Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-31 / 308. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. december 31., »aombat mmí Pénteken a piacon Karácsony előtt történt. A bevásárló háziasszonyok fej­csóválva fogdosták az eladásra szánt csirkéket. Drágállták. Hiába, no, ahol lehet, szerettek volna valami kis pénzt „be­hozni”, de a tyúk, meg a rán­tani való csirke nem engedett az árából. Mikor már tetőfo­kára hágott az alkudozás, s az árak a legmagasabbra szöktek, egyszerre két teherautó barom­fi futott be a piacra. — Megjött a termelőszövet­kezet — kiáltotta el magát egy asszony. Erre, mint a megbolygatott méhkas, megrohanták a két kocsirakományt, és egy fél óra leforgása alatt a kocsiról is, no, meg a „maszekok” kezéből is elfogyott az apró jószág. A piaci árusok percek alatt leen­gedték az árakat, mert a ter­melőszövetkezet áraival nem tudtak versenyezni, s attól fél­tek, hogy nyakukon marad az áru. Így aztán nagyon sokan gondoltak hálával a városiak segítségére, siető tsz-tagokra, akik valóban olcsó áron adták a piacra a kedvelt baromfit. (á) — POROSZLÓN a Rákóczi Termelőszövetkezetben 105 ezer forintos költségből 300 férőhelyes juhhodályt építe­nek. A munkák elvégzésére 1961-ben kerül sor. — A HEVES megyei Kisipari Szövetkezetek választmánya legutóbbi ülésén határozatot hozott, hogy minden szövetke­zet vezetője, főkönyvelője és műszaki vezetője szakmai to­vábbképzésben vegyen részt. Nem tehetnek engedményt, mert a szövetkezetek vezetésé­ben mutatkozó hibák és bajok forrása sok esetben a szakmai tájékozatlanság, a rendeletek nem kielégítő ismerete. — BÉLAPÁTFALVÁN a Március 15 Termelőszövetke­zetben 1961-ben 50 férőhelyes növendékistállót építenek. A munkák elvégzésére 150 000 forintot fordítanak. — AZ ÉPÍTŐK Szakszerve­zetének megyei bizottsága csü­törtök délután tartotta megyei bizottsági ülését. Több üzem­ben tartott vizsgálat eredmé­nyeként részletesen tárgyalták az ifjúság munkáját és életét. A bizottság jelentése és javas­latai alapján a soron levő fel­adatokat és az 1961. első félévi munkatervet vitatták meg. — JÖVÖRE FELÚJÍTJÁK a megyei gondozó intézet épü­letét. A felújításra 350 000 forintot szavazott meg a me­gyei tanács. ' — JANUÁR 2-7-IG egyhetes\ továbbképzést rendez a képe-\ sítés nélküli nevelők részére a\ megyei tanács művelődési ősz tálya és a Pedagógus Szakszer vezet Egerben. • — „ÉVZÁRÓ BÁLT” REN-; DEZNEK Szilveszter estéjén; Péter vásárán, a járási kultúr-' házban. A bált a pétervásári] KISZ-fiatalok rendezik. — SZŰCS KÖZSÉG megyénk] legkisebb falvai közé tartozik.. Nem sokkal több, mint 100 csa-' Iád lakja. Tavaly egy, az idén] pedig már két személygépko-\ csit vásároltak a faluban. Az] első autótulajdonosok Bakos, László, Tószegi Gábor és Szűcs] Bertalan. i Minden második ember tanul A hároméves terv oktatási eredményei a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél A MÁSODIK ÖTÉVES TERV küszöbén illő felmérnünk azt is, hogy az elmúlt hároméves terv időszakában milyen ered­ményeket értünk el. Egy ilyen felmérés az üzemi oktatás-ügy területén talán kicsit szokat­lan, de nagyon tanulságos. És hogy a választásunk a Mátra­vidéki Szénbányászati Trösztre esett, az ,sem meglepő, mivel megyénk legnagyobb ipari lé­tesítménye erre a legalkalma­sabb. Elöljáróban mindjárt arról kell szólnunk, hogy az ered­mények olyan magasak, hogy feltehetően kétkedéssel fogad­ják olvasóink közül néhány an. Pedig nem „lakkoztuk át” a tényeket. Nem törekedtünk ar­ra, hogy csak a szebbik oldalt mutassuk meg. Ennek az írás­nak a további részéből ez is kiderül. Nézzük tehát, és kezdjük az elején. 1957-ben még teherként je­lentkezett az ellenforradalom hatása az oktatásügyre is a tröszt területén. A különböző üzemekben bekövetkezett sze­mélyi változás is gátolta az oktatási munka fejlesztését. Érthető ez, hiszen az új sze­mélyzeti vezetők, szakszerve­zeti és egyéb beosztású veze­tők még nem rendelkeztek kel­lő gyakorlattal, még nem volt megfelelő szervezési készsé­gük. De ekkor még maguk a tröszt dolgozói sem érezték ko­moly szükségét annak, hogy tanuljanak, tovább képezzék magukat. Mindez tehát azt jelentené, hogy eredménytelenül zárult az első év? Nem így igaz. Saj­nos, több esetben előfordult azonban az, hogy a tanfolya­mokat, de magát az általános iskolai esti tagozatot is meg kellett szüntetni, mert olyan nagy volt a lemorzsolódás. Ezen a helyzeten úgy változ­tattak, hogy fokozták a felvi­lágosító munkát a dolgozók körében, és az esti tagozat he­lyett a levelező formát szer­vezték meg az állami oktatás­ban is. Az eredmény? A KŐVETKEZŐ ÉVBEN már 55-en fejezték be az álta­lános iskola VII—VIII. osztá­lyát. A második évben pedig már 104 dolgozó vizsgázott az általános iskola felső tagoza­tán. Méghozzá nem is akár­hogyan! Az átlag eredmény elérte a négyest. Pedig a vizs­gabizottság nem volt elnéző. Ugyanazt a követelményt tá­masztották a felnőttekkel szemben is, mint a nappali ta­Ez az eredmény tehát önma­gáért beszél. Az általános iskolával egy időben 19-en jelentkeztek a bányaipari technikumba. Igaz, közülük csak 9 maradt meg, a többiek nem bírták az utazást Nagybétonyba. Talán ezért merült fel az igény: helyben kell a technikumi oktatást biz­tosítani. A szervezés megle­pően jó eredménnyel járt. Egy­szerre 64-en jelentkeztek, egy osztályban el sem fértek. Raj­tuk kívül 14-en gimnáziumba, egyéb technikumba pedig 13-an jártak. Ha az őszi beiskolázást vizs­gáljuk, akkor a következő szá­mokat kapjuk: általános isko­lát 246, különböző techniku­mot 105, gimnáziumot 18, egye­temet vagy főiskolát 13 dolgo­zó végez. Felsőfokú tervgazda­sági tanfolyamra pedig 10-en járnak. Az állami oktatásban tehát összesen 392 dolgozó vesz részt! Ha ennek a nagy tanulási láznak az okát kutatjuk, min­denekelőtt arra kell rámutat­nunk, hogy nagyon sokan ér­dekeltek az iskola elvégzésé­ben, hiszen a rendelet szerint: 1960. december 31-ig kell meg­szerezniük a megfelelő iskolai végzettséget azoknak, akiknek a beosztása ezt a végzettséget megkívánja. Vagy legalábbis: a fenti időpontig be kell irat- kozniok a megfélelő iskolába. DE MINDJÁRT ITT hozzá­tehetjük azt is, hogy a fenti rendelet végrehajtására még nem történt komoly lépés. En­nek, persze, olyan következmé­nye is van, hogy néhányan emiatt morzsolódtak le. Két évvel ezelőtt például a techni­kumból 21-en. A lemorzsoló­dásba azonban nem nyugodott bele a szakszervezet és a sze­mélyzeti osztály. Igaz, hogy csak néhány dolgozót sikerült újból beiskolázniok, de ez is eredmény. Ebben az évben közel száz tanfolyamon 3049 dolgozó ta­nult, és vizsgázott majdnem ugyanannyi. A lemorzsolódot- tak száma még a száz főt sem éri el! A tanfolyamoknál sem volt mindig minden rendben. Elő­fordult rossz szervezés: menet közben derült ki az egyik tan­folyamról, hogy nincs is rá szükség. Ezért gyorsan átszer­vezték. A másik esetben a tanfolyam vezetője nem vette elég komolyan az ismeretnyúj­tás megfelelő színvonalát: az egész tanfolyamot újra kellett kezdeni, mert a vizsgán mu­tatkozó színvonaltalanság meg­döbbentő volt. Az is megtör­tént, hogy helytelen tájékoz­tatás alapján a szükséges anya­gi fedezetet nem sikerült bizto­sítani a tanfolyam részére. Pótköltségvetési fedezettel si­került a helyzeten változtatni. MINDEN TEHÄT a legna­gyobb rendben van, nincs is sehol semmi hiba? Sajnos: még van. Ilyen hiányosság pél­dául, hogy a rózsái IX. akná­nál csak a tanfolyamok meg­szervezésével törődnek, a me- netközbeni ellenőrzésre már nem sok gondot fordítanak. Hasonló eset fordult elő az altárónál is. Amíg a személy­zeti vezető két hónapig nem volt itthon, az üzemvezetőség nem sokat törődött a tarifolya- mokkal. Aztán ott vannak a váj ártanfőlyamok. Nincs meg­felelő ösztönző erő ezekhez a tanfolyamokhoz. Csak a mun­kások öntudatára lehet építeni. A lemorzsolódás itt tekintélyes százalékot tesz ki. A gépkeze­lői tanfolyamok sem működ­nek elég eredményesen, nem tudták még megoldani a tan­folyamon résztvevők haza- szállítását. Emiatt a vidékről bejárók a tanfolyam oktatási napjain kénytelenek tizenhat órát az üzemben tölteni, mert előbb nem tudnak hazautazni. De az előadók között is van­nak még olyanok, akik nem készülnek fel elég alaposan az előadásokra. Van tehát még tennivaló: körültekintőbben kell tervezni a tanfolyamokat, fokozni kell a felvilágosító munkát a le­morzsolódás megakadályozása érdekében, fokozottabban kell biztosítani a tanfolyamok megfelelő színvonalát, hogy csak a leglényegesebb tenni­valókra mutassunk rá. A követelmények ilyen mó­don való említése azonban mit sem von le abból a nagy­szerű eredményből, amivel a tröszt az oktatás területén ed­dig is már dicsekedhet: min­den második dolgozó tanul! Hangsúlyoznunk kell: a tröszt által választott út helyes, egye­dül csak ezen az úton halad­va lehet biztosítani a második ötéves tervünk célkitűzéseiből a trösztre eső rész teljes eléré­sét. A trösztnek a legnagyobb ér­deme, véleményünk szerint: minden felsőbb utasítás nélkül rátalált a helyes megoldásra, dolgozóit arra az igazságra ne­veli, hogy az előttünk álló fel­adatokat csak művelt, szak­mailag is jól képzett munká­sokkal tudjuk maradéktalanul megoldani. G. Molnár Ferenc gozaton a tanulókkal szemben. HOLD! JÁNOS: ............................................................................................................................................ ^? AtAVAW.íAW.V.».»«.«.tAí^.»Á.V.*.*.VV.V«V«V.V«V EGRI VÖRÖS CSILLAG ? A Noszty fiú esete Tóth Marival? (széles) EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Próbaút- i GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Isten után az első , HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szent Johanna i HATVANI KOSSUTH Reitjel : HEVES Normandia-Ny email PÉTERVASARA Elloptak egy villamost FÜZESABONY Az Eiííel-torony árnyékában !musora . Egerben este 7, és ‘/2 11 órakor: A DENEVÉR (bérletszünet) II. — Kialudtad magad, Anna? — A rollót — a rollót légy szíves... — Azonnal szivikém, na, így ni, micsoda idő, csuda vi­lág van odakinn, egy-kettő, ki az ágyból, ma este berucca­nunk Miskolcra. A színházban kitűnő darab megy. Béla meg­ígérte, hogy jegyet vesz a szá­munkra. — Mondtam már, Pista, hagyd békében Bélát. — De szíveim ... Az ember csillapítólag vonta magához a meleg asszonyi tes­tet. Két tenyere közé fogta fe­jét: — Nem engedem, hogy Bélá­ról rossz véleménnyel légy. Rendes ember, kitűnő kolléga, nem értem, miért lett néhány hét óta unszimpatikus előtted. Az ismerettség után majd min­den este vele együtt kártyáz­tunk. Kibontakozott férje karjai­ból. » ... Istenem, most adj erőt, most segíts, most ne hagyj cserben agyam, szívem, szerel­mem. Hiszen egész éjjel ezen töprengett, ezen gondolkozott, a mai reggelen. Érezte, nem bírja tovább, meg kell monda­nia, hogy gyereke lesz. A har­madik hónapban van. De hogy, hogy lesz, istenem, mint nézek ezekbe a jóságos barna sze­mekbe, hogy mondom majd: Pista, gyerekem lesz! Anya le­szek! — Még mindig nem válaszol­tál a kérdésemre, Anna? Az asszony pongyolába bújt, s fél mosollyal fehér arccal vá­laszolt: — Ah, semmiség az egész, csak... csak én veled akarok lenni sokat. Hanem gyere, azonnal kész lesz a kávéd. A konyhában szélesre tárta az ahlakot. A nyár heve be­özönlött, s ő mégis fázott. Nem. tovább várni képtelenség. De azt, hogy kitől van a gyerek, nem árulja el, ha meghal sem. Sokat, gondolt a halálra az utóbbi időben, a titok nyomta, összekuszálta gondolatait, megrontotta álmát, s formáli­san kilökte Bélát, amikor újabb szerelemért jelentkezett. A fiú még egyszer eljött, letér- depélt előtte, kért, rknánko­196«. DECEMBER 31., SZOMBAT: SZILVESZTER 355 évvel ezelőtt, 1605-ben szüle­tett ADRIAEN BROUWER holland festő: tájak, parasztjelenetek:, s a holland népélet ábrázolója. Világos- barna tónusú, kisméretű képei, a színek összhangja és az alakok vi­lágos térbe való helyezése révén művészi hatást keltenek. Dohányo­sok című képét a Szépművészeti Múzeumban őrzik. Brouwer 1638- ban halt meg. 350 évvel ezelőtt, 1610-ben e napon halt meg LUDOLF VAN CEULEN német matematikus. Neve a kör kerületének és átmérőjének vi­szonyszáma megállapítása révén vált ismertté. A „Ludolf-féle szá­mot” ő 20 tizedesig határozta meg. Ma e transzcendens szám értékét 2040 számjegyig állapítoták meg. 105 évvel ezelőtt, 1855-ben ezen a napon született GIOVANNI PASCOLI kiváló olasz és újlatin költő. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK, FELFEDEZÉSEK: Az esztergapadot, a forgásfelületek forgácsolással történő meg- munkására szolgáló szerszámgépet, 160 évvel ezelőtt, 1800-ban HENRY MAUDSLAY angol mérnök találta fel. Pszichológus vagyok ADRIAEN BROUWER Én is foglalko­zom már egyszer pszichológiával, a fene egye meg. Minden intelligens ember ért a lélek mélységéhez, csak én nem? No-no ... Tegnap hallot­tam róla, a Nők Lapja is megírta, hogy a gyerek játékaiból követ­keztetni lehet ké­sőbbi jellemére, tulajdonságaira. Ebben a gondolat­körben végeztem néhány perces ku­tató munkát, és meglepő eredmé­nyekre jutottam. Ezek segítségével meg tudtam érte­ni néhány egészen kirívó férfiú tu­lajdonságait, per­sze az egyszerű emberekét is. Kiderült, hogy Haynau gyerekko­rában színes üveg­cserepekre fektet­te testvéreit, a négyéves Hitler élesztővel akarta megmérgezni háza népét, a kis Ei­senhower pedig magas fák tetejé­ről fényképezett, és legszívesebben „nézzük meg mi van odaát!”-ot ját­szott. Saját portámon is tettem néhány megfigyelést. Leg­inkább bújócskát játszottam, s ilyen­kor bevettem ma­gam valami jó helyre, ahol senki sem talált meg, s ott elszundítottam. Ez volt a kezdete később legendássá vált lustaságom­nak. Találtam ma­gyarázatot az ide­gen nyelvek iránti mélységes közöm­bösségemre is: már gyerekkorom­ban sem szeret­tem, ha olyan dol­gokat beszéltek előttem, amit nem értek. A babaruhákat már ötéves korom­ban sem szeret­tem... jobb is az ruha nélkül... ... összetörtem egyetlen játékbi­ciklimet. Érdekes, erre még a leg­utóbbi autóbalese­tem után sem gon­doltam. Egyszóval: gyü­mölcsöző pár perc volt. Még arra is ta­láltam alkalmat, hogy kezdők szá­mára összeállítsak egy receptet: Ha a gyerek szeret hintázni, in­gadozó jellemű, ha szívese% szá­mol: előrelá számol a kezményekkt . cst ha a dús far, ázia- jú gyerek — no, persze csak tréfá­ból — gyakran be- ugrasztja a kollé­gáit, meteorológus lesz, mert erre a pályára is szület­ni kell. Garas i.’iiiiiui;i 1.1 i.iiii.iiiiliiiiil.iiiiliiliiliuiiliiliiliuuliuiilüluliiliiliunliiliiliil® dott, a szerelmes szavak zuha- tagával árasztotta el — de nem fenyegetőzött. S ezért elmon­dott neki mindent — Pistához való halálos szerelmét, s a má­sikat — az anyaságot. Azóta nem háborgatja, be­csületére legyen mondva. Csak a lelkiismeret, s ez így lesz egész éle­ten át! A tej felforrt. Világos kávét készített. Pista így szereti, asz- talt terített, a kenyérre vajat kent, zöldpap­rikát, sót, így. lehet szólni: — Kész a reg geli! Szótalanul et­tek. ö keveset inkább a fér­je kezeügyébe adogatta a fa­latokat, s ami­kor az rágyúj­tott, félénken hozzáhajolt: vagyok. — De ez igen nagy dolog ám. — Annál jobban hegyezem hallószerveimet. — Hát... Ostobaság, hogy ennyire fel­csigázom az érdeklődését — gondolta — annál gyanúsabb lesz, mert... mert... nem aka­rom elveszteni — s ha mégis úgy lesz — jajdult fel benne, akkor... akkor, nem éli túl. Pedig már anya, nincs joga hozzá, elveszejteni két életet. De elhiszi-e, hogy tőle van, hogy tizenöt év után mégis le­hetséges? — De Anna, kedves ... csak nem sírsz, valamit eltörtél ta­lán, vagy elvesztettél... üsse kő... nincs a világnak annyi kincse, amiért sírnod érde­mes ... no, szivecském. — Nem sírok ... vagy ... egy könnycsepp tényleg. Pista, én, én ... megmondom ... gyere­künk lesz! — Pista, mondanék vala- — Anna! mit... Fákat tördelő, patakot arasz­— Tessék, szívem, csupa fül tó, nyári zivatarok előtt ilyen a csend. Hiába trillázik a kert­ben egy nyárba szerelmes ma­dár, ők ketten most nem hall­ják. Csak a szívük dobog ren­detlenül, félelmetes erővel, in­dulattal, szerelemmel, megbá­nással, haraggal, bocsánatot kérő szóval telve. A főmérnök arca fakó, s karja szinte tudatlanul fogja fel az aléltan hátrahanyatló Annát. S tudatlanul simogatja, paskolja az arcát és tizenöt év kelléktárából került szerelmes szavakat suttog a fülébe. Anna csak pihen az erős ka­rok között, nem ájult el, fájó rémület, ami marokrakapja szívét, s a sűrű fekete szem­pillák alól ömlik a könny. Az arcán van a nagy rettegés: most mi lesz és érzi, hogy az ember sejti a nagy titkot. Feláll, lassú léptekkel bér megy a szobába. Az ágy még vetetlen, sugárözönben csillog az üveges szekrény, ragyog minden... de nem, nem kell most a fény, hiszen ott bent az agyban, a szívben minden olyan fekete. Lerogy az ágyra és zokog... zokog. Semmit sem hall, még azt sem. amikor a férje csen­desen beteszi maga után az előszoba ajtaját. ★ Jó itt a föld alatt, az elha­gyatott vágatban, ahol nem lát senki. Csend van, mintha krip­tában lennél, s a földanyán kí­vül nincs ki megütköznék a fő­mérnök sírásán. Még ordítani is lehet, addig ütögetni ökölbe­szorított kézzel a penészgom­bás vastag ácsolatot, míg csak vér nem serken belőle. A kar­óra is szilánkokra törik, meg­áll. Nem süt itt sose Nap, nem tudni este van-e, vagy nappal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom