Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-12 / 85. szám

VHÄG PRO» FÓRJAI, HGYESÜ» »PTEK! AZ MSZMP HEVEM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 85. szám Ara 50 fillér 1961. április 12., szerda A háztáji szerződéskötésekről Több zsír, több hús. több > tojás kell az ország népé- I nek a megnövekedőit igé- 5 nyék kielégítéséhez. Hogy r az igények kielégítésében í ne fordulhassanak elő zava- s rok, annak egyetlen bizto- ? sítéka: a termelőszöveikeze- I tek kössenek termelési és > árutermelési szerződést a i különböző termeltető válla­latokkal és felvásárló szer- > vekkel. A szerződéskötések [ fontosságát és jelentőségét l termelőszövetkezeteink is- < merik és megértik — ezen | a téren különösen kirívó I hiányosságok nem tapasz- ( taIhatok: tehetségükhöz és í lehetőségeikhez mérten szé- t pen szerződtek növényre, i állatra. Soron következő j teendőnk most az, hogy a ] megye részére előirányzott szerződéses számokat telje­sítsük, és a leszerződött 5 árumennyiség a termeléstől j függően — és a felvásár- | lási szervek útján — min- l dig a megfelelő ütemben és I időben kerüljön átadásra a J felvásárló szervek részére, e Az előirányzott szerződé- ' I ses számok teljesítése bár > nagyobb részt termelőszö- j vetkezeteink egészén múlik, I — persze más tényezők is s jelentékenyen befolyásolják. \ Termelőszövetkezeteink- 1 J nek különösen nagy gondot ] > kell fordítaniuk a szerző- j | déskötések kapcsán arra, í I hogy a szövetkezeti tagok, 1 > személyes lehetőségeiknek j $ megfelelően, szerződjenek j ! háztáji gazdaságaikból. c Az a tapasztalatunk, hogy 1 I egyes község] tanácsok és j , felvásárló szervek még min- ! dig nem fordítanak kellő és I fokozottabb figyelmet arra, j hogy a háztáji gazdaságokat j I ts bekapcsolják a szerződé- I ses tervekbe. Ezen a helyte- ? len nézeten feltétlenül vál- ) toztatni kell. Változtatni í kell, mert a háztáji gazda- I ságok állattenyésztése még j jelentős szerepet tölt be > népgazdaságunk áruellátá- | sában. Aki ezt elfelejti, aki ) ezt figyelmen kívül hagyja: i az egész országot, a népgaz- f daságot károsítja meg. I Előfordultak olyan- esetek j is a háztáji gazdaságokból j való szerződéskötéseknél, I hogy a szövetkezeti tagok i meggyőzésére általános is- i kólái tanulókat állítottak > 1 be. Kérdezzük: hogyan tud- í ja megmagyarázni egy ta­I pasztalatlan, 13—14 éves gyerek az embereknek, szö­vetkezeti tagoknak, hogy miért van szükség a szerző­Í déskötésekre?! Sehogyan . sem! Ilyen példáknak nem 5 szabad előfordulniok, de mert előfordulhatott, bizo- > nyitja: mennyire lekezelően S bántak az illető faluban a I háztáji szerződéskötések > ügyével. Szükséges, feltétlenül > szükséges, hogy fokozottabb > erővel szorgalmazzuk: több, I és több háztáji jószágra > szerződjenek a tsz-tagok. j Szükséges ez a népgazda- I ság szempontjából: felszínre 1 kerülnek a rejtett tártaié- > kok; és szükséges a speku- | Iáció megakadályozása 1 szempontjából is: a barom- J fi. sertés, és tojás szerző- I déskötés útján kerül be aj szocialista kereskedelembe, ? s azt reális, valóságos árban I kapja meg a fegyasztó. Két- < | tős érdek tehát, hogy szapo- ? ritsuk a háztáji szerződés- I kötések számát. Az ország, i és önmagunk érdeke köve- | teli ezt! í <4 Ssortetunsó újabb lépese a megegyezés felé a genfi értekezleten GENF (TASZSZ): A nukleá­ris fegyverkísérletek megszün­tetéséről tárgyaló háromhatal­mi értekezlet hétfői ülésén a szovjet küldöttség, hogy lehe­tővé tegye a megegyezést, újabb jóakaratról tanúskodó lépést tett. Carapkin szovjet megbízott kormánya nevében kijelentette, hajlandó elfogad­ni az Egyesült Államok és Anglia azon új javaslatát, hogy aZ ellenőrző bizottság 11 tagból álljon, s ebből négy a szocialista országokat, négy a nyugati hatalmakat és három a semleges államokat képvi­selje. (MTI) Suha Andor: LÉGY VIDÁM, FORRADALOM! ★ Solymár József: A HADIÖZVEGY ★ Pataky Dezső: MI ÚJSÁG AZ EGRI DOBÓ ISTVÁN TSZ-BEN? 200 esztendős szerzetes maradványaira bukkantak az egri Rossztemplom alatt Nemrég kezdtek hozzá az egri Trinitárius templom — is­mert nevén: Rossztemplom — belső, ideiglenes színházzá va­ló átalakításának munkálatai­hoz. A mennyezet és a felső falrészek festésével már vé­geztek, s most már nagyobb ütemben a földmunkák foly­nak: mély árkok ásása a vil­lanykábelek, s a fűtőberende­zésekhez futó csövek .lefekteté­séhez. Másfél és 2 méteres mélységekből a csákányok em­beri csontokat fordítottak ki a földből. Szakemberek vélemé­nye szerint a trinitárius vallás hívői temetkeztek ide, s itt volt a trinitárius rend temető­je is. Ennek bizonyítéka került napfényre tegnap a délutáni órákban. A csákányozó mun­kások épségben levő koporsóra találtak. Kovács Béla, a Vár­múzeum fiatal, tehetséges ré­gésze precíz szakértelemmel és hagy izgalommal látott neki a sír, a koporsó feltárásához» A koporsóban egy 18^ század­beli szerzetes-barát maradvá­nyai pihentek — mint a talált leletek bizonyítják — kettős ruhában: egy fehér csuhában, s azt borító barna színű „kap- pá”-ban. Találtak még a sírban több érdekességet: derekán bőrszíjat, csattal, rózsafűzér néhány olvasószemét cérnára fűzötten, s találtak néhány tincset a barát vöröses-barna színű hajából is. A további földmunkák során — Kovács Béla régész szerint — várható, hogy értékesebb leletre is bukkannak majd. (p. d.) Saját erőből 200 férőhelyes sertéshizlalót épít az egerszalóki Vörös Csillag Tsz Az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet saját erő­ből hamarosan megkezdi egy 200 férőhelyes sertéshizlaló építését. A tervek szerint —■ két turnusban — még az esz­tendő folyamán 400 sertést hizlalnak itt, s adnak át köz­fogyasztásra. A múlt évben egy 50 férőhelyes istállót ‘ épí­tett a szövetkezet ugyancsak saját erőforrásból, s már be­fejezte — ebben az évben — egy 56 férőhelyes szarvasmar­ha-istálló építését is. Az is­tállókat villanyvilágítással látták el, s tervbe vették egy helyi vízmű építését is. A víz­mű biztosítja majd a hizlalda és az összes istállók vízzel való ellátását. Tervezik továb­bá egy sínpár lefektetését is az istállókból kivezetően. Ezen a pályán kívánják megoldani az állatgondozással járó egyik legnehezebb munkát, a tárgya kihordását, valamint a takar­mány és az alomszalma istál­lókba való behordását is. Kovács Sándor tsz-párttitkár Növekszik az olvasótábor Minden lakott területre kiterjedő könyvtárhálózat megyénkben A Heves megyei Könyvtár elkészítette 1960. évről szóló jelentését és megállapította, hogy az olvasók száma min­den eddiginél magasabbra emelkedett. A megye könyv­táraiban több mint 52 000-re növekedett az olvasók száma az új termelőszövetkezeti fal­vakban, ahol a közös gazdál­kodással együtt megnőtt az érdeklődés a mezőgazdasági, szakkönyvek és a szépiroda­lom iránt. A falusi lakosság különösen érdeklődik az új irodalom iránt. A könyvtárak bővítése során minden köz­séget bevontak már a háló­zatba és az egészen kis tele­püléseken kis vándorkönyvtá­rak, úgynevezett pontkönyvtá­rak felállításával segítik az igények kielégítését, ahol a művelődési autók negyedéven­ként cserébk a könyvállo­mányt. A községi tanácsok is évről évre jobban fejlesztik a könyvtárakat. Az elmúlt év­ben például a megyében 323 ezer forintot adtak erre a cél­ra a községfejlesztési alapból. Az olvasottság szélesedését számos módszerrel segítik. Ezer példányban bibliográfiát készítettek a rendelkezésre álló könyvekből, amelynek alapján mindenki könnyűszer­rel kiválaszthatja az érdeklő­désének megfelelő könyvet. Egerben, a Gárdonyi Géza Könyvtárban bevezették a szabadpolcos rendszert, amely­nek alkalmazásával egy év alatt négyezerre nőtt az olva­sók száma. fk. aj Kultúrpalota a hegytetőn Leninabádban, az Arbob hegység csúcsán áll a Moszkva kolhoz impozáns kultúr­palotája. Ez a hatalmas palota a kolhoz kultúrközpontjává vált. Esténként barátságos fé­nyek hívogatják a tadzsikokat fel a hegytetőre színielőadásra, moziba, vagy egy kis eszme­cserére, egy csésze saját termésű, illatos tea mellett. Képünkön Dodozsan Nabijev, a kolhoz föagronómusa (jobbról) megbeszéli a gazdaság soron következő feladatait a kultürház egyik termében. (A képes riport folytatása az 5. oldalon.) ^VWVS/WVWWV^AÁ/WNÁMAAMAWVAA^WW\AÁiAArtMAWVMAiVAlW\MMAAMM/VWVWWWSÁ/WyAAAV»AA/W# A tudományos ismeretterjesztés eljutott az üzemekbe és a falvakba A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Heves megyei Szervezete megtartotta küldött-közgyűlését A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Heves megyei szervezete kedden Egerben a megyei tanácsháza nagyter­mében tartotta meg küldött- közgyűlését. Délelőtt 9 órára a termet megtöltötték a szerve­zet megyei küldöttei. Nem sokkal később az elnökség el­foglalta helyét az emelvényen és dr. Böőr Péter, a küldött- közgyűlés elnöke, megnyitotta a tanácskozást. A közgyűlés elnökségében foglalt helyet Putnoki László, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának első titkára, dr. Lendvai Vilmos, a Heves me­gyei Tanács VB-elnöke, Ku­— Három évvel ezelőtt, 199fr tavaszán tartottunk megyénk­ben legutóbb közgyűlést. Most az a feladatunk, hogy az azóta eltelt három esztendő munká­járól, a munkában megmutat­kozó előrehaladásról és a jö­vőben kiküszöbölendő hibák­ról beszéljünk nyíltan és ma­gyarán — kezdte el beszámo­lóját a TIT elnöke, majd be­vezetője után részletesen fog­lalkozott a magyar értelmiség­nek az elmúlt három évben végzett munkájával, fejlődé­sével és általában a kulturális forradalom kibontakozásával, a tudományos munka előbbre- haladásávaL Ezután így folytatta: — A megyei szervezet tudo­mányos ismeretterjesztő tevé­kenységét így foglalhatnám össze az elmúlt három évre visszatekintve: A megyei szer­vezet előadás propagandájá­nak kiszélesítését elsősorban a számadatok érzékeltetik a leg­jobban. Amíg 1958-ban kere­ken 1000 előadást tartottunk, 75 000 hallgató glőtt, ezek a számok 1959-ben 1200-ra, il­rucz Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága kulturális alosztályának vezetője, Laka­tos Éva, a TIT Országos El­nökségének tagja, Misi Sán­dor, a KISZ megyei bizottsá- ságának első titkára, dr. Né- medi Lajos, a TIT megyei el­nöke, Darvas Andomé, a TIT megyei titkára, valamint Gyú­ró László, az egri Rákóczi Tsz elnöke. Dr. Böőr Péter elnök üd­vözlő szavai után dr. Némedi Lajos, a TIT megyei elnöke emelkedett szólásra és tartot­ta meg az elnökség beszámoló­ját a társulat munkájáról. Dr. Némedi Lajos beszédét kivo­natosan közöljük. letve 78 600-ra emelkedtek, 1960-ban pedig kereken 2600 előadást tartottunk meg és ezt 153 600 ember hallgatta végig. Ugyanez idő alatt a megyei szervezet tagjainak száma mintegy 400-ról kétszeresére emelkedett. — Bizonyos hiányosságok ellenére is jelentősen javult az elmúlt három év során, de kü­lönösen az utóbbi évben rend­szeresen foglalkoztak olyan témákkal, amelyek elősegítet­ték a tudományosan megala­pozott materialista világnézet kialakítását dolgozótársaink­ban. Ezekkel kapcsolatban je­lentős eredményekként kell elkönyvelni, hogy a legutóbbi időben a természettudomá- mányos ismeretterjesztésnek a megye néhány községében is sikerült a világnézetileg haté­kony témákig előtörnie. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a falusi emberek igenis egyre növekvő mértékben szeretik és igénylik az ilyen előadáso­kat — Országos elnökségünk 1960 májusában hozott hatá­rozatot arra vonatkozóan, hogy a szocialista hazafiságra való nevelést és a nacionaliz­mus elleni harcot fokozni kell. Megyei szervezetünk is igye­kezett csatasorba állni e szép feladat megvalósítása érdeké­ben. Munkánk elvi alapjait a pártnak a burzsoá nacionaliz­musról és a szocialista hazafi- ságról kiadott tézisei képezték. Jól tudjuk, hogy nálunk a Horthy-fasizmus 25 éves mér­gező hatása következtében a hazug nacionalista, soviniszta ideológia maradványaival fo­kozott mértékben kell számol­ni. A kérdés tehát gondos elemzést követel meg. Me­gyénkben is pontosan fel kel­lett mérnünk a helyzetet a társadalom különböző rétegé­ben, mert a nacionalizmus alá­támasztására és terjesztésére (Folytatás a 2. oldalon.) A gyöngyöshalászi lányok az utóbbi időben gyakorta 5 keresték fel a helyi sport- I kör vezetőit azzal a kérés- 5 sei, hogy szeretnének spor- I tolni. Mint mondták: főleg f a kézilabda érdekelné őket. < A sportkör vezetői fel is j kérték az általános iskola testnevelő tanárát, aki meg­ígérte, hogy hetenként két alkalommal edzést tart majd a lányok részére, be­vezeti őket a kézilabda-já­ték rejtelmeibe. Egy hónapja már, hogy a lányok kedden és csü­törtökön pontosan megje­lennek az iskola tornater­mében — de még egyetlen edzésük sem volt. Mi hozzánk fordultak se­gítségért, s mi velük együtt kérdezzük: mi az oka az edzések elmaradásának...? Dr. Némedi Lajos beszámolója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom