Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-14 / 38. szám
2 NfiPOJS AG 1961. február 14., kedd A marxizmus—lenimzmus alkotó fejlesztésének új szakasza IV/l a öt éve, 1956. február 14-én, moszkvai idő szerint délelőtt tíz órakor, a Kreml Palotában megnyílt az SZKP XX. kongresszusa. A szovjet nép, a szovjet kommunisták, az egész nemzetközi munkásmozgalom és a haladás minden képviselője élénk érdeklődéssel kísérte a kongresszus történelmi jelentőségű tanácskozását, amelynek eredményeként olyan határozatok születtek, amelyek a marxizmus—leninizmus alkotó fejlesztésének új szakaszát jelezték. A kongresszus mélyrehatóan elemezte a második világháború utáni nemzetközi helyzetet, a Szovjetunió belső helyzetét, a Szovjetunió Kommunista Pártjának tevékenységét, az egész szovjet népet a kommunizmus felépítéséért folyó további harc nagyszerű tervével fegyverezte fel, új távlatokat nyitott a munkásosztály valamennyi pártjának az újabb háborús veszély elhárításáért, a dolgozók érdekeiért való közös akciói előtt. Öt év telt el az SZKP XX. kongresszusa óta. Az elmúlt évek bebizonyították: a Szovjetunió biztosan halad tovább a kommunizmushoz vezető lenini úton, még erősebb lett, nemzetközi tekintélye a békének, és a népek barátságának megszilárdításáért vívott harca során még jobban megnövekedett. A XX. kongresszus feltárta azokat a — személyi kultusz hatására jelentkező — gátló tényezőket, amelyek a szovjet gazdaság fejlődését fékezték, következetes szilárdsággal szállt szembe és szétzúzta azokat a jobb és baloldali nézeteket, amelyek veszélyeztették a lenini politika érvényesülését. Megerősítette a kongresszus azt a lenini tételt, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztése nélkül nem lehet biztosítani a könnyűipar fellendülését, a mezőgazdaság termelőerőinek a fejlődését, és e nélkül a szovjet haza fegyvertelennek bizonyulna a kapitalista környezettel szemben. Ezért a XX. kongresszus nagy gondot fordított a gépgyártás, a vas- és acéltermelés, a vil- lamosenergia-termelés, a szénbányászat és a nehézipar más ágazatainak fellendítésére, — ezt tükrözték a kongresszus irányelvei a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló hatodik ötéves tervhez, ínéiul tűzte ki a kongresz- szus a lakosság közszükségleti cikkekkel való fokozottabb ellátottságát és határozatában rögzítette: 1960- ban a szovjet ipar háromszor annyi közszükségleti cikket gyártson, mint 1950-ben. Mint ismeretes, ezt a határozatot határidő előtt végrehajtották. Döntés született a mezőgazda- sági termelés gyorsabb ütemű növelésére is, s a határozatok teljesítése döntő mértékben járult hozzá a lakosság életkörülményeinek javulásához és reális alapot teremtett a XXI. kongresszus által jóváhagyott hétéves népgazdaság fejlesztési terv megvalósításához, a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtéséhez. A hétéves tervből két év telt el és a két év eredményei azt bizonyítják, hogy a szovjet nép pártja és kormánya vezetésével sikeresen teljesíti a tervben előírtakat. A szocialista ipar — különösen a nyersvas, az acél, a gáz, a cement, a villany és diesel-mozdonyok, stb. — termelése lényegesen gyorsabb ütemben növekszik a tervezettnél. Ugyanez a helyzet sok fogyasztási cikknél is. Ismeretes, hogy a hétéves terv folyamán évente átlagosan 8,6 százalékos növekedését tervezték a bruttó ipari termelésnek. Az első két évben az átlagos növekedés 11 százalék volt, a két év együttes növekedése végeredményben több mint 22 százalékot tesz ki. Ez azt jelenti, hogyha az ipar jelenlegi ütemét tartja, hat év alatt teljesíti hétéves tervét. Növeli ennek jelentőségét, hogy ugyanakkor a tervezettnél kedvezőbben növekszik a munka termelékenysége és csökken az önköltség. A z utóbbi években erőtel- jesen fellendült a mező- gazdaság is és a kedvezőtlen Időjárás ellenére is fokozódó ütemben növekszenek egyes termékféleségek hozamai. A Szovjetunió gazdaságának szakadatlan növekedése kihat a szovjet nép életének minden területére. 1960-ban újabb, nagy sikereket ért el a szovjet tudomány és technika. Bővült, és korszerűbbé vált a közoktatás, egészségvédelem, nagy arányban folyik az iskolák, kórházak és gyermekintézmények építése. Különösen nagy méreteket öltött a lakásépítés. 1960-ban csupán a városokban és a városi típusú lakótelepeken összesen százmillió négyzetméter alapterületű lakás épül. A szocialista Szovjetunió a gazdasági virágzás jegyében köszönti a XX. kongresszus évfordulóját. Szüntelenül, gyors ütemben halad előre és termelőerői mindinkább megközelítik azt a fokot, amelyen az anyagi javak bősége minden tekintetben rendelkezésére áll a szovjet embernek, és a kapitalizmussal szembeni békés gazdasági versenyben egyre nagyobb előnyre tesz szert. A kongresszus óta eltelt ** időszak azt is megmutatta, milyen nagy erőt jelentenek a kongresszus határozatai a nemzetközi kommunista mozgalom és általában a munkásmozgalom szempontjából, a haladó erőknek a világbéke megszilárdításáért vívott harca szempontjából. A kongresszus olyan nagy fontosságú elvi, elméleti tételei, mint a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése, a háborúk elhárításának a lehetősége napjainkban, és a szocializmusba való átmenet formáinak különbözősége az egyes országokban, jótékony hatással voltak a nemzetközi helyzetre, előmozdították a feszültség enyhítését, erősítették mindazon erők akcióegységét, amelyek a békéért és a demokráciáért küzdenek, előmozdítják a szocialista világrend- szer állásainak további megszilárdítását. A kommunista és munkáspártok 1957. évi Nyilatkozata és Békefelhívása, valamint az 1960 novemberi Nyilatkozat és Békekiáltvány megerősítette azokat a tételeket, elméleti kérdéseket, amelyet a XX. kongresszus hirdetett meg. Az SZKP XX. kongresszusának megállapítása szerint korunk legfontosabb jellegzetessége az, hogy a szocializmus világrendszerré vált. A szocializmus fejlődésének és megszilárdításának legnehezebb szakasza mögöttünk van. S ma, öt évvel a XX. kongresszus után, amikor a szocializmus zászlaja alatt az emberiség több mint egyharmada építi az új életet és a szocializmus eszméje a tőkés országokban is meghódítják sok-sok millió ember gondolkodását, és óriási hatást gyakoroltak és gyakorolnak a gyarmati rendszer minden formája ellen küzdő ázsiai, afrikai, latin-amerikai népekre, hozzátehetjük: korunk fő jellegzetessége, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. Az emberi társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányvonalát és fő sajátosságait korunkban a szocialista világ- rendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakításáért harcolnak. Az imperializmus semmiféle erőlködése nem állíthatja meg a történelem előrehaladását. Létrejöttek a szocializmus további döntő győzelmének szilárd előfeltételei. „A szocializmus teljes győzelmét nem lehet feltartóztatni!” — mondja ki az 1960 novemberi Nyilatkozat. A XX. kongresszus a bé- kés egymás mellett élésről szóló lenini elvet ismét előtérbe állította, sőt, tovább fejlesztette. Leninnek az volt a véleménye — és ez az akkori történelmi helyzetben, amikor a Szovjetunió egyedüli szocialista ország volt, helyes megállapítás volt —, hogy a kapitalizmus és a szocializmus békés egymás mellett élése átmeneti jellegű, s azt kapitalista intervenciós kísérletek, háború váltja fel. A II. világháború után azonban az erők a szocializmus javára tolódtak el, a békés egymás mellett élés elve új módon került előtérbe. Kialakult a szocialista tábor, a szocialista országok egész rendszere, s ez az erő a világbéke fenntartásának fő erejévé vált. A béke erői ma már nemcsak erkölcsi, politikai súlyúkat szegezhetik szembe a háborús gyújtogatókkal, hanem hatalmas anyagi, katonai erőt jelentenek. Ez a tábor már a XX. kongresszus idején is a világ termelésének körülbelül 30 százalékát, lakossága pedig a világ össznépességének több mint 35 százalékát adta. Erősíti a béke táborát, hogy a II. világháború óta függetlenné vált gyarmati népek aktívan harcolnak a békéért, növekedett, szervezetté vált a békemozgalom. Ezért jutott arra a következtetésre a XX. kongresszus: most már a békés egymás mellett élés időszakát nem követi szükségszerűen új világháború. Ma már az „együttélésnek nemcsak rövidebb, vagy hosz- szabb távlatra van perspektívája, hanem kedvező feltételek mellett ez az együttélés mindaddig fenntartható, amíg a szocialista forradalom nem győz az egész világon, vagy legalább is az erőviszonyok any- nyira el nem tolódnak a szocializmus és a béke javára, hogy a világháború veszélye teljes egészében eltűnik”. Ez az új momentum, amellyel az SZKP XX. kongresszusa a békés egymás mellett élésről szóló lenini elvet gazdagította. A XX. kongresszus megszilárdította az egyetemes békét és a társadalmi haladást. Üjabb szakaszt jelentett a szocializmus fejlődésében és a békés egymás mellett élésért való harcban, amely Lenin idejében kezdődött, a későbbi években folytatódott, s ma egyre hatékonyabbá és sikeresebbé válik. A történelem a XX. kong- resszus határozatainak, elméleti tételeinek helyességét az elmúlt öt év alatt bebizonyította, s nemcsak gazdagította, de erősítette is a szocializmusért harcoló munka-mozgalmat. Papp János Hogyan indították el a nyolcadik szputnyikról a Venus-rakétát Rakétatechnikai és híradástechnikai világrekord Nagy Ernő nyilatkozata — Nagy Ernő, a MTESZ Központi asztronautikai szakosztályának titkára, a Venus-rakéta felbocsátásával kapcsolatosan a következőket mondotta el a Magyar Távirati Iroda munkatársának: A Venus-rakéta indítása technikai szempontból az űrkutatásban eddig megvalósított legnehezebb feladat. Előbb a nyolcadik szputnyikot juttatták tovább, majd magát a Venus- rakétát. A nyolcadik szputnyik pályájának részletei egyelőre még nem ismeretesek, feltételezhető azonban, hogy a korábbi szovjet szputnyikokhoz hasonló jellegű, tehát főleg hasonló hajlásszögű pályán haladhatott. Erről a pályáról kellett azután a Venus-rakétát oly módon elindítani, hogy fel- gyorsulásának végére egyrészt a Föld—Venus közös pályasíkba kerüljön, másrészt sebessége el is érje a kívánt értéket. Ez a kettős feladat csak úgy valósítható meg, ha a Venus- rakéta repülés közben való indításának időpontját nemcsak a lehető legnagyobb pontossággal előre megválasztják, hanem ha a rakéta a számításoknak megfelelően, késedelem nélkül, rögtön be is gyújt és végrehajtja az előírt programot. A kísérlet sikere azt bizonyítja, hogy ezt a rendkívül nehéz feladatot a szovjet rakétatechnikusoknak sikerült meg- oldaniok. — Az ilyen, kétlépcsős indítás esetén, amelynél mindegyik lépcsőben egy-egy több- fokozatú rakéta van, minden következő fokozatnak örökölnie kell az előző fokozatok ösz- szesített sebességét, hogy az utolsó fokozat a meghatározott pályán a kívánt sebességet elérje. Ezúttal is így kellett tenni. Nem lehetett szó arról, hogy a Föld körül keringő mesterséges holdról a Venus-rakéta például oldalirányban induljon el. Ha arra gondolunk, hogy a szputnyik keringése során pályájának ellentétes oldalán ugyanilyen nagyságú, de éppen ellentétes irányú sebességgel halad, beláthatjuk, mennyire fontos volt az indítás pontos helyének, a pálya megfelelő pontjának kiválasztása és megtartása. Csakis így vált lehetségessé, hogy a Venus-rakéta végül is a tervezésnél kiválasztott, aránylag nagy sebességet érte el. — A kísérlet célja valószínűleg az, hogy a rakétát a Venus közvetlen közelségébe juttassák el. Ezt a közvetlen közelséget a csillagászok a bolygó vonzási szférájának nevezik, ami a Venus esetében körülbelül 600 000 kilométer sugarú gömb. Ha a rakéta ebbe a gömbbe eljut, akkor pályáját a Venus jelentős mértékben módosítani fogja, s közben a rakéta a Venus-szal kapcsolatos néhány fizikai és égi mechanikai mérést végezhet el. — A kísérlet sikere szempontjából rendkívül fontos a híradástechnikai berendezések kifogástalan működése. A korábbi szovjet űrkutatási kísérletektől eltérően most a lehető legrövidebb hullámhosz- szat választották, a 922 mega- hercet, vagyis a 32,5 centiméteres hullámhosszot. Ez már erősen a mikrohullámú tartományba esik, míg az összes előző szovjet és amerikai űrkísérletekben ultrarövid hullámú berendezésekkel dolgoztak. A mikrohullámok terjedési tulajdonságai sok szempontból lehetővé teszik a rakéta helyzetének pontosabb megállapítását is, márpedig éppen ez a kísérlet egyik célja. Ugyanakkor ilyen kis hullámhosszon, rendkívül szűk frekvenciasávban, kisebb energiával is óriási távolságokat lehet áthidalni. A rakéta indításának körülményeit eleve úgy választották meg, hogy a Föld, a rakéta és a Venus-bolygó a továbbiak során egészen addig, amíg a rakéta eljut a Venusig, egymáshoz egyre közelebb kerülnek, tehát a rakéta rádiójeleinek vételi körülményei nem rosszabbodnak majd lényegesen. így remélhető, hogy több tízmillió kilométeren keresztül sikerül fenntartani azt az összeköttetést, ami feltétlenül világrekordot jelent a rádiózás eddigi történetében — fejezte be nyilatkozatát Nagy Ernő, a MTESZ központi asztronautikai szakosztályának titkára. (MTI) A szovjet űrrakéta célpontja: a Venus (MTI) A Venus az ég legfényesebb „csillaga” — bár, mint a Nap többi bolygójának, saját fénye a Venusnak nincs, csupán a Nap világítja meg, tehát tudományos értelemben nem számít csillagnak. A magyar nép esthajnalA szovjet tudomány új sikere — moszkvai jelentés MOSZKVA (MTI): Hétfőn reggel egész Moszkva, az egész Szovjetunió, a szovjet tudomány új, kimagasló sikerének, a Venus felé elindított űrállomás sikeres felbocsátásának hatása alatt állott. A moszkvai rádió már a kora reggeli óráktól kezdve állandóan közvetítette a szovjet társadalom legkülönbözőbb rétegei képviselőinek nyilatkozatait. Az űrrakéta felbocsátása volt téma hétfőn reggel mindenütt: a moszkvai metro lépcsőin, és a trolibuszokon, az üzemekben, a hivatalokban, a gyárak öltözőiben. A Pravda ünnepi köntösbe öltözve jelentette be a világraszóló eseményt: a lap első oldalán hatalmas rajz vonul vé- gik — munkásalak emeli magasra a szovjet állam szimbólumát, a sarlót és kalapácsot, amelynek fénye besugározza az egész földet. A lap címe mellett hatalmas rakéta rajza látható. Egészoldalas szalagcímben jelenti a Pravda: Üj szakasz nyílt meg a világűr meghódításában, február 12-én útnak indult a szovjet űrrakéta a Venus felé. A lapban a szovjet tudomány számos vezető személyisége nyilatkozik az űrrakéta felbocsátásáról. Topcsijev, a Szovjetunió tudományos akadémiájának alelnöke, hangsúlyozza: — A szovjet tudomány egész sor területen vezetőhelyet foglal el a világban. Mindenki ismeri, milyen kimagasló sikereket érnek el a szovjet tudósok a nukleáris fizikában, a matematikában, a mechanikában, a kémiában, valamint a tudomány és technika sok más ágában. Különösen nagy szerepet töltenek be a Szovjetunió sikerei a rakétaépítés, a világűr meghódítása történetében. A szovjet szputnyikok, lunyikok, űrrakéták, űrhajók hírét az egész világ ismeri. Nyilatkozott a lapban a nemzetközi űrhajózási társulat elnöke, Szedov akadémikus is. Szedov rövid nyilatkozatában elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozik, milyen feladatot kell betöltenie a Venus felé induló első űrállomásnak. A világhírű szovjet tudós megállapítja, hogy nagy pontossággal vezéreljék az űrállomást a távoli bolygókhoz. Ez az alapvető kérdés, egyúttal szorosan összekapcsolódik a világűrben történő, nagy távolságú rádiókapcsolat problémájával is — hangsúlyozza Szedov. Szevernij, a krími asztrofizikai obszervatórium igazgatója nyilatkozatában megállapítja: az űrállomást több hónapos útja során veszélyeztetik a meteoritok, a nagy energiájú sugárzás részecskéi, éppen ezért rendkívüli érdekességű az egész tudomány számára az a probléma, vajon milyen körül- mények közé kerül, hogyan viselkedik a rendkívüli helyzetben az automatikus űrállomás többhónapos útja során. A Pravda egyébként közli az első külföldi hangokat. A magyar tudomány képviselőinek üdvözletét a szovjet tudósok a világűr meghódítása új sikerének megteremtőihez — Hevesi Gyula akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos titkára tolmácsolja a lap hasábjain keresztül. (MTI) csillagnak nevezi, mivel a nyugati égen alkonyatkor, a keleti égen pedig hajnalban látható. A Naptól való távolság szerint a Merkur után a Venus a második bolygó. Távcsövön keresztül általában világos, sík, fehér színű égitestnek látják. Ami azonban a távcsőben látható, az csak a bolygófelszín felett lebegő ösz- szefüggő felhőzet. Magát a bolygó felszínét eddig még senki sem látta. A Venus főbb adatai a következők: Közepes távolsága a Naptól 108 millió kilométer, a Földtől való legkisebb távolsága 40 millió, a legnagyobb távolsága 259 millió kilométer, keringésének időtartama 224,7 nap, egyenlítői átmérője 12 610 kilométer. Ha a Föld térfogatát 1-nek vesszük, akkor a Venus térfogata 0,97. A Venus átlagos sebessége pályáján 35 kilométer másodpercenként. A Venus megvilágított féltekéjén a hőmérséklet plusz 50, sőt plusz 100 fokot is elér, a másik félteke hőmérséklete mínusz 20—mínusz 25 fok körül mozog. Bizonyos, hogy a bolygó végez tengelyforgást, hiszen az éjszakai félgömb hőmérséklete az említettnél jóval alacsonyabb lenne abban az esetben, ha a bolygó tengelyforgása kötött lenne, vagyis mindig ugyanazt a félgömbjét fordítaná a Nap felé. A Venus légkörének felfedezése orosz csillagász — Lomonoszov — nevéhez fűződik, aki 1761. június 6-án észlelte először a Venus atmoszféráját. A Venus világos korongján semmiféle állandó részlet nem vehető ki, éppen az említett felhőtakaró miatt, amelynek vegyi összetétele pontosan még nem ismeretes. Színképelemzések tanúsága szerint a Venus légkörében sokkal nagyobb százalékarányban fordul elő széndioxid, mint a Föld légkörében. Ezzel szemben oxigént csak nyomokban vagy egyáltalán nem találtak. A legutóbbi években kimutatták a sarki fényt is a bolyg) légkörében. Számos kutató foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy van-e élet a Venuson. Hosszú ideig uralkodott az a nézet, hogy a Venuson buja növényzet van, ámely a Föld karbon- korszakbeli növényvilágához hosonlítható. Az újabb kutatások során nyert hőmérsékleti adatok alapján azonban ma már sok kutató úgy véli, hogy a Venuson nincs élet. Az eddig szerzett ismereteinkből arra lehet következtetni, hogy az ember nem létezhetne a Venuson és kizárt dolog az állati élet bármilyen formája is. Egyesek véleménye szerint a Venusnak lehetségesek óceánjai, s ezekben esetleg találhatók olyan kezdetleges lények, amilyenek több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek a Föld tengereiben. A Venuson esetleg meglevő élet érdekes és fontos kérdésekre a választ a jövőbeli kutatásoktól várják. Figyelemre méltó egyébként az a rövid idő, amely alatt a szovjet automatikus űrállomás a Venushoz vezető utat megteszi. Korábban a tudósok általában a Föld—Venus utazásra 146 napot számoltak abban az esetben, ha az űrhajó, illetve az automatikus űrállomás a Föld felszínéről 27,3 kilométer másodperc sebességgel indul. Természetesen az a tény, hogy az automatikus űrállomást nem a Föld felszínéről, hanem a Föld körül keringő mesterséges holdról indították útjának, csökkentette a szükséges kezdő sebességet. (MTI) Idő járás jelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható Időjárás kedd estig: Enyhe idő, gyengülő szél. Kisebb felhőátvonulások, legfeljebb néhány helyen kevés esővel. Több helyen reggeli ködképződés. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 3-8 fok, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet Plusz 1—3 fok között. Távolabbi kilátások: A hét közepén enyhe, csendes idő, reggeli ködökkel. (MTI)
