Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

2 (»EPOJSAO 1961. április 16. vasamap Gagarin sajtóértekezlete Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) bér megőrzi alkotó erőit, és kü­lönféle munkatevékenységre való képességeit. Jevgenyiv Fjodorov akadémikus közölte, hogy a sajtóértekez­leten adott tájékoztatás csali az első értesüléseket tartal­mazza Gagarin útjáról. Ké­sőbb majd nyilvánosságra hoz­zák a megfelelő beszámoló­kat és az egyéb tudományos anyagokat. Jóllehet, Gagarin egyedül járt a világűrben — mondotta Fiodorov akadémikus — győ­zelmében az űrhajót megte­remtői és repülését biztosító munkások, mérnökök, tudósok nagy csoportjának munkája jelentkezik. Amikor az első szovjet szputnyik elérte pályáját, — legyezte-meg Fjodorov akadé­mikus — külföldön egyesek, talán még néhányan a nyugati sajtó itt megjelent képviselői ' ml is úgy vélték, hogy ez az eredmény a Szovjetunió kü­lönálló, elszigetelt sikerének következménye volt. Ma ezt már senki sem gondolja. Az első szputnyik útj ától a mai napig eltelt rövid idő alatt mindenki előtt világossá vált, hogy a Szovjetuniónak a vi­lágűrben aratott sikerei a szo­cialista országok tudományos es műszaki fejlődésének tör­vényszerű fokozatai. Fjodorov akadémikus emlé­keztetett rá, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a Szov­jetunió Minisztertanácsa áp­rilis tizenkettediki fel­hívásában hangsúlyozta. a szovjet nép nemcsak saját si­Az újságírók kérdései Ezután Nyeszmejanov aka­démikus közölte, hogy az írás­ban beérkezett kérdések több­sége Jurij Gagarinhoz szól, te­hát ő csak azokra a kérdések­re válaszol, amelyeket közvet­lenül a Tudományos Akadé­mia elnökéhez intéztek. Nyeszmejanov elmondotta, hogy több kérdező érdeklődik, történtek-e már előbb is kísér­letek embernek a világűrbe való felbocsátására. A kérde­zők egy része nyugati sajtóje­lentésekre hivatkozik. Ilyen kísérlet nem volt — jelentette ki á Szovjet Tudományos Aka­démia elnöke. Jurij Gagarin indult el elsőnek és próbálko­zását, mint látják, siker koro­názta. Arra a kérdésre, hogy szük­ség volt egyáltalán embert kül­deni a világűrbe, Nyeszmeja­nov akadémikus a következő­ket válaszolta: — Ha egyálta­Új tudományágat keltett életre az ember űrutazásának előkészítése Nagy Ernő nyilatkozata Az emberiség szégyene — je­lentette ki, — hogy bolygónk egyes területein az emberek még éheznek! Súlyos megrovás az azoknak, akik tönkretették, és kíméletlenül kizsákmányolták őket, s akik egyes helyeken még most is kizsákmányolják a fejlődésükben elmaradott or­szágokat. Fjodorov akadémikus utalt arra, hogy amikor Gagarin át­repült Afrika fölött, látta Kon­gót, ahol nemrég állati kegyet- lenséggel meggyilkolták Lu- mumbát, a kongói nép boldog­ságának hős harcosát, s nem messze haladt el Algériától, ahol még mindig folynak a hadműveletek. A szovjet tudósok tudják — hangsúlyozta —, hogy a dol­gok ilyen állása világszerte aggodalommal tölti el a hala­dó gondolkodású tudósokat, a haladó embereket. A tudo­mány és a technika fejlődése korlátlan lehetőségeket nyit meg a természet erőinek leigá­zása előtt és a mi dolgunk, kö­zös feladatunk, hogy ezeket az erőket az ember javára hasz­nosítsuk. Ehhez azonban