Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-08 / 238. szám
2 NEPOJSÄG 1960. október 8., ssonjbat Rési arcok Rózsi néni virágai A Wurm-féle ház a Kisasz- szöny utóa sarkán van. Egyenes emelkedővel jut íel ohnan az ember a Kisasszony-temetőbe, a főkapuhoz. Ám, ha rö- videbb úton, hamarabb akarunk felmenni, onnan, a Wurm- féle háztól balra egy keskenyebb utcácskán a temető hátsó kapujához érünk. A keskeny utcácska belső részén, a Wurm-ház alatt az én időmben egy gödör volt. Ott van-e ma, nem tudom. S hogy a gödörben levő három kis lyukba, mit még előbb valószínű pincének használtak, laknak-e, azt sem tudom. De akkor laktak. S köztük ott lakott Rózsi néni is, a fiával, Lajossal. Lajos egyidős volt velem, cigány fiú, s barna bőrét a ful- lasztó gödörbe tűző nap még tovább sötétítette. Nyáron egy rövid gatyácskába szaladgált, télen uraságoktól levetett holmiba. Rózsi néni ura, idősebbik Lajos, aki a Rudi bandájába kontrás volt, meghalt. Megszórták véletlenül egy hatvani hóstyai lakodalomban. Nem is őt akarták megszűrni, azért mondom,'hogy véletlenül halt meg. Pedig nagyon szerették egymást, meg egyetlen fiukat a kis Lajost. De hogy az így félárva maradt, nem volt mit enni, s Rózsi néni is csupán fájdalommal tudott visszaemlékezni arra a sok jóra, amit az ember hozott haza a lakodalmakból. Elmúltak a szép idők, s azon a télen még kukoricamáiéra sem telt nekik. Rózsi néni elment a házakhoz ajánlkozni: mosni, takarítani, vagy udvart sepregetni, de bizony a korán öregedő ci- gányaszony senkinek se kellett. Elzavarták, mert azt mondták, biztos lopna. Megpróbált kukoricaháncsból lábtörlőt készíteni, de nem vette meg senki. Rozsét hordott volna az erdőből, de az érseki erdész, szerencsétlenségére, mindig őt kapta el. Maradékot kunyeráit, de amit adtak, az már mind romlott volt. Hiába próbálkozott mindennel, nem sikerült semmi. Soványodott, és így még öregebbnek látszott, pedig harminc körül járt. S a kis Lajos, aki tízéves, mindig éhesebb lett, folyton követelt. Azt mondta: — Idehallgasson anya, ha nem ad enni, nem megyek iskolába. En nem fogok éhen ott lenni, mikor a többieknek teli a hasa! — — Hallgass! Fogsz járni iskolába, mert apád ezt parancsolta. Meg kell tanulni írni, meg oivasni, hogy ne legyél buta cigány. — Kiabált is Rózsi néni vele annyit, hogy sok, de a gyerek éhes volt egész télen, az iskolát elkerülte, inkább koldult. Csak akkor tudta meg, hogy nem ment, mikor egy cédulát hozott neki a postás, hogy fizessen a fiáért 5 pengő büntetést, mert ha nem fizet, le kell ülni. 0 az utóbbit választotta, így éppen karácsony táján öt napot a fogdában töltött. Hogy fiával mi történik, az a törvényt nem nagyon érdekelte, fóntös, hogy vagy fizetnek, vagy ülnek. Rózsi néni ült és gondólkott. Lassú járású esze sehogy- se tudta felfogni, hogyan, miként fogjon neki az életnek, há kikerül, csak egyet tudott bizonyosan: Lajosnak iskolába kell járni! Ha törik, ha szakad. Mikor kikerült a fogdából es visszament a gödörben levő lyukba, a gyereket nem találta ott. Elment keresni. Hosszú gyászmenet húzódott fel éppen a Kisasszony temető felé. Sír- tak-ríttak a kocsihoz közelállók, míg a hátsóbbak nagyban vitatkoztak. A gyászkocsi színültig megrakva koszorúval. Művirágok, élővirágok, meg fenyőlombok. Rózsi néni kíváncsi volt, kit temetnek és felment a temetőig. Megvárta, amíg elvégzik a gyászszertartást, ő is sírt a zo- kogókkal, mert eszébe jutott az u-a, aki alig féléve ment el. s addig sírdogált ott az egyik pádon, míg azt vette észre, hogy már csak maga maradt. Nem messze tőle a friss sírhant, rajta a temérdek virág. Ekkor eszébe jutott a gyerek. Hová lett? Mi lesz vele? Lajos- ka, meg a virág. De sok pénz volt ez a sok virág! Odament a sírhoz. A szélen egy csokor le volt gurulva. Felvette. Odatette középre. De a halom megbomlott, meglazult és egy másik csokor csúszott le, pont oda, az ő lába elé. Nézte. Legalább öt pengős csokor. Nagy virágok vannak benne. Élők. Télen drága ám az élő virág! Egy hétig élhetnének belőle. Es akkor Lajos is tanúina... Meg elmenne ae iskolába... Nem kéne cédulát kapni... Lehajolt érte, és kebléhez szorította. Aztán kötője alá dugva, gyorsan eliramodott a sírtól, nehogy valaki észrevegye. Szíve hangosan zakatolt. Hiába cigány, ő még sose lopott. Nem is akar, csak most éhes, meg a gyerek is... A kiskapun szaladt le a temetőből, mire leért, folyt róla az izzadtság. Arca hol elsápadt, hol pirosra kigyúlt, remegve arra gondolt, ha most elfogják, rögtön visszaviszik, s még azt se tudja, hol a fia. De nem látták meg. Otthon eldugta az ágy alá, a szalagot leszedte és elégette. Éppen végzett, mikor Lajos megjött. Kevés kenyérmaradékot hozott, egy bögre borral. Azt mondta, kapta. Rózsi néni másnap a virágból másfajta csokrot csinált és levive a piacra, hamar eladta. Két pengőt kapott érte. Háromra tartotta, de odaadta hamar, aki kettőért kérte, mert nagyon égette a markát, és a hasa is korgott. Bevásárolt belőle és aznap nagyon jól laktak. Lajos azt mondta, ha mindennap így jóllakhat, akkor elmegy az iskolába, mert ott jó meleg is van. Az asszony boldogan aludt el. Álmában fiát látta, nagyúr módjába, és ábja hegedült neki. Közben őrá is mosolygott... Attól kezdve Rózsi néni odajárt a Kisasszony-temetőbe virágért. Rendesen öltözködött fel, mintha temetésre menne, ottmaradt a friss sír mellett, sírdogálni, s mikor már teljes lett a csend, elvitt egy csokor virágot. Ha művirág volt, szétszedte szálanként, és úgy próbálta egyenként eladni. Ha élő, akkor több kis csokrot kötött belőle. Lajos felpendült és szorgalmasan járta az iskolát. A tanító egyszer meg is dicsérte, pedig cigány gyerek volt. Erre még büszkébb lett. Tavasztól Rózsi néni taktikát változtatott. Locsolókannával járt, vitt is virágot, meg hozott is. Azért vitt, hogy ne legyen feltűnő, hogy csak hoz. Eggyel indult, háromra valóval jött vissza.. Hálából-e, vagy miből, esténként meglocsolt három-négy sírt is. Nem is lett volna semmi baj, ha nem szakad el a szoknyája. De elszakadt. Beleakadt egy sírkerítésbe, és az alja végigszakadt. Otthon meg nem volt rongya. Pedig rongyosan nem mehet a piacra holnap. Körülnézett a pincelyukban, de sehol nem talált. Szeme megakadt az egyik csokor lila szalagján. — Nicsak! Ez pont jó lesz — gondolta magában. Fogta, levágta, és felszegte vele szoknyáját belülről, hosz- szába. Másnap meg ment a piacra. Maga elé tette a négy szép kis csokrot, amit páfránnyal kidíszített, le a földre. Várta a vevőket. Jöttek is, nézegették, de nem vettek. Pedig már olcsőn is odaadta volna. De aztán csak jött egy iparosasszony, Rózsi néni meg lehajolt és úgy kí- nálgatta a csokrokat, melyik a szebb. Nem vette észre, hogy az egyik detektív, aki mindég ott járkált a piacon, a másik sornál, pont mögötte, megáll, és rettentően nézi... ö meg csak kínálta a virágot, amikor amaz megfogta a vállát. Emelje csak fel a szoknyája szélét! — kiáltott rá, hogy Rózsi néni majd elsüllyedt. — Mit akar tőlem? — kérdezte ijedten. — Ne sokat dumálj, hanem fordítsd ki a szoknya szélét! — kiáltott most már durván a detektív. S hogy Rózsi néni még mindig nem értette, ő maga hajolt le. A lila szalag elővilág- lott, s rajta az aranybetűk: „Nyugodjék békével”. Rózsi néni el akart szaladni, de a detektív megmarkolta a karját és bependerítette a Városházára. Eleinte tagadta, azt mondta, nem tudja, hogy került oda, aztán meg azt mondta. hogy találta a szalagot. Nem nagyon hallgattak rá, bevitték a fogdába. Három hétig ült ott érte. Szerencsére, akkorra már nyár volt, és Lajos a hatodikat is kijárta. Bobkó Gyula Az ENSZ-közgyűlós folytatta a Kínát Népköztársaság ENSZ-tagságának vitáját NEW YORK (MTI): Magyar idő szerint 20,30 órakor megkezdődött az ENSZ-közgyűlés csütörtök délutáni ülése. Az AP jelentése szerint elsőnek a Kongó Köztársaság (Brazzaville) képviselője mondott rövid beszédet. Nyilatkozatában az afrikai portugál gyarmati hatóságokat bírálta, majd kifejezte reményét, hogy a volt Belga-Kongóban rendeződik a helyzet. Hangoztatta, bízik benne, hogy a Kongója Köztársaság (Leopoldville) hamarosan küldöttséget meneszt- het az ENSZ-be. Kormánya nevében bizalmáról biztosította Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt, majd a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésének szükségességéről beszélt. Ezután a közgyűlés folytatta a Kínai Népköztársaság ENSZ- tagságának vitáját. A vitában Mazurov belorusz küldött követelte, hogy biztosítsák a népi Kínának jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Elítélte azokat az amerikai vádakat, hogy a Kínai Népköztársaság nem alkalmas ENSZ-tagságra, mert állítólag nem tartja tiszteletben az emberi jogokat. Rámutatott arra, hogy éppen az Egyesült Államok az, amely a dicstelen faji megkülönböztetés politikájával a négerek millióit fosztja meg a szavazati jogtól és éppen az Egyesült Államok követ agressziós politikát. Lengyelország nevében Wlady slaw Gomulka mondott beszédet. AP-tudósítás szerint kijelentette, hogy a közgyűlésen részvevő küldöttek között egyetlen egy sem akad, akinek az lenne a meggyőződése, hogy a csangkajsekisták képviselik Kínát. Gomulka azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy hidegháborús politikájának eszközeiként igyekszik felhasználni az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok azért akarja távoltartani a Kínai Népköztársaságot az ENSZ-től, mert Peking jelenléte gyengítené pozícióit a világszervezetben. Azt is hangsúlyozta — jelenti az AP —, hogy az ENSZ-küldöttekre súlyos felelősség hárul az ENSZ jövőjét illetően, ha engednek az Egyesült Államok nyomásának és továbbra is távol tartják Kínát a világszervezettől. Podgornij ukrán küldött, szintén AP tudósítás szerint, kijelentette beszédében, hogy a kínai ENSZ-tagság közgyűlési megvitatásának megakadályozására az Egyesült Államok titkos összeesküvést szervezett. Gheorghiu-Dej, a román küldöttség vezetője elítélte a Kínai Népköztársaság felvételének megakadályozására irányuló amerikai törekvéseket és hangsúlyozta: itt az ideje, hogy kidobják a világszervezetből a csangkajsekista ügynököket. Sir Claude Cqrea ceyloni küldött rámutatott beszédében, hogy a Kínai Népköztársaság felvétele az ENSZ tagjainak sorába, a béke ügyét szolgálná. Dzsavad iraki külügyminiszter hasonló értelemben nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy a leszerelés kérdését nem lehet eredményesen megtárgyalni a Kínai Népköztársaság tevékeny részvétele nélkül. (MTI) Hruscsov több mint háromórás megbeszélést folytatott Nehruval, Sukarno nyilatkozott elutazása előtt Technikai újdonságok Nem elvadó üveggyapot Silverman amerikai tudósnak sikerült olyan üveggyapotot előállítani, amely rendkívül magas hőmérsékleten sem olvad. A rendes üveg és a be- előle készült üveggyapot 700 foknál megolvad. Silverman készítménye ezzel szemben kétezer fokos hőmérsékletet is kibír. A különleges üveggyapot bonyolult eljárással készült, melynek lényege, hogy alumí- nium-oxiddal keverik bele az üveget. Az új készítményt a rakéta-technikában alkalmazzák, de ha előállítása nem bizonyul túlságosan költségesnek, más iparágakban is hasznosan alkalmazható lesz. Használt papír a jövő építőanyaga „Adjatok elég papírt, és házat építek az egész világ számárai” — mondja Hal, B. Hayes amerikai építési vállalkozó • „Tris Weeks Magazine” hasábjain. A vállalkozó Kaliforniában elkészítette az első makulatúrából épü^t mintaházat, amely, noha sem fát, sem acélgerendákat nem használtak fel hozzá, szilárd építmény, olcsó és a papír szigetelőképessége folytán megvéd a hőség és a fagy ellen. A tető szilárdságának kipróbálásakor tizennégyen tartózkodtak a háztetőn anélkül, hogy az bármely elváltozást szenvedett volna. A ház tervezője szerint egy szokványos nagyságú lakóházhoz körülbelül nyolc tonna makulatúrára van szükség, amit műanyaggal keverve dolgoznak fel. A hanglemez diadalútja Az 1959-es évben világszerte fsszesen 250 millió hanglemezt gyártottak. A hanglemezek kereskedelmi értéke hozzávetőleg 7,5 milliárd forint. A gyártáshoz becslések szerint 18 000 tonna vinrigyantát és 7000 tonna stirolgyantát használtak fel. Különleges technikai követelményeket támaszt a mikrobarázdás lemezek előállítása. A percenként 33 fordulatszámú lemezen 1 centiméter-rádiuszon 80—120 barázda van. Egy barázda mindössze 0,08 milliméter széles és 0,04 milliméter mély. Elképzelhető, mennyivel apróbbak még a barázdában levő felületi egyenetlenségek, amelyek tulajdonképpen a hangokat rögzítik. Noha manapság a lemezjátszókon csak igen könnyű „kart” alkalmaznak, a gyémánt, vagy a zafírtűk finom éle miatt mégis 350 atmoszféráig terjedő nyomás nehezedik a lemezre. Villanyégő nagyságú kvarclámpa Astralux néven Ausztráliában gyártják a világ legkisebb kvarclámpáját, amely csak valamivel nagyobb a villanyégőnél és az asztali, illetve falilámpa foglalatába bekapcsolható. NEW YORK (MTI): Mint már jelentettük, Sukarno indonéz köztársasági elnök csütörtökön este a szovjet ENSZ-kül- döttség székhelyén megbeszélést folytatott Hruscsov miniszterelnökkel. A megbeszélésről távozó Sukarno — aki mint ismeretes, már el is utazott New Yorkból — nyilatkozott az újságíróknak. Búcsúnyilatkozatában borúlátóan ítélte meg az ENSZ-közgyűlés eddigi munkáját. Az indonéz elnök sajnálkozással állapította meg, hogy a „hidegháború légköre és a merev hidegháborús álláspontok mélyen belegyökereztek az ENSZ- be.” Az elmúlt hetek eseményei — mondotta — megerősítették azt a meggyőződését, hogy feltétlenül módosítani és korszerűsíteni kell az ENSZ felépítését és a’apjait. Újságírók kérdéseire válaszolva Sukamo hangoztatta, hogy máshová kell áttenni az ENSZ székhelyét: szerinte a legmegfelelőbb város Genf lenne. Sukamo nem volt hajlandó nyilatkozni a Hruscsov szovjet miniszterelnökkel folytatott megbeszélésről. Mint nyugati hírügynökségek jelentik. Hruscsov röviddel Sukamóval történt találkozása után Nehru indiai miniszterelnök vacsoravendége volt. Hruscsov és Nehru több mint három órát töltött fehér asztal melletti megbeszéléssel. Az indiai miniszterelnök a vacsora végeztével kikísérte Hruscso- vot a szálloda bejáratához, Az őt ostromló újságírók kérdéseire Nehru mindössze annyit fe' lelt. hogy az ENSZ alapokmánya módosításának kérdését vitatták meg. Tafawa Balewa, nigériai miniszterelnök csütörtökön este beszédet mondott a külföldi sajtó-klub vacsoráján. Felszólította a nagyhatalmakat, hogy ne terjesszék ki a hidegháborút az afrikai szárazföldre. Nigéria — mondotta —, tagja marad a brit nemzetközösségnek, ez azonban nem azt jelenti, hogy csatlakoznánk bármely tömbhöz. Az UPI jelentése szerint a nigériai miniszterelnök csütörtökön megbeszélést folytatott Herter amerikai külügyminiszterrel. Az AP jelentette, hogy Lange norvég külügyminiszter pénteken New Yorkból Washingtonba utazik. A norvég külügyminiszter feltehetően, találkozik Herter amerikai külügyminiszterrel. (MTI) ÍJ jobb imperialista puccs veszélye fenyeget Kongóban PÁRIZS (MTI): Az Humani- té Leopoldville-ből érkezett tudósítása szerint Kongóban egy újabb reakciós puccs veszélye fenyeget. Az Humanité tudósítója szerint csütörtök délelőtt egy fiatal kongói jelentkezett Lu- mumbánál és átadott egy Co- quilhatvillebe szóló repülőjegyet és százezer kongói frankot. Elmondotta, hogy több más kongói fiatallal együtt rövid idővel azelőtt kapta a jegyet és a pénzt „bizonyos személyektől” azzal a megbízatással, hogy menjenek Coquilhat- villebe és kezdjenek felforgató akciót egyes funkcionáriusok, parlamenti tagok és katonatisztek ellen. A tervezett Coquilhatville-i akció azonban nem elszigetelt kísérlet — fejtegeti a tudósító. Majd rámutat, hogy miután az előző akciók: az Ileo-álkor- mány. a főbiztosok tanácsa és Mobutu államcsínye csődött mondott, ezért a Lumumba-kor- mány ellen most a „szétmora kubai katonaság megfutamított egy pariraszállt agressziós bandát HAVANNA (MTI): A kubai kormány csütörtökön közleményt adott ki, amely bejelenti, hogy szerdán a kubai Bara- coa és Moa városok között pariraszállt egy 27 tagú agresz- sziós csoport. A lakosság haladéktalanul értesítette Kuba határának megsértéséről a hatóságokat és a kormánycsapatok felvették a harcot a betolakodókkal. Vezetőjük, Armentino Feria elesett. Megállapították, hogy korábban a Masferrer kubai szenátornak, Batista volt kubai diktátor hívének magántestőre volt. A banda két tagját foglyul ejtették, egyikük Batista zsoldosai közé tartozott. A foglyok bevallották, hogy a bandának a kubai katonaság elől a hegyekbe menekült tagjai között három amerikai állampolgár is van. A szétszórt banda menekülésekor hátrahagyott fegyverek és lőszerek mellett megtaláltak egy amerikai csillagos lobogót, továbbá az Egyesült Államok hadser":e szolgálati szabályzatának egy példányát és más hasonló okmányokat. A közlemény szerint a banda több parasztot elhurcolt. A kormányközlemény végül megállapítja, hogy Fidel Cast- rónak az ENSZ-közgyűlésben elmondott beszéde óta megszaporodott azoknak az agresszióknak a száma, amelyeknek elkövetői Kuba területére akarnak behatolni. zsolás” taktikáját alkalmazzák. Ez annyit jelent, hogy Lumum- ba-párti parlamenti képviselőket megpróbálnak eltávolítani a törvényes kongói kormánytól. A keleti tartomány több parlamenti képviselőjét sikerült rábírni a szakításra, de ennek még nincs komoly hatása a parlamenti többségre: az még Lumumba mellett van. Nem biztos, hogy a parlament esetleges összehívása, s mint ezt Kaszavubuék tervezték — Lumumba dezavuálására vezetne. A „szétmorzsolás” taktikája sem kecsegtet tehát biztos sikerrel. Kaszavubu környezetében viszont rendkívül nyugtalanok az ENSZ-közgyűlés eddigi alakulása miatt. Azt látják, hogy a Lumumba kormány törvényességét csupán egy olyan kisebbség vonja kétségbe, amelynek Kongóval kapcsolatos érdekei és elfogult törekvései közismertek. Ezért arra lehet következtetni, hogy hamarosan, talán néhány napon belül újabb államcsínyt kísérelnek meg a Lumumba- kormány ellen. Annál is siető- sebb e körök számára a problémáknak akár erőszakos megoldása. mert New Yorkban elhangzott javaslat, hogy egy ENSZ vizsgálóbizottságot küldjenek Kongóba, mind az ENSZ- parancsnoksághoz. mind az amerikai nagykövetséghez közelálló kongói köröket nyugtalansággal tölti el. (MTI)
