Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-16 / 89. szám
2 (»EPOJSAO 1961. április 16. vasamap Gagarin sajtóértekezlete Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) bér megőrzi alkotó erőit, és különféle munkatevékenységre való képességeit. Jevgenyiv Fjodorov akadémikus közölte, hogy a sajtóértekezleten adott tájékoztatás csali az első értesüléseket tartalmazza Gagarin útjáról. Később majd nyilvánosságra hozzák a megfelelő beszámolókat és az egyéb tudományos anyagokat. Jóllehet, Gagarin egyedül járt a világűrben — mondotta Fiodorov akadémikus — győzelmében az űrhajót megteremtői és repülését biztosító munkások, mérnökök, tudósok nagy csoportjának munkája jelentkezik. Amikor az első szovjet szputnyik elérte pályáját, — legyezte-meg Fjodorov akadémikus — külföldön egyesek, talán még néhányan a nyugati sajtó itt megjelent képviselői ' ml is úgy vélték, hogy ez az eredmény a Szovjetunió különálló, elszigetelt sikerének következménye volt. Ma ezt már senki sem gondolja. Az első szputnyik útj ától a mai napig eltelt rövid idő alatt mindenki előtt világossá vált, hogy a Szovjetuniónak a világűrben aratott sikerei a szocialista országok tudományos es műszaki fejlődésének törvényszerű fokozatai. Fjodorov akadémikus emlékeztetett rá, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa április tizenkettediki felhívásában hangsúlyozta. a szovjet nép nemcsak saját siAz újságírók kérdései Ezután Nyeszmejanov akadémikus közölte, hogy az írásban beérkezett kérdések többsége Jurij Gagarinhoz szól, tehát ő csak azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket közvetlenül a Tudományos Akadémia elnökéhez intéztek. Nyeszmejanov elmondotta, hogy több kérdező érdeklődik, történtek-e már előbb is kísérletek embernek a világűrbe való felbocsátására. A kérdezők egy része nyugati sajtójelentésekre hivatkozik. Ilyen kísérlet nem volt — jelentette ki á Szovjet Tudományos Akadémia elnöke. Jurij Gagarin indult el elsőnek és próbálkozását, mint látják, siker koronázta. Arra a kérdésre, hogy szükség volt egyáltalán embert küldeni a világűrbe, Nyeszmejanov akadémikus a következőket válaszolta: — Ha egyáltaÚj tudományágat keltett életre az ember űrutazásának előkészítése Nagy Ernő nyilatkozata Az emberiség szégyene — jelentette ki, — hogy bolygónk egyes területein az emberek még éheznek! Súlyos megrovás az azoknak, akik tönkretették, és kíméletlenül kizsákmányolták őket, s akik egyes helyeken még most is kizsákmányolják a fejlődésükben elmaradott országokat. Fjodorov akadémikus utalt arra, hogy amikor Gagarin átrepült Afrika fölött, látta Kongót, ahol nemrég állati kegyet- lenséggel meggyilkolták Lu- mumbát, a kongói nép boldogságának hős harcosát, s nem messze haladt el Algériától, ahol még mindig folynak a hadműveletek. A szovjet tudósok tudják — hangsúlyozta —, hogy a dolgok ilyen állása világszerte aggodalommal tölti el a haladó gondolkodású tudósokat, a haladó embereket. A tudomány és a technika fejlődése korlátlan lehetőségeket nyit meg a természet erőinek leigázása előtt és a mi dolgunk, közös feladatunk, hogy ezeket az erőket az ember javára hasznosítsuk. Ehhez azonban mindenekelőtt a békét kell biztosítani. A sajtó képviselőihez, mindenekelőtt a nyugati tudósítókhoz szólva, Fjodorov akadémikus arra kérte őket, juttassák el olvasóikhoz, minden emberhez a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány ünnepélyes békeszózatát. F szózat felhívás arra. hogy minden ember fajtájától és nemzetiségétől. bőrszínétől, vallási meggyőződésétől és társadalmi hovatartozástól függetlenül minden ereiét összpontosítsa a tartós béke biztosítására. Egyesült Államokat a világűr meghódításában? — Mint minden bonyolult jelenségnek, ennek is sok oka van. — Véleményem szerint azonban az a fő ok — mondotta Nyeszmejanov —, hogy a szocialista államban lényegesen jobbak a tudományos és műszaki munka célszerűbb megszervezésének lehetőségei, mint az olyan államban, ahol a magántulajdon uralkodik és sok egymással ellentétes érdek érvényesül. ■Ezután Gagarin válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Gagarin elmondotta, hogy a Szovjetunióban különböző változatokat dolgoztak ki a leereszkedésre, többek között kidolgozták a leereszkedés ejtőernyős változatát is. De a mostani úton a pilóta a fülkében tartózkodott: a leereszkedés sikeresen történt és bebizonyínála valamilyen talizmán és vitte-e útjára hozzátartozóinak fényképét, az űrhajós ezt válaszolta: nem hiszek semmiféle babonákban és talizmánokban. Fényképeket sem vittem magammal, mert szilárdan meg voltam győződve, hogy visszatérek a Földre és ismét meglátom szeretteimet. Jurij Gagarintól megkérdezték, hogy űrhajóját, vagy annak egyes részeit lehet-e még egyszer űrrepülésre felhasználni, az űrhajós kijelentette, hogy ez inkább a technikusokra és a mérnökökre tartozik. Az ő véleménye szerint — fűzte hozzá — az űrhajót óm berendezését mé«r fel lehet hasznú nf űrrepülésre (Viharos taps.) A sajtóértekezleten jelenlevő egyik dél-amerikai megkérdezte, hogy milyennek látta Gagarin az ő kontinensét, „Nagyon szép” — válaszolta Gagarin. Gagarin közölte, hogy a világűrkutatási tervnek megfelelően a Szovjetunióban folyik űrhajós pilóták kiképzése, majd a jelenlevők tapsa közepette így folytatta: Ügy gondolom, elegen vannak az űrutazásokhoz. Arra a kérdésre, vajon úgy véli-e, hogy a kozmoszban való huzamosabb tartózkodás valamilyen kellemetlen pszichológiai és fiziológiai mozzanatokkal járhat, az űrhajós így válaszolt: — A pályán töltött idő lehetővé teszi számomra azt a szubjektív következetetést, hogy kozmikus repülésben huzamosabb idő is jea eltölthető. Jurij Gagarin szerint az űrrepülés valódi körülményei alig különböznek azoktól a körülményektől, amelyeket Konsztantyin Ciolkovszkij oly nagyszerűen leírt műveiben. — Milyen érzelmeket élt át, amikor a kozmoszból visszatért szülőföldjére? — szólt a következő kérdés. Jurij Gagarin kijlentette: — Nehéz lenne visszaadni az általam átélt érzelmeket. Öröm, büszkeség, boldogság töltött el, hogy végrehajtottam a kozmikus repülést, hogy teljesítettem a rám bízott feladatot. Nagy Ernő gépészmérnök, a MTESZ központi asztronautikai szakosztályának titkára, a következőket mondotta el a Magyar Távirati Iroda munkatársának az ember űrutazását előkészítő tudományos együttműködésről: — Új tudományág keres most nevet: az, amely a különféle orvosi és élettani tényezőknek á repülésben és az űrhajózásban, de általában a technikában való fokozott figyelembevételét biztosítja. Tipikusan olyan új „hibridtudományág” ez, amit például a nyelvtudomány és a matematika házasságából származó matematikai lingvisztika: az elektronikus fordítógépek saját külön nyelvtana. — Amíg az élő szervezetek nélkül felküldött mesterséges hold-kísérleteknél a fizikusnak és a technikusnak gyakorlatilag szabad kéz volt a rakéta jellemzőinek megállapításában, a műszertartály kialakításában, az esetleges visszatérés fontosabb jellemzőinek meghatározásában, az élőlény jelenléte számos korlátozó tényezőt vezetett be. Például amikor az élőlényt nem szállító szputnyik hordozórakétájának utolsó fokozata a szputnyik-pályára áll, esetleg 250 g, tehát a földi nehézségi erő 25—30-szorosát kitevő gyorsulással halad. Élőlényt ekkora gyorsulás hatására kitenni nem szabad — biztosítani kell tehát, hogy a rakéta utolsó fokozata a fel- gyorsulás végső szakaszában körének, hanem az egész emberiség eredményének tekinti a világűr meghódításában kivívott győzelmét. Örömmel állítjuk eredményeinket minden nép, a haladás, a Földön élő emberek boldogsága és jóléte szolgálatába — hangsúlyozza ez a felhívás. Eredményeinket és felfedezéseinket nem a háborúnak, hanem a békének és a népek biztoságának szolgálatába állítjuk. Fjodorov hangsúlyozta: az első szovjet szputnyik pályájára juttatása nem késztette arra a Szovjetuniót, hogy különleges jogokat formáljon a kozmikus térségre. A Holdon levő szovjet felségjel nem azt jelenti, hogy a Hold bizonyos területeit a Szovjetunióhoz csatolnák. A szovjet tudósok — mondotta Fjodorov — különböző nemzetközi értekezleteken beszámolnak eredményeikről és a világ valamennyi országából érkezett tudósokkal megvitatják ezeket az eredményeket. Közölte, hogy a szovjet tudósok jelenleg is részt vesznek a nemzetközi űrkutatási értekezleten. Fjodorov ezután utalt arra, hogy a tudományos és a technikai haladás jelenlegi üteme bámulatos, de ez az ütem még gyorsulni fog. A tudósok gondolatai — mondotta — újabb űrutazások felé szállnak, a tudósok a Hold és a bolygók kutatását tervezik, szeretnének még jobban behatolni az anyag felépítésének titkaiba, az élet legalapvetőbb folyamataiba. Ugyanakkor viszont — állapította meg Fjodorov, — még mennyi rendetlenséget, fogyatékosságot látunk Földünkön. Ián nem akamók tanulmányozni a többi bolygót, akkor erre nem volna szükség. De nem lehet megelégedni csupán a fényképfelvételekkel, mint amilyenek a Hold láthatatlan oldaláról készültek — fűzte hozzá Nyeszmejanoy. — Már maga az a tény, hogy e napokban ennyi tudósító tartózkodik Moszkvában, azt bizonyítja, hogy nem elegendőek csupán a felvételek. Önök mindent a saját szemükkel akarnak látni. A következő kérdés így hangzott: Hruscsov azt mondotta, hogy az űrrepülés volt az első szovjet fecske a világűrben. Mikorra lehet várni a következőt? — A fecskék általában tavasszal röpködnek — válaszolta Nyeszmejanov. Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy vajon miért előzte meg a Szovjetunió az se lépje tói azt túlságosan hosszú ideig, de mégis biztonságosan elbírható 10—12 g gyorsulást, amit az orvosok fekvő helyzetben, mell-hát irányban haladó gyorsulás esetén még megengedhetőnek tartanak. Ugyanezt lehet elmondani a visszatérés szakaszáról is, amikor a rakétát nem gyorsítják, hanem fékezik. Ez szabja meg a visszatérő rakéta pályájának hajlásszögét. — Még sokkal inkább előtérbe lép az orvos és mérnök együttműködése a szputnyik- űrhajó tágasnak aligha mondható, de minden bizonnyal kényelmes fülkéjének tervezésénél. A mérnököknek megint- csak teljes mértékben igazod- nlok kellett az orvosok előírásaihoz. Pontosan meghatározott atmoszférát kellett létre- hozniok. Az orvos előírta a nyomást, a hőmérsékletet, a relatív nedvességtartalmat, a mesterséges levegő pontos százalékos összetételét, s megadta azt is, hogy legfeljebb menynyivel változhatnak meg ezek az alapértékek az egész repülés alatt. Ehhe#. egészen szokatlan kondicionáló rendszert kellett szerkeszteni, gondoskodva arról is, hogy ez a szerkezet száz százalékosan üzembiztos legyen, mert hiszen jelentős mértékben ettől fügött, hogy Gagarin épségben viseli-e az űrutazást. — Figyelembe kellett venni, hogy a kabin levegőjének ösz- szetétele állandóan ■ változik, hiszen az utas elfogyasztja belőle az oxigént és helyette széndioxidot lélegzik ki. A kilélegzett levegőből ezt a széndioxidot és a vízgőzt is el kellett vezetni és az oxigént frissel kellett pótolni. Gondoskodni kellett arról is, hogy ez a levegő fel ne melegedjék: vissza kellett hűteni. Ehhez egy több részletből álló lég- szivattyúval, szűrőberendezésekkel, keverő gázpalackokkal és még sok más mérő, szabályozó, adagoló és egyéb készülékkel felszerelt, egyszerűnek egyáltalán nem mondható berendezést kellett megtervezni, megépíteni és a gyakorlatban — a szokatlan körülmények — között kipróbálni, hogy ezután sor kerülhessen akár az állatok, akár a kísérlet méltó lezárásaképpen, az ember repülésére. — Ami a' fülke hőszabályzó berendezésének előkészítését illeti, a közönséges mesterséges holdak többnyire pörögnek tóttá a leszállás valamennyi rendszerének rendkívüli hatásosságát. Arra a kérdésre, hogy köz- lik-e majd azokat a felvételeket, amelyeket a „Vosztok” űrhajóról készítettek a Föld felszínéről. Jurij Gagarin a következőket mondotta: — A „Vosztok” űrhájón egyetlen fényképező berendezés sem volt, így felvételek nem készültek, tehát nincs is mit közölni. Az egyik tudósító kérdésére válaszolva, Gagarin közölte, hogy az űrrepülés idején éhséget és szomjúságot nem érzett és hozzátette, hogy érzetei ugyanolyanok voltak, mint a Földön. A hős űrhajós elmondotta, idejében közölték vele, hogy őt szemelték ki az űrrepülésre. A felkészülésre elegendő ideje volt. Jurij Gagarin nagyra értékelte a rádióösszeköttetés szerepét az űrrepülésben. Kijelentette, hogy ez az ösz- szeköttetés segített neki, hogy állandóan érintkezésben maradhasson a Földdel, hogy átvegye a parancsokat, hogy közölje a berendezés munkájára vonatkozó adatokat és hogy állandóan érezze a támogatást. A leszállás hossza több ezer kilométer volt — mondotta Jurij Gagarin. Ez a táv abból ítélhető meg, hogy a fékező berendezés 10,25. órakor lépett működésbe, a leszállás pedig 10,55-kor történtEgy kérdés kapcsán Gagarin kijelentette, hogy előzőleg sohasem repült ballasztikus rakétán. Gagarinnak feltették a következő kérdést: „Ha ön, családos embert, kétgyermekes apát felküldték kozmikus repülőútra, biztos volt-e a kormány abban, hogy az út szerencsésen végződik?” Ebben a kérdésben — gyezte meg az űrhajós — „felküldték” szót, a „megbízták” szóval helyettesíteném. Nagyon örülök és büszke vagyok rá — fűzte hozzá Gagarin, az egész terem viharos helyeslése közepette —, hogy éppen engem bíztak meg ezzel az úttal. Abban pedig, hogy a vállalkozás sikerrel jár, senki sem kételkedett, sem én, sem a tervezők, sem a mérnökök. Jurij Gagarin közölte, hogy repiilőútja során különleges élelmiszert fogyasztott, amelyet az orvostudományi akadémia útmutatása szerint készítettek el. Arra a kérdésre, hogy volt-e tengelyük körül és mindegyik részük egyenletesen melegszik. Az ember űrutazása alkalmával ilyen pörgés megtűréséről szó sem lehet, a szputnyik-űr- hajó tehát az egész repülés alatt ugyanazt a viszonylagos helyzetet foglalta el. így a Nap felé fordult részei alaposan felmelegedhettek volna, más részei pedig a túlzott hőkisugárzás miatt mélyen a fagypont alá hűltek volna. A fülke külső és belső hőegyensúlyának felbomlása minden bizonnyal az űrutast is kellemetlenül érinti. Ráadásul az egyenlőtlen tágulás és összehúzódás miatt a szputnyik-űr- hajó alakja Is olyan mértékben eltorzulhat, arai a visz- szatérő szakaszon a földet érés várható pontját akár több száz kilométerrel is eltolhatja. Ezért kellett rendkívül gondosan megtervezett és szintén a gyakorlatban többszörösen kipróbált hőmérséklet-szabályozó rendszert kiépíteni, amely a különféle segédfelületek nyitásával és zárásával biztosította, hogy a fülke hőmérséklete mindig a kívánt szinten maradjon és ugyanakkor külső felülete is egyenletesen sugározza ki a meleget. — Nem lehetett könnyű dolguk a műszer- és a híradástechnikusoknak sem. Az orvosok előírták több mint húsz különféle élettani jellemző — a pulzus, a légzés, a vérnyomás, stb. állandó mérését, és a mérések eredményeinek rádión való közvetítését és egyidejűleg magnószalagra való felvételét — A megfelelő műszerek, a jelátalakítók, a programszabályozó egység és a híradástechnikai berendezés sok más elemének megtervezését csak a különleges feladatba begyakorolt, tapasztalt műszaki kollektíva végezhette el. Azt mondhatnám, ebben a kísérletben minden orvos félig mérnök és minden mérnök félig orvos is volt. — Ne gondoljuk, hogy mindaz, amit most az első ember űrrepüléséhez megalkottak, csupán az űrrepülés számára hasznos. A mérőberendezéseket, a különleges klimatizáló készülékeket és a felszerelés sok más elemét a földi élettani kutatásban is fel lehet használni, egyikre-másikra valószínűleg a gyógyítás hétköznapi gyakorlatában is szerep vár. Még sokkal jelentősebb azonban akár elvi, akár gyakorlati szempontból, hogy olyan távoleső tudományágak, mint az orvostudomány és a műszaki tudományok képviselői egymásra találtak és alkotó együttműködésükből az egész emberiség részére származik maradandó haszon — fejezte be tájékoztatását Nagy Ernő. (MTI) Az egyik tudósító megkérdezte, mennyi Gagarin fizetése és kapott-e külön díjazást az útért. — Az én fizetésem, mini minden szovjet emberé, teljesen elegendő szükségleteim kielégítéséhez — válaszolt Gagarin, majd hozzáfűzte, hogy megkapta a Szovjetunió hőse címet. „Ez hazánkban a legnagyobb jutalom” — mond ■ - ta. Arra a kérdésre, hogy véle ménye szerint ő utazik-e másodszor is űrhajón, vagy vak' ki más. Jurij Gagarin kije'cy tette: már jelentette a pár' nak és kormánynak, hogy bá’ milyen újabb megbízatá' kész. teljestíeni. — Örülni fogok és hálás le szék — jelentette ki —. ha második kozmikus utazást i rám bízzák, de sok űrha’é sunk van, akik szintén szere' nének felmenni, és az űrutazást rájuk lehet bízni. Megkérdezték Gagarintól hogy ablakon keresztül varr’ televíziós készülékkel szemle te-e a Földet. Kijelentett- hogy az űrhajó kis fülkeabh' kán át látta a Földet. — Arra a kérdésre mikor kerül sor a legközelebbi űrutazásra, Gagarin ezt válaszolta: „A szovjet tudósok é»- űrhajósok akkor bonyolítják • ezt az utazást, amikor err szükség lesz”. A teremben derűs élénks- get és nevetést keltett az >• Gagarinhoz intézett kérdés, hogy ő lesz-e az űrhajós szak- szervezet elnöke. — Elmondhatom — válaszol ta Gagarin —, hogy ez nem tőlem függ. ha megválasztanak, én leszek. Gagarinnak feltett utolsó kérdés így hangzott: „Más program keretében elrepülne-e ön a Holdra? A Vosztok űrhajó rendeltetése nem ez — válaszolta az űrhajós. — Erre a célra nálunk más űrhajókat készítenek és fognak készíteni. A? újságírók mindvégig feszült érdeklődést tanúsították' az első űrhajós és a szovjet tudósok, sajtóértekezlete iránt. A Tudósok Háza környékén lakók órákig álltak az utcákon, hogy személyesen láthassák a hős űrhajóst. Jurij Gagarint észrevehetően feszélyezte az általános figyelem, de mindig mosolygott, igen jókedvű volt, válaszaiban szívesen tréfálkozott. Az újságírók többször is tapssal fogadták Jurij Gagarin szellemes, határozott válaszait. A televíziós és filmfelvevő lámpák valósággal átizzították a zsúfolt termet. A jelenlevők a páratlan utazás minden részletét fáradhatatalan érdeklődéssel hallgatták, bár a sajtó- értekezlet mintegy két óra hosszat tartott. A szovjet és külföldi sajtó képviselőin kívül jelen voltak a diplomáciai testületek tagjai, a Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének tagjai, neves tudósok és Moszkva társadalmi szervezeteinek képviselői is. Az Egri I.akatosárugyár gyakorlattal rendelkező vasesztergályos és gyalus szakmunkásokat, azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Eger. Lakátgyártó utca 2. j NÉPÚJSÁG A Magvai szocialista Munkáspárt Heves megyei Blzottsaaa és a meayel tanács lama. Felelős szerkesztő: Suba a d d o t. Kisdia: Népúisaa La okiadé vállalat. Felelős Kiadó: Tótb Joztet. Szerkesztőséé Eger. Beloiannisz u j. rejeton: 12-31. 12-78 Postaöftk: S3 Gyöngyös. Főtér 3.. tszt. 19 Telelőn: sül. Kiadóhivatal: egér. Baicsv-Zsllinszky utca i Telefon 14-1» Posta fiók a. Heves meayel Nyomda vauaia- Eger. Brődv Sándor utca 4. Felelős vezető: Mandula Ernő
