Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-25 / 304. szám
2 NÉPÚJSÁG^ I960, december 25., vasárnap Nemzetközi szemle Jegyzetek a t Regék, legendák, fennmaradt és ma is élő szokások mesélnek arról, hogy az emberiség évezredek óta az öröm, a szeretet és a béke ünnepének tartja a karácsonyt, és túl a babonák és hitek ködén, a történelem bizonyítja: az emberszívekben évezredek óta ég a vágy a béke és boldogság után. i „Az élet célja és egyetlen értelme a szeretet” — e szép igék formája sok oltárt szolgált, de csak forradalmak adhattak valódi tartalmat e szóban szép elveknek, és csak a mi korunkban nyílt meg a reális lehetősége annak, hogy az emberiség megszabadulhat a háború ré- métő', mert megszületett és napról napra, évről évre vonzóbb,, erősebb lesz az az eszme, ámely millió és millió embert fog egyetlen egységbe, hirdetve karácsony ünnepének igazi tartalmát: az emberek békés egymás mel’ett élését. A kommunisták történelmi küldetésüknek tartják, hogy már a mi korunkban megszabadítják az emberiséget a háború rémétől és a világ kommunista pártjai minden erejüket és energiájukat e nagy, történelmi küldetés megvalósításának szentelik. A közelmúlt politikai eseményeit értékelve mindenütt ott látjuk e nagy erőfeszítés biztató jeleit. Beszédes bizonyíték erre az ENSZ 15. ülésszaka, amelynek napirendjén kelő súllyal szerepelnek a nemzetközi békét és biztonságot érintő legfontosabb kérdések. Sok tűzfészek veszélyezteti még a világbékét; Algéria, Kongó, Laosz ezekben a napokban is az imperialisták aljas mesterkedéseinek színhelye és arra figyelmeztetnek mindenkit, hogy az új világháború veszélye még nem szűnt meg. Ugyanakkor azonban az események azt is bizonyítják, hogy ma már nem elsősorban az imperializmus erői uralkodnak a Földön. Napról napra jobban éreztetik hatásukat a szocialista világrendszer létéből és erőnövekedésébő! fakadó új törvények, amelynek következtében a béke megvédéséért vívott harc új szakaszába lépett. lékéről — a I A fejlődés iránya azt mutatja, hogy történelmileg rövid időn belül teljessé válik a szocialista országok gazdasági túlsúlya, ami egyben a már ma is meglevő tudományos, technikai és katonai fölény megerősödését is jelenti. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Béke-Világtanács. Az imperialista sajtó tíz évvel ezelőtt még lekiesinylőleg vett tudomást erről, de az elmúlt tíz év eredményei 'még az ellenséget is megtanították arra, hogy a béke híveivel számolni kell. Ma már világos, hogy a békéért folyó harcban minden helyi siker, egy nagy, világméretű győzelem szerves alkotó része és az elmúlt tfz év alatt, de különösen az utóbbi néhány esztendőben kitárultak a távlatok a békéért folytatott küzdelem végleges győzelme felé. Ezeknek a távlatoknak a fényében lehetőség van arra, hogy a kommunisták a világ népei élén haladva mozgósítsanak minden erőt, harcba hívjanak minden békeszerető embert a háború veszedelmének végleges elhárításáért. A közelmúlt politikai eseményei különösen felhívják a figyelmet arra: hogy napjainkban világrészek és nemzetek sorsa eddig soha nem tapasztalt, soha nem ismert gyorsasággal változik, alakul. Kézzelfoghatóan kibontakozik a szocialista országok előretörése az anyagi és szellemi élet minden területén, viharos gyorsasággal omlanak össze a gyarmatosítók birodalmai, ugyanakkor azonban az imperializmus is mindent elkövet, hogy megvédje pozícióját. Az ENSZ jelenlegi ülésszaka, arrely márciusban folytatja munkáját, két, bizonyos tekintetben ellentétes gondolatra irányította a világ közvéleményének érdeklődését. Az egyik ilyen gondolat: lehetőség van arra, hogy az ENSZ keretein belül a világ népei megoldják a legfontosabb. legégetőbb kérdéseket, mindenekelőtt az általános leszerelést, amely döntő jelentőségű lépés lenne a béke végleges megőrzésének útján. A Szovjetunió kezdeményezésére a közgyűlés kezdeti időszakában igen sok államfő, kormányfő részt vett a vitáléke ünnepén ban. Ezek az államférfiak nemcsak az üléseken, hanem azokon kívül is kicserélték nézeteiket, véleményeiket és sok hasznos kezdeményező lépési tettek a világbéke érdekében. A másik gondolat, amely az eddigi tárgyalásokon megérlelődött, a következő. Változtatni kell az ENSZ jelenlegi összetételén, feltétlenül bele kell vonni a világszervezet munkájába a Kínai Népköztársaságot, mert a népi Kína részvétele nélkül lehetetlen megoldani a legfontosabb nemzetközi kérdéseket. Ugyanakkor meg kell változtatni az ENSZ végrehajtó szervei szerkezeti felépítését Hogy mennyi veszélyt rejt magában az ENSZ vezetésének jelenlegi formája, ezt sajnálatosan bizonyítják a kongói események. Kongóban az ENSZ-csapa- tok továbbra sem tesznek semmit a rend helyreállítása érdekében. Az imperialista körök befolyása az ENSZ főtitkárra egyre nyilvánvalóbb. A főtitkár fnagatartása, intézkedései azt bizonyítják, hogy akik nem akarnak békét és leszerelést. azok nem akarják a népek szabadságát sem és mindent elkövetnek azért, hogy egy-egy adott pillanatban elfojtsák az elnyomott népek szabadságküzdelmét. Ezek az események azonban ellenkező irányban is hatnak. A szocialista államok mellé a legfontosabb nemzetközi kérdésekben, így elsősorban a leszerelés, a béke megvédésének kérdésében felsorakozik a semleges politikát folytató államok széles frontja, s ez a körülmény még inkább növeli a szocialista rendszer szerepét a nemzetközi életben, vagyis lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió vezette béketábor döntő hatással legyen a világfejlődés egész menetére. Alig néhány évtizeddel ezelőtt még teljesen reménytelen gondolatnak látszjptt a békés, boldog élet nemzetközi méretekben való megvalósítása és íme, ebből a reménytelen gondolatból ma már egyre inkább kézzel fogható valóság lesz. A béke és szeretet jelszava 1960 karácsonyára igazi tartalmat kapott, a népek milliói bizakodó szívvel ünnepelhetnek: „A béke legyőzi a háborút!” Befejeződtek a Amikor ez év szeptember 4-én megjelent az újságban az iskolareform tervezete, sokan értetlenül álltak az elvi meghatározások előtt. Még a pedagógusok között is csak kevesen ismerték fel a tézisek jelentőségét, s ha felismerték is, nehezen alkottak véleményt. Ennek oka az volt, hogy a pedagógusok is, mások is elismerték mindazokat az elvi jelentőségű dolgokat, amelyeket a tézisele tartalmaznak, de nem látták meg mögötte a gyakorlati vonatkozásokat. Ezért vált szükségessé a széles körű vita pedagógusok, üzemi szakemberek és szülök között. A megyében megtartott vitákat a megyei nagyaktíva-ülés indította el." Ezen Papp Sán- dorné, a megyei tanács VB-el- nökhelyettese tartott részletes referátumot, majd a hozzászólások már gyakorlati vonatkozásaiban foglalkoztak a reformtervezettel . Ezután az üzemek mérnökei, vezetői, szakmunkásai, párt-, szakszervezeti és tömegszervezeti vezetői Lőrinciben gyűltek össze, hogy megtárgyalják a reformtervezet iskola—üzemi kapcsolatait. Itt is, mint a megyei nagyaktíván, felmerült a tanulók túlterhelésének a kérdése, de elmondották a politechnikai oktatásban résztvevő üzemi szakemberek azt a kívánságukat is, hogy a természettudományos tárgyak tananyagát hozzák közelebb a való élethez, s a gyakorlati anyag elméletét is tanulják a gyerekek az iskolában. A szülői értekezletek vitái általában azok körül a kérdések körül zajlottak, amelyek őket érdeklik, azonkívül köny- nyebben áttekinthető, világos nyelvezetű tankönyveket kértek gyermekeik számára. Kifogásolták, hogy a jelenlegi tanterv nem biztosítja a lányok számára a különféle készségek elsajátítását, így a női kézimunka, a főzés, a háztartási dolgok bevezetését kérték az új tantervbe. Szóvá tették a szülök a kettős nevelés hátrányosságát is, és nyíltan, bátran nyilvánították a véleményüket a hitoktatás káros hatásáról. Szó esett nem egy helyen arról is, hogy a szülők nem látják biztosítottnak a mezőgazdasági szakemberképzést a gyerekek részére. Kérték, hogy az ipari tanulókhoz hasonlóan, teremtsék meg a feltételeit a mező- gazdasági tanulóképzésnek is, mert a fiatalokat csak úgy tudják megtartani falun, ha megyében az iskolareform vitái megszeretteti velük az iskola a mezőgazdaságot, s túl ezen, ilyen szakmát is tud a kezükbe adni. A felszólalók közül többen emeltek szót a váltakozó tanítás ellen, mert ez megzavarja a család életét, de a gyermek életrendjét is. A szülőkkel lefolytatott viták értékesek és hasznosak voltak, megerősítették a reform bevezetésének szükségességét. A tantestületek vitáin voltak olyan vélemények is, amelyek szerint az iskola és az élet- kapcsolatát a politechnikai oktatás jelenti. A pedagógusok többsége azonban világosan látta, s ennek hangot is adott a vitákon, hogy minden tantárgy tanításával törekedni kell az alapelvnek a megvalósítására. A hozzászólók kivétel nélkül egyetértettek azzal, hogy az élet és az iskola kapcsolatát szorosabbá kell tenni, csak még a. „hogyant” nem látják min i mütt clcg világosan. Felmerült az a lényeges dolog is, hogy az üzemek nem látják szívesen sok helyen a leánytanulókat. Ugyancsak a gyakorlati oktatással kapcsolatban vitatták meg a pedagógusok azt is. hogy mezőgazdasági jellegű vidékeken általánossá kell tenni a mezőgazdasági gyakorlati oktatást, hogy ezzel előtérbe kerüljön a mezőgazdasági szakemberképzés. Kifogásolták a nevelők azt, hogy az újonnan épített 4 és 8 tantermes iskolákhoz nem építettek műhelytermet. Még sok kérdéssel foglalkoztak a sokszor késő estébe nyúló tantestületi vitákon a nevelők, amelyek mind azt a célt szolgálták, hogy az iskolareform úgy valósuljon meg, hogy az évtizedekre biztos alapokra állítsa az iskolai oktató-nevelő munkát. A vitákról beérkezett jegyzőkönyvek, a viták tapasztalatai most már határozott formában felvetnek néhány kérdést, amelyek a jó megvalósítás előfeltételei lesznek, ha megnyugtatóan megoldódnak. Ezek a kérdések részben a tervezett szak- középiskolákra, részben a már működő technikumokra vonat- kornak. Az általános és szakmai műveltség színvonala emelésének alapelvével kapcsolatban sokan vitatták a tanulók túlterhelését, de a nevelők túlterhelését is. A nevelők túlterhelése elsősorban a nevelőhiány miatt mutatkozik, de nehezíti munkájukat a menet közben történő sok változás, utasítás is, amelyeket munkájukban figyelembe kell venni. Olyan javaslat is elhangzott, hogy az általános iskolában is be kell vezetni az 5 napos munkahetet, s a 6—7 napot gyakorlati képzésre, játékra, sportra kell felhasználni. A világnézeti nevelésre vonatkozóan sok olyan értelmű hozzászólás hangzott el, hogy a pedagógusok világnézeti fejlődését a szakmai fejlődés fokára kell emelni. A tanulók világnézeti nevelésének kérdéseit inkább szaktárgyi problémákon keresztül fejtegették a hozzászólások és helyesen mutattak rá arra, hogy az egyes szakmai ismeretek nyújtását hogyan lek. és kell felhasználni a tanulók világnézetének formálására. Több helyen felmerült az a javaslat, hogy az iskolában meg kell szüntetni a hitoktatást. Túl ezeken az ál- tafános problémákon, még számos észrevétel, javaslat született ?. .széles körben megrendezett vitákon. ícy helyesnek tartják a kör.r:ft iskolák létrehozását, de elG- .-b mc * kell oldani a gyerekek ctáilliásának kérdését. Felvetődött az is, hogy hogyan lehet a tananyag- csökkentést és a tanulmányi színvonal emelését egy nevezőre hozni. A reformvitákon sokkal több hozzászólás, sokkal több vitatott kérdés , hangzott el, mint amennyi ebbe a rövid összefoglaló értékelésbe belefér. Ám ez csak az egyik oldala a dolgoknak, mert most egy következő lépésként szaktárgyi vonatkozásban mondják majd el véleményüket és észrevételeiket majd a pedagógusok. Éppen ezért azt várják a pedagógusok, hogy a szaktárgyi reform- bizottságok ne végleges tantervet adjanak ki, hanem feltétlen vitassák meg a tervet a pedagógusokkal, akik végeredményben gyakorlatban sokat látnak, tapasztalnak, s ezeknek a tapasztalatoknak nagy része igen hasznos lehet a végleges tantervek elkészítői előtt. Lezárult ugyan a vita szerle a mesvében, de nem szűntek meg a beszélgetések, a tervez- getések, a javaslatok, amelyek mind a tervek megvalósítását célozzák. S a beszélgetésen túl elsősorban a már most folyó tanítás is azt mutatja, hogy a pedagógusok előtt nagy vonalakban tisztázódott a reformtervezet gyakorlati része, és azt igyekeznek máris megvalósítani munkájukban. A. É. / 1 REDO. Hiszek. Hiszek — az életben, az életünkben. Életünk: a szépség forrása. Valamikor régen — egy jó századévvel ezelőtt — a cári Pétervár ólomszürke ege alatt egy forradalmár, az aranyló jogar uralma alá hajtott, elnyomott népének felszabadításáról álmodozva, egyetlen tömör mondatba ötvözte szépségideálját: „A szépség az élet.” S az életen nem a megalázott, kiszipolyozott tömegek akkori sorsát értette, hanem azt az igazi életet, amelyre az embersereg fényre és boldogságra áhítozó lelkűk minden rezdülésével vágytak. Csernyi- sevszkij volt e forradalmár. Ha ma élne, megvalósulva látná álmát az emberiség egyharmadának sorsában, az Elbától a Csendes-óceánig. Elég körültekinteni, s a lüktető élet ezernyi felvillanó képe a szépség virágcsokrát ragyogtatja elénk. Am a szépség virágcsokra könnyen elégett csonkká válhat. „Forgolódnak a tőkés birodalmak”; meg-megújuló válságok szabdalják, hasogatják a kapitalizmus világtestét. Kétszer már úgy állták útját, a rothadó társadalom összeomlásának, hogy háborúkban vezették le a felgyülemlett feszültségeket, ellentmondásokat. Két ízben döntötték borzalmas katasztrófába az emberiséget. S most újra világégés veszélye fenyegeti az élőket. A föld, a vagyon, kincseik gyarapítása jegyében készítik elő újabb emberi életek kioltását. A régmúlt időkben mindenkié volt a föld. De aztán megjelentek a magántulajdon szenvedélyétől űzött emberek és felhasogatták, feldarabolták. Kitalálták a borzalmas szót: enyém, tied! A szántóföldeket azok ragadták el. akik nem dolgozták meg és koldussá tették a szántóvetőket. És gonosz indulatok lettek úrrá az embereken: egy talpalatnyi földért a fiú megölte apját. földért és termésért szerelmet és b->- " -"ni adtak, vettek a gazdagok, ha'- ■' —’•n tett sr—'*• ' ■' hozza hasonlókat leigázta " - ’’aidon. A föld és a gyümölcs K '•'Másáért a „világ urai” vágóhídra küldtek egész népeket, és a földön patakokban ömlött a vér. Aztán évszázadok teltek el. A barlangok és kunyhók helyére hatalmas városok nőttek ki a földből, a végtelen óceánok vizét gőzhajók hasították, megjelent a telefon, s villany, a rádió. De nem szűnt meg az elnyomás, az igazságtalanság, a jogfosztás, a kegyetlenség, irigység és hazugság. Sőt: mérges növényként terjedtek el a földön, megmételyezve szíveket, s lelkeket. Csak szerencsétlenséget, tűzvészt, halált hagytak maguk után. A TUDOMÁNY találmányait, mindazt, amit az emberi értelem az ember nevében és az ember boldogságára teremtett — a rombolás és halál eszközévé változtatta a burzsoázia. Newton korszakalkotó felfedezését halálthozó fegyverek és golyók gyártására fordították, az óraszerkezetet pokolgépek és időzített bombák szerelésére. Archimedes és Galilei törvényeit renülőgépanya- hajók, tengeralattjárók építésére — városok és falvak lerombolására, erdők, kertek és mezők felperzselésére használták. Amikor pedig a Földön új társadalom született — elnyomás és élős- ködés. isten és ember előtt való megalázkodás nélküli társadalom; a szabadság és testvéri együttműködés társadalma, amelyben minden embernek egyenlő joga és lehetőségei vannak, — a régi világ meg akarta foitani. És erről a szándékukról nem mondtak le a mai nanig. Létrehozták a legborzalmasabb tömegpusztító és romboló eszközöket. S ezeket most szeretnék kipróbálni. Ez a „próba” hallatlan pusztításokat okozna. Rom- ha döntené a világ termelésének és kultúrájának legnagyobb központiait. Több százmillió ember vesztené életét. De hát éppen ez a céljuk: milliók Credo elpusztítása. Bizonyos Pendell úr, az imperializmus teoretikusa megmagyarázza azt is, hogy miért. Miért akarják százmilliók életét. „ .. .A világon túl sok ember él. A civilizáció egész rendszerét fenyegeti az emberek mérhetetlen szaporodása ... világéhség tör ki... legalább 700 millió fővel csökkenteni kell a Föld lakosságát.” Ezek az ő kinyilatkoztatásai. Es mit tart Pendell úr a leghatékonyabb eszköznek a Föld lakosságának „redukálásához”? Természetesen — háborút. Ezen belül javasol még néhány ismerős módszert, pl. a sterilizációt, az emberek éheztetését, különböző betegségek elterjesztését. Hitler már próbálkozott ezekkel a módozatokkal.- öt megsemmisítették. Nem kétséges, az ő nyomdokain haladó jelenkori utódok sorsa sem. A PRÓ GYEREKKÉNT láttam a háborút. Nem tudom és nem akarom elfelejteni ezt. Tankokkal és ágyúkkal szaggatták fel a földet. Védőárkok labirintusában géppuska állások. Házunk előtt négy ágyú dör- gött állandóan. A légnyomás beszakította az ablakokat, rr>ég a kamra tenyérnyi üvege is beszakadt. Szám- szerint huszonegy helyen sötétlett 3 házunk. Nyilasok hajtották el a férfiakat. Emlékszem a füst és korom, az izzó vas szagára és a rothadó lovak bűzére. Életem végéig emlékezni fogok minderre. Az élet igazsága mégis legyőzte a romboló erőket. Mert a józanul gondolkodó felnőttek, férfiak és asszonyok, hittek abban, hogy a jobb. az emberséges erő győzni fog. Hittek az ember tisztaságában; hittek abban, hogy eljön az idő. amikor az emberek lerázzák magukról a tőke embertelen hatalma által szült szenvedések évszázados terhét; mindazt ami megnyomorította és megalázta az emberi lelket. Hittek abban, hogy az ember megtalálja a boldogságot. Ezért voltak olyan erősek. S van erőnk most is, hogy lefogjuk a háborús gyújtogatok kezét. Kényszeríteni tudjuk az ördögi erőket, hogy terveikről lemondjanak. Reális lehetőség van arra, hogy az emberek életéből örökre kitöröljük ezt a szót: háború! Hiszek abban, hogy képesek vagyunk megfékezni minden gyilkos akaratot.... Hiszek a fegyverek nélküli világ megteremtésében... Hiszek az emberi aranykor eljövetelében ... Hiszek abban, hogy megmozdulnak a még szolgaságban sínylődő gyarmatok, s a gyarmattartók nem tehetik meg, hogy büntetőexpedíciókkal egyszerűen vérbefojtsák mozgalmukat: ez a történelmi konstelláció maga, s a tény, hogy létezik szervezett erő, egy béke rohamcsapat, mely a háború őrületének gátat vessen, s támogassa a fejlődő, új világot — ez a mi korunk vértelen forradalma, ti ISZEK ABBAN, hogy megszű- nik örökre a Földön az emberek oktalan egymást-öldöklése. Hiszek, mert az életünk megtanított arra, hogy az ember nem vérszomjas farkasnak születik, hanem embernek, akinek szíve és értelme van. Hiszek az emberiség szégyenének, a gyarmatosításnak teljes megszűntetésében. Ebben a kérdésben nálunk úgyszólván mindenki egyetért. Korunkban a népek maguk rendelkeznek jövőjükkel, termelt javaikkal. A népek osztják fel maguk között hazájuk földjét. S ez így lesz mindenütt a világon. Vagy mint a Moszkvai Nyilatkozat rögzíti: „Az imperializmus semmiféle erőlködése nem állíthatia meg a történelem előrehaladását”. Ez a mi korunk megmásíthatatlan ténye. Mi átéltük a félgyarmati állapotot, amikor koncessziók és. tőketársulások formájában külföldi trösztök a belföldi tőkésekkel együtt szipolyozták az ország népét, s kincseit elorozták. Ml láttunk sebesülteket szállító katona-vonatokat, mi láttuk és ismerjük a háborút. Részt kérünk a béke-rohamcsapat nemzetközi akciójában. Mert nem akarjuk, hogy újra a pusztítás ördöge lakja a Földet Hiszem, hogy utat fog törni magának a népek és a józan ítéletű vezetők tudatához a kor követelménye: ne legyenek atomfegyverek a szépen virágzó tájak övezetében, sem haditámaszpontok, sem rakétakilövő-pá- lyák! Megingathatatlan a mi hitünk az emberben. Mert tudjuk: az emberek nem engedik, a jó akaratú emberek összeforrott hádseregben harcolnak, nehogy újabb háborút robbantsanak ki az agresszorok. Hiszek ebben. Hiszek, mert jóakaratú emberek szerte a világon — nagyon sokan vannak. Megingathatatlan a mi hitünk az emberben. Tudjuk: eltűnnek az osztályok, a társadalmi igazságtalanságok, megszűnnek az emberek között a véres összetűzések, vége szakad az elnyomásnak, tudatlanságnak, örökre felszámoljuk az egyenlőtlenséget, hazugságot, rágalmat, árulást, vagyis mindazt, amivel a Földet a halálra ítélt, ragadozó, tőkésvilág megnyomorította, meggyalázta. S HÄBORÜK és fegyverek nél- -Lj kül él majd a világ. S a kizsákmányolástól, a súlyos bilincsektől megszabadított ember a Földet soha nem látott ‘csodás kertekkel, aranyló gabonatengerekkel ékesíti, többszörösen megsokszorozva a Föld gyümölcseit. És a végtelen világűrben, az embernek engedelmeskedő csillagok között űrhajók repülnek majd erre, arra. És háborúk nem perzselik fel, füst és korom nem pisz- kítja többé feketére; tiszta, napfényes, csodaszép lesz akkor — a Föld. Hiszek benne. Hiszek ... Paiaky Dezső
