Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-09 / 58. szám

1961. március 9., csütörtök NEP0J8AO 3 VbK&í _ ffMstigg Idejét múlta-e a kézimunkázás? Sok vita folyik arról, hogy ma, amikor a nők egyenrangú társai a férfiaknak, vajon a kézimunkázás nem idejemúlt, fölösleges időtöltés-e. Nem. A nők körében ma is nagy az érdeklődés a kézimunkázás iránt, a városi, falusi, üzemi kultúrotthonok százaiban lá­nyok és asszonyok tízezrei ápolják és fejlesztik tovább hagyományainkat. Közülük igen sokan napközben üze­mekben, hivatalokban, gépek mellett dolgoznak, de egy­részt él bennük a szép szere- tete, s a vágy, hogy otthonu­kat, környezetüket, öltözködé­süket szebbé varázsolják, más­részt igen jó kikapcsolódás, idegnyugtató hatása van. Nem új dolog ez! A díszítő­kedv, a szép keresése sok-sok ezer éves múltra tekint vissza. — Az őskorban, amikor az élelemszerzés élethalál harc útján történt, a nők feladata többnyire a ruházat elkészíté­se volt. Később már nemcsak az elejtett állatok bőrét dol­gozták fel ruházatnak, hanem a földművelő népek asszonyai szalmából fonatokat, egyéb növényi rostokból pedig szö­vedékeket készítettek. A kü­lönböző anyagok feldolgozása természetesen mindig újabb és újabb eljárásokkal bővült, Amit a mélyhűtött élelmiszerekről tudni kell Gyümölcsöt csak a fogyasz­tás napján, lehetőleg 4—5 órá­val előbb vásároljunk. Közvet­lenül a felengedés után a leg­zamatosabb. Ha a gyümölcsöt öntetnek vagy kompéinak akarjuk elkészíteni, akkor der­medt állapotban forrázzuk le sziruppal. Salátát dermedt állapotban készítsünk. A gyalult uborká­hoz állítsuk össze az ecetet és a fagyott uborkát tegyük bele. Húst, májat a fogyasztás nap­ján vásároljunk. Télen előző este is megvehetjük, ez esetben göngyöljük újságpapírba a do­bozt. A vagdalthús szaporítása szempontjából előnyös, ha áz­tatott zsemlyét keverünk hoz­zá. Ha a felületét burkoló mor­zsától megtisztítjuk, töltött­paprikához vagy bármilyen más töltelékként is felhasznál­hatjuk. A mélyhűtött húsokat forró zsírban, lassúbb tűzön, tovább kell sütnünk, mint a friss árut. A rántott májnál a húsra vo­natkozó útmutatásokat vegyük figyelembe. A reszelt májat úgy készítjük, mintha friss májjal dolgoznánk. Kozmetikai tanácsok ülő munkát végzőknek finomult és sokrétűbb lett. A ruházat, az öltözködés anyaga, formája, igénye állandóan vál­tozott. A nők kialakították például a csipkekészítés sok­féle válfaját, a hímzőöltések végtelen sorát. A kézimunká­zás művészete a szépérzéknek, az alkotóerőnek olyan meg­nyilvánulása, amely készítőjé­nek és másoknak egyaránt gyöngyörűséget, örömet okoz. Magyarországban is hímez­tek már a középkorban: a vá­rak, udvarházak asszonyai, akik megtanították erre a nemesi családok lányait és a szolgálólányokat. — Így sa­játította el a nép az úri hím­zés technikáját, mintáit, ame­lyeket azután saját szemléle­tének, ízlésének megfelelően fejlesztett tovább. A hímzésnek mint mester­ségnek is évszázados múltja van hazánkban. Így például Kassa városáhan már a XV. században több híres hímvar­rót ismertek. Ezek díszítették a szabók keze alól kikerült ruhákat, a tarsolyokat, nyer­geket, nyeregtakarókar, a la­kásban a falkárpitokat, az asztalt és kerevetet borító ta­karókat, az ágytakarókat, füg­gönyöket, címereket, zászló­kat, stb. Az osztálytársadalmakban a nép túlnyomó része csaknem teljesen el volt zárva a mű­velődéstől, s így a nagyszerű művészeti alkotások megisme­résétől és élvezetétől is. Mégis, nehéz életviszonyai ellenére, sajátos művészetével szépítet­te otthonát, környezetét. Da­lok, táncok, mesék, népi játé­kok, szokások és a díszítőmű­vészetek őrizték meg az or­szág különböző vidékein létre­jött népi művészetet. Nemze­dékről nemzedékre öröklődik, de nem változatlanul. Tovább fejlődik, újabb formákkal, motívumokkal gazdagodik. Hatnak rá a hivatásos művé­szet alkotásai és a szomszédos népek művészete is. De bár­mennyire változatos egy or­szág különböző vidékeinek népművészete, és bármilyen változásokon megy át, alap­formáiban megőrzi sajátos jel­legét. Mesterséges eső Ausztráliában Ausztráliában már három éve rendszeresen alkalmazzák a mesterséges eső előállításá­nak következő módszerét: ma­gasan repülő gépekről ezüst- jodidot permeteznek a gomoly- felhőkre, amelyek többnyire 4000—10 000 méter magasság­ban haladnak. Általában fél­órán belül megindul az esőzés és többnyire egy óra hosszat tart. Üjdél-Walesban, a Dar­ling folyó vidékén mesterséges esővel nagymértékben fokozták a mezőgazdaság hozamát. Az ausztráliai kontinens belső ré­szében nem alkalmazható ez a módszer, minthogy nem kielé­gítő a felhőképződés. Riadó esetén New Yorkban egy büfé tu­lajdonosa feliratot függesztett a bárpult fölé: „Atomtámadás esetén nyugalmunkat megőriz­ve egyenlítsük ki a számlát, azután fussunk, fussunk, fus­sunk ...” A szépség és frisseség meg­követeli a szabad levegőn va­ló mozgást, tehát szabályként tartsuk be, hogy akár munka előtt, akár munka után az út tekintélyes részét gyalog, sé­tálva tegyük meg. Ez valóban sétálás legyen, nehogy roha­nássá váljék. Egészségünknek tartozunk ezzel a negyedórás időtöbblettel. Vasárnap menjünk a sza­badba, mert szükségünk van a lég- és napfürdőre. Az ülő helyzet és a viszonylagos moz­dulatlanság káros hatását min­dennapi tornával teljesen ki­küszöbölhetjük. Még egy veszélye lehet a munkakörnek. Az éles, erős fény — ha nincs megfelelően beállítva — erőlteti a szemet. Az erőltetés részint a hunyo- rítás folytán szarkalábakhoz, szem körüli ráncokhoz vezet. Könnyen kötőhártyahurut lép­het fel, ami önmagában sem szép, de ha sokszor ismétlődik, az alsó szemhéj táskásodását okozza. A szemfürdőket, boro­gatásokat jól használhatjuk ilyen esetekben, de ha makacs a hurut, feltétlenül forduljunk orvoshoz. Magyar-szovjet mezőgazdasági napok Egerben Lapunk hasábjain már hírt adtunk arról, hogy hétfőn délelőtt nyitották meg Egerben, a Helyőrségi Klub díszter­mében a magyar—szovjet mezőgazdasági napokat. Az ünnep­ségen jelen volt és beszédet mondott dr. Sághi Vilmos elv­társ, az élelmezésügyi miniszter helyettese is. Képünkön dr. Sághi Vilmos elvtárs beszédét tartja. Száz éve mutatták be a Bánk bánt A művész és a hazafi vívó­dása évekig csiszolta, újra meg újra ragyogóbb színekbe ön- : főtte a híres magyar operát, a Bánk bán-t. Végre megjelent a plakát: Általános Bérletszünet. Pest, szombaton, március 9-én, 1861 V-ik rendkívüli előadásul ELŐSZÖR BÁNK BÁN Telek Albert úr a temes­vári színháztól Ottó szere­pében mint vendég lép fel! hatását tagadni nem lehet. A Bánk bán tartalmában és zenei kifejezésmódjaiban rend­kívüli módon alkalmas volt arra, hogy a nyitott füleken át a magyar szívig megtalálja az utat. Az opera legnagyobb és maradandó pozitívuma, hogy a népi hang is megszó­lalt a színpadon. Igaz, az Eg- ressy-féle librettó kicsit meg­halványította Katona József alakját, de így is nagy dolog volt az, hogy 1861-ben egy pa­raszt, egy jobbágy jelenik meg a könnyed, vidám cselszövé­sekhez szoktatott úri közön­ség előtt. Másik eredménye az operá­nak az a nemzeti jelleg, amit Erkel Ferenc avatott művész és ízig-vérig magyar szívvel szőtt bele a régi történelmet idéző, de a jelent mutató Bánk bán-ba. Kiszabadította a verbunkos zenét abból a meg­kötöttségből, hogy arra csak táncolni lehessen, s magyar hangulat, magyar táj festőié­ként szólaltatta meg az operá­ban. A Bánk bán cselekménye, ha kicsit világosabb is, mint Ka­tona eredeti drámája, mégsem veszít frisseségéből még ma sem. Erkel ezzel a művével túljutott a Hunyadi László-n. A családi nevelés Az egyöntetűség hiánya A családi nevelésnek ko­moly hibája az egység, azösz- 6zehangoltság hiánya. Gyak­ran megfigyelhető egyes csa­ládokban, még ott is, ahol ba­rátságos légkör uralkodik, hogy a szülők és a család töb­bi felnőtt tagjai, ahelyett, hogy megbízható segítőtárs­ként hasznosan együtt dolgoz­nának a gyermeknevelés mun­kájában, szinte vetélkednek, mérkőznek egymással. A gyer­mekekkel szemben tanúsított magatartásban, a velük szem­ben támasztott követelmé­nyekben, a tanácsokban, a di­cséretekben, a szidásokban, a gyermek viselkedésének egész irányításában egység helyett különböző álláspontok nyilvá­nulnak meg. Amit az apa di­csér, az anyánál korholást vált ki, vagy fordítva, de megtör­ténik még az is, hogy a szü­lőktől eltérő követelményeket Aliit fel a nagyanya, vagy a dajka, sőt a gyermek fivérei és nővérei is kiveszik részü­ket ebből a vélemény-zűrza­varból. Az ilyen családi neve­lés egy zenekarhoz hasonlít, amelynek minden tagja mást játszik, ahelyett, hogy össze­hangoltan, egyetlen közös dal­lamot adnának elő. Az ilyen nevelés következtében a gyer­mekben korán olyan vonások alakulnak ki, amelyek még nem ennek az életkornak a sajátosságai, és ártalmasak a társadalom szempontjából. A gyermek „kétkulacsos politi­kát” folytat, igyekszik kihasz­nálni a felnőttek gyengéit, hí­zelkedik, ravaszkodik, csal. Az ilyen nevelési módszer hatása, ha idejében nem lépünk fel ellene, később a felnőtt kor­ban is visszaüt. A családon belül tehát olyan nevelési módszert kell kialakítani, hogy a gyermekek igaz, bátor, be­csületes emberekké nőjenek feL Korabeli zenei lap, a „Zené­szed Lapok” így ír: „Erkel legújabb, régen várt dalművé­vel fényesen bebizonyítá, hogy volt oka hallgatni, oly művel akarván meglepni, s gazdagí­tani nemzetét, amely elévülhe­tetlen kincse fog maradni.” Vaj­da János új lapja, a „Csatár”, le­szögezi: „A Bánk bán oly nemzeti dalmű, mely operaibb és mégis magyarabb minden eddigi magyar operáknál... A .Hunyadi’ és .Bánk bán’ zene­szerzőjénél akadhat még idő­vel nagyobb zeneköltő, de na­gyobb érdemű nem!” Zsúfolt ház ünnepli az opera minden előadását. „Könnyebb volt a közönség lelkének, ha megtapsolhatta a kitombolá- sig Petur bordalát, s Bánk ki- fakadásait az uralom ellen. A magyar hazafiság, kitartás, s lelkesedés feltáró fókusává vált, s hatalmasan pótolta az erőszakosan feloszlatott ma­gyar országgyűlésen elnémí­tott politikai szónoklatokat!” — írja még a lap. Igen. Mi le­hetett a legnagyobb, amit Er­kel elért az opera bemutatá­sával mint az, hogy azok, akiknek bemutatta, akik 1 fo­rint 20 krajcárért tapsoltak a karzaton — megértették őt, megértették Bánk bánt. S ma, amikor 100 éves év­fordulóját ünnepelhetjük a nagy magyar opera bemutatá­sának, meg kell mondanunk, hogy a legnagyobbak közé tar­tozik az a művész, aki hazája, nemzete nagy pillanatait a mű­vészetben, saját alkotó művé­szetével úgy tudja megörökí­teni, hogy az előre mutasson és jelentse a föltétien hala­dást, de kifejezést adjon azok­nak az érzéseknek, amelyeket érez ugyan a tömeg, de a ki­fejezéshez — művészre van szüksége! A. ß« Franciaországban csak minden második ember olvas könyvet A francia könyvkiadók szö­vetsége közvéleménykutatást rendezett, amelyből kiderül, hogy a francia lakosság 58 százaléka, vagyis nagyjából minden második ember, soha­sem olvas könyvet. Ezzel szemben minden negyedik francia havonta több mintegy könyvet olvas el. A közvéleménykutatásból az is kiderül, hogy a lakosság idősebb rétege kevésbé érdek­lődik a könyvek iránt, viszont a fiatalok között aránylag ma­gas az állandó olvasók száza­léka. 4 zöld haj válóok Miamiban egy asszony „ke­gyetlenség” címén adta be a válópert férje ellen, aki zöldre festette a haját, hogy ezzel bosszantsa a feleségét. Igen. Ma kereken 100 esz­tendeje annak, hogy színre ke­rült a Bánk bán. Történelmi hátterét nézve magyarázták véletlennek, magyarázták szán­dékosnak — az igazat csak maga Erkel tudná megmonda­ni —, de tény az, hogy a mű 11 hónappal az októberi dip­lomát kiegészítő, annál is jó­val reakciósabb februári pá­tens kibocsátása után, s a nemzeti közvélemény forron­gásának tetőpontján látott napvilágot. És ha nem is elő­idézője volt az áprilisi válasz­tás fordulatának, de föltétien ezek a kultúrálatlan megjele­nésű, kiképzésű hirdetések. Mint a Magyar Hirdető Válla­lat egri kirendeltségénél meg­tudtuk, ezen hirdetmények után nem kell most már fizet­ni — fgv hát várható, hogy az eddigieknél még hatványozot- tabb mértékben fog elburjá- nozni ez a káros, rossz szokás szép városunk utcáin, terein. Reméljük, hogy a városi ta­nács illetékesei meg fogják ta­lálni sürgősen a módját annak, hogy gyökeresen rendet terem­tenek ebben a dzsungelben — annál is inkább, mivel érvény­ben van egy olyan tanácsi ren­delkezés, amely szerint a város utcaképét rontó hirdetőtáblák terén uralkodó tarthatatlan helyzetet is fel kell számolni. ★ Három új játszóteret is léte- • sítenek ebben az esztendőben ■ Egerben: a Bartók Béla téren, 1 a Farkasvölgy utcai óvoda előtt és a Széna téren. A ját­szótereket hintákkal, billegők­kel, és természetesen, homok- ; kai látják el. A népekerti ját- ! szótérre is szerelnek még újabb ■ játékszereket. A játszóterekre természete- . sen, vigyázni kell, s ez többek i között az ott tartózkodó felnőt- 1 tek, s a játszótér környéke la- | kóinak feladata is. Reméljük, , hogy az itt felvillantott egri i fényből nem lesz árnyék, s i nem kell majd szóvá tennünk a i játszótér felszereléseinek meg- : rongálását. : Sugár István ★ Az Egri Háziipari Szövetke­zet további új részleggel gaz­dagodik a népművészeti, em­lék- és ajándéktárgy készítő­vel. Már évek óta nem volt ki­elégítő a helyi jellegű emlék- és ajándéktárgyak minősége és választéka. A városi tanács még a múlt esztendő során végrehajtó bizottsági határoza­tot hozott arra vonatkozóan, hogy 1961. január 1-től a város területén kizárólag csak szak- zsüri által minősített tárgyak kerülhetnek forgalomba, a Háziipari Szövetkezet most be­vonta a városban működő há­rom emléktárgy készítő kisipa­rost az új részlegébe, akik hoz­zákezdtek a minősített tárgyak szériagyártásához, hogy az ide­genforgalmi szezon folyamán már kellő számban és válasz­tékban álljanak a városunkat meglátogató idegenek rendel­kezésére az oly kelendő olcsóbb mütyürkék és értékesebb em­léktárgyak. ★ Eger város szép utcaképének elcsúfításában jelentős szerepe van annak a sokféle fajta, tar­ka színű és mindenfelé elhelye­zett hirdetőtábláknak, melye­ket a legkülönbözőbb kereske­delmi vállalatok és művelődési szervek helyeznek él a város legexponáltabb pontjain. A Gárdonyi Gimnázium előtt, a Pedagógiai Főiskola sarkán, a Bajrsy-Zsilinszky utcában, a Széchenyi utca során, a Markhót utcai hídnál és ki tudná még felsorol,.i azt a sok helyet, melyet megtöltenek Eger Város Tanácsa a napok­ban közölte, hogy a folyó év során mely lakóházaknak ter­vezi homlokzati tatarozását. A tervezet 18 házat sorol fel: Szé­chenyi u. 2., 8., 10., 12., 28., 38., 40., Kossuth Lajos utca 4. és 6., Dobó tér 1. és 11. számú épüle­tek, Dobó utca 3., Marx Károly utca 2., Alkotmány utca 1., Bródy Sándor utca 6. és 8., Tárkányi u. 3. és Kacsapart 14. számú lakóépületek. Mint látható, a műszaki osz­tály továbbra is folytatja a már jól bevált, úgynevezett sortatarozás módszerét, amely­nek a révén egész utcák szület­nek újjá, öltenek új köntöst, megőrizve a leggondosabban az egyes műemlék- és műem- lékjellegű épületek megfelelő stílusát. ★ Ha már a lakóházak tataro­zásánál tartunk, nem hagyhat­juk említés nélkül azt az egri árnyat, súlyos fogyatékosságot, hogy a nagyforgalmú utcák számos háza mellett esős idő­ben szinte lehetetlen közleked­ni, mert a járókelők nyakába jéghideg zuhanyként ömlik az esőcsatornák vize, ugyanis igen jelentős számban tönkrement, elrozsdásodott, kilyukadt az ereszek alatt futó esőcsatomá- zat. Van, ahol a függőlegesen lefutó rész van kilyukadva és a békésen arra haladó járókelőt huncutul oldalba spricceli a víz. Véleményünk szerint sür­gősen foglalkoznia kell az ille­tékeseknek ezzel a kérdéssel — múlhatatlanul el kell végezni a javításokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom