Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-13 / 111. szám
4 NßPÜJSAG 1961. május 13., szombat A hét nagy vicce Egy idősebb asszony nézegeti a „zsibogó” használt holmijait, a hajdanvolt „ruhakölteményeket’’. Szeme fürkészve, nyugtalanul ide-oda jár. Végre megállapodik egy szemre sem éppen gyönyörű darab mellett. Tetszik neki. Közelebb megy a holmi őrzőjéhez, s csillogó szemmel, szinte bizalmaskodó suttogással kérdi: — Amerikai? — Nem, kérem, baktat... S az idősebb asszony, arcán gúnyos fintorral — eloldalog. — kyd — — A BOLDOGI 24 tagú KISZ-brigád benevezett az országos kukoricatermelési versenybe. A fiatalok nagy szorgalommal dolgoznak, hogy a versenyben jó helyezést érjenek el. — LEVIZSGÁZTAK a no- vaji dolgozók iskolája VII. osztályának tanulói. A vizsgán 21 fő jelent meg, tanulmányi átlaguk 3,75. Egy jeles, hét jó, tíz közepes és három elégséges rendű tanuló volt. — MÁJUS TIZENHATO- DIKÁN ülést tart a Hevesi Járási Tanács egészségügyi állandó bizottsága Kiskörén. Az ülésen a termelőszövetkezetek közegészségügyi helyzetét tárgyalják meg. — A VERPELÉTI színjátszók a nőtanács rendezésében nagy sikerrel mutatták be a Boldogságfelelős című színdarabot. — A KOMPOLTI Kísérleti Gazdaság ebben az évben 54 mázsa baromfi eladására kötött szerződést az állammal. — MA TSZ-LÁTOGATÁS- RA viszi a legjobb munkacsapat asszonyait a városi tanács és a nőtanács Abasárra, majd a verpeléti termelőszövetkezetekbe látogatnak, ahol a tsz nőbizottságai fogadják az egrieket. EGRI VÖRÖS CSILLAG Alba Regia EGRI BRÓDY Orkán GYÖNGYÖSI PUSKIN Warrenné mestersége GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Megtorlás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Sorsok állomása HATVANI KOSSUTH Meztelen igazság HEVES Lányok tavésza PÉTERVÁSARA Babette háborúba megy FÜZESABONY Lámpaláz Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat az 19S1/62. iskolai év kezdetén felvesz egri kőműves tanulókat. Jelentkezéseket már most elfogad a vállalat központja: Eger, Barkóczki utca 2. Telefon: 16—62. NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkásban Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács tapia. Felelős szerkesztő: Suba Andor. Kiadjál Népújság Lapkiadő Vállalati Felelős kiadó: Tóth Józsefi Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz u. 3; Telefon: 12-57. 12-73. Postaüők: 33. Gyöngyös. Főtér 3.. fszt. 19. Telefon: 697i Kiadóhivatal! Eger, Bajcsy-Zsillnszky utca b Telefon: 24-44. Postaflók: 23i Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger. Brődy Sándor utca ti Felelős vezető: Mandula Ernő. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi oostahivataloknál és kézbesítőknél. »Cflzetésl díj: egy hónapra 11 Ft. . „Az élet szólít, menni Megható ünnepségen búcsúztak az Egri Pedagógiai Főiskola végzős hallgatói iskolájuktól 1961. MÁJUS 13., SZOMBAT: SZERVÁC 5 évvel ezelőtt, 1956. május 13-án halt meg ALEKSZANDB FAGYEJEV szovjet író, a szovjet írószövetség volt elnöke. 1919— 1921-ben partizánként Távol-Keleten harcolt, itteni élményeit írta meg a Tizenkilencen című regényében. Az Ifjú Gárda, Sztá- tin-díjas regénye a krasznodóni komszomolisták hősies harcát írja le a fasiszták ellen, film és opera is készült belőle. Fagyejev regényei a szocialista realista művészet kimagasló alkotásai. 90 évvel ezelőtt, 1871-ben e napon halt meg DANIEL AUBEB francia operaszerző.. Híres operája a Portiéi néma brüsszeli előadása az 1830-as belga forradalom kitörését készítette elő. Művei közül a Fra Diavoló (1830) és a Manón Lescaut (1856) című operák ma is műsoron vannak. 45 évvel ezelőtt, 1916-ban halt meg GUSTAV JÄGER német tudós, a darwinizmus tanainak egyik korai védelmezője. Főműve: Németország állatvilága (1874). Alekszandr Fagyejev A BORONGÓS, esőre álló idő szánté hangsúlyozta azokat az érzéseket, azt a hangulatot, amely tegnap délelőtt az Egri Pedagógiai Főiskola folyosóin, tantermeiben honolt. Meghatott arcú szülők beszélgettek a tantermek előtt és izgatott fiúk, lányok kértek egymástól tanácsot, hogyan miként rendezzék az indulást, pedig ezerszer megbeszélték már az előző napokban. A főiskolások ballagása nem néhány órára szóló esemény. A város lakói jó néhány éjszakán ébredtek fel az utolsó évüket végző főiskolások éjjeli szerenádjaira, amelyet hálájuk és szeretetük jeléül tanáraiknak adtak. A készülődés tehát már napokkal ezelőtt megkezdődött, s mikor tegnap délelőtt 11 órakor a virágokkal díszített osztálytermekben megkezdődött a búcsúzás a tanároktól, iskolatársaktól, a jól ismert környezettől, már százak lepték él a főiskola folyosóit. A KISZ-szervezet és a hallgatók gondos előkészítő munkáját dicséri, hogy ilyen szép emlékezetes, szívekre ható ünnepségen búcsúzhattak iskolájuktól a leendő tanárok; DÉLFELÉ JÄRT már a idő, amikor megjelentek az osztálytermek ajtajában az első ballagok. A szülők, ismerősök, diáktársak virágokkal, ajándékokkal fogadták a „nagy útra” induló végzősöket. Az aulában egymás után adták át a dísztáviratokat, az otthoniak üdvözletét és alig harangozták el a delet, több száz ismerőstől és érdeklődőtől körülvéve, a szemerkélő esőben indult el a menet a II-es számú Általános Iskola felé ahol az oly sok élményt adó első tanítási órájuk lezajlott, ahol gyakorlati ismereteiket szerezték a jövő nemzedékének neveléséhez. A zászló- és virágdíszbe öltözött teremben úttörők fogadták a tanárjelölteket, majd Papp Ernőné, az általános iskola igazgatója szólt az ünnepeitekhez. Beszédében többek között hangoztatta: — Ti, akik itt ünnepeltek, úgy indultok rövidesen az életbe, hogy alapos felkészítést kaptatok a szocialista nevelés magasztos hivatásának gyakorlásához. Ismertette a „nemzet napszámosainak”, az elmúlt rendszer tanítóinak keserves sorsát, a megélhetésért folytatott küzdelmét. Ezután azokról a mélyreható változásokról szólt, amelyet a felszabadulás utáni évek hoztak, a kultúrforra- dalom kibontakozásáról, majd a leendő tanárok feladatait sorolva, arra kérte őket, kapcsolódjanak be határtalan lelkesedéssel az új nemzedék szocialista emberré való nevelésébe. Ezt várja tőlük az iskola, amely szárnyra bocsátotta őket, ezt várja a társadalom, amely lehetővé tette tanulásukat. Végezetül sok sikert és a jó munka fölött érzett pedagógus örömet kívánt a bal- lagóknak. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek Kerékgyártó László VIII. osztályos általános iskolai tanuló beszéde, aki a válás nehéz perceit akarta megkönnyíteni néhány szívből jövő szóval. ígéretet téve, soha nem felejtik el az ifjú tanárokat, akik gyakorló óráikon sokat tettek az ő nevelésükért. A búcsúzó tanárjelöltek tekintete ezután a főiskola A Gépipari Tudományos Egyesület egri csoportjának kezdeményezésére kétnapos országos ankét kezdődött Egerben. A GTE helyi csoportja négy vállalat műszaki gárdájából tevődik össze, s a Finom- szerelvénygyár, a Mátravidéki Fémművek, az Egri Lakatos- árugyár és a Budapesti Hajtóműgyár egri telepének műszaki dolgozói, munkásai olyan gyártási problémákkal foglalkoznak, amelyek sikeres és gazdaságos megoldása a hidegtechnológia modem eljárásmódjainak alkalmazása nélkül aligha lehetséges. — Ez a körülmény adta azt a gondolatot, hogy a GTE egri csoportja a hidegtechnológia fejlesztésére országos jellegű ankétot rendezzen, s így az előttünk álló feladatokat köny- nyebben meg tudjuk oldani. Másrészt azért, hogy országos szinten is fejlesszük a technológia ezen ágazatát — mondotta üdvözlő beszédében Biró Tibor főmérnök, a GTE helyi csoportjának alelnöke. — Dolgozó népünk azt várja zászlója felé fordult. A búcsúzó tanárjelöltek ünnepélyes arccal adták át a főiskola zászlóit a fiatalabb diákoknak. AZ ÜNNEPSÉG VÉGÉN nagy taps kíséretében úttörők léptek a terembe és azokat a végzős főiskolai hallgatókat, akik legnagyobb szívvel és lelkesedéssel vettek részt az ifjúsági mozgalomban, az úttörő csapatok irányításában, vörös selyemnyakkendővel tüntették ki, ajándékokat adtak át, virággal kedveskedtek a leendő tanároknak. Az ünnepség ezzel véget is ért. Felszáradtak a könnyek a szülők arcáról, s a diákok is már az elkövetkezendő napok vígabb eseményeire gondoltak, a délutáni összejövetelekre, ahol vidám poharazás közben búcsúznak diáktársaiktól, s az egész napos nagy majálisra, amely a ballagást követi, a nagy vígasságra. ahol a Bükk fái alatt tábortűzzel ér majd véget a nagy ünnepségsorozat. Kovács Endre a műszakiaktól, az újítóktól, a szakemberektől, hogy minden téren tárják fel a rejtett tartalékokat, népgazdasági sajátosságainak legmegfelelőbb, fejlődésünket meggyorsító termelési technológiákat alakítsunk ki. A ma kezdődött előadássorozatnak az a feladata, hogy a hidegtechnológiával foglalkozó műszakiak előtt feltárja az adott lehetőségeket a présüzemek automatizálása és a hidegtechnológia mind szélesebb körben való alkalmazására. Budapestről és az ország különböző részéről érkezett szakemberek előadásai értékelést kívánnak adni a hidegtechnológia területén eddig elért eredményekről és vázolni kívánják azokat a lehetőségeket, amelyekkel e technológián belül az ipari termelést tovább lehet növelni. Az üdvözlések és a megnyitó után a Szakszervezeti Székház nagytanácstermét megtöltő szép számú műszaki szakért!- berek nagy érdeklődéssel várták az előzetes programban meghirdetett előadásokat. A cári hatalom Szibéria végtelen földjeit gyarmatként kezelte. Nem csoda hát, ha az itt élő kis népek léte áldozatul esett a cári birodalom mostoha gyarmatosító politikájának. A gyorsan elnéptelenedő távolkeleti részre Európából telepesek indultak. 1903-ban egy Odesszából induló hajó fedélzetén erre a vidékre hajózott felcser szüleivel az a kétéves szőke kisfiú, aki három évtizeddel később Alekszandr Fagyejev néven a szovjet irodalom egyik büszkesége lett. Csugujevkán, a Dél-Usszuri vidéken töltötte fiatal korát. Érthető hát, hogy miután a Kolcsak- kal, japán intervenciósokkal és a kronstadti lázadókkal folytatott kemény küzdelemben megjárta a bolsevikká válás útját, és az irodalommal kezdett foglalkozni, témáját a távoli vidék, a tajga életéből merítette. Elbeszéléseiben (Áradás, Az ár ellen) Furmanov Csapajev című regénye után elsőként mutat be kommunista hősöket a polgárháború viharában. A Tizenkilencen című regénye 1927-ben tette Fagyejev nevét ismertté az egész Szov- jetoroszországban. Regényéről maga az író vall: „Első és alapvető gondolata: a polgárháborúban szüntelenül folyik az emberanyag kettéválasztódá- sa.” A megedződő kommunistái!:, Levinszon vezetésével, tizenkilencen kitörnek az ellenség gyűrűjéből, s készek tovább küzdeni a szovjet hatalomért. A regény sikeresen mutatja be, hogy a forradalmat, amely az emberi jellemek nagy formálója, a párt szervezetten vezette. Az író 1945-ben fejezte be legnagyobb sikerű regényét, Az ifjú gárdát. Témáját egy kisváros, Krasznodon életéből veszi, ahol a németek, közvetlenül a város felszabadulása előtt kivégezték az ellenálló fiatalok egy csoportját. Az „ifjú gárda” tagjai, Oleg Kose- voj, Szergej Tyulenyin, Ivan Zemnuhov, Uljana Gromova, Ljubov Sevcova hősies földalatti küzdelemben szállnak szembe a megszállókkal, akiknek legszörnyűbb képviselője a szadista, kincssóvár Fenbong. Az író nem halmozza az eseményeket, csupán annyit tart szükségesnek elmondani a hőstettekből is és a gaztettekből is, amennyi szükséges a hősies ellenállás lelki indítóokának megértéséhez. A regényt áthatja a romanticizmus, a hősiesség, amely Tolsztoj prózájára emlékezteti az olvasót. Fagyejev tudatosan vallotta magát a szocialista irodalom úttörőjének: „Nekünk jutott először osztályrészül az a szerencse, hogy a szocialista életről beszélhetünk az embereknek, és arról, hogyan szereztük meg azt.” A szocializmus irodalmában, mint a Szovjet írók Szövetségének főtitkára, aktív munkát fejtett ki, a Legfelsőbb Tanácsnak is tagja volt. Tragikus hirtelenséggel halt meg 1956. május 13-án, ötvenöt éves korában. Halála nagy veszteség a második világháború után frissen lombosodó szovjet irodalomban. Nagy Sándor iriiii>ii>iiaiiaiiaii«iiiiiiiiiiiiiiiuaiiiHiuiiii:'>iiiiiiiiiiiiauii>«iiiiiai!iiiiiiiiiaiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiBitii:iiiiiiiimmi!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiniiiiiiiiii!iiiii laiiaiiiijiiBiiaiivnrrmiauiiiaiiajiaiiBiiaiiaiiiiiaiiv.iaiiiiiaiiBuaiiaiiiiiiüaiiiniuiiiiuiiiBiiBiiiiiana-iaiiBiiBiiBiiaiiiiiaiiaiiaiiaiiiiia Kétnapos hidegtechnológiai ankét Egerben (21.) Az ezredes erre a rektornak a „Führer” egyik parancsát nyújtotta át, hogy olvassa el. „Minden várost az utolsó emberig védeni kell! Aki ez elldn fellép, elfogandó és a helyszínen felkoncolandó”. Amikor az egyetem emberei elhagyták a parancsnokságot, Petershagen az adjutánsát és Wufmbach ezredest hívatta magához. „Azt hiszem, találunk megfelelő parlamentereket” — jelentette ki mosolyogva. Április 28-án este a szomszédos Anklam már lángokban állt. Az ágyúszó már Greifswaldban is erősen hallatszott, az idő a cselekvést sürgette. Az ezredes Wurm- bachot az egyetemre küldte a klinika igazgatójához, Katsch professzorhoz, hogy ismertesse vele elhatározását, miszerint a várost harc nélkül feladják. Katsch professzor kész volt, hogy mint parlamenter a szovjet csapatok elé menve közölje velük Petershagen elhatározását. Schönfeld őrnagy ezalatt elkezdte az első akció lebonyolítását. A parancsnokság megbízható emberei eltávolítottá)-' a robbanótölteteket a posta, a vasútállomás, a rakodó és a Ryck-folyó hídja aioi. a iopolgármester és Rickels, a népfelkelés parancsnoka alaposan melléfogtak. A csapattisztek, akiket Wurmbach beavatott a titokba, azt mutatták, hogy helyén van az eszük. Nem kevesen azt is kérték, hogy hagyják őket „lelépni”. Petershagen ezredes elkészítette a város lakosságához szóló felhívásának a tervezetét. Este 8 órakor azután Katsch és Engel professzorokkal még egy utolsó megbeszélésre jöttek össze, hogy megvitassák a parlamenter-akció lebonyolítását. Egy szerencsétlen hír Az előkészületek közepette bombaként hatott az a hír, amely ‘ az egész vállalkozást sú lyosan veszélyeztette, éspedig az, hogy az Anklam mellett szétvert német egységek Greifswald felé özönlenek vissza. Ezek az egységek azt a parancsot kapták, hogy Greifswaldban rendezkedjenek be védelemre, és tartsanak ki az utolsó emberig. Ha ezek a csapatok előbb érnek a városba, akkor Greifs- waldot nem lehet megmenteni. Petershagen ezredesnek azonnal cselekedni kell. /WtC✓FV Es ő nem késlekedik! Átad egy koholt parancsot a visszaözönlő csapatok parancsnokságának, mintha az a „Führer” főhadiszállásáról jött volna, azzal az utasítással, hogy az Anklam felől visszavonuló csapatoknak szóló parancs megváltozott. Greifswaldot dél felé ki kell kerülni, és erőltetett menetben a Schwerin környéki tóvidékre kell visszavonulni. A szürke emberkígyó elkerülte a várost... Utolsó fenyegetés: golyó általi halál! Néhány órával később Güstrowból a főparancsnokság jelentkezett és a Greifswald harci parancsnokságával akart beszélni. Az utolsó hívásnál a vonal végéről egy hang ezt recsegte: „A Weichsell-hadseregcso- port haditörvényszéke Rudolf Petershagen ezredest golyóáltali halálra ítélte!” Röviddel éjfél után, hosz- szú, fáradságos utat maguk mögött hagyva Petershagen ezredes parlamenterei végül is egy szovjet őrjáratra bukkantak. Engel professzor meglobogtatta a fehér zászlót, egy szalvétát, amelyet Petersha- genné dugott oda Wurmbach ezredesnek. Röviddel később a németek már Anklam egyik kis házikójában üldögéltek a szovjet egységek parancsnokánál. Már csak negyven perc van hátra és a szovjet csapatok megnyitják az első tűzcsapást Greifswaldra. A parancsot azonban azonnal visszavonták és így Greifswald megmenekült a biztos pusztulástól. Petershagen megkönnyebbülten vette tudomásul, a visszatért parlamenterek tudósítását. Segédtisztje, Schönfeld őrnagy gondoskodik arról, hogy egy maroknyi tiszttel együtt végrehajtják a csapatok lefegyverzését. Az utcákon plakátokat ragasztanak -ki a lakossághoz szóló felhívásokkal. Fehér zászlók jelennek meg, az emberek egymás karjaiba borulnak. Vége. A háború véget ért! A felszabadítók üdvözlése Ezekben a percekben a parancsnokságon egy kivégzőosztag jelenik meg, SS-tisztek vezetésével. Petershagen ezredest keresik. A náci korszaknak azonban örökre vége van Greifswaldban. Az SS-tisztek elmenekülnek. A megbeszélt időben, pontosan 11 órakor futnak be az első szovjet páncélosok a piactérre. A városházán Petersha- gen ezredes várja a szovjet megbízottakat. A kapuk alól, az ablakokból, erkélyekről, mindenütt németek integetnek, először csak bátortalanul, később azonban hangosan, újjongva éltetik a vöröskatonákat. A tavasz első virágait dobálják a földbama katonáknak, németek és oroszok ölelik egymást... A városházán a német ezredes tiszteleg a szovjet tábornoknak, és átadja neki a fegyvereit. Mindketten kezet nyújtanak egymásnak. Nem győztes és legyőzött áll itt egymással szemben, hazájuk szeretete vezetett ehhez a találkozáshoz. Odakint ujjong a tömeg, kinyílt számukra a béke kapuja, mert néhány megfontolt német tiszt nem Hitlert, hanem a nemzet érdekét követte. Berlinben ezalatt elkeseredett utcai harc tombol a város központjában. Már csak néhány száz méter választja el a vöröskatonákat a Birodalmi Kancellária kertjétől. Berlini finálé Attól az áprilisi naptól kezdve, hogy a szovjet támadás az Oderán keresztül megindult Berlin irányába, a birodalmi fővárosban, a birodalmi főváros lakóinak élete a pincékben és a földalatti vasút alagútjaiban folyik. Hitler születésnapja előestjén mondott rádióbeszédében Goebbels még azzal próbálta ámítani a lakosságot, hogy az adott helyzetből még van kiút a náciknak. De április 21-én délelőtt, amikor Zsukov marsall páncélos ékeit már a városba özönlő menekültek csoportjai jelzik, még a propagandaminiszter 1« elveszti a kedvét a további ha- zudozástól. (Folytatása következik.)
