Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

A Szőlészeti Kutató Intézetben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 13. szám ARA: 60 FILLÉR 1961. január 15., vasárnap Megtagadott pillanatok Talán 1970-et írunk, talán annyit se. Lehet, hogy csak néhány év, s lesz, akiknél csak néhány hónap múlik el. s már nem vallják magukénak, szégyenkezéssel gon­dolnak azokra a bizonyos pillanatokra, amikor a kishitű­ség, az újtól való félelem volt az úr igen sok emberen. Ha néhány év múlva valamelyik egri paraszt háznál dolgozatot ír az iskolásfiú „miként lett családunk a nagyüzemi mezőgazdaság híve” címmel, minden bizony­nyal előfordulhatnak ilyen esetek. A fiú lelkesen rója a sorokat. „Édesapám 1961 első hónapjában, mikor hozzá is ellátogattak a népnevelők, eljegyezte magát a szocia­lista nagyüzemmel... Ez döntő fordulat volt családunk életében. Azóta sokat változott életünk. Jó ezen az úton járni...” S mielőtt folytatná, felolvassa apjának, s nem érti, hogy őt, a fiatal gyereket ez a visszaemlékezés is fel tudja hevíteni, édesapja pedig, aki részese volt e nagy­szerű időknek, mikor az egész város élete új irányba fordult, az ő apja miért hallgat most olyan furcsán. „Tudod, fiam, én abban az időben azt a pohár bort, amit áldomáskor ittunk a belépésre, igen keserűnek éreztem. De most ezt ti nem nagyon értitek. Ti csak azt látjátok, kész a nagyüzem, halad minden a maga útján, de én akkor nagyon sajnáltam a szőlőmet. Az enyémet. Nem hittem egészen a jövőt. Azóta én is megtagadtam azt a pillanatot, mikor kételkedtem, megtagadtam a keserű ízű bort is, de akkor még nem akartuk látni a jövőt, nem akartuk tudni, mit hoz a holnap, csak ragasz­kodtunk a megszokotthoz. & hányán voltunk ilyenek.” Igen, ezekben a napokban számtalan ilyen pillanat születik. Olyan pillanatok, amelyekben még a kétségbe­esés az úi', olyan pillanatok, amelyek arra ösztönzik a gazdát, hogy az igazság, a társadalmi haladás szava elől gyáván megbújjon, hogy szomszédolni menjen minden indok nélkül, hogy ne kelljen az igazsággal szembenézni. Ezekben a pillanatokban születnek a felelőtlen fogadko­zások, hogy „ha felakasztanak se lépek a szövetkezetbe”, hogy aztán később, a teljes igazságot megismerve, meg­tagadják a kétség eme pillanatait. Ezeket a tetteket, ezeket a kétséggel teli pillanatokat most még jó néhány egri gazda helyénvalónak, jogosnak tartja, mert bár évek óta foglalkozik a szövetkezés gon­dolatával, mégsem olyan könnyű a szakítás a régi gaz­dálkodási móddal, a kedvenc szőlőkkel, bár tudják, hogy helyébe az egész egri határt birtokolhatják. Aztán fokozatosan rájönnek, s vannak már nem is kevesen, akik ezekben a napokban rájöttek, hogy a tár­sadalom törvényei, az igazság elől nem lehet „elszomszé- dolni”, hogy az egyéni gazdálkodási forma fölött elszállt az idő, s ahhoz, hogy két lábra álljunk a szocializmus építésében, hogy a mezőgazdaságban is a szocialista for­ma legyen az uralkodó, ahhoz Egerben is véget kell vetni a régimódi gazdálkodásnak. Egyre többen látogatnak el a belépési nyilatkozat aláírása után a körzeti pártházakba, ahol mintegy meg­tagadva azokat a bizonyos kétséggel teli pillanatokat, biztosítják a népnevelőket, „azért ne higgyék rólunk, hogy mi nem értjük az idők szavát, csak tudják... nem olyan könnyű a régivel szakítani”. S azok az emberek, a kommunisták, a népnevelők megértik ezeket a vallomásokat és a gazdáknál folyta­tott beszélgetésen arra törekednek, hogy minél előbb és minden vonatkozásban megértsék e változás szükséges­ségét, mostani és jövőbeni előnyeit. Azon fáradoznak, hogy valamennyi egri gazdánál minél hamarabb elérkez­zen az idő, mikor — ki restellkedve, ki pedig bátran tagadja meg azokat a pillanatokat, amelyekben a kishitű­ség, a kétkedés, az újtól való félelem volt az úr. Ma még sok embernél érthetőek ezek a percek. Az új születése mindig fájdalommal jár, de tudjuk azt is, hogy a rövid ideig tartó szülési fájdalmakat a bosszú, egész életet bearanyozó anyai örömök követik. A büsz­keség érzése, amikor látják, hogy aggodalommal várt, fájdalmat is hozó újszülött miként növekedik életerős, gazdag, sok örömet adó nagy szövetkezeti gazdaságokká. Akkor, igen, akkor szégyenkezve gondolnak majd sokan azokra a pillanatokra. Fel a voltak a borii művelődési házal Suha Andor: VÁLTOZÁSOK GYÖNGYÖSÖN ★ Gyurkó Géza: • az alaíras ★ Dr. Fazekas László: IGAZSÁGOS NORMÁK SZERINT ★ Horváth József: ARANYKALITKA ★ RÁDIÓMŰSOR Zárszó madási közgyűlések A hatvani járásban is meg­kezdődtek a termelőszövetíke- zeti zárszámadások. A járási tanács mezőgazdasági osztálya egymásután hagyja jóvá a zár­számadásokat és ezután a tsz-ek megtartják a zárszám­adási közgyűléseket. Eddig az npej Béke Termelőszövetkezet­ben tartották az értekezletet, ahol az egy munkaegységre eső érték 31,52 forint volt. A kö­zeljövőben kerül sor a kerek- haraszti Alkotmány és a zagy­vaszántói Aranyka1 ász Terme­lőszövetkezetben is a zárszám­adásra. A kerekharaszti Alkot­mány Tsz-ben az egy munka­egységre eső értéle meghaladja a negyven forintot. Tegnap délután ünnepélyes keretek között avatták fel a uorti művelődési házat. Az ünnepségen megjelent és be­szédet mondott Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a párt­központ tudományos és kultu­rális osztályának vezetője. __ A megnyitó ünnepség műso­rában fellépett a hatvani Vö­rösmarty Művelődési Ház vegyeskara, és a Művelődési Ház tánccsoportja és a Zeneis­kola tanári kara. Este 7 órakor az egri Gárdo­nyi Géza Színház bemutatta Darvas: Kormos ég című, há- romfelvonásos drámáját. Előadás után reggelig vidá­man mulatott és szórakozott a közönség. Békegyűlést szervez Egerben a Hazafias Népfront A Hazafias Népfront Heves megyei bizottsága január 17-én délelőtt. 10 órai kezdettel Eger­ben, a szakszervezetek székha­zában nagyaktíva-ülést szervez, amelyre meghívta a társadalmi és tömegszervezeteket, a MÉ­SZÖV. az MSZBT és a nép­front munkatársait, békeaktí­tíváit. A Hazafias Népfront bé- ' kegyűlésének előadója Pethő Tibor, a Magyar Nemzet mun­katársa, alá az aktuális kül- és belpolitikai eseményekről tá­jékoztatja a részvevőket. A gyűlésen részt vesz az egyik szudáni békeharcos, aki ha­zánkban végzi egyetemi tanul­mányait. Ismeretes, hogy Egerben és környékén világhírű bor terem. Számtalan borverse­nyen, ahol több ország képviselte magát, a legkitűnőbb boraival az egri leányka, a me- doc. a bikavér nem egy esetben szerzett aranyérmet. Az egri Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti laboratóriumában kutatók vizsgálják a különböző borfajták minőségét, fokát, kí­sérleteznek még jobban termő fajták termesztésével. Képünkön Füri József kutató a múlt évi termés egyik borfajtájának alkohol tartalmát vizsgálja. (Foto: Kiss Béla) Vidám esi Hatvanban Este 7 órai kezdettel a KI- OSZ Hatvani helyi Csoportja, az Űjhatvani MÁV Kultúrott- honban megismétli nagysikerű vidám'.műsorát., Menyhárt Pál operett dalain- és Fekete Endre hegedűszólóin kívül e’őadásra kerül Karinthy Frigyes 4 vi­dám jelenete. Dr. ISezvál Ferenc igazságügyminisxter részvételével tartották meg tanácskozásukat a megye jogászai .Szombatop délelőtt W- óra-, kor Egerben, a Megyei, Bíróság épületében tanácskozásra gyűl­tek össze a megye jogászai, hogy megtárgyalják a termelő­szövetkezetek- jogi támogatásá­nak kérdéseit, valamint azokat Több mint ötszázezer forintot osztottak ki az egri Nagy József Tsz zárszámadásán A pénzt már egy nappal ha­marabb felvették az egri Nagy József Termelőszövetke­zet tagjai, szombaton délután tehát csak ünnepelni jöttek össze a városi tanácsháza ebédlőtermében. Véglegesen lezárni az elmúlt gazdasági évet, amelyeknek végered­ményben mindig jó volt az eredményük, no, meg azért elsősorban, meghallgatni a ve­zetőség beszámolóját a végzett munkáról, s annak kihatásáról a közös vagyon tekintetében. Erre hívta meg a tsz vezetősé­ge is tagjait ez alkalommal. Délután öt óra tájban emelkedett szólásra Vincepap Ferenc, a Nagy József Tsz el­nöke, hogy az összegyűlt ta­gok előtt elmondja beszámo­lóját. — Az 1960-as év végével is­mét egy eredményes és küz­delmes esztendőt fejeztünkbe, amiről a tsz vezetősége szám­adást kíván adni a tagságnak — mondotta bevezetőjében, majd így folytatta: — Eredményes volt a tsz- ben ez az esztendő, a munká­jáért járó jövedelemmel elé­gedett lehet minden tagunk. De küzdelmes is volt, mert °v közben a gazdasági munkák végzése sok nehézséget oko­zott, erősen igénybe vette kis- létszámú tagságunkat is, an­nak ellenére, hogy az utóbbi években mind tervszerűbb volt a munkánk. A termelőszövetkezet elnöke ezután részletesen ismertette a közös gazdaság 1960. évi eredményeit. Tájékoztatta a '■’«ságot. hogy a 138 holdnvi földterületen, valamint az ái-1 lattenyésztésben úgy gazdál­kodtak, hogy 815 000 forintos jövedelemre tettek szert. Aru- értékesítési terveiket is jól teljesítették, amelynek ered­ményeként a közös gazdaság ilyen előirányzatának 54 szá­zalékát az állattenyésztésből eredő eladások, 46 százalékát pedig a szőlő- és növényter­mesztésből adódott értékesíté­sek tették ki. A jó bevételek következté­ben növekedett a tsz közös vagyona is. így az 1960-as gazdasági év végén a Nagy József Termelőszövetkezet tagságának tiszta vagyona 998 629 forint, s a fel nem osztható vagyon 726 991 forint. A tsz tagjai a lezárt gazda­sági évben szép eredményeket könyvelhettek el a megkötött szerződések teljesítése terén is. ötvenöt hízott sertést és 12 hízott marhát adtak el a fel­vásárló szerveknek, de a 38 tagnak arra is maradt ideje, hogy tenyészkocák nevelésével foglalkozzék. Ezekből 53 dara­bot adtak el az év folyamán a különböző közös gazdaságok­nak. Szabadpiacon mindezek mellett malacokat értékesítet­tek. Ezek alapján a szorgalmas munkának meg is lett az eredménye: egy munkaegy­ségre 68 forintot adhattak most az 1960-as év lezárása után a tagoknak. Ezenkívül a zárszámadási közgyűlést meg­előző napon a tizenkét hónapi munkáért járó jövedelem el­számolásakor, amely összesen 516 000 forintot tett ki, s kifi­zetéskor még 11386 forintot prémiumként is szétosztottak a tagoknak. Ezekben az össze­gekben természetesen, nincs benne a természetben kapott juttatások értéke. Ez mint­egy 121 000 forint értékű ku­korica, búza, bor és egyéb termény volt. A beszámoló elhangzása után ilyen jól sikerült gazda­sági év eredményeire ürítet­ték poharaikat a Nagy József Termelőszövetkezet tagjai. S az első pohárka bor után amíg a vacsora elkészült, megkez­dődött a beszélgetés. A közgyűlésen részt vett tsz-tagokat ezúttal leginkább a közös gazdaság jövője fog­lalkoztatta. Az elmúlt napok­ban megnövekedett azok szá­ma, akik a Nagy József Tsz- be kérték felvételüket, ott kí­vánnak dolgozni az elkövetke­ző időkben. Az 1949 óta együttműködő kis kollektíva tehát most megnövekszik tag­létszám és földterület tekinte­tében egyaránt. Ennek ará­nyában megnövekednek a fel­adatok is, s ha eddig jó ered­ményeket hozott a közös mun­ka — mert 1958-ban például hetven forinton felül osztottak itt a tagoknak —, ezután is csak jó híre lehet a Nagy Jó­zsef munkájának. Erről esett a legtöbb szó a családias ün­nepségen, végeredményben ez­zel a megállapodással: — Aki hozzánk akar jönni dolgozni, szívesen látjuk, ré­szünkről nem lesz semmi aka­dálya annak, hogy most már egy nagyobb kollektíva dol­gozzon olyan eredményekért, amelyekért eddig mindössze félszáznál kevesebb tag fára­dozott mindennap ... (W. L.) a -kpnkiSéj;- intézkedéseket,' am# lyekkel előbbre vihetik a- te^, melőszövetkezetek megszilárdít! tását. • ■ '• ■ Az értekezleten megjelent és felszólalt dr. Nezvál Ferenc elvtárs, igazságügyminiszter, dr. Nagy László kandidátus, az MSZMP Központi Bizottsággá mezőgazdasági osztályának munkatársa, Putnoki László elvtárs, a megyei pártbizottság e’ső titkára, valamint dr. Léná­val Vilmos elvtárs, a megyed tanács elnöke. Az értekezletet dr. Böőr Pé­ter elvtárs. a megyei bíróság el­nöke nyitotta meg, majd is­mertette az ankét célját és át­adta a szót dr. Aross Tibor e’v- társnak, aki megtartotta vitain­dító előadását. (Az értekezlet részletes is­mertetésére keddi számunkban visszatérünk.) 7€T e & Imre Sándor az egri Nagy József Termelőszövet­kezet tagja, a Knézich Ká­roly utca 11. szám alatt la­kik. Ö kért meg bennünket, hogy üzenetét juttassuk elf a város földműveléssel és szőlőtermeléssel foglalko­zó dolgozóihoz. „A múlt évben 317 mun­kaegységet gyűjtöttem egy­be. Egy munkaegységre 35 forintot osztottunk. A ház­táji is jól jövedelmezett. Nagyon meg vagyok elé­gedve a szövetkezettel, a közösben jobban boldogu­lok, mint egyéni korom­ban. A termelőszövetkezet a parasztság előrehaladá­sának egyetlen igazi útja. Mi, szövetkezeti dolgozók, szeretettel várunk bennete­ket sorainkba, és abban bí­zunk, hogy veletek karölt­ve jövőre még nagyobb eredményeket tudunk elér­ni, és jobban boldogulunk, mint 1960-ban. Ismételten szeretettel várunk bennete­ket és testvéri megértés­sel’'. — f. i. — VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESliLJETCk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom