Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-04 / 54. szám

1961. március 4... szombat NEPCJSAG 8 Tihamér = Eger Budája?... A VÁROSNÉZÉS, városkép- látás rendszerint valamely ma­gasabb pontról vízszintes, ho­rizontális: mélységben csak a geológusok vizsgálódnak, akik vizet, gázt, vagy egyebet ke­resnek a város életének min­dennapos szükségletére. Vagy régészek turkálnak a századok rakta ősi halmokon, megelőző kultúrákat keresve. Az emberi társadalmakat is vizsgálják ■mélységben (vertikálisan) a társadalomkutatók, bölcsészek, filozófusok, de a vizsgálódás­nak ez a fajtája távol esik tárgykörünktől, most más a mondanivalónk; A „városnézés” egy város ^felülről” való megtekintése, a látóhatártól látóhatárig ^majd minden ember vágya gyönyö­rűsége. Persze ahhoz, hogy egy vá­ros /horizontálisan szemlélhető legyen, ahhoz megfelelő adott­ságok szükségesek. Míg pél­dául fővárosunk, Budapest, horizontálisan több nézőpont­ból is szemlélhető: a Gellért­hegyről, a budai hegyekből és a gödöllői dombokról, addig az alföldi városokat, így pél­dául Debrecent, nem tudjuk horizontálisan szemlélni. A nyugati határszélen, a Kisal­föld szögletében fekvő Sopront is csak a „Bécsi-domb”-ról és a kövérekről szemlélhetjük. EGER VAROS „mélyvölgyi” fekvése ilyen szempontból igen kedvezőnek mondható, hiszen mi, egriek, a szélrózsa minden irányából gyönyörködhetünk városunk panorámájában. így az Almagyarról, a Dónátról, a Hajdúhegyről, a Galagonyásról éppúgy, mint a kerecsendi dombokról és nem utolsósor­ban Tihamérről. Eger híres „Kőporosáról”, ahonnét nagy­szerű rálátási lehetőség kínál­kozik városunkra. A várost nézni akármelyik nézőpontból gyönyörködtető, szép és érdekes, hiszen mindig más és más városképet ka­punk, mindig egyet és mégis mást, szebbnél szebbet. De úgy hiszem, hogy vala­mennyi között is a legszebb panorámát Tihamár tudja nyújtani. Lehet, hogy aki gya­korta látja onnan a várost, an­nak fel sem tűnik az innen látható városkép szépsége, de aki először látja, az a vala­mennyi felsorolt látószögből látott városkép közül ezt fog­ja a legmeglepőbbnek, a leg- gyönyörköd^etőbbnek tartani. És valóban... És mégis? Ki törődött valaha is Tiha- mérral? Hiszen történél mérő? is csak nagyon keveset, alig valamit tudunk. Szinte csak annyit, hogy 1574-ben még la­kosokat foglalt magában, mint Almagyar és Kócs falvak, amelyek beépültek a Makiári útba, sőt az „Egri Káptalan­nak 1730-ban kelt ellentmon­dása megvagyon, hogy Alma­gyar, Tihamér és Kócs, mint appertimentiák, valamely bir­tokhoz ne kapcsoltassanak.” Ez azonban már csak a múlt történelme. Az újabb történel­met mi csináljuk, és eljön az ideje annak, amikor tervezőink majd megtervezik, sőt be is építik a tihaméri hegyeket, dombokat nagyszerű villaépü­letekkel és függőteraszos ker­tekkel. A SAS ÜT 'kiépítésével, a vágóhíd áthelyezésével, vala­mint az eger—putnoki vasút­vonal itt elterülő deltájában megépülő teherpályaudvarral és sok-sok, erre a területre ké­szülő gyártelepüléssel majd megnő Tihamér jelentősége és mint ahogyan beépült villaso­rokkal Pécsett a Mecsek és Sopronban a Lővérek, úgy el­jön az idő, amikor beépül Eger egyik legszebb panorámáját biztosító városrésze, a Tihamér is: Eger — Budája. Okos Miklós Véget árt a hevesi járás tsz-pérttitkárainak hárem és félnapos értekezlete A hevesi járás tsz-párttitká- rai három és félnapos érte­kezletet tartottak az elmúlt napokban. A párttikárok ré­szére előadást tartott Dorkó József elvtárs, a megyei párt- bizottság agit.-prop. osztályá­nak vezetője, Tamás László elvtárs, a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályá­nak vezetője, Tóth Sándor elvtárs, a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. Sallós Gyula, a járási párt­bizottság titkára; a pártellen­őrzés problémáiról beszélt, Prokai Gábor, a Nemzeti Bank hevesi fiókjának vezetője pe­dig a beruházásokkal, s a hi­telekkel kapcsolatosan tartott előadást. A termelőszövetkezetek tit­kárai beszámoltak a saját munkaterületükön tapasztal­takról, és annak a vélemé­nyüknek adtak kifejezést, hogy a tanfolyam valameny- nyiük számára hasznos és eredményes voifc A legendás harangtorony sorsa A veronai Santa Croce ká­polna harangtornyát is kikezd­te az idő vasfoga. Az évszáza­dok óta fennálló műemlék egy szép napon nagy robajjal ösz- szeomlott. A Santa Croce ká­polnában van Júlia síremléke; a néphágyomány azt tartja, hogy Shakespeare halhatatian szerelmesei, a veronai Romeo és Júlia ebben a kis templom­ban tartották titkos esküvőjü­ket. A kápolnában levő kriptát évenként több ezer külföldi tu­rista keresi fel és csodálja meg. Fut ball-múzeum anglSában A Hitchin Town-l amatőr futballklub elhatározta, hegy múzeumot létesít a labdarúgás „ereklyéiből”. A klub gyűjteményének egyik legbecsesebb darabja az a nagy összegről szóló csekk, melyet annak idején a Chelseá együttes fizetett Tommy Law- ton híres angol kapus átigazo­lásáért. A gyűjteményben őr­zik Stanley Matthews első fut- ballcipőit is. Hitchin Town fel­hívást intézett az összes bél­és külföldi labdarúgó-szurko­lókhoz, hogy egészítsék ki a létesítendő múzeumot értékes futball-emlékekkel. Nemzetközi bélyegkiállítás nyílik Budapesten 1961 őszén Budapesten ke­rül sor a bélyeggyűjtők nagy, nemzetközi seregszemléjére, a „Budapest, 1961” nemzetközi bélyegkiállítás keretében. A kiállítást a F. I. P. kongresszu­sának határozata alapján a Magyar Bélyeggyűjtők Orszá­gos Szövetsége — MABÉOSZ — rendezi a magyar kormánv támogatásával. A kiállítás fővédnöke: dr. Münnich Ferenc, a Miniszter- tanács elnöke, védnökei: Apró Antal, a Minisztertanács elnö­kének első helyettese és Kossá István, közlekedés- és posta­ügyi miniszter. A kiállítás Budapesten, a városligeti Műcsarnokban és a többi kiállítási teremben érté­kes, változatos anyaggal kerül megrendezésre. A bélyegkiál­lítás rendezésének két célja van: az egyik, hogy a bélyeg- gyűjtők bemutassák egymás­nak, hogy ki, mit és hogyan gyűjt, milyen mértékben tud­ta összegyűjteni az általa mű­velt gyűjtési terület bélyegeit. Ezen keresztül kívánják a gyűjtök bemutatni eredményei­ket gyűjtőtársaiknak. A kiállítás másik célja: be­mutatni a nagyközönség szá­mára, hogy mit nyújt a filaté- lia, megismertetni a bélyeg­gyűjtéssel nem foglalkozó em­berekkel a bélyeggyűjtés szép­ségeit. A kiállítás rendező bizott­ságának már eddig több mint 100 külföldi, valamint kökéi 100 belföldi kiállító jelentette be részvételét. Bélapátfalván tíz újítás két hónap alatt A Bélapátfalvi Cementgyár­ban január és február hónap­ban 10 újítást nyújtottak be. Lényegesnek és nagy jelentősé­gűnek tartják Müller Gábor és Bárdos László új típusú pán­célcsavar nélküli falazó páncél alkalmazására vonatkozó ja­vaslatát. Barta Kálmán egyma­ga három újítást nyújtott be az idén. De a többi javaslat Is mind egy-egy problémát igyek­szik megoldani. Gazdaságosab­bá, olcsóbbá akarják tenni a termelést. Ha a javaslatok felülvizsgá­lata és az elfogadott újítások alkalmazása is ilyen jó ütem­ben haladna, akkor biztosabb lenne az Idei tervfeladatok tel­jesítése. Hogyan lehet eredményes munkát végezni faiun ? Három-négy évvel ezelőtt úgy beszéltek Nagyvisnyóról, mint a járás egyik legelmara­dottabb falujáról. Itt nem le­hetett beszélni sem szervezett munkáról, sem kultúr- és sportmunkáról. Nem volt könyvtár, nem volt mozi. Először a pedagógusokhoz fordultunk, akik áldozatkész munkával segítettek a szerve­zésben, a kultúrmunka meg­indításában, a sport fellendí­tésében. A kezdet nagyon ne­héz volt, de célhoz értünk. Megalakult a kultúrcsoport, amely minden évben szerepelt és részt vett a Hámán Kató kulturális seregszemlén, ame­lyen jó eredménnyel végzett, a második és a harmadik he­lyezést érte el. A sportmunka terén is jó eredményekről számolhatunk be. A tanács új sportpályát adott az ifjúságnak, s míg 1956-ban 28 sportoló volt, ma már 57 van. A járási szparta- kiádon, valamint az olimpiai jelvényszerző versenyen az el­ső helyezést értük el. Ma már a labdarú szakosztályon kívül négy szakosztály működik.­A művelődés terén is nagy lépést tettünk előre. Van a községnek könyvtára, mozija, televíziója, most épül egy kor­szerű kultúrház,1 amely min­den igényt kielégít majd a A GYÖNGYÖSI Járási Ta­nács legutóbb tartott ülése Marlcó József könyvtár- vezető tájékoztatója alapján a járási könyvtár elmúlt évi munkájának értékelését végez­te el. A beszámoló nagyon sok értékes és érdekes adatot tar­talmaz, amik önkéntelenül felvetnek bennünk néhány gondolatot. A számok a következőket mondják: az elmúlt évben 1922 kötettel, 46 462 forint értékben növekedett a helyi könyvállo­mány. Jelenleg 11844 kötet, 214 946 forint értékben találha­tó a könyvtárban. A dia-filmek száma meghaladja a 15 000-et, értékük pedig majdnem 20 000 forint. Egy olvasó átlag 24 könyvet kölcsönzött. Legmaga­sabb forgalmat a szépirodalmi művek érték el, mintegy 33 Ö00 szépirodalmi könyvet olvastak' a könyvtár tagjai. Különösen nagy az érdeklődés a mai té­májú magyar irodalmi művek iránt. Ezek a könyvek az ösz- szes forgalomnak 33 százalékát érik el. A könyvtár olvasóinak száma 2370, amiből munkás és paraszt összesen 647. Az általá­nos iskolás korú olvasók a lét­szám 23 százalékát teszik ki. Az ifjúsági könyvek kölcsön­zésével kapcsolatban szeretné a könyvtár megvalósítani a külön ifjúsági könyvtár-részle­get. Ehhez a párt és a tanács segítségét kéri. MIÉRT VAN szükség erre a megoldásra? Ha nincs külön ifjúsági könyvtár-részleg, a fiatal­korúak olyan könyvekhez is hozzájuthatnak, ami még élet-’ koruk miatt nekik nem meg­felelő. Az óvatos kérdésre: mi­ért akarják éppen ezt a köny­vet elvinni, könnyű a válasz: szüleik bízták meg őket. Hiába kételkedik a kőlcsőn­letéti könyvtárakat a községi tanácsok kezelésébe adják át. A járási tanács VB határoza­ta alapján az elmúlt évben a községi tanácsok lakosonként egy forinttal támogatták a könyvtárakat. Markazon és Domoszlón megfelelő helyisé­get biztosítottak a könyvtár ré­szére, Ludason a régi tanács­házán kapott helyet a könyv­tár, míg az elhelyezéssel Nagy- fügeden és Detken mutatkoz­nak nehézségek. Az adatok azt igazolják, hogy a műveltség fokozódásá­val együtt emelkedik az em­berek érdeklődése a könyvek iránt'. Ezt az érdeklődést a já­rási könyvtár igyekszik kielé­gíteni és olyan környezetet te­remteni a könyvtárakban, hogy ott kellemesen, otthono­san érezhessék magukat az ol­vasók. Tanácsszerveink általá­ban támogatják a könyvtáros munkáját. Üj feladatként a jó mezőgazdasági szakkönyvek terjesztése jelentkezik. A régi. elavult mezőgazdasági szak­könyveket minél rövidebb idő alatt ki kell cserélni. Tsz-pa- rasztjaink szívesen veszik kéz­be a jó szakkönyveket, hiszen a nagyüzemi gazdálkodás na­gyobb szakképzettséget igényel és tételez fel. Az általános mű­veltségnek a könyvek útján való terjesztése mellett tehát a legfontosabb feladat a mező- gazdasági szakismereteket nyújtó, modern művek szá­mának emelése. A JÁRÁSI tanács VB tegna­pi ülése arra a törekvésre adott példát, hogy a gazdasági szükségletek kielégítése mel­lett a lakosság kulturális igé­nyeit is a tőlünk telhető leg­nagyobb mértékben igyek­szünk kielégíteni. G. Molnár F. szórakozás és a kultúra terén. Mielőtt az építkezést meg­kezdték volna, a tanács felszó­lította az ifjúságot, hogy se­gítse annak mielőbbi befeje­zését. Az első napon 43 fiatal vett részt a társadalmi .munkában Nem volt különbség a szelle­mi, vagy fizikai dolgozók kö­zött, a pedagógus éppúgy hordta a követ, mint a gépla­katos ifjúmunkás. A tanács­elnök is úgy dolgozott, mint a bányászfiatal, a párttitkár együtt ásta a földet a KIS7- titkárral. S az eredmény? — Az sem maradt él, már telő alatt van a kultúrház és a belső munkálatokat végzik. Ez az eredménye tehát a közös munkának. Ha minden faluban így dolgoznának a vezetők és á fiatalok közösen, nem maradna el az eredmény sem, amely hozzásegíti a köz­ség dolgozóit a* tanuláshoz, a szórakozáshoz, a művelő­déshez. Báli Antal Főzőtanfolyam Szealdomonlioson Az ősz folyamán lett terme­lőszövetkezeti község a hét­száz lakosú falu, Szentdomon­kos. Az asszonyok és lányok a nőtanács segítségét kérték, hogy egy harminc órás sütő- .főzőtanfolyamot szervezzenek. Ebből ötven órás tanfolyam lett, ahol 25 nő tanult. A tan­folyamon a szaktanácsokon kívül a nőtanács elnöke világ­nézeti előadásokat is tartott. A tanfolyamon megtanulták a tápláló, változatos és gazda­ságos ételek elkészítését s egy közös vacsorát is rendeztek, amelyre meghívták a hozzá­tartozóikat és a község veze­tőit. Rozgonyi Imre a Nagyobb gondot kutak tisztántartásira Államunk egyik legfőbb tö­rekvése, hogy a dolgozók egészségét védje, s ennek ér­dekében mindenhol megteszi, a szükséges intézkedést. Így volt ez a mi falunkban, Eger- baktán is, ahol a nyitott kuta­kat átcserélték artézi kutak­kal. Egyről azonban az illeté­kesek megfeledkeztek, hogy ezeket időközönként tisztítani is kell, sőt, javítani is, mert pillanatnyilag több a rossz kút, mint a jó. Ezúton kérjük az illetékeseket, hogy nagyobb gondot fordítsanak a közku- tak tisztántartására, karban­tartására. Fehér József né Fél évi Nem sok ez kicsit? tagjának álláspontját. Hogy miért? Nos, annyi igaz, hogy Szikora- Sándor — ahogyan kollégái is elmondták — kicsit még darabos, nyers ember, nem mindenkor gondolja meg kijelentéseit, de az már kevés­bé, hogy „magánéletében” ba­jok vannak, mint ahogyan ezt egyesek hangoztatják. Nem le­het tudni, hogy miért lenne baj az, fia egy fiatal pedagógus udvarol, legfeljebb csak az le­het a baj, ha mindenféle szó­beszédnek hitelt adnak — min­den különösebb meggyőződés nélkül — éppen azok, akiknek egy kicsit hivatalból is fel kel­lene lépniök — a szóbeszédek ellen. Különben is a pártba való felvételt nem szubjektív okok, hanem a rátermettség, a becsü­letesség, a néphez való hűség és nem utolsósorban a taggyű­lés plénuma dönti el. Senkinek sincs joga, hogy a taggyűlés határozatával ellentétes állás­pontot gyakoroljon, még ke­vésbé ahhoz, hogy egy felsőbb pártszerv döntését húzza-ha- lassza, már ami a gyakorlati megvalósítását illeti. A párton belül nemcsak demokrácia van, de centralizmus is, mind­kettő egyformán kötelező min­den kommunista számára, le­gyen bármilyen beosztásban a párt, vagy az államélet külön­böző területein. Szikora Sándor ügyében nem tanúsított kellő alaposságot az átányi pártszervezet vezetősé­ge. Feltétlenül szükséges, hogy ebből az esetből levonják a kellő tanulságot és végrehajt­sák a taggyűlés és a járási párt- bizottság határozatát. Ha a fia­tal pedagógus magatartása ez­után is kisebb, vagy nagyobb kifogás alá esik, ha modorában továbbra is tapasztalható olyan sértő vonás, amely sem KISZ- titkárhoz, sem egy pedagógus­hoz nem méltó, még kevésbé a ■párt egy tagjelőlijéhez, beszél­jenek vele többször — tagje­lölttel ez amúgyis is kötelessé­ge a kommunistáknak — ne­veljék, bírálják, akár kemé­nyen is — hibáinak arányában. Bízunk benne, hogy az átá­nyi kommunisták, a falu veze­tői, akik már annyiszor bebizo­nyították, hogy méltók a falu bizalmára, hogy nemcsak akar­nak, de tudnak is tenni, csele­kedni — ezután- is méltók ma­radnak saját maguk alkotta hagyományaikhoz. Gyurkó Géza . elkövetett hibát most a fiatal pedagógusra szeretnék, vagy legalább is szerették volna há­rítani. A taggyűlés még 1960 augusztusában vette fel Sziko­ra Sándort tagjai sorába. Gaj­dos tanácselnök szerint, aki a pártvezetőség tagja, s egyik ajánlója volt, az a kérelem el­veszett a járási pártbizottsá­gon. — Itt nem veszhet el sem­mi... De különben is, nézze meg az elvtárs, itt a felvételi kérelem — méltatlankodik Ko­vács Flóriánná, a járási bizott­ság nyilvántartás-vezetője és teljes joggal. Mert a felvételi kérelem kiállításának dátuma augusztus 16., beérkezésének ideje: december 8. Augusztus­tól decemberig nem jutott el az „elveszett” felvételi kérelem tíz kilométerre, Hevesre! Jó, mégis elveszett — ez az álláspontja a tanácselnöknek, s Kovács elvtársnak, a párttit­kárnak is. De mit tettek ez­után? Nos, állítólag kiállítottak még égy kérelmet — de nem ez került a járási bizottságra! — és november 8-án került újra taggyűlés elé, illetőleg ezzel a dátummal került még így is egyhónapi késéssel a járási bi­zottságra Szikora Sándor tag-' jelölt felvétele. A pártbizottság február elsején fogadta el, de a tagjelöltkönyvet mindmáig még mindig nem kapta meg az, akit illet, a községi alapszerv, a járási bizottság'döntése alap­ján. — Gondolkodtunk, hogy ki­adjuk-e? — teszi ezt a meg­jegyzést a tanácselnök, kifejez­ve ezzel a vezetőség néhány Már fél esztendeje is elmúlt, hogy Átány község KISZ-tit- kára, Szikora Sándor fiatal pe­dagógus beadta tagjelöltfelvé­teli kérelmét a helybeli Kos­suth Termelőszövetkezet párt- szervezeténél. Amikor e soro­kat írjuk, a naptár már már­cius elejét mutatja, lassan itt a tavasz — de Szikora Sándor KISZ-titkár lényegében még most sem tudja — legalább is hivatalosan nem —, hogy a ta­valy augusztusában beadott tagjelöltfelvételi kérelmének mi lett a sorsa. Nem akarunk most nagy sza­vakat hangoztatni, kioktatni a falu kommunista vezetőit, mit jelent általában minden ember sorsa, ügye, s mit jelent külö­nösen a pártépítés, egy fiatal, tettrekész pedagógus munkája a párton, az alapszervezeten belül. Minden bizonnyal, ha valamiféle szemináriumon ve­tődne fel ez a kérdés, vagy elő­adást kellene tartani erről — kitűnően elmóndanák vala­mennyien: a párttitkár, a köz­ségi tanácselnök, vagy éppen a községi csúcstitkár is. Az elvek gyakorlati átülteté­sében azonban — ebben az esetben feltétlenül! — baj van, s most, amikor érzik, most, amikor már a járási KISZ-bi- zottság nézni, sőt a pártbizott­ság vizsgálni is kezdte: mi az oka ennek a felelőtlenségnek, hát nem éppen korrekt módon reagáltak; erre az átányi elv­társak. E sorok írója beszélt többek között a tsz pártt it kará­val, a községi tanács elnökével és másokkal is. Ezek a beszél­getések lényegében egy dolgot igazoltak: a falu vezetői által ző, a könyvet nem tarthatja vissza. Miután a könyvtárláto­gatók számának tekintélyes hányada a fiatalkorúak közül kerül ki, feltétlenül szükséges­sé válik az ifjúsági könyvtár­részleg működtetése. A beszámoló szól arról is, hogy az elmúlt évben irodal­mi estet, és az ünnepi könyv­hét alkalmával író-olvasó ta­lálkozót szervezett a könyv­tár. Városunkban megjelent Dobozi Imre, az írószövetség főtitkára és Szabó Pál Kos- suth-díjas író. Egyik rendezvény sem je­lentett látogatottság szempont­jából nagy sikert. Vajon mi volt az oka? Általában ma már nagy érdeklődés kíséri az ilyen találkozókat, különösen abban az esetben, ha üzemi dolgozókat hívnak meg erre a találkozóra. Nagyon sok olva­só ember él közöttünk, akik­nek tekintélyes része saját könyvtárral is rendelkezik. Az íróval, a művésszel való ta­lálkozás mindig különleges élményt jelent, ami vonzza az embereket. ÖRVENDETES az a tény. hogy a letéti könyvtárak ré­szére az elmúlt évben 23 000 forint értékű könyvet vásárol­tak. A letéti könyvtárak álta­lában jól működnek. A mező- gazdaság irodalom propagálá­sa területén a vécsi könyvtár jó munkája mellett szép ered­ményeket ért el a viszneki, a visontai, a gyöngyöshalászi, a gyöngyöspatai és a domoszlói könyvtár. A járás területén 45 esetben rendeztek könyvismer­tetést. A húsz letéti könyvtárnak majdnem hatezer olvasója van és alig valamivel kevesebb, mint 90 ezer kötetet kölcsönöz­tek. Ebben az évben az összes A járási könyvtár munkáját értékelte a Gyöngyösi Járási Tanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom