Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-28 / 124. szám
4 NBPÜJSÄG 1961. május 28., vasárnap 1441 Hl Pedagógiai pofonnal Az apa fiacskája vállára teszi a kezét. Jobbjával barátságosan nevetve paroláz a búcsúzó vendégekkel. Mikor azok kissé eltávolodnak, hirtelen lefagy a mosoly az apa arcáról, majd hatalmas pofont ken le a mit sern sejtő gyereknek. A következő pillanatban pedig egyetlen jól irányzott rúgással az udvarra repíti be a fiút. Nem éppen nevelő hatású szavak kíséretében. A gyerek sír és nem érti, néhány pillanattal korábban a vendégek előtt nevetve ölelgette őt az apja ... Most meg üti, rúgja, s nem tudni miért. Mit is gondoljon? Hát ilyen kétszínúek is lehetnek a felnőttek? K. E. — A KÖVETKEZŐ mezőgazdasági szakkönyveket ajánljuk olvasásra: Ősz— Szép: Gyakoribb sertésbetegségek. Lehoczky: A Zetor 25 traktorok kezelése és karbantartása. Prohászka: Elhanyagolt szőlők rendbehozása. Ub- rizsi—Reichart: Termesztett növényeink védelme.- A TISZANÁNA1 Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a közelmúltban végezték el a több, mint 500 juh nyírását. Egy-egy juhról átlagosan 4 kiló 60 deka, 8—10 centiméter hosz- szú, kiviló minőségű gyapjút nyertek. — A PÉLYI általános iskola felújítására 42 000 forintot fordít az idén az állam. = TÖBB MINT 100 000 forint tiszta jövedelmet biztosít ez idén a baromfitenyésztés a kiskörei Rákóczi Termelőszövetkezet tagjainak, akik több mint 22 000 szárnyast nevelnek fel. — A HEVES MEGYEI Me- zőgazdasági Termelőszövetkezeti tagok Biztosítási és önsegélyző Csoportja a csoportos biztosítások után az idén több, mint 50 000 forintot fizetett ki. — A TARNAMÉRA1 ALTALANOS Iskola felújítására Í05 000 forintot fordít ebben az évben az állam. — A HEVESI állami óvoda felújítására és karbantartására ebben az évben 45 000 forintot fordít az állam. Eger város vízellátása AZ ELMÚLT NAPOKBAN Eger Város Tanácsa VB ipariműszaki osztályához beadvány érkezett, amelyben az aláírók több, a város vízellátásával kapcsolatos kérdést vetettek fel. Miután a megküldött irat szerzői lakcímüket nem adták meg — és külön hangsúlyozták, hogy „ ... a részletes választ kérjük a Népújság hasábjain megjelentetni, mivel ez közérdek és mindannyian kíváncsian várjuk...” — eleget teszünk a kívánságnak, és az ügyet szélesebb körben ismertetjük. Mik is voltak az aláíró lakosok — már elöljárójában hangsúlyozzuk: alaptalan — aggodalmai? íme, ezekből néhány idézet: ,,... tiltakozunk az- ellen, hogy a most fúrásban levő kút hideg vizét a város belső hálózatába vezessék ..; hallottuk az érdekelt körökben, hogy a Kossuth utcában fúrandó kút vize hideg lesz, és azt a város belterülete kapja, míg a meleg vizet a város külső részei... Nem tudjuk, a város miért nem gondolkodik logikusan (!) Ügy halljuk, a város azért intézkedett így, mert a nyaralók panaszkodnak a meleg ivóvíz miatt (!)...” — Majd valamivel tovább: ,,... Azt is hallottuk, hogy a törökfürdőt, feltárás után, a régi törökfürdő mintájára, újból felépítik és üzemeltetik .:. mi a terve a városnak a kiásott maradványokkal?,.: ne pocsékoljuk a drága, jó meleg vizet olyan fürdők felépítéséhez, amit egyelőre nélkülözhetünk : s ki tudja, vízvezetékünk vizét meddig használhatjuk, ha apad a víz!” . Válaszunk a kérdésekre a következő: EGER VAROS VÍZMÜVEI az 1920-as években létesültek. Az akkori kiépítés az általános igényeknek megfelelt, és a Petőfi téri 60 méteres mélyfúrású kút is elegendő — az építés idején: 1926-ban 9072 m3/nap — vizet szolgáltatott. A város felszabadulás utáni fejlődésével a vízművek azonban nem tudtak lépést tartani. Az igényelt vízmennyiség — a lakosság és az új ipari vállalatok részéről — ugrásszerűen emelkedett. És ez még önmagában nem lett volna baj, hiszen a nyomócső-hálózatunk az eredetinek több mint kétszeresére nőtt, de, sajnos, ugyanakkor fokozatosan vízhiány is kezdett mutatkozni. Az eredeti kút vízhozama, még ki nem derített okokból,- erősen csökkent, úgyhogy a hálózatba jutó vízmennyiség 1960 nyarán már csak mintegy 6400 m3/nap volt. Ez a rendkívül alacsony érték pedig gyakorlatilag abban nyilvánul meg, hogy a nyári hónapokban, különösen az esti órákban, a város magasabban fekvő szélein, óriási vízhiány jelentkezik. Ez indította illetékeseket arra, hogy új kút fúrását határozzák el. A kútfúrás — a geológusok javaslatára — a Kossuth Lajos utcai Buttler-ház udvarán indult meg. Röviden és őszintén meg kell mondani —, hogy még ma (1961. május 20-án írjuk e sorokat) sincs vizünk, bár a fúró már a Petőfi téri kút mélységének négyszeresénél jár. Mikor lesz vizünk és mennyi, — ma még nem tudjuk. Egy azonban biztos: a vízvezeték hiányzó vizét csak ezen a környéken kaphatjuk meg, és ennek hőmérséklete nem lesz kevesebb, mint a közelben feltörő források vizének hőfoka, tehát kb. 28—30 C fok. Nincs tehát semmi alapja annak az aggodalomnak, hogy a jelenlegi vízvezetéki hálózatunkba hideg vizet adunk. A BEADVÁNY ÍRÖI említik, hogy más vizet kapna a belváros, és mást kapnának a külső területek. Ez nem áll így. Műszaki-gazdasági okokból meg fogjuk ugyan valósítani a régi város területén az ún. Kétzónás” rendszert, de mind a két körzet ugyanazt a termál-vizet használja majd. Lényege a vízvezetékhálózat két részre osztásának az, hogy a város alacsonyabban fekvő területei számára (ez lesz az I. zóna és itt van a fogyasztók 70 százaléka) nem kell majd a vizet a magasan fekvő hajdúhegyi vízmedencébe felszivaty- tyúzni, mert új víztároló épül, kisebb magassággal, a Sánc környékén. Másik előny, hogy így kisebb viznyomást kapva, csökken a hálózat meghibásodása és olcsóbb nyomócsöveket alkalmazhatunk. Ami a „hideg vizet” illeti, ez is lesz, de csak a város új, északi területén: Felnémeten és a kapcsolódó ipari és lakótelepeken. Itt létesül majd a tervezett harmadik zóna —, és miután ezt már tényleg nem tudják ellátni — többek között a távolság miatt is — langyos termál vízzel — így ebben a zónában a bervai, stb. hegyi források vizét kell felhasználnunk. Végül a Dózsa György téri török fürdőről néhány szót. A további ásatások, feltárások fogják megmutatni, van-e elegendő adat arra, hogy itt komolyabb rekonstrukciót végezzünk (és ha pénzünk is lesz reá!), vagy csak az előkerült és kiegészítendő falakat, medencéket mutassuk be majd, természetesen kellően rendbeszedett környezetben az érdeklődőknek. Függetlenül attól, hogy a törökfürdő — így, vagy úgy — Eger egyik idegenforgalmi látványossága lenne, nem kell „félni” a beadvány íróinak, hogy ez vonná el a vizet a vízvezetékhálózatból, mert a múlt században itt még feltört — és azután sajnálatosan eltömött — eredeti meleg forrást bizonyára ismét működő állapotba lehetne hozni —, és ez az esetleges fürdőt a szükséges vízzel közvetlenül is ellátná. ÜGY GONDOLJUK, sikerült megnyugtatni az aggodalmaskodókat, hogy a város illetékesei mégiscsak „logikusan” gondolkoznak, és igyekeznek mindenképpen a lakosság jogos igényeit kielégíteni. Egy dologra szeretnénk azonban itt — felhasználva az alkalmat —, a város dolgozóinak figyelmét felhívni. Az 1961-es év nyarán valószínűen nem fogunk még a vízvezetéki vízben bővelkedni. Kérünk tehát mindenkit: takarékoskodjék a vízzel, nehogy ellátási nehézségek mutatkozzanak, nekünk pedig a pazarlókkal szemben szigoró büntető rendszabályokat kelljen alkalmazni. Hevesy Sándor, főmérnök 1961. MÁJUS 28., VASÁRNAP EMU, 45 évvel ezelőtt, 1916. május 28-án halt meg IVAN FRANKO ukrán író, publicista és irodalomtörténész. Regényei és elbeszélései tárgyát az ukrán parasztok életéből vette és ezek kiváló jellemrajzukkal tűntek ki (Zahar Berkut, Emberek, Boriszlav nevet). Az orosz íorradalmi demokraták, majd később a marxisták elveit vallotta, 6 fordította le első ízben ukrán nyelvre Marx és Engels műveit). Értékes irodalomtörténeti munkássága és ukrán népdalgyűjteménye. * 90 évvel ezelőtt. 1871-ben, ezen a napon halt meg UOUIS VARLIN francia forradalmár, a Párizsi Kommün részvevője. A francia szakszervezetek megalakításában jelentős szerepe volt, majd az I. Internacionálé londoni konferenciáján küldöttként vett részt. 1871- ben a Nemzeti Gárda szervezője és a kommün egyik vezető tagja volt. Május 28-án (e naphoz fűződik az "to^é ^rrikadok elfoglalásával a kommün bukása) a versaillesiek elfogtak es agyonlőtték. A INDIA KOMMUNISTA PARTJA 1933-ban: ezen a napon alakult meg. 1961. MÁJUS 29., HÉTFŐ: MAGDOLNA. „ 30 évvel ezelőtt. 1931-ben, ezen a napon kezdődött a Hortny- féle ellenforradalom börtöneiben sínylődő kommunisták es haladó gondolkodásúak segélyezésével foglalkozó, un. Vörös Segély Bizottság munkáiéban részvevők perének targyalasa. A per ío- vádlottja MARTOS FLÓRA volt. IVAN FRANKO Ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének Heves megyei Bizottsága Pénteken megyebizottsági ülésen tárgyalták meg azokat a tapasztalatokat, amelyeket a közalkalmazottak különböző munkaterületein szereztek. A Közalkalmazottak Szakszervezetének Heves megyei BizottEGRI VÖRÖS CSILLAG 28—29. Therése Raquin EGRI BRÖDY 28—29. Nincs előadás EGRI KERTMOZI 28—29. Egy évig tartó út GYÖNGYÖSI PUSKIN 28—29. Négyen az árban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 28-án. Afrikában jártunk 29. Római vakáció HATVANI VÖRÖS CSILLAG 2ß—29. Kenyér, szerelem, Andalúzia HATVANI KOSSUTH 28. A kobraakciő 29. Fűre lépni szabad HEVES 28. A Noszty fiú esete Tóth Marival 29. ítélet PÉTERVASARA 28. Az el nem küldött levél 29. Nincs előadás FÜZESABONY 28—29. Balti égbolt. EGRI BÉKE 28—29. A nagy kék országút muaora Egerben; este 7 órakor: HAJNALI TŰZ Horton, este 8 órakor: FÜREDI KOMÉDIÁSOK Hétfőn este, 7 órakor: IRODALMI EST. KÖNYVNAP. A gyermek helyzete a szocialista társadalomban alapvetően megváltozott. A mezítlábas és rongyos gyerekek seregét jól táplált és jól öltözött nemzedék váltotta fel az iskola padjaiban. A társadalom gondoskodó szeretete bölcsődék ezreiben védi és óvja kicsinyeinket. Óvodáinkba nemcsak a napfényt visz- szük be, hanem a játék és a dal vidámságát, az élet tiszta derűjét is. Iskoláinkat igyekszünk széppé és kedvessé tenni, hogy itt is otthonosan érezhessék magukat fiaink és lányaink, és szabadon, felszabadultan érlelődhessenek nemes, nagy feladatokra. A társadalom e nagylelkű és nagyszerű gondoskodása mellett a szülők figyelme is fokozottan fordult a gyermek felé, s elmondhatjuk, hogy századunkat nemcsak a szoci- lisanus építése, a tudomány és technika hatalmas előretörése jellemzi, hanem a gyermekvédelem is. Soha annyit nem törődtünk gyermekeinkkel, mint ma, és soha annyit nem áldoztunk értük, mint napjainkban. A gyermekszeretet e nagyszerű megnyilatkozásai, sajnos, ellentmondásokat is takarnak. Mintha a társadalom egészének a gondoskodása egyesekben csökkentené az egyéni felelősséget, s a gyermeknevelés gondját a maga egészében az iskolára, illetve a társadalomra szeretnék áthárítani. Sokakban él még az individualizmus embertelenségének ilyen vagy olyan hajtása: önző, hazug, vagy durva életgyakorlata. A szocializmus új és magasabb erkölcsisége még nem itatta át társadalmiunk minden rétegét, ezért Gyermekvédelem a családban még igen sok családban nem kapja meg a gyermek azt a védelmet, amelyre egészséges fejlődése érdekében szüksége van» pedig a gyermekvédelem első és legfontosabb intézménye a család. A családban, mint vérsé- gén alapuló közösségben van meg a legtermészetesebb talaja annak az érzelmi kapcsolatnak, amely a gyermek számára védettséget, nyugalmat és biztonságot jelent, és a felnőttek iránt bizalmat ébreszt. A szülői szeretet és az erre épülő szeretet-kapcsolat természetes igénye a gyermeknek. Hiánya súlyos lelki sérülések (traumák) forrása lehet, amint azt különböző kísérletek és tapasztalatok egyaránt bizonyítják. Orvosok és gyermekpszichológusok megfigyelték kórházakban, hogy a hosszú ideig ott-tartózkodó. az anyától távol levő gyermekek még a leggondosabb ápolás mellett is gyengébben fejlődnek és könnyebben megbetegednek, mint az anyai szere- tetet élvezők. A fejlődésnek ezeket a zavarait, amelyeket a tudomány hospitalizáció néven ismer, megfigyelhetők olyan nevelőintézményekben is, ahol állandóan változtatják a gondozónőket, és ahol a gyermekek helytelen vezetés következtében rideg és szeretetlen környezetben élnek. A család maga is válhat ilyen rideg nevelőintézménnyé, s akarva nem akarva veszélyezteti a gyermek testi-lelki fejlődését. A gyermek védelme szempontjából a család csak akkor tud igazán eleget tenni társadalmi feladatának, ha felbontatlanul egész, ha mindkét szülő részéről vérségi kapcsolat fűzi össze a család tagjait. Persze, ez nem zárja ki, hogy mostoha vagy nevelő szülők megadják a gyermeknek mindazt, amire fejlődése szempontjából szüksége van, beleértve a szereteten alapuló érzelmi kapcsolatot is. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a meg nem felelő családi környezetben élő gyermekek 78 százalékánál az egyik szülő mostoha; 4,5 százalék rokonnál, 1 százalék nevelőszülőknél él. r1 yermekeink helyzetét kedvezőtlenül befolyásolja, hogy évente 7—8000 olyan házasság bomlik fel, amelyben kiskorú gyermekek vannak. Hivatalos statisztikai adatok szerint a válásokkal érintett gyermekek száma évente kb. 12 000. Az esetek e nagy számában bizonnyal van sok, amelyet súlyos okok tesznek szükségessé, de kétségtelennek látszik, hogy felelőtlenség és könnyelműség is közrejátszik, benne. Amikor szóvá tesszük a család egységének alapvető fontosságát, akkor a felelőtlen és könnyelmű elválásokra gondolunk, s ugyanakkor a szocialista erkölcs nevében fejezzük ki helytelenítésünket. Azzal a szabadsággal és emberi joggal ugyanis, amelyet a szocialista társadalom a párválasztásban biztosít az egyénnek, igen sokan visszaélnek. A jogot élvezik, a felelősségről azonban, amellyel a gyermek és a társadalommal szemben tartoznak, megfeledkeznek. Egyéni és társadalmi felelősségük tudatában csak azok a szülők vannak, akik a család egységét még áldozatok árán is védik. A szülők együttélése azonban önmagában nem biztosíték arra, hogy a gyermek valóban kedvező környezetben éljen. Békére, nyugalomra, harmóniára van szükség! A veszekedések, a viharos jelenetek éppen úgy tépázzák a gyermek idegeit, mint az orkán, amely fákat tör ki és vetéseket tarol le útjában. Az álmában felriadó és segítségért sikoltó gyermek élménytudatát rendszerint félelmet és bizonytalanságot okozó családi jelenetek telítik. Gondoljanak erre mindazok, akik viselkedésükkel békétlenséget váltanak ki és pszichikai háborút viselnek egymás ellen. A háború nemcsak az egymás ellen küzdőket sújtja, hanem a hozzátartozókat és az ártatlanokat is, különösen pedig a gyermeket Hányszor voltunk tanút annak, hogy az eldurvult, az emberségről gyakran megfeledkező apának puszta megjelenése is félelmet, riadt lelki állapotot váltott ki a gyermekben. Ha ezt el akarjuk kerülni, minden körülmények között meg kell őriznünk emberségünket, és fegyelmezettnek, kulturáltnak kell maradnunk olyankor is, amikor vitás kérdések merülnek fel. Ez annál inkább lehetséges, mert vitázni lehet emberi és kulturált módon, főként pedig úgy, hogy ne mérgezzük általa gyermekeink lelkét. T ehet a családban lassan és csendben pusztító méreg is. Ilyen a hazug és tettetett magatartás, amely fél a nyílt és őszinte megnyilvánulásoktól; amely erkölcsös életet hirdet, becsületet, munkát, áldozatot kíván, őmaga pedig játszik mindezekkel: csal, hiteget, ámít és félrevezet. A ' gyermek szeme éles és a vesénkbe lát. Drámai az a pillanat, amikor a szavak és tettek ellentétéből ráeszmél, hogy az eszménykép, amelyet apjáról, anyjáról annyi szeretettel és büszkeséggel megalkotott, és amely képre gondolni mindig erőt és biztonságot jelentett neki, színesre mázolt, hamis papírrongy csupán. Így veszít a gyermek eszményt és életkedvet, ambíciót és perspektívát. Így válik kiábrándulttá és lesz áldozata cinikus állásfoglalásoknak. A gyermeknek igazi példákra és nem hazug frázisokkal teli lelkesítésre van szüksége. A kiábrándult és cinikussá vált fiatalok vagy önmagukba süly- lyednek, vagy a bűnözés felé tesznek elhatározó lépéseket. Aki a gyermeket meg akarja védeni későbbi évek veszélyeitől, annak meg kell tanulnia nevelni is. A növény- és állatgondozás sokkal egyszerűbb, mint a gyermeknevelés, mert a biológia törvényei szerint végezhetjük, amelyek könnyebben felismerhetők, mint a társadalmiak. Az ember fejlődését biológiai törvényszerűségük mellett pszichikai és társadalmi törvényszerűségek irányítják, éppen ezért igen bonyolult feladat. Ezért kell elgondolkodnunk rajta, hogy a növény- és állatgondozásra általában szakszerűen készülünk fel, ugyanakkor a gyermeknevelést olyan magától értetődőnek tartjuk. Pedig a nevelés sága megállapította, hogy a munkaértekezleten személyenként értékelik a dolgozók munkáját és igen sok javaslatot adnak a hivatali munka megjavítására, bátran bírálják a hivatalvezetők munkáját. A bizottság határozatot hozott, miszerint a megyei tanács végrehajtó bizottságát és más megyei hivatalok vezetőit kéri, hogy közösen dolgozzák Id elképzeléseiket a hivatali munkaértekezlet megtartásáról. A továbbiakban bírálták a szakszervezeti sajtót, mivel keveset foglalkozik olyan kérdésekkel, mint a magyar szak- szervezet szerepe az imperiar lizmus ellen vívott harcban,- majd a bizottság határozatot hozott, hogy a Közalkalmazottak Fóruma című folyóiratban ezzel a kérdéssel feltétlenül foglalkozzanak. Határozatot hoztak arra is, hogy fel kell mérni az alapszervek kulturális-, sport- és szociális szükségleteit, s biztosítani kell, hogy a rendelkezésre álló összegeket az alapvető feladatok megoldására fordítsák. igen nagy felkészülést, sok türelmet és mindezek felett a szeretet okos alkalmazását kívánja meg a szülőktől. Pedagógiai tudatlanságunk az oka annak, hogy a nevelés legfontosabb és legdrágább anyagát, a szülői szeretet.et, oktalanul használjuk fel. Oktalanul járunk el és súlyos kárt okozunk a gyermeknek, ha a szeretettel pazarlást végzünk és elkényeztetjük a gyermeket. Az ilyen gyermek védtelenné válik nemcsak másokkal, de önmagával szemben is, mert nem tanulhatott meg lemondani, s ellenállni kívánságainak, mégha olyan szertelenek is azok. ök is csalódottjai lesznek az életnek, hiszen boldogulását csak az találhatja meg az életben, aki a maga vágyait összhangba tudja hozni a közérdekkel, aki a pillanatnyi élvért nem adja el a holnap örömét. e rosszul használja fel a szülői szeretetet az is, aki fél azt kimutatni, aki „elvből” nem akar sohasem gyöngéd és szeretetteljes lenni, nehogy gyengének lássák. Főként az édesapák látják így szerepüket, ök azok, akik keveset becéznek, sohasem simogatnak és csak nagy ritkán játszanak gyermekeikkel, ök azok, akik azt hiszik, hogy a neveléshez elég a komoly példa, a kötelesságteljesítés, az intelem és az ellenőrzés. Higy- gyék el, kedves szülők, hogy kell az erős kéz, de ez csak akkor tud helyes irányban vezetni, ha mozdulatait pedagógiailag képzett értelem, és érző, meleg szív irányítja, ha a példát és követelést nemcsak a határozottság és következetesség hatja át, hanem a szeretet is. Dr. Somos Lajos, főiskolai docens D£
