Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-30 / 76. szám

NÉPOJS AG 1961. március 30., esi törtök t? ífer ^t^főnympolc ® Magyarország és a második világháború A púpos fagyi Bár hideg „böjti szél” teke­reg a fák között, a gyerekek már a cukrászdák ajtajára ki­akasztott táblát figyelik: Fagy­lalt kapható! Az egri Tejpresszóban ezen a hétfő délutánon csodálatos­képpen nem annyira a gyere­kek, mint a felnőttek kértek egymás után fagylaltot. Egyre ritkábban hangzott a rendelők felől a röviditalok és a kávé óhaja, annál több fagylalt fo­gyott. Hamar megtaláltuk a nyitját! Az üzletvezető elra­katta a bádogkinézetű köcsö­göket, helyette karcsú, áttet­sző talpas poharakba rakatta a jéghideg gömböket, majd rendkívül ízléses, hófehér tej­színkúpokat nyomtak rá az ügyes kezű asszonyok. Mit tesz a tálalás!? (á) — AZ ELMÚLT évben fo­kozódott a termelőszövetke­zetekben a gépállomási gépi munka igénybevétele, sőt ma már a termelőszövetkezetek saját traktorállománya 284 darabra növekedett. — A TIT MŰVÉSZETI szak­osztálya kedden délután tar­totta ülését, ahol az elmúlt 3 év munkáját vitatták meg. Ha­tározatot hoztak, hogy a jövő­ben főleg falvakban, terme­lőszövetkezetekben tartanak képzőművészeti és zenei elő­adásokat. — KEDDEN végrehajtó bi­zottsági ülést tartott a kom­lói községi tanács. Az ülésen a tavaszi mezőgazdasági mun'-ák jelenlegi állását vizs­gálták meg. — BALT rendez április 2-án a füzesabonyi Nőtanács, a községi kultúr otthonban. A következő napon a kultúrott­hon rendez húsvéti bált. — A HEVES megyei Ta­nács 1961. évi költségvetési terve 24 millió 800 ezer forin­tos beruházási keretet irányo­zott elő lakásépítés céljaira. — A RÓZSASZENTMÁRTO- N1 kultúrotthon színjátszói húsvétkor mutatják be „Éljen ez egyenlőség” című Eötvös- vigjátékot. — MEGYÉNK termelőszö­vetkezeteinek tiszta vagyona — amit nem terhel semmi­féle kötelezettség! — 344 mil­lió forint. — „TÁNCOLÓ ifjúság” cím­mel a füzesabonyi kultúrott- honban április 8-án mutatja be műsorát az egri városi mű­velődési ház kamarabalett- együttese. . Hatvan város anyaköny véből Születtek: Kaszás Tibor, Tóth József Zoltán, Kelemen Margit, Berta Gyula, Bata Erzsébet, őszi Katalin, Futó Erzsébet, Zólyomi Katalin, Kocsis Ferenc Albert, Bakos Erika, Kozma Mária, Dajkó Péter József, Fain Erzsébet Mária, Katona Erika, Balogh Tibor, Kádas Győző József, Palya Mária Mag­dolna, Bagi Miklós. Házosságot kötöttek: Szalmás! László—Ughy Zsuzsanna, Lázár Mihály—Konkoly Erzsébet. Meghaltak: özv. Papp Pálné (Szabó Borbála), Takács Irén, Si­mon Ferencné (Tomsa Elvira), özv. Teliér Miklósné (Gólya Veronika), özv. Paraszt Jánosné (Mester Ju­lianna), özv. Pontér Pálné (Kovács Rozália), Szabó József, Marosvári Mihály, Papp Ferenc, Mészáros Imréné (Czeglédi Mária), Lőrincz József László. EGRI VÖRÖS CSILLAG Házasodni akarunk EGRI BRÓDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Kenyér, szerelem, Andalúzia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kolostor titka HATVANI VÖRÖS CSILLAG A darvak dala HATVANI KOSSUTH Különös kirándulás HEVES Nincs előadás PÉTERVASÁRA Nincs előadás FÜZESABONY A próba folytatódik tnuaora : Egerben este 7 órakor: FÜREDI KOMÉDIÁSOK (Bianco-bérlet) A TITKOS, BIZALMAS dip­lomáciai iratok tanulmányozá­sa mindig izgalmas, mert a so­rok mögött bepillantást nye­rünk az események mögé, fel­ismerjük azok rugóit és össze­függéseit. A régen várt kötetet a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársai állí­tották össze a levéltárak leg­titkosabb iratainak, okmányai­nak gondos válogatása után. A kötet, titkos diplomáciai irato­kon kívül néhány érdekes sze­melvényt nyújt a háborús fő­bűnösök nürnbergi perének hi­vatalos jegyzőkönyvéből is. ezenkívül pedig a magyar kor­mány tevékenységére vonatko­zó jegyzőkönyvi szemelvények teszik teljessé az anyagot. A könyv célja az, hogy — pótol­va a sok éves hiányt — feltárja azokat az okokat, melyek ha­zánkat a II. világháborúban be­töltött szégyenletes szerepéhez vezették. A kötet kilenc, jól tagolt fe­jezetbe osztja a hatalmas anya­got. 178 titkos okmány és irat sorakozik a fejezetek tartal­mában. AZ ELSŐ FEJEZETBEN ol­vassuk Gömbös Gyula minisz­terelnök Berlinbe küldött uta­sítását, — minden más orszá­got megelőzve, — hogy fejez­ze ki a magyar követ, az ak­kor melegében kancellári szék­be ült Hitler előtt, a magyar kormány legteljesebb rokon- szén vét és egyetértését az új fasiszta német kormány iránt. Mikor pedig megindult az olaszok rablóháborúja Abesz- színia ellen, nyomban száll a gömbösi parancs a római atta­sénak: ......amint az olaszok át­lé pik az etióp határt, jelent­kezzék a Ducénél szolidaritási és bajtársi együttműködésün­ket tolmácsolva.” Amikor Hit­ler fenevadjai megrohanták a független Ausztriát, Szabó fő­konzul jelenti, hogy ......han­go ztattam, hogy Magyarország csak egy politikát folytathat: a fokozott barátság politikáját Németországgal szemben.” A második fejezet a mün­cheni konferencia és az úgy­nevezett első bécsi döntés hát­teréről rántja le a leplet. Lát­hatjuk Kánya Kálmán és Csá- ky külügyminiszterek „politi­kai játék”-át a csehekkel, szlo­vákokkal, kárpátaljaiakkal és a lengyelekkel. Közli az okmánygyűjtemény a legtitkosabb hitleri utasítást 1938. májusából, amikor Hitler így ír: „Megmásíthatatlan el­határozásom, hogy Csehszlová­kiát belátható időn belül ka­tonai akcióval szétzúzom ...” Magyarország részvételét Cseh­szlovákia szétdarabolásában 31 okmány ismerteti. Amikor szó­ba kerül az országnak az an- tikommintern paktumhoz való csatlakozása, a szovjet külügyi népbiztos kijelenti a magyar követnek: ......Oroszországnak se mmiféle vitás kérdései nem állnak fenn Magyarországgal szemben és a szovjet Magyar- ország érdekei ellen soha és sehol item lépett fel.” De azért a szovjetellenes uszítás tovább folyt. AZ EGYIK LEGIZGALMA­SABB fejezet a második világ­háború kirobbanására és Ma­gyarországi kapcsolataira vo­natkozik. A Harmadik Biroda­lom elhatározta már a Len­gyelország ellen indítandó ak­ciót, amikor 1939. júliusában Csáky így nyilatkozik: „A ma­gyar kormány elhatározott cél­ja, hogy tengelybarátságát mindent kizáró módon kézzel­foghatóan bizonyítsa.” A há­borúba aktívan belépni inga­dozó magyar politikusok új- jabb koncot kívánnak a „Fel­vidék” és „Kárpátalja” után Hitlertől. így hát a második bécsi döntésben, melynek kö­rülményeit az V. fejezet vilá­gítja meg, újabb területeket „adományoz” a Führer Horthy- nak. Természetesen a germán terjeszkedés egyik célpontja a Balkán. Katonai alakulataik részére átvonulást kérnek Te- lekyéktől, a szoros barátság alapján, holott éppen előzőleg kötött „örök barátsági” szerző­dést Jugoszláviával a magyar kormány. Most már nincs kiút a kétkulacsos játékból: vála­szolni kell, de Teleky inkább gyáván az ólmot választja. Fényképmásolatban közli a kö­tet Teleky búcsúlevelét Hor- thyhoz: „Szószegők lettünk — gyávaságból, ... az örökbéke szerződéssel szemben. A nem­zet érzi és mi odadobtuk be­csületét. A gazemberek oldalá­ra álltunk ... Hullarablók le­szünk! a legpocsékabb nem­zet ...” A KŐVETKEZŐ LÉPÉS mór Magyarország hadbalépése a Szovjetunió ellen, melyet a VII. fejezet világít meg a ma­ga meztelen valóságában. Eb­ben a politikai játékban már egyre jobban kezd előtérbe nyomulni Sztójay Döme, Horthy berlini követe. Mint tudjuk, 1941. június 22-én haj­nalban rohanta meg a hitleri barbarizmus a szovjet népet, de bemutatja az okmánygyűj­teményt Hitlernek még 1940 decemberében kelt titkos uta­sítását is, a hírhedt „Barba- rossa-terv”-et, a Szovjetunió elleni támadás előkészítésére. Molotov külügyminiszter a magyar követnek megígérte, hogy semlegessége esetén se­gítségére lesz Magyarország­nak, de a német repülők által ledobott kassai bombák hatása alatt Bárdossy és klikkje mégis megindította végzetes háborúját a Szovjetunió ellen. A kassai repülőtér parancsno­ka maga tett jelentést arról, hogy a bombázó gépek néme­tek voltak. Bárdossy megfe­nyegette a repülőtér parancs­nokát, hogy „ha nem akar kel­lemetlen helyzetbe kerülni, akkor erről hallgatnia kell. Ezt a repülőtér parancsnoka Bárdossy perében elő is adta és Bárdossy szemébe mondta. A magyar vezérkar „jól tájé­kozottságát” mi sem bizonyít­ja jobban, mint Werth Henrik vezérkari főnök 1941 nyarán kelt emlékirata: „Oroszország­gal szemben éppoly gyors si­llerekre számíthatunk, mint eddig. Ekkor pedig Magyaror­szág részvétele is igen rövid ideig fog tartani, olyannyira, hogy néhány hét múlva a mozgósított magyar haderő fokozatos leszerelésére számít­hatunk, úgyhogy a bevonul­tatott tartalékosok a leszerelés után még az aratásra is haza­térhetnek”. Bizony ez nem így történt és a következőkben okmányos ízelítőt kapunk Kállay kétkulacsos politikájá­ról, amely azonban nem jár­hatott természetszerűen siker­rel és a kötet utolsó fejezete az országnak német megszál­lásra vonatkozó iratanyaggal illusztrálja az úri Magyaror­szág teljes politikai csődjét. Az izgalmas olvasmány lap­jain feltárulnak azok a sötét napok, amikor Horthyék át­játszottak a hatalmat a szélső- jobboldali Nyilasoknak. Olvas­hatjuk Ribbentropnak, a nürn­bergi bíróság perében mon­dott tanúvallomását, amely elejét veszi, hogy bárki fia is menteni próbálja Horthyék politikáját ,t... ők (értsd alat­ta Horthyékat) voltak az el­sők, akik kérték, hogy csatla­kozhassanak a háromhatalmi paktumhoz. A magyarok kér­ték elsőnek, hogy csatlakoz­hassanak ... amikor az orosz háború kitqrt, ők kérték, hogy részt vehessenek az orosz had­járatban, így tehát ők teljesen hajlandók voltak segíteni és a németek oldalára állni és jó ideig velük menni, minthogy mi nem kértük őket erre. Ez tőlük indult ki. Én jól emlék­szem erre...” AZ OKMÁNYGYÜJTEMÉNY időszerűsége kétségen felül áll. Eredeti okmányokon ke­resztül tekinthetünk a letűnt borzalmakkal teli korszak po­litikai manőverei és népárulő politikája mögé. Érdekfeszítő a kötet azoknak, akik e kort átélték — de azoknak is, akik azt csak a történelem lapjai­ról ismerik. Sugár István 1961. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK: IZIDOR 210 évvel ezelőtt, 1751-ben e napon született RICHARD SHE­RIDAN, ír származású angol író. Társadalmi és erkölcskritikai vígjátékai a jellemkomédia jellegzetes alkotásai (Rágalom isko- Iája). 130 évvel ezelőtt, 1831-ben e napon született TÖTH KÁLMÁN költő. Népdalszerű versei révén a Petőfit követő kor legnépsze­rűbb költője lett. Irt vígjátékokat (A király házasodik), élclapot szerkesztett (Bolond Miska) és ő indította meg az első szépiro­dalmi napilapot (Fővárosi lapok). 50 évvel ezelőtt, 1910-ben halt meg SZÉKELY BERTALAN festő, történeti festészetünk legnagyobb mestere (Dobozy és hit- < vese, Egri nők, Zrínyi kirohanása). Kitűnő portrékat, allegóri- j kus műveket festett, később a nagyszabású freskók egész soro- ] zatát alkotta. (Képzőművészeti főiskola, az Opera freskóit). Szé- 1 kely Bertalan 1835-ben született. $ ,Sárkányvér” és „ördögtrágya kapható néhány nyugatnémet üzletben M Johann Kruse, hamburgi pedagó­gus, aki kimerítő tanulmányokat végzett a boszor­kánymesterség és fekete mágia elő­fordulásáról ko­runkban, kijelen­tette, hogy Nyu- gat-Németország- ban máig is vagy tízezer ember fog­lalkozik efféle ve­szedelmes babo­nákkal. Kruse egy teológusok és tu­dósok részvételé­vel megtartott hamburgi konfe­rencián elmondot­ta, hogy Nyugat- Németországban máig is vannak „üzletek”, ahol olyan különös kel­lékeket lehet be­szerezni, mint pl. „sárkányvér", vagy „ördögtrágya”. A boszorkányokban való hit nemcsak falvakban fordul elő. Néhány évvel ezelőtt Hamburg­ban letelepedett egy bányász, aki­ről széles körben elterjedt, hogy va­rázslatos receptjei­vel meg tudja szüntetni a „go­nosz ' szellemek” befolyását. A bá­nyász „kezelésé­hez?’ olyan prakti­kák tartoznak, mint például vér­rel bemázolt pa- papírszeletkék, amelyeket nyitott sírba kell bedob­ni. Kruse a konfe­rencián számos példát hozott fel olyan emberekről, akiket korunkban N yugat-N émetor- szág különböző területein boszor­kányoknak minő­sítettek, kizártak a társadalomból, sőt esetenként súlyo­san fenyegették testi épségét. Mint mondotta, nem­egyszer előfordul, hogyha egy pa­rasztembernek, tönkremegy az arató-kom bájnja, ezt a balesetet a „boszorkányok’* titkos működésé• nek tulajdonítja. FILM: Két fiatal kalandos, vidám történetét meséli el a Háza­sodni akarunk című olasz film. Főszereplői Toto és Fabrizi. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be már­cius 30-tól április 5-ig. *ttaiiiiiiitaiiiiiiiiiiiiiiaiii]iiiia!iiiiatiiiiiu»i>iiiiiiiiiiiiiiiiiuntiiiBiiiiiiiiiiiaiiiiiaiiiiiiuitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir«ii«!iiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiia laiiaiia^BiianaiiaiirTnmaiiBiiBiiaiiauBiiBiiaiiBiiaiif.iaiiaiiaiiaiiiiiaiiaiiaJiaiiiiiaiiiiiaiiiiiiiiiuinain'iiiiiiifuinaiiiiiiiiBiiiiiiiiiiia Házasodni akarunk mm A frankfurti ügyészség 20 ezer márka jutalmat ígér an­nak, aki felfedi dr. Josef Man­gele náci háborús bűnös rej­tekhelyét. Úgy látszik, az utóbbi időben Nyugat-Né- metországban is némileg szi­gorúbbak a háborús bűnösök­kel, akik közül, sokkal több átvészelte az elmúlt 15 évet, mintsem hinnénk. Az utóbbi néhány hónapban több hábo­rús bűnöst bíróság elé állítot­tak, és most a nyilvánosság joggal csodálkozik: miért hagyták őket mindeddig sza­badon járkálni a becsületes emberek között. Különösen Richard Beernek, az auschwitzi gyűjtőtábor főparancsnokának letartóztatása keltett feltű­nést. Bismarck herceg birto­kán élt álnéven, mint favágó. A tárgyalást nagy érdeklődés­sel várják. Az újabb magatar­tásra úgy látszik Eichmann esete is hatott, aki fölött most készülnek ítélkezni Jeruzsá­lemben — s talán a félelem, hogy Eichmann beárulja majd életben maradt, rejtőzködő kollégáit. Az auschwitzi főorvos életútja Dr. Mengele 1911. március 16-án született. Tanulmányait a bécsi, bonni és a müncheni orvostudományi egyetemen végezte. Münchenben állam­Hol rejtőzik dr. Mengele? Buenos Aires fényűző villanegyedében élt Húszezer márka jutalom a nyomravezetőnek vizsgázott 1936-ban, Frank­furtban doktorált 1938-ban. Itt belépett a fajtisztasági inté­zetbe és szorgalmasan készült rettenetes hivatására. Ez a ná­ci intézet számos szakembert nevelt a faj „megtisztítására”. Mengele még mint egyetemi hallgató belépett a náci párt­ba, és 1938-ban az SS-be. A háború első éveiben a Viking SS-hadosztályban szolgált, 1943-ban pedig az auschwitzi „egészségház” igazgatója lett. A háború végéig ebben a ieg- rettenetesebb náci gyűjtőtá­borban működött, rendkívül sikeresen: a neve hírhedté vált. Báránnyá vedlett Németország összeomlása után dr. Mengele, Adolf Eich- mannal együtt, a szövetsége­sek táborába került, de akár­csak Eichmann, ő is álnév mögé rejtőzött, s később meg­szökött. Nem tudni, hogy ez­után Németországban maradt- e, vagy azonnal külföldre me­nekült. 1949-ben mindenesetre Argentínában volt Mint Gre­gorio Gregori szerzetes jelent­kezett itt és évekig nyugalma­san éldegélt. 1958 szeptemberében a há­borús gonosztevők nemzetközi hivatala — amely éppen Auschwitzban székel — köz­zétette teljes okiratát. Ennek alapján aztán dr. Mengele el­len is kiadták az elfogató pa­rancsot, s a bonni kormány felkérte Argentínát, hogy szolgáltaissa ki. Sajnos, ?»z ar­gentin kormány nem sietett eleget tenni a kérésnek. A múlt év közepe táján szá­mos európai lap írt Mengelé- ről és argentínai életéről. Az égjük milánói lap közölte: „Dr. Mengele Argentínában él Gregorio Gregori név alatt. Csak a nevét változtatta meg, más személyi adatait nem. Még a születési évét sem. Ki­léte egyáltalán nem volt titok a Peron-rezsim hívei előtt. Szívesen látták őt, akárcsak Eichmannt, Galandát és más náci vezetőket.’* Mengele gazdag volt, kénye­lemben élt, látogatta az argen­tínai német köröket. Több vil­lája is volt Buenos Airesben. Felesége és kisfia például kü­lön villában élt. Biztonságban érezte magát Dr. Mengele-Gregori nem dicsekedhetett auschwitzi vi­selt dolgaival, de nem titkolta, hogy nácista. Egyébként hova­tartozását kapcsolataival és ba­ráti körével is kimutatta. Tö­kéletes biztonságban érezte magát. Nem nagyon izgult, amikor megtudta, hogy elfoga­tási parancsot adtak ki ellene és amikor a nyugatnémet kor­mány kiadatását követelte. .Tisztában volt azzal, hogy az ilyen kérelmeket a peronisták nem teljesítik. Legrosszabb esetben az ügy végigzarándo­kol a bürokrácia útvesztőin, s miközben jó pénzért sokan hajlandók elsikkasztani vagy kijátszani. És végül, ha a kor­mány elfogatná is, ott van az argentin igazságszolgáltatás, amely arról ismeretes, hogy szeret ellenkezni saját kormá­nyával. Mengele tehát nyu­godtan aludt kényelmes villá­jában, Buenos Aires egyik leg­szebb negyedében. Az Eichmann-eset után, ta­valy július 20-án az argentin rendőrség végre „tudomásul vette” a nyugatnémet kormány egykori kérelmét. Végre haj­landók lettek volna letartóz­tatni dr. Mengelét. De ekkor már késő volt, a gonosztevő megszökött. Lehet, hogy maga a rendőrség értesítette a ve­szélyről. Anne Frank is tanúskodik Az argentin lapok is foglal­koztak az esettel és azt állítot­ták, hogy Brazíliába menekült. Ott viszont közleményt adtak ki, hogy hozzájuk nem érkezett semmiféle Gregori. Aztán ta­lálgatták, hogy valahol Chilé­ben rejtőzik, de állítólag ott sincs. Vannak, akik úgy vélik, hogy el sem kellett hagynia Buenos Airest. Mi sem köny- nyebb, mint egy ilyen ötmillió lakosú városban nyomtalanul eltűnni, különösen, ha valaki­nek jó kapcsolatai vannak. Nyugat-Németország 20 000 márkát ígér annak, aki felfedi és segít elfogni dr. Mengelét. Ez már nem jelentéktelen do­log, még ennek a rettenetes fehérköpenyes gonosztevőnek sem. Akadhat valaki Argentí­nában, akit csábít ez az ösz- szeg. Még egy adat dr. Mengeléről. Ha kézre kerül, a bíróság fe­lelősségre vonja Anne Frank haláláért is, akinek naplója szintén súlyos vádirat ellene.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom