Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-06 / 5. szám
4 I NÉPŰJSAG 1961. Januar 6., péntek Usenet a TEFU-sofórnek Szajlai Péter, MÁV forgalmi tiszt üzeni annak, a TEFU-sufőrnek, aki januar 3-án, kedden délután véyig- száguldott kocsijával a füzesabonyi Szihalmi úton: ,,Bizonyosan emlékszik ön arra az asszonyra, aki két gyereket vezetett kedden délután öt óra tájban a járdanél-küll Szihalmi úton. Emlékeznie kell rájuk, mert utolérte őket kocsijával, sőt el is robogott mellettük, úgy telef'öcsküloe sárral miudhúr-tu-inkát, hogy az egyik kisgyereknek még a füle belseje is sáros lett. az asszonynak, meg, — aki egyébként a teleségem szabályosan ki kellet; mosni otthon fekete télikubátját. Emlékeznie kell, mert amikor látta, hogy felelőtlen, s ilyen útviszonyok között megengedhetetlen sebességű vezetése miatt igy jártak, ahelyett, hogy ha mást nem tesz, de sajnálatát fejezi ki - inkább lót nevetett az arcukba. Ezekre bizonyosan emlékszik, mert jó „tréfa” volt, annál inkább, mert rendtáblájának számút nem tudták leolvasni a póruljártak, :i:iy- nyira beborította a sár, — csak éppen arról feledkezett meg azokban a pillanatokban, hogy emberség is van a világon. S ezt mindenki elvárja egymástól. Mit szólna, ha önt is ilyen esetek szenvedőiéként tanítanák meg arra: mi az, embernek lenni? . • (u>) _ KEDDEN ÜLÉSEZETT Na gytályán a községi Haza- fia« Népfront Bizottság. Hager István, a Hazafias Népfront községi elnöke ismertette az 1961. évi községíej- lesztési javaslatokat, amelyeket a községi Hazafias Népfront Bizottság egyhangú jóváhagyása után eljuttattak a községi tanácshoz, hogy az idei községfejlesztési terv összeállításánál a tanács e javaslatokat is vegye figyelembe. — AZ EGRI Finomszerel- vénygyárban január 2-án nagy mennyiségű orvosi műszer gyártását kezdték meg, külföldi országok számára. Az év során egymillió orvosi fecskendőt gyártanak a Szovjetunió, India, Korea, Törökország és más országok számára. Az első szállítmányt, mintegy 30 ezer darab orvosi fecskendőt, január közepén indítják útnak. — HATVANBAN az idén a Béke Termelőszövetkezetben 50 férőhelyes nővendéldstállót és 130 férőhelyes hizlaldát építenek 312 ezer forintos állami támogatás mellet.- KEDDEN DÉLELŐTT a zárszámadással kapcsolatos megbeszélést tartottak Eger város mezőgazdasági osztályán, Cseh Ferenc mezőgazdasági osztályvezető és a felnémeti Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége: Antal Tibor elnök, Mikó József könyvelő, Szarvas Sándor brigádvezető. Megállapították, hogy a felnémeti Petőfi Termelőszövetkezet zárszámadása lényegében készen van, és ha azt január 10-én az egri járási mezőgazdasági osztály jóváhagyja, január 14-21-e közt megtarthatják a zárszámadási közgyűlést is. — A SZŰCSI BAJZA JÓZSEF Termelőszövetkezetben az idén 30 hold csemegeszőlőt telepítenek. A földfordítási munkákat még az elmúlt év végén befejezték, a kiültetéshez szükséges szőlővessző mennyiség is megvan, elvermelve várja a melegebb Időjárást. KORI VÖRÖS CSILLAG Ármány és szerelem EGRI BRÖDY Szomjúság GYÖNGYÖSI PUSKIN A Noszty fiú esete Tóth Marival GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Magasabb elv HATVANI VÖRÖS CSILLAG Légy jó mindhalálig HATVANI KOSSUTH Sikoly az utcáról HEVES Odüsszeusz PÉTERVÁSÁRA Nincs elöadas FÜZESABONY Nincs előadás i in usora Egerben esve 7 órakor: A DENEVÉR (Bianco-bérlet) Atüáron este 7 órákor: A makrancos hölgy Szünidőben az egri Úttörőházban AZ ISKOLÁK környékét nem veri fel a virgonc gyermekikacaj, a téli vakáció örömeit élvezik lányok és fiúk, de az egri Űttörőházban a szünidőben. sincs pihenés: élénk, mozgalmas az élet. A délutáni filmvetítésről kis csoportokban sereglenek a gyerekek az utcára. Mások a szakköri foglalkozásra sietnek befelé... — Most is 150—200 pajtás jön naponta — újságolja Albert Lászlóné, az Űttörőház gondnoka. — Délelőtt, délután vetítünk érdekes, ismeretterjesztő, törénelmi, irodalmi filmeket. Kézimunka, méhész, báb, bélyeg és más, összesen 14 szakkör működik. A televízió műsorát minden este megnézik a környékben lakó gyerekek. Még szüleik is eljönnek. — Milyen rendezvényeket tartottak a szünidőben? — A múzeumba, a várba, a főiskolára látogattunk el. Igen hangulatos volt Szilveszterkor a felsőtárkányi őrsvezető-képző tábor részvevőinek baráti találkozója. A szobában, ahol beszélgetünk, három kislány szorgoskodik. Meghívókat címeznek- ők is „törzsvendégek”, az V-ös számú iskola nyolcadikosai. — A DÉLUTÁNOKAT rendszeresén itt töltöm — mondja Barta Ági. Segítek Anci néninek (a gondnoknőnek), a linó- metsző szakörben dolgozom, vagy televíziót nézek. Barátnője, Kovács Éva, kisdobos őrsvezető. Együtt járnak mindenhová. Szeretik az Űttörőházat, akárcsak Macz Anna. ő is ritkán marad távol második otthonától. Barátságos arcú, negyven év körüli férfi nyit a szobába. Kulcsár József géplakatos. Hat éve, amióta fia iskolás, rendszeresen jár az úttörők foglalkozásaira. örömmel mondja: a gyerekeknek végre sikerül korcsolyapályát létesíteni a teniszpályán. Sokáig szorgalmazta ezt a munkát az igazgató elvtárssal együtt. Még a kisvasút mellett is készül egy jégkorongpálya, az arra lakó gyermekek őrömére. Egyik szülő, Marosvölgyi László, szabadságát megszakítva, társadalmi munkában végezte ott géppel a földgyalulást... A bélyegszakkör befejezte a munkát, kezdődik a fémtechnikus szakkör foglalkozása, Kulcsár József irányításával. Harmincötén járnak a foglalkozásokra. A X-es iskolából hetedikes fiúk sorakoznak a gé" pekkel, szerszámokkal agyonzsúfolt helyiségben. Nagy Feri már el tudja mondani a kohászat lényegét. Kollár Laci, aki szobafestőnek készül, szívesen ismerkedik a nilckelezéssel, villamossággal, forgácsolással, Besznyák Jóskának kis műhelye van otthon, s szabad idejében sokat barkácsol. Legutóbb már vízszivattyút szerelt, de már detektoros rádiót is csinált. Most villanymotort készít... Tizenhárom éves csupán... A SZOMSZÉD szobában izgalmas sakkpartit játszanak, olvasgatnak néhányan. Akik itt megszerették a közösséget, később sem hüfenek az Üttörő- házhoz. Lazúr Gyurka, aki az úttörővasútnál csapattitkár, a Közgazdasági Technikumba jár, naponta belátogat. Fajcsák Pali, Csatlós Tibor, Juhász Pali, Sós Pista, Tóth Miklós és a többi lászista mind-mind vissza-visszatémek... Miért ilyen vonzó az Űttörő- báz Egerben? Az igazgató, Király Gyula, a gyerekek népszerű Gyuszi bácsija summázta az Űttörőház feladatát. — Tizenöt csapat munkáját irányítja az elnökség, amely egyben az Űttörőház vezetősége is. A tervkészítéstől a hulladékgyűjtésig igen sokrétű ez a munka. A másik feladatuk a vezetőképzés. Űj őrs- és rajvezetőket nevelnek minden évben. A pajtások materialista nevelését mozgalmi eszközökkel végzik. Arra a foglalkozásra jár minden gyermek, ami legjobban érdekli őt. Nagy gondot fordítanak szűkebb hazánk, Eger történelmi nevezetességednek megismerésére. A vendégeket úttörőkből és kiszista vezetőkből álló idegenvezető-csapat kalauzolja a városban. Több üzembe is ellátogatnak a pajtások. Egyszer a színház kulisszái között néztek szét. Az Űttörőházban a szakköri foglalkozások az iskolai politechnikai képzésnél magasabb szinten történnek, jobban elmélyednek egy-egy szakma megismerésében... Az egri Űttörőház eleget tesz feladatának, bár a szűk hely, a kevés szoba igen korlátozza a tágabb tevékenységet. Különösen most, a téli szünetben érződik, mennyire szükséges egy nagyobb épület. A lino-metsző szakkör és a mesebarlang kénytelen a pincében dolgozni. MÉG VONZÓBBA, még elevenebbé tudnák tenni az é’e- tpt, ha legalább az épületben lakók felszabadítanák az elfoglalt két szobát. Így újabb szakköröket, foglalkozásokat indítanának be. A késő esti órákig világítanak az Űttörőház ablakai. A járókelők néhány percig rájuk gondolnak, akik a téli vakáció alatt is benépesítik az épületet. Raí'fai István 1961. JANUAR 6., PÉNTEK; BOLDIZSÁR 195 éve, 1766. január 6-án született FAZEKAS MIHÁLY költő. Sok évi katonáskodás után Debrecenbe vonult vissza és Itt irta főművét. a Ludas Matyit, 1804-ben. A hexameteres költői elbeszélés négy énekében a szerző azt mondja el, hogyan szolgáltat magának* igazságot egy parasztlegény a földbirtokossal szemben. A korabeli nemesi és paraszti életet hűen ábrázoló Ludas Matyi friss életszemlélete és közvetlen, népies nyelvezete miatt hamarosan rendkívül népszerű lett. Az Argentínai Kommunista Párt FAZEKAS MIHÁLY 1918. január 6-án alakult meg. Érdekes találmányok és felfedezések A latin Írás kisbetűit 1180 évvel ezelőtt, 781-ben Nagy Károly frank király udvari tanácsosa, ALKUIN, angolszász szerzetes alakította ki. A Nyugat-Afrika partjai előtt fekvő Zöldfoki szigeteket 505 évvel ezelőtt, 1456-ban a portugál szolgálatban levő Alvise Cadamo6to, velencei tengerész fedezte fel. Üzemanyag hiány miatt leállt a vonat San Franciscoiéi 12 mér- földnyire nyílt pályán megállt egy utasszállító vonat és a személyzet kénytelen volt megmagyarázni az utasoknak a kínos helyzetet: kifogyott a nyersolaj, mert az előző állomáson elfelejtettek tankolni. Rádióriport A riporter: Innen köszöntőm kedves hallgatóimat, innen, Szúnyogfalva főterétől balra, egy zsúptetős, lifthófos házból, ahol már 56 és fél esztendeje, vagy tán néhány perccel több idő óta is él, éldegél Kuk János bátyám, a helyi szövetkezet legöregebb, de szívben legfiatalabb, lábban már gyönge, de karban még erős tagja. Hát hogy s mint, János bátyám? János bátyám: Hát én csak... A riporter: Ügy van, nagyon helyesen mondta, ő csak egyszerű tagja a szövetkezetnek, de az egyszerűségből van a nagyszerű és összefogásban az erő... He- hehe... És mondja már János bátyám, de őszintén, had’ hallgassák a rádiónál a rádiózók tíz- és száz-, száz- és millió hallgatói, hogyan dolgozik a szövetkezet? János bátyám: Hát én csak.., A riporter: Ügy van, jól mondta János bátyám ... Hallhatták kedves hallgatóink, milyen tömör és vaskos és mégis mennyire találó volt az a vélemény, amehajú, lyet az az ősz négy elemit... János bátyám: Polgárit is já... A riporter: Igen, a polgári világban csak négy elemit járni tudó becsületes szövetkezeti tag mondott. Hiába, ebben a tömör és találó bölcsességben van és lehet a szövetkezet ereje, s ez egy olyan erő, hogy milyen erő is János bátyám? János bátyám: Hát én csak... A riporter: Ügy van, ismét találó volt. Olyan erő ez, mint a kovász, amely megerjeszti a babot is, pláne ha csülök is van benne ... Hehe- he ... kedves hallgatóim. János bácsi: De riporter elvtárs, az ég áldja már, én nem vagyok sem szövetkezeti tag, sem János bácsi... A riporter: Hát akkor kicsoda maga János bácsi? János bácsi: Én a kisbíró vagyok és Gábor bácsinak hívnak. A riporter: A fene egye meg, most tehetek új szalagot • magnóba... <egri) HORVÁTH •*•*•*•*•*• m wj n#. Ly t r— 'V.v.y.y,, .y,*.v,y*v,v,v,v,v,v,'( • ...•' wvíEilFw ír • *v,v,v.v*v*v,v.v.v.v,v,v*v, .V.V.*. ‘'•v* < V.V.V.V.Y.V.Y.V.Y.V.Y.V.V.V.V, (5) A bomba beszakította a pincefödémet és a tágas pincetérbe valósággal belegyömöszölte. Az ösz- szegörbült födém darabjai megrepedezve csüngtek avasbeton huzalokon. A lejárót féligmeddig már felszabadították a romtakarítók. Matej kának mégis négykézláb kellett átsajtolnia magát, hogy a pincetérbe jusson. Kőműves- kalapácsát kezében tartva, centiről centire iparkodott előre a baloldali főfal tövéhez. Balkezével sebesen húzkodta félre a födémdarabokat, majd meg lábával rugdosta odébb a törmelékhalmokat. Végre ott állt a fal előtt. A lejárattal szemközti falból semmit sem látott, és csak sejtette, hol rejtőzhet az üreg. Kalapácsával óvatosan kopogtatni kezdett a falon, öt centiméterenként haladt előre a tapogatózással. Semmi, tetette a kalapácsot, s megpróbálta még egy darabon szabaddá tenni a falat. Kínlódva dolgozott, csörgött a víz a homlokáról. A pincefal mellett egy régi tűzhely feküdt. A törmelék valósággal a falhoz ragasztotta, s a pallér alig tudta megmozdítani. Húzkodni kezdte a tűzhely lábát, aztán nekifeszítette a hátát a tűzhelyre boruló görbe fémdarabnak és nagynehezen odébb nyomta. A tűzhely most már kiszabadult. Matej ka ki vonszolta a pince előterébe, s tovább kopogtatta a falat. Kip- kop. A tömör pincefal semmit sem árult el titkából. Most... Mintha itt... Ma- tejka leguggolt, és kalapácsával haladt előre. Igen, itt van az üreg. Gyorsan élére fordította a kalapácsot és nehéz ütésekkel beszakította az üreg vékony falát. A támadt rést kimélyítette, egyenként kiszedte a téglákat. Halálos izgalom szorongatta a torkát. Abbahagyta a kutatást, úgy érezte megfullad, ha nem szív egy kis friss levegőt. Kibotorkált a pincefeljáróig. Nyugtalanul fürkészte a romokat. Képzelődött. Mintha a fenyőfák alatt érnyék suhanna... De nem, csak a szélmozgatta fák árnyékát látta. Köröskörül mélységes csend. Visszamászott az üreghez. A kalapácsot bedugta az üregbe. Érezte, hogy a kalapács feje egy fából készült tárgyat kopogtat. Akkor jutott eszébe, hátha mégis üvegek vannak az üregben? Óvatosan mozgatta a kalapácsot. Aztán visszahúzta, és most már sebesen bontani kezdte az üreg falát. Néhány percnyi megfeszített munka után jókora rés ásíto- zott előtte. Mindkét kezével benyúlt a lyukon. Egy faládikát tapintott ki. Gyalulatlan deszkából készült, s a deszka jócskán átnedvesedett az üregben. Matejka izmai megfeszültek. A ládikót ide-oda huzigálta. Végre kiemelte a lyukon. A ládikó fedele könnyűszerrel felnyílt. Matejka a sötétben próbálta kitapintani a tartalmát. Sima fémrudakat érintett az ujja. Egymás mellett feküdtek. Hállotta erei lüktetését, ki akart szakadni a szíve. Zseblámpája után nyúlt, s belevilágított a ládikóba. Majdnem elszédült. A lámpás fénykévéjében tíz arany- rúd csillogott. Matejka percekig nem tudott megmoccanni. Aztán gyorsan lecsukta a ládikó fedelét és kimászott a pincéből. A ládikót az omladék tövébe helyezte, majd elindult a kert végébe. Az öreg kertész egyszobás kis lakása állott ott. A légnyomás összedöntötte azt is és a berendezést, a szegényes holmival együtt úgy szórta ki az udvarra, mint a polyvát. Nappal ott látott néhány ócska zsákot, s most azért óvakodott oda, hogy megkeresse. Nem kellett sokáig kutatnia. Kiválasztott egy ócska, foltos zsákot, s visszatért a pincefeljáróhoz. A ládikót belecsúsztatta a zsákba, s a zsákot átvetette a vállán. Mekkora súlya lehet? — töprengett. — Talán tíz kilónyi. Az utca teljesen néptelen volt. Matejka nesztelen léptekkel iparkodott hazafelé. A földszintes bérház, amelyben a pallér lakott, a város túlsó végén állt. A pallér nagy vargabetűvel közeledett hazafelé. Kikerüte a tágasabb utcákat és a város szélén haladt. Körülötte sötétség hömpölygött. Az agya tompán zúgott. Megpróbált gondolkodni, de semmi sem jutott az eszébe. Fásultan lépkedett, kiszakadt az időből. Torkát néma döbbenet szorongatta. Benyitott a kiskapun, s egyenest a fáskamrához tartott. A zsákot letette a kamra elé, majd a konyhából előhozta a lakat kulcsát, zseblámpájával bevilágított a kamrába. Gyanakodva nézett körül. Maga sem tudta, miért. Mintha ösztönösen tolvajt keresett volna, aki máris az ő kincsére les. Aztán a fáskamra szokott látványa megnyugtatta. Bezárta maga mögött a kamra ajtaját. Sebesen félrekotort egy nyaláb aprófát, s a helyére beágyazta a zsákot. A fát rárakta a zsákra. Bezárta a lakatot és benyitott a konyhába. Matej káné vacsorát tett az asztalra. — Hoztál valamit? — kérdezte, nem tudván, mit keresett Matejka a fáskamrában. — Semmit. Csak egy rossz zsákot. Kell majd az aprófának. Az asszony is leült az asztalhoz és amíg a pallér a levest kanalazta, kíváncsiskodott: — Hogy álltok a bontással? — Haladunk. — Meglesz holnaputánra? — A nagyja biztosan. — Találtatok valamit? Matejka kezében megrezzent a kanál. Tekintetét egy pillanatra az asszonyra emelte. Aztán folytatta az evést — Mit találtunk volna? — vont vállat. — Törmeléket. — Istenem — sopánkodott az asszony — az a sok finom, drága holmi ... Hát lehetséges, hogy semmi sem maradt meg belőle? — Semmi. — Mekkora lehet egy ilyen bomba? — Nem láttam. — Mégis? Megvan az öt mázsa is. Vagy még több. Én nem is tudom, mi lesz, ha megint bombázni fognak. Hova menekülünk, ha riadó lesz? — Sehova. Vacsora után lefeküdtek. A pallér a tálnak fordult, s úgy tett, mintha aludna. Pedig minden tagja zsibongott, mintha forrna a vére. Halántéka lüktetett. Begörbült ujjaival görcsösen szorongatta párnája csücskét. (Folytatjuk.)
