Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-08 / 238. szám

1960, október 8., szombat NÉPÚJSÁG s Valóság, tervek, elgondolások... Uj együtteseket alakít, egyfelvonásosokat mutat be as egri Ssaksserveseti Kultúrotthon A KULTÚROTTHON kife­jezésben a második szó, az „otthon”, határozza meg a lé­nyeget, sajátos értelemmel bír, szó szerint veendő, mert csakugyan arról van szó, hogy ez intézményeknek a dolgozók második otthonát kell képez­niük. — A mindennapi munkánk­ban igyekszünk mi is az ott­hon jelleget megteremteni és biztosítani — mondotta Rudlof Károly, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa kultúrotthoná- nak vezetője és részletesen be­szélt a munkájukról, a jövő tervéről. Az utcákra nyílnak a kul­túrotthon klubjának nagy ab­lakai: jól látni kintről is, hogy itt jónéhányan kellemes má­sodik otthonra leltek. Sakkoz­nak, biliárdoznak, ki-ki kedve szerint. Otthon... A klub azért mégsem egészen az,, a lényeg inkább a szakkörök munkájá­ból adódik. A szakkörök tagjai az otthon tevékeny részesei, akik részt vesznek a munká­ban is. Körülbelül 13 szakkört, il­letve művészeti csoportot mű­ködtetnek és a kultúrotthon vezetője szép számokat emle­get. Sok tagot számlálnak, sőt, különösen tetszetős ez az adat arról az oldalról nézve, hogy mennyit növekedett három esztendő során. AZ EGYIK legnépesebb mű­vészeti csoport az ifjúmunkás énekkar, amely az elmúlt évadban sok szép sikerrel öregbítette a kultúrotthon jó hírét. Szerepeltek az egri da­losünnepeken, a Hámán Kató kulturális seregszemlén, részt vettek az Északmagyarországi Ifjúsági Énekkarok seregszem­léjén Gyöngyösön, de fellép­tek Budapesten is, — minde­nütt nagy sikerrel. Jól együtt van ez a kar. Tu­lajdonképpen az MTH-ískola legidősebb növendékeiből ala­kult ez az együttes, ám mint­egy 30-an már végeztek, s mé­gis ittmaradtak. Megszerették a kórust. Az elkövetkezendő időkben tovább fokozzák az énekkari tagok elméleti tudá­sát, rendszeres zenei elméleti oktatásban részesülnek vala­mennyien. — Halló! Szerkesztőség? Itt az Agromechanikai Ktsz. Sze­retnénk bemutatni egy szőlő­préselő gépsort... Erre a felhívásra mentünk ki a kis üzembe, ahol a gépsor útra készen állt, mert a ‘meg­rendelő, a Csengődi Állami Gazdaság tabdi üzemegysége már türelmetlenül várja. Hogy mit tud a gépsor? Mondjuk ki: nagyon ügyes. Bizonyítsunk? Tessék! A szőlőt a cement-medencé­be öntik, ahonnan a szállító- csiga a bogyózógépbe viszi a fürtöket. Ebben a gépben a szemeket választják le a fás csutkáról, ami előfeltétele a nemesebb borok előállításá­nak. A bogyózóból a daráló­gépbe vezet a szőlőszemek út­ja, amiből a lé-leválasztó alag­útba juttatja el azt a szállító­csigasor. Ebben a csőben már a törköly választódik le, s a mustnak mintegy 50 százaléka kerül ki belőle. Előbb egy csi­gaprésbe, majd a présrakó se­gítségével, a hidraulikus prése­lőbe jut a szőlő. A gépeket villanymotor hajt­ja. Mind a motor, mind a szí­jak és fogaskerekek olyan vé­dőburkolattal rendelkeznek, ami kizárja az üzemeltetés ide­je alatt a balesetet. És ha még azt is elmondjuk, hogy a gépsor működtetéséhez csak két-három munkásra van szükség, akik lehetnek egészen fiatalok is, hiszen a gépsor üzemeltetéséhez jóformán sem­mi fizikai munka nem szüksé­ges, ha ezt is elmondjuk, ak­kor válik érthetővé az a meg­állapításunk, hogy ez a gépsor ügyes, nagyon ügyes szerkezet. Nyilván érdekli olvasóinkat az is, hogy mennyibe kerül. Nos, aránylag kis összegbe. A leszállítási ára 70 000 forint. — Es meddig tart az elké­szítése? A képzőművészeti szakkör most, a hónap elején, ismét megkezdi a munkát. A célja, hogy a különböző szakmákhoz szükséges rajzkészségét fej­lessze, de a művészet megsze­rettetése is a feladataik közé tartozik. Már most a hagyomá­nyos májusi kiállításuk anya­gát készítik elő a csoport tag­jai — Gergely Pál főiskolai ta­nár és Kastaly István, a megye képzőművészeti csoportjának vezetője — segítségével és irá­nyításával. A KULTÜROTTHON helyi­ségeiben megkezdődött a tel­jes nagyüzem. Mindennap, dél­után, este foglalkozás minden helyiségben... A vasárnap sem kivétel. Nem beszélünk részletesen a ki mit gyűjt szakkör 80 tagú együtteséről, ahol egy-egy fog­lalkozáson a szalvéták szín­pompás gyűjteményeitől a gyufacímkékig, levelezőlap, régi pénz, jelvény és még sok minden megtalálható. A kul­túrotthon 200 bélyeggyűjtőjé­ről sem szólunk, sőt külön Cikket érdemel a Gépipari Tu­dományos Egyesület és az ugyancsak itt működő Újítók Köre is. Rendeznek szabás-varrás tanfolyamot, és az iskolák po­litechnikai oktatásában rész­vevő tanárok számára szak­előadás-sorozatot. Mindez szá­mottevő dolog. Szót érdemel az újonnan életrehívott fotoszakkör. Ti­zenkétezer forintot áldoztak a berendezésére, és a fotósok Polgár József vezetésével már megkezdték a munkát. A jövő­ben elméleti és gyakorlati fog­lalkozások váltják egymást rendszeresen. Jóllehet, az eddig elhang­zottaknak van némi felsorolás jellege, mégis sok egy lélegzet- vételre: a színjátszók és a né­pi együttesek kérdésénél jó megállni kissé. Ez a pont az, ahol igazán okosan gondolkodnak és a vál­lalás itt a legmerészebb. A SZÍNJÁTSZÓK most egy- felvonásos darabokat tanulnak és ez az okos dolog. A színját­szó nem színész, így ne is akarjon színházat játszani. Az egyfelvonásosok könnyen meg­oldhatók, több „főszerep” le­Az Agromechanikai Ktsz augusztus 16-án fogott hozzá, és bár 26 napot késett az anyag egy részének leszállítása, szep­tember 30-ra már üzemképes állapotban volt a gépsor. Mindezt Pásztor Andor mond­ta el, aki társaival együtt elvé­gezte a gépsor munkálatait. De a gépsor szerelésének ideje alatt a domoszlói Mátragyön- gye Tsz-nek is elkészítettek egy hidraulikus prést. Azaz: a ktsz győzné idővel a gépsor gyártását, ha... Ha volna megrendelő! Tudjuk, hogy a tsz-ek erősö­désének üteme és mértéke a gépesítéstől függ. Tudjuk azt is, hogy a gépesítés komoly be­ruházással jár együtt. Nem le­het mindent egyszerre. De fel­hívjuk azoknak a tsz-eknek a figyelmét, amelyek már most rendelkeznek megfelelő anya­gi lehetőséggel: mérjék fel az ismertetett gépsor teljesítmé­nyét. Mert még egy adat tar­tozik ide: a gép 1 óránként 40 mázsa szőlő feldolgozására ké­pes. Végezetül említsük meg an­nak a nevét, akinek újítása nyomán a gépsor megszületett: Gá! Sándor, a Földművelés- ügyi Minisztérium főelőadója, aki most egy évig Gyöngyösön a tsz-ek megerősítésén dolgo­zik. Gál elvtárs tájékoztatása alapján tudjuk meg, de a Ceg­lédi Állami Gazdaság jegyző­könyve is igazolja ezt, hogy 22 000 mázsa szőlő feldolgozá­sánál a gépsorral 400 000 forint takarítható meg; A gépsorral a szőlő feldolgozása 74 százalé­kos, míg gépsor nélkül majd­nem negyven százalék a must­veszteség. A fenti adatok elgondolkoz­tatóak, ezért hívjuk fel a gép­sor teljesítményére a termelő- szövetkezeteink figyelmét. hetőséget kínál, .mert több da­rab, több szerep... A felnőtt együttes, amely már megkezd­te a próbákat — Rudlof Károly és Székely Anna vezetésével — novemberben mutatkozik be. A merészebb dolog a Heves megyei Népi Együttes létreho­zása. Ez a csapat — a tervek szerint — két hét múlva már együtt lesz. összefogja a leg­jobb cigányzenészeket, tánc­kara a megyei hagyományos népi tánc kultúráját lesz hi­vatva tolmácsolni. Minden elő­adáshoz a Rádiótól kémek énekes szólistákat. Nagy terv... Persze, nem kevesebb a Va­sas-együttes létrehozásának terve sem. Együtt szerepeltet­ni az ifjúmunkás énekkart, a kultúrház 16 tagú zenekarát, a Lakatosárugyár, a Hajtómű­gyár, a Finomszerelvénygyár kultúrcsoportjainak táncosait — ez bizony jó gondolat. Terveket soroltunk fel, el­gondolásokat és néhány szót mondtunk egy kultúrotthon je­lenéről. Az utóbbi megfogha­tó, örvendetes valóság. Ami pedig a terveket illeti: értéke annyi, amennyit megvalósíta­nak belőle... Ha a kultúrotthon vezetői és aktívan működő tagjai követik mai életünk emelkedő vonalát, bizony, hogy itt is szép ered­mények születnek. Az 1960. évi módosított köz­ségfejlesztési terv 50 ezer fo­rintos beruházási összeg fel- használását irányozta elő a Népkert rendezésére. A tervek szerint, a Népkert bejáratá­nál egy szökőkút építésére ke­rült volna sor. A Népkert ren­dezésére felvett összeget azon­ban — az egri városi tanács Konzervgyár egyike azok­nak a gyáraknak, amelyben az üzem termelési természeténél fogva sok asszony dolgozik. A munkafolyamatok, különösen a „záróakkordok” valóban asz- szonyi hozzáértést, fürge ujja- kat követlenek. Például a rak­tárban dolgozó „hetes brigá­dok”, akik az üvegeket mossák, címkézik és csomagolják, úgy dolgoznak, hogy a külföldi és belföldi forgalomra átadott üvegek csillognak a tisztaság­tól, szinte kínálják a bennük levő jót. Az asszonyok itt egymásra utalva, egymás munkájától függve, végzik napi munká­jukat. Ez talán unalmas lenne, ha nem lennének vidámak, ha nem éreznék a gépies folyamat közben is az alkotás örömét és tudat alatt is azt, hogy a gyár termékei már sok dicsőséget szereztek a magyar konzerv­iparnak. A munka örömet ad, a telje­sítménybérben dolgozó asszo­nyok keresetükkel szépen hoz­zájárulnak családi háztartásuk gazdasági életének fellendíté­séhez, az igények magasabb ki­elégítéséhez. Az asszonyok munkájára nemcsak a gyárban, hanem otthon is szükség van. Szükség van azért, mert mindenki sze­retné jobban és még jobban kielégíteni igényeit, iskoláztat­ni a gyermekeit, felfrissíteni a ruhatárát, sőt távolabbi, komo­lyabb célok érdekében, nem egyszer az egész család össze­fog azért, hogy valamit vegyen, vagy megvalósítson. Túlhala­dott ma már az az álláspont, hogy az asszony „azért jár dol­gozni, mert a férje nem tudja eltartani a családot”. Tudják ennek a kontráját a Hatvani Konzervgyár nődolgozói is, és éppen ezért vannak megelé­gedve munkahelyükkel, mun­kájukkal egyaránt. Vannak gondjaik, az igaz. De ezek a gondok együtt tartanak fejlő­désünkkel, szocializmust építő munkánkkal. Vagy csak egye­sek gondja a rossz lakás? Nem. Ma még sokaké. De az országos „Kedves vásárló“ A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a vá­sárlókhoz fordult, mert a ve­vők igényeit, véleményét és javaslatát szeretnék megkér­dezni. Ném időtöltésből és kíván­csiságból kérdezgetik, hogy használ-e műanyagból készült háztartási cikkeket, milyen ki­fogások merülnek fel a megje­lölt áruféleségekkel szemben. — Szándékában van-e vásá­rolni műanyag tejeskannát és kulacsot, és milyen méretűt? Milyen árukat vagy új cikke­ket javasol műanyagból készít­tetni? A vásárlóktól csupán azt ké­rik, hogy húzza alá a megfele­lő szöveget és írja be a rövid választ és a kérdőívet a mellé­kelt borítékban bélyegmente­sen küldjék vissza. A beérkezett válaszokat a Kisker központban gondosan feldolgozzák, értékelik és az adatokból következtetéseket vonnak le a vásárlók igényei­re, a tényleges szükségletre vonatkozóan. A műanyagnak nagy jövője van. de nálunk csak most kezd teret hódítani, és hogy való­ban a lakosság, a dolgozó em­ber egészségét, kényelmét. íz­lését szolgálja és főleg a gyár­tása olcsóbb lehessen, ahhoz elengedhetetlenül szükséges a vásárlók, a kereskedelem és az ipar kapcsolatának közvetle­nebbé tétele, a kívánságok, az igények és a lehetőségek minél hatékonyabb egyeztetése. Ne restell j ük azt a kis fá­radságot, töltsük ki a kérdő­ívet és juttassuk vissza a fel­adóhoz. sor. végrehajtó bizottságának dön­tése alapján — ez évben nem használják fel, mert azon a te­rületen, ahová a szökőkutat építették volna, egy új, 500 embert befogadó éttermet he­lyeznek el. Az új étterem meg­építésére csak később, az el­következő időkben kerülhet Asszonyok tervek, azok a hatalmas szá­mok, amelyek a lakásépítés óriási arányait mutatják, előre vetítik azt, hogy ezek a mai gondok holnap már a múlté lesznek. Vagy a napközi ott­hon? Senki nem tagadja, ez ma még nem megoldott kér­dés, de ezzel sem várnak az il­letékesek, és már az elmúlt he­tekben is történtek olyan in­tézkedések, amelyek arra utal­nak, hogy a napközi otthon igé­nyek is kielégítést nyernek. Hát ezek a legfőbb gondok. A kisebb gondokat elintézi az UB, elintézi a nőtanács, vagy ha fiatalról van szó, akkor a KISZ-szervezet. a rak­tárba legtöbb asszony. Farkas Imréné a ta­vasz óta dolgozója az üzemnek. — Milyenek a munkakörül­mények? — En nagyon meg vagyok elégedve. Szeretek itt dolgozni. A mi brigádunk jól is teljesíti a rábízott munkát, ezért ha­vi 1000—1100 forintot keresek. — Mitől függ a teljesítmé­nyük? — Elsősorban természetesen a saját munkánktól, a csoport tagjainak összedolgozásától. De ha piszkos, rosszul mosott üve­geket kapunk, akkor a terme­lésünk is csökken. — A családja nem sínyli meg, hogy dolgozik? — Talán egyetlen dolog nem egészen jó, az, hogy a két gye­rek a délelőtti iskola után dél­után négy óráig egyedül van. Es tekintve, hogy elég kicsik, I—II. osztályosok, nem mindig vagyok nyugodt, hogy jót 'u- nálnak-e magányukban. De re­mélem, ezt a kérdést is meg fogjuk majd valahogy oldani! Mindenesetre én nagyon szere­tek dolgozni, és a mai felsze­relés, mosógép, porszívó és egyebek mellett, nem is elégí­tene már ki a házimunka! Nem egészen ez a helyzet Major Istvánnénál, aki hat | LÁTOGATÓ UTUNK vezet, itt dolgozik a in—ii r óránként negyven mássá ssőlőt dolgos fel <kj) 500 embert befogadó étterem épül Egerben A HATVANI Egy kép az Egercsehi Bányaüzemből Tizedik hónapja versenyez a szocialista címért Bartha Riki Dénes 9 fős munkacsapata. Jóerejű, szervezett kollek­tíva ez a 9 bányász, ök hajtották az 5-ös szalagereszke 2-es nyilamát, 93 métert haladtak előre egy hónap alatt. Jelen­leg a 6-os szalagereszke hajtásán dolgoznak. Egy számadat termelési eredményeikből: augusztus havi tervüket 150 szá­zalék fölött teljesítették. A kép munka közben ábrázolja a bányászokat: a pótácsolatokat állítják. A képen: Jánosi Ig­nác, Szecskó László vájárok, a csapat tagjai, és Balogh György, a csapat tartalékos kisegítője. | (Foto: Pilisy) Egy svájci óragyár munkásainak egészségügyi állapota Svájci orvosok vizsgálatokat folytattak egy svájci óraipari nagyüzem 642 férfi és 576 női dolgozójával. A vizsgálatok megállapították, hogy a nők 32 százaléka, a férfiak 15 százalé­ka rendszeresen fájdalomcsil­lapító tablettákkal él. A fő­képpen phenacetin tartalmú fájdalomcsillapítókat különö­sen a fiatalok szedik, 75 száza­lékban fejfájás ellen. az tizemben gyerek édesanyja, és a férje is beteg. Az apró termetű asz- szonyka hallatlan energiával végzi a két műszakot, ami ne­ki valóban az, mert hiszen a hat gyerek közül öt fiú, és az egy kislány is paralízist kapott két évvel ezelőtt. dol­gozni, nehéz lehet két helyen helyt­állni! Igaz? — Ami igaz, az igaz, nem könnyű dolog! Nem, mert a fi­aim, annak ellenére, hogy elég sokat segítenek, mégis inkább a dolgot adják nekem, és nem a segítséget. — Napköziben vannak a gyerekek? — Kettő az üzemi óvodában van, de a többi otthon, mert tavaly arra jöttünk rá a fér­jemmel, hogy hat gyerek elhe­lyezése napközi otthonban már tetemesen csökkenti a pénzün­ket. Ez olyan dolog, hqgy egy­két gyereknek jó, de ha már sok gyerekről van szó, akkor nagy kiadás. — De szép családi pótlékot is kap a gyerekek után! — Ez igaz, ellenben sok ru­ha, és a serdülő gyereknek sok ennivalóra van szüksége. — Hol étkeznek, ha nem jár­nak napközibe? — En főzök este. A nyári időszakban megváltoztattuk az étkezés rendjét és délben ettek hideget, estére főztem meleg vacsorát, mikor bejön a hide­gebb idő, akkor meg megfőzök előre, és másnap csak megme­legítik. Itt egy olyan probléma, ami nem egyedül a családra tarto­zik, amibe van beleszólása a nőtanácsnak, sőt, ha szorosan vesszük a tennivalót, talán még a szakszervezetnek is. El­ső és legfontosabb az, ogy megértessék az édesanyával, mit jelent az ő módszere pvp- mekei szempontjából, másod­sorban ha a családi körülmé­nyek — amelyeket nem néztem meg, csak meghallgattam — olyanok, amilyenek, akkor föl- tétien segítség kell a havi 900— 1000 forintot kereső édesanyá­nak, mert beteg férje is keve­set keres. este főzni, amikor ma már a dolgozó édesanya ivöny- nyebben is megoldhatja a csa­lád ét'”'' etését? — Szeretem én magam el­látni a családot, és ennek az az eredménye, hogy soha nem fekszem le i nap innenső ol­dalán, de reggel fél öt, öt óra­kor már talpon vagyok. Ez nem helyes. Ennek a hat gyereknek szüksége van az édesanyjára, nemcsak addig, amíg ruházza és eteti, amíg az éjszakáit vigyázza, amíg be­tegágya mellett hűsíti homlo­kát, hanem az édesanya min­dent bevilágító szeretetére szükség van mindaddig, amíg csak lehet. Ezért óvni kell a megerőltetéstől, a túlzott éj­szakázástól, a kimerítő két műszaktól. Óvni kell Majernét is, ha már ő maga nem akarja magát óvni, mert elmondha­tom, hogy mosolygó szemei­ből, hangjából, a családját sze­rető, a családjáért mindenre képes édesanya bukkant elő, akinek nem számít idő, nem számít fáradság, csak a férj és a gyerekek rendben legyenek. Ezért kell neki segíteni akkor is, ha ő maga úgy látja, hogy minden rendjén van, minden jól van, és nincs is szüksége segítségre. Farkasné és Majemé csak két asszony ebből a hatalmas üzemből, de az ő életük, prob­lémájuk kis képet ad arról, hogy hol szorít a cipő és ol 1- 11 segít->ni, és arról, hogyan változott meg a segítésre vá­ró gondok alaptermész'-' - De megváltozott a segítés módj3 is, és r idén bizonnyal meg­találják a módját, annak az üzemi nőta-ácsnál is, hogy gondoljanak ezekre az asszo­nyokra, elbeszélgessenek velük, és helyes mederbe tereljék azt, ami még régi mederben f oly dogál. Cs. Adám Éva ÍGY NEHÉZ LEHET MIÉRT KELL

Next

/
Oldalképek
Tartalom