Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-28 / 124. szám

4 NBPÜJSÄG 1961. május 28., vasárnap 1441 Hl Pedagógiai pofonnal Az apa fiacskája vállára te­szi a kezét. Jobbjával barátsá­gosan nevetve paroláz a bú­csúzó vendégekkel. Mikor azok kissé eltávolodnak, hir­telen lefagy a mosoly az apa arcáról, majd hatalmas po­font ken le a mit sern sejtő gyereknek. A következő pilla­natban pedig egyetlen jól irányzott rúgással az udvarra repíti be a fiút. Nem éppen nevelő hatású szavak kísére­tében. A gyerek sír és nem érti, néhány pillanattal ko­rábban a vendégek előtt ne­vetve ölelgette őt az apja ... Most meg üti, rúgja, s nem tudni miért. Mit is gondoljon? Hát ilyen kétszínúek is le­hetnek a felnőttek? K. E. — A KÖVETKEZŐ mező­gazdasági szakkönyveket ajánljuk olvasásra: Ősz— Szép: Gyakoribb sertésbeteg­ségek. Lehoczky: A Zetor 25 traktorok kezelése és karban­tartása. Prohászka: Elhanya­golt szőlők rendbehozása. Ub- rizsi—Reichart: Termesztett növényeink védelme.- A TISZANÁNA1 Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a közelmúltban végezték el a több, mint 500 juh nyírását. Egy-egy juhról átlagosan 4 kiló 60 deka, 8—10 centiméter hosz- szú, kiviló minőségű gyapjút nyertek. — A PÉLYI általános is­kola felújítására 42 000 forin­tot fordít az idén az állam. = TÖBB MINT 100 000 fo­rint tiszta jövedelmet biztosít ez idén a baromfitenyésztés a kiskörei Rákóczi Termelőszö­vetkezet tagjainak, akik több mint 22 000 szárnyast nevel­nek fel. — A HEVES MEGYEI Me- zőgazdasági Termelőszövet­kezeti tagok Biztosítási és önsegélyző Csoportja a cso­portos biztosítások után az idén több, mint 50 000 forin­tot fizetett ki. — A TARNAMÉRA1 AL­TALANOS Iskola felújítására Í05 000 forintot fordít ebben az évben az állam. — A HEVESI állami óvoda felújítására és karbantartá­sára ebben az évben 45 000 forintot fordít az állam. Eger város vízellátása AZ ELMÚLT NAPOKBAN Eger Város Tanácsa VB ipari­műszaki osztályához beadvány érkezett, amelyben az aláírók több, a város vízellátásával kapcsolatos kérdést vetettek fel. Miután a megküldött irat szerzői lakcímüket nem adták meg — és külön hangsúlyoz­ták, hogy „ ... a részletes vá­laszt kérjük a Népújság hasáb­jain megjelentetni, mivel ez közérdek és mindannyian kí­váncsian várjuk...” — eleget teszünk a kívánságnak, és az ügyet szélesebb körben ismer­tetjük. Mik is voltak az aláíró lako­sok — már elöljárójában hang­súlyozzuk: alaptalan — aggo­dalmai? íme, ezekből néhány idézet: ,,... tiltakozunk az- ellen, hogy a most fúrásban le­vő kút hideg vizét a város belső hálózatába vezessék ..; hallottuk az érdekelt körök­ben, hogy a Kossuth utcában fúrandó kút vize hideg lesz, és azt a város belterülete kapja, míg a meleg vizet a város kül­ső részei... Nem tudjuk, a vá­ros miért nem gondolkodik lo­gikusan (!) Ügy halljuk, a város azért intézkedett így, mert a nyaralók panaszkodnak a meleg ivóvíz miatt (!)...” — Majd valamivel tovább: ,,... Azt is hallottuk, hogy a török­fürdőt, feltárás után, a régi törökfürdő mintájára, újból felépítik és üzemeltetik .:. mi a terve a városnak a kiásott maradványokkal?,.: ne pocsé­koljuk a drága, jó meleg vizet olyan fürdők felépítéséhez, amit egyelőre nélkülözhetünk : s ki tudja, vízvezetékünk vizét meddig használhatjuk, ha apad a víz!” . Válaszunk a kérdésekre a következő: EGER VAROS VÍZMÜVEI az 1920-as években létesültek. Az akkori kiépítés az általános igényeknek megfelelt, és a Pe­tőfi téri 60 méteres mélyfúrású kút is elegendő — az építés idején: 1926-ban 9072 m3/nap — vizet szolgáltatott. A város felszabadulás utáni fejlődésével a vízművek azon­ban nem tudtak lépést tartani. Az igényelt vízmennyiség — a lakosság és az új ipari válla­latok részéről — ugrásszerűen emelkedett. És ez még önma­gában nem lett volna baj, hi­szen a nyomócső-hálózatunk az eredetinek több mint két­szeresére nőtt, de, sajnos, ugyanakkor fokozatosan víz­hiány is kezdett mutatkozni. Az eredeti kút vízhozama, még ki nem derített okokból,- erő­sen csökkent, úgyhogy a háló­zatba jutó vízmennyiség 1960 nyarán már csak mintegy 6400 m3/nap volt. Ez a rendkívül alacsony érték pedig gyakorla­tilag abban nyilvánul meg, hogy a nyári hónapokban, kü­lönösen az esti órákban, a vá­ros magasabban fekvő szélein, óriási vízhiány jelentkezik. Ez indította illetékeseket ar­ra, hogy új kút fúrását hatá­rozzák el. A kútfúrás — a geo­lógusok javaslatára — a Kos­suth Lajos utcai Buttler-ház udvarán indult meg. Röviden és őszintén meg kell mondani —, hogy még ma (1961. május 20-án írjuk e sorokat) sincs vi­zünk, bár a fúró már a Petőfi téri kút mélységének négysze­resénél jár. Mikor lesz vizünk és mennyi, — ma még nem tudjuk. Egy azonban biztos: a vízvezeték hiányzó vizét csak ezen a környéken kaphatjuk meg, és ennek hőmérséklete nem lesz kevesebb, mint a kö­zelben feltörő források vizének hőfoka, tehát kb. 28—30 C fok. Nincs tehát semmi alapja an­nak az aggodalomnak, hogy a jelenlegi vízvezetéki hálóza­tunkba hideg vizet adunk. A BEADVÁNY ÍRÖI emlí­tik, hogy más vizet kapna a belváros, és mást kapnának a külső területek. Ez nem áll így. Műszaki-gazdasági okokból meg fogjuk ugyan valósítani a régi város területén az ún. Kétzónás” rendszert, de mind a két körzet ugyanazt a ter­mál-vizet használja majd. Lé­nyege a vízvezetékhálózat két részre osztásának az, hogy a város alacsonyabban fekvő te­rületei számára (ez lesz az I. zóna és itt van a fogyasztók 70 százaléka) nem kell majd a vizet a magasan fekvő hajdú­hegyi vízmedencébe felszivaty- tyúzni, mert új víztároló épül, kisebb magassággal, a Sánc környékén. Másik előny, hogy így kisebb viznyomást kapva, csökken a hálózat meghibásodása és ol­csóbb nyomócsöveket alkal­mazhatunk. Ami a „hideg vi­zet” illeti, ez is lesz, de csak a város új, északi területén: Felnémeten és a kapcsolódó ipari és lakótelepeken. Itt léte­sül majd a tervezett harmadik zóna —, és miután ezt már tényleg nem tudják ellátni — többek között a távolság miatt is — langyos termál vízzel — így ebben a zónában a bervai, stb. hegyi források vizét kell felhasználnunk. Végül a Dózsa György téri török fürdőről néhány szót. A további ásatások, feltárások fogják megmutatni, van-e ele­gendő adat arra, hogy itt ko­molyabb rekonstrukciót végez­zünk (és ha pénzünk is lesz reá!), vagy csak az előkerült és kiegészítendő falakat, meden­céket mutassuk be majd, ter­mészetesen kellően rendbesze­dett környezetben az érdeklő­dőknek. Függetlenül attól, hogy a törökfürdő — így, vagy úgy — Eger egyik idegenforgalmi látványossága lenne, nem kell „félni” a beadvány íróinak, hogy ez vonná el a vizet a víz­vezetékhálózatból, mert a múlt században itt még feltört — és azután sajnálatosan eltömött — eredeti meleg forrást bizo­nyára ismét működő állapotba lehetne hozni —, és ez az eset­leges fürdőt a szükséges vízzel közvetlenül is ellátná. ÜGY GONDOLJUK, sikerült megnyugtatni az aggodalmas­kodókat, hogy a város illeté­kesei mégiscsak „logikusan” gondolkoznak, és igyekeznek mindenképpen a lakosság jo­gos igényeit kielégíteni. Egy dologra szeretnénk azonban itt — felhasználva az alkalmat —, a város dolgozói­nak figyelmét felhívni. Az 1961-es év nyarán valószínű­en nem fogunk még a vízve­zetéki vízben bővelkedni. Ké­rünk tehát mindenkit: takaré­koskodjék a vízzel, nehogy el­látási nehézségek mutatkozza­nak, nekünk pedig a pazar­lókkal szemben szigoró bün­tető rendszabályokat kelljen alkalmazni. Hevesy Sándor, főmérnök 1961. MÁJUS 28., VASÁRNAP EMU, 45 évvel ezelőtt, 1916. május 28-án halt meg IVAN FRANKO ukrán író, publicista és irodalomtörté­nész. Regényei és elbeszélései tár­gyát az ukrán parasztok életéből vette és ezek kiváló jellemrajzuk­kal tűntek ki (Zahar Berkut, Em­berek, Boriszlav nevet). Az orosz íorradalmi demokraták, majd ké­sőbb a marxisták elveit vallotta, 6 fordította le első ízben ukrán nyelvre Marx és Engels műveit). Értékes irodalomtörténeti munkás­sága és ukrán népdalgyűjteménye. * 90 évvel ezelőtt. 1871-ben, ezen a napon halt meg UOUIS VARLIN francia forradalmár, a Párizsi Kommün részvevője. A francia szakszervezetek megalakításában jelentős szerepe volt, majd az I. Internacionálé londoni konferen­ciáján küldöttként vett részt. 1871- ben a Nemzeti Gárda szervezője és a kommün egyik vezető tag­ja volt. Május 28-án (e naphoz fűződik az "to^é ^rrikadok el­foglalásával a kommün bukása) a versaillesiek elfogtak es agyon­lőtték. A INDIA KOMMUNISTA PARTJA 1933-ban: ezen a napon ala­kult meg. 1961. MÁJUS 29., HÉTFŐ: MAGDOLNA. „ 30 évvel ezelőtt. 1931-ben, ezen a napon kezdődött a Hortny- féle ellenforradalom börtöneiben sínylődő kommunisták es ha­ladó gondolkodásúak segélyezésével foglalkozó, un. Vörös Segély Bizottság munkáiéban részvevők perének targyalasa. A per ío- vádlottja MARTOS FLÓRA volt. IVAN FRANKO Ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének Heves megyei Bizottsága Pénteken megyebizottsági ülésen tárgyalták meg azokat a tapasztalatokat, amelyeket a közalkalmazottak különböző munkaterületein szereztek. A Közalkalmazottak Szakszerve­zetének Heves megyei Bizott­EGRI VÖRÖS CSILLAG 28—29. Therése Raquin EGRI BRÖDY 28—29. Nincs előadás EGRI KERTMOZI 28—29. Egy évig tartó út GYÖNGYÖSI PUSKIN 28—29. Négyen az árban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 28-án. Afrikában jártunk 29. Római vakáció HATVANI VÖRÖS CSILLAG 2ß—29. Kenyér, szerelem, Andalúzia HATVANI KOSSUTH 28. A kobraakciő 29. Fűre lépni szabad HEVES 28. A Noszty fiú esete Tóth Marival 29. ítélet PÉTERVASARA 28. Az el nem küldött levél 29. Nincs előadás FÜZESABONY 28—29. Balti égbolt. EGRI BÉKE 28—29. A nagy kék országút muaora Egerben; este 7 órakor: HAJNALI TŰZ Horton, este 8 órakor: FÜREDI KOMÉDIÁSOK Hétfőn este, 7 órakor: IRODALMI EST. KÖNYVNAP. A gyermek helyzete a szocialista társadalom­ban alapvetően megváltozott. A mezítlábas és rongyos gye­rekek seregét jól táplált és jól öltözött nemzedék váltotta fel az iskola padjaiban. A társa­dalom gondoskodó szeretete bölcsődék ezreiben védi és óvja kicsinyeinket. Óvodáink­ba nemcsak a napfényt visz- szük be, hanem a játék és a dal vidámságát, az élet tiszta derűjét is. Iskoláinkat igyek­szünk széppé és kedvessé ten­ni, hogy itt is otthonosan érezhessék magukat fiaink és lányaink, és szabadon, felsza­badultan érlelődhessenek ne­mes, nagy feladatokra. A társadalom e nagylelkű és nagyszerű gondoskodása mellett a szülők figyelme is fokozottan fordult a gyermek felé, s elmondhatjuk, hogy századunkat nemcsak a szoci- lisanus építése, a tudomány és technika hatalmas előretörése jellemzi, hanem a gyermekvé­delem is. Soha annyit nem törődtünk gyermekeinkkel, mint ma, és soha annyit nem áldoztunk értük, mint nap­jainkban. A gyermekszeretet e nagy­szerű megnyilatkozásai, saj­nos, ellentmondásokat is ta­karnak. Mintha a társadalom egészének a gondoskodása egyesekben csökkentené az egyéni felelősséget, s a gyer­meknevelés gondját a maga egészében az iskolára, illetve a társadalomra szeretnék át­hárítani. Sokakban él még az individualizmus embertelen­ségének ilyen vagy olyan haj­tása: önző, hazug, vagy durva életgyakorlata. A szocializmus új és magasabb erkölcsisége még nem itatta át társadal­miunk minden rétegét, ezért Gyermekvédelem a családban még igen sok családban nem kapja meg a gyermek azt a védelmet, amelyre egészséges fejlődése érdekében szüksége van» pedig a gyermekvédelem első és legfontosabb intézmé­nye a család. A családban, mint vérsé- gén alapuló közösség­ben van meg a legtermészete­sebb talaja annak az érzelmi kapcsolatnak, amely a gyer­mek számára védettséget, nyu­galmat és biztonságot jelent, és a felnőttek iránt bizalmat ébreszt. A szülői szeretet és az erre épülő szeretet-kapcsolat természetes igénye a gyer­meknek. Hiánya súlyos lelki sérülések (traumák) forrása lehet, amint azt különböző kí­sérletek és tapasztalatok egy­aránt bizonyítják. Orvosok és gyermekpszichológusok meg­figyelték kórházakban, hogy a hosszú ideig ott-tartózkodó. az anyától távol levő gyermekek még a leggondosabb ápolás mellett is gyengébben fejlőd­nek és könnyebben megbete­gednek, mint az anyai szere- tetet élvezők. A fejlődésnek ezeket a zavarait, amelyeket a tudomány hospitalizáció né­ven ismer, megfigyelhetők olyan nevelőintézményekben is, ahol állandóan változtat­ják a gondozónőket, és ahol a gyermekek helytelen vezetés következtében rideg és szere­tetlen környezetben élnek. A család maga is válhat ilyen rideg nevelőintézménnyé, s akarva nem akarva veszélyez­teti a gyermek testi-lelki fej­lődését. A gyermek védelme szem­pontjából a család csak akkor tud igazán eleget tenni társa­dalmi feladatának, ha felbon­tatlanul egész, ha mindkét szülő részéről vérségi kapcso­lat fűzi össze a család tagjait. Persze, ez nem zárja ki, hogy mostoha vagy nevelő szülők megadják a gyermeknek mind­azt, amire fejlődése szempont­jából szüksége van, beleértve a szereteten alapuló érzelmi kapcsolatot is. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a meg nem felelő családi környezet­ben élő gyermekek 78 száza­lékánál az egyik szülő mosto­ha; 4,5 százalék rokonnál, 1 százalék nevelőszülőknél él. r1 yermekeink helyzetét kedvezőtlenül befolyá­solja, hogy évente 7—8000 olyan házasság bomlik fel, amelyben kiskorú gyermekek vannak. Hivatalos statisztikai adatok szerint a válásokkal érintett gyermekek száma évente kb. 12 000. Az esetek e nagy számában bizonnyal van sok, amelyet súlyos okok tesznek szükségessé, de két­ségtelennek látszik, hogy fele­lőtlenség és könnyelműség is közrejátszik, benne. Amikor szóvá tesszük a család egysé­gének alapvető fontosságát, akkor a felelőtlen és könnyel­mű elválásokra gondolunk, s ugyanakkor a szocialista er­kölcs nevében fejezzük ki helytelenítésünket. Azzal a szabadsággal és emberi joggal ugyanis, amelyet a szocialista társadalom a párválasztásban biztosít az egyénnek, igen so­kan visszaélnek. A jogot él­vezik, a felelősségről azonban, amellyel a gyermek és a tár­sadalommal szemben tartoz­nak, megfeledkeznek. Egyéni és társadalmi felelősségük tu­datában csak azok a szülők vannak, akik a család egysé­gét még áldozatok árán is vé­dik. A szülők együttélése azon­ban önmagában nem biztosí­ték arra, hogy a gyermek va­lóban kedvező környezetben éljen. Békére, nyugalomra, harmóniára van szükség! A veszekedések, a viharos jele­netek éppen úgy tépázzák a gyermek idegeit, mint az or­kán, amely fákat tör ki és ve­téseket tarol le útjában. Az álmában felriadó és segítsé­gért sikoltó gyermek élmény­tudatát rendszerint félelmet és bizonytalanságot okozó csa­ládi jelenetek telítik. Gondol­janak erre mindazok, akik vi­selkedésükkel békétlenséget váltanak ki és pszichikai há­borút viselnek egymás ellen. A háború nemcsak az egymás ellen küzdőket sújtja, hanem a hozzátartozókat és az ártat­lanokat is, különösen pedig a gyermeket Hányszor voltunk tanút an­nak, hogy az eldurvult, az em­berségről gyakran megfeled­kező apának puszta megjele­nése is félelmet, riadt lelki állapotot váltott ki a gyer­mekben. Ha ezt el akarjuk kerülni, minden körülmények között meg kell őriznünk em­berségünket, és fegyelmezett­nek, kulturáltnak kell marad­nunk olyankor is, amikor vi­tás kérdések merülnek fel. Ez annál inkább lehetséges, mert vitázni lehet emberi és kultu­rált módon, főként pedig úgy, hogy ne mérgezzük általa gyermekeink lelkét. T ehet a családban lassan és csendben pusztító méreg is. Ilyen a hazug és tet­tetett magatartás, amely fél a nyílt és őszinte megnyilvánu­lásoktól; amely erkölcsös éle­tet hirdet, becsületet, munkát, áldozatot kíván, őmaga pedig játszik mindezekkel: csal, hi­teget, ámít és félrevezet. A ' gyermek szeme éles és a vesénkbe lát. Drámai az a pil­lanat, amikor a szavak és tet­tek ellentétéből ráeszmél, hogy az eszménykép, amelyet apjá­ról, anyjáról annyi szeretettel és büszkeséggel megalkotott, és amely képre gondolni min­dig erőt és biztonságot jelen­tett neki, színesre mázolt, ha­mis papírrongy csupán. Így veszít a gyermek eszményt és életkedvet, ambíciót és per­spektívát. Így válik kiábrán­dulttá és lesz áldozata cinikus állásfoglalásoknak. A gyer­meknek igazi példákra és nem hazug frázisokkal teli lelkesí­tésre van szüksége. A kiáb­rándult és cinikussá vált fia­talok vagy önmagukba süly- lyednek, vagy a bűnözés felé tesznek elhatározó lépéseket. Aki a gyermeket meg akar­ja védeni későbbi évek ve­szélyeitől, annak meg kell ta­nulnia nevelni is. A növény- és állatgondozás sokkal egy­szerűbb, mint a gyermekne­velés, mert a biológia törvé­nyei szerint végezhetjük, ame­lyek könnyebben felismerhe­tők, mint a társadalmiak. Az ember fejlődését biológiai törvényszerűségük mellett pszichikai és társadalmi tör­vényszerűségek irányítják, ép­pen ezért igen bonyolult fel­adat. Ezért kell elgondolkod­nunk rajta, hogy a növény- és állatgondozásra általában szakszerűen készülünk fel, ugyanakkor a gyermekneve­lést olyan magától értetődő­nek tartjuk. Pedig a nevelés sága megállapította, hogy a munkaértekezleten személyen­ként értékelik a dolgozók munkáját és igen sok javasla­tot adnak a hivatali munka megjavítására, bátran bírálják a hivatalvezetők munkáját. A bizottság határozatot ho­zott, miszerint a megyei ta­nács végrehajtó bizottságát és más megyei hivatalok vezetőit kéri, hogy közösen dolgozzák Id elképzeléseiket a hivatali munkaértekezlet megtartásá­ról. A továbbiakban bírálták a szakszervezeti sajtót, mivel keveset foglalkozik olyan kér­désekkel, mint a magyar szak- szervezet szerepe az imperiar lizmus ellen vívott harcban,- majd a bizottság határozatot hozott, hogy a Közalkalmazot­tak Fóruma című folyóiratban ezzel a kérdéssel feltétlenül foglalkozzanak. Határozatot hoztak arra is, hogy fel kell mérni az alap­szervek kulturális-, sport- és szociális szükségleteit, s bizto­sítani kell, hogy a rendelke­zésre álló összegeket az alap­vető feladatok megoldására fordítsák. igen nagy felkészülést, sok türelmet és mindezek felett a szeretet okos alkalmazását kí­vánja meg a szülőktől. Pedagógiai tudatlanságunk az oka annak, hogy a nevelés legfontosabb és legdrágább anyagát, a szülői szeretet.et, oktalanul használjuk fel. Ok­talanul járunk el és súlyos kárt okozunk a gyermeknek, ha a szeretettel pazarlást végzünk és elkényeztetjük a gyermeket. Az ilyen gyermek védtelenné válik nemcsak má­sokkal, de önmagával szem­ben is, mert nem tanulhatott meg lemondani, s ellenállni kívánságainak, mégha olyan szertelenek is azok. ök is csa­lódottjai lesznek az életnek, hiszen boldogulását csak az találhatja meg az életben, aki a maga vágyait összhangba tudja hozni a közérdekkel, aki a pillanatnyi élvért nem adja el a holnap örömét. e rosszul használja fel a szülői szeretetet az is, aki fél azt kimutatni, aki „elv­ből” nem akar sohasem gyön­géd és szeretetteljes lenni, ne­hogy gyengének lássák. Fő­ként az édesapák látják így szerepüket, ök azok, akik ke­veset becéznek, sohasem si­mogatnak és csak nagy ritkán játszanak gyermekeikkel, ök azok, akik azt hiszik, hogy a neveléshez elég a komoly pél­da, a kötelesságteljesítés, az intelem és az ellenőrzés. Higy- gyék el, kedves szülők, hogy kell az erős kéz, de ez csak akkor tud helyes irányban vezetni, ha mozdulatait peda­gógiailag képzett értelem, és érző, meleg szív irányítja, ha a példát és követelést nem­csak a határozottság és követ­kezetesség hatja át, hanem a szeretet is. Dr. Somos Lajos, főiskolai docens D£

Next

/
Oldalképek
Tartalom