Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-16 / 40. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. február 16., csütörtök onyvfespo Hóesés Néhány napja, hogy nagy pelyhekben megeredt a hó. Percről percre vastagodott a hótakaró, nem volt hideg, már a sártól sem kellett félni. Szép látvány volt! De azért már elszoktunk a téltől. Igaz, a meteorológusok jó előre jelezték, mégis meglepődtünk. — Szóval váratlanul jött! — Megeredt! A fene egye meg — dohogta a buszon egy negyven év körüli tekintélyes asszonyság. — Éppen a lányom születésnapján. Várhatott volna még. — Valóban — gondoltam magamban — várhatott volna még egy-két napot. Mondjuk: az én születésnapomig. Augusztus 17-ig. — k — — A TAKARÉKOSSÁGI mozgalomban a megye középiskolái között a hatvani gimnázium vezet. A 840 tanulóra átlagban 40 forint megtakarítás jut. A mozgalom eredményeit hetenként értékelik és a győztes osztályt megjutalmazza az iskola igazgatója. — EGERBEN, az Egészségház utcában 15 lakásos öröklakást építenek. A Heves megyei ffrinácsi Tervező Iroda kapta a feladatot, hogy modern, kényelmes és szép lakásokat tervezzen. — BUDAPESTI kirándulást terveznek a zagyvaszántói KISZ színjátszó csoport tagjai, akik a faluban és a környékbeli kultúrotthonok- ban nagy sikerrel mutatták be Rozov Felnőnek a gyerekek című színdarabját. — A GYÖNGYÖSI MÁV Váltó- és Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál az egyengető gépek mellett eddig sima órabérben dolgoztak az emberek. Nemrég pontrendszeres teljesítménybérezésre tértek át. Az ösztönző bérezési forma három fő munkaerőmegtakarítást eredményezett és jobban halad a munka. — BOLDOG község híres népi együttese felújítja a Boldog! lakodalmas című táncjátékot. Műsorukkal fellépnek a Hámán Kató kulturális seregszemlén is. — MEGKEZDŐDÖTT a tavaszi vetőmagvak kiszállítása B megye termelőszövetkezeteibe. Az elmúlt hét végéig a tervezett harmincnyolc vagon tavaszi búzavetőmagból húsz vagonnyi, s az igényelt kilenc vagon tavaszi árpavetőmagból 12 vagonnyi érkezett meg a tsz-ekbe. A zab- és kukoricavetőmag igénylése most folyik, s ezek szállítása is rövidesen megkezdődik. — MEZŐ GAZDASÁGI könyvismertetést és előadásokat tartanak ebben a hónapban Eeséden, Heréden és Kerekharaszton. Elsősorban az ezekben a községekben hagyományos növénytermesztéssel foglalkoznak majd az előadások. — NAGY ESEMÉNY volt február 13-án, hétfőn, Horton. Az eddig külön működő két termelőszövetkezet tagsága úgy határozott, hogy a jövőben Scözösen végeznek minden munkát. Egyesítették tehát a Haladás és a Petőfi termelőszövetkezeteket, s a két tsz tagsága a jövőben egy tsz-ben dolgozik, amely a Petőfi nevet vette fel. Peter Jilemnicky Győzelmes bukás Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, 1960 A szlovák szocialista realizmus nagy mesterének első művét kapja kézihez az olvasó. A Töretlen föld, Egy szem cukor, Iránytű, a Garam menti krónika írójának indulását mutatja meg az 1929-ben megjelent Győzelmes bukás. örülhetünk ennek a regénynek, amely a szlovák nép — szomszédaink — életét tárja elénk. Kiszuca vidékére visz bennünket az író, ahol „nemzedék nemzedék után jő, hogy az irtványok kövét kenyérré változtassa. Kemény emberek nőnek fel a köveken — s ez a két erő, melyek között örök küzdelem folyik, s egyik sem adja meg magát a másiknak.” Minden tavasz győzelem, minden ősz — bukás. De győzelmes bukás, mert benne rejlik az új tavasz győzelme. A háborúból hazatérő Maty- kó sorsa, tragédiája tárul elénk. Saját boldogságának akar kovácsa lenni Kiszucá- ban. az eldugott, irtványos, kö 40 ves falucskában. Mert valamit beleojtottak a háborúban: „Mindenkinek megjött az esze. Aszerint, hogy milyen jó szeme volt. Hogy mennyit látott. Én pedig sokat láttam... Szeretnék már én is egy kicsit nyugodtan élni, tudja, szabadon, parancs nélkül.” Valóban sokat látott: ütötte az urakat a vörösgárdában, látta menekülni a fehéreket, szemtanúja volt a győztes proletárforradalomnak. Nem kommunista Horony Matyej, de olyan ember, aki sokat látott a világban, nem akar többé az urak szolgája lenni. Csak boldog ember! S boldogsága a szerelem és a termő, viruló föld, amelyen magának dolgozik. Boldog tervezgetése bukással végződik: apja gazdagabb feleséget akar fiának, ő maga meggyilkolja szerelmét, épülő kunyhóját — boldogságának fészkét — elragadja a kegyetlen vihar. Felcsillan a jobb sors reménye: Oroszországba A TECHNIKA DIADALA MUSZA DZSALIL FILM: vándorolhatna, de szülőföldjét nem hagyja el, ahol irtotta a fenyőt, ásta a követ, véresre szaggatta tenyerét, mert jön még ott is boldogabb jövő. Reménykedik. Elbukó, de újra felkelő, megsebzett szívének melegével simogatja, becézi a földet: teremj! Hozz győzelmet, boldogságot! Zsenge hajtás dugja ki fejét, s noha gyenge, de jövőre kalászba szökken, s világosságot hoz a reménytelen kiszucai éjszakába. A regény szaggatott cselekményvezetésében a szlovák balladák hatását érezzük. Nem hiába nevezte az író életrajzírója — Juraj Spitzer — e művet „kiszucai balladának”. Az eldugott völgyekben meghúzódó szlovák falvak keménykezű munkásainak balladája ez a regény! A magyar olvasó, aki kézbe veszi Jilemnicky művét, közelállónak érzi ezt a sorsot. A szenvedő, boldogságot kereső tájékozatlanság felcsillanó reményével a magyar nép sorsát is jellemzi. Szomszédaink küzdelmes élete ez, de a miénk is. A mesterségesen szított nemzetiségi ellentéteken túl, ugyanazon életsors áll mögöttünk: küzdelem az urak éllen, küzdelem a nép boldogságáért. Erre vall a Győzelmes bukás, a szlovák szocialista széppróza első, de jelentős alkotásai közé tartozó regény. Ezért üdvözölhetjük örömmel a Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadó értékes, magyarnyelvű kiadványát. Nagy Sándor m ti sora : Egerben délután 3 órakor: DALOL A TAVASZ (Arany-bérlet, középiskolás) Este 7 órakor: DALOL A TAVASZ (Kisfaludy-bérlet) Recsken este 7 órakor: Dulszka asszony erkölcse \AAM/V'^W^VWVWWWVW^W^W^^'^V^^\VWWWV\VVWWVá\VV'WWA'V\VWVWVVWW\MáMAM/WVW\AMA/VVVWiMAAAAAA/WVSMAAA(V\AáV\AAWVMAAMAAAÁÁAMAAA^A^A 1961. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK: JULIANNA 55 évvel ezelőtt, 1906 februárjában született MUSZA DZSALIL szovjetr tatár költő, a Szovjetunió hőse. Első költeményét (Megyünk!) a Komszomolnak ajánlotta. 1931-ben fejezte be a moszkvai egyetemet, 1939—1941-ben a szovjet-tatár író- szövetség titkára volt. Részt vett a Magy Honvédő Háborúban és súlyosan sebesülve fogságba esett; majd koncentrációs táborba került; Az itteni földalatti mozgalomban való részvétele miatt a spandaui katonai börtönben halálra ítélték; Művei a költő forró hazaszeretét fejezik ki a szocialista haza iránt (Dalaim, a fogságban írt Moabiti füzet, Ne higgy!) Halála után (1957-ben) Lenin-díjjal tüntették ki; 130 évvel ezelőtt, 1831. február 16-án született N Y I K O L A J LESZKOV orosz író, Turgenyev után a legjobb novellaíró, a prózairodalom mestere. Műveiben a kispolgárok (Halhatatlan golován; ördögűzés) és a papság (A klérus) életét realista ábrázolással festi; 50 éve, 1911-ben e napon halt meg ANTONIO FOGAZARRO olasz költő és regényíró. Műveiben két világnézet harca: a materializmus és az idealizmus közti vetélkedés vonul végig (Kis emberek régi világa, A 6zent). Magyarul Miranda című verses regénye. valamint Malombra és Leila című regényei jelentek meg. 65 éve, 1896-ban e napon született ANDRE BRETON francia költő, az álmok, látomások és a külvilág összeolvasztására törekvő modern irányzat, a Szürrealizmus elindítója. 25 éve, 1936-ban, Spanyolországban e napon megtartott parla* menti választásokon a baloldali Népfront győzött. A bíró Olasz - spanyol film Nagyon érdekes mondanivalójú, pozitív társadalmi kri- tikájú, modern lélektani filmdráma, amelyet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutat be február 16-tól 22-ig. HORVÓTP JÓZSEF: « • •«•••••••••••••••• • • • * • Wátéé&r m ,\V..t.V..V..V.V.V.V..V..V.»V. EGRI VÖRÖS CSILLAG Kenyér, szerelem, Andalúzia (széles) EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN A bíró GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Dr. Faustot elvitte az ördög HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szép Lurette HATVANI KOSSUTH Diplomácia, ó! HEVES Nincs előadás HEtervAsAra Nincs előadás FÜZESABONY Hosszú az út hazáig EGRI BÉKE Bövidnadrágos ember (40) Szerencsés kapva kapott az ajánlaton: — Jó. Remélem, Júlia elvállalja. — Okvetlenül. Hát akkor gyerünk, Giziké, fizetek! Felpéczy már várta őket. A bemutatkozásnál éles, átható tekintettel vette szemügyre Szerencsést. Bárdolatlan fickónak látszik — állapította meg —, de nem tesz semmit. Fő, hogy temérdek pénze van. Felpéczy a tettek embere volt. Nem teketóriázott, nyomban a tárgyra tért. A tanácskozás azonban Bottlik és Felpéczy között folyt. Szerencsés hallgatagon ült. Apósa az egész ügyletet már tüzetesen előkészítette. De a beszélgetésből az is világossá lett Szerencsés előtt, hogy apósa igen nagy tekintély abban az üzleti alvilágban, amelyről még mindig nem tudott magának teljes képet alkotni; De annyit már értett, hogy ez az alvilág létezik. Érdekes, Felpéczy, akárcsak apósa, úgy tesz, mintha csupán valami történelmi rövidzárlat keletkezett volna, amely átmenetileg gátolja valamelyest az üzleti élet normális rendjét, de amely hamarosan el is múlik, s minden a rendes mederbe terelődik megint. És milyen biz- tbsak a dolgukban! Egy szemernyi kétségük sincs, hogy nemsokára fordul a kocka és megint birtokukba vehetik vagyonukat. Az üzletek lebonyolításának módja teljesen megfelel a viszonyoknak, de a lényeg ugyanaz. Apósa most már megbizonyosodott az aranykészlet létezése felől, s az ő garanciájára a business alvilág elismeri őt gazdag tőkésnek, akit átmenetileg megfosztottak tőkéjétől. Azon már nem is csodálkozott, hogy Felpéczy hajlandó papíron megvenni az arany egy töredékét. Hiszen apósa elmesélte neki, hogy Weinberger, a dúsgazdag textiliparos, mielőtt kivándorolt volna, szabályszerűen eladta államosított üzemét Vladár Bélának, aki e percben ugyan a lábát se teheti be abba a gyárba, de azért a business alvilágban senki sem vitatja el tulajdonjogát a volt Weinberger-üzem- re. Sőt, dicsérik az eszét, mert olcsón vette a gyárat a kényszerhelyzetbe jutott Weinber- gertől. Ha egy ilyen üzlet létrejöhet, miért is ne venne Felpéczy az ő aranyából? A tárgyalásból, amely a füle hallatára folyt, Szerencsés keveset értett. Ám az világos volt, hogy Bottlik nyélbeütötte az üzletet. Végül Bottlik előhúzott a zsebéből egy összehajtogatott írást: — Tehát akkor írásban is perfektuáljuk, igaz, uraim? Tessék, az én aláírásom már rajta van és Turner úr kézjegye is, mint tanú, ő is aláírta. — Mi ez? — kérdezte Szerencsés. — Formaság. Egy kontraktus. Jogász nyelven lekörmölve minden, amiről itt szó volt. Tessék, írd alá. Szerencsés elővette töltőtollát. Gyorsan átfutotta a szerződést, de alig értett valamit annak jogászi tolvajnyelvéből. Felpéczy gondosan eltette az írást, majd bocsánatot kért és kiment a szobából. Bottlik jókedvű volt. Barátságosan megveregette a ve je vállát: — Minden rendben, bará- tocskám. Felpéczy egy aktatáskával tért vissza. A táskát átadta Szerencsésnek. — Tessék, uram. A táskát majd alkalmasint visszakapom. Hetvenezer forint. A továbbiakban majd úgy, amint megbeszéltük, felesége őnagy- ságával bonyolítjuk le; ★ Júlia asszony holtfáradtan roskadt le egy székbe: — Tyűh, micsoda mozgalmas nap volt! — mesélte élénken hadarva Szerencsésnek. — De mindent elintéztem. Ide figyelj. Jövő héten csütörtökön költözünk; — Rendben van, megkapjuk a vállalati kocsit — bólintott Szerencsés. — Fütyülök a vállalati kocsira. Megrendeltem a fuvart és kész. — Az nem úgy van, Júlia! Gondolkozz! Mindenki a vállalati kocsival költözködik, mert az olcsó. Ha én nem veszem igénybe, mit gondolnak? — Ez igaz — hagyta helyben Júlia. — Jó, akkor ez a te gondod. Jaj, el ne felejtsem, a szabó üzent, hogy holnap délután mehetsz próbálni. Képzeld, mind a két öltönyt egyszerre megvarrja. — Nem kellett volna! — legyintett kelletlenül Szerencsés. — Mindig túlzol, Júlia. Egyáltalán, nekem nem tetszenek ezek a túlzások. Hidd el, nagyon sokat kellene adnunk a szerénység látszatára! — Értem, értem, de hát nem járhatsz tovább ebben a rongyban; — Miért rongy ez? Még egészen jó ez a ruha. — Ugyan, szivecském, ne kicsinyeskedj. Várj, megmutatom, mit vettem neked. A szekrényből kiemelt egy darab finom szövetet. Szerencsésnek tátva maradt a szája. — Ez igen — mondta —, de ez aztán ráér. Majd jövőre. — Nem, nem, ezt még megvarratom neked. Jő, nem keíl viselned a gyárban, ez legyen egy alkalmi ünneplő. Hát nem örülsz, te vén mackó? Mi? Lehajolt és egy gyöngéd csókot lehelt Szerencsés homlokára. Ezzel le is vette a lábáról a férjét. De mostanában mindig így történik ez náluk: Júlia tervez, Júlia végez, Szerencsés ellenkezik, aztán nem ellenkezik. Tudomásul vette, hogy élete új mederben folydogál, hanyatt feküdt a habokon és bódultán úszik, amerre viszi a víz; Júlia démoni erővel uralkodik az életén. S ezt a démoni erőt az aranytól kölcsönzi. Szerencsés pedig abbahagyta a viaskodást azzal a kínzó gondolattal, hogy az arany uralkodik rajta. Hadd uralkodjék, ez a végzete, ezzel szemben tehetetlen. Volt idő, amikor az arany őrjöngő szeszélye oly mélyre taszította, hogy onnét csak csodával határos módon emelkedhetett fel megint. Most pedig? Mintlua ezek a démo ni erők felre,pí- tették volnt) a magasba. Niem, nincs ereje ellenkezésre. Az arany és Júlia jóvoltá- * ból Szén esés pompás körülmények köí u- tott. Először is semmiféle .z- üggyel nincs dolga. Júlia gára vállalta, és az öreg Bottlik segítségével szépen «1 is igazítja ezeket az ügyeket. Tény, hogy ennek az ördöngős asszonynak bőven van pénze.- Keze alatt életre kelt a holl vagyon. (Folytatjuk*