Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-28 / 74. szám
/ 1981. m&ncius ZZ,t k« A tiszt Pt N|P 0 J« A G _.iai Petőfi Tsz-ben még a pénz is „fial" A termelőszövetkezetek zárszámadása sok ember szivét megdobogtatta. Elsősorban természetesen azokét, akiket közelebbről érintett, magukét a tsz-tagokét. Mennyi lesz? Mi lesz? Mit kapnak a végzett munka ütán? De azok is élénk figyelemmel kísérték ezeket a számvetéseket, akik még az első évet zárták, vagy az elsőt kezdték. Azóta már elült a nagy nap izgalma, a forintokból új építkezés, az új házba bútor, zongora, televízió, mosógép, meg ki tudná felsorolni, hogy mi minden lett. Mert jó dolog ám egy summa pénzt kapni! Sokan gondolkodtak így az elmúlt évben, jó.val a zárszámadás elótt, és ezekből a gondolatokból érdekes elhatározás született. A tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet tagjai például úgy döntöttek, hogy jó lesz a pénzt „fiaztatni”. Ebből aztán az következett, hogy zárszámadáskor nem nagyon kellett számolgatással tölteni az időt — takarékbetétkönyvben kapták meg a kinek-kinek járó munkaegység forintösszegét. Érdekes jószág ez a takarék>- betétkönyv! Hányszor megesik — különösen az asszonyokkal — az,' hogy inkább nem vásárolnak meg valamit, mert nem akarják a százast felváltani. „Ha egyszer felváltottam, csak úgy gurul!” — mondogatják. Hát így valahogy van az a takarékkönyvvel is. Ha pénz van otthon, hamarább belenyúl az ember. Közel van, meg aztán úgy gondolja, hogy „majdvisz- szateszem, amit elveszek.” De a betétkönyv az más. Abban a kis kék könyvben van egy bűvös szám, ez jelenti a vagyont. Ha aztán ehhez hozzá akarnak nyúlni, jól meggondolják előtte az emberek. Mert az a kis kék könyv valahogy olyan láthatóan, olyan biztatóan mutatja a munka értékét, mutatja azt. hogy aki azért megdolgozott, annak nincs szándékában elszórni a szürke számokkal jelzett forintokat. Sőt! A tiszanánai példa is azt mutatja, hogy helyesen gondolkodik az, aki nem otthon gyűjtöget, hanem hagyja forogni a pénzét, mert azóta ez a betétállomány csak növekedett. Hogy mennyivel? Az most nem lényeges, mert itt nem statisztikát akarunk közzétenni, hanem azokról az emberekről akarunk szólni, akik értik a módját annak, hogyan lesz a forintból sok forint, s hogyan lesz a dolgozó emberből takarékos ember. Amikor legutóbb Tiszaná- nán jártam, betértem egy házba, ahol még a háború előtt jártam utoljára. Kíváncsi voltam, hogyan él, főleg — hogyan gondolkodik az öreg mester, akit annak idején becsületesen dolgozó, de zsugori embernek ismertem meg. Azt mondja nekem, ahogy szóba hoztam ezt a takarékossági ügvet: „jó. jó, ismerem én ezt! Az első háborúban is elveszett a bankban a pénzem, meg a második után is maradt ott pengőm!” Megmondom nyíltan, egyáltalán nem háborodtam fel az idős ember bizalmatlanságán. Sokat megért, sok bajt látott, sókat tapasztalt ő addig, míg behavazta fejét a 72 esztendő. De a vendég jogával élve, csak nem engedtem a beszéd fonalából, s hiába kezdett mást, a magamét fújtam. Arra voltam kíváncsi. hogy miért nem akarja megérteni Lajos bácsi, hogy már nincs magánbank, nincs uzsora és igazán jó helyen van az a pénz a takarékban. Lassan estébe hajlott az idő, bú- csú2kodni kezdtem. Mikor már fogtam az ajtókllincset, az öreg rám hunyorított és azt mondta: „Na, gyerekem! Okosan beszéltél, megérdemled. hogy neked legyen igazad! Ide süss!” Akkor aztán rajtam volt a bizalmatlanság sora, mert az idős ember kezében szinte gúnyosan kacagott a — takarékkönyv. Ha örültem is a könyvecskének, mégis volt bennem egy kis harag, bosz- szantott a nevetséges helyzet.’ De vendéglátóm csak ennyit mondott: „Sokat ért ez a beszélgetés, fiam, legalább neked sokat!” Sokáig gondolkodtam én ezen az utolsó mondaton, míg' végre, azt hiszem, rájöttem az igazságra. Azt akarta nekem Lajos bácsi mondani: „Ne Hétfőtől pótkocsival közlekedik a csúcsformáim) időkben az egri finomszereivénygyári autóbuszjárat Április második feléken még másikat is forgalomba állítanak Pénteken délelőtt sókan megnézték Egerben a helyi járat l-es számú, kék színű autóbuszát: a gépkocsi egy vadonatúj pótkocsit vontatott maga után. A motorkocsiban és a Székesfehérvári Általános Mechanikai Gépgyárban készült pótkocsiban ezúttal még csak kevés utas volt. Csupán szakemberek foglaltak helyét az üléseken. A vasútállomástól a Finomszerelvénygyárig és Visz- sza utaztak a pótkocsis busz- szal, minden tekintetben meg- visMsgálrti, hogy a szűk útéájú Egerben, s az éger—félnémeti körzet közötti forgalmas útszakaszon zavartalanul, « elegendő biztonsággal közlekedne t-e majd, A Zalár utcában, s a Bajesy- Zsilfnszky utca szűk szakaszán valóban nehéz dolga lesz a gépkocsivezetőnek, különösen a nagyforgalmú piaci napokon, vagy amikor a Papirértékeaítő Vállalat, illetve a Gyógyszertári Központ árut rakodik. É két.vállalatnak ugyanis másként nem tudják lerakni az áruját, csak ha a teherautó az utcán áll meg. Ezáltal azonban a keskeny úttestnek csaknem felét elfoglalják a rakodó gépkocsik. Az ellenőrző út iót zárult Hivatalosan megállapították, hogy a pótkocsis autóbusz is közlekedhet azon az útvonalon, amelyet eddig használtak a helyi járatok. Csupán az érdekelt vállalatokkal kell megbeszélni, hogy lehetőségeik szerint ne akadályozzák az álló teherautókkal a busz haladását. Ezt a kérdést minden bizonynyal méltányolják is az illetékesek. 9 A Hatvani Állami Zeneiskola tanárainak hangversenyestjéről Az Országos Filharmónia és a Hatvani Állami Zeneiskola közös rendezésében a zeneiskola tanárai igényes műsorral lepték meg közönségüket. A tanárok fellépése számot adott arról a komoly munkáról, amelynek eredményeként a hangversenyesten elhangzott zeneművek valóban a világ zeneirodalmának gyöngyszemeit képviselték. Pierné Gabriel Concert etűdjét Radnóti Tibomé zongoratanárnő tolmácsolta. Va- rasdyné Kapossy Margit Händel Josua áriájának, Valamint Verdi Rigoletto című operájából Gilda-áriájának előadásával aratott sikert, Az est egyik fénypontja volt Mozart II re pastore áriájának megszólaltatása Varasdyné részéről Papp Sándor hegedű-és Radnóti Tibomé zongorakíséretével. Lelkes taps jutalmazta Esztó Zsuzsa hatvani vendégszereplését, aki a Zeneművészeti Főiskola kiváló tehetségű hallgatója. Papp Sándor hegedűművész-zenetanár aprólékos kidolgozottsággal és kifinomult technikával szólaltatta meg Wieniawski művét. Mezey Erzsébetet jól ismerik Hatvanban is. Gordonkajátéka mindannyiszor műélvezetet jelent, Rubinstein,. műveit valóban művészi feladat tolmácsolni. Melódia című művének előadásával is megérdemelt sikert aratott. Ha összegezni szeretnénk a hangversenyest kritikáját, röviden így foglalhatjuk össze: a műsorválogatés igényes volt, ez elsősorban a zeneiskola igazgatóját, Bőze Tibort dicséri, a fellépett tanárok és a kiváló tehetségű Esztó Zsuzsa tudásuk legjavát adták. Dr. Rőczey Ödön Rendes munkájuk van, nem az országutak vándorai. Zsúfolt munkásvonatok, robogó expres&zek, buszok repítik őket; az egyik építkezésről a másikra. Ha befejezték itt egy gyár építését felszedik a sátorfájukat, az ó idejük lejárt, s a vállalattal együtt 100—200 kilométerrel odább mennek, ismét megkezdik a munkát. Vakolják az épületeket, festik, parkettázzák a termeket, a szobákat. Az egri vasútállomás mellett most épül a nagy textil- raktár. ötemeletes óriás — még csak a váz. A tőle nem messze „üzemelő” traflkos is büszke rá — „ilyen nincs több a városban”. A pincétől az ötödik emeletig mindenütt emberek nyüzsögnek, hordják a téglát, öntözik a betont, szerelik az épületelemeket és a központi fűtést. A munkások közt alig találunk egrieket. Jórészt vidékről jöttek. Fiatalok és öregek. Ahogy felsorolják a városokat és a várossá nőtt falvakat, melyek építéséhez vakolókanállal, hegesztőpisztollyal ők is hozzájárultak, úgy érzem magam, mint egy 15 éves fejlődésünket bemutató tabló mellett, ahol az ember megnyom egy gombot, s a kigyúló apró villanykörték jelzik, hogy ebben és ebben az évben melyik üzemet építettük, s ha másikat nyomok meg — egy rnásik ember kezd el beszélni Ma Itt — holnap ott —, a következő év eredményeit látom meg. — Kazincbarcika, Sztálin- város, Záhony, Borsodnádasd, Szeged, Tatabánya, Mosonmagyaróvár — sorolják, és ki tudja figyelemmel kísérni merre járt egyikük, merre a másik. Van aki már évek óta dolgozik Egerben, de vannak köztük olyanok is, akik még csak két napja. Üveges József és felesége például évek óta együtt járják az országot, és a héten érkeztek ide. Segédmunkások, téglát hordanak. Még alig ismerik az itteni körülményeket, de tetszik , nekik a város, a környék. Pedig lehet adni a véleményükre, mert mindketten „világlátott emberek”, a Borsod megyei Szikszón laknak. s már a fél országot bejárták együtt. — Könnyebb így, mint mikor egyedül voltam távol — mondia Üvegesné. — Es a család? — Nagyobbik lányom már állásban van Pesten, kisebbik a húgomnál tanul. — Hogy tetszik ez az életmód. a vándorlás? Felesleges kérdés volt. mert amilyen lelkesedéssel beszélnek a Rudabánvai Ércbányáról, Oroszlányról, megtudhatom tőlük, hogy nekik — túl az anyagiakon — örömet okoz, hs új létesítmények születésénél bábáskodhatnak. És lelkesednek, ha az egyik építkezést befejezték, a munkásszálló, a kultúrotthon, vagy éppen bí- róségi épület tető alá került. —O— Babos György központi fűtésszerelő, valamivel közelebb lakik mint ők; Gyöngyösön. — Miskolc, Kazincbarcika, Debrecen — és ő is megállás nélkül sorolja a városokat, az ipartelpeket, amerre járt. — Hogy került Egerbe? — Áthelyeztek. Elég hirtele- nül, és bürokratikusán. Január 18-án tudtam meg, hogy az új évtől kezdve nem a Budapesti Általános Szerelő Vállalathoz, hanem a Heves megyei Építőipari Vállalathoz tartozom. — Tetszik ez a vándorló életmód? — Amíg legény voltam, igen. De tavaly júliusban megnősültem, és bizony jobb lenne közelebb lakni, gyakrabban hazajárni... — Mellette dolgozik Enzsel József záhonyi segédmunkás, ö is a „hirtelen” áthelyezettek-' kel együtt jött ide. Nem tetszik neki különösebben az új munkahely, azelőtt kocsikísérő volt, most kisegítő, a hegesztő mellett, ö is „gyakorlott” vándormunkás. Mar ke- resztül-kasul járta az országot, s ha csak egyetlen barázdával kötnék össze az általa megjárt építkezéseket, abban any- annyi búza teremne, hogy egy embernek évekig kenyeret adna. ■ . . ' . * —O— Vándormunkás — romantikus hangzású szó. Ezek az emberek nem túl kényesek, kényelmükre nem sokat adnak, de azért tudják értékelni, ha jól bánnak velük, ha igazságosak velük. És több emberséget, több megértést érdemelnének a vállalatoktól is. Ezen az építkezésen például az egyik nap öt munkás késett, mert a busz nem ért be időben. Ezért a vállalat vezetősége valamennyiüktől, az összes dolgozótól megvonta a szabad szombatot. ötven, száz és kétszáz kilométerre lakó emberek ellen — vajon tényleg szükséges ilyen határozatot hozni? Bizony, gyakran embertelenül bánnak velük, bürokratikusán kezelik őket. Előfordul, hogy rossz munkaszervezés miatt nagyon alacsony a fizetésük. Néha a törvényesen járó útiköltséget sem kapják meg. így például többen már januárban beadták az útielszámolást. de pénzt még most sem láttak. Pedig ők is tudják értékelni, ha embert látnak bennük, ha az embert nézik bennünk. ök is megérdemlik. Az ő munkájukhoz is hivatás kell. Mert hivatás kell ahhoz, hogy egy család egy évtizede járja az építkezésekhez vezető nagy országutakat. S nemcsak hogy zokszó nélkül, de örömmel... Krajczir Imre A pótkocsis járatok beállítására nagy szükség van már Egerben. Erről beszéljen égy kicsit a statisztika: a megye- székhelyen az elmúlt évben egymilllóhái'oni százhatvanezer utast "szállítottak, a .llely 1 járatú autóbuszok. Óriási szám ez, ha tekintetbe vesszük Eger népességét. Annyit jelent, hogy naponta mintegy háromezer* kilencszáz. négyezer ein bej' utaz'k autóbuszon. A bfelyi járatok kihasználási százaléka átlagosan negyvenhét. A vasútállomás és a Einoitlszerel vény gyér közötti útvonalon azonban ez a szám Sókkal magasabb az átlagnál: több mint hetvenkilenc százalék. Ez azt jelenti, hogy a csűcsforgalmi időkben . lúlzöúíoltak .f az autóbuszok. a hélvén személy szállítására készült kocsik ÖÓ, 9Ö, rtém egy esőiben lOÓ utast is felvesznek, kényszerűségből, mért senki sem akar elkésni a munkából, ésté pedig mindenki szeretne mihamarabb hazaérkezni. Ezen a túlzsúfoltságon kívánnak enyhíteni most a 32-es AKÖV szakemberei. A pótkocsi beállításával ugyanis kényelmesen tud száz embert szállítani egv járat, mert a hatvan személyes m 'torkocsi mögött futó pótkocsi pontosan negyven személyes. Az U) járat hétfőn reggel indult először menetrendszel űen. A korún í'cggel _ induló dolgozók számára ez a pótkocsis járat nagy előnyt jelent. A pótkocsis autóbuszt csak- ti csúcsforgalomban állítják be. így a kora reggeli járatokhoz, valamint délután, a munkaidők végén, s este. Amint" kiszámították, összesen 12 íáratbac bözle1 cd k A pétiteken „bemutatott” pótkocsin kívül még egyet kapott . az AKÖV. ezt azonban csak április második felében tudják forgalomba állítani, megfelelő vontató autóbusz hiányában. Ha mór ez is meglesz, a Gépállomás és a Fi-, uom szerel Vénygyár között könnyíti majd az utasszállítást. A pótkocsis autóbus ok m n den BHtmnya) nagy népszerűségnek örvendenek majd Egerben. az utazóközönség körében. Az autóbusszal utazó emberek tapasztalhatták az.-elmúlt időkben, hogy Egerben mind több és nagyobb személyszállító esz- - közre van szükség. . S ezek a pótkocsis járatok ebö seg tói lesznek a zsúfoltság megszüntetésének. Reméljük, a folytatás sem marad el! (W. L.) Szakképzett baromfitenyésztők a füzesabonyi járás tsz-eiben A NAGYÜZEMI baromfitenyésztés előnyei, valamint a ráfordítások gyors megtérülése mindinkább több szövetkezetei ösztönöz e hasznos állattenyésztési ág nagyüzemi méretekben töíténő megszervezésére. Az eredményesség mellett tanúskodik megyénk területén, — de a füzesabonyi járáson belül is — a múlt évben baromfit tartó tsz-ek jó példája, mint például: a feldebrőí Rákóczi Tsz, amely a múlt gazdasági évben 8000 pecsenyecsirkét nevelt fel háromszori váltással, 5—8 százalék elhullással, és csirke-kilogrammonként 2,80 forint tiszta haszonnal, vagy a besenyötelki Szabad Föld Termelőszövetkezet, ahol 6000 csirkét neveltek fel csirke-kilogrammonként négy kilogramm abrakfelhasználással és 4,20 forint tiszta nyereséggel. Ezenkívül felhozhatnánk még a jó példák egész sorát. A baromfitenyésztés - jövedelmezőségét, értékelve, határozta el a járási tanács és a járási nőtanács, hogy a tsz-ek- ben dolgozó baromfigondozók részére háromhónapos időtartamú ezüstkalászos tanfolyamot szervez. A határozatot tett követte, amelynek eredményeként 1961. január 9-én 45 hallgató részvételével megindult a tanfolyam. A nagyüzemi sertés-, szarvasmarha-, stb. tenyésztési ismeretek elsajátítása mellett fő témakör a nagyüzemi baromfitenyésztés szakszerű módszereinek megismertetése volt. Ezen belül megtanulták a hallgatók a pecsenyecsirke, pecsenyekacsa nevelés, továbbá tojótyúkok takarmányozása, pulykatenyésztés, valamint a liba nevelésével, takarmányozásával, és gondozásával kapcsolatos szabályokat. AZ ELMÉLETI oktatást egybekapcsolva a gyakorlattal, tapasztalatcsere-látogatásokat szerveztünk a tanfolyamon rész vett hallgatók részére. A látogatás keretén belül látták a hallgatók a feldebrőí Rákóczi Tsz 1961. február 2-án vásárolt 2000 kendermagos, magyar fajtájú naposcsibét, amelyek elhelyezése, takarmányozása és gondozása szakszerűen történik. A múlt évben elért eredményekről és ez évi tervekről a tsz elnöke, Kovács Gábor tartott rövid tájékoztatót. amelynek során elmondotta, hogy ez évben kétszeresét: (16 000 darab) nevelik fel a tavalyi naposcsibe állománynak, mivel a tsz egyik legjobban fizető üzemága a 'baromfitenyésztés. Ezt követően a tsz mezőgazdásza, Braun'Gusz-, táv tartott értékes szakmai tájékoztatót a náluk bevált elhelyezési, takarmányozási és gondozási módszerekről. A látogatás második . állomása a . Kompoltj Kísérleti Gazdaság Erzsébet téri baromfitelepe volt.. Itt a hallgatókat Szakmá- ri Dezső telepvezető hasznos gyakorlati tanácsokkal látta el a csirkenevelés, valamint a tojóállomány takarmányozása és az elit törzsállományok tartáséval kapcsolatos szempontok ismertetésével. A tapasztalat- csere további állomása a hevesi keltetőállomás volt, ahol Magyar Istvánná, helyettes vezető ismertette a tyúk-, pulyka-, liba-, kacsatojások gépi keltetésének főbb mozzanatait. Ezt követően a besenyőtelki Szabad Föld Tsz február 16-án szállított négyezer kendermagos, magyar fajtájú, jól fejlett naposcsirkéit látták a hallgatók, amelyekből a négyhetes nevelés alatt mindössze három százalék elhullás volt. A takarmányozás és nevelés gyakorlati módszereit röviden Sári László, a tsz állattenyésztési agronómusa ismertette. A TANFOLYAM hallgatói az élméletben, valamint a gyakorlatban tanultakról, illetve felkészültségükről a március • 27-én sorra kerülő összefoglaló vizsgán adtak számot. A vizsgát követően pedig minden hallgató a saját termelő- szövetkezetében igyekszik a tanultakat gyakorlatban is alkalmazni, hogy ezzel is hozzásegítse termelőszövetkezetét a jobb eredmények eléréséhez. Ehhez pedig az szükséges, hogy minden hallgatót a baromfi te'' nyésztésben alkalmazzanak és a munkakör ellátásához szükséges feltételeket, Illetve esz-. közöket a tsz-vezetők, az adottságokhoz mérten, biztosítsák részükre. Varga László hidd, hogy mi, falusíák ólyaft buták vagyunk!” Ez Ugyan távol állt tőlem, de valószínű, hogy mégis néki van igaza. Mert olyan vállalatról, meg olyan gyárról, sem más egyéb munkahelyről nem hallottam még, ahol az embereknek ne a markába szántották volna le a fizetést — forintban. S lám, a nánaiak, meg még néhányan a megyében, termelőszövetkezetek, már mennyivel előbbre vannak! így aztán lehet tervezni hemcsak a közösben, de a háztájiban Is! Férjhez lehet adni a nagylányt, megnősíteni a legényt, hajlékot emelni, meg bebútorozni az éppen megszáradt, új lakást. így aztán meg lehet venni a motort, ha meg az kényelmetlen, akkor az autóról Is szó lehet! Hiszen a takarékkönyvnek van egy Olyan jó tulajdonsága is. hogy csak végszükségben, vagy nagy vásárlási kedvében nyúl hoz2á az ember. S amíg a pénz a takarékban van. addig egyre gyűlnek hozzá a kamat forintjai. Hadd mondjak el egy jellemző számadatot erről a kamatról: az elmúlt évben 4 millió 428 ezer forint kamatot számított az OTP Heves megyében a takarékba tett összegekhez. Én nem szeretek számolni, de tessék csak elosztani ezt a számot, mondjuk 120 ezerrel, amiért egy házat lehet felépíteni. Hány ház lenne ebből az Összegből, amit csak azért adott az állami bank, mert a takarékbetétben letétbe helyezett összeget forgathatta. Aki azt mondja, hogy ez rossz, az nem ért hozzá, még annyit sem. mint egy rosszul gazdálkodó háziaasszony! Okos emberek a tiszanánai- ak, híre van munkájuknak, de gondos előrelátásuknak is! Cs. Ádám Éva
