Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-20 / 92. szám
4 NEPÜJSAO 1961. április 20., csütörtök Válasz dr. Árgusnak A Ludas Matyi Ezt olvastuk rovatában bírálat érte lapunkat „200 esztendős szerzetes maradványaira bukkantak az egri Rossztemplom alatt” címmel megjelent hírünk miatt. A kritika kétkedését — a szerzetes életkorával kapcsolatosan — elfogadjuk: egy 200 esztendeje eltemetett szerzetes maradványairól volt szó a majd húszsornyi írásban. Elfogadjuk a kritikát, hogy a trinitárius nem vallás, hanem szerzetes rend! De: foglyok kiváltásával foglalkozó szerzetes rend! (S ezt még a Révai lexikon is tudja.) Dr. Árgusnak ama kinyilatkoztatása, hogy „a trinitárius... egy betegápoló szerzetes rend elnevezése” — enyhén szólva, nem állja meg a helyét. Dr. Árgusnak ez a kinyilatkoztatása nem kevésbé „szenzációs hír”. Apropó... ha már bírálunk, akkor bíráljunk alaposan! (pataky) — TISZANÁNÁN az év végére 4836 létszámú sertés- állományt szeretnének elérni. Tervük szerint ebből 607 darab lenne az anyakoca. — A POROSZLÓI Községi Tanács legutóbbi ülésén a község állategészségügyi helyzetét a községfejlesztési állandó bizottság rendes havi ülésén a soron levő feladatokat tárgyalta meg. (Dr. Csala Károly.) — KÉT HOLDAT sem vetettek az egyéni gazdálkodás idejében őszi árpából Erk községben. Az Új Barázda Termelőszövetkezet az idén 62 holdon vetette el az őszi árpát; a szövetkezeti határszemlén megállapították, hogy a vetés nagyon szépnek mutatkozik, s a legjobb termésátlagot ígéri. — TAVASZI melódiák címmel az Országos Rendezőiroda könnyűzenei estet rendez április 23-án a karácsondi kultúr- otthonban. A műsorban Holé- czy Ákos dzsessz-zenekara, Szénái Edit és Majlát slágerénekesek lépnek fel. — AZ EGRI Rákóczi Termelőszövetkezetben brigádgyűléseken értékelték a márciusban végzett munkák eredményeit, s megbeszélték: mit kell tenniök a munkaidő és a munkanap fokozottabb kihasználása érdekében. A napokban fognak hozzá a szövetkezet tagjai a kukorica ültetéséhez: 100 holdon vetnek az idén hibrid kukoricát. — A HAZAFIAS Népfront egri városi elnöksége április 21-én, délután 6 órai kezdettel bizottsági ülést tart, ahol a nemzetközi helyzetet vitatják meg első napirendi pontként. Utána dr. l’só Andor, a mező- gazdasági akcióbizottság elnöke előterjesztésében a tavaszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos tennivalókat vitatják meg. Ezt követően Gyúró László, a Rákóczi Tsz elnöke a baromfiszerződéskötésekkel és a sertéshizlalással kapcsolatos feladatokról tájékoztatja az ülés részvevőit. EGRI VÖRÖS CSILLAG Négyen az árban EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A láp kutyája GYÖNGYÖSI PUSKIN Szilveszteri puncs HATVANI VÖRÖS CSILLAG Próbaút HATVANI KOSSUTH Seiler utca 8. HEVES Nincs előadás PETERVASÁRA Nincs előadás FÜZESABONY A megj avultban bízni kell Egerben este 7 órakor: OPTIMISTA TRAGÉDIA (Bianco-bérlet) Ö*’jiönmipotc rhL-fftfr Titus Popovici: ÉHSÉG Európa Könyvkiadó Kezdetben és amikor leteszi az ember a könyvet, az az érzése, hogy egy egészen közeli korban lejátszódó családregényt olvasott Egy bizonyos fokig így igaz, mert Ana Mot és családja körül forog az esemény ebben a kicsiny román faluban, Luncában. Ök a szenvedői, közülük kerül ki az események irányítója, s amikor a regény végén Ana Mot meghal, úgy érzi az ember, egy család halt meg. Pedig csak a múlt halt meg Ana nénivel, aki nem akarta megérteni küszködő, iparkodó, valamire vinni akaró, görcsösen a sajátjához ragaszkodó öregségével vejét, a frontot járt tanítót, amikor az az új eszmék apostola lett. Miről is szól hát a könyv? Romániában is keserves, nagyon nehéz veit a nincstelen paraszt sorsa. Ana Mot és férje is arra kényszerűit, hogy elhagyja szülőföldjét és Magyar- országra jöttek, ahol szerencsés helyzetbe jutottak, mert a bír. tok, amelyiken ismerősök révén találtak otthonra, jól jövedelmezett nekik. Gyermekeik születtek, s hiába igyekeztek gondolatban haza, a jólét vasmarokkal tartatta vissza különösen az asszonyt. A könyv írója közel érezte magához Ana Mot alakját, mert bár sehol nem írja, mégis érezni, hogy mint anyának, igazat ad Anának — aki igyekszik minden jót megadni gyermekeinek, ezért marad. Itt éri őket az első világháború és a forradalom. A félretett pénz, a gyűjtögetett vagyonka elúszik. S amikor már nincs semmijük, újra hazatérnek Romániába, a falujukba, Emilia, a lánya tanítónő lett, férjhez ment. Már itthon találta őket a második világégés, a második világháború. Ana Mot veje, Teodorescu George — a tanító — fél karral, de tiszta fejjel kerül haza a frontról. Hazatérésétől kezdve a családregény egyszerre elveszti ilyen jellegét, szélesen tárja ki a kaput azok előtt a problémák előtt, amelyek nemcsak Luncában, hanem az egész felszabadult Romániában, de Magyarországon is foglalkoztatták a parasztembereket. Egyszerre élesen elhatárolódik a falu szegény- és gazdag parasztokra, kulákokra és nincstelenekre. Belép a történetbe a báró is, akinek a könyv írója nem sok szerepet hagy: Alakja kicsit homályos, a jelek szerint a földosztás elleni aknamunka hátsó mozgatója. Érdekesebb a „hivő” Gavrila Ursu — a falu leggazdagabb emberének alakja. Jelentősége az emberek szemében olyan nagy, hogy nemegyszer állja a haladás útját már akkor is, amikor túl a második világháborún, valóban szabad az ember. Kitűnő érzékkel adja tudtunkra Titus Popovici azt a tényt, hogy a faluba jóval később jutott el minden, hogy a városban elhatározott akciókat milyen nehezen hajtja végre a falu abban az időben, amelyik számukra még eléggé zavaros volt. Még élesebb annak a képnek a kontúrja, amelyikkel azt igyekszik ábrázolni az író, hogy a kulák nem egykönnyen adja meg magát, s amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ő a vesztes és osztoznia | kell a szegényekkel, akkor is megragadja, ha mást nem, de a bosszú, a rombolás eszközét, hogy megfélemlítse azokat, akik évszázadokon keresztül az ő és az ő őseik parancsára hajtották meg hétrét a derekukat. Ez a könyv megérdemelten arat sikert nálunk, Magyar- országon, mert nagyon sok olyan vonás van benne, amelyik jellemző a mi régi és felszabadult parasztságunk életére is. Másrészt azért érdekes a könyv, mert annak ellenére, hogy tartalmaz már az irodalom eszközeit túllépő elvi vitákat, amelyekben emberek mondják el vívódásaikat, ezt olyan sodró erővel teszi, olyan képzeletet lekötően, hogy az olvasó számára szinte nélkülözhetetlenné válik a cselekmény során. Titus Popovici nevét nálunk nem nagyon ismerik, de az Éhség elolvasása után minden valószínűség szerint keresni fogják megjelent munkáit. (Ádám Éva) Egy újszerű bemutató előtt A tűzijáték pontban este kilenckor megkezdődik, s ekkorra a botrány a fejetetejére állította már a családot... Na de semmi többet a tartalomból, nemcsak azért, mert Brukhard Tűzijáték című mu- sicalja, amelyet most mutat be az egri Gárdonyi Géza Színház Vass Károly rendezésében, elsősorban muzsika, s csak másodsorban szöveg. Itt minden a zenének, ennek a rendkívül kifejező, önálló színpadi létet és légkört megkövetelő és megteremtő valóban komédikus, vagy inkább erősen szatirikus zenének van alárendelve ... Fülbemászó dallamok, sanzonok, helyenként már szinte operai hangvételű áriák és sziporkázó színek, pompázatos kavalkádja a gúnynak... Folyik a főpróba. Azazhogy még inkább csak olyan „elő”- főpróba, ki jelmezben már, ki még csak civilben, a világítás miatt háborog a rendező, hol egy kicsit lemarad, hol meg egy kicsit előreszalad a rögtönzött kórus hangja a muzsikától... Minden jó már, de még semmi sem az. Minden a kétségkívüli sikerről árulkodik, de arról is, hogy óraműszerű pontosság, hallatlan tempó, ugyanakkor, bár a zenének alárendelt, de feltétlenül szükséges mély színészi átélés kelletik, hogy ez a siker a holnapi premieren — ne várasson magára. A Tűzijáték különben már megjárta a maga siker-útját, Budapesten is, s meg kell azt is mondani, hogy ebben nemcsak sajátos műfaja, e műfaj újszerűsége a „ludas”, de na- gyonis egyértelmű, nagyonis határozott mondanivalója általában az emberi jellemekről, konkrétan a rosszízű tradicio- nalizmus, a törtető kispolgár cirkuszba való manézs-lelké- ről. Az egri bemutató is igyekszik zenéjében, rendezői felfogásában Brukhard alapvető mondanivalójának kifejezésére. A szereposztás a lehetőségekhez képest a legjobb, s már a főpróba is elárulta, hogy a színház jó néhány színészének milyen kitűnően „fekszik” a musical műfaja, mennyire otthonosan mozognak máris ebben a sajátos, de sok játéklehetőséget, az egyéniség kibontakozására lehetőséget biztosító darabban. A Tűzijáték főbb szerepeit egyébként Olgyai Magda, Romvári Gizi, Stefanik Irén, Füzessi Ottó, Kanalas László, Lenkey Edit, Olasz Erzsi, Rassy Tibor, Fekete Alajos alakítja... Holnap tehát felmegy a függöny ... és kezdődhet a com- media musical, azazhogy a musical commedie, kezdődhet a Tűzijáték... A commedia végén a közönség dönti el, hogy teljes lesz-e a már most ígérkező siker. <gy... ó) 1961. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖKI TIVADAR 80 évvel ezelőtt, 1881. április 20- án született MJAVSZKOVSZK1J ötszörös Sztálin-díjas szovjet zeneszerző. Művei közül legismertebbek szimfóniái, amelyek világosan mutatják a művész fejlődését az individualizmustól a szocialistarealista művészetig. E szimfóniák a szovjet nép nagy fiait és egy hősi kor eseményeit örökítették meg. 85 évvel ezelőtt, 1876-ban e napon Bulgáriában törökellenes felkelés kezdődött. Az Áprilisi felkelés a bolgár nép legnagyobb megmozdulása volt a török elnyomók ellen. Árulás révén a felkelésről tudomást szereztek és 1. hónap alatt a törökök leverték azt. A bolgár nép függetlenségét csak az egy év múlva kitört orosz—török háború hozta meg. 185 évvel ezelőtt, 1776-ban e napon született VASZILIJ GOLOVNIN orosz tengerész, aki 1806—1811-ig, 1817—1819-ig kétszer vitorlázta körül a Földet. Érdekes híreket hozott Japánról, ahol 2 évig fogvatartották. 15 éve, 1946-ban ezen a napon alakult meg a NÉMET SZOCIALISTA EGYSÉGPART. Nyikolaj Mjaszkovszkij i-------------— FI LM: A láp kutyája Két fiú nyári vakációjának izgalmas kalandjait mondja el ez a magyarul beszélő NDK-film, amelyet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház játszik április 20—23-ig és a füzesabonyi április 25—27-ig. Felhívás Az Egri Városi Tanács VB egészségügyi osztálya felhívja a szülők figyelmét, hogy 1961. április 24—25—26-án délelőtt 9—11-ig, délután 3—6-ig Sabin-védőoltást tart. A fenti időben tartjuk a pótoltást, azok részére, akik még a kötelező diftéria, szamárköhögés, tetanus elleni védőoltást nem kapták meg. Oltásban részesülnek azt 1. 1958. december 1—1960. november 30., 2. I960, december 1—1961, február 28., 3. 1950. szeptember 1—. 1957. december 31. között született gyermekek. Az iskolás gyermekek az oltást az iskolában kapják meg. Az oltás helye: városi tanács, I. emelet 43. ajtó. Az oltási lapot és az idézést mindenki hozza magával. Dr. Maurer József, áll. közeg, felügyelő. (2.) Mi foglalkoztatja a tábornokot ? O még egyébként Zossen ben kérődzik egy jelentésen, amit Guderian Hessenbe akar vinni a Führer főhadiszállására, hogy ott Hitlernek beszámoljon. Gehlen nagyon jól tudja, hogy a háború Hitler számaira már régen elveszett és az óra mutatója a tizenketteshez közeledik. Ismeri Hitlernek azt a szándékát is, hogyha a náci rendszernek pusztulnia kell, pusztuljon él egész Németország is. Gehlen el van szánva, hogy a játékot végigjátssza, anélkül azonban, hogy osztozkodnék a rendszer sorsában. Lehet, hogy Németország eltűnik Európa térképéről — ez foglalkoztatja a tábornok agyát az újév reggelén. A tábornok azonban emiatt nem érez semmi szorongást. — Az olyan emberekre, mint mi — mondta egyszer az osztály egyik őrnagyának, aki a jövőről való beszélgetés közben komor gondolatokat árult el — egy szép napon ismét nagy szükség lesz. Ebben nyugodtan bízhat. Az őrnagy meglepetten felpillantott. „Szükség lesz ránk, tábornok úr? De hát kinek? A jelenlegiek közül senki sem maradt meg, ha vereséget szenvedtünk!” Gehlen ravaszul nevet. „Helytelenül gondolkozik, kedvesem. A mi foglalkozásunk: a háború! És ez, mint ismeretes, öregebb, mint az ember, akinek nevében vezetjük. Egy megvert Hitlerrel egy legyőzött Németországgal még nem ért véget a dolog. Csak akkor lennénk feleslegesek, ha a Háború örökre eltűnne a Föld felszínéről, ezt pedig kétlem, őrnagy úr! Meg vagyok győződve arról, hogy a mi tapasztalatainkra még akkor is nagy szükség lesz, ha a háború már régen befejeződött! Addig is arról van szó: fel a fejjel, mindent folytatni tovább!” Az őrnagy ettől a beszélgetéstől kezdve sokkal bizako- dóbban nézett a jövőbe! Geh- lent semmi sem vette le a lábáról, sem a napról napra növekvő veszteségjelentések, sem a nap mint nap növekvő káosz. Az őrnagy csodálta főnönökét. Soha nem jutott volna eszébe, látván az összeomlást, hogy a még meg nem születettek csatáit lássa a szeme előtt. /\AsÍO\/U\s Sötét felhők Berlin felett Szilveszter éjszakáján sűrű, sötét esőfelhők sokasodtak Berlin felett. Az emberek fellélegezve szemlélték a felhőket. „Nem repülőidő” — mondták. Ennek ellenére ma éjjel is félfüllel kifelé hallgatóztak, ügyelve a becsomagolt légvédelmi kofferekre, gyomrukból nem tűnt el a félelemérzet, fülükből a szirénák üvöltése, amelyek meg-meg- újuló légitámadásokat jelezték. Berlin, a birodalom fővárosa, igen megváltozott azóta, hogy a légvédelmi fényszórók pásztázták éjszakánként a komor eget, amely alatt minden idők „legnagyobb hadvezére” valamikor Cézár pózában nyitott kocsijában állva, a tömegek örömujjongása közepette végighajtott az Unter den Linden en. Hitler szavai valóra váltak. Németország adott néhány évet ennek az embernek és ez az ember betartotta a szavát. Valóban, nem lehet ráismerni az országra. („Adjatok nekem öt évet és nem fogtok Németországra ráismerni!” — mondta Hitler még a hatalom átvétele idejében. Az előbbi utalás erre vonatkozik. A törd.) A rekedt hang An>ióta 1943. augusztus 23- án a Royal Air Force 1200 bombázója első alkalommal mért halálos csapást a fővárosra, azóta a halál ismételten meg-megjelent Berlin házrengetege fölött, sivítva, fütyülve, tüzet okádva, utcákat, egész városnegyedeket földig lerombolva. Ezen az éjjelen sem sokan hisznek a békében, amit a szilveszteri borús éjszaka ígér. Ma is, mint minden este, zsákokkal, csomagokkal megrakva indulnak a mélyen fekvő óvóhelyek felé. A hangszórókból árad a zene, s amikor hirtelen megszakad, az emberek ijedten figyelnek feL Légiriadó? Berepülés? Kezdődnek az éjszakai borzalmak? Nem, a bemondó valamilyen új műsorszámöt jelent be, s néhány másodperc múlva a helyiségben felhangzik a rekedt hang, amely már tizenkét éve rémíszgeti a világot, amelyét hallva embermilliók hátán a hideg futkároz, de amely hang még ma is sokakat elvakít. Minden bizonnyal elmúlt már az az idő, amikor a nácipárt nőszervezetének, tagjai a sportpalotában tartott Hitler-beszéd alatt extázisuk- ban még ruháikat is letépték magukról és őrjöngve „Heil!”-t ordítottak. („Ezeket a kielégítetlen párt-teheneket Himler- nek kellene kiutalni életfogytiglanra” — zsörtölődött akkoriban a kövér Göring.) Vér és megsemmisülés De még ma is, 1945. január 1-én is van hallgatósága ennek az őrültnek. Nem Kevés néptárs várja naponta a csodát, amióta a Göebbelstől elterjesztett rémhír az új titkos fegyverekről egész Németországban kering. „Kell, hogy legyen benne valami” — mondják egyesek. — ,,Ha azoknak ott fenn nem lenne még valami a tarsolyukban, akkor már régen befejezték volna az egészet”. Az emberek tehetetlenek, s ha az értelem felemeli a szavát, ha aktív ellenállás mutatkozik még a háború bűnös folytatása ellen, a hatalom abban a pillanatban lesújt. Az emberek millióiban túl mélyen él a félelem, agyukat tűi régen elködösítették már, szivük eltompult, az országban működő ellenállók éppen ezért nem tudják eredményesen felvenni a harcot, hogy a német népet bátorító példájukkal kirántsák a szolgaságból, hogy saját erejükből szabadíthassák fel magukat. A Gestapo, az SS, a nácipárt és cinkostársaik hadserege minden ellenállási mozgalmat elfojt. Ez a terror: vér és megsemmisülés ... (Folytatjuk)
