Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-05 / 104. szám
1961 május S., béöték SEPÍI JMO 3 Megszilárdult a munkafegyelem, tervszerűbbé vált a munka a gyöngyöshalászi Petőfi Tsz-ben Strumpf László alig ©gy hónapja került a szövetkezet élére. Korábbi beosztása megyei főagronómus, és három küldöttség is járt a megyénél, amíg a gyöngyösoroszi emberek hazatérhettek a jó hírrel: hazajön Strumpf Laci, ő lész az elnökünk. — Mi történt egy hónap alatt, ezt mondd el, elnök elvtárs — ezzel a kérdéssel állítottam be -tegnapelőtt a Petőfi Tsz-be, az új elnökhöz. A kérdés után úgy éreztem, nem is olyan könnyű megbirkóznia a válasszal és talán éppen ezért szólította be a másik irodából Szabó Béla elnökhelyettest, akit egyébként így mutatott be: ő a mi „mindenesünk”. Így aztán ketten, közösen mesélték el az egy hónap történetét: — Az „örökség”, amit átvettünk, sok gondot okozott már az első napokban. Ügy nézett ki a szövetkezet, mint valami ösztönszerű emberi csoportosulás, ahol bizony, hiányzott a munkafegyelem, alig ismert fogalom a rend és nem volt elegendő tekintélye a vezetőknek sem. Mindez alaposan meg is látszott az eredményen, a múlt évi zárszámadáson. Március 20. után gyökeresen megváltozott az élet a gyöngyöshalászi Petőfiben. Mindenekelőtt kibővítettük a vezetőséget, elmondtuk a közgyűlés előtt terveinket, elgondolásainkat. Az emberek, a tagok vártak már valami újat, valami egészséges fordulatot, de az igazat megvallva, akkor — egy hónappal ezelőtt — még nem túl sokan hittek, bíztak ebben a változásban. És most az ősz folyamán még immel- ámmal dolgozó szövetkezeti tagok most, mintha újjászülettek volna. Két nőt javasoltunk, illetve választott a tagság a vezetőségbe, új munkacsapatvezetők kerültek az élre, fele arányban asszonyok, akiket ,szeretnek, akikben bíznak az emberek. És ami talán a legfontosabb: forr, pezseg áz élet a szövetkezetben. Megjött az emberek kedve, hangulata a munkához és ami szintén fontóé, látják munkájuk eredményét, a szövetkezét erősödését. Az elnök papíron dokumentál: tavaszi búza, árpa elsők között került a földbe a járásban, 200 hold kukoricát, 10 hold burgonyát, 50 höld cukorrépát idejében elvetettek, befejezték a 30 hold új szőlő telepítését, a kertészetben pedig szorgalmasán folyik a palánták kiültetése, nem is szólva arról, hogy a szövetkezeti gazdák már másodszor kapálják a nagyszerű termést ígérő szőlőt. Bevált a terület felosztásos módszer, — jegyzi meg Szabó Béla, az elnökhelyettes, aztán arról beszél, hogy a területet a munkacsapatvezetőknek adták ki és azután ők osztották ki a családok között. — Nincs megműveletlen, gyomos területünk — szól közbe az elnök, aztán, hogy az ablak alatt eldübörög a múlt hetekben vásárolt új, zöldre festett Zetor, a gépekről, gyarapodásukról beszél. — Ezt vásároltuk a közelmúltban, aztán rendbehoztuk a gépkocsinkat. Létesítettünk egy .olyan kovácsműhelyt, amelyben ma már ki tudjuk javítani gépeinket, felszereléseinket. Szerződést kötöttünk a gépállomással, amelynek értelmében 3 gép állandóan a mi földjeinken dolgozik, mi rendelkezünk velük. Ez a módszer igen jónak bizonyult és valamennyien elégedettek vagyunk eddig végzett munkájukkal. Az udvarról beszélgetés, vidám nevetés hallatszik. Két fiatal asszony, két új munkacsapatvezető érkezett haza a földekről. Kicsit fáradtak a napi munka után, de azért szívesen kapcsolódnak bele a beszélgetésbe. Menyhárt Imréné és Besenyei Mihályné, a két „egyhónapos” munkacsapatvezető, munkájukról, szövetkezetükről beszélnék: más itt az élét, mint volt eddig — véleké- dik elsőnek Menyhártné és arról szól, hogy most az emberek tudják, hogy az új vezetőség a legjobb tudása szerint vézéti a szövetkezet ügyeit. Törődnek az emberekkel és főleg ‘ nem ígérgetnek világba, de ami a lehetőségeken belül ván, azt mind megteszik a tagók érdekében. — Havonta kapunk előleget — szóíal meg Beáenyeiné iS. Most még csak 10 forintot egy munkaegység után, de ha így haladunk, ha további eredmények mutatkoznak, akkor minden bizonnyal túlszárnyaljuk ezt a számot és még elégedettebb lehet majd a tagság. Később az emberekről esik szó. — Nem könnyű munkacsapatvezetőnek lenni — vélekedik egybehangzóan a két fiatalasszony. Nehéz az emberekkel bánni, — fűzi még hozzá valamelyikük és elmondja, hogy esténként beszélni kell az asszonyokkal, meg kell tárgyalni a másnapi munkát, aztán amikor már otthon elcsendesedik a család, sorra kerülnek a számadások, a munkaegységkönyvek, kartonok. Minden tagnak be kell vezetnie könyvébe, mennyi munkát végzett azon a napon. Ez nagyon fontos feladat, hiszen ma már minden tagunk elvárja, hogy pontosan és lelkiismeretesen kerüljön bejegyzésre, elszámolásra a végzett munkája. És itt csak a megbecsülés hangján lehet szólni Síké Ernőné főkönyvelőről, aki fáradságot nem kímélve tanítja, oktatja az új munkacsapat-vezetőket, az embereket. És az emberekkel való törődés, a velük való foglalkozás az, amely előbbre viszi az életet, a fejlődést itt, a gyöngyöshalászi Petőfi Tsz-ben. Ezt bizonyítja az elmúlt egy hónap is ... Szalay István Sorház-építkezés Egerben Eger városban az utóbbi években fokozott mértékben szaporodtak a lakások. Évről évre mind több család került új, modem, egészséges lakásba. A folyó évben is nagyon sok új lakás építését kezdték meg. Befejezik a Hadnagy utcai lakótelepen 96 lakás építését. Emeletráépítéssel is szaporodnak a lakások. Ennek ellenére még mindig igen sok dolgozó nélkülözi az önálló családi otthont, a megfelelő lakást. A rászorulók megsegítésére az OTP a folyó évben újszerű módon, „sorháza k”, kisebb társasházak építését kívánja megkezdeni Eger városban is. Előnyös fekvésű telkeken — a lakótelepen — egymáshoz kapcsolódva, egy épületben 4— 6 lakás épül, egymástól teljesen függetlenül, önálló telekkel, önálló bejárattal, a szomszédságtól elkerítve, az épület előtt és mögött kisebb kerttel övezve. Az épületek lehetnek földszintes, esetleg egyemeletes épületek. Akik tehát otthonukat kertes családi házban kívánják megteremteni és a lakóház felépítésével járó gondokat vállalni nem tudják, azok részére a takarékpénztár ilyen sorházakat fog építeni. Az igénylők helyett tehát a takarék- pénztár vállalja a lakások megépítésével járó összes gondokat. Gondoskodik a megfelelő telekről, a telkek közművesítéséről, kivitelezéséről, műszaki ellenőrzéséről, megelőlegezi az összes költségeket és a boldog tulajdonosoknak csekély összeg befizetése és a szerződés aláírása után átadja a lakások kulcsait. Aki már építkezett, tudja, hogy az építkezés mennyi gonddal, üggyel-bajjal jár. Pedig az építő ismeri igényeit, tudja hol, milyen nagy és milyen felszereltségű lakást kíA Gépipari Tudományos Egyesület egri csoportja kétnapos hidegtechnológiai ankétot rendez Május 12-én és 13-án a Géppari Tudományos Egyesület !gri csoportja hidegtechnoló- ;iai ankétot rendez. A vas- par időszerű kérdéseiről, új >yártástechnológiáról tndo- nányos kutatók és országos ürű gyakorlati szakemberek artanak előadást Egerben, a 5ZOT-székházban. A kétnapos ankétot május [2-én délelőtt 11 órakor Dénes József okleveles gépészmérnök, a Finomszerelvénygyár gazgatója nyitja meg. Az eleidói emelvényen egymást /áltják majd a szakemberek: Skriba Zoltán, a Rézhenger- •nűvek gépészmérnöke, Kertész Ferenc, a Gépipari Technológiai Intézet mérnöke, Sziráki Miklós, a Vasipari Kutatóintézet mérnöke, de előadás hangzik majd el fogaskerekek, gépelemek és egyéb alakos alkatrészek hideghúzás útján való gyártásáról, a lemezek, színesfémek húzásáról, az alkalmazott technológiákról és a húzószerszámokról, a hidegzömítés technológiájáról. A kétnapos ankéton Horni- ák Sándor okleveles gépész- mérnök, a Kohó- és Gépipari Minisztérium iparigazgatója mond zárószót. A szakmai érdeklődésnek megfelelően gyár- látogatást is rendeznek. A kétnapos ankét részletes programját kiküldték, de az előadásokon és az ezt követő vitában minden érdeklődőt szívesen lát a Gépipari Tudományos Egyesület egri csoportja. ván magának építeni. A takarékpénztár azonban a lakosságnak épít. Ismernie kell a lakosság érdekelt részének igényeit, kívánságait, véleményét. A takarékpénztár ezért az érdeklődőkkel május 5-től 10-ig tájékozódó jellegű megbeszéléseket tart. Akit az ilyen egyéni kertes családi lakóház érdekel, keresse fel május 5-e és 10-e között a takarékpénztár Heves megyei fiókját (Eger, Széchenyi u. 6. sz.), ahol az építkezésekről részletesebb felvilágosítást kaphat Fent lakik a hegyen. Van ; kevéske szőlője, kis, formás ; háza, maga vágja a fát, egyetlen terítéket tesz az asztalra ; mindig. A faluban csak a bol- ,tig megy el, és már siet is .vissza. Ha valaki figyelné, azt ■ gondolná, hogy mindig sürgős ;dolga van, pedig nem várják, ■nem hiányzik senkinek. Egyenes, kissé szertartásos '.mozgásán, szűkszavú, halk beszédjén meglátszik, hogy va- '.lamikor szolgált, szobalány, és í szakácsnő volt. Korán elment 'a faluból és akkor tért vissza, >amikor már megváltozott az [úr és szolga viszonya, össze- '■ spórolt bérén, s maradék • örökségén, meg azon a kis föl- időn, amelyet neki is kiméritek, házat épített. Olyan kicsit, mintha már akkor, ez- [előtt tizenhat évvel sem szá- \mított volna rá, hogy valaha ;is ajtót nyisson a társának, ;akivel megfelezi a magányt. ;Senki nem haragszik rá a faluban és senki nem szereti ;különösebben. Amikor még Pesten lakott, •gyakran járt moziba, minden > kimenőjén, vasárnap délután, [ötven éves, de negyven körű- dinek látszik. Azt mondják rá ;a faluban, könnyű neki, csak [magára volt gondja. Szűkszavú, de zárkózott A megyei középiskolás szava lóverseny „bi zony í t vány a64 At tóRI Váfóei Művelődési Hát díszterrhe nagy erők összecsapásának színhelye volt az elmúlt napokban. Itt találkoztak a megye legjobb középiskolás szavalói, hogy ösz- szemérjék tudásukat, számot adjanak aríól, hogy egy esztendő alatt mennyit fejlődtek, mennyivel lett gazdagabb mesterségbeli tudásuk, előadókészségük. S már a kötelező vers meghallgatása után is le lehetett szűrni áz eredményes szereplés tanulságéit. Ez évben a szintemelkedést eleVe feltételezte, hogy a kötelező vers lényegesen nehezebb volt, mint a tavalyi szavalóversenyen. Veronika Po- rombacu József Attilához című verse alaposan próbára tette a versenyzőket, de az eredmény ennek ellenére igen jónak mondható. A bizottságnak nagy gondót okozott már a kötelező vers utáni értékelés is. , A tulajdonképpeni döntőt a szabadon választott művek előadása jelentette. Itt beigazolódott, hogy tóvább javult, gazdagodott a megyei versenyzők tematikája is. Már az elmúlt évben is örömmel vette a bizóttság, hógy a versek mellett prózai művek betnu- tatására is vállalkoztak. Az idéi eredmény pedig arra vall, hogy jövő évben talán aZ elnevezést is meg kell változtatni, ugyanis a szavalóverseny elnevezés már nem fedi eléggé a fogalmat. Néhány esztendeje, ha valakit szavalóversenyre hívtak, kissé kényszeredetten ment el, hisz előre tudta a műsort. Tudta, hógy elhangzik majd legalább három Vén cigány, Arany balladái sem maradnak el, hisz ezek az ún. hatásos művek, amelyek hengerük a bírálókat, a hallgatóságót. S igaz bár, hogy ezen a versenyén iS szavaltak Arany-balladát, Az őrült is szerepelt kétszer is, de örvendetesen helyet kaptak az új művek (már mint á szavalóversenyen újak!), a világ-, illetve a magyar irodalom valóban legsikeresebb alkotásai. Elég itt utalni L. Tolsztoj Háború és békéjére, Ibsen Peer Gyntjére, Aragon, s Villon egy-egy balladájára, Sophokles Antigónéjára, Gárdonyi Kék pilléjére, vagy Pa- rocai Gergely Béke című versére. 27 lakás épül Sírokban A Mátravidéki Fémművektől nem messze, csodás szépségű hegyek lábánál és a nagy, széles völgy találkozásánál, 27 lakás épül a gyár munkásainak. Amikor ott jártunk, az ÉM Heves megyei Építőipari Váldahelyiségen kifüggesztették az építkezés ütemtervét. A rövid adatok pontos dátumokat és fontos adatokat jeleznek: 3 691 000 forintért vállalták az építők a 27 lakás elkészítését. Kezdési határidő: 1960. szeplalat kőművesei, ácsok és segédmunkások dolgoztak nagy igyekezettel az épülettömbön. Az első és a második emeleten az oldalfalat és a mennyezetet vakolták, a padláson a termo- for kéményeket falazták. Odébb a lépcsőburkolaton dolgoztak, a földszinten a nyílászáró szerkezeteket pászították. — A pincében saját vízvezetékszerelő brigádunk dolgozik, jól haladnak a munkával, az első emeleten már elkészült a vízvezetékszerelés — tájékoztat a munkavezető. A felvonulási épület kis irotember 1., a befejezés 1961. augusztus 31. Ezen belül az ütemterv megszabja az egyes munkanemek elkészítésének pontos dátumát. Eddig nincs fennakadás, betartják a határidőt. Csak a termofor kéményekre panaszkodtak. A múlt héten 163 darab hiányzott még. Az egri építkezésről hoztak legutóbb is, de csak 40-et kaptak. Nagy szükség van Sírokban is az új lakásokra, tudják ezt az építők is. Éppen azért megfogadták, hogy határidőre átadják az épületet. Bárcsak így lenne — minden építkezésen. cÁ öéjitájup Udvarias, kissé finomkodó, mint aki fél, hogy barátságára számot tartanak, s talán máskor is felkeresik, de azért elmondja, hogy még tavaly is férjhez mehetett volna. Csakhogy minek? Egy idegen embert kiszolgálni. Így mondta: idegen. Amikor elment a szülői háztól, még lányka volt. Szegény, apróföldű parasztszülők ötödik gyereke. A hazulról vitt lelki batyuban ilyen anyai tanács volt: „A szegény lány csak akkor menjen férjhez, ha van valamije annak, aki el akarja venni.” A szegény férfit nem érdemes kiszolgálni. A házasságra úgy gondolt, mint amelyben az asszony tovább szolgál, főz, mos, gyermeJeet hoz a világra. Korban már túl a házasság lehetőségein, nem foglalkozik a férjhezmenéssel. A falutól teljesen visszavonultan él, nem olvas újságot, csak néha könyvet. Kínosan vigyáz, hogy nevetséges ne legyen. Moziba nem jár, mert egyedül nem illik. Mindezt ő mondja el, finomkodva, kissé fölényesen és tőmondatok ban* Tehát sehova nem jár szórakozni ? Jár bizony ő, csak nem akarja, hogy a faluban tudják. Senkinek semmi köze hozzá. Minden évben felmegy Pestre a rokonokhoz. Látta a 'Pillantás a hídról-t, meg A pesti embereket, a Csárdáskirálynőt, és rengeteg előadást. Pesten szokott bevásárolni is, minden évben. Mit? Ruhát, edényt, legutóbb egy szőlőper- metezőf elszerelést. Pest, az egészen más, nem falu, ahol mindent kibeszélnek az emberek ... Saját faluját nem ismeri. Azt sem tudja, hogy a Déryné Színház éppen egy hete tartott előadást. Fő problémája, hogy a gyógyszereket miért préselt müanyagtasakban árulják, jobban szerette a régit, a dobozosat. Könnyebben kibontotta. És főként: megszokta. Bevezet a hálószobába, hogy nézzek körül. Modern, keletnémet fekhely, világos kombi- náltszekrénnyel, karosszékekkel. Elcsodálkozom. Furcsa, hogy ez a zárkózott, konzervatív nő, modern, világos bútorok között él. a Tartalmi javulás mellett azonban föltétién említést kíván az a tény is, hogy ugrásszerű színvonalbeli emelkedés mutatkozik a művek előadását illetően. S ez annak is köszönhető, hogy a versenyzők igen jól választották meg a műveket. Egyéseknek főleg az életkorát meghaladta ugyan á vállalkozás, de áltálában jól óldották még a feladatokat. Minden túlzás nélkül el lehet mondani, hogy valóságos művészi élményt jelentett egyes előadók meghallgatása. Ezek közé tartozik Petrán Katalin (Gárdonyi Gimnázium) és Dobos András (Gárdonyi Gimnázium), akik egyébként a vérseny első helyezettjei lettek, a második, helyezették: Némedi Eszter (Szilágyi Gimnázium) és Décsei Judit (Gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium), valamint a harmadik helyezett Szveticska Éva (Szilágyi Gimnázium) is. Talán a bizottság kissé leértékelte kötelező verse miatt Antal Máriát (Gárdonyi Gimnázium), akit viszont szabadon választott versének előadása a legjobbak közé emelt. Bukta Máriát és Tarján Gézát főleg a témaválasztásért illeti dicséret. Szabó Gábor megyei szak- felügyelőtől, aki a bíráló bizottság elnöke és egyben a szavalóverseny lelkes megren- dezője volt, megtudtuk, hogy a megyében ez volt az első olyan szavalóverseny, amelyre esti tagozatosok, tehát dolgozók is beneveztek. Ez szintén dicséretére legyen írva a versenynek. HUSZONHÁROM döntőbe jutott közül tizenhét versenyző kapott jutalmat, de talán valamennyi megérdemelte volna. Ez a verseny is igazolta, hogy nincs hiány a szépért lelkesedő fiatalokban s a tanárok is megadnak minden támogatást tehetségük kibontakoztatásához. Minden remény megvan arra, hogy a jövőben még több középiskolás fiatal szerepeljen eredményesen a megyei előadói versenyen. Nagy Andor Biztos gyógyszer KipUng mesélte egyik lán- dzsás-ezredes barátjáról, hogy azt egyáltalán nem bántotta a trópusi szúnyogok csípése. — Magyarázat: az éjszaka első felében az ezredes olyan részeg volt, hogy nem is érezte a csípéseket; az éjszaka második felében viszont már a szúnyogok rúgtak be a vérértől, úgy, hogy nem volt erejük csípni. Csodálkozásomra legyint. — Tudja, meddig vártam rá? Két évig! — Annyi idő kellett, hogy összespórolja rá a pénzt? — Ugyan — húzza ki magát önérzetesen. — Megvolt nekem rá a pénzem, csak nem kaptam ilyen bútort. Két sírig kellett várni! Érdekes ember, számontart- ja, hogy milyen darabokat játszanak a pesti színházak, hogy hol kapni finom bútort, hogy az Antineuralgica és az Andaxin mire való, de saját falujáról alig tud valamit. Azt sem, hogy a mozi hetenként háromszor játszik, hogy két könyvtár is van, hogy a nöta- nács kézimunkatanfolyamot csinált a télen. A világ változását csak a faluhatáron túl látja. Igaz, magasan lakik a hegyen, de egyszer-egyszer mégis elmehetnének hozzá azok az asszonyok, akik a kézimunkatanfolyamot rendezik. Azt hiszem, ha a legközelebbi sütésfőzési tanfolyamra meghívnák, mint előadót, bármilyen egya- dülélö, elvállalná. És talán többet is látna az új faluból. Ha nem hívják, magától nem pillant körül. Szemes Piroskm
