Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-10 / 59. szám

1961. március 10., péntek NÉPÚJSÁG s „Kérem a B—8353259 számú lottószelvényt“ A gyöngyösi Totó-Lottó-ki- rendeltség helyiségét március 9-én is — mint általában min­dennap — zsúfolásig megtöl­tötték a szerencséjüket üldöző emberek. A kis asztalok körül rpinden szék foglalt és az ösz- szes tollak ..szolgálatban" van­nak. Lehet, hogy valamelyik tollhegy éppen most húzza át azt a számot, amely a kézben- tartójának a „négylevelű lóhe­rét” jelenti. Fél tíz előtt néhány perccel egy kipirult arcú, fekete sze­mű kislány lépi át a kirendelt­ség küszöbét, szülei, testvérei, és a rokonság kíséretében. — Ne légy ideges, kislányom — mondja neki édesanyja és gyengéden megsimogatja. Bizony, nem lehet csodál­kozni azon, hogy a megszólí­tott — már mint Lilinger Éva, 16 éves gyönyörű kislány, kis­sé zavarban van. Minden oka rnegvan rá, hiszen most az egész helyiségben 6 és család­ja a legboldogabb. Néhány perc múlva ugyanis 111 542 fo­rintot kap kézhez, amelyet 4-es találattal a nyolcadik heti B—8353259-es számú lottószel­vénnyel nyert. — Hogyan töltötte ki a szel­vényt? — Előző héten 2-es talála­tom volt — felel helyette édes­apja, Lilinger Mihály kisipa­ros —, amelyre 12 forintot kap­tam. Amikor kislányomat át- küldtem a Lottó-kirendeltség­re, mondtam neki, hogy ne ve­gye fel a pénzt, hanem az ed­dig vásárolt állandó három lottó-szelvényhez vegyen egy negyediket is. Ehhez pótoltam 1,20 forintot, hogy ki legyen a négy szelvény ára. Amikor a kislányom meghozta a négy szelvényt, hármat közösen töl­töttünk ki, míg a negyediket ő maga töltötte ki. Ezzel a szel­vénnyel értük el a négyes ta­lálatot. — Mire használják fel a szép összeget? — Legelőször a nemrég el­halt 13 éves kislányomnak, Marikámnak csináltatunk be­lőle egy síremléket — szólal meg most az édesanya. — Ezen­kívül Évikémnek veszünk egy kis házat, bútort és kelengyét. Egy részét ruházkodásra költ­jük majd. Lilinger Mihályék nem elő­ször nyertek már a lottón, ed­dig már három esetben értek el háromtalálatot, 315, 605, 280 forint összegekkel. A jelenlegi négyes találat után is tovább játszanak, mert most mór az 5-ös találatot várják. Pethő Béla, a megyei OTP szervezője szólal most meg: — Néhány perc türelmet ké­rünk. Azonnal hozzák a pénzt az OTP gyöngyösi fiókjából. Alig, hogy befejezi monda­tát, megjelenik az ajtóban az OTP egyik dolgozója, aki kö­vérre duzzasztott aktatáskát szorongat a hóna alatt. Néhány perccel később Majoros Gyula, a Totó—Lottó-kirendeltség ve­zetője — a jelenlevők legna­gyobb érdeklődése közepette — hatalmas „pénzhegyet” állít össze az egyik asztalon. — Kérem a nyerő lottószel­vényt és a személyi igazol­ványt — mondja udvariasan. Lilinger Mihályné leplezet­len izgalommal nyújtja át mind a kettőt. — Tessék átszámolni — mondja a kirendeltség veze­tője. És a szerencsés kislány, anyukájával együtt, egymás után tömi a hatalmas pénzkö- tegeket egy aktatáskába. A je­lenlevők együtt örülnek a csa­láddal és őszintén gratulálnak nekik. Lilinger Mihály — az apa — elmondja még, hogy a nyere­ményből 70 000 forintot egyelő­re az OTP helyi fiókjában he­lyeznek el, ahol a legbiztosabb helyen lesz. Majd a nagy tás­ka pénzt átölelve, s a családtól kísérve, mosolyogva lép ki az ajtón. A szerencséjüket üldöző je­lenlevők — akik a kifizetés ide­jére megszakították a szelvé­nyek kitöltését — most újult erővel és még nagyobb szorga­lommal hajolnak a számok fö­lé. Sosem lehet tudni, hátha a legközelebbi nagy nyeremény kifizetésénél éppen közülük ke­rül ki a boldog „tulajdonos”. Dávid József „Volkswagen, go home" Ez a különösen hangzó jel­szó egyre gyakrabban hallható az Egyesült Államokban, sőt mostanában nem ritkán házak falára is mázolják. Egy Volkswagen autótulajdonos el lehet rá készülve, hogy a fel­írást belekarcolják a kocsijába. Az amerikaiak, akik mindig igyekeznek kikapcsolni a kül­földi konkurrenciát, most egyenesen pánikba estek a nagymérvű nyugatnémet autó­import miatt. Ugyanakkor Amerikában növekszik a mun­kanélküliség és a gazdasági válság jelei mutatkoznak. Az emberek ezért többek között a nagymérvű amerikai importot teszik felelőssé, valamint azt, hogy Európában erősen csök­kent az amerikai iparcikkek iránti kereslet. Új részleggel gyarapodott az Egri ’ Háziipari Termelőszövetkezet A háziipari szövetkezet egri üzemébe látogattunk el a na­pokban. Látogatásunk alkal­mával Zórád József, a szövet­kezet elnöke elmondta, hogy a gobelin-részleg megalaku­lása óta újabb iparággal gya­rapodott a szövetkezet. Ennek az új iparágnak a tagjai em­léktárgyak készítésével foglal­koznak. Az emlék és ajándék- tárgy készítéssel foglalkozó ta­gok a napi munka mellett eb­ben az iparágban havonta mintegy 1200—1500 forintot kereshetnek meg. Természete­sen nagyban hozzájárul a ke­reset emelkedéséhez a kéz­ügyesség, a szorgalom is. Jelentős a háziipari szövet­kezet munkájában az export­ra való termelés. Exportra leg­inkább a gobelint és a per­zsaszőnyegeket gyártják. Eb­ből eddig annyi megrendelést kaptak a nyugati országoktól, hogy ha két évig nem volna újabb megrendelés, akkor is állandóan szállítaniuk kellene. Ezzel az új Iparággal együtt R S Falum, Balaton magasabb pontjairól ellát­tunk idáig, ahol a drótkötélpálya kígyózó veze­E iéke halad, magas, karcsú oszlopokon. Az idő­sebbek sokat meséltek a kötélpályáról, a köté­len szaladó csillékről. Vaskosaraknak nevezték a csilléket. Az egyik elmondott történetre most is emlékszem. A harmincas évek elején lehe­fiP tett, mikor egy halott embert szállítottak a vas­kosarak. Egy halott kéményseprőt. Télidő járta, s a jámbor nem akart gyalogolni a nagy hóban. Az egyik név nélküli dombon, ahol alacsony a kötél járása, belemászott az üres csillébe. Fél­kilométert se tehetett meg így, a csillében utaz­va, mikor a kötél mozgása hirtelen megállt. A csille 10—12 méter magasságban lógott a köté- A len. Benne az emberrel. Kimászni belőle, s le- ugrani a hóba, nem mert. A csillében töltötte hát az éjszakát. S reggelre holtra fagyott. ^ Egy másik, szerencsésebb kimenetelű esetet már itt, a szeparációnál mesélt el ríekem idős » Horváth László, a szeparáció-szénosztályozó ve­zetője ... Egy cigánylegény is légi utazásra J szánta el magát. S akkor is megállt a kötél. De a legény nem ijedt meg és kiugrott a csilléből. B I Testének nyomát sokáig őrizte a gyep. Alapo- san behorpasztotta. — Régi és igaz történet volt mind a kettő. A kéményseprőé és a cigányfiúé is. Ma már — magyarázta idős Horváth László — csak a pályalakatos ül a csillébe, mikor a kötelek állapotát vizsgálja. Órák hosszáig tart, amíg Csehiből ide elér. Olyan lassan eresztik a motort. De akkor is átszólnak előtte, figyelmeztetve, hogy ember jön a csillében. ★ ITT ÁLLUNK most a „szeparáció” tövében. A mónos- béli vasútállomás mellett közvetlenül. Akarattal írtam „sze­parációt”, mert így ismerik errefelé, a környéken, az Eger- csehi Bányaüzem mónosbéli szénosztályozóját. A kora reg­geli órákban keveset ment a kötél, meg-megakadt a szállí­tás. Most, kilenc óra felé közeledve, már egyenletesebb a zaj. A kötélpálya surrogó, zakatoló zaja. Sötét, szűk beton és falépcsőkön haladunk felfelé az osztályozó legfelső eme­letére. Nagy magasságban állunk, a „befutó” deszkapallóin. Fejünk felett forognak a hatalmas kerekek. Csattogva hajt­ják a végtelen kötelet. És egymás után érkeznek a szénnel teli csillék. Nyikorgásuk, csikorgásuk az osztályozó dohogó ölelésébe vész. — öt—hat kilométernyi a sodronypálya. Hegyeken, domb- vonulatokon érkezik ide a szén. Hetvenegy oszlopot érint a csille. A menetidejük 41 perc. Míg a meghajtó motort ki nem cserélték, 55 percet kellett várnunk egy-egy csillére. — Melyik műszakban kapnak több szenet? — Általában a délutános műszak a legjobb. De mióta baj van a gyaluval, a nagyobb ütemű szállítás az éjjeles műszakra tolódott át. Volt olyan éjjel is, hogy 578 csille a szövetkezetnek már tizenegy részlege van, ahol 600 tag dol­gozik. A hatszáz tagnak — mind a bedolgozóknak, mind az üzemben dolgozóknak — egész évre tudnak munkát biztosítani, kereseti lehetősé­get adni. A háziipari szövet­kezet vezetőségének az a cél­ja, hogy minél több kisiparost vonjon be a szövetkezetbe. Ezenkívül foglalkoztatni tud sok nőt és csökkent munka- képességű embert, akik ülő­munkával — akár kosárfonás, akár más iparágban — meg tudják keresni a megélhetés­hez szükséges anyagiakat. A szövetkezet azon munkál­kodik, hogy növelje saját erő­forrásait, minél kevesebb ál­lami támogatással és minél nagyobb eredménnyel dolgoz­zanak, ami azt jelenti, hogy hazai anyagot használjanak a kosarak, vagy egyéb tárgyak elkészítéséhez, és ez jelentő­sen csökkenti az előállítási költségeket. — ÉRDEKES újítást vezet­tek be az Egri Bútorgyár dol­gozói. A nitrolakkozásnál az eddig használt pisztolykannát eltávolították, s helyébe egy nagyobb kannát szereltek. A nemrég bevezetett újítás már eddig is jelentős anyagmeg­takarítást eredményezett. jfwrmi Olvasom, hallom, más, újszerű lesz ez után az érettségi. Ke­vesebb tételekből, többet kérnek szá­mon, ami a konstruk­tív, az alkotni tudó szellemet és keveseb­bet, ami a koponya mögé dugott lexikont I illeti. Olvasom és aka­ratlanul elfog az irigység, mert eszem­be jut a nem is túl régi — vagy igen? — érettségi, amely előtt a gyöngébb szívnek el­ájultak, s ahol lénye­gesen . fontosabb volt tudni, mikor volt a kettős királyválasztás | Magyarországon, mint ízt, hogy niért volt. Eszembe jut az is, hogy az érettségi után úgy éreztük magun­kat, mint akik meg­hódítottak már min­den meghódíthatót, akiknél bölcsebb alig­ha akad a föld kere­kén. Annak idején az érettségi még mindig egy kicsit minden volt. Ma? Érettségi. Vizsga és alap, hogy tovább tanuljon az ember egyetemen, üzemben: alap a ki­művelt emberfők so­kaságához. Valóban: változnak az idők és változunk benne mi magunk is. (—ó) j/Hnp*•••• Riport Poroszlóról: A tavasz kapujában A FALU FŐUTCÁJÁN | jött be. Ennyi még sohasem volt, mióta itt dolgozom. S an­nak már kereken harmincnégy esztendeje. IDŐS HORVÁTH LÁSZLÓ, a szénosztályozó vezetője magyarázza a szén osztályozásának mechanizmusát, sorban mutogatja meg az egyes folyamatokat... A szalag egyenletes sebességgel forog a csőhenger-csap- ágyakon, s állandóan terítve hozza hátán a darabos szenet. Négy emeletszinten rostákon osztályozzák, majd nagy ká­dakban mossák a daraszenet. Az asszonyt kezek fürgén tur­kálnak a rakományban. Időnként egy-egy darabot kiemel­nek a csomóból és félre dobják egy lemezcsúsztatóra. A fél­re dobott darabok tiszta kövek, vagy meddő, félérett dara­bok. A félérett széndarabokat külön bunkerba gyűjtik. Ezek' még nagyszerűen felhasználhatók háztartási célokra, csak fűtőértékük alacsonyabb, mint az érettebb daraboké. — Hogyan, miből tudják megállapítani, hogy melyik a meddő, melyik a félérett darab? — A színéről látjuk, a fogásából érezzük, melyik a gya­nús — mondják a palaválogatók. A mónosbéli szénosztályozó berendezése avult és kor­szerűtlen. Kezdetleges módszerekkel történik a szén tiszto­gatása. mosása. És nemcsak a kádakkal van baj. A víz­kérdés is nagy-nagy súllyal esik latba ... — Jelenleg a szén mosása az osztályozó kádjaiban, cir­kulárisán mozgatott, nyolcadrészes derítőben tisztított vízzel történik — magyarázza Horváth László. — A víz szennyezett­ségét azonban a derítőkben megszüntetni nem tudjuk. Sőt: a szennyezettség az ismétlődő körfolyamatokban csak to­vább fokozódik. A szennyes vizet időnként — más lehetőség híján — az Eger patakba folyatjuk; s új, frissebb vízzel tölt­jük fel az osztályozó alatti ötméteres kutat, amely a káda­kat táplálja. Évente körülbelül 2400 tonna (!) meddő szénpor jut az Eger patak medrébe ... A MÁSODIK ÖTÉVES TERVBEN a mónosbéli szénosz­tályozó helyén új, korszerű, 20 milliós értékű objektumot építenek fel. A modem, automatikus berendezésű, új szén­osztályozó gazdasági szempontokból jelentős, hiszen a mos­tani, avult és korszerűtlen berendezések tökéletlensége foly­tán a derítőben nagy mennyiségű, 1600 kalóriás szénpor rakódik le. Az új szénosztályozóval ezt elkerüljük. — Az új szénosztályozóhoz nagy kiterjedésű bányatavat is létesítenek a Mezsgye-domb mögötti völgyben. Ez jelen­tősen hozzájárul majd a szén kalóriájának további növelé­séhez, hiszen tiszta vízzel moshatjuk a szenet. A szennye­zettség leülepedik a tó fenekére. — Túlságosan távoli még ez a terv. — Nem, nem távoli. A Bányászati Tervező Intézet mun­katársai már a helyszíni szemlét is megtartották. Mindössze egy völgyzáró gát felhúzásáról lesz szó, s a megrekesztett víztömeg lassan feltölti a völgyet. S Horváth elvtárs még búcsúzásképpen azt mondja: — Akkor jöjjön el újra, ha majd az új osztályozóval dolgozunk. Az szebb lesz majd. Sokkal szebb. A kötél most pihen az oszlopokon. Nem dicsekednek súlyos terhükkel a csikorgó, nyikorgó csillék. A szállítás kis időre szünetel. Nem hallatszik a szénosztályozó mohogó, dohogó zaja. Csak a bunkerek száján zuhog, zörög a szén a nyitott vasúti vagonokba. Az Egercsehi Bányaüzem értékes szenét szállítják innen — az ország minden tája felé... Pataky Dezső a falu főutcáján | Zetor nyargal megrakott pót­kocsijával, teherautó robog s utánuk porfelhő kavarodik a télvégi sártól felszikkadt úton. Az utakon pezsgő élet lüktet. S kinn a határban, az egybe­szántott hatalmas táblákon, a „Kiscsurgón” és a „Tajos” táb­lán fogatok boronálják a föl­det, s a vasútmenti táblák egyikén DT lánctalpas szánt, égnek száll a motor kék nyers­olaj füstje. A poroszlói Rákóczi Tsz iro­dájában is nagy a sürgés-for­gás. A szövetkezet „vezérkara” megindította a tavaszi nagy „oífenzívát”. Igaz, még csak a kisebb számú „előőrsök” jelen­tek meg a területen, de né­Az egyik iker huszonkét nappal öregebb a másiknál A calif orniai Belmontban különös körülmények között jött a világra egy ikerpár. A 40 éves Beulah Swift asszony­nak január 9-én kislánya szü­letett, aki két nappal később meghalt. Az orvosok tudták, hogy iker-terhességről van szó, de miután az első szülés idő előtt történt, úgy határoz­tak, hogy a második gyereket a lehetőség szerint hordja to­vább Január 31-én megszüle­tett a második kislány is, akit azóta búrában tartanak és va­lószínűleg meg tudják mente­ni. Dr. Stenley T. Levine, a bel- monti kórház szülészorvosa szerint a szakirodalom mind­össze két olyan esetet ismer, amelyben ikrek születése kö­zött ilyen hosszú idő telt el. Kemp A. Harrison polgár­mesternek nem állt módjában megünnepelni a győzelmét, amikor a Georgia állambeli Warner Robins városka lakói újból megválasztották polgár- mesterüknek. Harrison ugyanis jelenleg ép­pen egyévi börtönbüntetését tölti egy nagyösszegű sikkasz­tás miatt. A börtönben tovább­ra is felveszi heti 37 fontnak megfelelő fizetését, amely — Warner Robins városka egyik polgárának kijelentése szerint — nem is olyan kevés, tekin­tettel arra, hogy a polgármes­ternek amúgy sem áll módjá­ban elköltenie. Polaármasiar a ráca manóit ződtek, 60 hold hibrid kukori­cát, 20 hold mákot, 65 hold cukorrépát, 15 hold burgonyát, 80 hold cukorborsót, 10 hold dinnyét, 1 hold karfiolt, 9 hold őszi káposztát, s 20 holdnyi területen termelnek lucernát. Állatállományukból is je­lentős mennyiséget értékesíte­nek szerződés útján az 1961-es esztendő során. Hizómarhából 82, hízósertésből 350-et szer­ződtek. A mostani zárszámadáson munkaegységenként 31,38 fo­rintot osztottak a tagoknak. A tagok havonkénti átlagos jö­vedelme a múlt évben 1300— 1700 forint között mozgott. — Az idén se terveztünk többet — mondja a szövetke­zet elnöke —, tartani akarjuk ezt a mostani szintet. A tavasz már itt türelmet­lenkedik a kertek alatt, s úgy tűnik, nem várja meg a hiva­talos érkezés időpontját. Kike­leti lehellete már itt leng a Tisza-parti földeken, a barna rögök meleg illatát hömpö- lyögteti makrancoskodó szél­paripáinak hátán. A poroszlói Rákócziban munkához láttak. A három tanyaudvarról elin­dultak a könnyű gépek, hosz- szú szekerek a széles, harsogó- an zöld vetések fejtrágyázá­sára. Elindultak a G—35-ösök is a „hordódi” táblára. AZ IDEI TERVEK tek, fiókba kerülnek sorba a ceruzák, termelni és dolgozni- mennek az emberek. Vonul­nak a földekre. Ha a naptár késik is, az emberek, a po­roszlói Rákóczi Termelőszövet­kezet tagjai egyetlen napot se akarnak késni. Sikerrel, ered­ményesen akarják be végezni ezt az esztendőt, (p.) hány nap múltán már a tag­ság nagy része is a földekre vonul. — Ügy kell haladni minden­nek, ahogy a tervekben lerög­zítettük — mondja Gacsal Bá­lint elvtárs, a szövetkezet el­nöke. És elmondja, hol, milyen tavaszi munkába kezdtek már el a langyosodó időben. — Két brigád 3—3 fogata végzi két táblán a talajelőké­szítést a mák alá. Boronálják a földet. A vasútmenti „Kö- les”-földön műtrágyát szórnak az őszi búzára. Lánctalpas traktorunk ugyancsak a vas­útmenti táblákon dolgozik, cu­korrépa alá szánt 64 holdat. Ezt a földdarabot a mostani tagosításból kaptuk, most ke­rült a tsz birtokába. — A napokban kezdjük 3 saját gépünkkel, a „Hordód”- ban is a szántást. 84 holdas táblánk terül el itt, közvetle­nül a Tisza partján. Ebből 7 és fél holdnyi a gyümölcsös. A POROSZLÓI | “tek' közül a halász tsz-el együtt 7 van a faluban — a Rákóczi kezdte meg elsőként a tavaszi munkákat. A mintegy 3000 holdon gazdálkodó, 345 tagot számláló szövetkezet igyek­szik, szorgalmasan és lendü­lettel. Nagy és komoly tervek valóraváltása vár rájuk az idei esztendőben. Saját erejük­ből majdnem egymillió forint értékben végeznek beruházá­sokat. Liba, kacsa, víziszár­nyas és csibenevelőt, juhho- dályt, hizlaldát, ■ dohánypajtát építenek. Idei termésük nagy részét leszerződték. A szövetkezet el­nöke sorolja a termények ne­vét s alig győzöm jegyezni, őszi búzából 880 mázsát szer-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom