­lamok ekkora hűhót ezeknek az incidenseknek? Számítása nagyon egyszerű: a Patet Lao — úgymond — nem tartja meg a tűzszünetet. Jó lesz ré­sen lenni. Rendkívüli felha­talmazást és lehetőséget kell adni tehát a nemzetközi bi­zottságnak arra, hogy oda menjen, ahová akar, s akkor, amikor neki tetszik. Más szó­val ez azt jelenti — mutat rá Popov —, hogy még a poli­tikai kérdések megoldása, az egész laoszi kérdés rendezése előtt létre akarják hozni azt az eszközt, amellyel beavat­kozhatnak Laosz belügyeibe, A templom körül' számos civilruhás rendőrügynök sétálga­tott, de senkit sem bántottak. Mintha u rendőrség is csak emel­ni akarta volna az es­küvő fényét. AZ ESKÜVŐ után a plébános megemléke­zett Toni Accardo nagylelkű ajándékairól, amelyekkel meglepte az egyházai, aztán a 400 meghívott fölkere-' kedett s Toni Chicar : környéki villájába mentek. Itt aztán volt olyan nagyszerű foga­dás és ünnepség, hogy hasonlóra Illinois ál­lamban nem emlékez­nek. ötven pincér szol­gálta ki a vendégeket talpig fehérben. Mind­ez — mint már emlí­tettük — 25 ezer dol­lárba került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom