Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-06 / 5. szám
1961. ianuár 6.. péntek SEPCJSAö ienueloszövetkezeteiiikbeii bevált a terű lel felosztásos, illetve a preinizálásos rendszer A párt és a kormány állásfoglalása értelmében a tél folyamán megyénkben Is befejezést nyer a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ez a tény azt is jelenti, hogy meg keli keresr.i és találni azokat a legjobb, legcélszerűbb módszereket, amelyek alkalmazásával termelőszövetkezeteinkben, az új, szocialista r?hgyüzemekben a lehető legmagasabb termés- eredményeket lehet elérni és felmutatni, már a kezdő esztendőkben is. A megye párt és állami szervei, a termelőszövetkezetek vezetőivel és tagjaival egyetértésben azon az állásponton vannak, hogy az egyes mező- gazdasági kultúrák megművelésének módozatait úgy kell kidolgozni, illetve kialakítani, hogy az az egyéni érdekeltség elvének érvényesítése mellett a többtermelést, a magasabb árutermelési szint elérését is szolgálja. Amikor a fent említett szervek álláspontja az. hogy a tsz-ben a terméselosztós fő elve a munkaegység-rendszer, ugyanakkor javasolják — az elmúlt év bevált tapasztalatai alapján —, hogy szövetkezeteink ez évben is tartsák fenn, illetve vezessék be a pre- mizálásos, illetve területkiosz- tásos rendszert. Ezért javasolják, hogy a termelőszövetkezetek a kapásnövényeket, szőlőt, zöldséget brigádokon belül munkacsapatokra és családokra osszák ki, azzal a céllal, hogy e területeket a szövetkezeti gazdák családtagjaikkal együtt, Időben és jó minőségben munkálják meg, illetve a termést takarítsák be. Az elmúlt esztendő tapasztalatai igazolják, hogy azokon a területeken, azokban a termelőszövetkezetekben, ahol alkalmazták a premizálásos rendszert, ott nem volt megműve- letlen föld, kapálatlan kukorica, és időben leszedték és értékesítették a primőr árukat is. Számos olyan termelő- szövetkezetünk van ma már a megyében, ahol a szövetkezeti gazdák éppen úgy, mint a vezetőség, örömmel alkalmazza a jövőben is ezt a gyakorlatot, és ahol a tagság igen jelentős jövedelemhez jutott prémium címén is. Éppen ezért a Megyei Párt Végrehajtó Bizottsága javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy a tsz vezetősége, illetve a közgyűlés alakítson egy bizottságot, amelynek feladata lesz növényenként megállapítani a termésátlagokat, mert o termésátlagok megállapítása az a fő tényező, amely alapját képezi a premizálásos rendszernek. Helyes az is, ha a termésátlagok megállapításánál a szövetkezetek az elmúlt év átlagtermését, valamint az ez évi termelési tervet veszik alapúi. Az előbbitől lehet némi eltérés, azonban ennek mértékét a közgyűlés hivatott eldönteni. A termésátlagok, Illetve azok megállapításánál semmiképpen sem lehet figyelmen kívül hagyni az egyes növénykultúrák gépesítésének lehetőségét, illetve fokút. A termelőszövetkezet vezetősége, az említett bizottság javaslata alapján határozza azután meg a terven felüli többlet termés premizálási százalékát. A premizálás százalékának megállapítása végső soron a közgyűlés joga és feladata. Amennyiben a tervezett átlagtermés nincs meg. abban az esetben a premizálást nem lehet alkalmazni. A gyakorlat azt mutatja, hogy már számos termelőszövetkezetünk megszívlelte és magáévá tette a megyei szervek javaslatait és máris hozzáláttak a munka megszervezéséhez. Különösen a hevesi járásban tapasztalható, hogy a tsz vezetősége a tél folyamán meglátogatja a tagokat és közös megállapodásra jut velük abban, hogy a tavasszal, illetve nyáron az illető tsz-család miből, mennyi terület megművelését vállalja. Amennyiben ez a megállapodás papírra is kerül, abban az esetben a termelőszövetkezetnek biztosítéka is van arra, hogy az illető szövetkezeti gazda családjával együtt el Is végzi majd a vállalt munkát, amiért természetesen, a feltételek értelmében meg is kapja majd prémiumát. Igaz, hogy a fent említett gyakorlat a téli hetekben, hónapokban egy kis töblletmun- kát jelent a tsz vezetőségének, de ez a munkatöbblet alaposan meghozza majd a gyümölcsét a munkavégzés idején, amikor a szövetkezet vezetősége nyugodt lehet majd afelől, hogy az írásban foglalt megállapodás értelmében jól halad a növényápolás, a zöldség, szőlő, cukorrépa művelése, szedése. Ez a gyakorlat lényegében helyes munkaerőgazdálkodást is jelent, azt, hogy a vezetőség már előre tudja, hogy mire, milyen munkaerőkre számíthat egész nyáron át, a tagok viszont iparkodnak majd, hiszen tudják, hogy a jól, gondosan végzett munkájuknak meg kell hoznia a várt sikert, anyagi hasznot. Ugyancsak hasznára válik úgy a termelőszövetkezetnek, mint a szövetkezet tagjainak a zöldség- és gyümölcstermelés premizálása. A paradicsom-, dinnye-, paprika-, vegyes zöldségtermesztés tekintetében a premizálásos rendszer mellett helyes és alkalmazható a részesművelés bevezetése is. Az előbb említett bizottság, illetve a közgyűlés feladata megállapítani az elérhető jövedelem forintösszegét 1 kh-ra vonatkoztatva, és ez összegen felüli többlettermés pénzértékét^ illetve ennek egy részét lehet kiosztani prémium címén. A zöldségféléknél a premizálás másik formája az, amikor a betermelt érték után történik a részesedés. A harmadik forma, amelyet megyei szerveink javasolnak az, egyszerű művelé- ses rendszer. Ez lényegében abból áll, hogy a tsz-család szerződésileg elvállalja bizonyos mennyiségű zöldségterület megművelését úgy, hogy az összes termés bizonyos százaléka az övé, amelyet a betermelt értékesítési ár megfelelő százalékának mértékében minden hónap végén pénzben számolnak el részére. A bctermelt érték nagyobb része a közösbe kerül. A szőlő- és gyümölcstermelés premizálására is több lehetőség nyílik. Az egyik az, amikor a terven felüli többlettermés egy bizonyos százalékát premizálás címen munkacsapatok, illetve családok kapják meg pénzben, vagy természetben. A másik forrna, amikor a betermelt érték után történik a részesedés, a harmadik pedig az úgynevezett százalékos művelés. összegezve elmondható, hogy a premizálásos, területkiosztá- sos rendszer már oz elmúlt esztendőben is bevált és minden remény megvan arra, hogy helyes alkalmazásuk az új esztendőben is segíti majd a szövetkezetek fejlődését. Szalay István Montgomery „utolsó kívánsága“ Az egyiptomi „A1 Ahram” című lap értesülése szerint, Montgomery marsall elhatározta, hogy az El Alamein-i katonai temetőben temetteti el magát, ahol a második világháború sivatagi hadjáratában életüket vesztett katonák pihennek. „Harc" a magasabb színvonalú kultúráért A párizsi „Casino de Lu- miere” ajtajára a napokban a következő műsorplakálot tették ki: „Húsz óra: Paul Brüchen előadása ,Az emberiség magasabb színvonalú kulturális fejlődéséért’ címmel. Ezt követően záróráig női birkózók viadala, zenekíséret mellett.” „Örök szerelem“- nagyon röviden Ballenger amerikai zeneszerző megírta a világ legrövidebb szimfóniáját. A nagyzenekarra komponált mű előadása mindössze 191 másodpercig tart. Címe: „Örök szerelem.” ' *■■■ m mii ~ Harc a giccs ellen Stockholmban „Harc a giccs ellen” mozgalom indult. A zsűri által vezetett fekete listára elsőként az a plakát került, amely felszólított a „Harc a giccs ellen”-mozga- lomban való részvételre. Es is mogoldás... A Rio de Janeiro-i egyetemen a közelmúltban vala- ' mennyi diák pizsamában és nyakkendőben jelent meg. A nagy hőségben könnyen akartak öltözködni; a nyakkendőt mindenképpen fel kellett tenniök, mert az egyetem szigorú házirendje megköveteli a nyakkendő viselését, de a többi ruhadarab összeállítására vonatkozólag nem tartalmaz megszigorításokat. Újfajta bridgejáték Londonban a bridge új fajtája jött divatba. Az új játék neve The Fifteen. Hatvanlapos kártyacsomaggal játsz- szák. Mindvégig lelkesen olvastam az Elet és Irodalom karácsonyi számában a Holdfény a folyón című, igazán megkapó novellát. Betűről betűre olvastam el. amint illik, s éppen ezért, sok dolgot megtudtam ebből a novellából. Például: Holdfény volt a folyón. Valami izén a holdfényben és a folyón egy férfi és egy nő állt. A férfi és a nő beszélgettek. Egymás ökleit masszírozták. A nő féltett valamit. A férfi nem féltett semmit. Jött egy hajó. Egy hajó továbbment. Több hajó nem jött, — legalábbis az utolsó pontig. Nem tudtam meg — de hiszen ez lényegtelen dolog, csak ször- szálhasogatás tőlem —, mondom, nem tudtam meg, mindössze egyetlen dolgot: miről szól a novella. De, aki ilyen kicsinységekre ad, úgy kell annak. Aki a holdfényt és a folyót nem szereti, egy férfival és egy nővel, valamint egy hajóval, az csak rossz ember lehet. (-ó) Az év első balesete figyelmeztet Január 2-án. délután öt óra felé történt. A szűcsi X-es akna I-cs fülkéjében Rigó József négyméteres keményfa-goren- dát emelt. Siettek az ácsolással. Fagyos, vizes volt a gerenda. Megcsúszott és Rigó József jobbkezének egyik ujja alatta maradt. Hogyan történt? Pontosan sem ő, sem társai nem tudják. De ismét megsérült egy munkás és könnyen végzetes lehetett volna a baleset. Súlyos így Is, mert Rigó József bal kezét 19511-ban teljesen összeroncsolta egy rázuhant kaparógép. Bal kezének három ujja béna, kettőt nagy nehezen megmentett az orvosi tudomány. Most a jobb keze sérült. A jobb kér, amely a munkásember számára majdnem olyan drága, mint a szemefénye. Nekünk drága a munkás élete, egészsége. Erre gondoljunk mindig. Ne csak a vérző seb láttán, hanem a nap minden órájában, minden percében. Tartsuk be és tartassuk be a munkavédelmi szabályokat! vigyázzunk munkatársaink és saját magunk testi épségére. F. L. A hároméves tervben száznál több műemlék helyreállításáról gondoskodott az Országos Műemléki Felügyelőség Az ország műkincseinek Védelme jelentősen fejlődött a hároméves terv időszakában. A művészettörténészek és az építészek feldolgozták ezerhat- száz műemlék és mintegy hétszáz műenilókjellegű kastély részletes „anyakönyvi” adatait. A vallásnak Igen sokféle meghatározása van. Legegyszerűbb, ha azt mondjuk: a vallás a látható, megfigyelhető, ellenőrizhető és tapasztalható világon kívül fen- álló másik — természetfeletti — világ létezésébe vetett hit. A természeti világot — a földet, a levegőt, a hegyeket, a folyókat, a tengereket és egyéb tárgyakat — lemérhetjük, kezünkkel megtapinthatjuk és így tovább. A képzelet szülte természet- feletti világ nem mérhető, tapasztalati úton nem ellenőrizhető, mert nem létezik. A vallásos, hivő ember azt hiszi, hogy ez a nemlétező természetfeletti világ, amelyet olykor istennek vagy istennőnek nevez, tetszése szerint irányítja az emberek sorsát; tehát az emberek sorsa, nyomorúsága vagy boldoguása nem annyira tőlük, maguktól, mint inkább az istentől, azaz természetfeletti erőtől függ. Ha az isten úgy akarja, jó termést ad, s akarata szerint süt a nap, esik vagy havazik. Isten küldi a szárazságot, a kánikulát, a jégesőt, a vihart, a dögvészt, a háborút és az éhínséget. A vallásos hivő ember tehát olyan erővel számol, amely őt magát is hatalmában tartja. Ezt az erőt nem igázhatja le — csak könyöröghet hozzá. M iben hisznek például a keresztény tömegek? Abban, hogy létezik egy mindenható, mindentudó és mindenütt jelenlevő isten, ennek az istennek a fia és isten fiának, anyja. S van egy szentlélek: az is isten. A sok-sok 6zent is mind amolyan istenféle. Az egyiknek nagyobb hatalma van, a másiknak kisebb. Mindegyik szent meghatározott ügyeket intéz: az egyiknek hatásköre a tengerre és Mi a vallás? az utasokra terjed ki, a másik az időjárási ügyeket intézi, irányítja a mennydörgést és a villámlást, esőt küld a földre — a harmadiknak a jószágra van gondja, a negyedik fogfájáskor segít, az ötödik a méhészek pártfogója és Így tovább. A vallásos parasztok többsége az istenen kívül még a sátánban, az ördögökben is hisz, akiknek akkora hatalmuk van, hogy hiába küzd ellenük évezredek óta az Isten és az ég minden ereje, sehogy sem bír velük. A sátán, a gonosz szellem, az ördögök, a parasztok hite szerint, szintén kezükben tartják az emberi életet. Mindenféle betegségeket bocsátanak az emberre, gonosz cselekedetekre, bűnre csábítják, ártanak gazdaságának, s még a mennyei isten összes szentjeivel és milliós angyali seregével együtt sem tehet ellenük semmit. A legtöbb vallásos paraszt azt hiszi, hogy a földi élet csak afféle előkészület a túlvilági örök életre, amelyet a hivők a mennyországban fognak eltölteni. A mennyországot egyesek kellemes jótékonysági intézménynek, mások örömtanyának képzelik. A papok meg azt bizonygatják a parasztoknak, hogy az emberek túlnyomó többsége bűnös és a mennyországba csak az a kevés igazhitű jut be, aki az ő útmutatásait követi: a többi mind „a gyehenna tüzére”, „a pokol fenekére” kerül, ahol a jóisten teremtette ördögök karmai között a kínok kínját kell kiállnia, A zsidó rabbik, a katolikus lelkiatyák, pravoszláv pópák, a mohamedán molahok, az evangélista, baptista és más szekták prédikátorai ezeket a meséket más- és másképpen — a maguk módján — tálalják, de egytől egyig megmérgezik velük a nép tudatát, mint ahogy az ópium is megmérgezi azokat a szerencsétleneket, akik e kábítószer rabjai lettek. Korunk nagy gondolkodói éppen ezért nem mondhattak mást a vallásról, mint amit Marx mondott, aki a népet mérgező ópiumnak nevezte, vagy Lenin, aki a pálinka egy nemének mondotta, amelybe a nép belefojtja öntudatát, s többé nem olyannak látja a világot, amilyen a valóságban, hanem olyannak, amilyennek az alkoholista vagy az ópium- szívó ködös, kába, megmérgezett agya képzeli. A vallásos ember nem olyannak látja a világot, az emberek egymáshoz és a természethez való viszonyát, amilyen a valóságban, hanem olyannak, amilyennek a vallás, a pap feltünteti. öntsék el — lehet-e kommunista, aki mindezt elhiszi?! Lehet-e leninista, aki ilyesmiben hisz? Ha a világot isten kormányozná, ha isten, szentek, angyalok, ördögök kezében volna az emberek sorsa, akkor mi értelme volna a szervezett harcnak, a munkások és a parasztok szervezett harcának, a lenini párt megalapításának, mi értelme volna harcolni a társadalom szocialista átalakításáért? Hiszen mindezt egyetlen mozdulatával rombadönthetné az isten, aki csak a hivők képzeletében létezik, és sehol másutt! A D< vallásos vllágfelfogás téves és torz képet ad a világról s a társadalmi viszonyokról. Akinek az agyát elködösítette a vallás, az nem találja a helyes utat, nem képes kommunistához, leninistához méltó szervezett cselekvésre. Márpedig ahhoz, hogy megbirkózhassunk az előttünk álló óriási akadályokkal, hogy a munkásság és a parasztság szükségleteinek megfelelően alakíthassuk át földünket, hogy leigáz- hassuk. s az ember szolgálatába állíthassuk a természet erőit gyökeresen megváltoztassuk a társadalmi viszonyokat, s véget vessünk a háborúknak és a nyomornak az egész földön, minden embernek, minden parasztnak és munkásnak a valósághoz híven kell látnia a dolgokat. A vallás — az ember sze- ^ mére kötött kendő, amelytől nem látja Jól a világot. A ml feladatunk az, hogy leoldjuk ezt a kendőt, s rávezessük a munkás- és paraszt- tömegeket, hogy lássák és értsék meg a valóságot, s tanulják meg saját szükségleteiknek megfelelően átrendezni a világot, Nem lehet kommunista, leninista az, aki feltételezi, hogy meg lehet változtatni az emberek társadalmi helyzetét, a gazdasági állapotokat, az időjárást, vagy meg lehet gyógyítani valakit imával, „szentelt vízzel”, a pap üvegcséjéből vett faolajjal, tömjénfüsttel és így tovább. A papok úgy tüntetik fel L * a dolgot, mintha a vallás vele született volna az első emberrel, Ez épp olyan mese, mint az egyházi tanítás az „első” emberről. A tudomány bebizonyította, hogy a vallás az emberi társadalom meghatározott fejlődési fokán alakult ki. A vallás nem született vele az emberrel. Ha valakit születésétől fogva úgy nevelünk, hogy közben nem találkozik hívőkkel, ha kezdettől fogva helyes képet adunk neki a világról, helyesen magyarázzuk meg neki, mi megy végbe a természetijén és a társadalomban, s élete folyamán távoltartjuk tőle azoknak az osztályoknak a társadalmi elnyomását, amelyek a vallást saját hatalmuk megerősítésére használják fel — nem fogja szükségét érezni semmiféle vallásnak. A vallás akkor keletkezett, amikor az embert még teljesen hatalmában tartotta a természet. Nem tudta megmagyarázni, tehát természetfeletti erők beavatkozásának tulajdonította a természet és a társadalom egyes jelenségeit — az időjárást és az évszakok változását, a vihart, a mennydörgést, az árvizet, a jégesőt, a háborúkat, a dögvészt. a kolerát, stb. — s ugyanígy „indokolta” a számára érthetetlen életjelenségeket: az álmot, az ájulást, a halált, és így tovább. A vallás az elhunyt ősök. szülők, nemzetségfők tiszteletéből, a természet érthetetlen, fenyegető jelenségeitől való félelemből, továbbá a társadalmi elnyomásból sarjadt. A tőkés osztálytársada- ^ lomban a vallás elsősorban a dolgozók társadalmi elnyomatásában gyökerezik, főként abban, hogy a kizsák- mányolók a tömegeket — tehetetlenségükkel visszaélve — isten nevében rendelik alá maguknak. Kidolgozták a műemlékek és műemlókjellegü épületek távlati helyreállítási tervét. A hároméves tervidőszakban kezdődött meg az országban a népi műemlékek részletes felmérése is. A falukutató építészek mintegy hétszázötven községet jártak be eddig és becses emlékeket kutattak fel a göcseji, az ormánsági népi építészet remekeiből, valamint a Balaton- környéki és az északi határmenti megyék községeinek jellegzetes építészeti hagyományaiból. A részletes felmérések segítségével elkészült az ország műemlékjegyzéke. Ez nemcsak teljes felsorolást ad, hanem a pontos műemléki minősítést is feltünteti. A hároméves terv idején több mint száz különböző műemlék helyreállításán dolgoztak. Többek közölt, a Veszprém megyei dolgozók társadalmi munkásainak segítségével befejezték a nagyvázsonyi Kinizsi-vár lakótornyának, a palotának, a belső árok cs kaputorony, valamint a várkaput Védő építmény, a barbakán helyreállítását. Elkészültek a szerencsi vár kerek tornyának állagmegóvásával és a szegedi barokk Várromot védő munkákkal Is. A nevezetes szigetvári Zrínyi-várban megkezdett feltárásnál érdekes feltevésekre jutottak a kutatók. Egy okiratot; emlék alapján arra gondolnak, hogy mivel a vár északnyugati bástyája a legnagyobb. az lehetett a belső vár, amelyből Zrínyi az utolsó rohamra indult. A belső vár árkát már megtalálták, s most a híd nyomát keresik amelynek felfedezésé igazolhatja feltevésüket A hároméves tervidőszakban az OMF által végzett munkákkal együtt több száz értékes műemlékvédeleméről gondoskodott népgazdaságunk. A második ötéves tervvel egyidejűleg már megkezdődik a műemlékvédelem távlati tervének végrehajtása is, amely lehetővé teszi, hogy a helyreállításra fordított költségeket a korábbinál gazdaságosabban. észszerűbben használják fel. (MTI)