min­denekelőtt a békét kell bizto­sítani. A sajtó képviselőihez, min­denekelőtt a nyugati tudósítók­hoz szólva, Fjodorov akadémi­kus arra kérte őket, juttassák el olvasóikhoz, minden ember­hez a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és a szovjet kormány ünnepélyes békeszózatát. F szózat felhívás arra. hogy minden ember fajtájától és nemzetiségétől. bőrszínétől, vallási meggyőződésétől és tár­sadalmi hovatartozástól füg­getlenül minden ereiét össz­pontosítsa a tartós béke bizto­sítására. Egyesült Államokat a világűr meghódításában? — Mint minden bonyolult jelenségnek, ennek is sok oka van. — Véleményem szerint azonban az a fő ok — mondot­ta Nyeszmejanov —, hogy a szocialista államban lényege­sen jobbak a tudományos és műszaki munka célszerűbb megszervezésének lehetőségei, mint az olyan államban, ahol a magántulajdon uralkodik és sok egymással ellentétes érdek érvényesül. ■Ezután Gagarin válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Gagarin elmondotta, hogy a Szovjetunióban különböző vál­tozatokat dolgoztak ki a le­ereszkedésre, többek között ki­dolgozták a leereszkedés ejtő­ernyős változatát is. De a mos­tani úton a pilóta a fülkében tartózkodott: a leereszkedés sikeresen történt és bebizonyí­nála valamilyen talizmán és vitte-e útjára hozzátartozói­nak fényképét, az űrhajós ezt válaszolta: nem hiszek semmi­féle babonákban és talizmá­nokban. Fényképeket sem vit­tem magammal, mert szilár­dan meg voltam győződve, hogy visszatérek a Földre és ismét meglátom szeretteimet. Jurij Gagarintól megkérdez­ték, hogy űrhajóját, vagy an­nak egyes részeit lehet-e még egyszer űrrepülésre felhasznál­ni, az űrhajós kijelentette, hogy ez inkább a techniku­sokra és a mérnökökre tarto­zik. Az ő véleménye szerint — fűzte hozzá — az űrhajót óm berendezését mé«r fel lehet hasznú nf űrrepülésre (Viharos taps.) A sajtóértekezleten jelenle­vő egyik dél-amerikai megkér­dezte, hogy milyennek látta Gagarin az ő kontinensét, „Nagyon szép” — válaszolta Gagarin. Gagarin közölte, hogy a vi­lágűrkutatási tervnek megfe­lelően a Szovjetunióban folyik űrhajós pilóták kiképzése, majd a jelenlevők tapsa kö­zepette így folytatta: Ügy gondolom, elegen van­nak az űrutazásokhoz. Arra a kérdésre, vajon úgy véli-e, hogy a kozmoszban való huzamosabb tartózkodás valamilyen kellemetlen pszic­hológiai és fiziológiai mozza­natokkal járhat, az űrhajós így válaszolt: — A pályán töltött idő le­hetővé teszi számomra azt a szubjektív következetetést, hogy kozmikus repülésben huzamosabb idő is je­a eltölthető. Jurij Gagarin szerint az űr­repülés valódi körülményei alig különböznek azoktól a körülményektől, amelyeket Konsztantyin Ciolkovszkij oly nagyszerűen leírt műveiben. — Milyen érzelmeket élt át, ami­kor a kozmoszból visszatért szülőföldjére? — szólt a kö­vetkező kérdés. Jurij Gagarin kijlentette: — Nehéz lenne visszaadni az ál­talam átélt érzelmeket. Öröm, büszkeség, boldogság töltött el, hogy végrehajtottam a kozmikus repülést, hogy teljesítettem a rám bízott fel­adatot. Nagy Ernő gépészmérnök, a MTESZ központi asztronauti­kai szakosztályának titkára, a következőket mondotta el a Magyar Távirati Iroda munka­társának az ember űrutazását előkészítő tudományos együtt­működésről: — Új tudományág keres most nevet: az, amely a külön­féle orvosi és élettani ténye­zőknek á repülésben és az űr­hajózásban, de általában a technikában való fokozott fi­gyelembevételét biztosítja. Ti­pikusan olyan új „hibridtudo­mányág” ez, amit például a nyelvtudomány és a matema­tika házasságából származó matematikai lingvisztika: az elektronikus fordítógépek saját külön nyelvtana. — Amíg az élő szervezetek nélkül felküldött mesterséges hold-kísérleteknél a fizikusnak és a technikusnak gyakorlati­lag szabad kéz volt a rakéta jellemzőinek megállapításában, a műszertartály kialakításá­ban, az esetleges visszatérés fontosabb jellemzőinek megha­tározásában, az élőlény jelen­léte számos korlátozó tényezőt vezetett be. Például amikor az élőlényt nem szállító szputnyik hordozórakétájának utolsó fo­kozata a szputnyik-pályára áll, esetleg 250 g, tehát a földi ne­hézségi erő 25—30-szorosát ki­tevő gyorsulással halad. Élő­lényt ekkora gyorsulás hatásá­ra kitenni nem szabad — biz­tosítani kell tehát, hogy a ra­kéta utolsó fokozata a fel- gyorsulás végső szakaszában körének, hanem az egész em­beriség eredményének tekinti a világűr meghódításában kiví­vott győzelmét. Örömmel állítjuk eredmé­nyeinket minden nép, a hala­dás, a Földön élő emberek boldogsága és jóléte szolgálatá­ba — hangsúlyozza ez a felhí­vás. Eredményeinket és felfe­dezéseinket nem a háborúnak, hanem a békének és a népek biztoságának szolgálatába állítjuk. Fjodorov hangsúlyozta: az első szovjet szputnyik pályá­jára juttatása nem késztette arra a Szovjetuniót, hogy kü­lönleges jogokat formáljon a kozmikus térségre. A Holdon levő szovjet felségjel nem azt jelenti, hogy a Hold bizonyos területeit a Szovjetunióhoz csatolnák. A szovjet tudósok — mon­dotta Fjodorov — különböző nemzetközi értekezleteken be­számolnak eredményeikről és a világ valamennyi országából érkezett tudósokkal megvitat­ják ezeket az eredményeket. Közölte, hogy a szovjet tudó­sok jelenleg is részt vesznek a nemzetközi űrkutatási értekez­leten. Fjodorov ezután utalt arra, hogy a tudományos és a tech­nikai haladás jelenlegi üteme bámulatos, de ez az ütem még gyorsulni fog. A tudósok gondolatai — mondotta — újabb űrutazások felé szállnak, a tudósok a Hold és a bolygók kutatását terve­zik, szeretnének még jobban behatolni az anyag felépítésé­nek titkaiba, az élet legalap­vetőbb folyamataiba. Ugyan­akkor viszont — állapította meg Fjodorov, — még mennyi rendetlenséget, fogyatékossá­got látunk Földünkön. Ián nem akamók tanulmá­nyozni a többi bolygót, akkor erre nem volna szükség. De nem lehet megelégedni csupán a fényképfelvételekkel, mint amilyenek a Hold láthatatlan oldaláról készültek — fűzte hozzá Nyeszmejanoy. — Már maga az a tény, hogy e napok­ban ennyi tudósító tartózkodik Moszkvában, azt bizonyítja, hogy nem elegendőek csupán a felvételek. Önök mindent a saját szemükkel akarnak látni. A következő kérdés így hangzott: Hruscsov azt mon­dotta, hogy az űrrepülés volt az első szovjet fecske a világ­űrben. Mikorra lehet várni a következőt? — A fecskék általában ta­vasszal röpködnek — vála­szolta Nyeszmejanov. Egy másik kérdés arra vo­natkozott, hogy vajon miért előzte meg a Szovjetunió az se lépje tói azt túlságosan hosszú ideig, de mégis bizton­ságosan elbírható 10—12 g gyorsulást, amit az orvosok fekvő helyzetben, mell-hát irányban haladó gyorsulás ese­tén még megengedhetőnek tar­tanak. Ugyanezt lehet elmondani a visszatérés szakaszáról is, ami­kor a rakétát nem gyorsítják, hanem fékezik. Ez szabja meg a visszatérő rakéta pályájának hajlásszögét. — Még sokkal inkább elő­térbe lép az orvos és mérnök együttműködése a szputnyik- űrhajó tágasnak aligha mond­ható, de minden bizonnyal ké­nyelmes fülkéjének tervezésé­nél. A mérnököknek megint- csak teljes mértékben igazod- nlok kellett az orvosok előírá­saihoz. Pontosan meghatáro­zott atmoszférát kellett létre- hozniok. Az orvos előírta a nyomást, a hőmérsékletet, a relatív nedvességtartalmat, a mesterséges levegő pontos szá­zalékos összetételét, s megadta azt is, hogy legfeljebb meny­nyivel változhatnak meg ezek az alapértékek az egész repü­lés alatt. Ehhe#. egészen szokat­lan kondicionáló rendszert kel­lett szerkeszteni, gondoskodva arról is, hogy ez a szerkezet száz százalékosan üzembiztos legyen, mert hiszen jelentős mértékben ettől fügött, hogy Gagarin épségben viseli-e az űrutazást. — Figyelembe kellett venni, hogy a kabin levegőjének ösz- szetétele állandóan ■ változik, hiszen az utas elfogyasztja be­lőle az oxigént és helyette széndioxidot lélegzik ki. A kilélegzett levegőből ezt a széndioxidot és a vízgőzt is el kellett vezetni és az oxigént frissel kellett pótolni. Gondos­kodni kellett arról is, hogy ez a levegő fel ne melegedjék: vissza kellett hűteni. Ehhez egy több részletből álló lég- szivattyúval, szűrőberendezé­sekkel, keverő gázpalackokkal és még sok más mérő, szabá­lyozó, adagoló és egyéb készü­lékkel felszerelt, egyszerűnek egyáltalán nem mondható be­rendezést kellett megtervezni, megépíteni és a gyakorlatban — a szokatlan körülmények — között kipróbálni, hogy ezután sor kerülhessen akár az álla­tok, akár a kísérlet méltó le­zárásaképpen, az ember repü­lésére. — Ami a' fülke hőszabályzó berendezésének előkészítését illeti, a közönséges mestersé­ges holdak többnyire pörögnek tóttá a leszállás valamennyi rendszerének rendkívüli hatá­sosságát. Arra a kérdésre, hogy köz- lik-e majd azokat a felvétele­ket, amelyeket a „Vosztok” űr­hajóról készítettek a Föld fel­színéről. Jurij Gagarin a kö­vetkezőket mondotta: — A „Vosztok” űrhájón egyetlen fényképező berendezés sem volt, így felvételek nem készül­tek, tehát nincs is mit közölni. Az egyik tudósító kérdésére válaszolva, Gagarin közölte, hogy az űrrepülés idején éh­séget és szomjúságot nem ér­zett és hozzátette, hogy érzetei ugyanolyanok voltak, mint a Földön. A hős űrhajós elmondotta, idejében közölték vele, hogy őt szemelték ki az űrrepülés­re. A felkészülésre elegendő ideje volt. Jurij Gagarin nagyra érté­kelte a rádióösszeköttetés sze­repét az űrrepülésben. Kijelentette, hogy ez az ösz- szeköttetés segített neki, hogy állandóan érintkezésben ma­radhasson a Földdel, hogy át­vegye a parancsokat, hogy kö­zölje a berendezés munkájára vonatkozó adatokat és hogy állandóan érezze a támogatást. A leszállás hossza több ezer kilométer volt — mondotta Jurij Gagarin. Ez a táv abból ítélhető meg, hogy a fékező berendezés 10,25. óra­kor lépett működésbe, a le­szállás pedig 10,55-kor történt­Egy kérdés kapcsán Gagarin kijelentette, hogy előzőleg so­hasem repült ballasztikus ra­kétán. Gagarinnak feltették a kö­vetkező kérdést: „Ha ön, csa­ládos embert, kétgyermekes apát felküldték kozmikus re­pülőútra, biztos volt-e a kor­mány abban, hogy az út sze­rencsésen végződik?” Ebben a kérdésben — gyezte meg az űrhajós — „felküldték” szót, a „megbíz­ták” szóval helyettesíteném. Nagyon örülök és büszke va­gyok rá — fűzte hozzá Gaga­rin, az egész terem viharos helyeslése közepette —, hogy éppen engem bíztak meg ez­zel az úttal. Abban pedig, hogy a vállalkozás sikerrel jár, sen­ki sem kételkedett, sem én, sem a tervezők, sem a mérnö­kök. Jurij Gagarin közölte, hogy repiilőútja során különleges élelmiszert fogyasztott, ame­lyet az orvostudományi aka­démia útmutatása szerint ké­szítettek el. Arra a kérdésre, hogy volt-e tengelyük körül és mindegyik részük egyenletesen melegszik. Az ember űrutazása alkalmá­val ilyen pörgés megtűréséről szó sem lehet, a szputnyik-űr- hajó tehát az egész repülés alatt ugyanazt a viszonylagos helyzetet foglalta el. így a Nap felé fordult részei alaposan felmelegedhettek volna, más részei pedig a túlzott hőkisu­gárzás miatt mélyen a fagy­pont alá hűltek volna. A fülke külső és belső hőegyensúlyá­nak felbomlása minden bi­zonnyal az űrutast is kelle­metlenül érinti. Ráadásul az egyenlőtlen tágulás és össze­húzódás miatt a szputnyik-űr- hajó alakja Is olyan mér­tékben eltorzulhat, arai a visz- szatérő szakaszon a földet érés várható pontját akár több száz kilométerrel is eltolhatja. Ezért kellett rendkívül gondo­san megtervezett és szintén a gyakorlatban többszörösen ki­próbált hőmérséklet-szabályo­zó rendszert kiépíteni, amely a különféle segédfelületek nyi­tásával és zárásával biztosítot­ta, hogy a fülke hőmérséklete mindig a kívánt szinten ma­radjon és ugyanakkor külső felülete is egyenletesen sugá­rozza ki a meleget. — Nem lehetett könnyű dol­guk a műszer- és a híradás­technikusoknak sem. Az orvo­sok előírták több mint húsz különféle élettani jellemző — a pulzus, a légzés, a vérnyo­más, stb. állandó mérését, és a mérések eredményeinek rá­dión való közvetítését és egy­idejűleg magnószalagra való felvételét — A megfelelő műszerek, a jelátalakítók, a programszabá­lyozó egység és a híradástech­nikai berendezés sok más ele­mének megtervezését csak a különleges feladatba begyako­rolt, tapasztalt műszaki kol­lektíva végezhette el. Azt mondhatnám, ebben a kísér­letben minden orvos félig mérnök és minden mérnök félig orvos is volt. — Ne gondoljuk, hogy mindaz, amit most az első ember űrrepüléséhez megal­kottak, csupán az űrrepülés számára hasznos. A mérőbe­rendezéseket, a különleges klimatizáló készülékeket és a felszerelés sok más elemét a földi élettani kutatásban is fel lehet használni, egyikre-má­sikra valószínűleg a gyógyítás hétköznapi gyakorlatában is szerep vár. Még sokkal jelen­tősebb azonban akár elvi, akár gyakorlati szempontból, hogy olyan távoleső tudományágak, mint az orvostudomány és a műszaki tudományok képvise­lői egymásra találtak és alko­tó együttműködésükből az egész emberiség részére szár­mazik maradandó haszon — fejezte be tájékoztatását Nagy Ernő. (MTI) Az egyik tudósító megkér­dezte, mennyi Gagarin fizeté­se és kapott-e külön díjazást az útért. — Az én fizetésem, mini minden szovjet emberé, telje­sen elegendő szükségleteim kielégítéséhez — válaszolt Ga­garin, majd hozzáfűzte, hogy megkapta a Szovjetunió hőse címet. „Ez hazánkban a leg­nagyobb jutalom” — mond ■ - ta. Arra a kérdésre, hogy véle ménye szerint ő utazik-e má­sodszor is űrhajón, vagy vak' ki más. Jurij Gagarin kije'cy tette: már jelentette a pár' nak és kormánynak, hogy bá’ milyen újabb megbízatá' kész. teljestíeni. — Örülni fogok és hálás le szék — jelentette ki —. ha második kozmikus utazást i rám bízzák, de sok űrha’é sunk van, akik szintén szere' nének felmenni, és az űruta­zást rájuk lehet bízni. Megkérdezték Gagarintól hogy ablakon keresztül varr’ televíziós készülékkel szemle te-e a Földet. Kijelentett- hogy az űrhajó kis fülkeabh' kán át látta a Földet. — Arra a kérdésre mikor kerül sor a legközelebbi űr­utazásra, Gagarin ezt vála­szolta: „A szovjet tudósok é»- űrhajósok akkor bonyolítják • ezt az utazást, amikor err szükség lesz”. A teremben derűs élénks- get és nevetést keltett az >• Gagarinhoz intézett kérdés, hogy ő lesz-e az űrhajós szak- szervezet elnöke. — Elmondhatom — válaszol ta Gagarin —, hogy ez nem tőlem függ. ha megválaszta­nak, én leszek. Gagarinnak feltett utolsó kérdés így hangzott: „Más program keretében elrepülne-e ön a Holdra? A Vosztok űrhajó rendelte­tése nem ez — válaszolta az űrhajós. — Erre a célra nálunk más űrhajókat készítenek és fognak készíteni. A? újságírók mindvégig fe­szült érdeklődést tanúsították' az első űrhajós és a szovjet tu­dósok, sajtóértekezlete iránt. A Tudósok Háza környékén lakók órákig álltak az utcá­kon, hogy személyesen láthas­sák a hős űrhajóst. Jurij Gagarint észrevehetően feszélyezte az általános figye­lem, de mindig mosolygott, igen jókedvű volt, válaszai­ban szívesen tréfálkozott. Az újságírók többször is tapssal fogadták Jurij Gagarin szelle­mes, határozott válaszait. A televíziós és filmfelvevő lámpák valósággal átizzították a zsúfolt termet. A jelenlevők a páratlan utazás minden rész­letét fáradhatatalan érdeklő­déssel hallgatták, bár a sajtó- értekezlet mintegy két óra hosszat tartott. A szovjet és külföldi sajtó képviselőin kí­vül jelen voltak a diplomá­ciai testületek tagjai, a Szov­jet Tudományos Akadémia el­nökségének tagjai, neves tudó­sok és Moszkva társadalmi szervezeteinek képviselői is. Az Egri I.akatosárugyár gyakorlattal rendelkező vasesztergályos és gyalus szakmunkásokat, azon­nali belépéssel felvesz. Jelentkezés a vállalat mun­kaügyi osztályán. Eger. Lakátgyártó utca 2. j NÉPÚJSÁG A Magvai szocialista Munkáspárt Heves megyei Blzottsaaa és a meayel tanács lama. Felelős szerkesztő: Suba a d d o t. Kisdia: Népúisaa La okiadé vállalat. Felelős Kiadó: Tótb Joztet. Szerkesztőséé Eger. Beloiannisz u j. rejeton: 12-31. 12-78 Postaöftk: S3 Gyöngyös. Főtér 3.. tszt. 19 Telelőn: sül. Kiadóhivatal: egér. Baicsv-Zsllinszky utca i Telefon 14-1» Posta fiók a. Heves meayel Nyomda vauaia- Eger. Brődv Sándor utca 4. Felelős vezető: Mandula Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalom