Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-04 / 3. szám

196,1. január 4., szerda • népújság 8 POHARAK csendülésével búcsúztunk az óévtől. S máf hátunk mögött hagytuk az új esztendő első ünnepnapját is Megkezdődtek a dolgos, mun kas hétköznapok. Friss erővel és lendülettel indult meg a munka. A gépek, az íróaszta­lok mellett és minden munka­helyen — már az új év íeláda tain munkálkodnak az embe­rek. Az új esztendő munka- programját, az 1961-es év nép­gazdaság! tervét közölték az újságok. Kemény és nehéz feladatok megoldása vár reánk. Tovább kell haladnunk országépíté­sünk azon útján, amely köze­lebb segít céljaink megvalósu­lásához, ahhoz, hogy a szocia­lista társadalmi rend gazdasági alapjainak lerakását teljes egé­szében befejezzük. Nagy cél, kemény és nehéz feladatok. Magasabb és jelen­tősebb eredményeket kell fel­mutatnunk, mint az óévben. Az idei népgazdasági tervben meg­jelölt feladatok, célok megala­pozottak, reálisak és elérhetők. Reálisak és elérhetők, mert a legkörültekintőbb, a lehetősé­gek és a tartalékok leggondo­sabb számbavétele alapján ké­szültek. AZ ÜJ ESZTENDŐBEN nyolc százalékkal nő az ipari termelés, 7,9 százalékkal maga­sabb termelésnövekedést vá­runk szocialista szervezésű mezőgazdaságunktól, 30.7 mil­liárd forintot fordítunk új lé­tesítmények építésére, s több mint 46 000 lakást adunk át új tulajdonosaiknak, — a legfon­tosabb és legmagvasabb adatok ezek idei népgazdasági fel­adataink közül. Teljesíteni fogjuk mindezt? Teljesíteni! De ezekhez az szükséges, hogy fegyelmezet­ten, lendületes ütemben, ész­szerű könnyítésekkel, szerve­zetten haladjon a munka gaz­dasági életünk minden terüle­tén. Minden munkanap — a versenyek napja legyen. Ver­senyek napja, melyeknek az elmúlt esztendőben is mindin­kább jellemző vonása volt, hogy nemcsak azt vette szám­ba; miből mennyit kell gyár­tani. hanem azt is, hogy ml mennyibe kerül és a „többet” mellé — sót annak helyébe — állította a „jobbat”, az „ol­csóbbat Az óévben a munkaverseny nemesebb, tartalmasabb és magasabb erkölcsi formája alakult és fejlődött tovább: a szocialista munkabrigád-moz- galom. A múlt év utolsó ne­gyedévében megtartott megyei szakszervezeti tanácskozás adatokat is hozott a mozgalom elterjedésének bizonyítására: i,aíig másfél éves időszak alatt mintegy 425 brigád alakult megyénkben, 3575 taggal, Terveink valósága amely célul tűzte ki a szocia­lista Cím elnyerését. Ezek kö­zül 24 csapat nyerte el a szo­cialista címet, s 16 brigád kap­ta meg a szocialista okleve­let.” (Ezekben az adatokban ném foglaltatik benne a bá­nyász szakszervezethez tartozó üzemek brigádjainak száma.) SÍÉP ÉS KOMOLY ered­ményeket mutattak fel a szo­cialista címért versenyző és a már szocialista címet birtokló brigádók — mégsem mond­hatjuk egyértelműen, hogy e téren minden rendben van. A Szakszervezetek Országos Tanácsa irányelvekben rögzí­tette: szocialista munkabrigá­dokat csak ott alakítsanak, ahol ennek a feltételei meg­vannak; a szocialista brigádok a már meglevő brigádverse­nyekből fejlődjenek ki. Mégis, sok üzemben rosszízű dolgokat tapasztaltunk, s úgy tűnt, mintha erőszakkal hozták vol­nál éleitre a brigádokat, pusz­tán azért, hogy ők se marad­janak el a többiek mögött, ne­kik is legyen egy szocialista brigádjuk. Például a gyöngyö­si Vas- és Fémipari Vállalat­nál. Itt 10 brigád küzdött a szocialista címért, s a tíz bri­gádban mindössze 36 fő dol­gozott; brigádonként 3—4 em­ber. Sokszor és sokat írtunk már arról az újról, amely a szocia­lista brigádmozgalom megszü­letésével jelentkezett a mun­kaversenyben. A szakmai fej­lődés igénye, az elvtársi segít­ségnyújtás, az elmaradók pat- ronálása, a közösségi érdekek felismerése elemeiben már a régebbi versenyformákban is megvolt, a kiváló dolgozók ve­télkedésében, az újító mozga­lomban, a szakma ifjú mestere címért folyó versenyben. A szocialista brigádmozgalom népszerűségének, gyors elterje­désének is éppen ez volt az alapja: egyesítette az egyes versenyformák legjobb törek­véseit. A szocialista munkabri­gád lényege: a brigádtagok egymás iránti, elvtársi segít­ségnyújtása, egymás nevelése, stb. Márpedig ezeknek eleget tenni 3 embernél — mint az említett gyöngyösi vállalatnál is — nem nagy művészet: fő­leg akkor, ha ez a három em­ber még rokon is. IPARI TERMELÉSÜNK mai színvonalának további emelése az új esztendőben is a termelé­kenység fokozásából kell, hogy származzon. A termelékenység kell, hogy képezze az ipari ter­melés-növekedés gerincét. Ha­talmas munkaerő-tartalékaink nincsenek, nem vagyunk bővé­ben a munkáskéznek, nem te­hetjük meg, hogy évről évre újabb ezreket, tízezreket állít­sunk az ipari termelésbe: ez a Szilveszter éjszakáján mezőgazdaság róvására, a me­zőgazdasági termelés kárára történhetne csak. Ezt pedig nem tehetjük. Meglevő erőink­kel kell tehát gazdálkodnunk, olyképpen, hogy a termelé­kenységet emeljük, a korábbi évekhez képest egyre gyorsabb ütemben. Az óév három ne­gyedéve soíán 150 millió forint értéket ruháztunk be megyénk ipari üzeméibe; kb. 50 millió főrint értékű új gépeket állí­tottunk munkába — mindegek reálissá teszik idei feladataink megoldását. A milliós értékű beruházások összegéhez hozzá kéll számítanunk a munkások, a műszakiak szakképzettségé­nek, termelési tapasztalatai­nak gyarapodását, a termelési kultúra fokozódását. Ezekre a2 összetevőkre építettük idei ter­veinket. Az új esztendőben is gazdag értékekkel növekedünk. 317 nagyobb létesítményt helye­zünk üzembe. Üj üzemekben, üzemrészekben, munkacsar­nokokban indul meg a munka. Csaknem két és félmillió fo­rintot fordítunk új lakások építésére, mintegy 900 új tan­teremmel bővülnek az általá­nos és középiskolák, s 1200 kór­házi ágy létesítése is szerepel a tervben. BOLDOG ÉS VIDÁM vólt a mostani Szilveszterünk. S ha idei terveinket válóra váltjuk, kötelezettségeinknek becsület* tel elegét teszünk, a2 elkövet­kező Szilvesztert, az úiább esz­tendő fordulását is elégedetten, sőt gondtalanabbul, még biza- kodóbban ünnepelhetjük. Raj­tunk, a mi erőfeszítéseinken, akaratunkon, a mi munkás- és versenykedvünkön múlik, hogy így legyen. Pataky Dezső Az év első munkaértekezlete véget ért. Nemcsak az új év­ben, hanem az átszervezett banknál is első alkalommal Ültek össze az emberek, hogy a munkabeosztást, az új fel­adatokat megbeszéljék. A Magyar Nemzeti Bank III. számú. Miskolci Területi Irodáját megszüntették és he­lyette a megyére kiterjedő ha­táskörrel új pénzügyi intéz­ményt, a Magyar Nemzeti bank Heves megyei Igazgató­ságát hozták létre. Iparvállalataink, de különö­sen a szocialista mezőgazdaság fejlődése, erősödése szükséges­sé tette, hogy a bankhálózat alkalmazkodjék a megye köz­igazgatási területéhez. Gyors tempót diktál az élet, közvet­len tárgyalásokat és azonnali intézkedéseket kell tenni a banknak is. A megye székhe­lyén működő bank igazgatósá­ga közvetlen kapcsolatot tart­hat a pártbizottsággal, a ta­náccsal és a vállalatokkal, in­tézményekkel. Hitelkérelem és egyéb pénzügyi kérdések tár­gyalására nem kell Miskolcra utazni, vagy a bank emberei­nek egy napot utazni. A köz­vetlen kapcsolatok kiépítése után javul a bank tájékoztató szolgálata, jobban, közvetle­nebbül megismerhetik a ter­melési problémákat és ennek megfelelően olyan intézkedé­seket foganatosíthatnak, ame­lyek a tervek teljesítését elő­mozdítják. A Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazgatósága ez év első napjától kezdve ellát­ja a megyei fiókok felügyele­tét, fiókhatáskörben végzi a gazdálkodó szervek banki ügy­intézését és folyamatosan fi­gyelemmel kíséri a megye gaz­dasági életét. E hármas fel­adat gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pénzügyi emelőket fej­leszteni kell, a bank minden intézkedésének második ötéves tervünk célkitűzéseinek meg­valósítását kell szolgálni. Bernáth Ferencet, a korábbi járási fiókvezetőt nevezték ki a Magyar Nemzeti Bank He­ves megyei igazgatójává. A megszüntetett területi irodától kilenc, főleg műszaki és me­zőgazdasági szakembert vettek át. A bank épületének belső átalakítási, bővítési munkála­tai még folynak, de az átszer­vezett bank dolgozói január 2-án felelősségtudattal mun­kához láttak. Párt és tömegsserveseti élet Hasznos küldetés A hatvani termelőszövetke­zetekben dolgozó kommunistá­kat és a város pártszervezeteit nyugtalanította a rendkívül kedvezőtlen időjárás, amely 380 munkaegység „tulajdonosa Az eleven, ragyogó szemű, 22 esztendős fiatalasszonnyal egy nőtanácsi gyűlésen ismerked­tem össze. Az ismeretség ele­inte egyoldalú volt, mert csak ő beszélt, és mi nagyon sokan, hallgattuk. Arról beszélt az asszonyoknak, hogy milyen jó a baromfi a háztájon, de a ter­melőszövetkezetben is. Az asz- szonyok figyelték a lelkes sza­vakat, s mikor azt mondta a fiatal Orsó Istvánná: — Eddig 380 munkaegysé­gem van! — Akkor elismerés­ben részesült, ami valóban meg is illette ezt a munkáját annyira szerető nőt. Mikor az­tán a tanácskozás szünetében leültünk beszélgetni, sok min­dent elmondott magáról. — Még csak egy éve vagyok tagja a tiszanánai Vörös Csil­lag Tsz-nek, de bár már vagy hat éve tagja lehetnék! — só­hajt föl. — 1938-ban születtem. Édes­apám kisiparos volt, és minden áron azt akarta, hogy a kitűnő általános iskolai bizonyítvá­nyommal menjek tovább ta­nulni. Itt volt az egyetlen ösz- sze tű zésem a családommal, mert egyes gyerek voltam és nagyon szerették volna, hogy „valami” legyen belőlem. Hát én is ezt szerettem volna, de nem úgy, ahogyan ők. Én na­gyon szerettem mindig a mező- gazdasági munkát, a baromfit, egyszóval semmi nem húzott magasabb iskolára. Amit sze­retek, affelől szívesen érdeklő­döm. így most is tanulok, mert végzem a baromfitenyésztő tanfolyamot. Az akarat mégis megtette a magáét, ott maradt Vass Erzsé­bet a faluban. Igaz, korán be­kötötték a fejét, mert már 16 éves korában férjhez ment, de ez nem vált kárára, ahogy ő mondta, mert a férje is ipar­kodó, szorgalmas ember, s most, hatért házasság után egészen jól állnak anyagiakban is. — Sajnos, a férjem eddig el­járt dolgozni, de ennek most már vége! Jön ő is haza a ter­melőszövetkezetbe! Felépítet­tük a két szoba, konyhás la­kást, be is bútoroztuk! Nem önteltség, hanem éppen a jól végzett, eredményes munka büszkesége cseng az asszony szavaiból. — ötéves kislányunkra a nagymama vigyáz. Talán ez a legnagyobb segítség, amit tő­lük kapok, mert így nyugodtan dolgozhattunk. Mikor a gyerek iskolába kerül, akkor majd úgy is kénytelen leszek kevesebbel vállalni, mert a kislányommal is kell majd foglalkoznom — magyarázza. — Hogyan tudott 380 mun­kaegységet szerezni? — kérde­zem. — Ügy, hogy májusban meg­jött a 650 darab naposcsibe, amelyeket hárman gondoztunk és szeptemberig megállás nél­kül volt velük dolog. De aztán se mentem „nyugalomba” a 320 munkaegységemmel, ha­nem dolgoztam azt, ami jött. Egy biztos, jó és kifizető dolog a baromfi nevelés a termelő- szövetkezetnek is, meg annak is, aki vállalja velük a bajló­dást. Még egy vágyam van, egy szép kombinált szekrényt sze­retnék venni, akkor aztán jö­het a ruházkodás, meg a nyu- godtabb élet, mert higyje el, meg kellett ám dolgozni azért, hogy most már a saját házam­ban, új bútorok közt neveljük a gyereket, s éljünk magunk ia. (A. É.) szinte lehetetlenné tette a be­takarítási. vetési munkák idő­beni elvégzését. Éppen ezért úgy diatároztak, hogy a terme­lőszövetkezetekbe a legna­gyobb munkák idejére tanács­adókat küldenek, akik segítsé­get nyújtanak a munkaszerve­zésben, a gépek jobb kihaszná­lásában a termelőszövetkezetek vezetőinek. A nagy munkát, közel más­félezer hold terület bevetését így tudták sikerrel elvégezni, s ebből azt a következtetést von­ták le: helyes volt a tanácsadó szakemberek küldése és ha­sonló nagy munkáknál, amíg kellően meg nem erősödnek a termelőszövetkezetek, a párt- bizottság máskor is ad ilyen irányú segítséget. Ez a három fiatal is kitünően érezte magát a megyei KISZÖV székházában megrendezett nagy szilveszteri bálon. Még éjfél nem volt, mikor a felvétel készült, de a jó hangu­latban már a koraesti órákban sem volt hiány. Egy kémény­seprő a társaságban bizonyára sok szerencsét hoz majd az új esztendőben. Ejfélt ütött az óra, elmúlt egy esztendő, és egy új, boldo­gabb év kezdődik. Mindenki sokat vár az újévtől. Feledi Béla az Otthon-vendéglőben a boldog újesztendőre üríti poharát feleségével. Oktatáni bizottság a megyei tanácsnál Illetékesek figyelmébe! Panasz érkezett szerkesztő­ségünkbe, hogy Egerben, a So­mogyi Béla utca 13. számú ház előtt nap mint nap szennyvíz áll a járdán. Az ott lakók egyi­kével beszélgettünk, akik el­mondták, hogy a panasz való­ban indokolt. Mivel az épület az Ingatlankezelő Vállalat tu­lajdonát képezi, már több esetben kérvénnyel fordultak a vállalathoz, hogy a szennyvíz- csatornát építsék meg. ígéretet kaptak is, azonban mind a mai napig ígéret maradt. Leg­utóbb a Közegészségügyi és Járványügyi Intézettől voltak kint, a panaszt jegyzőkönyvez­ték, indokoltnak tartották és ígéretet kaptak annak kivizs­gálására. A lakók kérdezik: Meddig kell még várni a szennyvízcsa­torna megépítésére? (kisbé) Heves megye falvaiban tör­tént nagy változások: a mező­gazdaság szocialista átszerve­zése sürgetően követelte, hogy a községi tanácsok végrehajtó bizottságának tagjai, a tanács­tagok magasabb képzettséget szerezve, végezzék munkáju­kat. Ezt segíti elő a megyei tanácsnál alakított oktatási bi­zottság, amely igen sikeresen végzi munkáját. A bizottság, amely a tanácsi munkában jár­tas szakemberekből áll, dr. Tóth István, a megyei tanács VB-titkárának vezetésével dol­gozik. Minden hónapban meg­vitatják a tanácsi dolgozók to­vábbképzésének helyzetét, s olyan eredménnyel irányítják a különböző oktatási formákat, tanfolyamokat, hogy országos viszonylatban is a legjobbak között említik a bizottság mun­káját. A Heves megyei Pedagógus Szakszervezet kétnapos tanácskozása Egerben Kedden délelőtt, az egri Szakszervezeti Székház nagy­termében kétnapos tanácsko­zásra gyűltek össze megyénk tantestületeinek szakszervezeti megbízottai. A tanácskozás első j napján Bóta Albert elvtárs. a megyei pártbizotság munkatár­sa tájékoztatta az egybegyült I pedagógusokat az időszerű po­litikai kérdésekről, majd Göm- böcz József egri iskolaigazgató számolt be a Pedagógus Szak- szervezetek VI. , kongresszusá­ig nak munkájáról, azt fejtegetve: I hogyan támogassák a szakszer­vezetek az iskolák oktatási és nevelési munkáját. Az előadd sokat délután hosszantartó vi­ta követte, majd este, a tanács­kozás részvevői közösen a „Nősztv fiú esete Tóth Mari­val” című új magyar filmalko­tást te-kintették meg. Ma folytatja munkáját a, tanácskozó pedagógus testület. A mai nap programjában Bróz- mann János elvtárs, a Pedagó­gus Szakszervezet Heves me­gyei titkára mond referátu­mot A pedagógusok és a mező­gazdaság szocialista átszervezé­se címmel. Majd munka- és bérügyi kérdésekről tartanak beszámolót. A beszámolókat vita követi; s ezzel a kétnapos tanácskozás részvevői befeje­zik munkájukat. Átszervezték a Magyar Nemzeti Bank Egri Városi Fiókját

Next

/
Oldalképek
Tartalom