Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-12 / 85. szám

2 NÉPÚJSÁG 19(51. április IS., stcrd* terjesztés a falvakba zóttságok alakultak a közgyű­lések beszámolóinak összeállí­tására és a gyűlések lebonyo­lítására. Több beszámoló így közös munka eredményéként született meg. A közgyűlése­ken a tagság megjelenése álta­lában elérte az 50' százalékot, de csak kevés helyen haladta meg azt. Ez a tény a szervező munka, hibájára is rámutat. Szerepet játszik tágjainknak nagy elfoglaltsága és részben egész egyszerűen a passzivitás is. A közgyűlések hozzászólá­sai igen tartalmasak voltak. Kár, hogy az idő rövidsége miatt sokan nem nyilvánít­hatták véleményüket. A hoz­zászólók a munka tartalmi kérdéseivel foglalkoztak és je­lentős segítséget nyújtottak a továbbiakra nézve. A beszá­moló közül különösen a hat­vani járási és az Eger városi emelkedik ki igényes, elemző voltával. ' Közgyűlésünk egybeesik társulatunk megalakításának 120, évfordulójával. Tudománnyal a népért 3 Ez a felirat olvasható emblé­mánkon. Ezzel a jelszóval in­dultak harcba 1841-ben a Bes­senyei György és Aranka György által kijelölt úton a Természettudományi Társulat megalapítói, élükön megyénk szülöttével. Bugát Pállal. Tu­dománnyal a népért! Ez a szép jelszó és célkitűzés sem akkor, sem a következő hosz- szú évtizedekben nem válha­tott igazán valóra. Csak most, 120 évvel a társulat megalakí­tása után mondhatjuk el iga­zán, hogy tevékenységünk ha­tósugara a tudományos Isme­retterjesztés, végre eljutott az üzemekbe és a szocialista fal­vakba. Most válik igazán „ta­nulóházzá” az egész ország, most válik pártunk és kormá­nyunk helyes politikája nyo­mán helyes közüggyé a tudo­mányos ismeretterjesztés. Szép és megtisztelő feladat a tudo­mánnyal munkálkodni a szo­cializmus építésében. Igyeke­zünk a jövőben még méltób­bakká válni e magasztos fel­adathoz! — fejezte be beszá­molóját dr. Némedi Lajos. (A küldöttközgyűlés hozzá­szólásainak, valamint az új elnökség megválasztásának -is­mertetésére lapunk legköze­lebbi számában visszatérünk.) ai és afrikai ük ülésszakán mány nem támogatná a laoszi lázadókat, és a SEATO nem avatkozna be, Laosz népe a genfi egyezménynek megfele­lően, már szilárd, semleges kormányt hozhatott volna lét­re. Ha az amerikai kormány nem segítené Hollandiát, Indo­nézia népe már régen meg­szüntette volna a hollandok gyarmati Uralmát Nyugat- Iránban — mondotta többek között. (MTI) lüi ügy miniszter Pl tndósítójának hangoztatta, hogy a csehszlo­vák kormány az NSZK politi­káját a tények alapján érté­keli. Ezek a nyugatnémet mi- litarizmus és revansizmus erő­södését bizonyítják. Nem Cseh­szlovákia látja túl sötéten a helyzetet, hanem a nyugati ha­talmak hánynak szemet e nyugat-németországi fejlemé­nyek veszélyessége előtt, támo- gatják az NSZK fegyverkezé­sét. Csehszlovákia és az Egyesült államok viszonyáról szólva a külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország viszonya nem kielégítő. Még mindig magán viseli a háború utáni amerikai kormányok ellensé­ges politikájának nyomait. Reálisan kell megítélni azt a tényt, hogy a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság sohasem adja fel a szocialista elveket, és hogy ezen sem nyílt, sem burkolt módszerekkel nem le­het változtatni. (MTI) Időjárás jelentés Várható Időjárás szerda estig* Felhőátvonulások, néhány helyen kisebb. esővel, mérsékelt szél. Az éjszakai lehűlés gyengül. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 15—20, legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet: 4-*>8 fok között. (MTI) 50LYMAr JÓZfEF :• A HADIÖZVEGY nagy háború négy esztendejé­ben. — Jánosról mit tud? — kér­di az öregasszony. — Egy Vojdonovec nevű fa­luban esett el. Repülőtámadás­nál. Legéppuskázták. — Meg­nyugtatásként hozzáteszi: — nagyon sokan elpusztultak ott. — Te láttad? — szúrja köz­be a ténykörülmény szempont­jából fontos kérdést az öreg. — A mi századunk már ak­korra kiment a faluból. Egy debrei emberrel beszéltem, aki ott volt a pia­con, amikor összerakták ő- ket. — Mit mon­dott Jánosról? — Egy zöld­séges kertben találtak rá, a garád mellett. A farától egész a válla csúcsá­ig benne volt volt a sorozat.. Ügy feküdt „ha­son, ahogyan elbújt. Nem so­kat . szenved­hetett. így bugy- gyannak elő a közönyös, fáj­dalmas’ sza­vak a kis pók­hasból. Lát­szik Imrén, még mindig nem akarja el­hinni, hogy ne­ki csakugyan megkegyelmez­tek. Puffadtsá- ga, mintha a lélek belenyugvá­sát tükrözné, hogy előbb-utóbb oszlásnak kell adnia a testet. — Sokat szenvedtetek, ugye? — sóhajt az öregasszony. Imre nem válaszol. (Folytatjuk.) zámoió az ázsi riiási tanácsán igyekszik lépni. A kongói ese­mények világosan megmutat­ták, hogy az ENSZ-et jelenleg az Egyesült Államok és Bel­gium eszközként használja Kongó feldarabolására és le­igázására. — Teljesen világossá vált az is, hogy a NATO, valamint az amerikai fegyverek és dollá­rok nélkül Algéria népe már régen kivívta volna független­ségét. Ha a washingtoni kor­A csehszlovák I nyilatkozata az 1 PRÁGA (MTI): Václav David, a csehszlovák külügyminiszter nyilatkozatot adott az UPI amerikai hirszol- gálati hírügynökség londoni tudósítójának. A miniszter íz Eichmann~per tott. A bíró ékkor megkérdez­te Eichmannt, megértette-e a vádat, a náci tömeggyilkos kifejezéstelen arccal bólintott. Ezután Servatius, Eichmann védője emelkedett szólásra, el­fogultsággal vádolta a bírákat és illetéktelennek nevezte az összeült törvényszéket. Ugyan­akkor tiltakozott az ellen is, hogy a perről televíziós adást készítsenek. (MTI) cs hétfő esti ülése sült Arab Köztársaság képvi­selője emelkedett szólásra, s Ceylonnal együtt határozati javaslatot terjesztett elő. Az indítvány félszólitja Izraelt, tartsa tiszteletben a fegyverszü­neti bizottság határozatát és mondjon le a szemle megtar­tásáról. A csangkajsekista, angol és az izraeli küldött rövid beszé­de után az elnök berekesztette az ülést. Főtitkári bes népek szolidat BANDUNG (TASZSZ): AZ ázsiai és afrikai népek szoli­daritási tanácsa negyedik ülés­szakának hétfő esti ülésén fel­állással emlékeztek meg Pat­rice Lumumbáról és a gyar­mati elnyomás ellen folyó harc más áldozatul esett hőseiről. Felolvastak több üdvözlő táviratot. Köztük Hruscsov szovjet kormányfő üdvözletét. Ezután Jusszef El Szibai fő­titkár mondta el beszámolóját az ázsiai és afrikai népek ál­landó szolidaritási titkárságá­nak tevékenységéről. —. Népeink tudatára ébred­tek annak — mondotta —, hogy nem elég, ha te régi típusú gyarmatosító rendszer ellen küzdenek, hanem ugyanakkor harcolniok kell az Egyesült Ál­lamok új gyarmatosító mód­szerei ellen is, *amelyekkel a régi gyarmattartók helyébe Megkezdődött c JERUZSÁLEM (MTI): Ked­den reggel 8 órakor megkezdő­dött Jeruzsálemben Eichmann- nak, milliók hóhérának pere. A termet 750 néző töltötte még, közöttük 440 újságíró, valamint 40 ország diplomáciai képviselője. Landau, az elnöklő bíró hé­ber nyelven ismertette a vád­irat szövegét. A 27 oldalas vádirat ismer­tetése egy óra 10 percig tar­A Biztonsági Taná NEW YORK (MTI): A Biz­tonsági Tanács hétfő este foly­tatta az Izrael ellen beterjesz­tett jordánlai panasz megvita­tását. Berard francia küldött, az ülés első felszólalója védel­mébe vette Izraelt és azt állí­totta, hogy Izrael kormányát „csak a jószándék vezérelte”, amikor elhatározta, hogy kato­nai díszszemlét rendez Jeru­zsálem izraeli negyedében. Ezután Omar Lutfi, az Egye­ocooooooooooe yxxxxxwoooooooooocíoooooooooo Hány ezer pengő kell? Tízezer százezer? — Tedd el azt az infláció: pénzt, hé! Nekünk is van. Látván, hogy az éjszakai ga rázda teljesen megjuhászko- dott, hozzálép, megfogja a kar ját és taszigálni* kezdi kifelé Amikor végre az utcára segíti visszatolja a right az ajtóra. — Bocsássanak meg — ál meg nagy nehezen a legény ; sürgönypózna mellett, s áztál váratlanul elröhögi magát. Juliska besurran a helyére Nem akar szüleivel beszélni Nagyon szégyelli magát. V. Jönnek a foglyok. Majd min dennap érkezik egy-két tarfejű puffadt ember. Olyanok, min a hideg vízbe áztatott szára; kenyér. A sok szenvedés, kop­lalás után híg főzelékkel táp lálták fel őket: pocakot enged­tek, s kezük-lábuk teliszalád nedvességgel. Naphosszat az utcán ténfe- regnek, megbámulnak min­dent, ami az útjukba kerül, í bambán mosolyognak, ha kér­deztek tőlük valamit. Ilyesforma Cseppentő Imr< is. Ijedten, szerényen áll a kü­szöbön. Percekig csürüszköli ; bakancsát a lépcső sarkán amíg végre be mer lépni i konyhába. ő nem akar zavarkodni. dí egy zászlóaljban szolgált Tor­kos Janival. — Sikerült hazajönnöd, Im­re?— kérdi barátságosan Lő­rinc bátya. A legény kopasz feje meg­rezzen. — Nekem megkegyelmez­tek ... — Valahonnét a- kerek hasából jön a panaszos hang. Nem mondja, ki kegyelmezett meg neki, miért és hogyan, csak ingatja kopasz fejéi. Juliska nagyon megsajnálja. Próbálja elgondolni, mennyit szenvedett ez a szegény, fiú a ■í> (6.) — Dögölj meg —ordítja az öreg. Nem tudja mit kapjon fel hirtelenében. Végtére a vaskutacs kerül a kezébe. Ahogy megmarkolja, mindjárt bátrabbá válik. Deske teljesen megvadul ott kinn az ablaknál. — Nagyon utállak, eressz be — kiáltja, s ököllel bele­vág az üvegbe. — Jaj, Krisztusom segíts — fohászkodik a mama, de azért ő is lelép a fekhelyéről. Lőrinc bátya megfordítja a kulcsot a zárban, s egyetlen neki rohan ássál kint terem a töltésen. Riadtan pislog, nem lát semmit. Juliska mindenütt az apja nyomában jár. Ö veszi észre először a legényt, aki még mindig bambán, egy helyben áll, sértett, véres kezével az ablakpárkányhoz támaszkodik. — Menjen innen, mert ma­gára uszítom a Hektort — ki­áltja Juliska. — Megsebesültem. Engem is utolért a háború — böffent a legény. —' Te vagy az, Deske? — is­meri fel az alkalmatlan éjjeli vendéget a gazda. — Neked már több eszed lehetne. — Bukott felek vagyunk, Lő­rinc bátya. Nekem már csen­gettek — lóbázza dióolajtól nedves fekete haját a legény. — Eredj haza, feküdj le. Deske a farzsebébe nyúl és egy nagy köteg pénzt vesz elő. i— Minden - kárt megtérítek. '•V­ányos ismeret üzemekbe és vezeteivel való szoros együtt­működés. Ez az együttműködés megvan és sok vonatkozásban jól funkcionál. A megyében 192 csoportban folyik szerve­zett KISZ-oktatás. Ezek veze­tői pédagógusok és nagy részt TIT-tagok is egyben. Ifjúsá­gunk — és ezt természetesnek kell vennünk — érdeklődéssel viseltetik a politikai, társadal­mi, tudományos kérdések iránt. Szívesen hallgatnak meg színvonalas, érdekes, él­ményszerű előadást, de termé­szetesen, élzárkóznak a száraz, érdektelen fejtegetések elől. Az ifjúságban egyre emelke­dik a minőségi igény és azokat hallgatják meg szívesen, akik életük kis és nagy, bonyolult és egyszerű kérdéseire közvet­len formában szeretettel és jó- szíwel tudnak választ adni. Éppen azért nagy népszerűség­re tettek szert a „kérdezz-fele- lek” körök és az orvos-bioló­giái előadások. Az előadó ezután hosszasab­ban foglalkozott a TIT-tagság utánpótlásával, az ismeretter­jesztés hatékonyságával, majd ismét a munkásakadémiákkal, falusi ismeretterjesztők mun­kájával, tanfolyamokkal, szak­körökkel, a reprezentatív elő­adásokkal, rendezvényekkel, a TIT országjáró kirándulásai­val, a kiállításokkal, az írásos ismeretterjesztéssel, a Bugát Pál Szabadegyetemmel, vala­mint annak új formájával, a Népújság és a TIT szabad- egyetemével. . — Az utolsó közgyűlés óta megerősödött megizmosodott a TIT Heves megyei Szervezete — mondotta dr. Némedi Lajos ez­zel kapcsolatban. — Megnőttek a feladatok, gyarapodott a tag­ság és a munka súlypontja igen helyesen, áttolódott az üzemekre és falvakra. Az így megnövekedett feladatoknak egyáltalán nem tudtunk volna megfelelni, ha az utóbbi idők folyamán ki nem építettük volna helyi szervezeteinket. Ma már elmondhatjuk, hogy mind a hat járásban és a há­rom városban külön szerveze­tünk van, külön elnökséggel. — A megyei elnökség a leg­utóbbi közgyűlés óta rendsze­resen ülésezett és igyekezett az országos elnökség határozatait a megye területére értelem­szerűen alkalmazni, igyekezett a párt művelődéspolitikai alap­elveit a TIT Heves megyei Szervezetének munkájában ér­vényesíteni. A tudományos is­meretterjesztés színvonalának emelésére előadói konferenciá­kat rendeztünk, amellett, hogy a társadalom belső élete a szakosztályokban is mind erő­teljesebb. A belső élet egyik legfontosabb hiányosságának az ismeretterjesztés ellenőrzé­sének megoldatlanságát tart­juk. Társulatunknak van arra ereje, hogy egyre nagyobb számban tartasson tagjaival előadásokat a megye bármely pontján. De ebben a pillanat­ban még nincs kialakult szer­vezési forma és tagunk arra, hogy a megtartott előadásokat ellenőrizhessük. Nem mintha nem történtek volna kísérletek az ismeretter­jesztés ellenőrzésében. Részle­ges ellenőrző munkával segí­tett a párt és a szakszervezet. Ennek az ellenőrzésnek szá­mos értékes megállapítást és felvilágosítást köszönhetünk, de többségükben a községi kulturális tervekre, a temati­kára, szervezési kérdésekre vo­natkozik. Lényegesen keve­sebb konkrétumot és kritikai megjegyzést hoztak felszínre a TIT tagjai által tartott elő­adásokkal kapcsolatban. Az ellenőrzés hiánya miatt termé­szetesen nem bontakozhatott ki körünkben a konkrét mun­ka személyekre szóló kritiká­ja sem. Dr. Némedi Lajos ezután az egri és gyöngyösi TIT-klub munkájáról, majd végezetül a megvei közgyűlés előkészüle­teiről számolt be. — A megyei küldöttköz­gyűlés előkészületei során tar­tottuk meg a TIT első járási és városi közgyűléseit me­gyénkben. Az előkészítések­hez az illetékes párt- és ta­nácsszervek mindenütt értékes següséSek _ Szajctá­A tudom . eljutott az (Fólytatás az 1. oldalról.) felhasznált érvek nem minden társadalmi rétegben és nem minden korhatáron belül azo­nosak. Dr. Némedi Lajos efcután azokról az eszközökről és for­mákról beszélt, amelyekkel jobbá, alaposabbá igyekezték tenni a társulat munkáját az említett szakosztály tevékeny­ségével kapcsolatban, majd át­tért a munkások és parasztok közötti ismeretterjesztés terén végzett tevékenység értékelé­sére. — Az elmúlt három sv is­meretterjesztő munkájának legfontosabb eredményei kö­zött könyvelhetjük el azt a tényt, hogy annyi év előkészí­tő, kísérletező munkája után végre minőségi változást sike­rült elérni a munkások és pa­rasztok közötti ismeretterjesz­tés terén — mondotta erről a többi között. Az üzemekbe jó ideig nem jutottunk ki, mert az e téren érdekelt szerveze­tek nem értékelték törekvése­inket. Az üzemek vezetői nem látták az ismeretterjesztő munka jelentőségét, a szak- szervezet pedig jórészt csak a közvetlen termelés kérdésével foglalkozott. Az ide vonatkozó párthatározat világosan rámu­tatott a műszaki fejlesztés és a tudományos ismeretterjesz­tés közötti szerves összefüg­gésre. Az eredmények 1960 második felében kezdtek meg­mutatkozni és ma már me­gyénkben 32 munkásakadémia működik 2480 hallgatóval. Ez magában véve szép eredmény, de bizta­tó kezdetnél egyébnek nem tekinthető. Az üzemi ismeret- terjesztés ma is legfeljebb a munkások 10—15 százaléká­hoz jut el. Lényegesen előbbre tartanánk, ha a jelentősebb üzemekben sikerült volna már eddig is TIT-csoportokat ki­építeni az ott dolgozó műszaki értelmiség, a technikusok és szakmunkások körében. — A legnagyobb eredmé­nyeket a falun értük el. Ez nem elsősorban saját erőfeszí­téseinknek, hanem annak a tényhek köszönhető, hogy me­gyénkben 1961-ben január vé­gére befejeződött a mezőgaz­daság szocialista átalakítása. 1960-batn már összes előadá­sainknak 42 százaléka a fal­vakban hangzott el. A legtöbb előadás pedagógiai, agronómi­ái. etikai és csillagászati jel­legű volt, de a 230 egészség- ügyi előadásból is 180 falun hangzott el 1960-ban. A legál­talánosabb formák a szülők iskolája és néhány nagyobb községben a szülők akadémiá­ja. Ezek szervezésében a hat­vani és a hevesi járás jár elől. A falu igényeinek növekedé­sét mutatja, hogy a Bugát Pál Szabadegyetemnek két falu­ban van kihelyezett tagozata, és négyben nyelviskolája. — A falun jelentkező fel­adatainkat csakis szervezeti kereteink kiszélesítésével és falusi tagságunk számának növelésével tudtuk növelni. 1960 végére a megyei TIT- tagjainak már 50 százaléka került ‘ ki a falusi értelmiség soraiból. Még így is nagy erő­feszítéseket igényel majd a jö­vőben járási szervezeteinktől a falusi előadások propagan­da munka, színvonalának emelése. Dr. Némedi Lajos ezután az ifjúság között végzett isme­retterjesztésről szólt. , — Az ifjúság között végzett ismeretterjesztésben a peda­gógiai szakosztály ért el je­lentősebb sikereket, politikai és etikai előadásokkal. A KISZ-szel együttműködve elő­adóink hozzájárultak az ifjú­sági akadémiák sikeréhez. Üj kezdeményezés megyénkben az ifjúsági klub. Különösen ki kell emelni az egri Szakszer­vezeti Székházban- működő úgynevezett Munkásifjú Klu­bot. Az .ismeretterjesztő mozi . ifjúsági előadásaival főként a Szocialista hazaszeretetei kí­vánta kialakítani az általános iskolás tanulókban. , — Az ifjúság között végzett ismeretterjesztő munka nem 'Isiiét más, mint a KISZ szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom