Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-07 / 237. szám

2 NEPÜJSÄG i960, október f., t»éntek Űj lakóháztömbök Eger fürdőkörnyék részletes rendezési tervében 1959-ben az Építésügyi Mi­nisztérium, Heves megye taná­csa és az egri városi tanács kö­zösen, országos tervpályázat keretében keresett megoldást az úgynevezett fürdőkörnyék rendezési problémáinak meg­oldására. A tervpályázat igen eredményesnek bizonyult és sok addig nyílt kérdésre kap­tak az illetékesek megoldást. Az Építésügyi Minisztérium Város és Községrendezési Fő­osztálya, a pályázat eredmé­nyeinek figyelembevételével, elkészíttette a Városépítési Tervező Vállalattal a fürdő- környék részletes rendezési tervét. A tervet az elkövetkező időben a városi és megyei szer­vek fogják vizsgálat alá venni és jóváhagyni. Mivel a terv igen széles tö­megek élénk érdeklődésére tarthat számot, igen érdemle­ges kérdéssel, az új lakóterü­letekkel kívánjuk megismer­tetni olvasóinkat. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó lakóterület, a Hadnagy utcától délre elterülő sportpálya és a mögötte húzó­dó, be nem épített területre tervezett úgynevezett I. számú tömb. A tervezet itt, a normák szerint számolva, 660 lakást, a jelenlegi középblokkos típus­terv szerint pedig 536 lakást helyez el. Ez a terület azért ér­tékes, mivel csupán 4 lakást kell szanálni az említett nagy­számú, korszerű lakás felépíté­séhez. Ügy tűnik, hogy ez a te­rület fog első ütemben beépül­ni, tekintve a csekély szaná­lást. Itt a terv lehetőleg nagy egységek létesítését javasolja, 3—4 emeletes beépítéssel. Megengedettnek találja a ter­vező építész néhány 8 emeletes pontház elhelyezését is, a ked­vező város sziluett hatás el­érése érdekében. Az elkészült terven 6 ilyen magas ház sze­repel. Természetesen, ezek megépítése további megvitatás témáját képezi majd. A lakó­terület központi részén kapna helyet egy 12 tantermes iskola, valamint egy óvoda és egy böl­csőde is. Kellő számú üzlet és értékesítő pavilon is helyet kap majd itt. E terület keleti oldalán ha­lad majd végig, a Tinódy Lan­tos Sebestyén utcából kiinduló és az Eger patak felett egy híd­dal átívelő főbb közlekedési út, mely a Hadnagy utcának a Kertész utcába való torkolata tájékán fut rá a kiszélesítendő Kertész utcára. A Vasas sportpálya helyén kiépítendő lakótömb mellett, keletre a létesítendő út és a Kertész utca között további korszerű, 4 emeletes lakóházak építését javasolja a tervezet. A jelenlegi kis Csákány ut­ca, megfelelő kiképzés után, kifut majd a Hadnagy utcára. Ezen út és az Eger patak kö­zött alakul ki a város korszerű strandfürdője, — az utca kele­ti oldala és a Kertész utca kö­zött pedig további hat nagy­méretű, 4 emeletes lakóház építését veszi számításba a tervező. Sőt még két 8 emele­tes pontház is szerepel a terv­ben. Ezen a lakótömbön belül is korszerű óvoda és bölcsőde, valamint üzletek állnak majd a lakók rendelkezésére. Az elkészült részletes terv tovább fejleszti az úgynevezett Gólya utcai lakótömböt és azt egészen bővítené a mai uszo­dáig. A Park Szállóval kapcsolat­ban kiépítendő idegenforgalmi szálló mellett a tervezet utat nyit, mely összeköti a Klapka utcát a Nagy József utcával. E nyitandó utcának a nyugati, Lenin út felé eső oldalán, négy darab 2 emeletes lakóházat ja­vasol a tervező. E kisebb házak például OTP öröklakásos ala­pon is létesülhetnének. A tervezet realitását mi sem bizonyítja jobban, minthogy a közeljövőben meg is indul a Hadnagy utcában létesítendő lakótelep három első házának építési munkálata. A tervezet számol egy, a Kertész utca keleti házsora mögött létesítendő nagy egysé­gekből összetevődő lakóterület létesítésével is. Ezek megépíté­sére azonban természetesen, csak igen nagy távlatokban kerülhet majd sor. Tudjuk, hogy míg e tervből valóság lesz, addig sokszor és sokat fognak még vitázni az il­letékesek a kérdésről. Egy azonban bizonyos, a városi, megyei és minisztériumi illeté­kes szervek mindent megtesz­nek, hogy az elkövetkezendő ötéves tervek során nagyszá­mú korszerű, megfelelő lakás- kultúrával rendelkező épület létesüljön Eger városában. Ezt bizonyítja az is, hogy számol­nak a fürdő környékén építen­dő 848 lakás gázellátásának biztosításával, amelyre a dem- jéni gáz mellett a Fedémesről idevezetett gáz is felhasználás­ra kerülne. A fedémesi gáznak Egerbe való vezetésére az el­következő ötéves tervek során kellő anyagi alapot biztosít népgazdaságunk. E gázból ter­mészetesen, nemcsak az emlí­tett lakótömbök kapnak majd gázt. Sugár István A% ember világnézete és érzelmi élete JELENLEG a kapitalista or­szágokban is megmutatkozik a lakosság legkülönbözőbb réte­geiben a vallás befolyásának csökkenése, amit bár nem szí­vesen, még az egyház vezetői is beismernek. A vallásosság jelentőségének visszaesését nem nehéz megmagyarázni. A dolgozók milliós tömegei, aki­ket a világ eseményeinek fej­lődése egyre nagyobb mértek­ben bevon a gazdasági és poli­tikai harcba, a szocialista rend­szer egyre növekvő sikereinek és tapasztalatainak hatására rájönnek arra, hogy jobb jövő­jük nem a valláserkölcsi dog­máktól függ. A gyakorlatból napról napra meggyőződnek arról, hogy a vallás becsapta őket, s hogy a vallás tulajdon­képpen a kizsákmányoló osz­tályokat szolgálta. Mindehhez természetesen nagymértékben hozzájárul a tudomány óriási haladása, amely manapság el­sősorban a Szovjetunió érde­mei révén megnyitotta az em­ber előtt az űrrepülés útját és azt igazolja, hogy nincs olyan probléma, amellyel szemben az ember teljesen tanácstalan. A tudományos kutatás eredmé­nyei tökéletesen megcáfolják a vallási hiedelmek dogmáit. ABBAN az esetben, ha a val­lásosság hátterét vizsgáljuk, főként olyan idősebb dolgozók­nál, akik saját bőrükön ismer­kedtek meg a kapitalizmussal, nem egy esetben megállapít­hatjuk, hogy istenbe vetett .u- tük nem egyéb az értelmi és erősen érzelmi reagálásnál ar­ra, hogy az igazságtalan társa­dalmi rend megfosztotta őket a szeretettől, a boldog családi élettől, a barátságtól, stb. A volt kizsákmányolok esetében viszont a vallásossághoz való ragaszkodás, illetve a vallásos­sá válás inkább annak meg­nyilatkozása, hogy a letűnt vi­lág eszméinek hívei és ezzel mintegy kifejezik az újjal, a haladóval szembeni ellenállá­A KÜLÖNBÖZŐ vallások mindig tisztában voltak az ér­zelmek fontos szerepével az emberek életében, és mindig ki is használták azokat saját cél­jaik érdekében. Mindig nagy érdeklődést tanúsítottak az ember iránt, különösen akkor, amikor valami fontos, rendkí­vüli esemény történt az élet­ben: a gyermek születésekor, házasságkötéskor, súlyos meg­betegedéskor, a családtagok el­halálozásakor, stb. iPARtm mm őszi ajánlatunk HATVANBAN: Készruhabolt * (malom mellett) Női kulikabát 330 Ft-tól Férfi düftin lemberdzsek 370 Ft-tól. NŐi. férfi és gyermek műbőr­kabát, kiváló minőségben, sok színben kapható. Divatos női kabát­szövetek Alkalmi és estélyi ruhákra kínai selyem Nylon ruhaanyagok ★ Divatáru bolt Női krepp hálóing Női pullóverek Női divatsálak Férfi ingek A női, férfi és gyermek téli árucikkek teljes válasz­tékben megérkeztek. 160 Ft-tól 50 Ft-tól 78 Ft-tól 76 Ft 52 Ft-tól 38 Ft-tól 59 Ft-tól ■ár Méterárubolt (postával szemben) Női trveed szövetek aok színben 156 Ft-tól, ÉRDEMES szaküzletben vásárolni, MERT NAGYOBB A VÁLASZTÉKI A jelenlegi vallások kivétel nélkül azt állítják, hogy a val­lás az embert mindenféle szem­pontból, tehát érzelmileg is nemesebbé teszi, s hogy az is­tenbevetett hit nem a félelem­ből, a tehetetlenségből ered. Az uralkodó kizsákmányoló osztályok mindenkor tisztában voltak a katolikus hierarchia jelentőségével. Ma már min­denki előtt világos, hogy a val­lás hogyan is értelmezi a fela- báráti szeretetek Nem véletlen, hogy Frins nyugatnémet bíbo­ros az atombombát az emberi­ség „jótevőjének” tekinti, mi­ve’ úgymond „megszabadítja” őt a kommunizmustól. A val­lásosság egyes követői és vé­delmezői azt állítják, hogy a „tudományos világnézet nem zárja ki a vallásosságot, mint bizonyos érzelmi élményt”, stb. Igaz, hogy nálunk is akad- rak vallásos emberek, akiknek pozitív a magatartásuk a szo­cializmus építéséhez és ideoló­giánk egyes alapvető tanításai­hoz. E becsületes emberek ese­tében azonban a régi gondol­kodás csökevényei hatnak, amelyek akadályozzák őket abban, hogy következetesen a tudományos és következetes humanizmus álláspontjára he­lyezkedjenek. Felesleges és ká­ros az egyén és az egész társa­dalom számára védelmezni az istent, mint érzelmi szükségle­tet, amikor létének értelmi bi­zonyítékait a tudomány egy­más után megcáfolta. VALAMENNYI országban, ahol a munkásosztály átvette a hatalmat, egyre jobban háttér­be szorul a vallásosság. A dol­gozók ma már hisznek saját erejükben, s a munka örömet jelent számukra. Kialakulnak a szocialista embertípust jel­lemző erkölcsi tulajdonságok, mint amilyen az elvtársi együttműködés és a kölcsönös segítség a munkában, stb. Felettébb fontos tehát, hogy elsősorban a népművelési mun­kában tisztában legyünk azzal, miszerint a vallási csökevé- nyek fennmaradása igen gyak­ran az érzelmi területen talál támaszra, s nem szabad szem elől téveszteni, hogy az embe­reknek a nem tudományos ide­ológiáktól való megszabadítása egyenlő az új, szocialista em­berekéit folytatott harccal. Nehru visszavonta az öt „semleges hatalom“ javaslatát NEW YORK (MTI): Az MTI tudósítója, Polgár Dénes je­lenti New Yorkból: A szerda esti (magyar idő szerint csütörtök hajnali) ülé­sen a nyugati hatalmak nagy vihart kiváltó ügyrendi manő­verezése után az öt semleges ország javaslatát, Hruscsov és Eisenhower találkozásáról — a javaslattevők visszavonták. Az öt semleges hatalom ja­vaslatát először úgy akarták — a közgyűlés elnöke segítségé­vel — ellensúlyozni, hogy az ismeretes ausztráliai módosító javaslatot bocsátották szava­zásra. Az ausztráliai módosítás szavalásánál a javaslat mind­össze öt szavazatot kapott, Franciaország, Nagy-Britan- nia, az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada szava­zott mellette, negyvenötén el­lene szavaztak és negyvenné­gyen tartózkodtak a szavazás­tól, köztük a szocialista orszá­gok. Minthogy az ausztráliai ja­vaslat ilyen csúfosan megbu­kott, ezután az utolsó percben egy napirendi eljárási mód­szerrel próbálták az öt semle­ges állam javaslatát meghiúsí­tani. Argentína javaslatot ter­jesztett be, amely szerint meg­osztott szavazást kíván. Azt kívánja, hogy szavazzanak egy olyan javaslatra, amely úgy módosítja az öthatolmi javas­latot, hogy kihagyja az „Egye­sült Államok elnöke” és a „Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke” kifejezéseket. E két kifejezés mellőzésével a javaslat lényege az lett volna, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok vegye fel minél sürgősebben a megszakadt kapcsolatokat. Világos, hogy ez így teljesen értelmetlen in­dítvánnyá változtatta volna a semlegesek javaslatát. Az argentin javaslatot ma­ga Herter amerikai külügymi­niszter tartotta szükségesnek támogatni az esti ülésen. Szót kért és azt mondotta, azért tá­mogatja a javaslatot, mert az öt hatalom „csupán egyének­nek javasolja a kapcsolatfel­vételt, olyan egyéneknek, akik ma még hivatalban vannak, de holnap esetleg már nem lesz­nek ott. Mind az Egyesült Ál­lamok elnöke, mind a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke holnap esetleg már nincs hivatalában, így tehát nincs értelme olyan javaslatot meg­szavazni, amely ennek a két személynek indítványozza a kapcsolatfelvételt”. Herter beszédére Nehru sze­mélyesen válaszolt. Azt mon­dotta, hogy az amerikai kül­ügyminiszter indokolásának semrhi értelme nincs, mert az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak, mint állam­nak, a kapcsolatai nem sza­kadtak meg, szükségtelen te­hát ezeknek a kapcsolatoknak új rafel vételét követelni. Ez teljes képtelenség lenne i — mondotta Nehru. — Lehet az öthatalmi javaslat ellen sza­vazni, de nem szabad teljesen megfosztani értelmétől. Egyéb­ként is az öt hatalom nem sze­mélyeknek javasolja a kapcso­latfelvételt, hanem két állam legmagasabb tisztség-viselőjé­nek. Guinea képviselője is felszó­lalt és rámutatott: úgy látszik, a javaslat nem tetszik azok­nak, akik fenn akarják tartani a hidegháborút. Ezután az elnök először azt a kérdést tette fel szavazásra, hogy egyáltalán szavazzanak-e az argentin javaslat felett? E szavazásnak az eredménye: 37-en szavaztak az argentin javaslat mellett, 36-an ellene, és 22-en pedig tartózkodtak — a szocialista országok ismét a tartózkodók között voltak. Miután egy szavazattöbbség­gel az argentin javaslat napi­rendre tűzése mellett döntöt­tek, az elnök érdemi szavazást rendeltei. Azt mondotta: azok, akik egészében az eredeti ja­vaslat elfogadását kívánják, igennel szavazzanak; akik az értelmétől megfosztott javasla­tot támogatják, azok nemmel szavazzanak. Izgalmas névsze­rinti szavazás során igennel, tehát az öthatalmi javaslatra 41 -en, az értelmétől megfosz­tott javaslatra 37-en szavaz­tak. 17-en pedig tartózkodtak. A javaslatra szavaztak: Af­ganisztán, Bolívia, Burma, Kambodzsa, Kamerun, Közép- Afrikai Köztársaság, Ceylon, Csád, Kongó, Kuba, Dahomey, Etiópia, Maláj Államszövetség, Finnország, Gabon, Ghana, Guinea, India, Indonézia, Irak, Elefántcsont-part, Jordánia, Laosz, Libéria, Líbia, Mada­gaszkár, Mali, Marokkó, Ne­pal, Nigéria, Szaud-Arábia, Szenegál, Szomália, Szudán, Svédország, Togo, Egyesült Arab Köztársaság, Felső-Volta, Venezuela, Jemen, Jugoszlávia (41 szavazat). Az argentin javaslat mellett, az öthatalmi javaslat ellen sza­vazott: Argentína, Ausztrália, Belgium, Brazília, Anglia, Ka­nada, Chile, csangkajsekista küldött, Kolumbia, Costa Rica, Cyprus, Dánia, Salvador, Fran­ciaország, Guatemala, Haiti, Honduras, Izland, Írország, Olaszország, Japán, Luxem­burg, Hollandia, Űj-Zéland, Nicaragua, Norvégia, Pakisz­tán, Paraguay, Peru, a Fülöp- szigetek, Portugália, Spanyol- ország, Thaiföld, Törökország, Dél-Afrika, az Egyesült Álla­mok, Uruguay (37 szavazat). Tartózkodott a szavazástól: Albánia, Ausztria, Bulgária, Belorusszia, Csehszlovákia, Do­minikai Köztársaság, Ecuador, Görögország, Magyarország, Irán, Mexiko, Panama, Len­gyelország, Románia, Tunézia, Ukrajna, a Szovjetunió (17 sza­vazat). Több ország nem volt jelen a szavazáson. Az elnök ezután megállapí­totta, hogy az öt semleges ál­lam javaslatának elfogadásá­hoz kétharmados többségre lenne szükség. Ez nincs meg — jelentette ki — tehát az argen­tin javaslatot, vagyis az értel­métől megfosztott javaslatot nyilvánítja elfogadottnak. Ez a váratlan bejelentés rendkívül éles napirendi vitát robbantott ki. Krisna Menőn, India képviselője, többször is a szónoki emelvényre rohant és felszólalt Ceylon, Afganisz­tán, Nepál és egész sereg más állam képviselője ugyancsak szót kért és azt mondotta, hogy ez voltaképpen az egész javas­lat értelmének a meghamisí­tása, mert a kétharmados többséget tulajdonképpen an­nak a javaslatnak kellene elér­ni, amely a módosítást akarja keresztülvinni: az eljárási jog értelmében azonban, minthogy Argentína nem „módosítást” javasolt, hanem csak „megosz­tott szavazást”, formálisan az elnöknek van igaza. Az eljárá­si jognak ezt a formális ren­delkezését használta ki az el­nök arra, hogy a többség aka­rata ellenére, lehetetlenné te­gye az öthatalmi javaslatot. Jugoszlávia képviselője pél* dául megkérdezte: ha Argen­tína nem módosítást javasolt, hogyan lehetséges, hogy a sza­vazás eredményeképpen mégis az egész javaslat módosult? Hosszú vita után végül is India bizalmatlansági indít­ványt tett az elnök eljárási módszere ellen. Efelett szavaz­tak ezután. E szavazás eredmé­nye: az elnök mellett 43-an, el­lene 37-en szavaztak, 15-en tartózkodtak. Ez alkalommal a szocialista országok az elnök ellen szavaztak, minthogy itt már nem az öthatalmi javas­latról volt szó, hanem elvi kér­désről, arról, hogy az elnök visszaél ez eljárási jog adta le­hetőségekkel. Ugyanakkor, elvi jelentőségű kérdés volt a nyu­gati hatalmak számára is, hogy a közgyűlés elnökét — éppen most, amikor a főtitkár részre­hajlása a közgyűlésen heves viták tárgya — nyíltan ne ítél­jék el hasonló manőverek miatt. Ezért több olyan nyu­gati és latinamerikai állam, ameíy előzőleg az Egyesült Ál­lamok ellen szavazott, most mellette foglalt állást, látva, ho"-- a szocialista országok az elnök ellen szavaznak. Az el­nök végeredményben hat sza­vazattal kapott többséget eb­ben a kérdésben. Az elnök ezután szavazásra akarta feltenni az értelmétől megfosztott javaslatot, India azonban negyedórás szünetet kért. A szünetben a semleges államok elhatározták, hogy visszavonják az eredeti javas­latot. Nehru szólalt fel nevük­ben és kijelentette: a javasla­tuknak az volt a célja, hogy elősegítse a nemzetközi hely­zet megjavítását. Az ENSZ-re igen nagy felelősség hárul eb­ben a kérdésben. Most azon­ban bizonyos hatalmak úgy megváltoztatták a javaslatot, hogy az nem lesz többé „kor­rekt”. Nehru hangsúlyozta: az eljárás jogi kérdések mögött nagyon fontos politikai kérdé­sek rejlenek, amelyekkel most a késő éjszakai órákban nem kíván foglalkozni. Az egész vi­tának azonban nemcsak politi­kai, hanem erkölcsi jelentősé­ge is van, tehát fenntartja ma­gának a jogot, hogy a későb­biekben visszatérjen erre. Minden esetre, ezzel az értel­métől megfosztott javaslattal már nem azonosítják magukat az indítványozók és ezért az egész javaslatot visszavonják; Ezzel fejeződött be az esti ülés. Különös jelentőségű, hogy az új afrikai államok többsége mindvégig, még akkor is. ami­kor az elnök elleni bizalmat­lansági javasla ól volt szó. a szocialista országokkal eevütt szavazott. (MTI) Amerikai katonák garázdálkodása Nyugat-Ném eiországban BERLIN (TASZSZ): A Nyu- gat-Németországban állomáso­zó amerikai katonák egyre jobban terrorizálják a helyi la­kosságot. Augsburgban három amerikai katona megvert egy villamoskalauzt. A város egyik vendéglőjében verekedés tört ki amerikai katonák és a rend­őrség között. Szintén Augs­burgban történt, hogy egy amerikai katona fizetés helyett félholtra verte azt a taxisofőrt, akinek kocsiján utazott és rá­adásul elrontotta a kocsit. Baumholderben egy német fiatalembert azért sebesítettek meg az amerikai katonák, mert az meg akart védelmezni néhány német lányt az ameri­kaiak durváskodásától és sér­tegetésétől. (MTI) A Portugál Kommunista Párt felhÍTása LONDON (ADN): A Portu­gál Kommunista Párt felhívás­sal fordult Nagy-Britannia Kommunista Pártjához és az egész angol néphez, segítsenek kiszabadítani a salazari dikta­túra börtöneiben sínylődő po­litikai foglyokat Jellemző Julio Fogaca közis­mert portugál kommunista ve­zető esete. Először 25 évvel ez­előtt tartóztatták le. s hat esz­tendőt koncentrációs táborban töltött. 1945-ben, szabadulása után folytatta a harcot a fasiz­mus ellen és segítette a Portu­gál Kommunista Párt újjászer­vezését. Most, miután még tíz esztendőt börtönben töltött, ismét letartóztatták. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom