Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-11 / 240. szám

4

NEPCJS ÄG

1SS0. október 11., kedd

111;

Amikorra én felnövök...

— Édes fiam, olyan pocsékul írsz, hogy az rettenetes! Nem tudsz egy kicsit figyelni a betűformákra? Nézd ezt az „a” betűt! Csak úgy lig-lóg a szára! A ,,l” betűt meg meg se lehet ismerni! Én még ilyet nem láttam!

A szidalmak hatástalanul peregnek le lánykámról. Ceruzát farag, s végül summáz:

— Mire én megnövök, már mindenki géppel ír... ha kell egyáltalában írni!

Ki így, ki úgy fogja fel a fejlődés iramát. Ez a gyerek íme: ÍGY. (á)

— OKTÓBER 29-ÉN Boldogon tanácsülés lesz, mely a 1037/1951. sz. kormányhatározat alapján vitatja meg az ifjúság problémáit Boldog községben. Majd ugyanez a tanácsülés tárgyalja a művelődési otthon munkatervét és a következő év kulturális terveit.

— ÁTÉPÍTIK a nádtetős házak tetejét Szihalom községben. Á munkálatokat a helybeli Vegyes Ktsz építőipari részlege végzi. A közeljövőben öt ház újratetőzését végzik el több mint 40 000 forintos költséggel.

— AZ EGRI MŰVELŐDÉSI Házban egy hét múlva a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya szervezésében színjátszók, rendezők, karnagyok, népi táncosok részére kéthetes, bentlakásos továbbképző tanfolyam indul.

— 80 EZER FORINTOS költséggel önkiszolgáló boltot létesítenek Mezőszemerén. A vezetőség reméli, hogy a jelenlegi földművesszövetkezeti üzlet, mint önkiszolgáló bolt jobban és gyorsabban elégíti majd ki a vásárlók igényeit.

— AZ IDEI községfejlesztési tervek végrehajtása során közel 50 000 forintos beruházást költöttek az egri strandfürdő fejlesztésére.

— 470 EZER FORINTOS beruházással korszerű italboltot létesítenek Dormándon. Az építkezési munkálatokat a füzesabonyi körzeti földművesszövetkezet irányítja majd. Jelenleg a tervezések folynak.

— a pétervAsári járási Tanács végrehajtó bizottsága 13-án, délelőtt 9 órakor ülést tart. Napirendi pontként a termelőszövetkezeti tagok téli oktatási tervének megtárgyalása, valamint a tanács október 22-i ülése napirendjének előkészítése szerepel.

— TÖBB MOZIT korszerűsítettek az utóbbi hónapokban megyénkben. A szihalmi Vegyes Ktsz építőipari részlege, a szihalmi mozit 100 000 forin-\ tos költséggel építette újjá. Á\ közeljövőben a tarnabodi, va-j lamint az átányi mozi korsze-\ rűsítésére kerül sor. A két] utóbbi átalakítás közel 80 000! forintba kerül.

— A FELDEBRÖI nép-'

frontbizottság legutóbbi ülé-1 sén megtárgyalta az 1961.: évi községfejlesztési terv fel-] adatait, amelyet tanácstagi, beszámolókon beszélnek' majd meg a lakossággal.: Megtárgyalták a termelőszö-l vetkezeti fejlesztés községi] problémáit is. •

EGRI VÖRÖS CSELEAG Fűre lépni szabad EGRI BRÓDY

Különös megbízatás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szombattól hétfőig GYÖNGYÖSI PUSKIN Az elcserélt fénykép HATVANI VÖRÖS CSILLAG Megmentett nemzedék HATVANI KOSSUTH 105 százalékos alibi HEVES

Érettségi után FÜZESABONY

Üzenet érkezett PÉTERVÁSÁRA Cabiria éjszakái

Egerben este 7 órakor:

BEKOPOG A SZERELEM; (Petőfi-bérlet)

Bemutatkozott

KÉTSZERESEN KEDVES és

fontos esemény színhelye volt szombaton Bátor község Művelődési Otthona. Az egri Gárdonyi Géza Színház művészei látogattak el ide, hogy a sok nehézség árán végre diadalt aratott gondolat eredményével, a Kis Színpad első — az országban is első — előadásával kedveskedjenek annak a községnek, melyben ezen az estén gyúltak ki először a lámpák hivatásos művészek fölött.

Talán ezért, olyan meleg fogadtatásban részesítette a község vezetősége és a lakosság a művészeket, mely mindvégig emlékezetes marad számunkra.

Az úttörők csokrai, a vezetőség köszöntő szavai előlegezet- tek voltak, de olyan elő’eg volt ez, mely az előadás után mutatta meg, hogy jól helyezett bizalom volt.

Bemutatásra került Csehov: Jubileum és a Hans Sachs ötletéből Kopányi György által írt: A mennyet járt ifiúr.

Engedtessék meg a sorrend megfordítása, de véleményem szerint az első elismerés a rendezőt. Kozaróczy Józsefet illeti.

A Jubileum teljes egészében tükrözte a fülledt, áporodott, kicsinyes gondokba merült emberek körül terjengő légkört. Túlzásmentesen kapta a közönség a csehovi figurákat, akik, ha élik is kis külön világukat, ez a világ már az. amin nevetni kell.

Ugyanez a művészi munka jellemzi a színészek előadását. Horváth Árpád Sipucsin figurája a remek külsőségek mellett komoly belső tartalmat adott annak a bankigazgatónak, aki maga vásárolja az ajándékot, csak a forma! a szent forma ápolva legyen. Azt az alakot sikerült megszólaltatnia, aki már kiveszett ugyan, de apró megnyilvánulásaiban, kicsinyességeivel az emberekhez való felelősség viszonyával ma is előfordul.

ÉLES ELLENTÉTE a kulizó kishivatalnok, a terheket teljes egészében cipelő, de semmibe se vett Hirin, akit Pusztai Péter tökéletes átéléssel vitt színpadra. Jellemző mozdulatai, melyek a Jubileum mögött meghúzódó banki gondokat jellemezték. ízt és színt adott a cselékménynek.

Lenkei Edit Tatjánája kacagtató hadarásával, a nemtörődöm, gazdag asszonynak, a férjet csupán- anyagi forrásnak tekintő, léha életet élő feleségnek hű képét adta. Talán az egyik legcsehovibb figura volt Varga Ilona Mercsutkinája, akinek serpmi nem fontos, csak a 15 rubel, meg a férje aprócska kis állása, melyért valósággal betör az igazgatóaz egri Gárdonyi Géza Színház Kis Színpada

hoz. Varga Ilonát ebben a darabban úgy ismerhette meg a közönség, mint azt a művészt, aki ha kacagtat is, de soha nem feledi az írót, a légkört és a szavakat.

„A mennyet járt ifiúr” szokatlan téma. de alapgondolata még mai. Ostorozza a leggyarlóbb emberi hibát, az álszent kapzsiságot, az álarcos gonoszságot. S ha ostorozni akart a darab, akkor éz sikerült is. Az 1750-es. években játszódó történet teljes hitelességet kapott, mert elhitette, a többi között, Gyuricza Ottó diákja, akinek minden arcizma, minden mozdulata csupa furfang, csupa emberszeretet, s a cselekmény végéig meggyőzően kezében tartotta a hiszékeny embereket, és a két szolgáló boldogulásának ügyét.

Potykáné-ban, Lenkey Edit új oldaláról mutatkozott be. Az álszent gazdasszony, aki ostoba hiszékenységével mindenre képes a mennyekért, aki nem lát át a szitán saját butaságától, de ezt a butaságot nem az egyszerű nevettetés, hanem a szatíra fegyverével viszi a színpadra. Ez a legfőbb értéke játékának. Saját maga figurázza ki a butaságot, a hiszékenységet. de úgy, hogy mindenki elhiszi.

VARGA ILONA Rébije mögött is meghúzódik az áskálódó, de „mindenki meghallhatja, csak az isten ne! féle jelszó, aki gonosz szívvel les-ke1 ódik a szomszédok apró bűneinek léckerítésén, ám a magáét tömjénnel akarja elhessegetni. Az alakítás értékét főleg az emeli, hogy tudatosan ráveszi a nézőt arra, hogy előadás után nézzen tükörbe: vajon én milyen vagyok?

Janka, akit Olasz Erzsébet alakít, túlzott, de nem túlzó figura. A megkeseredett életű öreglány, akit elbolondított a kongregáció, már csupa szokásból hurcolja a gyertyát, de

szemével mohón kutat a földi boldogság után. Elég volt az ígért túlvilági örömökből! Nézzük a földit! Ezt sikerült Olasz Erzsébetnek színpadra vinni.

Borbála és Áron, Szabó Rózsa és Szabadi József az egész kiegészítő figurái, akik nem zavarnak ugyan sok vizet, hiszen „csak” szolgák, rájuk talán nem is vonatkozik az „égiek gondoskodása” tehát őket csak a diák emeli, segíti jobb élethez? Ezt a két figurát, a lázadó, de tenni semmit sem tudó cselédeket annyi melegséggé1, bájjal viszik színpadra, hogy a nézőtér fojtott csendje szinte szerves együttérzője szomorú sorsuknak. Szabó Rózsát örömmel üdvözöljük fellépése után, mert játéka mel'ett meleg, szép csengésű hangja derűt, kedvességet sugároz. Szabadi József alakítása felengedett, talán a figurának is köszönhető, mindenesetre az elmúlt évek komoly fejlődésiét mutatják játékában.

Pusztai Péter Potyka szerepében jól bei’leszkedett, a cse- lékmény szövevényébe, s az ostoba gazda butaságát, kapzsiságát remekül szemléltette.

VALENTIN KALMAN a színház karnagya most mutatkozott be először, mint zeneszerző és meg kell ál’apítani, hogy ez a bemutatkozás nagyon jól sikerült, a hangulatos zene valóban a darab „ruhája” lett, me'yet igaz} muzikalitással tolmácsolt Kiss Kálmán.

Egészében véve, azt a végső következtetést vonhatjuk le a Kis Színpad bemutatkozó eladásáról, hogy jól sikerült. A művészi játék, a lelkes színészgárda adta szórakozás, megmutatta a gondolat helyességét: eltűntetni a kulturális fehér foltokat a megye térképéről. A bátori közönség szeretettel fogadta a mű vészeket és a művészetet egyaránt.^

Adám Éva

Szállítják a cukorrépát a hevesi járásból

Az őszi betakarítási munkát a hevesi járás legtöbb termelő- szövetkezetében a cukorrépa betakarításával kezdték. Holdanként átlagosan 130 mázsát várnak. A nagy termés betakarítását nem tudják teljes egészében gépesíteni, így a járás 2342 katasztrális hold cukorrépa-terület termésének egy részét a szövetkezetek kézi munkaerővel tudják betakarítani. A gépállomások tizenkét

répakiemelőt biztosítanak a munkához, ezek gazdaságos kihasználását a járás mező- gazdasági osztálya irányítja. Elkészítették a cukorgyár képviselőivel a szállítási sorrendet, s ahol szállítási nehézségek voltak, ott már korábban megkezdték a szedést, s a többi szövetkezetben, a szállítási beosztás figyelembevételével, kezdik meg a munkát a gépek.

I960. OKTOBER 11., KEDD: BRIGITTA

305 évvel ezelőtt, 1655 októberében halt meg PIERRE GASSENDI francia materialista filozófus, csillagász és fizikus. Epikurosz atomelméletének felújításával a fizikában az ún. mechanikus materializmus PUH megalapozója lett, elveit a Filozófia kódexe című müvében fejtette ki. A csillagászat tudományát a Naprendszer bolygói holdjainak felfedezésével gazdagította. Gassendi a XVII. század jelentős haladó filozófusa és tudósa volt.

45 évvel ezelőtt, 1915-ben e napon halt meg HENRI FABRE (ejtsd:

Fábr) francia természetkutató. 1# kötetes ROVARTANI EMLÉKEK című főmüvében a rovarok életét mesterien ábrázolta.

75 évvel ezelőtt, 1885-ben született FRANCOIS MAUR1AC (ejtsd: Móriák) fraiicia író és esszéista, a Francia—Szovjet Baráti Társaság tagja. Regényeiben — bár kimondottan a polgárság képviselője —, az imperialista politika néhány jelenségét (pl. a francia észak-afrikai politikát) élesen elítéli. Néhány, nálunk is ismert regénye: Viperafészek, A méregkeverő. A démon című darabja magyarul is színre került.

135 évvel ezelőtt, 1825-ben e napon született CONRAD MEYER svájci költő. Szigorú formákhoz kötött, képszerű lírai költeményeket és történeti elbeszéléseket (Jürg Jenatsch, A szerzetes esküvője) irt.

PIERRE GASSENDI

CIOLKOVSZKIJ orosz tudósnak, a világűrrepüléssel foglalkozó tudomány lángeszű megalapítójának életét filmre veszi a leningrádi stúdió: A nagyszerű jövőbelátás címmel. A film forgatókönyvét Szala- monov írta, aki személyesen ismerte a zseniális tudóst. A felvételeket Leningrádban,

Moszkvában, Kalugában forgatják, ahol tanított. A filmben felhasználnak több korabeli felvételt és különböző dokumentumokat, olyanokat is, amelyek most kerülnek először a közönség elé.

★

KÉT HÍR a Ballada a. katonáról című filmről: az österreichische Film und Kino Zeitünk, hogy a német Evangélikus Filmkar az utóbbi hónap legjobb filmjének tartja Csuhraj alkotását, amely több mint egyszerűen a felvételek, a rendezés és a főszereplők együttese. A film alkotói igazi poézist valósítanak meg és a filmet az emberi tisztaság ábrázolásával egész szokatlan rangra emelték.

Az Előre című lap jelenti: A Cannes-i fesztiválon díjat nyert Ballada a katonáról című filmet megvásárolta az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország.

Az olasz filmcenzúra betiltotta Visconti Rocco és fivérei című olasz filmet, amely az idei velencei filmfesztivál második díját nyerte el. Az intézkedés indokolása az volt, hogy a film erkölcstelen. Egyébként a fesztivál zsűrijében részt vett Szergej Bondarcsuk szovjet filmművész is, akinek a véleménye szerint a film az első díjra volt jogosult.

★

NEW YORK-ban nagy sikerrel mutatták be a Muszorgszkij Hovanscsina című operájából készült szovjet filmet, amely a moszkvai Nagy Színház művészeinek közreműködésével készült.

★

A HOLLYWOODI filmvilágból érkező hírek szerint Tony Curtis — mint producer — Nero életéről készít filmet a közeljövőben. Nero szerepét 6 maga, Agrippináét Joan Crawford játssza majd. A továbbiakban Tony Curtis tervbe vette az Othello új filmváltozatának elkészítését is. Ebben ő alakítaná Jágó szerepét, Sidney Politier lesz Othello, Des- demona pedig Leslie Caron.

iiiiiiiti«iia!iiiiiiiaiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiaiiiniiiaiia uni i

min i mu •iiiiiviiiiiaiiaiiaiiaiiiiiiiiiiiaitiMiiiiiiaiiiiiiiiiiiiuiuiJiii'auaiiaiiiiiiiiiiiaiiiiiiitriiiiaiiaiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii«

Tírwjzv

!ij!Ílil!l!iIllllllliiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiilllllll!lllli!l!l!lll

J. Joszeliáni szovjet-grúz író, az alábbi kis történet írója ebben a művében a grúz nép életét ismerteti. A Nagy Októberi Forradalom előtt a grúz nép elnyomói szívesen tűrték a „hagyományos” vérbosszúk végrehajtását.

Megérkeztem Mesztiába, Szvanétia fővárosába. Ez közvetlenül a Nagy Honvédő Háború befejezése után történt. Rég nem láttam szülőföldem fővárosát és utólag be kell is- ] mernem, alig ismertem rá. Ebben a kis városkában a háború alatt sem szűnt meg az építkezés. Rengeteg új ház nőtt ki gombamód a földből.

Megismerkedtem Arszéna Dzimisztariáni építésszel,

Mesztia építőjével. A javakorabeli férfi valóságos szerelmese volt művének, a városkának.

I Dzimisztariáni elfoglalt em- 1 bér volt. Most fejezte be ép- 1 pen a kórház építését. Sietett,

mert az új főorvos érkezése napjára készen akart lenni a munkájával. Csak néha találkoztam vele. Időm nagy részét Vano Azsareli elektromérnökkel és Konsztantin Szamsziáni diákkal töltöttem. Az öreg Beszó apó háza előtt gyűltünk össze naponta. Ez a Beszó apó földműves, kőműves, énekes és zenész volt egyszemélyben. Időnként meglátogatott bennünket Dzimisztariáni is. Csak egy pár szót váltott velünk, ki- ivott egy kupa bort és továbbsietett.

Emlékszem, az egyik napon Beszó apó házának küszöbén üldögéltünk, amikor a „Hírdoboznak” csúfolt postásgyerek rohant oda hozzánk:

— Táviratot kaptunk: holnap érkezik az új főorvos! De nem akármilyen orvos az ám! Tudós-jelölt és orvos-alezredes!

— Ö, nagyszerű, nagyszerű!

— emelte fel kezét Beszó apó.

— Szvanétiának szüksége van tudós orvosra. És mondd csak, fiam, orosz-e vagy grúz az az orvos?

— Kargiáninak hívják — felelte a fiú. — De a keresztnevét nem tudom.

— Kargiáni? — ismételte elgondolkozva az apó. — Ismertem egy Kargiánit, de az nem tudott gyógyítani, csak sebezni... Szörnyű halállal múlt ki. Végrehajtotta bosszúját és menekülni próbált, de menekülés közben, bizonyára, szakadékba zuhant... Azóta se hallottam róla...

Mindnyájan tűzbejöttünk. Nagyon fűtött a kíváncsiság.

— Alsó-Szvanétiában történt a szovjethatalom előestéjén ..

— kezdte történetét az apó. — Kora reggel Dzsahundare évszázados hársfája alatt a

„szankvír” megfújta a kürtjét. Alsó-Lashétia népe pillanatok alatt összeszaladt. A lashétiai szvánok azon a napon tartották a „Limurkvamiál”-t, az új kenyér ünnepét. A nép a hársfa alatt gyülekezett. Az új kenyér ünnepét csak a férfiak ünnepelték. Bátorságban és ügyességben versenyeztek egymással, nagy tömeg előtt.

Vad hegyi dal csendült fel. A nép énekelt. Aztán a szemek a közeledő felső-lashétiaiak felé rebbentek. A versenytársak voltak.

A tömeg utat engedett a jövevényeknek. Harcosok szökkentek ki a szabad térre. Az alvég színeit a tizenkilenc éves izmos, vidám legény: Arszéna védte. A felvéglekét a többszörös bajnok, Csope Orbeliáni.

Az ellenfelek egymást méregetve közeledtek, aztán a következő pillanatban mint az oroszlánok csaptak össze. A tömeg felzúgott... Hirtelen örömrivalgás futott végig a téren: Arszéna lapockára fektette izmos ellenfelét. A győztes zászlót Arszéna kapta.

Még a felső-lashétiaiak is örültek győzelmének. Csak egy valaki volt közömbös iránta. Nem volt helybeli lakos. Mélyen elgondolkozva állt az al- sóiak tömegében. Sötéten villogó szeme kitartóan követte Arszéna minden mozdulatát. Az ismeretlent Szilveszter Kargiáninak hívták. Mesztiai volt. Hat évvel azelőtt apját egy lakodalmon Arszéna apja szúrta le kinzsállal. A hegyek akkori törvénye kimondta, hogy az áldozat utódának bosszút kell állnia apja haláláért. De a gyilkost hólayina temette be a hágón. Ilyen esetben a hegyek törvénye kimondta azt is, hogy a vérbosszút a gyilkos elsőszülött fián kell végrehajtani. A bosszúvágytól fűtött Szilveszter a legnehezebb átkelés idején jött át a hágón, hogy végrehajtsa a vérbosszút.

A harcosok aztán egy hóerődöt rohamoztak meg. Egy zászlót kellett lekapni a hóvár tornyáról. Az alsó-lashétiaiaké lett a zászló.

A hegyek törvénye azt is kimondta, hogy ha a gyilkosság szemtől-szemben történt, akkor a bosszút is szemtől-szemben kell végrehajtani. Ezért várta Szilveszter a kedvező alkalmat, hogy lecsaphasson Arszé- nára.

A tér közepén ünnepi körtánc kezdődött. Egymás hátára ugráltak a férfiak és így élő „emeleteket” képezve forogtak és táncoltak. Az „emeletek” versenyeztek egymással dalban, táncban és mindenféle ötletben.

Arszéna az alsó sorban forgott. Végre, vége lett a táncnak. Fáradtan törölte meg izzadt homlokát. Mikor felnézett, alig két lépésnyire, maga előtt megpillantotta az ellenségesen villogó szempárt. Arszéna addig soha sem látta Szilvesztert. De hallott már arról, hogy valahol létezik egy ilyen nevű bosszúálló ellensége. Eszébejutott a vérbosszú.

Szilveszter keze kinzsálján pihent. Tétovázott. Most, látta