Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-27 / 254. szám
1960. október 27., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Amikor zuzmarás már a fáj A HŰVÖS, KÖDÖS ŐSZI estében alacsonyan húznak a fellegek. A csiílagtalan sötétségbe merült bányatelep kéményeiből ömlik a füst. A meleget, biztonságot, családias hangulatot árasztó, duruzsoló kályhák körül mégis kevesen üldögélnek. Nagymama kötö- get, orrára csúszott szemüveggel, meg az unoka böngészi álmosan a másnapi leckét. A felnőtteknek most dolguk van. Azt tárgyalják, milyen tanulási és szórakozási lehetőséget biztosíthatnak maguknak erre az őszre, télre, no, meg egy kicsit jut még a tavaszra is! Egercsehi bányatelepen vagyunk. Ott, ahol az elmúlt esztendőben 79 642 ember vett részt a különböző tanfolyamokon, előadásokon és rendezvényeken. Ott, ahol a bányatelep lakóinak a száma nem éri el a kétezret. Micsoda aktivitás, micsoda látni, hallani, tudni akarás jellemzi ezt a telepet, ha a közel kétezer lakost és a csaknem 80 ezer látogatót állítjuk párhuzamba. A bányászok, termelésükön túl, a sok-sok közismereti és tudományos világos látáshoz szükséges tudás megszerzésére hallatlan energiával szövetkeztek, amelyet a múlt föld alá kényszerítő hatalma megtagadott tőlük. OLYAN EMBEREK GYŰLTEK össze a kibővített kultúr- aktívaülésen, akik minden gondolatukkal, akaratukkal segítséget kívánnak nyújtani a kulturális terv végrehajtásához. Az aktívák összehívása azért vált szükségessé, mert az elmúlt év tapasztalatai azt mutatták, nem elég az előadói munkaközösség, több emberre van szükség ahhoz, hogy megvalósítsák az elgondolásokat, s kielégítsék az igényeket. Ezen az ülésen Kimecz Istvánná azt tette, amit mindenütt meg kellene tenni: a közösség elé állította elbírálás, kiegészítés végett a munkatervet. Azok elé. akik ugyan az ügy aktíváivá szegődtek, de mégiscsak hallgatói,. részvevői lesznek _ a munkatervbe foglalt sokféle művelődési alkalomnak. Ä hozzászólások megmutatták a gondolat helyességét. A munkatervbe ceruzás bejegyzések, beszúrások, kiegészítések kerültek, amelyekre a munkaterv készítői eddig nem is gondoltak. Mert mit mondott például az egyik bányász, Misi Béla? — Bányász irodalmi kört kell szervezni! S nemcsak feldobta az ötletet, hanem szépen, rendszerezett elgondolását is megmagyarázta. Mert vannak néhány an olyanok, akik a szén körüli munkákon túl még írnak, olvasnak, alkotnak: Ezeknek az embereknek ott a helyük az irodalmi körben. Hát ezt bizonygatta okos szóval, tervekkel Misi Béla. Mások mit mondtak? Például azt, hogy nem elég a Há- mán Kató kulturális seregszemlére készülő műsort egyszer bemutatni. Nem elég, mert két-három házielőadás sokat csiszol a számokon a tulajdonképpeni szereplés előtt. Milyen igazuk van. Pedig a bányatelepi kultúrcsoportok hoztak haza néhány első díjat az elmúlt seregszemléről. AZTAN ELMONDOTTAK a hozzászólók — mikor a zenei ismeretterjesztő előadásokról A televízió hatása a madarak szervezetére Két angol ornitológus, Bántó és Gellert, megállapításai zerint a költöző madarak sgyre inkább távol maradnak iánktól a területektől, ame- yeknek közelében televízió tdóállomás van. Különösen a Őlyák és fecskék tartózkodtak az ilyen területektől, miről a kísérletek megállapítása izerint a kisugárzás káros ha- ,ássál van a szervezetükre. Hegfigyelték nemcsak vándormadaraknál, de helyben élő madárfajtáknál is, hogy például a televízió adóállomás közelében tartózkodó verebek belső ír érzéseket és erős idegrendszert bántalmakat szenvedtek. esett szó —, hogy nem tetszett nekik a tavalyi sorozat. Nem azért, mert nem volt szép, hanem mert a fokozatok kihagyásával nem szívesen vettek részt a tőlük egyelőre még távol eső, komoly operát ismertető esteken. Megkérdezték azt is, miért nem jön ebben az évben havonként a Gárdonyi Színház tájszínháza? Miért mondták le a „Kormos ég” előadását, amire csak elővételben 800 forint értékű jegy kelt el? EL mondották a hozzászólók azt is, hogy nagyon kedvelték a színház előadásait, s most érthetetlen számukra a mellőzés. A munkatervbe ismét bejegyzés került: Józsa János, a fúvószenekar vezetője, felajánlotta, hogy kéthavonként hangversenyt rendeznek a zenekar műsorából. A tél legkedveltebb közös szórakozási helyei a különböző klubok, ahol kötetlenül biztosított a pihenés, a szórakozás lehetősége. Az egercsehi-bá- nyatelepi sportolók szép, követendő példával jártak elöl azzal, hogy felajánlották sportklubjukat arra a célra, hogy egyéb klubestéket is rendezhessenek benne a fiatalok. Az elmúlt vasárnap már boldogan vették birtokukba a kiszeseka sportklubot és itt tartották ve- zetőségválaszó ülésüket. Nagy érdeklődéssel várják a munkaterv szerinti időben megjelölt „Dupla, vagy semmi” játékesteket is. Még néhány szót a különböző tanfolyamokról, előadássorozatokról. A munkásszálló legényszállásán politikai előadások sorozata kezdődött. Külön érdekessége, hogy az előadásokat a párttitkár, mérnökök, párt- főiskolát végzett munkások tartják, ök tartják, akik a munkások között töltik dolgos hétköznapjaikat, ismerik azokat a kérdéseket, amelyek különösen érdeklik a bányászokat, így az előadások elevenek, az emberekhez közelállók lesznek. Az előadásokat a legényszálló klubszobájában tartják, ahol éppen a napokban helyezték el a televízió- készüléket, így előadás után' helyben van a szórakozás lehetősége is. BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEDIK a segédvájár-tanfolyam, amelyet vájártanfolyam követ majd. Nagyon nagy az érdeklődés a már megkezdett gépkezelő-tanfolyam iránt, amely' háztartási gépek megjavítását is felvette a tematikájába. Még egy kulturális megmozdulásról. Hetenként két alkalommal 10—12 bányász fogja hóna alá a palettát, festőállványt és járják a környéket, meg-megáll- va egy-egy természeti szépség, vagy új létesítmény mellett, s a felvázolt vonalakból, gondos kezekkel alakítják a tájak melegét, az emberek keze nyomát. A képzőművész szakkör tagjai ők, akik közül néhánynak festménye már felkerült a nagyiroda falára. ■ Kedves színfolt ötlött az idegen szemébe, amikor a nagy- aktíva-ülésre betoppant. Mert a komoly arccal tárgyaló felnőttek között figyelő szemekkel ott ült egy vörösnyakken- dős kislány. Nem véletlenül került a felnőttek közé Codó Piroska, ő a bábszakkör vezetője. A szakkör nagyon sok mosolyt csalt már kis és felnőtt közönsége arcára. Godó Piroska szorgalmasan jegyez- get, mert őrá is jut a téli kul- túrmunka feladataiból, hiszen nemcsak a felnőtteknek tél a tél, szórakozás a szórakozás, hanem a kicsiknek is. EGERCSEHI-B ANY ATELEP kultúraktívái tehát megtárgyalták és elfogadták a kulturális munkatervet. Amit itt elmondtunk az csak nagyon kevés kis hányada a nyolc oldalon felsorolt munkatervi pontoknak. Nagyon kis hányada, sok mindenről nem esett szó. De most nem is az a fontos, hogy teljes terjedelmében ismertessük a bányatelep kulturális munkatervét, hanem az, hogy ezt a munkatervet egy „plenáris” ülésen fogadták el. Fontos az, hogy mire zúzmara lepi el a fák ágait, mire a hósipka alól kukucskálnak a fényesszemű ablakok, a csehieket jól szervezett műsorok, tanfolyamok és rendezvények, várják. Cs. Ádám Éva SZOMBATON tartotta alakuló összejövetelét a TIT nyelvtanfolyama Hatvanban. Mivel többen jelentkeztek Lőrinciből, az erőműtől, Rózsa- szentmártonból és Petőfibá- nyáról, így a tanulás időpontját a vonatok érkezésének, illetve indulásához szabták. A tanfolyam minden csütörtökön délután 18,30 órakor kezdődik. Elegendő jelentkező esetén pénteken is lesznek nyelvórák. * FELKÉRJÜK a hatvani és környékbeli dolgozókat, hogy e héten jelentkezzenek még a tanfolyamra. A tanfolyam hallgatóinak többsége áprilisban külföldi útra is jelentkezett. — KÍSÉRLETI búzát vetnek a Poroszlói Állami Gazdaság II. számú üzemegységében. A tegnapi napon Fleischmann, olasz, és kompolti kísérleti búza került a földbe. ahogyan ők 7 smert alakja a nyugati szociáldemokrata mozgalom- 7 nak Bevan és R. Crossman, az utóbbi jelenleg az angol Munkáspárt elnöke. A legelvakultabb ember sem vádolhatja egyiküket sem a kommunizmus iránti szimpátiával, a „kitartás és várás” munkáspárti politikusai ők, egy olyan pártié, amely már régen csak nevében hordja, tartalmában már korántsem a munkás fogalmát. A kapitalizmus jövőjéről alkotott véleményük talán ezért is érdekes és idézésre méltó. Mit mond Be van? „A nyugati kapitalizmus azzal fog végződni, hogy az állampolgárok végelgyengülésben halnak meg a televízió- készülék előtt...” ... és mit Crossman? „Én Coventry várost képviselem., ahol az Angliában gyártott gépkocsik fele készül. A helyzet a következő: évenként félmillió új kocsit dobunk az utdkra, miközben évenként összesen csak 160 kilométernyi új utat építünk, ami éppen arra elegendő, hogy a közlekedő gépkocsik egymásba érjenek. Az eredmény az, hogy a gépkocsi ma már nem tekinthető megfelelő közlekedési eszköznek Angliában, hanem csupán jelkép. Az emberek a garázsban hagyják, mert nem tudják kellőképpen kihasználni. Ez egy tipikus példa a kapitalista bőségre ...” Ehhez felesleges bármit hozzáfűzni! (látó) Korszerű mezőgazdasági kérdések a szabadegyetem agrártudományi tagozatán „A tudás hatalom.” Aki tud, az hatalmas, erős. Társadalmunk egyik erősségét a kiművelt emberfők milliói teszik. Minél többet tud egy nép és annak fiai, annál erősebb, hatalmasabb, gazdagabb az ország. A paraszti munkák ilyenkor ősz végén fogynak, több időnk jut a tanulásra, a művelődésre, a tudomány egyes ismereteinek elsajátítására. A TIT „Bugát Pál” Szabad- egyetem az idén is meghirdette agrártudományi tagozatán előadássorozatát. ' Sokrétű előadásainkat „Korszerű mező- gazdasági kérdések” cím alatt kötöttük csokorba. Az agrár- tudományi tagozat előadásai kettős feladatot oldanak meg: a szakmai és tudományos ismeret nyújtása és a termelési, politikai kérdések megoldása. Ugyanakkor elsődleges fel1S=20 éve dolgosnak a postánál A TELEFONVONALAK úgy hálózzák be az ország területét, mint az emberi testet a finom idegszálak. A föld felett és a föld alatt futnak a drótok, hogy szolgálják a vállalatokat, az egyént, a közösséget, a családot és a közigazgatást — egyszóval az egész mai életet. A posta műszaki dolgozói telefonoszlopokat szerelnek, vagy az aknák mélyén forrasztják az érpárokat. Felkerestük a Miskolci Postaigazgatóság Műszaki Fenntartási Üzeme egri kirendeltségének egyik brigádját. A Dobó utcai raktárban huzalokat, kábeleket rakosgatnak, éppen szerelési munkára indultak, így Szeredi Sándor brigádját együtt találtuk. Nyolc főből áll a brigád: két szakmunkásból, három betanított munkásból és egy segédmunkásból. — 1959 októbere óta vagyunk együtt — mondja Szeredi elvtárs. Munkánk? Hálózatépítés és szerelés, hálózati karbantartás és felújítás. Sokszor olyan munkát kapunk, amikor hosz- szabb vonalon kell dolgozni. Bocsi János kábelszerelő szakmunkás szól közbe: — Most is egy nagyobb mun- fia előtt állunk. Eger telefonkábel-hálózatának részleges korszerűsítését végzik a miskolci igazgatóság műszaki emberei. Miránk az aprólékosabb, finomabb szerelési munkák várnak. Az egész munka mintegy 1,5 millió forint értékű. Tóvári üzemvezető elvtárstól hallottam, hogy ilyen nagymértékű bővítés az utóbbi esztendőkben nem volt. Most lehetőség nyílik arra hogy Eger egyes területein új telefonokat szereljenek be. Tehát régi kívánságoknak tudunk eleget tenni. — Mi. postások, és műszakiak, nem szeretjük munkahetünket cserélgetni — mondja Szeredi Sándor. A brigád tagadat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, illetve a termelőszövetkezetek megerősítése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Csak így fogjuk tudni második ötéves tervünk mezőgazdaságra váró célkitűzéseit megvalósítani. A „Korszerű mezőgazdasági kérdések” cím alatt a következő előadások szerepelnek: 1. Csemegeszőlő telepítése a termelőszövetkezetekben. Borhibák és javításuk. Előadó dr. I’só Andor, az Egri Szőlészeti Kutató Intézet tudományos ku- ta'tója. 2. Talajerővisszapótlás módja a termelőszövetkezetekben. Okszerű talajerőgazdálkodás. Előadó Elöházi Kálmán, a Műtrágya és Növényvédőszer Vállalat megyei, kirendeltségének vezetője. 3. A XX. század legnagyobb nemesítési eredményei: a hibrid nemesítés. Előadó Lengyel Ádám, főiskolai adjunktus. 4. Külföldi nagy termőképességű növényfajták meghonosítása. Előadó dr. Leilei János, a Kompolti Kísérleti Intézet igazgatója. 5 .Nagyüzemi táblák kialakításának legjobb módszerei. Előadó Strumpf László, megyei főagronómus. 6. A gépesítés lehetőségeinek kihasználása a mezőgazdasági nagyüzemekben. Előadó Keiner Emil, megyei gépállomási főagronómus. 7. A szarvasmarhatenyésztés megszervezése. Előadó Istk Barnabás, főiskolai adjunktus. 8. A jövedelmező sertéstenyésztés és hizlalás legjobb módjai. Előadó Istk Barnabás, főiskolai adjunktus. 9. Alapvető és fejlett állategészségügyi rendszabályok a tsz-ben. Előadó dr. Mánya Kristóf, megyei főállatorvos. 10. Zöldség- és gyümölcs- export lehetőségei a külföldi piacokon. Előadó dr. Mátyásfalvi György, a HUNGARO- FRUCT osztályvezetője. Az agrártudományi tagozat előadásainak hallgatóiul hívunk minden mezőgazdasági szakembert, a mezőgazdasági termelés különböző irányítóit; a termelőszövetkezetek elnökeit, mezőgazdászait, könyvelőit, brigádvezetőit, vezetőségi tagjait, minden haladó gondolkodású, tanulni vágyó, az újat, a jobbat kereső dolgozókat. Hívunk, várunk minden érdeklődőt és tanulni vágyót! Bugát Pál Szabadegyetem agrártudományi tagozata. Közel száz kép és szobor a Heves megyei képzőművészeti kiállításon Október 23-án, vasárnap nyitották meg a Heves megyei képzőművészek őszi tárlatát, amelyen a kiállítók közel száz képpel és szoborral szerepelnek. Főleg a nyári művésztelepeken szerzett élmények és a nyári munkáik megelevenítése jellemzi a kiállítást. Baskainé Dienes Klára, Balogh László. Berenczné Saár Zsuzsa, Gádor Kálmán, Gergely Pál, Kátai Mihály, Kastali István, Kocsis Árpád, Kocsisné András Gizi, Jakuba János, Nagy Ernő, Kis- honti Ernő, Garai Elvira, Szilágyi Elek és Pilles Béla képei szerepelnek az őszi tárlaton. Király Róbert és Orbán József Heves megyei szobrászművészek alkotásai is felkeltették az érdeklődést. Diliknek szívesen tapsoltunk Az egri Gárdonyi Géza Szfnhá- •més vígjátékábcn Kanalas Iá Antal Lászlónak: Sziklai Sándor ai (Kis, a szerelem című kés Férj és út. Béla rajzai) állomások felszerelésénél milyen elv érvényesül. — A legdöntőbb a fontossági sorrend — válaszolja Sze- redi elvtárs. A vállalatok és közhivatalok sürgősség szempontjából előbb állnak, mint az egyéniek. Ilyen beszélgetés során szó esik a kívánságokról és kérésekről. A postahálózat- és kábelszerelő brigád tagjai szeretnék, ha megkapnák a térítés nélküli illetményruhát. Azzal érvelnek, hogy minden posta- forgalmi, fizikai dolgozót megilleti ez a kedvezmény — ha egy évet ledolgozott. A hálózat- és kábelszerelők azonban általában csak akkor kapnak munka- és védőruhát, ha a szakvizsgát letették. Panaszolják azt is, hogy bőrkesztyűt már nem adnak nekik, pedig télen, dermesztő hidegben a nehéz vasakhoz majd odafagy az ujjuk. Közben a másik brigád néhány tagja viharzik be a kis helyiségbe. Felszerelést, huzalokat raknak fel a teherautóra. Sarudra mennek. Tóth Sándor brigádvezető, aki már 33 esztendőt dolgozott le a postánál, nevetve mondja: — Egy drótosra — így csúfolnak minket — annyi eső esik egy év alatt, mint húsz másik postásra sem. Az elmúlt hetekben a 33. számú műút korszerűsítése során 25 telefonoszlopot kellett sürgősen áthelyezni. A munkát el is végeztük becsülettel, de sok estén keresztül szárítottuk ruháinkat A POSTAS SZERELŐKTŐL elbúcsúztunk. A Szeredi-bri- gád tagjai munkába indultak. Sokáig néztem utánuk és úgy éreztem, hogy sokat, nagyon sokat köszönhetünk nekik, akik szerényen, a teljes ismeretlenségben végzik munkájukat. Sugár István jai mind hosszú posta szolgálattal rendelkeznek. SZEREDI SÁNDOR brigádvezető 15, Bocsi kábelszerelő 11, Molnár, betanított munkás 12, Sárái János 19 és Boros Mihály 20 éve dolgozik a postánál. — A segédmunkások sem vándorolnak nálunk — szólal meg Sárdi János. A brigádvezető mellett feltűnik Bocsi János szakmai képzettsége. — Füzesabonyi gyerek vagyok — mondja —, de már makiárinak' vallom magam, mivel oda nősültem. A kábelszerelést a posta oktatási központ kábel- szerelő iskolájában sajátítottam el. Nagyon szeretem ezt a szakmát. — Milyen a brigád kollektívája? — Teljes az összhang köztünk — mondja Szeredi évtárs, a brigádvezető. — Mi ösz- szetartozunk. igazi szocialista szellemben. Igyekszünk úgy élni, mint egy nagy család fiai. — Nem ismerjük a civako- dást — mondják többen is a brigádból. — Egymásra vagyunk utalva, össze keli tartanunk — veti közbe Sárdi János. Ismét a munkára terelem a szót. — Mi a legnehezebb munka? — Vitathatat’anul a kábelekben előállott hiba megkeresése. Csak azt tudjuk, hogy valahol megszakadt a kábelben egy, vagy több érpár. Mi okozta? Néha beázás, szakadás, vagy villámcsapás. Nehéz, de szép munka a hibakeresés. A MŰSZAKI FENNTARTÁSI üzem egri kirendeltsége 123 százalékra teljesítette harmadik negyedévi tervét. Ez nem lekicsinylendő eredmény, hiszen nemcsak Egerben, hanem Párád, Sirok, Verpelét és még távolabbi vidékeken is dolgoznak. — Sokan igényelnek új telefont. Árulják el, a távbeszélő
