Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-27 / 254. szám

4 NEPÜJSAG 1960, október 27., csütörtök mir 11 gép nem vetéivtársa az embernek A gép, mióta feltalálták, pá­ratlan diadalutat futott be a termelő üzemekben — de az élmúlt tőkés világban a mun­kás félelmetes verseny- és oe- télytársa volt a gép, amely ve­szélyeztette a dolgozók kenye­rét. A mi világunkban a gép. mint a költő, József Attila megfogalmazta: „kezes állat”. Igen, kezes állat, mert jó és hozzáértő kezekben van. S még inkább kezes állattá válik min­den monstrum, ha gondosabban bánnak vele, ha mindig fiata­lítják, korszerűsítik. Megköny- nyíti az emberek munkáját, segít az embereknek a terme­lékenység emelésében. Tegnap közölte lapunk: az Egri Dohánygyárban új gépe­ket, új gépsorokat állítanak üzembe, 10—18 ember munká­jára nincs többé szükség, a gép elvégzi helyettük a szükséges műveleteket; a szabaddá vált munkásnőket új termelőfolya­matokban alkalmazhatják.. ■ 10—18 munkásasszony kezéből „kiütötte” a munkát a gép. Ki­ütötte, hogy újat adjon helyet­te, könnyebb, jobb, termeléke­nyebb munkát. Így válik a gép egyre inkább az emberek segí­tőjévé, jó barátjává — a mun­kában. (pataky) — A RECSKI szakszerve­zeti kultúrotthon színjátszói a Szabad szél felújítási pró­bái mellett szorgalmasan ké­szülnek november 7-re, a Találkozás cimű egyfelvoná- sos darabbal.- NAGYRÉDÉN mintegy száz dcolgozó paraszt iratko­zott be az általános iskola VII. és VIII. osztályának elvégzésé­re. A jelentkezők 60 százaléka nő. — A KISFÜZESI gazd- asszony körökben az elmúlt évben nagy érdeklődéssel hallgatták az asszonyok a különböző ismereteket nyújtó előadásokat, és rendszeres ' sajtóbeszámolón ismerkedtek a különböző kül- és belpoli­tikai kérdésekkel. Ezt az is­meretterjesztési módot ebben az évben is folytatják.- A KIS SZÍNPAD újabb sikert aratott az elmúlt vasár­nap Felsőtárkányban Hans Sachs—Kopányi: A mennyet járt .ifiúr és Csehov: Jubileum cimű darabjaival. A VÍZMŰ VÁLLALAT dol­gozóinak 60 százaléka vesz rész a munkaversenyben. En­nek nyomán mintegy százezer forint értékű munkával javí­tották a vállalat eredményeit.- MAR A KÖVETKEZŐ év­re tervezgetnek a dormándi Űj Élet Termelőszövetkezet tagjai. Jelentősen kívánják fejleszteni többek között a baromfi- tenyésztésüket, valamint puly­katenyésztéssel is kívánnak majd foglalkozni. Az előbbi­ből három—négyezret, míg az utóbbiból három—négyszázat kívánnak tenyészteni. — AZ ELSŐ tanítás nélkü­li munkanapon mintegy 120 verpeléti általános iskolás je­lent meg a Dózsa Termelő- szövetkezetben, ahol egy nap alatt 8 holdon törték le a ku­koricát. A munkaegységet az úttörőcsapatnak írta jóvá a tsz. AZ ELMŰLT ÉVBEN 40 hallgatója volt a munkás- akadémiának. Ezek a hallga­tók az év végén bizonyít­ványt kaptak, ennek birtoká­ban most az akadémia má­sodik évfolyamára jelentkez­hetnek. EGRI VÖRÖS CSILLAG A megbilincseltek. EGRI BRODY: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN: Rózsák az államügyésznek. HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az Eiffel-torony árnyékában, HATVANI KOSSUTH: A próba folytatódik. HEVES: Nincs előadás FÜZESABONY: A Blum-ügy. PETERVASARA Nincs előadás ttfKonyvfcspolt LEM: A világűr csavargója Európa Könyvkiadó 1960 KORUNKAT A TECHNIKA gyorsiramú fejlődése jellemzi. Az emberi tevékenységek — nemcsak a fizikaiak, hanem a szellemiek is — a teljes gé­pesítés és az automatizálás ré­vén gyökeresen átalakulnak. Az emberi elme az anyag leg­mélyebb titkait feszegeti, s az emberiség készen áll a világűr meghódítására. Atommáglyák, elektronikus „agyak” és űrra­kéták jelzik az emberi tudo­mány és technika diadalmas előretörésé1. Századunknak ez a tudomár nyos és technikai érdeklődése nincs ellentétben az írói fantá­ziával. Ellenkezőleg: korunk tudományos és technikai cso­dái felszítják az írói képzele­tet; ez magyarázza a fantaszti­kus-tudományos irodalmi mű­faj újabb felvirágzását. Kezdi meghódítani ez a műfaj — el­sősorban Amerikában — az irodalom alatti régiókat is: az utóbbi években elburjánzott a látszólag tudományos-fantasz­tikus ponyva. A gengsztertör­ténetek a világűr cifra palást­jában jelennek meg. Stanislaw Lem lengyel író tudományos­fantasztikus művei nem ezek­kel tartanak rokonságot, ha­nem a fantasztikus regények olyan klasszikus képviselőivel, mint Swift Gulliverje, Büch­ner Münchhausen bárója, vagy Verne regényei. A világűr csavargója cím­mel megjelentetett kötet Lem négy tudományos-fantasztikus művével ismerteti meg a ma­gyar olvasót. Ezek közül nem­csak terjedelménél, hanem eszmei értékénél fogva is el­sősorban a Csillagnapló ér­demli meg figyelmünket. Hőse, íjon Tichy, olyan magától ér­tetődő természetességgel utaz­za be a világmindenséget, mintha egyik szomszédtól a másikhoz térne be. Lem világ­űrjében minden lehetséges, íjon Tichy fantasztikus élőlé­nyekről számol be, képtele­nebbnél kép elenebb dolgokat visz végbe, amelyek előbb meghökkentik az olvasót, majd széles mosolygásra készletik. AZ ÍRÓ KIAPADHATAT­LAN humora két forrásból táplálkozik. Az egyik az a né­pi mesehősökre emlékeztető naivitás, amellyel túl teszi ma­gát a valóság és a lehetőség határain. Lem a legképtele­nebb dolgot is képes egyszerű, természetes hangon elbeszél­ni. Az eredmény: a világűr csavargójának a nagyotmon- dását, hgzudozását élvezettel veszi tudomásul az olvasó. A másik forrás az az írói mód­szer, hogy hangulatukban ösz- sze nem illő dolgokat társít egymással. Példaként: a Csil­lagnapló hőse téglával véde­kezik a világmindenség hidege ellen; a téglát persze atommo­tor melegíti át, mielőtt az űr­rakétában elhelyezett ágy vé­gébe rakná. Vagy... napokig keresi például az egymástól hatalmas távolságokra. levő bolygók és csillagok közt el­veszettnek hitt — bicskáját. Az író iránt érzett rokon- szenvünket csak tovább növeli, hogy távol áll tőle az öncélú humorizálás. A világűr végte­lenségében kavargó történetek a mai emberiség problémáinak a visszfényei. A világminden­ség tájain egy szocialista szel­lemű és világnézetű író kóbo- roltatja hősét. Ebben van Sta­nislaw Lem tudományos-fan­tasztikus műveinek újszerű­sége. Remek szatíra a világűrben is megjelenő térítő papok tör­ténete. Külön színezetet ad en­nek a történetnek az. hogy ép­pen a világmindenségben fej­tik ki tevékenységüket az is­tenhit apostolai, de a vallás szellemlényei helyett a tudo­mány képviselőivel találkoz­nak, akik előtt kénytelenek meghajolni. Nemkülönben ta­láló az amerikai háborús han­gulatszítás szatírája. Megkap­ja a magáét a tudós vaskala- posság is. Hasonlókénoen szellemes a nyugati filozófiai izmusok és a szabadságfrázisok bírálata. De jut az író szatirikus élceiből a közösségi életet eltúlzó utó­pisztikus tervezgetőknek is. A KÖTETBEN KÖZÖLT MÁSODIK Lem-írás a gépro­mantika, az amerikai üzleti szellem és reklámőrület szati­rikus rajza. (Címe: Létezik ön, Mr. Johns?) A Világvége — nyolckor című hosszabb elbe­szélés pedig az amerikai sajtó szenzációhajhászó jellegéről rántja le a leplet. A képzelet­beli Ferragus professzor sér­tett hiúságból képes lenne fel­robbantani az egész világot. Roughton. a sajtótudósító azonban csak a szenzációval törődik, s hagyná felrobban­ni a világot, ha ez nem jelen­tené egyúttal lapja olvasókö­zönségéne'- a pusztulását is. A kötet utolsó darabja, a Próba című elbe. élés Pirx kadét el­ső kozmikus rakétarepülését mondja el — olyan tudomá­nyossággal. hogy már-már hajlandók vagyunk elhinni a bolygók közötti rendszeres közlekedést. De ebben az elbe­szélésben is, elsősorban az író humora fog meg bennünket. Mihalik László Szerény kis bankett Szerény kis ban­kett volt, alig nyolcszáz szemé­lyes és nem volt egyetlen ólomkris­tály pohár sem. A tányérok sem herendiek voltak, csak egyszerű Zsolnai-készítmé­nyek, s nem ró­zsák voltak az asz­talon, hanem csak szegfűk, — mert fő a takarékosság. Az ugyancsak egy­szerű, frakkba öl­töztetett pincérek még egyszerűbb vacsorát szolgál­tak fel. mindösz- sze négy előétel volt, s utána rög­tön az ötféle húst hozták az asztal­ra, amelyet azon­mód máris a gyü­mölcs követett. Talán egy kis té­kozlással itt lehe­tett volna vádolni a rendezőket, m.ert kókuszdiót és ba­nánt is adtak az őszibarack mellé, de, mint később kiderült, e gyü­mölcsök csak a gyarmati népek iránti szolidaritás kifejezői voltak a damaszt abroszon. A vacsora nem tartott sokáig, s utána már csak. egy kis tánc követ­kezett, amelyhez a zenét Louis Arm­strong és zenekara szolgáltatta. Nem véletlen, hogy a vállalat igazgatója ünnepi beszédében, fran­cia pezsgővel töl­tött poharát — mindössze ölvén üveg volt, egy da­rabbal sem több— arra a gondolatra emelte, amelyet ez a szerény kis ban­kett kifejez: éljen a népek békés egymás mellett élése, le a gyar­matosítókkal ... A kora hajnali órákban már el is oszlott a vendég­sereg, akik sokáig beszéltek erről a rendkívül szerény és mégis hatásos bankettről, ame­lyet a Gombkötő Cremona városában, a Stra- divári család szülőföldjén sem tudnak sokkal többet a nagy hegedűkészítőmesterről, mint azt, hogy 1644-től 1737-ig élt és 3coooooooooooooocxxxxxxooooo<x>coo<xxxxxxx>o<x>coooo<xxxxx>ooo^ Vállalat rendezett négyzuhanyos mu nkásfürdőjéne k felavatása alkal­mából. A fürdő létesítése egyéb­ként jelentős be­ruházás árán vál­hatott valóra — mint az igazgató hangsúlyozta —. népi államunk 20 ezer forintot köl­tött az egykor tíz, ma már ötven em­berrel dolgozó vál­lalat munkásainak szociális ellátott­ságára. Szép összeg, méltó az ünnep­lésre, hisz alig va­lamivel kevesebb, mint amennyibe a bankett került. Mert az sem ke­rült sokba, hála a takarékosságnak, potom hatvan- ezerből megúszta a vállalat. Az igaz­gatót és a főköny­velőt most terjesz­tik fel a takaré­kossági éremre. Hát nem megér­demlik? (egri) I960. OKTOBER 27., CSÜTÖRTÖK: SZABINA 105 évvel ezelőtt, 1555-ben, e napon született IVAN MICSURIN szovjet természettudós és biológus. Módszere a növénytermesztés­ben új növényfajták létrehozását, illetve a növényi élet tudatos irányításával a természet gyakorlati átalakítását tette lehetővé. Biológiai munkásságával az alkotó darwinizmus megalapítója lett. VÁLOGATOTT TANULMÁNYAI 195«-ben. VÁLOGATOTT MÜVEI 1954-ben magyarul is megjelentek. Micsurin 1935-ben halt meg. * 75 évvel ezelőtt. 1885-ben halt meg HU SZ AR ADOLF szobrász­művész. Monumentális alkotásai Budapest (EÖTVÖS JÓZSEF, PE­TŐFI, DEÁK) és Szeged (DUGONICS) tereit díszítik. Főműve az aradi vértanúk emlékét megörökítő SZABADS.4GSZOBOR, ame­lyet Zala György fejezett be. Huszár Adolf 1843-ban született * 200 évvel ezelőtt, 1760-ban. e napon született AUGUST GNEISE- NAU porosz tábornok és hazafi. Engels szerint ..a népi ellenállás theoretikusa.” A franciák elleni szabadságharc egyik hadvezére, a hadsereg reformjának bevezetője, két évig Blücher vezérkarának főnöke volt és e tisztségről 1815-ben a reakció leváltotta. I * 1924. október 27-én a Szovjetunió két úi tagállama alakult meg Turkesztán, Üzbegisztán, a Buliarai és a Horezmi Népköztársaság területéből, a TURKMEN és az ÜZBÉG SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGOK. * 170 évvel ezelőtt, 1790-ben, e napon tartotta meg első pesti ma­gyarnyelvű előadását a budapesti Régiposta utca sarkán állott RONDELLA bástyatoronyban a magyar színművészet hányatott sorsú megteremtőjének, KELEMEN LÁSZLÓNAK igazgatósága alatt a NEMZETI MAGYAR SZÍNJÁTSZÓ TÁRSASÁG. A magyar színháztörténet nevezétességét, a Rondellát 1615-ben lebontották. FILM - FILM - FILM - FILM - FILM MEGBIL INCSEL TEIÍ Két szökött fegyenc, egy fehér és egy fekete, megrázó, izgalmas drámáját viszi a néző elé a Megbilincseltek című amerikai film, amely az amerikai négerek sorsáról készített alkotás. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház játssza ok­tóber 27-től november 2-ig és a hatvani Vörös Csillag novem­ber 3-tól 8-ig. A stradiváriusok titka 170 év margójára született meg a magyar hiva­tásos színészet. A siker, lelkesedés nagj volt, a jövő azonbur kevés jót hozott. Martinovicséi* szervezkedését leleplezték, s társaság tagjait, s mindazokat akik velük kapcsolatot tartot­tak fenn, börtönbe vetették, halálra Ítélték. A nyelvet azonban nem le­hetett elnémítani. A magyar színészet ügye nem bukhatott el. A megfé­lemlített vármegyék támoga­tása nélkül, bár a kis csoport Budán nem dolgozhatott, de új harcteret választott magá­nak és vidékre indult. Ekhós szekereik bejárták az ország nagy részét. Egerbe már az 1800-as évben megfordultak, s megzengették a magyar szót a Bükk alján is. S ma, 170 esz­tendő elteltével, amikor az eg­ri állandó színház előadásán felmegy a függöny, gondol­junk egy pillanatra Kelemen László kis csoportjára, akik a magyar nyelvet ölelték keb­lükre és azt a lángot gyújtot­ták meg, amelynek fénye és melege ott kell, hogy égjen az utód nemzedékben, s minél nagyobb tűzzel ég, annál több meleget ad, s minél magasab­ban lángol, annál messzebb vi­lágít a jövőbe, ahol helyünket meg kell állanunk és meg kell tartanunk, mert ezt követeli tőlünk századunk, népünk, hi­vatásunk, s e lánglelkű akto- rok példája is. Rassy Tibor vagy ezer hegedűt készített. A máig is fennmaradt Stra- divári hegedűk értéke 80 000 dollár körül van és azóta nem sikerült egyetlen hegedűkészí- tőnek sem felülmúlnia a régi mestert. Az eredeti ezer körüli Stradivári hegedűből kb. 500 maradt fenn korunkban. Érde­kes módon, csak kevés közülük Olaszországban. A legtöbb az Egyesült Államokban, Angliá­ban, Franciaországban, Hollan­diában és Ausztriában találha­tó. Cremonában, a nemzetközi hegedűkészítő iskolán, amelyet az olasz kormány tart fenn, ál­landó kutatások folynak a régi Stradivári hegedűk titkának felfedezésére. Egyesek szerint a cremonai mester által hasz­nált különleges lakk biztosí­totta a hegedűk páratlanul szép hangját, mások viszont azt állítják, hogy a hegedűhöz használt faanyagban rejlik a titok. Kétségtelen azonban, hogy jóllehet a legaprólékosab­ban igyekeztek leutánozni a Stradivári hegedűk készítési módját, eddig még senkinek sem sikerült az eredetihez ha­sonló, varázslatosan szép hangú hegedűt készítenie. muttorat Egerben, este 7 órakor: BEKOPOG A SZERELEM .(Bianco bérlet.) Hevesen, este 7 órakor: ŰRI MUHJ Makiáron. este 7 órakor: JUBILEUM, — MENNYETJARS ifiük, Történelmi szükségszerűség, hogy külső idegen elnyomatás idején először a nemzeti ön­tudat ébred fel, s csak utána az osztályöntudat, hogy le­győzze először a külső ellensé­get, s azután a belső elnyo­mók ellen fordul. Kelemenék esetében is így történt. Folya­modványukban azzal indokol­ták kérelmüket, hogy magyar nyelvű előadásokat akarnak tartani „a kézművesek és a szegényebb néposztály számá­ra, akik az idegen nyelvet nem bírják.” Kezdeményezésüket a vármegyék támogatták, talán nem is annyira az alsóbb nép­osztály művelésére irányult törekvésük, mint inkább a nemzeti nyelv védelmére, s legalább ezen a ponton kíván­tak önállókká és magyarrá lenni az osztrák elnyomással szemben. Az első kis budai színésztársa- ságot valóban a hazafias lelke­sedés vezette, mikor a sok harc és küzdelem eredménye­ként 1790. október 25-én meg­tartották az első magyar nyel­vű színelőadást, s bemutatták Simái Kristóf „Kegyesházi, egy igaz jó atya” című ötfelvoná- sos darabját. Ezen a napon legkegyetlenebb Habsburg-el- nyomás jellemezte. Nemcsak gazdasági kizsákmányolással, nemzeti hagyományaink kí­méletlen pusztításával, de a nemzeti nyelv elnémításával is arra törekedett, hogy az orszá­got végleg hatalma birtoká­ba juttassa. E kíméletlen harc eredményeként irodalmunk mélyre süllyedt, idegen nyelv (német, francia), idegen szoká­sok kezdtek uralkodóvá lenni, s a magyar élet már-már pro­vinciális életté süllyedt le. Az országot kóbor német színész­csoportok özönlötték el. A Habsburg-ház kizsákmányoló törekvései, germanizáló rende­letéi olyan állapotokat terem­tettek, amely sok esetben elvi­selhetetlenebb volt a török­nél is. Végveszéllyel fenyeget­te a nemzet fennmaradását az idegen nyelv térhódítása, és saját nyelve iránti közönye. Ükkor, 1790-ben jelentke- zett Kelemen László, egyetemet végzett lelkes ma­gyar ifjú a Helytartó Tanács­nál és magyar színjátszási en­gedélyért folyamodott. Kezde­ményezését a nagy terhektől elkeseredett vármegyék is tá­mogatták, felismerve, hogy a nemzeti önállóságra törekvés­nek legfontosabb fegyvere a nemzeti nyelv minden eszköz­zel való terjesztése. „Ezen a helyen állt a ré­gi Várszínház, Melyben Kelemen László és Társulata Tartotta az első magyar nyelvű előadást 1790. október 25-én.” Fz a szöveg olvasható a kis márványtáblán, amelyet az Országos Műemlék­bizottság helyezett a budai Vár régi Burgtheáterének falára. Minden év október 25-én új babérkoszorút akasztanak a tábla alá. Az idén különös ke­gyelettel emlékezik meg a ma­gyar színészvilág az első ma­gyar nyelvű előadásról és mű­vészeiről. 170 évvel ezelőtt, 1790. októ­ber 25-én este született meg a Nemzeti Magyar Játékszín, a magyar hivatásos színészet. Forradalmi idők szülték, a po­litikai élet dobta felszínre. Az 1789. évi nagy francia polgári forradalom egész Európában éreztette hatását. A szabadság, egyenlőség eszméje csatasorba állította a haladó, gondolkozó bátrakat. A cél — forradalmi úton megdönteni a feudális rendszert. Szabadságot, egyen­lőséget, jogállamot, a javak igazságosabb elosztását köve­telték. Martinovics Ignác for­radalmi kátéjában foglalta össze a követendőket, s meg­valósításukra társaságot szer­vezett, amelynek tagjai és köz­közreműködői voltak a legje­lesebb írók, költők, hazafiak, j Az egész XVIII. századot a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom