Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-03 / 260. szám

I960.1 november 3., csütörtök WfPÜJíAS Régészei és üzlet Az alsó-ausztriai Zwenten­dorf közelében a régészek rá­bukkantak Pirotorto római erődítményre, amely az i. u. I. századból származik. A régészek fel akarják tárni azt az ókori leletet, de — sajnos — elfogyott a pénzük. Akadt azonban köztük egy vállalkozó szellemű professzor aki java­solta. hogy az erődítmény egyik szobájában létesítsenek antik tavernát, ahol korabeli ..menüt” szolgálnak fel. Az ötlet általános helyeslés­re talált. A tudósok megállapí­tották, hogy a rómaiak ezen a vidékén füstölt húst. fekete kenyeret, babot, zöldborsót és alma-, illetve körtebort fo­gyasztottak. Az egyik föld alatti folyosóban sok égetett agyagkorsót is találtak. Ezeket ts felhasználják a tavernában: az asztalok kő'apókból készül­nek. kényelmes székek helyett pedig kőpadok várják a turis­tákat. wi | Üj elnököt válasz- j tott, minden különö- j sebb választási harc, i propaganda, meg- ' vesztegetés nélkül az angol nudista szövet­ség. Az egyöntetű döntésben nyilván ré­sze van az új elnök személyének is, lé­vén az nő, 35 éves és szőke, hívják pedig Muriel Clarknak, aki a választás pillanatá­tól kezdve a 4500 ta­gú szövetségnek, ha nem is teljhatalmú, de mindenképpen Irányt mutató ura. Muriel Clark, aho­gyan illik, megválasz­tása után nyilatkozott |a sajtó képviselőinek „Nagy megtiszteltetés ez számomra, de re­mélem, ném tudódik ki tanítványaim előtt. A szülők néha fitiy- nyásak az ilyen dol­gokban .. Az elnökasszony ugyanis — tanítónő. Az angol szülök meg finnyásak... Most már csak az a kérdés, hogy Muriel Clark külleme niUttt finnyásak, vagy álta­lában. Esetleg mind­kettő miatt? Végeredményben is azonban mindenkép­pen a szülőknek van igazuk, hisz az oktatásnak éppen­séggel más fórmái Is Erősödött a KISZ tömegkapcsolata, növekedett a taglétszám, fokozédott a fiatalok aktivitása Heves megyében lényegesen növekedik a KIÉZ tömegkap­csolata. Az elmúlt egy év alatt ötezerrel nőtt a KISZ-tagok száma. Az egy év során kilenc­ven új KISZ-szervezetet hoz­tak létre, elsősorban termelő­szövetkezetekben, állami gaz­daságokban, ahol az utóbbi időben lényegesen növekedett a fiatalok 6?áma és lehetővé tette a KISZ-szervezet létreho­zását. A jelenleg működő 342 KISZ-szervezetben több mint 16 000 tag dolgozik. A tagok mintegy 80 százaléka az ipar és a mezőgazdaság szocialista szektorai és az iskolák ifjúsá­gaiból tevődik össze. Lényege­sen emelkedett a lányok szám­aránya a KISZ-szervezetekben. Jelenleg a tagok több mint 42 százaléka tevődik ki a lányok soraiból és a KISZ-vezetőségek tagjainak 45 százaléka nő. Egyes járásokban még ennél is jobb az eredmény. Heves ter­melőszövetkezeti járásban pél­dául a KISZ-tagok több mint 50 százaléka, és ugyancsak a pétervásári termelőszövetkezeti járásban is a KISZ-tagok 45 százaléka nő. A KISZ-tagok számának növekedését az fo­kozta, hogy az alapszervezetek sokoldalúan foglalkoznak a fiatalok különböző rétegeivel és így egyre többen jól érzik magukat a KISZ-ben. A tag­létszám növekedését kedvező­en befolyásolta az „ifjúság a szocializmusért” mozgalom ke­retében szervezett sokrétű tár­sadalmi munka, amelyben a KISZ-fiatalök mellett a KISZ* en kívüli fiatalok ezrei is lel­kesedéssel vettek részt. A KISZ létszámának növekedése eredményesen fokozta a me­gyében a fiatalok termelőmun­kában való helytállását és tár­sadalmi aktivitását. A falusi fiatalok aktivitását igazolja, hogy az őszi betakarí­tási munkálatokban mintegy 4000 hold kukorica és cukorré­pa betakarítását végzik el ön­kéntes vállalás alapján. A me­gye sok falusi KISZ-szervezete vállalta a tsz évi silózási tervé­nek teljesítését. Az üzemek termelési versenyében mintegy 10 millió forint megtakarítást értek el a munkásfiatalok, (ka) n, Finnország is megmozdult. A Helsingforsi Szovjet és a „Cent- robalt” (A Balti Hajóhad Köz­ponti Bizottsága) együtt ki­hirdették az ostromállapotot, és kijelentették, hogy kímélet­lenül elfojtanak minden, a bol­sevik csapatok visszaszorításá­ra irányuló kísérletet és a pa­rancsaikkal szemben való min­den fegyveres ellenállást. Ugyanakkor a finn vasutas­szövetség felhívást adott ki egy általános sztrájkra, a Kerensz- kij által feloszlatott 1917 jú­niusi országos szocialista gyű­lés által elfogadott törvények életbeléptetése érdekében. Kora reggel a Szmolnijba mentem. Amikor a külső ka­putól vezető faburkolatos úton végighaladtam, a szürke égből szállingózni kezdtek az első hópihék. „Hó” — kiáltotta a kapunál álló katona, boldogan vigyorogva. „Ez jót tesz az egészségnek!” Bent a hosszú folyosók és termek néptelenek voltak. Sehol egy lélek. Valami furcsa, kellemetlen hang ütötre meg a fülemet, s amikor job­ban körülnéztem, észrevettem, hogy a fal mellett mindenütt aivó emberek fekszenek. Mun­kások és katonák, sárosán, mocskosán, egyedül, vagy cso­portokban, elnyúlva, akár a halottak. Itt-ott sebesültek, kö­tésükön átszivárog a vér. A földön puskák és töltények hevernek... A győzelmes pro­letár hadsereg! A felső emeleten, a büfében olyan sűrűn feküdtek egymás mellett, hogy alig lehetett át­menni a termen. A levegő dög- letes volt. A homályos ablakon sápadt fény szűrődött keresz­tül. Az asztalon sérült szamo­vár és sok piszkos pohár, azonkívül egy papírlap: a For­radalmi Katonai Tanács leg­utóbbi jelentésének egy példá­nya, hátlapján egy gyakorlat­lan kéz által írott szöveg. Va­lamelyik katona, a Kerenszkij illeni harcban elesett bajtársai­nak emlékét akarta megörökí­teni, még mielőtt elaludt vol­na a padlón. Az írás elmosó­dott — talán a könnyektől ■ • • Alekszej Vinogradov, D. Moszkvin, Sz. Sztobikov, A. Voszkreszenszkij, D. Leonszkij, D. Preobrazsinszkij, V. Laj- danszkij, M. Bercsikov. Bevonultak 1916. november 15-én. Közülük csak hárman vannak életben. Mihail Bercsikov, Alekszej Voszkreszenszkij, Dimitrij Leonszkij. ★ Nyugodjatok hősök, nyugodjatok békében! Testvérek, megérdemeltétek a nyugalmat És az örök békét. A sírban is együtt vagytok. Aludjatok bajtársak! Csak a Forradalmi Katonai Tanács dolgozott még most is, megszakítás nélkül, fáradha­tatlanul. Szkripnyik kijött a belső teremből, és elmondta, hogy Gocot letartóztatták, de ez — ugyanúgy, mint Avk- szentyev — határozottan ta­gadja, hogy aláírta a Hon­mentő Bizottság proklamáció- ját: maga a Honmentő Bizott­ság pedig szintén nem ismerte el a helyőrséghez intézett fel­hívást. A városi ezredek még mindig ingadoznak, közölte Szkripnyik: a Volhinszkij-ez- red nem hajlandó Kerenszkij ellen harcolni. Több „semleges” csapat van Gatcsinában, élükön Csemov- val, aki igyekszik Kerenszkijt visszatartani a Petrográd elle­ni támadástól. Szkripnyik nevetett Most nincs „semlegesség” — mon­dotta. „Győztünk!” Markáns, szakállas arca csaknem vallá­sos tűzben égett. „Több mint hatvan küldött érkezett a Erontról, akik hírül hozták, nogy valamennyi sereg támo­gat bennünket, kivéve a ró­nán front seregeit, amelyektől MR) érkezett hír. A hadsereg­Győzelem Részlet John Rood Tiz nap, amely megremegtette a világot című regényéből bizottságok az összes petrog- rádi híreket feltartóztatják, de most van rendszeres futár- szolgálatunk ...” Lent az előcsarnokban éppen belépett Kamenyev, az új kor­mány alakítását tárgyaló, egész éjszakán át tartó értekezlettől kimerülve, de boldogan. „Aj eszerek már hajlandók beven­ni bennünket az új kormány­ba” — újságolta. „A jobboldali csoportok megijedtek a forra­dalmi törvényszékektől: szinte pánikhangulatban vannak, s kérik, hogy oszlassuk fel azo­kat, mielőtt tovább mennénk... Elfogadtuk a vasutasszövetség végrehajtó bizottságának egy homogén szocialista kormány alakítására vonatkozó javasla­tát, amelyen most dolgoznak. Mindez győzelmünk eredmé­nye. Amikor erősnek érezték magukat, akkor szóba sem akartak állni velünk: most viszont mindenki meg akar egyezni a szovjetekkel valami­képpen ... Egy valóban döntő győzelemre van szükségünk. Kerenszkij fegyverszünetet sze­retne, de neki majd meg kell adnia magát...” Ilyen volt a bolsevik vezetők hangulata. Trockij egy külföldi jjságírónak, aki azt kérdezte öle, mit közölhet a világgal, ;zt válaszolta: „E pillanatban »gyetlen közölni valónk az, amit ágyúink adnak a világ ;udtára!” De a győzelmi hangulatba comoly gondok is vegyültek, a aénzügyi helyzet súlyos volt \ Banktisztviselők Egyesülete íem hajtotta végre a Forra- ialmi Katonai Tanácsnak azt i parancsát, hogy nyissák ki a tankokat, ehelyett egy gyűlé- len kihirdették a sztrájkot. A jzmolnij az állami Banktól nintegy harmincötmillió ru- >elt kért, a pénztáros azonban negtagadta a kérés teljesítését is csak az Ideiglenes Kormány megbízottainak fizetett. A reakció politikai fegyverként használta az Állami Bankot: például, amikor a vasutasszö­vetség végrehajtó bizottsága pénzt kért az államvasutak al­kalmazottainak bérére azt vá- ' laszolták, hogy forduljon a . Szmolnijhoz... , Elmentem az Állami Bank- ’. hoz, hogy beszéljek az új kor­mánybiztossal, egy Petrovíca , nevű, vörös hajú ukrán bolse- . vikkal. Igyekezett rendet te- , remteni abban a káoszban, í amelyet a sztrájkoló hivatalno- ; kok hátrahagytak. Az óriási ’ épület minden helyiségében önkéntes munkások, katonák és matrózok verítékeztek, nyel­vüket kidugták a nagy igyeke­zetben, hogy eligazodjanak az óriási bankkönyvekben ... A duma épülete zsúfolva volt. Még mindig akadtak egyesek, akik nyütan szembeszálltak az új kormánnyal, de az ilyen esetek ritkaságszámba mentek. A Központi Agrárbizottság fel­hívást intézett a parasztokhoz, s utasította őket, hogy ne is­merjék el a szovjetkongresszus által elfogadott dekrétumot a földről, mert ez zavart okozna és polgárháborúra vezetne. Schreider polgármester bejelen­tette, hogy a bolsevik felkelés miatt az Alkotmányozó Gyűlés választásait el kell halasztani. Különösen két kérdés foglal­koztatta az embereket, akiket megdöbbentett a polgárháború vad hevessége: először, a vér­ontás megszüntetése, másod­szor, egy új kormány megala­kítása. Már nem volt szó a „bolsevikok szétzúzásáról” — és arról, hogy ki kell rekeszte- ni őket az új kormányból, már szintén kevesen beszéltek, csak a népi szocialisták és a pa­rasztszovjetek. Még a vezérkar mellett működő Központi Had­seregbizottság, a Szmolnij leg­ádázabb ellensége is telefonált Mogiljovból: „Ha az új kor­mány megalakításához szükség van arra. hogy megállapodásra jussunk a bolsevikokkal, akkor egyetértünk azzal, hogy mint kisebbséget, bevegyük a ka»» mányba.” (Folytatjuk) előtt kell tartanunk azt. hogy tanácsok a próletárdiktaturi helyi szervei. Ebből kővetke zik, hogy «* ügyintézésnek pártosnak kell lennlé Nem szabad szem elől tévesz tenünk azt sem, hogy mi i népért vagyunk, 6 ném a né) miértünk. Az elkövetkezendi időbén fel kell számolni a nép­gazdaságban, de a mi mun­kánk területén is a lazaságot, i fegyelmezetlenséget, a libera­lizmust, mert csak mindezek felszámolásával tudjuk elém. második ötéves tervünk célki­tűzéseit — fejezte be beszédéi Raft elvtárs. A beszéd után a hozzászólá­sok következtek. Molnár Gusz­táv elvtárs, a városi pártbi­zottság titkára, a Politikai Bi­zottság határozata alapján a közős felelősségvállalásról szó­lott. Hangsúlyozta, hogy vala­mennyiünknek kötelessége a népgazdaság területén mutat­kozó hibák mielőbbi felszámo­lása. Az üzemeknek és vállala­toknak mindent meg kell ten­niük annak érdekében, hogy a termelési terveket részleteibe- menően teljesítsék. Világosan kell látni minden vezetőnek, hogy a terv az törvény és sike­res teljesítése alapját képezi az Hetszínvonal további emelke- lésének. — A városi tanács VB úvatali apparátusában dolgo­zóknak fokozottabban fel kell ügyelniük arra, hogy váró­inkban munka nélkül szer­tett, jogtalan jövedelemhez senki se juthasson. A városi ta- lács VB dolgozói sokat tehet- íek e határozat végrehajtásé­in Ügy dolgozzanak az elkö- íetkezendő időben, hogy mán­iájuk a lakosság közmegelége- lésével talákozzék — fejezte >e hozászólását Molnár Gusz- áv elvtárs. Ezek után a dolgozók többen zóltak hozzá a napirendhez és lozzászólásukből kiérzodött a elelősség a népgazdaság és a akosság érdekei iránt. * 1 ruházatoknak olyannak ke1 * enniök, hogy minden tekintet ‘-'ben kiállják a kritikát. j Ezek után Raft elvtárs <• n *anacsi vállalatok munkájáról , szólott. Mégál*apította hogy c _ tanácsi vállalatok a Ili. ne 6 gyedév során jól dolgoztak Összességében vizsgálva terme- lesi tervüket, 102,1 százalékra teljesítették, ugyanakkor hiba, hogy a béralapfelhaaználáj - i mef>haladta a termelés növeke- , I dósét. Ezen feltétlenül változ­tatni kell. Fokozni kell. a ren- i delkezésre álló gépek, termelő- . eszközök kapacitásának klhasz- válását is. A munkaidő kihasz Hálása tekintetében is van mée , javítanivaló. Sokan ..szocialista ' vívmánynak" tekintik a mun- I kaidő alatti pihenőt. Mi nem |1 ezt tartjuk. Minden dolgozó- j nak látnia kell. hogy magának { dolgozik, és o kifizetett bérért mindenkinek becsülettel meg J kell dolgoznia. A tőkés a tech- I nika vívmányát is felhasználja i a termelés ellenőrzésére. A ! szobájából televízión keresztül | nézi a munkavégzést, és csak , örii’het az a dolgozó, áld meg- , állt a termelésben, s ha ezért csak az egy órát vonják le tőle és nem adják kezébe a munka- : könyvét. Látni kell, hogy a precíz, a lelkiismeretes munka megkövetelése nem jelent ellentmondást. [Sőt, a szocialista munkafegve- lem pontosan ezt követeli meg. Tovább kell javítaniuk vállala tainknak a termékek minősé­gét is. Arra kell töre- kedniök, hogy a selejtes ter­mékek mennyisége állandóan, időszakról időszakra csökken­jen. hogy ezáltal is javuljon a I vállalatok gazdaságos, eredmé­nyes működése. A vállalati és népgazdasági érdekekről szól- , va. leszögezte: a helyi érdeke­ket minden esetben alá kell vetni a népgazdaság érdekei­nek. Törekedni kell a vállala­toknak arra, hogy ne halmoz­zanak fel anyagokat feleslege­sen, mert ezek a népgazdaság más területén esetleg zavart okozhatnak. A mezőgazdaság fejlődéséről szólva, megállapította, hogy államunk jelentős anyagi esz­közöket fordított a mezőgaz­daság fejlesztésére. Ezt a be­fektetést a mezőgazdaságnak az eredmények fokozásával kell viszonoznia. Többet és ol­csóbban kell termelni a mező- gazdaságban is. Városunkban három termelőszövetkezet mű­ködik. Eddigi eredményeik azt bizonyítják, hogy derekasan megállták a próbát. Az arány­lag gyengébb termésátlagok ellenére, ami főleg a rossz idő­járás következménye, előrelát­hatólag a betervezett termelési előirányzatukat teljesíteni tud­ják. Az őszi betakarítási mun­kák is jó ütemben haladnak. A beruházások üteme is kielé­gítő a termelőszövetkezeteink­nél. jelenleg mintegy 80 száza­lékos a készültség foka. Az eredmények növelése érdeké­ben fokozni kell az intenzív állattenyésztést. Látni kell, hogy e'z nem öncél, hanem a lakosság ellátása érdekében történik. A községfejlesztési munkák végrehajtását értékelve meg- ; állapította, hogy a népgazdaság 1 helyzetével kapcsolatban el- : mondották, bizonyos mértékig ] érvényesek a községfejlesztési ; tervek végrehajtására is. Töre­kedni kell arra, hogy a község­fejlesztési tervekből megváló- 1 sításra kerülő beruházások ' egyre inkább olcsóbb kivitel­ben készüljenek. — A költség- j vetésben betervezett feladatok, ' a lakosság szükségleteinek j fokozottabb kielégítését szol­gálják. Éppen ezért arra kell ] törekedni, hogy minél több ‘ feladatot tudjunk megvalósí- 1 tani a rendelkezésre álló hite- 1 lekből. A tanácsi munkában ] egyre jobban előtérbe kell, 1 hogy kerüljön, a szervező f munka. Az egyes ügyeket ne j csak ésszel és tollal, hanem , szívvel is intézzük. Mindig szem |< Szombaton a városi tanác nap' tanácstermében Raj Miklós, a városi tanács VB-e nőké munkaértekezletet tar tett a hivatali apparátus dől gozói részére. Az értekez'etei részt vett Molnár Gusztáv elv társ, a városi pártbizottsá titkára, valamint a tanácsi vál lalatok vezetői is. Raft elvtárs az értekezletei foglalkozott a Politikai Bízott Ságnak a népgazdaság helyze tével kapcsolatos határozaté val. a tanácsi dolgozók élőt álló feladatokkal. Beszédének bevezető részé ben hangsúlyozta: a Politika Bizottság értékelte a népgaz daság jelenlegi helyzetét éi megállapította, hogy mind a: ipar. mind a mezőgazdaság te rén szép eredményeket értünl el. Az ipar egésze te’jesftette i tervét, azonban részleteiben nézve, már nem mondható ez Egyes iparágak, vállalatok lemaradtak S célul tűzött feladatoktól. A beruházások tekintetében is mutatkozik vontatottság. A termelékenység eme'kedése sem kellő ütemű. Mindezek összességükben a népgazdaság­ban bizonyos feszültséget ered­ményeztek. amelyeket a legrö­videbb időn belül fel kell szá- mo’ni. Ezek után a népgazdaság te- / r ül étén mutatkozó hiányossá­gokat helyi vonatkozásban konkretizálta. A beruházások­ról szólva, megemlítette a Gyöngyösi Vágóhíd építését. A Heves megyei Tanács beruhá­zásából 30 százalék Gyöngyös­re esik. A Vágóhíd ebben az évben is mintegy ötmillió fo­rintot kapott további építke­zésre. Elnnél az építkezésnél mutatkozó vontatottság egyik oka az, hogy a műszaki tervek nem pontosan, körültekintően készültek. Jóllehet a Vágóhíd prototípus. Mégsem elfogadha­tó, hogy már eddig mintegy 11 esetben volt módosítás a terveken. A beruházások cél­járól szólva a következőket mondotta: Az ipari beruházásoknak is az a célja, hogy növekedjék a termelés és javuljon az előállí­tott termékek minősége és gaz­daságossága. A Vágóhíd vonat­kozásában sem megfelelő azon­ban a kihasználtság foka. ami a beruházásra fordított össze­gek mielőbbi megtérülését gá­tolja. A beruházások vonatko­zásában tapasztalható vonta- tottságot igazolja a gyöngyösi Mátra Szálló és a mátrafüredi szennyvízderítő építése is. Ugyanakkor látnunk kell en­nek a kérdésnek vizsgálatánál, hogy minden áthúzódó beruhá­zás egymillió forintjára mint­egy 200 000 forint többletkia­dás jelentkezik, amit az épít­kezések ütemének és minősé­gének javításával, teljesen ki lehetne küszöbölni. A beruházási keretek meg­szerzésével kapcsolatban hang­súlyozta. hogy a keretek kihar­colásánál sokkal nagyobb a buzgalom, mint a felhaszná’ás- nál. Sokan ezzel kapcsolatban azt tartják: nem baj, csak sze­rezzük meg a hitelt, valahogy majd csak felhasználjuk! Hiba az is. hogy a betervezett költ­ségekhez mérten a kivitelezés időszakában ezek a költségek lényegesen megemelkednek. Ez is bizonyítja a nem alapos ter­vezést. Véget kell vetni az olyan beruházásoknak, ame­lyekhez sem megfelelő pénz­ügyi fedezet, sem terv, sem ki­vitelező kapacitás nincs bizto­sítva. — Az ilyen megalapozat­lan beruházások a népgazdaság olyan ágaitól vonnak el össze­geket. ahol szükség volna rá, s igy végső soron hátráltatják az elóreha’ adást. !\övelni kell a kivitelezőkkel szemhen támasztott igényeket is- mondotta Raft elvtárs. Ezzel kapcsolatban pé'dát is emlí­tett. Egy lakás építkezési költ­sége 150 000 forintba kerül ál­lamunknak. Ugyanakkor még­is sok a hiba e tekintetben is. Legtöbb esetben ba.i van a par' kette!, a kéményekkel, a nyí­lászáró szerkezetekkel. A be­n népgazdaság érdeke legyen a döntő Munkaértekezlet a Gyöngyösi Városi Tanácsnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom