Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

1960. október 1., szombat N6PÜJSAG 9 Saját erőből is A párt hetedik kongresszu­sán felvázolt második, új öt­éves terv a további fejlődés széles perspektíváját tárta a dolgozó nép elé. Nem hangza­tos megállapítás ez, mert a való tényeket, a való igazsá­got rögzíti. A párt kongresz- szusán született meg végső megfogalmazásában az a jel­szó, hogy a második ötéves terv megvalósításával „rakjuK le a szocializmus alapjait, gyorsítsuk meg a szocializmus építését hazánkban!” Ez az az alaptétel, amelyet a terv min­den előirányzata, minden része — foglalkozzék bár az életnek bármely területével —, min­den előrevetett adata és ténye motivál. Most a tervnek csu­pán egyik részletével kapcso­latban szeretnénk elmondani néhány gondolatot — az egész­ségügyi előirányzatokkal, azoknak is csupán egy adalé­kával kapcsolatban. Az úgyszólván néhány hó­nap múlva induló ötéves terv egészségügyi előirányzatai sok mindent felölelnek. Népi álla­munk ebben a tervidőszakban is — a lehetőségekhez mérten — bőkezűen gondoskodik az egészségügyi ellátottság foko­zásának biztosításáról: új kór­házak, rendelőintézetek épül­nek, javul az orvosi ellátott­ság, még nagyobb lehetőségek nyílnak az úgynevezett „nép­betegségek” gyógyítására és megszüntetésére, bővülnek az orvosképzés lehetőségei, az új kórházi ágyak ezrei javítják az egészségügyi ellátást, új napközi otthonok és bölcsődék épülnek ... És így tovább foly­tathatnánk a sort. De marad­junk az utóbbi két témánál: a napközi otthonoknál és a böl­csődéknél. Kétségtelen tény és tagadni sem kell — nem is lehet —, hogy megyénkben is igen „szűk a keresztmetszet” ezen a téren. Azoknak a családok­nak, amelyekben a férj, a fe­leség is dolgozik, és gyerme­kük, vagy gyermekeik is van­nak, a bölcsőde, illetve a nap­közi otthon úgyszólván elen­gedhetetlen. Természetesen olyan helyzetre gondolunk itt, ahol nincs otthon a dolgozók valamelyikének rokona, szü­lei, akik a gyermekek őrizetét és ellátását az adott munka­időszakban ellátnák. Ez a „szűk keresztmetszet” nem azért alakulhatott ki, mert az állam nem vette számításba a népszaporodást, hanem azért, mert a rendelkezésre álló anyagi keretekből nem lehe­tett a növekvő igényeket kielé­gíteni. Nem volt olyan eszten­dő, hogy államunk ne bővítet­te volna a bölcsődei, illetve a napközi otthon-hálózatot; év­ről évre szaporodott a mi me­gyénk városaiban, községeiben is a férőhelyek száma. Ez a te­vékenység azonban elmaradt az igényektől, bár az állam erőfeszítésében nem volt hi­ány. És nem lesz hiány ebben az új ötéves terv időszakában sem! Dr. Simonovics István, az egészségügyi miniszter első helyettese, a Magyar Sajtó Há­zában újságírókkal folytatott beszélgetése során többek kö­zött elmondotta, hogy a terv elkészítése és megyékre való „lebontása” idején igen nagy súlyt helyeztek a bölcsődei és napközi-hálózat lehetőség sze­rinti bővítésére. A tervezett anyagi alapokon nyugvó ke­retszámokat minden megye megkapta azzal, hogy egyez­tesse igényeivel, tegyen eset­leges, saját lehetőségeit is fel­ölelő javaslatot és azt jelentse vissza a minisztériumnak. A megyék megtárgyalták a lehe­tőségeket és a visszajelentése!«: azt mutatták, hogy mindenütt több bölcsődét, illetve napközi otthont akarnak építeni, léte­síteni, mint amennyit a terv­keret eredetileg körvonalazott. Nem az állam terhére, nem pótkeretet kérve, — hanem sa­ját erőből, saját anyagi forrá­sokból, a községek és a váro­sok lakosságának társadalmi felajánlásai alapján. Nagyon nagy szükség van bölcsődékre és napközi ottho­nokra — ezt mutatják ezek a visszajelentések. És azt is, hogy a megyék — problémáik meg­oldása érdekében — tenni akarnak valamit, nem várnak arra, hogy minden gondjuktól az állam szabadítsa meg őket. A tanácsoknak — mind he­lyi, mind járási és megyei szin­ten — messzemenőleg támo- gatniok kell minden olyan üzemi, termelőszövetkezeti, ál­• • • lami gazdasági, területi kezde­ményezést, amely új bölcsődé­ket, napközi otthonokat akar létrehozni, vagy régieket, a növekvő igényeknek megfele­lően bővíteni. A támogatás biztosítása mellett szerveinK- nek nagy feladataik vannak a lehetőségek felkutatásában is, valamint abban, hogy megma­gyarázzák: a lehetőségeket ki­használva ne mást, későbbre is halasztható dolgot létesítse­nek, hanem napközi otthono­kat és bölcsődéket. Az új nem­zedék igéhye ez. Mostanában készülnek majd el a községek, városok fejlesz­tési tervei az 1961-es évre. Ezek a tervek nagyobb körvo­nalaikban már-már ki is ala­kultak. Nem késő tehát, hogy tanácstagjaink, népfront-aktí­váink — akik nap mint nap találkoznak a lakosokkal —, a közvéleményt úgy befolyásol­ják, hogy a tervekben min­denütt szerepeljen bölcsődei, napközi otthoni vonatkozás: építés, vagy bővítés. A dolgo­zók nem tagadnak 'meg semmi segítséget, ha ezeknek a ter­veknek megvalósítására sor kerül, hiszen saját érdekeik­ről, gyermekeik érdekeiről van szó. Építsünk, bővítsünk az el­következő években apró gyer­mekeinknek napköziket, böl­csődéket. Második otthonokat. Minden család megtalálja ben­nük érdekét és ezzel együtt gazdagítani tudjuk eddigi léte­sítményeink hosszú sorát, az épülő új országok D. F. Az Egri Járási Tanács üléséről Az Egri Járási Tanács szep­tember 29-i ülésén a község­fejlesztési tervek teljesítését tárgyalta meg. A tanács megállapította, hogy az 1960. évi községfejlesz­tési feladatok megvalósítása terén több község eredményes munkát végzett mind a szer­vezésben, mind a kivitelezések terén. Azonban az adottságok jobb kihasználásával, körülte­kintőbb és lelkesebb szervező munkával az eredmények na­gyobbak is lehetnének. Járási szinten a III. negyedévben több mint két és félmillió fo­rint áll a községfejlesztési cé­lokra rendelkezésre. Ezért a járási tanács felhívta elsősor­ban Bekölce, Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Egercsehl, Felnémet, Felsőtárkány, Novaj és Szilvásvárad községeket, hogy gyorsítsák meg a mun­kát. A határozatban a tanács fel­hívta a járási, valamint a köz­ségi tanácsok végrehajtó bi­zottságait, hogy a beütemezett feladatok végrehajtását gyor­sítsák meg és még a rossz idők beállta előtt a rendelkezésre álló pénzügyi fedezetek sza­bályszerű felhasználásával tel­jesítsék a községfejlesztési ter­veket. — 1400 NÉGYZETMÉTER járdát építenek ez évben Makiáron. A járdaépítéshez a falusiak társadalmi mun­kával járultak hozzá. Messziről óriási kútágasnak néznénk... Büszke fejét 26 méter ma­gasra emeli, ha jól kinyújtja nyakát, jobbra és balra, előre és hátra, 13 méterre ér a „cső­re”; Uralja az egész környéket. El nem mozdul egy tapodtat sem. Idestova egy hónapja áll ugyanazon a helyen, megcso­dálja minden járókelő. Nem a vízparton és nem fél­lábon áll, hanem Egerben, a Textilnagykereskedelmi Válla­lat Raktár utcai építkezésén. Szülőanyja a Német Demokra­tikus Köztársaság. Heves me­gyében csak ez az egy pél­dány található, de az or­szágban sincs tíznél több. Eláruljuk, hogy nem az Al­föld kiveszőiéiben levő ritka, szép madaráról, hanem építő­iparunk egyik legújabb és leghasznosabb gépéről, a Pan­ther autódaruról szeretnénk most szólni; Valóban, a hozzá nem értő ember számára is csodálatos a gépkocsi és az utánfutóra szerelt daruóriás. Hatvan ló­erős, négyhengeres diesel-mo­tort szereltek a gépkocsiba. Egy színpad gondjairól A színházi évad kezdetén sok szó esik itt, Hatvanban az iro­dalmi színpad jövőjéről. A kezdeményezés nem régi, a si­kerek is frissek és amikor ar­ról van szó, hogy még .színvo­nalasabb műsorokkal kell majd meglepniük a hatvani közönséget mint eddig, őszin­tén meg kell vallanunk, ez az évad több nehézséget ígér, mint a múlt. Nem kevesebbről van szó, mint arról, a színpad meg tud­ja-e őrizni kivívott és kiérde­melt jó hírnevét, megoldható lesz-e a szereplőgárda felfris­sítése, újjászervezése és nem utolsósorban biztosítani tud­ja-e majd rendezvényeinek lá­togatottságát. Szívós József, a színpad ve­zetője, optimista és bizakodó. Taksás Imre, a művelődési ház igazgatója és Szalmássi György művészeti előadó mindenben segítségére lesznek, s úgy ér­zem, a város politikai és társa­dalmi szervei is megadnak minden támogatást, hogy az irodalmi színpad sikerein ke­resztül még lendületesebben előmozdíthassuk Hatvan és a hatvani járás kulturális fejlő­dését. Szoros kapcsolatot kell te­remtenünk az üzemek dolgozó ifjúságával és a termelőszö­vetkezeti parasztsággal is. Ez a színpad jövőjének elsődleges záloga! Várjuk azokat az üze­mi dolgozókat, akik szívvel és lélekkel hajlandók lesznek részt venni ebben a szép munká­ban, s feltétlenül számítunk a járás termelőszövetkezeti ifjú­ságára is. Számos szövetkeze^ tünk van, ahol KISZ-szervezet működik. A fiatalok között bi­zonyosan akadnak olyanok, akik örömmel vállalnának tagságot a színpad kebelében, s tehetségükkel, lelkesedésükkel nagymértékben támogathat­nák az irodalmi színpad mun­káját. A színpad vezetősége sem várja tétlen az üzemi és terme­lőszövetkezeti ifjúság közele­dését. Felkeresik őket ottho­nukban, üzemükben kis műso­rokat visznek a szövetkezetbe, s ezzel is sikerül majd még in­kább megismertetni a színpad szép munkáját, célkitűzéseit. Hisszük, hogy a sorra kerülő műsorokban minél nagyobb számban vesznek részt munká­sok és parasztfiatalok is, s egyre nagyobb közönsége lesz a hatvani irodalmi színpad elő­adásainak. (Dr. Róczey) A daru A darukezelő könnyed mozdu­lattal, egy kapcsoló segítségé­vel a generátorra viszi át a gardán-meghajtást, működés­be lép a villanymotor, a forgó­asztal, a harmadik villanymo­tor a hidraulika olajszivattyú­ját hozza mozgásba. Az emberi akaratnak enge­delmeskedik a gépóriás, a fel­vonókötél végén levő horgot leengedi. A betonkeverőgép félköbméter anyagot ürít a csillébe, a munkásnak csak az a dolga, hogy a horogra akasz- sza a megtöltött csillét és az autódaru könnyedén, gyorsan a magasba emeli terhét. Egy csille beton, két japá- ner malter, több mázsa vas, szekérrevaló zsaluzóanyag, vagy derékvastagságú, hosszú, vasbe tohgereda, az teljesen mindegy a gépnek. Tizenöt má­zsa a megengedett terhelése, de ha a magasdarut leszerelik, a 11 méteres toronnyal köny- nyedén mozgat 50 mázsát is. Emberi kéz hozzá sem ér, a földről a harmadik emelet­re lendíti súlyos terhét a daru, mert a harmadik emelet kö­zépső részén iparkodtak teg­nap a betonozással, de a daru nemsokára az ötödik emeleten is a kívánt helyre, a szakmun­kások keze alá adja az anya­got. A gépkezelő nyugodtan ül üvegfülkéjében, igazi parancs­nok. Csak irányítja a gépet. Mi 15 év alatt egymillió la­kást akarunk építeni a dolgo­zóknak, iskolákat, raktárakat, új városokat és minden eddi­ginél nagyobb gyárakat épí­tünk, a második ötéves tervidő­szak alatt 150 milliárd forint értékű építési munkát kell el­végezni. Betonból és vasból, előre­gyártott elemekből és tegnap még ismeretlen anyagokból új csodákat álmodunk. A tervező- és a kivitelező-mérnökök tu­dása, a munkások akarata és szorgalma a tegnapi álmokat élő valósággá formálja és né­pünk egyre türelmetlenebbül sürgeti a még nagyszerűbb holnapot. Építkezéseinken sok még a baj. Anyaghiány, szervezetlen­ség, laza munkafegyelem ... Mind-mind akadályozó, vissza­húzó erő. De a dolgok nehezén már túljutottunk és senki sem tagadhatja, hogy az elmúlt 10 esztendő alatt többet, és főleg hasznosabbat építettünk, mint elődeink egy emberöltő alatt. Az új autódaru messzire nyúló óriás karja felkiáltójel­ként figyelmeztesse a vállalat műszaki-gazdasági vezetőit és a munkásokat, hogy sok még a teendő. Takarékoskodjunk az anyaggal, munkaidővel és pénzzel, feleslegesen soha se álljanak a gépek, gondosan ke­zeljük és óvjuk a nép vagyo­nát, hiszen mindez saját érde­künk. Megtanultuk a gépek kezelé­sét, s mi magunk irányítjuk sorsunkat is, hogy békében építhessünk és évről évre töb­bet építhessünk. Fazekas László ifW^Ti>wr§w§l I A tavasz a szere- | lem időszaka... A I szarvasbikáknak me- ! röben más a vélemé- í nyük, fittyet hánynak a lírai költők tavaszi hevületének, s most, éppen ősszel, a lomb­hullás hajnalán érzik szívükben a szerelem olthatatlan lángját. S nem is titkolják, nem szégyellik, nem búj­nak el az erdő leg­mélyebb fejtekébe, hanem harsányan és büszkén bőgik bele az erdők csendjébe szerelmi vallomásu­kat. A szarvasok Ámoi istennőjének most bőven van mit fut­kosnia tisztásról Úsz­ásra, erdőről erdőre I— egymás után he­lyezi nyílvesszőjét íjára, hogy diadalt arathasson egy-egy szép tizenkettes olt­hatatlan szerelme. S ó, micsoda tra­gédia! Mert mit ér bármilyen nagy sze­relem, ha nincs ben­ne legalább egy kis tragédia? — Amor istennő nyomán ott lopakodnak a koránt­sem nyíllal felfegy­verzett vadászok, akik jöttek a Bükkbe Franciaországból, vagy Angliából, eset­leg csak éppen innen Egerből. Egy suha- nás: most Ámor ta­lált, egy pukkanás: most a vadász. -.Egy szerelem, s egy szarvasbika élet be­teljesedett! így . ■. ó) Emberek, Jobban vigyázzatok gyermekeitekre! Rövid, de annál megrázóbb hírt közöltek Petőfibányáról: „23-án, a déli órákban, Varga László I. osztályos, és Már­csuk Bandi V. osztályos ta­nulókat, mintegy 8—10 méte­res homokfal temette maga alá a Rózsaszentmártoni úti homokbányában.” Eddig a megrázó hír. A gyerekek madarászni voltak a homokbányában, ami a petőfibányai iskolások kedvenc madárlelőhelye. Most két zokogó édesanya, és két bányász édesapa megren­dültén áll a szederjes kis ha­lottak fölött. Minden hiába. Hiába a könnyek, hiába az or­vos megfeszített küzdelme, az óriási homoktömb örökre elnémította a két pajkos kis­gyerek kacaját. A gyászoló szülök mögött néma tömeg állt. Az arcokon ott ült a két­ségbeesett szemrehányás: mi­ért is nem kerítették be azt a homokbányát!? Miért? Ho­gyan lehetett felelőtlenül, őrizetlenül hagyni ezt a ve­szélyes helyet? Miért nézték tétlenül, hogy a petőfibányai gyerekek, az omladozó falak mentén vadásszanak a mada­rakra? Miért nem akadt olyan ember, aki megmagya­rázta volna a fiúknak, hogy mennyire megbízhatatlan a homok, s hogy a munkahely nem játszótér?! A felnőttek felelőtlensége — két kisgyer­mek halálába került. A gye­rek nem ismeri azokat a ve­szélyeket, amelyek alattomo­san lesnek rá, nem tudja, hogy az otthonán kívüli já­ték milyen veszélyekkel jár­hat. Ha az V.-es Márcsuh Bandi látta volna a veszélyt jelző táblát — ami nem volt —, biztosan óvatosabb lett volna, s figyelmeztette volna a kicsit is. A gyerek helyett egy kicsit a felnőtteknek Is gondolkodniok kell, mert ha nem hívják fel a gyermek figyelmét a veszélyekre, vi­gyázatlanságuk következmé­nyeire, akkor nagyon hamar kész a megváltozhatatlan tragédia. A szőke petőfibányai kis­fiú mesemondó ajkait meg­tömte a kérlelhetetlen ho­mok, s örökre kiölte belőle az életet. A tehetetlen felnőttek előtt fekvő két kicsi test fel­kiáltójel, komor figyelmezte­tés az élőknek: emberek, jobban vigyázzatok gyerme­keitekre!! KiSZ-hírek a megyéből Az ecsédi KISZ-szervezet vállalta, hogy a község fejlesz­téséért folytatott munkában mindenkor kiveszi részét. így vállalták a községi park és szabadtéri színpad építésével kapcsolatos munkákat. Jelen­tős segítséget nyújtanak a na­pokban meginduló kultúrott- honátépítési munkákban. Remé­lik a fiatalok, hogy kapnak majd autóbuszmegállót is, s ha azzal kapcsolatosan munkára lesz szükség, közösen vállal­ják. (Ignáczy Enikő.) ★ A hevesi háziipar és a ktsz- ek Kállai Éva KISZ-szervezete A VIRÁGILLAT TITKA A virágillat anya­gai illóolajok, ame­lyek az asszimiláció utólagos termékeként keletkeznek. A virá­gokon kívül a leve­lek, termések, gyöke­rek kellemes, sokszor átható erős szagát is illóolajok adják. Egyszer a sejtplaz­mában cseppek alak­jában gyűlnek össze, máskor az egész sejt belsejét töltik ki (olajtartó sejtek), minta babérlevélben, a kámforfa levelé­ben, a bors termésé­ben, stb. Előfordul azonban az is, hogy nem magában a sejt­ben, hanem a sejtek közötti hézagokban, járatokban gyűlik össze az olaj (olajjá­ratok), mint a cit­rom, narancs, kapor, ánizs termésfalában, fenyő tűlevelében, fa testében, stb. Ez utób­biban nem egyszerű illóolaj, hanem illó­olajban adott gyanta, vagyis balzsam vál­tódik ki. Ettől van a fenyőfának az ismert fenyőillata. Az olaj­járatok és olajvezeté­kek vagy úgy kelet­keznek, hogy a sejtek elválva egymástól úgynevezett hasadá- sos sejtközi járatokat hoznak létre, vagy pedig úgy, hogy ma­ga a váladék feloldja a sejteket, s úgyneve­zett oldásos sejtközi járatok alakulnak ki. Sokszor a bőrszö­vet felületén választ­ja ki a növény az il­lóolajat, úgynevezett mirigysejtek, vagy mirigyszőrök segít­ségével. tgy termeli illóolaját a menta, a muskátli, a rozma­ring, stb. Gyakori vé­gül az, hogy a virág sziromlevelei készítik az illóolajat, mint a rózsánál látjuk. Az illóolajok, más­néven éteres olajok terpének, terpénalko- holok, észterek, feno­lok, stb. keverékei Alkoholban oldód­nak, ruhán, papíron nem hagynak foltot. Él’ettani szempontból előnyösek, mert a ro­varok, méhek felke­resik az illatos virá­gokat. Átható szaguk távoltartja a növé­nyektől a veszélyes kártevőket. Végül az illóolajfflhők védel­met nyújtanak' a nö­vénynek a hirtelen hőmérsékleti változá­sokkal szemben. szeptember 24-én tartotta ünne­pélyes vezetőség- és küldöttvá­lasztó taggyűlését. A vendégek és a tagság üdvözlése után megválasztották a gyűlés elnö­két, aki javaslatot tett a napi­rendi pontokra, valamint a jelölő bizottságra, majd Var- g a Kálmán KISZ-titkár beszá­molója következett, amely fog­lalkozott a KISZ eddigi mun­kájával, eredményeivel, a hi­bákkal. A titkári beszámolót élénk vita követte majd a fel­szólalások után a jelölő bizott­ság a tagság elé terjesztette a megválasztandó vezetőségi ta­gok és küldöttek névsorát, amit a tagság egyhangúlag el­fogadott. A gyűlés Után a tag­ság és a vendégek tangóhar- monikaszó mellett még egy rö­vid ideig elszórakoztak. (Ker­tész Olga.) ★ A Csányi Állami Gazdaság KISZ-szervezete is megtartot­ta vezetőségválaszrtó taggyűlé­sét. A KISZ-tagok lelkes fel­ajánlásokat tettek a KISZ- kongresszus tiszteletére. Vál­lalták, hogy az ' Új Élet Ter­melőszövetkezetben kiásnak három hold cukorrépát. A ve­zetőségválasztó taggyűlés Kádár János elvtársnak küldött táviratot, amelyben Kádár elvtársnak és a dele­gáció valamennyi tagjának erőt. egészséget és sok sikert kívántak. (Pádár Béla.) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom