Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-04 / 3. szám
NÉPÚJSÁG 1961, JanuAr 4., szerda. limmjr Lírikusuk örökssép költeményeiből A pétervásári ifjúsági irodalrni színpad a világirodalom legszebb szerelmes verseiből egész estét betöltő programmal készül. Ebben a hónapban mutatják be a községben nagy lírikusok örökszép költeményeiből összeállított műsorukat. Utána a jól működő termelőszövetkezeti községekbe látogatnak az ifjú's lelkes irodalombarátok. Nagyszerű dolgot művelnek a páter vásáriak. Egyszerű emberek szívéhez szólnak. A munkában fáradt szövetkezeti parasztok esténként feloldódnak a. legszebb emberi érzést idéző versek hangulatában. Gyönyörködnek a világirodalom gyöngyszemeiben, szívükbe rakódik szerelmi líránk szavakba, sorokba ötvözött művészi szépsége, tisztasága. Vajon hány kérges tenyér csapódik tapsra a szép, bensőt remeg- tető rímek hallatán, amit a péter- vásáriak művészetszeretete tolmácsol a munkásembereknek? — ri — — MÉG AZ óévben megkezdték Egerben, a Dobó utcai régi, elrongálódott vízvezetékek kicserélését, az új csövek lefektetését. A vár alatti utcában e fontos munkálatokat néhány napja befejezték. — AZ IDÉN tatarozzák az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikumot. ■ A tatarozási munkák elvégzésére 460 000 forintot tervezett a megyei tanács. — A BÁNYÁSZ dolgozók is szívesen helyezik takarékbetétbe meglevő pénzüket, különösen az ún. „bányászjárásokban” magas a takarékba helyezett pénzösszeg. A putnoki és az ózdi járásban összesen — ide tartozik az Egercsehi Bányaüzem is — csaknem harmincmillió forint a takarékbetétekre elhelyezett pénzösszeg. — NAGYKÖKÉNYESEN mind a Béke, mind a Rákóczi Termelőszövetkezetben az idén építenek 50—50 férőhelyes növendékistállót és 120 férőhelyes hizlaldát. A két szövetkezetben összesen 462 ezer forintot fordítanak építkezésekre.-r EBBEN AZ ÉVBEN a gyöngyösi járásban 12 darab 50 férőhelyes növendékistállót építenek termelőszövetkezeteink. A munkák elvégzésére 1 millió 800 ezer forintot fordítanak. — AZ EGRI Vízmű Vállalat munkásai most a múlt évről visszamaradt munkákat végzi vidéken. A vízvezetékek lefektetése, új nyomós kutak telepítése folyik Szúcs, Heves és Tarnabod községekben. A munkálatokat remélhetőleg még az új esztendő első negyedévében befejezik. — MÉG AZ IDÉN felújítják Heves megye kútjait is. A felújítási munkák elvégzését 1 millió 500 ezer forintból fedezik. — BEKÖLCÉN 1959 óta van községi könyvtár, amely rendszeresen rendelkezésére áll a falu dolgozóinak. Azóta minden hónapban, anyagi helyzé- tüknek megfelelően újabb könyvekkel gyarapítják a könyvtár állományát. Legutóbb 78 könyvet vettek, s így jelenleg a bekölcei könyvtárban 312 könyv áll a dolgozók rendelkezésére. FELNÉMET múltja Í Felnémet életében új korszak kezdődik 1961. január i 1-én; közigazgatásilag egye- \ | sült Eger városával, Heves i megye székhelyével. Ebből Í ciz alkalomból lapozzunk. bele az elmúlt távoli száza-) dók történetébe, s nézzük \ Í meg, miként is alakult Fel-1 német sorsa. Látni fogjuk, j hogy a község és a lakosok j Í sorsa mennyire összeforrt j az egriekkel, kivált a sors- l döntő török háborúskodás I j alatt. Ez a múltban gyöke- > ( rezett sorsközösség most vá- ) ! [ lik valósággá. ) írásos emlékeinkben elő- L szőr 1261-ből fennmaradt megerősítő oklevélben találkozunk a községgel. Megtudjuk, hogy 1125-ben francia telepesek népesítik be. 1332-es feljegyzéseit „Nempti”, az 1337- es pedig ,.Felnemti” néven emlegetik. Ebben az időben telepítik a község határába a magyar alapítású pálos szerzeteseket. Ott állott valaha a kolostor, a Paphegy táján. A kolostor gazdasági alapját az új- telepítésű szőlőhegyek, a község művelhető határa és több egykerekű malom képezte. 1493—95-ben keletkezett birtok jegyzékek „Némethy” és „Felnémethy” néven emlékeznek meg a községről. A z 1552-es egri várostrom ■ kudarca nyomán a tör- rök seregek feldúlják, felgyújtják, megsemmisítik az egész falut. Az ostromban derekasan kivette részét számtalan felnémeti jobbágy és mesterember, — a többi pedig az életbiztonságot nyújtó Bükk hegységbe vette be magát. Dobó István várkapitány az ostrom legnagyobb hősének nevezi Kovács Jakab kovácsmestert, aki Felnémetről ment a vár védelmére! A község ezután 1596-ig előbbi nagyságát éri el, ugyanis a török megszállás alá került részekről menekült néo telepedik itt meg. Amint a levéltári kutatás megállapította: a 23 jobbágytelekre 291 család telepedett. A jobbágyok ekkor ismét az egri püspöknek fizették a porták után eső jövedelmet, azonkívül 8 szekér szénát és 5 robotban dolgozó kaszást adtak. Felnémet legszomorúbb sorsát jelentette az egri vér 1596. évi eleste: teljesen megsemmisítette a török. A XVII. század során lakatlan az egész település. Amikor 1687. december 17- én felszabadul Eger a török uralom alól, Felnémet területe ismét visszakerül a püspök keze «■ta>tatiaiiBiia(«ai(ai!aiiaiiailBlta.tBtfaiiat!BliailBlfBliai!ftl 1960. JANUÁR 4,, SZERDA: TITUSZ Január 4-e BURMA függetlenségi napja. Az ország a II; világháború előtt angol gyarmat volt, majd japán megszállás alá került. 1948-ban e napon ratiiikálták azt az egyezményt, amely szerint a Burmái Unió önálló állammá lett. 175 éve, 1780. január 4-én halt meg MOSES MENDELSSOHN, a felvilágosodás korának; filozófusa. Jelentős érdeme, hogy munkásságával a zsidóságot bekapcsolta az európai műveltségbe. Róla mintázta Lessing: A bölcs Náthán alakját. Érdekes találmányok és felfedezések: 200 évvel ezelőtt, 1761-ben e napon halt meg STEPHEN HALES angol természettudós, aki a növények vízfelhasználására vonatkozó kutatásai révén a növényfiziológia megalapítója lett. 155 éve. 1806-ban e.napon született LOUIS BRAILLE, a párizsi vakok intézetének tanára, a vakok ma is használt 6 pontból álló betűjeles írásának megalkotója. Braille rendszere alapján ma már írógépek, teléíontárcsák és kották készülnek. 60 évvel ezelőtt, 1901-ben, Budapesten ötezer munkanélküli tüntetett. FILM: Ármány és szerelem lipMM ■ Hr *1 A film Schiller örökértékű, klasszikus drámájának, ma* gyárul beszélő NDK filmváltozatát az egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be január 5-től 11-ig. Apagyilkos neo-náci Az amerikai Iowa államban a 18 éves John Rose-t 18 évi börtönre ítélték, miután hosz- szas tagadás után bevallotta, hogy idén májusban lelőtte az édesapját. A fiatalember barátai és iskoláié rsai tanúvallomásukban kijelentették, hogy John többször fenyegetőzött, hogy lelövi apját, amiért az elégette Hit- ler-képekkel teli albumát és horogkeresztes zászlaját. HopvAtu S Wmm EGRI VÖRÖS CSILLAG A Noszty fiú esete Tóth Marival EGRI BRÖDY Különös hajótöröttek GYÖNGYÖSI PUSKIN Próbaút GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG * Nincs előadás H A T V A N1 KOSSUTH Szegény gazdagok HEVES v Az ordító egér PÉTERVÁSARA N o rm andi a-N y eman FÜZESABONY Bölcsődal fit likőrei i-Lgerben este 7 órakor: A DENEVÉR (Bianco-bérlet) Füzesabonyban este 7 óraim A makrancos hOigy (3) Réczey az autó ablakából látta, hogy a városka lakói sűrű sorokban áradnak a temető halottasháza felé. A részvét óriási. Nem is annyira az I áldozatoknak szólt, hanem a tragikus eseménynek. Gondo- ! lataiból Pákozdy zökkentette | ki: — Kérlek, I szépen, pol- I gármester ; uram, egy inti- | mitás. Azt | mondj ák a megboldogultnak mindössze százezer pengő a bankbetétál- j lománya. — Hihetetlen ; — bámul el a polgármester, í Szerintem Bar- | talisnak légke- j vesebb egytnil- i Hója volt. j — Szentmar- I jay főispán úrnak is ez a meglátása, kérlek 1 szépen. De a i tények beszélnek. Még nem is 1 egészen százezer pengő van a S bankban. — Végrendelet van? — Nincs. Éppen ez a bökkenő. A főispán úr felkért, hogy nézzek ennek utána a közjegyzőnél. A legprecízebben eleget tettem a megbízatásnak. De sem végrendelet, sem vagyon. — Hát ez rejtély. A kocsi a temetőhöz érkezett. A halottasházat feketéllő sokaság vette körül. A polgármesternek rendőrok nyitottak utat. Réczey tüstént a főispánhoz sietett. Szentmar- jay díszmagyarban, fiatalos, csinos feleségét karonfogva állt a ravatal mellett. A polgármester néma főhajtással üdvözölte. A főispán hátrább lépett, Réczey mellé, aki suttogva, tömören tájékoztatta Szentmarjayt felrendelésének céljáról. Bárczy államtitkár utasításairól. A főispán egy szót sem szólt, visszalépett a helyére. A gyászszertartás hosszadalmasra nyúlt. Dr. Fekete alpolgármester zengzetesen szárnyaló gyászbeszédet mondott. Réczey azonban nem tudott odafigyelni. Hogyan lehetséges az, hogy Bartalisnak nincs többje a bankban? Hirtelen belehasított egy gondolat, egészen belepirult. Te jó isten, lehetséges, hogy Bartalis magánál tartotta egész vagyonát, s a pénzt vagy értékpapírokat, vagy tudja az ördög mit, elpusztította a bomba? Hogyan is mondta? „Mindent átvészelni, mindent átmenteni... Eszményeinket is és jövendőnk anyagi alapjait..Ö, jaj, ez már szinte bizonyosság, az átkozott bomba megsemmisítette a millióját is, fuccs a hatalmas vagyonnak. A Bartalis-házból egy szög sem maradt épen. Törmelékhalmaz az egész villa. Na, szépen vagyunk. Még szerencse, hogy nem maradtak utánuk árvák. Gyermektelen házaspár volt, s az oldalági rokonok közül mindegyiknek megvan az egzisztenciája. Ámbátor lehet, hogy Szentmarjay főispán számított a hagyaték ráeső részére, s ha rájön, hogy egy fityinget sem örökölt, ki tudja, milyen kedve kerekedik? ... Átkozott história. Mi az százezer pengő? A temetés, a síremlék, az alkalmazottak végkielégítése, a felszámolási költségek, jó, lesz, ha kifutja. Amikor Réczey a temetés és a kötelező részvétnyilvánítások után visszatért hivatalába, Szerémy mérnök már várta. Mellette, egy középkorú, magas, csontos férfi álldogált, ellenzős sapkáját kezében tartotta. A polgármester szemügyre vette az idegent. Negyven- negyvennégy évesnek látszott. Nyúlt, barnára égett arca hegyes állban végződött. De az arcán mindenekfölött különös két szeme uralkodott. Ezekben a szemekben hűvös fény ült, s az egykedvűség látszata mögött is folyton fürkésző tekintet. A polgármester semmit sem tudott leolvasni a szenvtelen arcról. Szerémy meghajlással köszöntötte a polgármestert, majd az idegenre mutatott: — Engedje meg, polgármester uram, Matejka András, a pallér. Ö vezeti a bontást. — Hány embert adott mellé? — kérdezte Réczey, egy kézfogásra sem méltatva a pallért — Nyolc szakmunkást, polgármester uram és a fogatosokon kívül tizenkét segédmunkást. — Elég lesz. fiam? — kérdezte Matej kától a polgármester. — Dolgozzanak inkább többen, dé két huszonnégy óra alatt végezniök kell. A romokat nyomtalanul el kell tüntetni! És ami nagyon fontos, jól jegyezze meg — hallgatni! Mintha semmi sem történt volna! A pallér közömbösen válaszolt: — Az emberek elegen vannak, de két nap kevés. Három nap alatt végzünk. — Rendben van, elmehet. Mérnök úr, maga még maradjon. A pallér köszönt és távozott. A polgármester megkérdezte: — Maga ismeri ezt a pallért? — Hogyne. polgármester uram. Megboldogult főnököm nagyra becsülte, régi embere volt. Igen törekvő ember, tessék elképzelni, . az a bogara, hogy folyton sorsjegyek garmadával játszik, azt mondják, fele keresetét sorsjátékra költi. — Köszönöm. Ha bármi je- • lenteni valója lenne, megtalál. Matejka, a pallér nyugtalanul forgolódott ezen az éjszakán. Maga sem tudta, miért nem jön álom a szemére. Talán Bartalis halála rendítette meg az idegeit? Háromszor is végiggondolta, hogyan kezd a bontáshoz a csapatával. Úgy ismerte a Bartalis-ház minden zeg-zugát, mint a tenyerét. Hiszen az építkezést is ő vezette annak idején. Gondolatban vér giglépdelt a villa szobáin, helyiségein, a padlástól a pincéig. A pince ... Matejka szíve nagyot dobbant. Hogyan is volt az? Igen, a lejárótól balra, a sarokban (Folytatjuk). alá. Az 1678, 1680 és 1682-es földesúri összeírások „néptelen pusztá”-nak jelölik — akárcsak Szőlőske községet és Szarvaskőt. Űjból csak 1718-ban népesül be a hosszú feldúltsag után! A község új lakosai önkón- tesen települő, vándorló jobbágyok voltak. A vándorló jobbágyok legfőbb hajtóereje az egyszeri, vagy többszöri adó- mentesség, a feudális terhek alól való némi könnyebbedés. 1720-ban 22 jobbágynak ad az egri püspök adómentességet,— mint újonnan települteknek. Mik voltak a jobbágyi terhek? A falu legmódosabb jobbágyai kevesen voltak, csak hatan. Ezek is fizettek a püspöknek ún. „füstpénz”-t, konyhára valót, robot megváltást, továbbá a kukorica- és kenderföldekért 24,16 forintot. A község zöme úgynevezett résztelkes volt, ezek földesúri terhe a telaknagyság szerint volt arányosan kevesebb. A ,.gyalogsoros” lakos évi 3,89 forintot izzadt ki a földesúmak. A sorsukról így vallanak a felnémetiek: „Szekerekkel és gyalogul, számtalanszor, valamikor kévántati'k, a majorban hajtatunk és 5—15 napokat is do1 gozván, semmibe sem tudódik.” De nem számítják ám be a Püs~ pökí uradalmi tisztek, a majorsági rét munkálására, a nyári juhok megnyírására fordított rengeteg .. munkanapot sem! Felnémeten ugyanis a földesúr nagy majorságot létesít, hol juhászat folyik. A levéltárak mélyéről emeljünk most ká néhány érdekes dokumentumot, mely a jobbágyok saját szavával mondja el szomorú sorsukat. 1753 márciusában Hegyi János felnémeti jobbágy elpanaszolja, hogy harminc Esztendőtől fogvást való engedelmes Szó! gállattyában híven kívánván Szolgálni el jártam. Melly szolgálatomban el öregedvén, magammal jól tehetetlen vagyok...’’ Kevés kenyérnek, valót kér, mert az emberöltőn át való szolgálat alatt nem tudott semmit sem gyűjteni. 1785-ben „a felnémeti bírák és lakosok” előadják, hogy Eszterházy püspök tiszanánai tiszttartója 4 kemence lueszüket elvitte, de nem fizetett érte. „Mirajti ink pedig a Tekintetes Nemes Vármegye kemény executiót (végrehajtást) rendelt a portiónak incassatió- ja (behajtása) végett, úgy hogyha hetfün restantiánkat egy fillérig le nem fizettyük, mindnyájunkat a temleczre fog hányatni, a szegénységnek pedig sehol bizodalma nincsen, egyedül csak ezen 4 kemence mészért esendő fizetésbe...” Bizony, hiába kérték Eszter- házyt, nem is foglalkozott a kérvényükkel! A felnémeti határban jó bor termett már a XVX1X. században is — amikor azután rossz volt a püspök egri termése, itt is felvásárol- tatta a szükségletet. Jerney György kasznár 1786. januárjában jelenti Egerbe: „ ...Igaz ugyan, hogy én mindenütt, ahol lehetett, alkuttani, és az árat letörtem, de... az alkutt árat sem gondolnám...” A püspök földesúr így törette le a nehéz verítékkel megtermelt bor árát, hogy azután olcsó pénzen felvásárolja saját céljaira. De nem csak eféle eszközökkel nyomorították a felnémeti jobbágyokat. Hullott a verés is, mint a záporeső. Így ír például Erdődyhez Fekete Imre felnémeti, lakos: „... amint is mihelt valamely Szoigállatot úgy végbe nem vihetek, az mint tecze- nék Tiszt Uraiméknak, mindgyárt veréssel és vassal fenyegetnek, még az tavai! esztendőben való verést is mái napig megérzem, talán holtam napjáig is...” 1 Q] O-ben növekedett a ' ^ “ a felnémeti határ, ugyanis Czegléd pusztát véglegesen elhatárolva, a községhez csatolják. 1828-ban volt Felnémeten 161 ház és 1164 lakos! A XIX. század közepi földrendezések nem sok eredményt hoztak, mert míg 1770-ben volt a községben 63 -jobbágy és 1 zsellér, addig 1848-ban 103 jobbágy mellett 72 zsellér tengődött a faluban. Nem is fejlődött kellő mértékben a falu, hiszen a felnémeti határ 5248 holdja az 1930- as években is így oszlott meg: 2892 holdon gazdálkodott a régi földesúr, az egri érsekség, volt még 629,2 holdnyi területen 1 középbirtokos. 115-en 5—50 holdon gazdálkodtak, 1113 hold terjedelemben, de a nagy zöm, 431 felnémeti törpe- birtokos kezén csupán 1614 hold állott. Az elmaradt faluban 1936- ban csupán 120-an voltak elfoglalva az Ipari munka területén és nem több, mint 9 „ta- nonc", azaz ipari tanulót adott a község. |\/| a a helyzet merőben más! És az elkövetkező esztendők során maguk a felnémetiek is érezni fogják, hogy a történelmi alapokon nyugvó kapcsolatuk Eger városával, egy teljesebb kibontakozás útján megadja részükre is a várossá válás lehetőségét. Sugár István