Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-13 / 111. szám

1961. május 13., szómba! NEPGJSAQ 3 KISZ-szervezetek életéből Védnökség a pedagógusképzés fölött A KISZ országos méretek­ben a Dunai Cementrnű építé­se, a vegyipar és a pedagógus- képzés felett vállalt védnök­séget. Ennek megfelelően me­gyénkben is bizottság alakult, hogy a pedagógusképzést elő­segítse, megfelelő számú és felkészültségű kiszista diákot küldjön a felsőbb pedagógiai tanintézetekbe. A bizottság munkája nyomán a legjobb KISZ-vezetők jelentkeztek a pedagógus pályára. Előbb a KISZ-csoportok, később a taggyűlések tárgyalták meg, kik érdemesek arra, hogy mai- dan a fiatalok nevelését vé­gezzék. Akiket a KlSZ-szer- vezet érdemesnek tartott erre a munkára, a továbbtanulás­ra. azoknak megbízólevelet adtak át a ballagási ünnepsé­gen. Hatvanban 28 kiszista kapott megbízást arra, hogy pedagógiai főiskolán, egyete­men folytassa tanulmányait. A Szilágyi Erzsébet Gimnázi­umból 16-an indulnak egyete­mi és főiskolai felvételre KISZ-megbízólevélellel. A megyéből különböző főisko­lákra, egyetemekre közel szá­zan kaptak KlSZ-megbízóle- velet. Ezeknek a kiszistáknak a továbbtanulását később is segítik, támogatják és ellenőr­zik a bizottság tagjai. A tanu­lók később beszámolnak majd egykori iskolájukban tanul­mányi előmenetelükről, éle­tükről. A bizottság tagjai ké­sőbb is törődnek a KISZ- megbízólevéllel tanuló fiata­lokkal, biztosítják helyüket, mire elvégzik az egyetemet, előkészítik leendő munkate­rületüket, segítenek a lakás- szerzésben, valamint abban, hogy ígéretükhöz híven a leg­nagyobb felkészültséget igény­lő posztokon is kiszistákhoz méltóan tudják majd végezni nevelői munkájukat. Mi is szeretnénk elutazni Köziemért, hogy megyénk középiskolás és főiskolás di­ákjai milyen nagy számban jelentkeztek, hogy részt akar­nak venni az ország különbö­ző részein létesített építő-tá­borokban. A jelentkezők szá­ma több százzal felül van az engedélyezett létszámon s így nagyon sokan kimaradnak a nyári táborozásból. A fiatalok elkeseredetten ostromolják” még most is a KISZ Heves megyei Bizottságát, hogy va­lamiképpen bekerüljenek a táborozásra Indulók közé. A napokban többek között Bo- ráthi Ottó, a Hatvani Bajza József Gimnázium tanulója írt levelet a KISZ Heves me­gyei Bizottságának. „III. osztályos jórendű ta­nuló vagyok, a társadalmi munkából is kiveszem részem, így az iskola elfogadta jelent­kezésemet. De Jelentkezési lapom nem volt ott a többiek között. Sokat bosszantott s na­gyon bántott a dolog... Hőn óhajtott vágyam, hogy ebben az országos méretű társadalmi munkában osztálytársaim ol­dalán ott lehessek én is. Ké­résem elintézését jó munkám­mal igyekszem meghálálni” — írja levelében. Hasonlókép­pen Kerekes István középis­kolai tanuló is levélben kérte a KISZ Heves megyei Bizott­ságát, hogy pótlólag vegyék fel a táborozásra indulók kö­zé, mert ő is szeretne együtt utazni osztálytársaival Bod- rogkeresztúrra. Természetes, hogy nem le­het valamennyi levélnek he­lyet adni, s a kérések sem mind teljesíthetők, de az mé­gis örvendetes, ebben az „ost­romban”, hogy a kiszista diá­kok között ilyen nagy az ér­deklődés az építőtábor iránt, hogy milyen nagy lelkesedés­sel akarják kivenni részüket a mezőgazdaság fejlesztését előmozdító munkából. Diákok a termelő- szövetkezetekben Az egri középiskolák tan­testülete úgy határozott, hogy azok a diákok, akik számára kötelező mezőgazdasági gya­korlati munka van előirva, ezt az egri termelőszövetkezetek­ben dolgozzák le. Ez a döntés mintegy 200 középiskolásra vonatkozik, a Dobó István Gimnáziumból 80, az Alpári Gyula Közgazdasági Techni­kumból 65—70, a többi diák pedig a Gárdonyi Géza, vala­mint a Szilágyi Erzsébet Gim­náziumból jár majd a terme­lőszövetkezetekbe dolgozni, hogy az öt plusz egyes okta­tásnak megfelelően elvégez­zék a kötelező mezőgazdasági gyakorlatot. Ennek a munkának több­szörös a haszna, egyrészt a fiatalok megismerkednek a mezőgazdaság gyakorlati ten­nivalóival, másrészt a terme­lőszövetkezeteknek is jelentős segítséget nyújtanak, különö­sen a gyümölcsszedésben. A termelőszövetkezet a fiatalok munkájának ellenértékét a KISZ-szervezetnek átutalja. Ezeken az előnyökön túl a di­ákok gyakorlati munkája hoz­zájárul az iskola és a termelő- szövetkezet közötti kapcsolat javulásához is. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy a Köz­gazdasági Technikumból már most járnak ki diákok a ter­melőszövetkezetekbe, hogy ott segédkezzenek a könyvelési és adminisztrációs munkában. Ünnepélyes KISZ-taggyűlés — úttörőkkel A Budapesti Hajtóiftügyár egri telepének KlSZ-szervező- te ünnepi taggyűlést tartott, amelyen a VI-os számú iskola 8. osztályos úttörői is részt vettek, akiknek a KlSZ-szer- vezet a védnöke. Madarast Gyula KISZ-titkár bevezető szavai után méltatta azokat a feladatokat, melyek az úttö­rőkre várnak az elkövetke­zendő időben, miután a válla­lat KISZ-szervezete tagjai so­rába vette fel őket. Gaál Er­zsébet válaszában a követke­zőket mondotta: — Életünknek fontos állo­másához értünk ezen a na­pon. Az úttörőmozgalomban eltöltött négy év után a mai napon a Hajtóműgyár fiatal­jai KISZ-tagokká fogadtak bennünket Ezt a pillanatot nagy vára­kozás és izgalom előzte meg részünkről, most ez a feszült­ség feloldódott bennünk. Va- lamennyünk érzéseit fogalma­zom meg. amikor elmondom, miért akarunk KISZ-tagok lenni. Négy éven át megsze­rettük az úttörő közösséget, ahol sokat tanultunk, szóra­koztunk, játszottunk, sportol­tunk. Él bennünk az akarat, hogy továbbra is a szervezett közösség tagjai maradjunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy KISZ-tagnak lenni nagy megtiszteltetés, amely foko­zott kötelességet ró ránk. Ti most bizalmat szavazta­tok nekünk, segítettek ben­nünket ebben a közösség­ben, mint idősebb testvér a fiatalabbnak. Én pedig tár­saim nevében is fogadom, hogy a KISZ alapszabályait kötelezőnek tartom életem­ben, munkámban, hogy szo­cialista hazánk művelt, mun­kaszerető, szocialista gondol­kodású polgára váljék belő­lem és mindnyájunkból. Továbbiakban a VI. számú iskola 8. osztályos úttörői vers­sel, énekkel, és egyfelvoná- sos színdarabbal szórakoztat­ták az egri Hajtóműgyár KISZ-fiataljait. Befejezésül Madarasi elvtárs köszönetét mondott a VI. számú iskola fiataljainak. Korszerű szívklinika létesül Párizsban A párizsi Broussais kórház­ban a közelmúltban egy szív- sebészeti osztályt állítottak fel, amely berendezése és szak­emberei révén Európa legmo­dernebb szívsebészetének szá­mit. Töredékek Mikor már semmit sem tud mondani... Dr. Enyémazutolsószó: Tudd, meg, hogy mindig vagyok olyan piszok, mint te! ★ Kritikus: Végre írták egy drámát, ami sem a közönség­nek, sem nekem nem tetszik. ★ Csak egy kislány van a vilá­gon. — Mért 0 olyan közel áll hozzám, hogy nem látok tőle senkit. ★ Newton hatodik törvénye: Ellenszélben könnyebb vitor­lásmi, mert a szél kifújja a vá­szon elől a levegőt. ★ Nincsenek csúnya nők, csak vak férfiak. ★ Csupaszív: Arany szivem van. Az utolsó falatot is meg­osztanám veled. Szkeptikus: De biztos, nekem adnád a kisebbik felét. Mindenkinek más az ízlése. — Örülök ennek, mikor a fele­ségemről van szó, de bosszan­kodom, ha rólam. ír A 13. parancsolat: Engedd, hogy kitoljanak veled fele­barátaid, hisz derűs perceket szerezhetsz nékik. ★ Fej-fej mellett haladtak. Akinek könnyebb volt a feje, az nyert. (garas) * Két bosszantó apróság Felelőtlen felnőttek Vasárnap este a Népkert­ben. A hinták, amelyek egész nap annyi örömet szereztek sok száz gyereknek, most mozdulatlanul állnak. De nem sokáig. Fiatal lányok érkez­nek fiúk társaságában és in­dián csatakiáltással rohanják meg a hintákat. Nagy nehezen belépréselik magukat a nem az ő méretükre szabott ülő­kékbe, és a fiúk támogatásá­val, hangos visongástól kísér­ve, száll a hinta. Száll, de nem úgy, mint egész nap. A nehéz teher megmozgatja alapjait, nyöszörög, sikolt az egész tá­kolmány, de ezt nem hallják azok, akiknek hallaniuk kel­lene. Miért teszik tönkre a gyer­mekek játékait felelőtlen fel­nőttek? És miért nincs vala­ki, vagy valami, ami megaka­dályozná őket ebben! Jogtalan sértődés Két idősebb férfi lép be az étterembe. Még helyet sem foglaltak, két fröccsöt rendel­nek, s mikor a fröccsöt meg­kapják, az ebédet is 'megren­delték. A fiatal, szőke pincér­fiú, miután udvariasan fel­vette a rendelést, zavartan fordul hozzájuk: „Kérem, a kalapot tessék levenni” és már nyúl is feléjük, hogy a fo­gasra tegye. No de csak ez kell, a két férfi közül az egyik­nek. Mint aki parázsra ug­rott, úgy ugrik fel: „Szemte­len, szégyelld magadat! Hogy mersz te engem arra figyel­meztetni, mit csináljak a ka­lapommal? Nélküled tán nem tudnám?” És mondja, móndja, a pincérfiú pedig áll meg- szégyenülten és hiába próbál mentégetőzni, „kérem, már le kellett volna venni”, hallgat­ni kell a megjegyzéseket a „mai szemtelen fiatalokról". De a két férfit ez sem elégíti ki, fizétnek és távoznak. Az ebéd sem kell. Ilyen helyen ők nem ebédelnek. Kedves két ismeretlen! Sér­tődésre nem volt joguk. Sót, a pincérfiú helyett inkább önök szégyelljék magukat. Ami pedig a „mai szemtelen fiatalokat” illeti: az önök fia­talsága a „régi jó, a régi szép időkre esik”. Lehet, hogy önöknek jó is volt, szép is volt, de én egy kissé elma­rasztalom: arra is megtanít­hatta volna az akkori ifjúsá­got, hogy nyilvános helyen il­lendőbb a fedetlen fö. És le­hetőleg úgy, hogy öregségükre se felejtsék el. Mi rövid idő alatt sokkal többre megtanítottuk ifjain- kat. És ők nem Is felejtik azokat... (papp) Csirkék a padláson Miként lehet baromtit olcsón nevelni „NEVELNÉNK MI is szíve­sen baromfit, de nincs elég pénz ólak építésére, nem tud­juk hol elhelyezni a csibéket”. Mennyi ilyen és hasonló kifo­gást lehetett hallani az utóbbi időben és hallhatók lesznek még talán jövőre is. Termé­szetesen jó néhány helyen jo­gosak e „védekezések”, de pél­dául a kerekharaszti Alkot­mány Tsz tagsága már bebizo­nyította, ha a tsz alaposan kö­rülnéz házatáján, lehet talál­ni megoldást a baromfi elhe­lyezésére. — Hasznos ötletről van szó — jelezték elöljáróban, mikor szóba került a baromfiak elhe­lyezése. — Érdemes megnéz­ni, miként lehet rendkívül olcsón, különösebb beruházás nélkül sok csirkét felnevelni. Mikor arról érdeklődünk, kinek az ötlete volt a tehén- istálló padlásának hasznosítá­sa csibenevelés céljára, azt fe­lelték: közös megoldás ez. — Nem az a lényeges, hogy ki találta ki, hanem az, hogy megvalósítottuk az ötletet, s az remekül bevált. — De nézzük meg, miként is néz ki egy ilyen istállópadlá­son történő csibenevelés — in­vitált a tsz párttitkára. . Az Alkotmány Tsz tanyáján fokozott érdeklődéssel róttuk a lépcsőfokokat a tehénistálló padlása felé. Érdekes látvány tárult a szemünk elé. A drót­fonattal elválasztott rekeszek­ben háromezer csibe futkáro- zott, a kisebbek az infravörös lámpák alatt heverésztek, a többi mint megannyi apró pi- hegomoly gördült vidáman szerteszét a ketrecekben. Hogy miként érzik itt magukat az aprójószágok, nem tudtuk megkérdezni „tőlük”. De a kö­rülményeket látva, csak arra lehet következtetni, jól telnek napjaik a világos, tiszta, me­leg padláson, ahol nemcsak az istállóból feláramló mele­get hasznosítják, de ha szük­séges. pótolják infravörös lámpákkal is. Az elhullás jelentéktelen, egy ezrelék- körül mozog. Az itt futkározó csibéket legfel­jebb csak az aggasztja, hogy néhány hét múlva vége az aranyéletnek, vágókés alá ke­rülnek valamennyien. AZ ISTÁLLÓ PADLÄSÄT egyébként mintegy tízezer fo­rintos költséggel alakították át csibenevelés céljára olyan­formán, hogy nádpallóból újabb padlásteret létesítettek! a tető közét törekkel töltöt­ték ki, hogy meleget tarsonj A világítást úgy oldották megy hogy a tetőn ablaknyílásokat vágtak, de a villanykörték is elegendő fényt adnak; A költségek csekélységét mutatja az is, hogy ezen a padlásrészen évenként mintegy 15—18 ezer csibét tudnak fel­nevelni. Ez azt jelenti, hogy egy csibe felnevelését-e még egy forint beruházás sem juty nem is szólva arról, hogy ez a költség egy év alatt megté­rül, s a következő években tiszta haszonnal dolgozik a csibenevelés. Az új megoldás előnyei kö­zé tartozik az is, hogy a csir­kék állandó felügyelet alatt állnak; a gondozók éjjel is ügyeletet tartanak, a zárt pad­lástérből nem barangolnak el( a jószágok, nem lopják élj könnyen megoldható etetésük; itatásuk is. A tsz tagjai — látva az új megoldás hasznosságát — most a tehénistálló többi részét is átalakítják, s így a helyi lehe­tőségeket kihasználva. több tízezer vágni való csirkét tud­nak adni különösebb beruhá­zás nélkül. EZEK UTÁN ÉRTHETŐ, Eger város gázellátási tervei Az Eger környéki olaj ku­takból mintegy két évvel ez­előtt egyre fokozódó mennyi­ségű és magas hőértékű föld­gáz kezdett a felszínre tömi. A föld belsejében rejlő — az­előtt nem is sejtett — kincs felhasználására hamarosan megindultak a tervezgetések és tárgyalások. Ennek eredmé­nyeképpen épült ki a város déli részén egy provizórikus gázvezeték, amelyről csakha­mar több helyiipari vállalat megkaphatta már fűtési célok­ra az értékes földgázt. Ez a megoldás azonban sem­miképpen nem lehetett kielégí­tő. Egyrészt a gázszolgáltatás — a vezetékrendszer adottsá­gaiból következően — csak szakaszos, megszakításos volt, másrészt pedig az elfogyasztott gázmennyiség csak töredéke annak, amely ma már rendel­kezésünkre áll, és még inkább a későbbiekben rendelkezé­sünkre fog állani. Az Eger gázellátásához fű- íődő városi érdek, de az a népgazdasági követelmény is, hogy minden rendelkezésünk­re álló energiát maximálisan kihasználjunk, vezette arra az illetékeseket, hogy most már a kiterjedt, végleges gázszolgál­tatással a legalaposabban fog­lalkozzanak, a szükséges ter­vezetet elkészítsék. Ennek a tervezetnek a főbb pontjait kí­vánjuk most olvasóinkkal is­mertetni. Mindenesetre, a leglényege­sebb kérdés, amelyet el kellett dönteni: az egri gázszolgáltatás nemcsak az eger—demjéni olajmezők földgázára, hanem az Egertől északra mintegy 20 km távolságban fekvő fedéme- si terület földgázára is épül. A geológusok — és a kutatófúrá­sok — szerint az utóbbi helyen sok millió köbméter‘ földgáz áll rendelkezésre, ahonnan azt az 1963-ban ki­épülő távvezetéken hozzák le az eger—demjéni olajmezők- hőzt illetve a létesítendő egri gázszolgáltatási telepre. (Az it­teni olaj mezőnél az ún. „réteg­nyomás” növelése érdekében, üzemi okokból van szükség a fedémesi gázra.) Talán a legtöbbeket érdeklő kérdés: mire fogják használni a gázt, kik kapnak belőle? Ezen a téren döntő az, hogy a gáz felhasználása esetén hol érhető el a legnagyobb ener­gia-megtakarítás. A jelenlegi fűtőberendezések mellett a háztartási jellegű — főzés, sü­tés, melegvízkészítés és kisebb mértékben a hűtés és fűtés — felhasználás a leggazdaságo­sabb. Hasonló a helyzet az ipari melegellátás bizonyos te­rületén. Ezeknek megfelelően történik majd a hasznosítás a háztartási, intézményi és ipari vonalon. Előirányzatunk szerint az egész gázmű (telep és hálózat) tervezése az 1961. és 1962. években fog megtörténni. A kivitelezési munkák 1962. II. felében kezdődnek, a II. öt­éves terv végéig (1965) tart az első kivitelezési ütem, 1967-re nyer általánosságban befeje­zést a kiépítés. A lakásokba való bekapcsolást a következő ütemezés szerint gondoljuk: 1962: 100, 1963: 300, 1964: 1000. 1965: 1200, 1966: és 1967: 1300— 1300 lakás, összesen tehát 1967 végéig 5200 lakás; vagyis gázszolgáltatást kap egen idő­pontig a jelenlegi lakásállo­mány 52 százaléka. Arra a kér­désre, hogy melyik rárosréssek részesülnek először az ellátásban, természetesen ma még korai volna felelni, de nem nehéz el­képzelni, hogy gazdaságossági okokból — mint a közművesí­tésnél általában — a sűrűbben lakott körzetek jönnek első­sorban számításba. A további lakások esetleges — későbbi — bekapcsolása (és az egész gáz­mű bővítése) a még feltárandó további földgázkészletektől függ. Mindenesetre a csőháló­zat gerincvezetékeinek terve­zése és kivitelezése úgy fog történni, hogy később még mintegy 3000 lakás bekapcso­lása lehetővé váljék. A háló­zati bekötésből kimaradó laká­soknál a palackos propán-, butángáz kiterjedtebb felhasz­nálását kívánjuk elősegíteni. A háztartásokon túl — a már említett energiagazdálkodási szempontból való indokoltság alapján — az ipari és intézmé­nyi gázfogyasztók száma 1965- ben mintegy 20—25, 1967-ben kb. 30—35 lesz. Ebben a szám­ban természetesen, az ipari kisfogyasztók (fodrászok, presszók, stb.) nincsenek ben­ne. Most pedig feleljünk még néhány — bizonyára felmerü­lő — kérdésre. Mibe kerül a teljes gázberendezés ? A várható költség (tervezés és kivitelezés) 1965-ig 15 mil­lió forint, 1967-ig a teljes költ­ség: 24,2 millió forint. Népgaz­daságunk (Országos Tervhiva­tal) a szükséges összegeket biztosítja. Gazdaságos-e ilyen költsé­gek mellett a kiépítés? Igen, gazdaságos. A földgázhaszná­lattal egri viszonylatban éven­te kb. 9,2 millió forint értékű szenet takarítunk meg, és 6,2 millió forint évi bevételre szá­míthatunk. így a beruházás költségei mintegy másfél év alatt megtérülnek! Mennyi a gázkészletünk, meddig biztosított a nagy fo­gyasztás mellett a gázszolgál­tatás? Az eger—demjéni és fe­démesi — eddig ismert — gáz- mennyiség kb. 20 évre elegen­dő. További kutatások esetén újabb mennyiségek feltárása várható. Lehetőség lesz később a Fedémestől alig néhány km- re elhúzódó hajdúsági földgáz- vezetékbe is bekapcsolódni. XXX Azt hisszük, ez a néhány ki­ragadott adat is érdeklődésre és megelégedésre tarthat szá­mot az egriek körében, hiszen városunk fejlődésében, a város lakói életszínvonalának emelé­sében a gázszolgáltatás komoly tényezőt jelent * (Hevesy Sándor) hogy a látogatás valamennyi részvevője teljesen egyetértett az Alkotmány Tsz tagjainak javaslatával, invitálásával; hogy a férőhely miatt sirán­kozó termelőszövetkezetek ve­zetői látogassanak el hozzá­juk, győződjenek meg róla személyesen, miként lehet kia költséggel sok baromfit ne­velni. (K. E.) A sugárhajtású repülés megváltoztathatja a hőmérsékleti viszonyokat Harry Wexler, a washing­toni meteorológiai kutatóáüo- más igazgatója szerint, ha a jövőben az eddiginél sokkal több sugárhajtású repülőgép szántja majd végig Földünk atmoszféráját, ez befolyást gyakorolhat az időjár;; r,ra is. Mint mondotta, a sugárhajtású gépek nyomában keletkező fe­hér felhő — az ún. kondenz- csík — ez esetben valóságos felhőréteget képezne a Föld körül. Az ilyen fokozott felhő- képződés azonban feltétlenül csökkentené a hőmérsékletet földünkön.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom