Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-18 / 66. szám
4 NEPOJSAG 1961. március 18., szombat. (BaiCLckaüt£g.ßk Egyik napról a másikra berobban közénk a tavasz. Az élet ismét megújul. Változik a határ. A mezsgyekövek és mezsgyetakarók eltűntek a szőlőkből, a földekről. Széles, nagy táblákban futnak fel Abasár környékén is már a szőlők a Mátra szelídebb vonulataira. S az tmentén, a Rákóczi Tsz szőlőbirtokán mindenütt szépen elmunkált táblákat látni. Mind megmetszették a tőkéket, s már az' első mélykapálást, a műtrágyázást is elvégezték a szőlőföldek 15 százalékán. Öröm ezt látni és jó tudni. A megmetszett tőkék között itt-ott virágba borult fákat is észrevesz már az ember szeme. Fehér és enyhe rózsaszínnel virágkoronát bontottak mind a barackfák, rügyek duzzadnak a kötefákon is, és imitt-amott a szilvafák tavaszi, menyasz- szonyi virágruhája is fehéren villog. Ezek a virágok az új tavasz kezdetének jelei, szimbólumai. Mert ezen a tavaszon az abasári parasztok élete is a kezdődő virágfakadás korszakába érkezett, az idei tavaszszál indulnak el a közös gazdálkodás virágfakasztó útján. Munkakedvük, földszeretetük biztosíték arra, hogy a virágokból drága gyümölcsök teremnek majd. Az új paraszti élet gyümölcsei.. (pataky) — A KÖZELI napokban fejezték be a gyöngyöstar- jáni Mátra Termelőszövetkezetben a háztáji területek kiosztását. Emellett azonban befejezték a szántási-vetési munkákat is. — A HATVANI Konzervgyárban több mint ötszázezer forintot takarítanak meg évente a töltőgép automatizálásával. A gép eddig 1200 üveget töltött meg óránként, a mostani teljesítménye ennek a négy— HALASTAVAT létesít 15 kataszteri holdon az abasári Rákóczi Termelőszövetkezet. A halastó kivitelezését saját erőből oldják meg egy völgyzárógát felhúzásával. — A BORSOD—Heves megyei Téglagyári Egyesülés könnyűgépkezelői tanfolyamot szervezett. A tanfolyam hallgatói főleg a most induló, teljesen újjáépített Mátraderecs- kei Téglagyár munkásai közül kerülnek ki. — MAKLÄRON három termelőszövetkezet van. 1959- ben a három szövetkezet vagyona nem haladta meg a 600 ezer forintot. Most a zárszámadás után kiderült, hogy jelenleg a makiári termelő- szövetkezetek vagyona meghaladja a 8 726 000 forintot. — A POROSZLÓI KÖZSÉGI TANÁCS pénzügyi állandó bizottsága a napokban ülést tartott, amelyen a községi üzemeknél lefolytatott ellenőrzések során tapasztaltakat tárgyalták meg, s javaslatokat tettek a hibák megszüntetésére. EGRI VÖRÖS CSILLAG Lányok tavasza EGRI BRODY Az elvarázsolt herceg GYÖNGYÖST SZABADSÁG A kalandor GYÖNGYÖSI PUSKIN Szép Laurette HATVANT VÖRÖS CSILLAG Ármány és szerelem HATVANI KOSSUTH A balti égbolt (I.) HEVES A szevillai borbély PÉTERVASÁRA A biró FÜZESABONY A Noszty fiú esete Tóth Marival Egerben este 7 órakor: FÜREDI KOMÉDIÁSOK I (Madách-bérlet) Bormándon este 7 órakor: Kilóg a lóláb A Párizsi Kommiin kikiáltásának 90. évfordulójára Ma Ö0. éve világtörténel- 1 mi esemény zajlott le Franciaország fővárosában, Párizsban. A párizsi proletariátus a történelemben először mutatott példát a hatalom átvételére a burzsoázia kezéből. 1870. március 18-án a hatalom a burzsoázia kezéből a proletariátus kezébe került, a párizsi proletariátus létrehozta a világ első munkásállamát, amit Párizsi Kommün néven emleget a nemzetközi munkásmozgalom története. A Párizsi Kommün állam- hatam'a jellegét tekintve a munkásosztáy hatalmának történelmileg első formája volt. Legfőbb történeti tevékenysége a régi elnyomó rendőri-bürokratikus hatalmi gépezet lerombolása és az újtípusú demokratikus állam megteremtése volt. A kommün mindenekelőtt felszámolta a régi hadsereget, és megszervezte a nemzetőrséget. Ezáltal a kommün védelmét a. felfegyverzett nép vállalta magára. Államigazgatása a demokratikus centraljz- mus alapelveinek megfelelően épült fel. Az államhatalom jellegével kapcsolatos alapvető változtatásokon kívül, a kommün a polgári-demokratikus . és szocialista célzatú intézekések hosszú sorát valósította meg. Végrehajtotta az állam és az egyház szétválasztásai, felosztotta az egyházi vagyont. Megkezdte az uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának felszámolását. Az összes iskolákat államosították és megnyitották a nép előtt. Intézkedéseket hoztak a múzeum- s színház- és könyvtárügy újjászervezésére. Mindezeken kívül az egyesülési és gyülekezési szabadság törvénybeiktatása, a demokratikus választási rendszer széleskörű jogok birtokába juttatta a dolgozó népet. Gyökeresen átszervezte az igazságszolgáltatást is. A kommün első pillanattól kezdve sokat tett a dolgozó nép helyzeténeK megjavításáért: a szociális intézkedések egész sorát hozta létre. (Felemelte az alacsony fizeté- tésű munkások bérét, igyekezett felszámolni a munkanélküliséget, stb.) A Párizsi Kommün hatásköre — mint tudjuk — csak Párizs területére terjedt ki, mivel Párizs az ellenségtől (németektől) volt körülvéve. Ebben az időben zajlott ugyanis a francia^—porosz háború.) — így a párizsi munkásság el volt szigetelve a Franciaország lakosságának, csaknem 90 százalékát kitevő parasztságtól. A parasztság megnyerése a proletariátus osztálybázisa ki- szélesítése szempontjából rendkívül fontos lett volna. De a polgárság, valamint a parasztság megtorpant, nem támogatta a proletariátust. A kommün jövője attól fügött, sikerül-e a Párizst őrző ostromzárat, áttörni és a forradalmat kitejeszteni a francia vidékre is. A Párizsi ’Kommün kikiáltása Visszhangra talált ugyan a legnagyobb francia városokban, de a vidéki' kommünök mindössze csak pár napig álltak fenn. így Párizs magára maradt. A kommün 75 napjából 57 szakadatlan harcban telt el. A legádázabb küzdelem május 21—28-ig tartott. A harcban Párizs proletariátusa a hősiesség felejthetetlen példáit mutatta. Az utolsó barikádok május 28-án estek el. Ezzel a Párizsi Kommün 72 napi fennállás után elbukott, s felülkerekedett az elleforradalom, amely a világ addigi történetében pélátlan vérengzéssel torolta meg a munkásokon, hogy kezet emeltek a tőke uralmára. Most, amikor már kilenc évtized távlatából világosan áll előttünk a kommün képe, a bukása okait a következőkben taglalhatjuk. A bukás alapvető oka a, proletariátus felkészületlensége és az ellenforradalmi erők nyomasztó túlsúlya volt. Mint Lenin elvtárs megállapítja, a Párizsi Kommün idején még nem volt meg a győztes proletárforradalom két elengedhetetlenül szükséges feltétele: a fejlett termelő eszközök és a proletariátus felkészültsége. Nem volt egységes, szilárd proletárpárt. Nem volt ideológiai egység sem. A bukás okai közé sorolható az is, hogy a kommün nem folytatott erélyes politikát az elleníorradami erők ellen. Helytelen volt az ellenséggel szemben a passzív védelem taktikája. Végül kedvezőtlenre, fordult a nemzetközi helyzet is. A bukás ellenére a Párizsi Kommünnek, mint a világ első proletár államának, óriási a jelentősége, s több fontos tanulsággal szolgált a proletariátus elkövetkező harcai számára. IVézzük meg végül, hogy 1 miben láthatjuk a Párizsi Kommün történelmi jelentőségét, s milyen tanulságai voltak. A legfontosabb tény a Párizsi . Kommün jelentőségének értékelésénél az, hogy a Párizsi Kommün a proletariátus első, bár sikertelen, de mégis dicsőséges kísérlete volt arra, hogy a történelmet a kapitalizmus ellen fordítsa. Ha rövid ideig is, de a hatalom a proletariátus kezében volt. A kommün győzelmét elvben minden ország munkásmozgalma egyben a saját győzelmének tekintette. A kommün idején világszerte fokozódott a szocialista agitáció, tüntetések, megmozdulások zajlottak le. Előtérbe került a proletárforradalom, a hatalom forradalmi meghódításának kérdése. Mindezek mellett azonban legnagyobb jelentősége annak a ténynek volt, hogy a nemzetközi munkásmozgalom levonta és hasznosította a • Párizsi Kommünből adódó történelmi tanulságokat.1 A Párizsi Kommün történelmi tapasztalatai egyrészt igazolták a marxizmusnak az osztályokról, osztályharcról, a munkásosztály történelmi szerepéről, a szövetségesek kérdéséről, az államról és a proletárdiktatúráról szóló alapvető tanításait, másrészt lehetőséget adtak a tudományos szocializmus eszméinek gazdagítására. A Párizsi Kommün világossá tette a fejlett kapitalista országok burzsoáziájának reakciós, népellenes szerepét. Ezzel egyidejűleg a kommün — bukása ellenére is ■— megmutatta az internacionalista proletariátus erejét. IV/f őst, amikor már a világ 1TJ- egyharmad részén a szocializmust építjük, gondoljunk szeretettel a világ első munkásállamára, amely elősz- ször mutatott példát a világtörténelemben a tőkés rend megdöntésének lehetőségére, a proletariátus uralmának megvalósítására. 1 Szecskö Károly ■ .Ii nn i ■/■!iii<iiia: i:ii'iii!aiii!ii,>ii!>n|i:l>il[!lua!ili>i;!iHiíiiiiii!iiiiiii:ii;iinIiiii:ii!i;ilu>iii';iiii,'l,iin>ninli:iiiltii:iii!liilnii[iiiii!iiii! ■ laiianiHliiliiln 190 évvel ézelőtt, 1771-ben e napon született SIMONYI JÖZSEF, a nagyszerű magyar katona, akit Simonyi Óbester néven emlegettek. Egyszerű sorból huszárezredesig emelkedett, a török és Napóleon elleni háborúkban rendkívüli bátorságával tűnt ki. Sikereit megirigyelték, s ma is kideríthetetlen okokból bebörtönözték. Az aradi vár kazamatáiban halt meg 1832-ben. 180 évvel ezelőtt, 1781-ben e napon halt meg JOHANNES EWALD dán költő. Müveit az érzéssel teli líra és a kifejezésteljes próza jellemzi (Élet és vélemények, Halászok c. dráma). 95 évvel ezelőtt, 1806-ban e napon született JAN ROSENTHAL litván festő, a realista művészet reprezentánsa . (Temető, Korcsmában, Pásztorlányka). 1961. MÁRCIUS 18., SZOMBAT: SÁNDOR, EDE A PÁRIZSI KOMMÜN 90 évvel ezelőtt, 187,1. március 18-án tört, ki. A kispolgársággal szövetkezett munkásság' a történelemben először ekkor buktatta meg a burzsoázia diktatúráját. A vesztett porosz-francia háború után végrehajtották a nép felfegyverzését (Nemzeti gárda), kivívták az egyenjogúságot, elválasztották az államot az egyháztól és államosították az üzemeket. E reformjaival a Párizsi 'Kommün, a világ első prole- tárforradalpna, a szovjet állam elő- futárja volt. Az időjárás Ausztráliában most ősz van. Az ősz beköszöntését ezen a földrészen az idén szokatlanul éles ellentétek jellemzik. Nyu- gat-Ausztráliában rendkívül njeleg az idő, Tasmaniában váratlanul hó esett, Queens- landban néhány napja ciklon dühöng. Uj-Oél-Walesben és az ország néhány más vidékén árvíz pusztít. Nyugat-Ausztrá- liában a rendkívüli hőség és szárazság következtében több Meglepetései helyen nagyarányú erdőtűz támadt. Queenslandban a ciklon lehetetlenné tette a közlekedés és a posta normális munkáját, súlyos anyagi károkat okozott. Uj-Dél-Wales hegyeiben nagy hóesés volt — mintegy 25 centiméteres hótakaró borította el a vidéket. A vidék legöregebb lakosai sem emlékeznek ott ilyen nagy havazásra. — Csak tessék sokáig csengetni. — Miért, alszanak? — Nem, reggel elutaztak a Mátrába! (Csont István rajza.) aiitn*iiiiiiHmiitiinitiiilniinii»:i«iiiuiiiiii»uiiiiiiDiiiiiuiiiiutHiiiiintii!iiiTi'iiiiiiiiniii*Hiiiiuiliiii»ii*n« •Holdf máriás: jsíi,"i||llll|| (5.) De anyuskám, én törölgetek, kész, punktum. A nagyszobában vígan lobogott a tűz, a lángok fényét már látni lehetett a mennyezeten. A bútorok az alkonyi szürkületben megnagyobbodva uralták a szobát. A televízió szürkezöldes képernyője, mint egy hatalmas hályogos szem, bámult a két férfira, akik a kis kerek asztal mellett a fotelben helyezkedtek el. A bányamester felnyitotta az ezüst cigarettatartó fedelét, kiválasztott egy puha Kossuthot, s rágyújtott. Aztán Károly felé nyújtotta a dobozt: — Gyújts rá, fiam! Pár percig szótlanul pöfékeltek. Károlyt idegesítette ez a csend, s megtörte, kikívánkozó mondataival: — Bizonyos magyarázattal tartozom apának az ezernégyszáz forintos kártérítés miatt. Bár úgy gondolom, ennek az ügynek az elintézése szorosan rám tartozik. Az egész ügy úgy kezdődött, hogy... A bányamester felemelte kezét: — Várj, fiam! Eleve nem jól kezded. Miért tartozik „szoroson rád”, ahogy mondtad. Itt élsz velünk egy fedél alatt, megkaptad tőlünk a számunkra legkedvesebbet, a lányunkat, együtt eszünk, örülünk, vagy szomorkodunk, egy család vagyunk. Tehát a gondunk is közös. — Ezt csupán azért mondtam, apa, hogy az anyagi részét természetesen nekem kell vállalnom. Nagyon sajnálom a megtörténteket, de már megtörtént, s változtatni ezen nem lehet! Ami pedig a jövőt illeti, én magam is le akarok szokni erről a szenvedélyemről. Az öreg halígatott. Nagy, széles ujjaival ide-oda tologatta az ezüst cigarettadobozt. Furcsa érzés, a sajnálat és a düh keveredése ömlött szét benne veje iránit. Sajnálat, mert látta, felismerte — a maga fiatalkorában tapasztalt szimptomákat —, látta, hógy a veje a pohár rabja. Tudta vagy eldobja a poharat, vagy menthetetlenül vége. De dühöngött is, önmagát okolva: nem lett volna szabad, ilyen hirtelen, minden előzetes információk nélkül, másfél hónapi ismeretség után' hozzáadni legkedvesebb kincsét, egyetlen lányát. Most mit tegyen? Hogy is mondtp ez a szegény fiú: „Ami pedig a jövőt illeti. :. hm ... hányszor ígérte meg ő maga is, amíg... Enyomta cigarettáját, megszólalt: — Nézd, fiam, annak örülök, hogy belátod, így nem lehet élni. De az ígérethez akarat is kell. Nem akarlak úntat- ni az én életemmel, de úgy ér- zém, el kell'mondjak egy-két dolgot- Ne úgy vedd, mintha én, az én kevés iskolámmal oktatni akarnálak, nem... bizonyosra veszem, hogy tudásban magasan felettem állsz, s ennek örülök. De mögöttem ötvenöt év sorjázik, s ebből tizenöt évet magam is az alkohol rabjaként éltem át. Károly elmosolyodott: — Nem mond. újat ezzel, apa. Köztudomású, hogy a bányászok szeretik az u-út. Isznak is, itt ezen a telepen is. — Jól mondod. De én, aki jócskán éltem a múltban is, sokkal többet látok, mint te. Valóban, elég sok olyan bányász .akad, aki tökrészegre issza le magát. Verekedik, duhajkodik. Üti a családját, műszakot mulaszt. Van, és sajnos még lesz is. Hanem azért jóval több az olyan, aki bölcs beosztással, emberi módon szórakozik, s jómódban él. A „fe- negyerekeskedés” kora letűnőben van! Valamikor régen, a bizonytalan holnap, a remegés a kenyérért, az állati életsors adta a bányász kezébe a poharat. Hidd el, fiam, így volt, magamról tudom. A fel- szabadulás után, amikor megszűnt a kenyérgond, akkor meg örömében ivott. Ivott, mert volt miből. Ivott, ha arra gondolt, hogy életének egy részét milyen állati sorsban töltötte el, s lehetett volna mindig így. Az ötvenes évek legelején egy nagy kocsma volt az egész telep. A régi könnyes, sírva- vigadás helyett, a könny nélküli vigadás tombolt. Persze, akkor sem mindenki. Azután a józanabbak vásárolni kezdtek. Megjelent az első Csepel motor a telepen. Üj szoba- és konyhabútorok, s az emberek kezdtek másként gondolkozni. Maga a párt is fellépett az alkoholizmus ellen, s az újságokban színes riportok láttok napvilágot, hogy ez az a bányászcsalád, s ezt vett, azt vett. Sokan egyszerű és ostoba propagandának minősítették ezt a nagy „jómód”-szel- lőztetést, holott bizonyos tendencia is volt ebben. A sorok között volt, aki nem dorbézoi- ja el a keresetét, az ma haladhat, gyarapodhat. És az elmúlt tíz esztendő alatt megváltozott az arány. Ma jóval több az a bányász, aki megisz- sza ugyan a maga féldecijét, sőt, táncolni is elmegy a feleségével, szórakozik — de nem látod részegen. Szégyellné magát. Mint ahogy én is feltámadt szégyenérzetemnek köszönhetem, hogy ember maradtam. De gyújtsunk rá, é& mondd csak, fiam, érdekel ez téged egyáltalán? — Igen, apa érdekel. Tessék csak mondani. — Jól van. Nem tudom mennyit beszélt rólam a lányom ... — Beszélt. Hogy nagyon szereti apát és hogy apa milyen jó! — Igen, de csak egy idő óta. Pontosabban tizenkét éve. Addig rossz voltam, azért, hogy a feleségemnek ma már gyenge a szíve, én vagyok a felelős. Hányszor, de hányszor riadt fel ez a szegény asz- szony éjjel, amikor durván rá zörgettem az ablakot! Hányszor jött ajtót nyitni, holtsá- padtan, remegve, félve, szívére szorított kézzel, hálóingben ! S hányszor zokogott reggelig a. párnába temetve az arcát, mig én • hortyogva aludtam a részegek álmát. Bizony, fiam, igen sokszor. Én éltem, ő sorvadt, és sirt és átkozódott, egyszer előttem akasztotta fel magát. A telepen mindenki a „részeges bányamester”-nek titulált. Elvesztettem a tekintélyem mind a beosztottaim, mind a feletteseim előtt. Azok az ismerőseim, akik nem ittak, józan életet élték, kezdtek elkerülni. (Folytatjuk.)
