Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14 / 294. szám

4

NÉPÜJSÄG

I960, december 14., szerda

til ült

J\em szenzáció !

Igen, nem szenzáció ez. Mégis figyelmet érdemel, s arra kényszeríti az emberi, hogy elgondolkodjék, s a tanulságot leszűrje . . .

Az egri Bartók Béla téri iskola hetedik osztályában történt. Az osztályfőnök arról kérdezgette diákjait: mi volt szüleik foglalkozása a felszabadulás előtt. A kérdésekre az egyik kislány azt felelte: — Nem tudom . .. Társainak később elmondta, hogy igenis tudja, mi volt az édesapja 45 előtt. Cseléd. Csak- hát ő ezt szegy eilte megmondani. Az édesapja ma a város egyik közismert személyisége, — vezető. Népi államunk emberi rangra emelte, s fontos posztra állította. A kislánya szégyellte megmondani apja foglalkozását, szégyellte azt mondani, hogy apám cseléd volt. Ö már szégyellt azt a sorsot, amit apjának végzetszerűen rendelt a Horthy-rezsim, az elmúlt negyedszázad. A tizenhárom éves kislány már másképp látja az életet, más izeket kóstol, más szépségeket ismer. S persze, szégyellt a múltat. Azt a sorsot, amit apjának szántak. Érthető, hogy miért. Azt a múltat, azt a sorsot már ö se kívánja. vissza. És vele együtt — senki. (p. d.)

— ANDORNAKTÄLYA községben ez évben 2310 négyzetméter beton- és kőburkolatú járdát építettek a falu legforgalmasabb utcáiban. Erre több mint 153 000 forint összeget fordítottak, ehhez járult 6600 forint értékű társadalmi munka és 48 ezer forint értékű helyi anyag.

— HÁROM TEHÉN ISTÁLLÓ, hat növendékistálló, három magtár, tizenegy sertés- fiaztató, 16 hizlalda, két juh- hodály és tíz dohánypajta épül a következő esztendőben beruházásból a füzesabonyi járás termelőszövetkezeti gazdaságaiban.

— A TARNAÖRSI DÓZSA Termelőszövetkezet jövő évben 50 férőhelyes növendék- istállót, 20 férőhelyes sertés- fiaztatót épít 199 ezer forintos költséggel.

— SZEBB, BARÁTSÁGOSABB LESZ a következő esztendőben a hatvani szociális gondozattak otthona. Az otthon általános felújítására ugyanis négyszázötvenezer forintot fordítanak 1961-ben megyei szerveink.

— 1961 • NYARÁN adják majd át rendeltetésének Gyöngyösön a 200 személyes, új, építőipari tanulóotthont és iskolát

— HÁROMMILLIÓ FORINTOS fejlődésről számolhatnak be az év végén a Nagygombosi Egyetemi Tangazdaság dolgosói jó munkájuk révén. Az elmúlt esztendőben nagy veszteséggel zártak még, s ezt is behozva, abszolút nyereséggel fejezik be az 1960-as évet.

— AZ ISKOLAKÖTELESÉ KORBÓL kinőtt és tovább? nem tanuló fiatalok segítésé-, re 245 000 forintot irányzott? elő a megyei tanács a jövől évre. Ebből az összegből 33? tanulócsoport szükséglétéit | biztosítják.

— ANDORN AKT ÁLY A köz-1

ség ben a jövő év elején 250 né-? zőt befogadó új kultúr otthont f építenek a község dolgozói. Az? új kultúrotthonban fogjákl majd elhelyezni a mozit A amelyre egymillió forintot irá-E nyoztak elő. |

— JÖVÖ ÉVBEN továbbf

folytatódnak megyénkben a? középületek karbantartási. munkái. Háromszáztízezer fo-? rintot a Recski Községi Óvó*! da, kettőszázötvenezer forin-r tot pedig a Gyöngyöstarjám? Általános Iskola felújítására^ fordít a megyei tanács. |

— A HEVESI Járási Tanács| VB ipar-műszaki csoportja de-1 cember 14-én délelőtt 9 óraié kezdettel a községi tanács to-= nácstermében építési napotf tart. Ez alkalommal a magán-? erőből történő lakásépítéssel| kapcsolatos építésügyi hatósá-r gi, műszaki tervezési és kivite-\ lezési, szervezési és anyagellá-? tási kérdések megbeszélésére\ kerül sor.

— KÖZISMERT, hogy óvo-| dáinkban minden hely fog-? Iáit. Tanácsi szerveink mégis; mindent elkövettek ebben az- évben is, hogy minél több; dolgozó szülő gyermeke jár-? hasson óvodába. Az elmúlt év| során az óvodai férőhelyek-^ nél kettőszáz, az általános is-T kólái napközi otthonoknál ; pedig kettőszáznyolcvan lét-? szám emelés történt.

Madarász Viktor

Az 1348—19-es magyar L forradalmat és nemzeti szabadságharcot vérbefojtó Habsburg terror gúzsba kötötte a szabad gondolkodást, s annak megnyilvánulási formáit. A festészet szinte egyedüli terület, amely sajátos kifejező eszközeivel megszólaltathatta a nemzet problémáit, ellenállásra buzdíthatott, kiállhatott a forradalmi eszmék mellett.

E képletes beszéd legkövetkezetesebb megszólaltatója, legnagyobb festőnk: Munkácsy előfutára, Madarász Viktor.

Madarász következetes forradalmi egyéniségének egyik fő meghatározója a forradalmi családi hagyomány, mely ( negyvennyolc radikális örökségéhez csatolja. Ez eszmének az alig tizennyolc esztendős fiatalember maga is előbb karddal viaskodó katonája. 1848- ban a szabadság szeretete vezérelte kardját, a szabadságharc elfojtása után ugyanez az eszme adott ecsetet a kezébe.

A dermedt magyar légkör Becsbe kényszeríti hazájából. Egész pályafutására, életművére jellemző témája, a magyar történelem forradalmi, harcos eseményei, már a császári városban megmutatkozik (Thököly álma).

A történelmi festészet iránti érdeklődése, valamint a nagy forradalmi múlttal bíró párizsi légkör, a kicsinyeskedő Bécs- ből Párizsba vonzotta. Párizsi alkotásainak első nagy eredménye „Zrínyi Péter a fogságban” című kompozíciója (1857). Egy évvel később született

1830-1917

egyik legjelentősebb alkotása: a Zrínyi-tanulmányfej. Sokkal több ez az alkotás, mint egyszerű portré. Ez a mű jellemkép. A képről sugárzó félelmetes erő, a rendíthetetlen akaratot ábrázoló, szinte ellenfelét megsemmisíteni tudó szemek, amelyek azonban végső soron mégis emberséget sugároznak, s így fenségükben is emberi közelséget, egyszerűséget hirdetnek — nem egyetlen magyar hősnek, Zrínyinek lehetnek csak tulajdonítani, hanem valamennyi, a magyar nép igazán nagy alakjának. így válhatott a Zrínyi-portré, a magyarság hősi típusának portréjává. Már fiatalkori művei is igazolják, de igazán világosan talán először ez a képe, hogy a festő kifejezésmódja nem elbeszélő, hanem drámai tömörségű. Ebben a kifejezésben különösen nagyszerű fegyvere a fénynek és árnyéknak hol ellentétes, hol összegező, kiemelő, vagy elmellőző mesteri alkalmazása.

I QCQ-ban festette meg fő- művét a „Hunyadi László siratását”. A párizsi kiállításon a magyar művészek közül elsőként nyerte meg e képével a legnagyobb francia művészeti kitüntetést, a nagy állami aranyérmet.

Tökéletes példája ez a mű a főmondanivaló középpontba való állításának. Mivel az egyszerű történelmi esemény ábrázolásán túlmenően az állásfoglalásra való késztetés volt a művész igazi és fő célja, igen fontos volt minden jelentékteEGRI VÖRÖS CSILLAG Kenyér, ezerelem és .:: EGRI BRODY

ítélet magánügyben GYÖNGYÖSI PUSKIN Tacskó

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Üdülés pénz nélkül HEVES

Fantasztikus utazás PÉTERVASÁRA

Emberek és farkasok

FÜZESABONY

Még sötét a hajnal

műsora s

Egerben délután 3 órakor:

A MAKRANCOS HÖLGY Este 7 órakor:

A MAKRANCOS HÖLGY

(Jókai-bérlet)

Hevesvezekényen este 7 órakor: Jubileum — A mennyetjárt ifiür

lenebb részlet mellőzése, s csak a főmondanivaló hang- súlyozása. A hőst. Hunyadit, olyan helyzetben örökítette meg, amelyet a néző soha nem felejthet el. A ravatalon elhelyezett fiatal hős, nem az „örök ny igalomra” helyezett holttest, hanem a halálában is vádló, fenyegető harcos, az eltiport, de meg nem semmisített nemzet átmenetileg néma ellenállása.

A komor színek a magyarság kegyetlen, tragikus pusztulását, de egyben büszke, erejében bízó hitét is érzékeltetik. Lelke háborgásának újabb bizonyítéka „Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben” című alkotása. A nemzet szabadságáért életükkel fizető hősök utolsó óráit láthatjuk a képen. A tragikus nemzeti sorsot jelképező és a még erejében hivő nemzeti újjászületést óhajtó főhősök mellett ott vannak az elnyomás képviselői is. A két csoport nagyszerű ellentétbe állítása igazolója a festő állás- foglalásának.

A kiegyezést követő esztendőben jelenik meg Madarász forradalmi témájú festménye: a „Dózsa népe” (1868). Az igazságtalan, rosszindulatú kritika elkedvetleníti ekkor (közben ui: visszatér Magyarországra), s emiatt művét befejezetlenül hagj^a. Elkeseredésében visz- szavonul a festészettől mintegy két évtizedre. A festői tehetséget azonban még a bántó kritika sem tudta benne elhallgat- tatni; Eszméjéhez híven még agg korában Is a szabadság iránti vágy ihlette s Petőfi alakját mintázta. A nagy eszme azonban itt erőtlen kivitelezéssel párosult, mégis a nép magáévá tette, s biztatást, erőt merített belőle nehéz helyzetében. Madarász festményei közül ez vált a legismetebbé, a Petőfit hoszú időn át visszaváró nép között;

A nagy festő születésének 130 éves évfordulóján forradalmi, nemzeti jellegű festészetünk egyik legjelentősebb alakjára emlékezünk.

Nagy Andomé a TIT tagja.

PAUL ÉLUARD

I960. DECEMBER U., SZERDA: SZILARDKA

65 évvel ezelőtt, 1895. december 14-én született PAUL ELUARD, korunk egyik legnagyobb francia költője. Mór első költeményei Is a háború borzalmait tükrözik, a H. világháború után azonban egész tevékenységét a béke szolgálatába állította. Néhány kiemelkedő költeményét Idézzük: Dalok a békéért; a Fájdalom fővárosa. Találkozón a németekkel. Költeményei magyarul ez évben jelentek meg. A nemzetközi Béke-díjas költő 1952-bén halt meg, élete végéig a béke ügyét szolgálta.

130 évvel ezelőtt, 1830-ban ezen a napon született MADARÁSZ VIKTOR festőművész, a lélekkel teljes drámai ábrázolás mestere. Művészete a nemzeti elnyomás idején allegorikus történeti festményeiben bontakozott ki (Zrínyi Hona a vizsgálóbíró előtt, Zách Klára, Zrínyi és Frangepán, Dózsa népe). A magyar romantikus festészet egyik legszebb alkotása a Hunyadi László siratása című műve.

135 évvel ezelőtt, 1825-ben vertek le Oroszországban a cári önkény ellen felkelt, titkos forradalmi egyesülés, a dekabristák felkelését.

,5 évvel ezelőtt, 1955-ben e napon vették fel Magyarországot az Egyesült Nemzetek tagállamai közé.

ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK, FELFEDEZÉSEK:

180 évvel ezelőtt, 1780-ban e napon született JOHANN DOBE- reiner német kémikus, a róla elnevezett gyújtó feltalálója. Dobereiner „gyufája" oxigén hozzáadásával platinataplót gyújtott meg. Munkássága fontos volt a kémiai elemek későbbi periódusos rendszere megalkotását Illetően.

230 évvel ezelőtt, 1730-ban ezen a napon született JA M E S BRUCE skót Afrika-kutató. Beutazta a Szaharát, Egyiptomot, Szíriát. Abesszíniát, Kréta szigetét és 1770-ben ő fedezte fel azt, hogy a Kék-Nilus a Tana-ló kifolyása.

Gondolatok

a boldogságról

I.

„Oly hatalmas nincs, ki csak egy embert is boldogíthatna.” (Eötvös)

Móricz Zsigmondi

A boldogság nem mas, mint a jó köaérzés. Az az érzés, hogy érdemes az embernek élni.

Victor Hugo:

A puszta boldogság olyan, mint a száraz kenyér, ahhos más is kell.

Gárdonyi Géza:

Boldog embernek száraz a kalamárisa.

Aristoteles:

A boldogság azoké, akik beérik önmagukkal.

Chamfort:

A boldogságot igen nehéz megtalálni önmagunkban, másutt azonban lehetetlen.

Horatius:

Semmi sines, ami minden részről boldogít.

Romain Rolland:

Hiszen olyan egyszerű boldognak lenni. És mégis olyan kevés ember ért hozzá.

Ady Endre:

A boldogság éppoly szándéktalan, mint a boldogtalanság.

Tolsztoj:

Szemmel kísérni a vetés növését, a bimbó nyílását.., gondolkozni, szeretni és megbocsátani — ebben állhat az emberi boldogság summája.

lGYURKŐ GÉZA:

A negyedik nap

pSAK HELYESELNI tud- tam mindenkor azt a véleményt, miszerint a házasság igaza próbaköve a távolság, mármint az egymástól való időszaki távolság, bármilyen ügy folytán. így igaz, így a helyes: ekkor dől el, hogy valóban szeretik-e egymást, vagy sem, acélkötelek, vagy csak pamutszálak kötik össze a házasfeleket. S ha még ehhez az igazsághoz hozzávesszük ama másikat is, hogy a tanúságtételen túl arra is alkalmas ilyen kis időszaki eltávozás a közös fészektől, hogy újból felfedezzék egymást,- hogy méginkább megérezzék, mennyire nehéz a másik nélkül élni, — nos, akkor külön is felbecsülhetetlen eme próbatétel:

Történetem hősében nem fogalmazódott meg minden ilyen pontosan és világosan, sőt, legyünk őszinték helyette is, első pillanatban, mikor szerencséje volt hírül venni, hogy az, akit élni melléje rendelt a végzet és az anyakönyvvezető, néhány napra „hivatalos” ügyben más városba utazik, — még örült is: Igen, kimondottan örült, ama férjekhez hasonlóan, akik a férjek mintaképei, mindenkor és minden időben, ha az asszony látó, halló és tájékozódási körében élnek, de rögtön egyszerűen és nyersen férfivá válnak, sőt legényemberré, amint a házastárs radarkészülékének hatósugarán kívül kerültek;

Az asszony, az örök asszonyok, ki tudja, milyen belső

törvényei értelmében, előzőleg agyonsopánkodta magát szegény, elárvultán maradt férjéért, aki olyan, de olyan ügyetlen, amilyennek ő szeretné és akarja tudni, aztán bizonyos célzásokat tett a szomszédokra, akik mindent hallanak és látnak, s akiktől mindent megtudhat ő is.;: A férj mélységesen megsértődött a hallatlan gyanúsítás kapcsán és megesküdött égre-földre, hogy reggeltől estig csakis hites feleségére gondol, éjszaka csak azért nem, mert az álmokért senki sem vállalhat felelősséget. Különben is, tőle mindenkor távol állt minden felelőtlenség, csélcsapság, minden olyan vonás, amely sajnálatosan meg- rontója lehet számos házasságnak, s elítéltetésre adhat okot házon belül és kívül egyaránt.

A Z ASSZONY megnyu- godva szállt vonatra, sokáig integetett az ablakon, csak miután leült, menetiránnyal szemben, az ablak mellé, jutott eszébe, hogy milyen sokat mentegetőzött és bizonygatott a férje, hűségét és szerelmét illetően. Gyanakvását aztán végül is azzal intézte el, hogy talán az ő méltatlan vádaskodása váltott ki ilyen mély tiltakozást ebből a szerencsétlen emberből, aki most egyedül marad otthon a lakásban, akire nem gondol, s akit nem gondoz senki;

A szerencsétlen ember táncléptekkel lépegetett ki az állomás épületéből és elhatározta, hogy első ténykedése verébfogásban merül majd ki, sőt egy egész falka verebet fog meg, lévén rendkívül jó kedve, mámoros hangulata, s rögtön azt is megállapította magában: valóban érdemes áldozatokat hozni a szabadságért;

Fürgén és ruganyosán megbámulta a nőket és ujjongva állapította meg, hogy volt, aki visszabámulta, hiába, nagyszerű dolog azt tudni, érezni, hogy általában tetszik még a nőknek, s nemcsak annak az egynek, hogy általában sikere van a nőknél és nemcsak annál az egynél, akinél már a siker ténye is rég feledésbe merült, nemhogy íze. Estéjét sikerült a lehető legkellemesebben eltölteni, szűkebb baráti körben, zajos, vidám helyen, majd szétpattanó szívvel és kedvvel, belülről fűtődő csodálatos mámor ízével;;; És ebben a percben legszívesebben megcsókolta volna felesége kezét, — hogy elutazott.

Másnap ugyan fejfájással ébredt, keserű volt a szája a bortól, cigarettától: de mikor eszébe jutott a megjegyzés, pontosabban a MEGJEGYZÉS, ismét vidám hangulatra fakadt és fütyörészve borotválkozni kezdett.

— Csinos fiú a barátja — ez volt a megjegyzés, s ezt egy kartársnő tette, egyik barátja kartársnője, meleg, barna szeme volt, s igazán izgalmas szája;

SZORGOSAN KAPARTA

álián a szőrt, először a száj jutott eszébe, aztán az, hogy most borotválkozik, pedig tegnap is borotválkozott, s általában Inkább harmadnaponként, mint minden másnap esett neki arcának. De most legényembernek számít, szabadnak, mint a madár, — tehát úgyis kell öltözködnie. Erről jutott eszébe, hogy tiszta inget vesz fel, másik ruhát és cipőt, s különben is, ezentúl ad magára, végeredményben még fiatal ember, akinek sikerei lehetnek minden szinten, ha megjelenésével is elősegíti a siker lehetőségét;

Ismét eljött a délután, délutánra az est és moziba ment. Hosszú évek óta egyedül, ez ugyan egy kicsit kellemetlen volt, vagy inkább szokatlan, de hát, istenem, mások is járnak egyedül moziba, s ma már nincs is igazi sötét és hangulat egy filmszínházban. Filmszínház! Hát lehet ott szerelmesen összebújni? Moziban, ott más, annak a szónak hangulata van, de a filmszínház száműzte a szerelmet és megmaradt a kultúra.

Nézte a filmet, izgalmas volt a híradó.:.

— Hallatlanul érdekes, szívem, nem?

A mellette ülő idős nő úgy nézett rá, hogy azt hitte, menten lefordul a székről. Átkozott, feledékeny marha — mormogta magában és közben kuncogva vette észre, hogy a hölgy, akinek olyan kalap volt a fején, amiről az embernek csak groteszk gondolatai támadhatnak, odábbhúzódott a székén. Valami vidám ostobaság pergett a vásznon, de valahogy nem ízlett a nevetés, nem volt őszinte a hangulat és furcsa

ízzel, a magányosság érzésével lépett ki az utcára, — a moziból hömpölygő emberáradatba.

Pf AZA KELLENE menni.

Brrr! Üres és hideg a szoba. Vetetlen az ágy, s ételmaradékok vannak az asztalon. Beült egy presszóba, rágyújtott és ült. Ült. Ült. Ült: Felkiáltójelekkel kellene írni ezt az ülést, amely szó szerint csak testhelyzet volt és nem valamiféle pihenés, unatkozás csak és nem holmi kellemes; szórakoztató időtöltés. Néhány ismerős arc, nem volt kedve hozzájuk, néhány fiatal pár, amott egy idősebb házaspár, — beszélgetnek; ö meg hallgat. Vajon, néhány hónapi egyedüllét mennyire befolyásolja az ember szókincsét? Nagyon, vagy egyáltalán nem?

Amikor az utcára kilépett, szitálva hullt az eső és az aszfalton híg, szürke sár remegett a lámpák fényében; Idegen, idegesítő és lehangoló volt minden. Otthon egy pillanat alatt levetkőzött és dideregve bújt a paplan alá. Csend volt, csak az óra ketyegett, m5nt valami megbolondult c-’ egasz- szony és fehér számlapján olyannak tűnt a két mutató, mint valami gnóm bajusza.

Reggel fáradtan és kedvetlenül ébredt és azon töprengett, mi lenne, ha beteget jelentene. Aztán eszébe jutott, hogy egész nap itthon lenni az üres és hideg szobában, vagy napközben lófrálni az utcákon, — nem, ehhez semmi kedve. Nem borotválkozott meg, felrángatta magára ruháját és mintha temetésre indulna, úgy lépegetett végig az utcán.

Utóvégre is, micsoda marhaság az, hogy férjes asszonyt, családanyát, elküldözgetnek más városokba, mit sem törőd-