Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-14 / 12. szám

KepüJSAtä 19*1. Januar 14., ssfttnbs# sSf%&$4 Megszűnik a felezővonal a kosárlabdában Érdekes új szabályok — ..Személyi" helyett oldalbedobás — Miért kezdődik maid 4-estől a játékosok számozása — Büntetődobás öt másodperc alatt A sport is túl­növi az idomulta kereteket. A fej­lődés nemcsak az ered m ényekbén mérhet le, ha­nem azokban az újabb és újabb szabályváltozá­. ^ sokban is. ame­ly^knek célja, 9 ÜT J / eredményesebbé, gyorsabbá tenni egy-egy sport­ágat. Főként vo­natkozik , a sza­bályváltozás a labdajátékokra. Ez alól a labdarúgás sem kivétel. Jónéhány évvel ezelőtt még nem ismerték az előszabályt, de emlé­kezhetünk rá, hogy szinte minden évben hoznak újabb és újabb dönt­vényeket. Az idén két labdajáték­ban eszközölnek érdekesebb sza­bályváltozást. Vízilabdában és ko­sárlabdában. Ezúttal a kosárlabdában történő szabálymódosításokról adunk is­mertetést. Nincs felezővonal.,, A Nemzetközi Kosárlabda Szö­vetség a római olimpia idején hoz­ta meg döntvényeit, amelyek ja­nuár 1-től érvényesek. Az idei Európa-bajnokságon már az új szabályok szerint kötelesek játsza­ni a csapatok. A változtatások el­sősorban a játék gyorsítását, an­nak iramának növelését és a fe­gyelem megszigorítását célozzák. Érdekes döntés, hogy a jövőben megszűnik a középvonal, s ezzel együtt a zónában folyó játékra, a , felezővonalon túlra” vonatkozó szabály és a „tíz másodperc” sza­bály. Felemelik a technikai hibáért já­ró büntetés értékét. A játék tech­nikai zavarása, amelyet szándéko­san követnek el és amelyet sport­szerűtlen kijelentés követ, vagy az olyan hiba, amely túlsúlyt biztosít a támadó csapatnak, technikai hi­bának minősül, s ezek mindegyi­két két büntetőponttal büntetik. Az uj szabály arról is intézkedik, hogy az edző, a vezető, vagy a csere- játékos fegyelemsértését egy bün­tetőponttal sújtsák. A rendszeres, azaz folytatólagos technikai hibát elkövető játékost kizárják a to­vábbi küzdelemből. A technikai hiba személyes hibá­nak számít. Azt a játékost, aki összesen öt személyi hibát követ el, kizárják a játékból. Az olyan technikai hibákat, amelyeket nyil­vánvalóan nem szándékosan követ­nek el, s amelynek nincs befolyá­suk a játék menetére, nem bünte­tik, ha a játékvezető részéről tör­tént előzetes figyelmeztetés után ezek nem ismétlődnek meg. Oldalbedobás Annak a játékosnak a terhére, áld nem szándékosan követ el durva hibát, személyes hibát írnak ugyan, de büntetőpontot nem ad­nak, hanem a labdát az oldalvonal mögül az ellenfél hozhatja játék­ba. A kosárra dobó ellenfél ellen elkövetett szabálytalanság miatt — amennyiben a labda nem hullott át a hálón —, valamint a pálya bár­mely helyén elkövetett szándékos durvaság miatt a vétkes játékost azzal büntetik, hogy az a játékos, áld ellen a szabálytalanságot elkö­vették, két büntetődobást dob. A mérkőzés utolsó öt percében, vala­mint a meghosszabbítási időben elkövetett minden személyes hibát szándékos durvaságnak tekintenek és két büntetőponttal büntetnek. Ebben az időben az időmérőket a játékvezető minden fütty jelére megállítják. A büntetődobásra szánt időt tíz másodpercről öt má­sodpercre rövidítik. Az időt attól a pillanattól számítják, amikor a játékvezető a labdát a játékosnak átadja. Annak a játékosnak, aki a büntetődobást végzi, azonnal a büntetődobási vonalra kell állnia. Ha a büntetódobáskor a szabályo­kat mindkét csapat játékosai meg­szegik — természetesen a dobó já­tékos kivételével —, és a dobás si­kerül, a pont érvényes. Számozás négyestől.. A változtatásokhoz tartozik: pihe­nőidőt csakis a csapat edzője kér­het. A játékoscserénél az idő har­minc másodpercről húsz másod­percre rövidül A játékosok mezé­nek számozását 4-től 15-ig kell vé­gezni. Erre azért van szükség, mert a játékvezető a szabályok megsze­gését három másodperc mutatásá­val jelzi, s ez a kézmozdulat köny- riyen a játékosok számmegjelölé­sének Összetévesztésére adna okot. A kosárlabdában most beveze­tésre kerülő uj szabály kétségtele­nül meggyorsítja a játékot. Fontos szerepet kap tehát a jó kondíció, mert az eddigi sok személy miatt megállt a játék és volt idő a játé­kosoknak pihenni. Ezentúl nem lesz idejük pihenésre a játékosok­nak, mert a védekezésből egyszer­re támadásba kell lendülniük — miután a sok személyit javarészt felváltja az oldalbedobás. Kíváncsian várjuk, hogy az egész világon bevezetésre kerülő kosár­labda-változtatás valóban hogyan hat ki a játékra. A termelődő vetkezetek gazdasági megszilárdításáért Egri vívók úiabb sikerei Az Egri Dobó látván Sportis­kola fiatal ví­vói legutóbb Szolnokon a Szolnoki MÁV országos m. osztályú férfi tor- és országos ifjúsági kard­versenyén vettek részt. A sportiskola ez alkalommal a legfiatalabbakat vonultatta fel az­zal a céllal, hogy lemérje: a gye­rekek megérettek-e már az orszá­gos versenyeken való részvételre. A próbálkozás sikerrel járt, mert a felnőtt férfi tőrben 3, az ifjúsági kardban pedig 4 versenyző jutott a döntőbe. Ez jelentős eredménynek számít, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a versenyzők még az ifjúsági alsó korhatárt (17 év) sem érték el. sőt valamennyien serdülő- és úttörő-korúak! Az ifjúsági kardversenyt Kövics László, a Szolnoki MÁV vérseny- zője nyerte meg, de a következő négy helyen egriek végeztek. Boócz Sándor végzett a. második, Jakab László pedig a harmadik helyen, mindkettőjüknek egyforma számú győzelme volt, csak a jobb találatarány döntött Boócz javára. Asztalitenisz Legutóbb ltét elmaradt megyei bajnoki mérkőzést játszottak Szil­vásváradon, illetve Petöfibányán. Szilvásváradon a Selypi Építők csapatát látták vendégül. A felnőt­tek mérkőzésén a Selypi Építők együttese diadalmaskodott 14:2 arányban, a serdülők találkozója is megérdemelt 5:0 arányú selypi győ­zelmet hozott. Petőfibányára Tiszánána csapata látogatott el. A felnőttek viaskodá- sa 11:5 arányú petőfibányai győze­lemmel ért véget, a serdülők mér­kőzésén azonban a nagyobb rutin­nal rendelkező Tisza-menti gyere­kek győztek 5:0 arányban: Selypi Építek—Szilvásvárad! KISZ 14 ű. Gy: Szűcs 4, Katona 4, Tóth 4, Bodó 2. Illetve Dudics 1, Csorna 1, Orbán 0, Snóbel 0. Serdülők: Selypi Építők—Szilvás­vár adi KISZ 5:0: Petőfibányai Bányász—Tiszanáaai KSK 11:5. Gy: Molnár I. 3, Jancsó 3, Budai 3; Parádi 2, illetve Lázár 4; Molnár István i; Csillik #: De­meter 0. Serdülők: Tiszanánai KSK—Pe- tőfibánya 5:0: Kutnyak Gyula lett a negyedik, Thoma Csaba pedig az ötödik. A nyolcas döntő többi helyére szen­tesi és szolnoki vivők kerültek. A felnőttek tőrversenyén az eg­riek közül hárman kerültek a nyol­cas döntőbe, s ott a rendkívül küz­dőképes Jer szí Gábor a negyedik helyet szerezte meg. Jerszi a ruti­nos, nagyobb fizikumú felnőtt ver­senyzőkkel szemben jól megállta a helyét, s ha nagyobb tapasztala­tokkal rendelkezik, — még jobb helyen végezhetett volna. A döntő részvevői között talál­tuk még Soós Istvánt és Bablonkai Kornélt. Ezek az eredmények önmagukért beszélnek. A sportiskola megmen­tette Eger város veszni induló vi- vósportját, s az elkövetkezendő években olyan fejlődés várható, andre még soha sem volt példa. Minden reális lehetősége megvan annak, hogy Csányt Barna tanít­ványai az országos élvonalba is betörj enek! Sportórdekessóg A japán olimpiai bizottság csűr törtöki ülésén elfogadta azt a ja­vaslatot, hogy 18 versenyszámra korlátozzák az 1964. évi tokiói nyári olimpia műsorát. Ez a kor­látozás összhangban van a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság elképze­lésével. Japán ugyanazokat a sportágakat kívánja megrendezni. amelyeket a római olimpia műso­rán szerepeltek, azzal a különb­séggel, hogy a kajak-kenu és az öttusa helyett ■ a röplabdát és a cselgáncsot szeretnék A mérlegen: 1960 Gyöngyösi Hány áss A megyei lab­darúgó-bajnokság őszi idényében a Gyöngyösi Bá­nyász csapata lé­nyegesen jobb teljesítményt nyújtott, mint az elmúlt bajnokság során. Akkor ugyanis éppen hogy csak elke­rülte a kiesést, s a 12. helyen vég­zett, most viszont az előkelő 8. helyen áll. 3. Gy. Bányász 15 6 2 7 18:21 14 A csapat teljesítménye a megsze­rezhető pontok alapján 46,7 szá­zalék. A negatív gólarány kialakításá­ban főleg a támadósor a hibás, amely mérkőzésről mérkőzésre szinte vészes gólszegénységben szenvedett. A védelem aránylag jól megállta a helyét, mindössze öt csapat akadt a megyei bajnokság­ban, amelyik kevesebb gólt kapott, mint a bányászok. A csatársor öt mérkőzésen bizonyult gólképtelen­nek, míg a védelem négy mérkőzé­sen őrizte meg a hálóját a góltól. A gyöngyösi csapat a 15 bajnoki forduló alatt a következő helyeket foglalta el a táblázaton: 8—9., 13., 6.. 12.. 9.. 12., 8., 7., 8., 6., 8., 10., 9., 10., 8. Ez a táblázat az együttes kiegyensúlyozott középcsapat vol­Hétfon sorsolnak a megyei labdarúgó-bajnokságban Ekkor kerül sor a megyei labdarúgó ET megalakítására, a bajnoki érmék kiosztására és a sportakadémia második előadására is LSZ ünnepélyes kereteik között osztja ki az 1959—«0-as bajnoki lab­darúgó évad megyei felnőtt és me­gyei ifjúsági első három helyezett­jének a bajnoki érmeket. Az LSZ ezúton is felhívja az érdekelt csa­patok képviselőit, hogy az érmek átadásánál legyenek jelem Ezután olyan eseményre kerül sor, amelyet nagy-nagy érdeklődés­sel várnak a megye labdarúgó ber­keiben : ezúttal ejtik meg a megyei labdarúgó-bajnokság tavaszi idé­nyének sorsolását! És hogy ennek a hétfői napnak méltó legyen a befejezése is, a fen­ti események lezajlása után, körül­belül Va 5 órakor kerül sor a me­gyei TST mellett működő agitáciös és propaganda bizottság sportaka­démiájának második előadására, amelynek keretében Pálfai János, az ismert, kiváló labdarúgó-szak­ember, a korszerű edzésmódszerek gyakorlati alkalmazását ismerteti. Szeretnénk remélni, hogy e szak­mai szempontból fontos előadáson kivétel nélkül minden egri edző megjelenik majd: Hétfö'n délután jelentős esemé­nyek színhelye lesz az egri stadion öltözőépületének klubszobája. Dél­után ‘A 3 órakor végre megalakul a megyei labdarúgó edzők tanácsa, amely eddig — mint ismeretes — csak részben és nemegyszer papí­ron működött. Az ET megalakítása után a megyei TST és a megyei tára mutat rá. A csapat 9 hazai mérkőzését 5100 néző látta, egy-egy mérkőzésre tehát 567 fő esik. A csatársorok által szerzett 17 gólon (a 18. öngól volt) hét játékos osztozott. A legeredményesebb gól­lövők: Vörös 8, Veres 3, Borost 2. A gólok közül kettő ll-esből és három 16-oson túlról leadott lövés­ből esett. Hazai pályán a csapat 68,8 száza­lékos, míg idegenben 21,4 százalé­kos teljesítményt nyújtott. Otthon: 7. Gy. Bányász 8 5 12 14* U Idegenben: 10. Gy. Bányász 7 115 4:12 3 Az őszi idényben 15 játékos sze­repelt a csapatban, közülük Vörös, Juhász, Boaó, Varga ff. és Borost valamennyi mérkőzésen csapata rendelkezésére állt, egy mérkőzé­sen nem játszott Varga I.-, Felesik, Dugnovics és Veres. A legjobb egyéni teljesítmény Juhász nevéhez fűződik. Teljesít­ménye 86,7 százalékos volt. A to­vábbi sorrend: Kiss 80,5, Borost 79,8, Varga I. 79,4, Varga 11. 79.4, Veres 79,3, Vörös 78,9, Bodó 78,7, Dugnovics 78,5, Falcstk 77,9 száza­lék. A csapat edzéseit Kovács Tibor vezette, dreftoesousafopj A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK fejlődésével, a mezőgaz­daság szocialista átalakulásá­val együtt járó legfontosabb követelmény a termelőszövet­kezetek megszilárdítása és ter­melésük' biztonságosságának fokozása. Ennek egyik eszköze az, ha gazdálkodásunkat az elő­re nem látható vesztes egek el­len védelem alá helyezik. A régebben alakult termelő­szövetkezetek. saját kárukon okulva, felismerték egy egész gazdaságukat és gazdálkodásu­kat védő általános biztosítás szükségességét. Ennek az igénynek kielégíté­sére tervezte meg az Állami Biztosító a Földművelésügyi Minisztériummal egyetértés­ben a termelőszövetkezetek ál­talános vagyonbiztosítását,- amely kiterjed a tsz-eket érhe­tő valamennyi 1 cárra. Ha ezt a biztosítási formát már az 1960-as gazdasági évben is igénybe vehették volna a tsz-ek, akkor a 160 millió fo­rint jégkárból nemcsak 72 mil­lió forint térült volna meg. Mivel jégbiztosítást egyes tsz- ek egyáltalán, többek pedig csak a jégérzékeny növények­re kötöttek, így 88 millió forint kárba veszett és nem került a tsz-tagolc zsebébe. Helyesen jártak el azok a tsz-ek, ahol mellőzték a bizto­sítást? De mennyire, hogy nem. Sokfelé megfordultunk és többfélét hallottunk. Hallottunk olyan elnöki be­számolót, ahol a határt kétszer ért pusztító jégverés miatt a munkaegység felére csökkent. Nem volt jégbiztosításuk. Csak sajnálatból nem írjuk ká a ne­vüket. AZT SEM NEHÉZ kiszámí­tani, hogy a füzesabonyi Petőfi Tsz most kiosztásra kerülő munkaegysége mennyire esik le, ha a 900 000 forint jégkár részükre meg nem térül. De volt biztosításuk. Okosan gon­dolkodnak: Ez év január 1-től már a tsz- ek minden őket érhető anyagi károk, elemi csapások ellen fe­dezetet kapnak az általános vagyonbiztosításban. Ez már összeghatár nélkül fedezi a tsz épületeiben, élő és holt fel­szereléseiben, készleteiben ke­letkező tűz-, villámcsapás-, robbanás, földrengés-károkat. Épületekben, felszerelésben, állatállományban, a vihar által okozott károkat. Vállalja az Állami Biztosító azokat a ká­rokat is. amelyeket a tsz, mint mezőgazdasági és ipari üzem folytatója e minőségéből ere­dően kártérítési kötelezettség­gel tartozik Az általános vagyonbiztosí­tásban egyszerű és előnyös lett az állatbiztosítás is. Kiterjed valamennyi tenyész-. haszon- és hízóállatra elhullás és kény­szervágás esetére, éspedig szarvasmarhára, lóra, 3 hónap­tól 14 éves korig, sertésekre 2 hónaptól, juholcra, kecskékre három hónaptól 7 éves korig. Tehát már a felnevelés alatt is védelem alatt állnak, mikor gyakoriak az állatbetegségek. Általános vagyonbiztosítás keretében a jégbiztosítás job­ban szolgálja a tervszerű gaz­dálkodást, a biztosítást összes növényféleségre ki kell terjesz­teni, beleértve a dohányt is. Így nem fordulhat elő olyan eset. mint például a csányi Pe­tőfi Tsz-nél. ahol a jégbiztosí­tásból egyedül 100 katasztrális hold főzőtököt hagyott ki a tsz vezetősége. Úgy vélték, hogy mire a jégidény beáll, addigra a korai főzőtököt leszedik. Sú­lyosan csalódtak. Június 5-én és 6-án pusztító jégverés el­vitte többek között a 100 ka­tasztrális hold főzőtököt. 100 százalékos kár érte. Kiesett 700 000 forintos tervezett bevé­tel. Keserű lesz erről majd zár­számadáskor beszélni. CSAK AZ LEHET a vigasz, hogy 1961-ben már ez nem for­dulhat elő. Minden növényfé­leség védelem alá kerül. Vé­gül az általános vagyonbizto­sítás fedezetet nyújt az árvíz által okozott károk 50 százalé­kára is. Az általános vagyonbiztosítás díja mintegy harmadával ol­csóbb. mintha a tsz valameny- nyi vagyonát, értékét, összes növényét a régi módon külön- külön biztosítaná. Adminiszt­rációja egyszerű. Nagy előnye még, hogy a feltétel szerinti tűz-, állat- és jégbiztosítás együttes megkötése alapján # díjból jelentős kedvezményt kap a tsz. Az általános vagyonbiztosí­tás a termelés egyenletessegét biztosítja. Nyugodtságot hoz a gazdálkodásba. Mentesíti a ve­zetőséget a felelősség alól, mellyel a közös vagyonért és a tagság felé a jövedelem növe­léséért viselniük kell. Az. adácsi Előre Tsz agronómusa. aki 1960-ban nem volt híve a jég­biztosításnak. a nyár folyamán a tornyosuló fekete fellegek láttára állandóan gondban élt: Mikor szakad rájuk a jégverés, mikor lesz oda mindnyájuk re­ménysége és .jövedelme. Amint mondotta, 1961-ben ezeket semmi pénzért nem haj­landó átélni. Nem lesz a tsz többet jégbiztosítás nélkül. A közös vagyon megvédése népgazdasági érdek. De azok­nak is és főként azoknak is ér­deke, akiknek tulajdonuk a gazdaság, akik benne dolgoz­nak. A közös veszteségek is el- .viselhetők, ha van biztosítás. Egyetlen okosan gondolkodó ember sem teszi ki magát a bi­zonytalanságnak. Az általános vagyonbiztosítás díján okta­lanság takarékoskodni. Min­denki kiszámíthatja, hogy egy- egy főre a biztosítási díjból mi­lyen kevés esik. Ha nincs biztosítási védelem, akkor elemi károk esetén a tagság munkaegység-értéke sú­lyos tízforintosokkal csökken­het. EZT NYILVÄNVALÖAN sem a tagság, sem a vezetőség nem akarhatja. Minden tsz-nelc tehát saját érdekében is igény­be kell vennie ezt a korszerű* olcsó, előnyös és praktikus át­fogó általános vagyonbiztosí­tást. Színesek korszaka következik A tízmeaek korszaka következik az olimpiai versenyeken — írja Willy Meist, a Londonban megje­lenő World Sports-bain. I960 volt a nyitány, 1964-ben közel egyforma arányban nyerhetnek a színesek és fehérek, 1968-ban pedig már az előbbiek kerekednek felülre (ha a fejlődés üteme ilyen marad). Két kiemelkedő személyisége volt a római olimpiának, véH Meisl, az egyik Jurij Vlaszov mérnök, áld 537,5 kg-ot emelt, annyit, ameny- nyit a mondabeli Atlasz sem tu­dott, a másik pedig Wilma Rudolf, a szép mozgású, háromszoros olim­piai bajnok néger lásm Mélyépítő munkában jártas technikust — állandó munkahellyel — felvételre keresünk Jelentkezni lehet: Egri Városi Tanács VB ipari­műszaki osztály útkarban­tartó részlegénél, Eger, Do­bó tér 2. ■— Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Fize­tés megállapodás szerint. Egy veteránt, jó elvtársat temetünk Vess Miklós, 1895 1961 Vass Miklós elvtárs, aki a szihalmi pártszervezet vezetőségi tagja, a községi tanács tagja, a Petőfi Tsz élenjáró dolgozója, 1961. január 12-én elhunyt. Igaz ha­zafit veszítettünk el. Temetése 1961. január 14-én, szom­baton, 13 órakor lesz a szihalmi temető ravatalozó­jából. A tsz és a községi pártszervezet vezetősége, Szihalora Község Tanácsa, a Petőfi Tsz intéző bizottsága A próhirdetések 350-ES FEKETE Izs motorkerék­pár eladó. Eger, Könyök u. 22. Az ÉM Borsod megyei Mélyépítő Vállalat KŐMŰVES, ÁCS és VASBETONSZERELŐ IPAKI TANULÓKAT keres felvételre. Jelentkez­hetnek 8 ált. iskolát végzet­tek a vállalat központjában. MISKOLC, II. kér., Gőzön Lajos u. 19. NÉPŰJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja: Felelős szerkesztő: Suba Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat: Felelős kiadó: Tóth József. Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz U: 3; Telefon: 56-74. 56-78. Postafiók: S3. Gyöngyös. Köztársaság tér iS. Telefon: 697: Kiadóhivatal: Eger. Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 1-1-41. Posta ti ok: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger. Bródy Sándor utca 4: Felelős vezetőt Mandula Ernői KÉT-, háromszobás, beköltözhető házat keresek megvételre. Hócza Béla, Eger, Klapka u: 2. sz. A Szerszám- és Készülék­gyár felvételre keres esztergályos szakmunkásokat Felvétel esetén útikölt­séget megtérítünk. — Le­gényszállás biztosítva? Jelentkezés: Szerszám- és Készülékgyár, Gyöngyös, Munkaügyi Osztály. Magasépítésben jártas, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező technikust felvételre keresünk, állandó munkahellyel. Jelentkezés személyesen, vagy írásban az Egri Vá­rosi Tanács ipari-műszaki osztályán. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Fize­tés kollektív szerint. ELADÓ 146 négyszögöl nagyságú gyümölcsös házhely, belterületen. Cím: Gyöngyös, Donovár Jáno6 ut­ca 26. BEKÖLTÖZHETŐ szoba, konyha: mellékhelyiséges ház, 250 négyszög­ölön eladó. Eger, Kisvölgy u. 92 és egy 80 m-es pinceág. KERESEK - leválasztható kettő szobát, vagy annak alkalmas he­lyiséget. Címeket a Kiadóba kérek. EGV db. 34-es ipari varrógép el­adó, Jancsó Jánosnál, Pély. KÉT szoba, konyhás lakást elcse­rélném egy szoba, konyha, speizos lakásért. Cím: Kiadóhivatalban. Értesítjük a lakosságot és a közületi vállalatokat, hogy 1961. január 1-ével Eger, Széchenyi utca 48. szám alatt megnyílt az Egri Vas- és Fém Ktsz új javító részlege, mely vállal mindennemű lakatos, asztalos, mázoló, fémcsiszoló és gyermek- kocsi javítási munká­kat, helyben és vidéken, magánosok és közületek részére. EGRI VAS ÉS FÉM KTSZ iiaiiitiatis:iaiiaiiaiiaiia]ianaiii:iaiiaiiaiiaiiaiiaiiai!aiiaMaMaiiBiTatiaiiaiiiiiaiiaiiaiiiiiiiiiiiaiiBiiauaiiaiiii!iiiai:a: Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat azonnali belépésre keres vizsgázott művezetőket Jelentkezés a vállalat központjánál, Eger, Barkóczi utca 3. szám alatt. Telefon: 16—62. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom