Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-20 / 92. szám

1961. április SO., csütörtök KiEPOJSAG 8 Használjuk fel az egri hőforrások gyógyvizét! AZ EGRI FÖLD méhének legjelentősebb természeti kin­cse: a város keleti részében, az Egér-patak szomszédságá­ban feltörő források gyógyha­tású, langyos vize. A víz hal­latlan bőségben, napi 22 millió liter mennyiségben ömlik a strand, az uszoda és a volt ér­seki fürdő medencéibe, majd onnan a patakba — azonban valljuk meg, hogy ennek az értékes gyógyvíznek ez a „hasznosítása” nem lehet cél. Bár az illetékesek évek óta foglalkoznak az egri langyos gyógyvizek terápiás felhasz­nálási lehetőségének megte­remtésével, azonban a sajtó adta nagy nyilvánosságot mégis meg kell ragadnunk, hogy erre az égetően fontos kérdésre irányítsuk a közfi­gyelem reflektorfényét — an­nál is inkább, mivel Eger Vá­ros Tanácsa VB műszaki osz­tálya a közeljövőben, országos szaktekintélyek bevonásával kívánja a kérdést ismét napi­rendre tűzni és megvitatni. A levéltári adatok először az 1490-es évekből számolnak be egy egri melegvizű fürdő létezéséről, amely akkor a Felsőtárkányban megtelepe­dett karthauzi szerzetesek, a „néma barátok” birtokában volt. Igen nagy volt az egri vi­zek körül kialakult fürdőkul­túra a városnak törökök alatti hódoltsága korában, — hiszen az 1664—65-ben itt járt Evlia Cselebi török utazó szerint: „ ... három fürdője volt 'éger­nek, egy a férfiaknak, másik az asszonyoknak, harmadik az állatok számára...” A női fürdő, a mai Dózsa György tér egyik háza udvarán régészeti- lég feltárt Valide szultánáról elnevezett volt, amelyről azt olvassuk, hogy „nagyon szép, kellemes vizű, hatkamrájú für­dő, egész kupoláját keramit fedi....” A férfiak fürdője a mai gyógyfürdő épületének megfelelően helyezkedett el. Ma is fellelhető a tipikusan török eredetű nyolcszögletű medence az épület belsejében. Bár a mohamedán vallásban jelentős szereppel bír a rituá­lis fürdés, de az bizonyos, hogy a tisztálkodási jelentősé­gén túl — a leírások, már mint gyógyhatású fürdőről tesznek említést. A törökök ki­verése után az egri fürdők jó híre megmaradt, mert éppen egy, a közelmúltban feltárt le­véltári adat bizonyítja, hogy már 1698-ban még Kassa kö­zeléből is felkeresték az „egri fürdő”-t, hogy gyógyu­lást találjanak. A XVIII. szá­zad során a püspöki tulajdon­ban levő fürdőt az összeomlás veszélye fenyegette, mint Dombi Sámuel Borsod várme­gye orvosdoktora írja könyvé­ben. Pedig Markhót Ferenc, a nagytudományú, Olaszhonban végzett Heves vármegyei fő­orvos, egy a Helytartótanács részére készített tanulmányá­ban 'részletesen beszámolt a víz jelentős gyógyhatásáról! A NAGY EGRI építtető, Eszterházy, helyre is hozatja a romlásnak indult épületet és a mai két „tükörfürdő” helyi­ség ekkor létesül. Az egri gyógyvíz igen nagy közked­veltségnek örvendhetett, hi­szen Markhót doktor alapos vizsgálata arra vall. Később Pyrker László bővíti tovább a fürdő épületét és kinevezi az 1830-as évek során az első eg­ri fürdőorvost, Fejes Mihály személyében. Ezekben az évek­ben már igen nagyhírű volt az ^egri hévvíz”, úgyhogy pl. „ ... az 1838-dik év nyarán ál­tal magok a városbeliek több nappal előbb kénytelenitteté- nek a fürdőt megrendelni, kü- lömben hétről hétre sem jut­nának hozzá.” Már a XIX. század során több tudós kuta­tó vizsgálja az egri gyógyvize­ket. így a borsodi Dombi Sá­muel, az egri Adler András gyógyszerész 1826-ban, sőt a külföldi John Abel is. Magda Pál: „a tagoknak sokféle nya­valyáiban és bőrbetegségekben igen hasznosnak állítá”. Fejes Mihály, az első egri fürdőor­vos pedig, az egri fürdőkről 1839-ben írt értékes munkájá­ban részletesen értékeli a víz gyógyászati értékét és fel­használhatóságát. ő a fürdé­sen kívül már ivókúrára is ja­vasolja e vizet — s hosszú so­rát adja azoknak a betegsé­geknek, amelyek ellen hatá­sosnak találták az egri hévvi­zeknek orvosi felügyelet, mel­letti használatát. Nem egy konkrét esetet ír le, amelyek­ben bizonyíthatóan a víz hasz­nálata révén állott elő a gyó­gyulás. A XIX. század első negyedében végzett fürdobő- vítés után „ ... a fürödni kí- vánkozók reményen felül nö­vekedett sokasága csak hamar épen olly szűknek találá a fürdőintézetet, mint előbb volt... „Kossuth” Pesti Hír­lapijában 1844-ben így ír az akkori egri fürdőorvos, Nagy- fejeő uram: „A már török időkben használt, újabb kor­ban ... minden méltányos kí- vánatot kielégítő karba helye­zett egri fürdő, amelynek üd­vös erejét a híres gasteiniéhoz leginkább hasonlíthatni, teljes mértékben megfelele azon né­hány év előtt nyilvánított vá­rakozásunknak, melynél fogva azt a közhír s becsben rövid idő alatt rég megérdemelt he­lyén reménylők látni, mert már tavaly örömmel vala sza­bad minden rendű s rangú idegenek körünkbe seregleni látni, kik részint könnyebbül­ve, részint kigyógyulva térte­nek vissza övéikhez .. ” SAJNÁLATOSAN, a XIX. század végén és jelen száza­dunk során az egri hévvizek múltbani gyógyászati felhasz­nálása teljességgel elenyésző — bár 1928-ban a vizet gyógy­vízzé, 1934-ben pedig a fürdőt gyógyfürdővé nyilvánították. Mik tehát az egri gyógyvi­zek azon tényezői, melyek an­nak terápiás felhasználását sürgetik, illetve azon túlme­nően szinte parancsoló szük­ségességgel írják elő az illeté­kesek részére? Az Országos Balneológiái Egyesület csoportosítása sze­rint az egri hőforrások vize úgynevezett „radioaktív hév­víz”. Az egri melegvíz, illetve a belőle előtörő gázok rádiurn- emanáció tartalma alapján, a budapesti Rudas-fürdő vizei után — országos viszonylat­ban, a második helyre soroz­zák be a szakemberek hévfor­rásunkat S ha emellett tekin­tetbe vesszük vizünk, nem el­hanyagolható anion- és kation­tartalmát, valamint 28—32 Celsius fok hőmérsékletét — mint azt dr. Kőrfy Loránd eg­ri orvos tanulmányában írja: „nyugodtan mondhatjuk azt balneológiái hatásúnak, gyógy­víznek.” Nézzük meg most közelebb­ről azokat a betegségeket, me­lyeket az egri gyógyforrások vizének terápiás felhasználá­sa szempontjából orvosok te­kintetbe vesznek. Jó hatású az egri víz különböző reumás megbetegedések, izületi bán- talmak, izomreuma, idegzsába, Hány bolygón lehetséges magasrendű élet ? A mi galaktikánk átmérője kb. 100 000 fényév. Ebben a rendszerben legalább egymil- liárd az olyan bolygók száma, amelyekben a mi Napunkhoz hasonló törpecsillagok körül keringenek. Vajon hány boly­gón lehetséges magasabbren- dű élet? Kétségtelen, hogy nem mindegyiken. Ha az ér­telmes lények kifejlődésének átlagos időtartamát egymillió évnek vesszük, akkor ma tej- útrendszerünkben több milli­óra tehető az olyan bolygók száma, amelyeken értelmes lények élhetnek. Ilyen értel­mes lényekkel benépesített bolygó azonban a Nap körül elterülő száz fényévnyi suga­rú szférában legfeljebb kettő lehet. idült izzadmányok, köszvény, sérülések, zsugorodások, bénu­lások, neuraszténia, kimerülés esetében. A fürdőkúrát jó eredménnyel lehet használni a csonttörések utáni állapotok, illetve olyan megbetegedések esetében, melyeknél az ízüle­tekben mozgáskorlátozás áll fenn, illetve, ahol az izmok­nak sorvadása mutatkozik. A rádiumemanáció tartalmú gő­zök belélegeztetése pedig az orvoskutatók vizsgálata sze­rint számos belgyógyászati betegség esetében mutatkozik hatásosnak. ELÉRKEZETT tehát végre az ideje annak, hogy az év­századok óta gyógyításra hasz­nált egri hévvíz a korszerű gyógyászat keretén belül dol­gozóink egészségügyének szol­gálatába kerüljön. Ma, ami­kor országszerte, szinte heten­ként bukkannak hévvizekre, melyek terápiás felhasználá­sa egyre szélesebb keretek kö­zött kiépül, nem ülhetnek az egriek sem ölhetett kézzel, hogy tétlenül nézzék napi 22 millió liter gyógyvíznek ki­használatlanul a patakba om­lósét. Meg kell találni az il­letékeseknek a módját, hogy — ha egyelőre csak korláto­zott keretek között is —, de mégis mihamarabb megindul­jon a víz gyógyászati felhasz­nálása egy szakorvos irányí­tása mellett. Sugár István File Lajcsi szőlész-tanuló TIZENHAT ÉVES. Jóképű közép­mozgású fiú. „legény”, a sző­magas, fürge Most cseperedő Hevesi Állami Gazdaság lész-tanulója. Ott találkoztam vele a hevesi homokon, tűző napfényben, a gazdaság három és félholdas szőlőtábláján. Ép­pen a metszési munkával volt elfoglalva — ezt csinálták egyik barátjával, aki szintén szőlész-tanuló — amikor rá­juk köszöntem. Kissé váratla­nul érte őket jövetelem, mert nagyon el voltak foglalva munkájukkal. Szőlőtőkék mel­lett térdeltek, kezükben járt a metszőolló, a kiskapa, közben azonban beszélgettek is a lá­nyokról, a labdarúgásról, meg miegymásról, s aztán nagyokat nevettek egy-egy találó meg­jegyzésen. Fiatalok szokása ez. ha magukban vannak, így gyorsabban megy a munka, az idő is észrevétlenül telik... De azért szívesen elmagyaráz­ták kérésemre munkájuk csínyját-bínját, a metszés szak­szerű tudományát. — 1960-as telepítésű ez a há­rom és fél hold szőlő — mond­ja magyarázólag Lajcsi —, még nem terem az idén, de meg kell adni neki a munkát, ha azt akarjuk, hogy amikor ter­mőre fordul, bőségesen fizes­sen az emberi fáradozásért. Most már igyekezni kell vele, mert múlik az idő, az öregebb- jén, odaát a másik táblán — ami szintén a tanulóké — már ujjnyi hajtások vannak, s ezen Eredményesen dolgoznak az egri honismereti szakkör tagjai A Heves megyei Népműve­lési Tanácsadó kezdeményezé­sére másfél éve alakult meg Egerben a honismereti szak­kör. A szakkör tagjai a Peda­gógiai Főiskola 25 másodéves történelem — magyar szakos hallgatója. Dr. Szántó Imre tanszékvezető tanár, a tanács­adó szakreferense irányításá­val, az „Eger város a szabad­ságért és haladásért” témakört dolgozták fel. Részletesen meg­ismerkedtek Eger gazdag em­lékű múltjával. A rendszeres, hetenkénti foglalkozáson egy- egy hallgató referátumát vitat­ják meg. A felkészülés alapos levéltári és önálló helytörté­neti kutatást igényel. A szak­kör tagjai közül többen az így összegyűjtött anyagból készítik szakdolgozatukat. Például fel­dolgozták az Egri Dohánygyár történetét, amelyet a dohány­gyár munkásakadémiáján elő is adtak, a klerikális reakció szerepét a Horthy-korszak ide­jén. A szakkör rajzbrigádja képeken, rajzokon örökít meg egy-egy jelenetet Eger történe­téből. A harmadik félévben tanter­vileg is kötelező helytörténeti kutatással foglalkoznak részle­tesen. Dr. Szántó Imre előadá­sokat tart a falukutatásról, hasznos tanácsokkal, szempon­tokkal látja el a hallgatókat. Több közös várossétán is részt vettek, májusban pe^ig Észak- kelet-iyiagyarország, Tokaj, Aggtelek, Sárospatak környé­két járják be. A szakkör bázis-szakkör, munkamódszerét a megyében működő többi honismereti szakkör is hasznosítja. Amel­lett, hogy önálló tudományos kutatómunkára készíti elő a hallgatókat, igaz hazafiságra nevel. Eszmei, politikai célki­tűzése az, hogy az iskolai ne­vel őmunkához és majd a fel­nőttek neveléséhez is hasznos segítséget nyújtson. is hamarosan megjelennek a rügyek. Tárgyilagosan beszél. Hang­jából érzem, hogy érti, tudja okát mondanivalójának. Kö­zelebb hajol a szőlőtőkékhez, a kiskapával kikaparja a földet a tőke tövétől, aztán metsző­ollóval levágja a léggyökere­ket, majd visszatúrja az egész megmozgatott földet, s vége­zetül a tőke koronáját szaba­dítja meg a felesleges venyi­gétől. — LÉNYEGÉBEN ______________ all egy­egy tőke megmetszése — ma­gyarázza oktatólag, hogy elké­szült a bemutatóval. Feláll, odalép a következő tőkéhez és megismétli az előzőket. Reggel­től estig. Bizony, egyhangú, fárasztó egész nap ezt a fel­adatot végezni. Éppen ezért nemcsak türelem, hanem sze­retet is kell a szőlő ápolásához, neveléséhez és kezeléséhez. Szeretet, nem mindennapi sze­retet a szőlő iránt, a mezőgaz­dasági munka iránt, mert máskülönben nem jó kezekbe kerül, és tönkremegy ez a ké­nyes növény. Mindazt Lajcsitől tudom, aki állítja, hogy nagyon szereti foglalkozását. Már kisiskolás korában érdeklődött a „szak­ma” iránt. Tiszadobon — Sza­bolcs megyei szülőfalujában — édesapja mellett, sok mindent megtanult a szőlészet tudomá­nyából, de hogy még többet tudjon, épp ezért jött ide He­vesre, az állami gazdaság me­zőgazdasági szakiskolájába, hogy három éven belül meg­szerezze a szőlész-szakmát. — 1959. október 22-én jöt­tem a gazdaságba — adja meg az egész pontos felvilágosítást — és 1962-ben, ha minden jól megy, fel is szabadulok. Sző­lész leszek. Még hátra van bő­ven egy év, de igyekszem jól tanulni, hogy a későbbiek fo­lyamán nehogy valamilyen meglepetés érjen a szakmában. Mint megtudtam, a Hevesi Állami Gazdaságban 3 évfo­lyammal folyik á fiatalok szakmunkásképzése. 102 fő, fiú és lány, 15—16—17 évesek vannak itt, hogy három év alatt elsajátítsák a számukra legmegfelelőbb C mezőgazdasági ágat. Vannak szőlészek, van­nak tejkezelő-, gépkezelő-, ba­romfitenyésztő-, kertészkedő-, állattenyésztő- és méhész­tanulók. Egy év alatt 3 hóna­pig járnak rendszeresen tech­nikumi oktatásra — ilyenkor a technikum székhelyén is lak­nak —, a többi időt pedig itt a gazdaságban töltik le gyakor­lati munkán, nevelők felügye­lete mellett. FILE LAJCSI is ennek az isko­lának a tanulója. Az első év­ben minden hónapban 500 fo­rint fizetést kapott a ruha- és élelmezés-ellátás mellett. Az idén már 600 forint a fizetése. Jövőre, amikor az utolsó évet járja, már 700 forint lesz a fi­zetése. — Nagyon elégedett vagyok az ellátással — mondja Lajcsi, hogy az „intézeti” életre tere­lődik a szó. — Az ebéd kifo­gástalan, bőséges. Munkaru­hánk van, biztosítják a tanu­láshoz a feltételeket. 1959-ben, amikor ide kerültem a gazda­ságba, rövid időn belül Egerbe küldtek a mezőgazdasági szak­iskolába, 3 hónapos tanulmá­nyi időre. 4,6-es eredménnyel végeztem az első évet, amiért jutalmul 1960 augusztusában 2 hetes üdülésre vittek el Bala- tonboglárra. Mindent fizettek, jól kiszórakoztam magam, igaz, 400 forint zsebpénzemet is elköltöttem, de megérte, — Szeptemberben másod­éves lettem — folytatja to­vább. — Ismét Egerbe kerül­tem, 3 hónapi elméleti tovább­képzésre, illetve tanulásra. 4,5 tizeddel végeztem az iskolát: s azóta itt dolgozom a gazdaság szőlészetében. Reggel 8-tól délután 5 óráig tart a munka­idő, egyórás ebédszünettel. Munka után gyakran itt mara­dok még dolgozni, mert KISZ- tag vagyok és beneveztem az Ifjúság a szocializmusért moz­galomba, s igyekeznem kell, mert még csak 12 óra társadal­mi munkám van, és a többiek megelőznek. Munka után a fiúkkal focizni, kézilabdázni szoktam, de szívesen eljárok szerepelni is. Jelenleg Simon Magda: Százházas lakodalom című színművében játszom. Szilágyi tsz-elnököt alakítom. — Nagyon jól érzem magam itt — mondja búcsúzóul, hogy újra elindult a hosszú tőkeso­ron. Szőlész akarok lenni. Ez a tervem. S ha megszerzem a szakmám, akkor is itt akarok dolgozni, esetleg egy közelebbi állami gazdaságban helyezked­nék el, amely közelebb van Sátoraljaújhelyhez: mert ter­vemben szerepel, hogy elvég­zem a mezőgazdasági techni­kum kertészeti szakát is ... A TIZENHAT eves ______ szőlész­tanuló magabiztosan ejti ki ezeket a szavakat. Biztos a dolgában, biztos a tervében, mert szeret tanulni és ami nem az utolsó dolog: szeret dolgozni is. Szereti szakmáját, s e tervek megvalósításával fe­jében végzi becsülettel a rá­háruló feladatokat. Faz ek as István sánta vagy megsérült állat so­kat veszít értékéből. A társa­ságok nem kockáztathatják a profitot. Cowboy... cowboy vi­szont akad, amennyi kell! A tehénpásztorok bérével, meg elszállásolásával édeskeveset törődnek a vállalkozók. A cowboy ok nagy része mexikói származású.' Faji megkülön­böztetésnek vetik alá őket. Munkájuk sincs állandóan. Va­gyonuk legtöbbször kopott bőröndből áll, amiben szegé­nyes holmijukat tartják. Ter­mészetesen a foglalkozásukhoz nélkülözhetetlen lovakat is a vállalkozóktól kapják. Arra az időre, ameddig dolgoznak... Trinidad város egyik utcáján hat rombadőlt szálloda búsla­kodik. Télen sok munkanélküli cowboy keres menedéket a romok között. Itt várják a ta­vasz jöttét. Addig is alkalmi mynkából élnek. Illetve pró­bálnak élni. 1960-ban különös esemény híre terjedt el Trini­dad környékén. A cowboyok — szakszervezetbe kezdtek tö­mörülni. Rövidesen aztán be­advánnyal fordultak Colorado állam kormányzójához. Bead­ványukban embertelen mun­kaviszonyaik ellen tiltakoztak. Ügy élnek hát a „vadnyu­gat” hősei. A valódi cowboyok keserves sorsát, ínséges életét takarja az amerikai filmek és ponyvák mákonyos álromanti­kája. „Érdekes lenne megtud­ni — írja a Worker tudósítója —, hogy Hollywood, vagy a televízió bemutatna-e olyan filmet, amelynek a főszerep­lője — a szakszervezetet szer­vező cowboy!” Mennyire más volt és más ma is a cowboyok, az észak­amerikai tehénpásztorok élete, mint ahogyan azt a lélekmér­gező hollywoodi filmek és nyu­gati ponyvaregények ábrázol­ták és ábrázolják! A Worker című New York-i hetilap leg­utóbbi száma érdekes tudósí­tást közöl a cowboyok keser­ves mindennapijáról. Mike Newberry, a lap munkatársa ellátogatott több településre, ahol a lakosság többsége „cow- boykodásból” tengődik. Nyo­morúságos viskók hosszú sora mindenütt — olvasható New­berry cikkében. A törött ab­lakokon besüvölt a metsző he­gyi szél. Itt éjjel nyáron is gyakran fagypont alá süllyed a hőmérséklet. Amikor a vis­kók tulajdonosai nincsenek otthon, az állatok nyugodtan besétálnak a „lakásokba”, s leheverednek a fekhelyet pótló szalmakötegekre... A délre vezető országutak mentén gyakran látni modern, tiszta karámokat. Elszállítás előtt ezekbe terelik a jószágo­kat. A nagy állattenyésztő társaságok nem kímélik a pénzt, amikor ilyen karámok építéséről van szó. Mert a \ nevű hajóinas talált fel. A fő­szereplő cowboyokat, illetve banditákat, valamint a külön­böző rendű és rangú sheriffe- ket oly módon lehet megkü­lönböztetni a statisztától, hogy nevezett férfiak két Colttal is rendelkeznek. A jól nevelt cowboy, bandita és sheriff pisztolytáskája felül nyitott, hogy viselője gyorsan megra­gadhassa a fegyver agyát. És nyitott alul is. És nem véletle­nül! Ilyenformán ugyanis tü­zelni lehet a pisztoly előhúzá­sa nélkül is... Pereg a film. Vadnyugat. Ál- romatika. Izgalom. Veszede­lem. Rablás. Gyilkosság. A sheriff szép lánya. Álarcos banditák. Pisztolydurrogtatás. Holtak. Sebesültek. Jól kereső hollywoodi szövegkönyvírók a rendezők. És még jobban ke­reső producerek, filmgyári részvényesek. Pereg a film. A New York-i, párizsi, londoni, caracasi, to­kiói suhanc elaléltan figyeli a cowboyok, s még inkább a banditák tette'i. Aztán vala­honnan ő is pisztolyt szerez... És a nyugati statisztikusok készíthetik a kimutatást a fia­talkorú bűnözés növekedésé­rőlI Pereg a film, 1960-as, holly­woodi gyártmány. Frissen va­salt cowboyok, jól táplált pa­ripákon nyargalásznak. A lo­vasokon tarka pamuting, nad­rágjuk bőrből készült. Lábbe­lijük kurtaszárú, színes varra­tokkal díszített, magassarkú és hegyesorrú csizma. A csiz­mán nagy sarkantyú, amely­nek taraja mexikói 5 pezósból készült. Fejrevalójuk széles karimájú sombrero. Nyakukon színes kendő, öltözékükön fé­nyes, nagy gombok, színes gyöngyök és bőrrojtok tucatja. De ez még semmi! A cowboy csak akkor cowboy, ha pány- vája és Colija is kezeügyében van. Így hát ezekkel a nélkü­lözhetetlen felszerelésekkel is bőven ellátta az illető produk­ció kellékese a kimosdott fia­talembereket. A cowboy a lasszó végét csuklójára, vagy a nyereg ká­pájára erősíti, hogy bármely pillanatban az álarcos bandita után vethesse magát és a hur­kot egyetlen jól irányzott hají­tással a szóban forgó bandita nyaka köré tekerítse. Hasonló­képpen fontos szerepe van a Colinak is, amelyet annak ide­jén, 1835-ben egy Sam Colt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom