Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-27 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A hegyektől a Tiszáig AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 254. szám Ára 50 fillér 1960. október 27., csütörtök Addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér Változnak az idők, s vál­toznak az emberek. És vál­tozik — természetesen — az emberek igénye. Többre, jobbra vágyunk, s kevesel- jük azt, ami tegnap még elégnek mutatkozott és hol­nap. holnapután még többet szeretnénk mindenből. Ez az oka annak, hogy nap­jainkban szinte minden- pillanatos kérdés: hogyan növelhetjük tovább a bősé­get, a jólétet. Pártunk VII. kongresz- szusa határozatban rögzí­tette: életszínvonalunk to­vábbi emelése, fejlődésünk, a szocializmus gazdasági alapjai lerakásának meg­gyorsítása érdekében fontos feltétel, hogy növeljük a munka termelékenységét, fontos, hogy gazdaságosab­ban és olcsóbban termel­jünk, mint eddig; az elmúlt évekhez képest a termelés- növekedés kétharmadá­nak a termelékenység emel­kedéséből kell származnia. Mindenki közvetlenül ér­dekelt, egyénileg is felelős azért, hogy ezt a párt szab­ta feladatot valóra váltsuk. Sokan, helytelenül, úgy gon­dolkoznak ezekről a kérdé­sekről, hogy ez a vezetők gondja, ha adnak prémiu­mot, nyereségrészesedést, ha kapunk új gépeket, ak­kor nem lesz baj semmivel! Kétségtelen, hogy ezekre a tényezőkre mind támasz­kodnunk kell a termelé­kenység emelésében, szük­ség van az anyagi ösztönző erőkre, új gépekre, új gyár­tási eljárások, technológiák kidolgozására. De szüksé­ges, hogy az a munkás, aki a gépeket működteti, az anyagot felhasználja, az új technológiát alkalmazza, tö­rődjék — lelkiismerettel — a termelés gazdaságosságá­val, bánjon takarékosan az anyaggal, használja ki a munkaidőt, tanuljon, sajá­títsa el a mesterség forté­lyait. Ha a munkás mindezt megteszi — egyéni érdeke is követeli, hogy megtegye —, egy-egy termék gyártá­si ideje megrövidül, olcsóbb lesz, s egy műszak alatt, a régebbi költségek mellett, többletterméket készíthet, több termék áll a fogyasz­tók rendelkezésére. S az így termelt értékek nem lesz­nek drágák, mert kisebb költséggel tudjuk előállíta­ni ezeket. így függ össze a termelé­kenység, a termelés-növe­kedés az életszínvonallal, mindennapi munkánkkal, életünkkel. Tőlünk, csak tő­lünk függ, hogy pontosabb, takarékosabb, ésszerűbb munkánkkal, erőfeszíté­seinkkel megteremtjük-e egyre növekvő igényeink ki­elégítésének eszközeit. Az előfeltételek, a lehetőségek adottak, hogy teljesítsük a tervek valamennyi mutató- számát. Van egy találó közmon­dásunk: addig nyújtózkod­junk, ameddig a takaró ér —, más szavakkal, vágyain­kat, kívánságainkat mindig csak a lehetőségekhez szab­juk. Legyenek csak vá­gyaink, kívánságaink bőség­gel, mert a közmondásos „takarót” mi magunk sző­jük, és nagyobbra szőjük, ha kell. Azért kell termelé­kenyebben dolgozni, hogy jobban éljünk! V---------------------------------­-----­Mu nkás—paraszt fiatalok találkoztak Pétervásárán A pétervásári KlSZ-alapszer- vezet és a járási KlSZ-bizott- ság társadalmi munkával egy­bekötött vidám munkás—pa­raszt találkozót szervezett va­sárnap Pétervásárán. A találkozó részvevői a meg­jelent Mátravidéki Fémművek kiszeseivel együtt az Ezüstka­lász Termelőszövetkezetbe lá­togattak el délelőtt, s társadal­mi munkában öt hold kukori­cát törtek le. A közös munka közben összebarátkozott fiata­lok délután vacsorán, majd utána ismerkedési esten vettek részt. A Mátravidéki Fémművek KISZ-alapszervezetei viszo­nozni fogják a pétervásáriak kedves vendéglátását, s a no­vember 5-én megrendezésre kerülő Kérdezz-felelek, táncos estre valamennyi újonnan szer­zett fiatal barátjukat meghív­ták. KORSZERŰ MEZŐGAZDASÁGI KÉRDÉSEK A BUGÄT PÁL SZABADEGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI TAGOZATÁN ★ SZERÉNY KIS BANKETT ★ ÉRDEKESSÉGEK, HÍREK A NAGYVILÁGBÓL ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK ★ Kovács Endre: ÜJ TÉKOZLÓK ★ HÍREK — SPORT ötvenhat holdas táblában dolgozik a gép. Vetik a búzát a poroszlói határban is. Szabó Márton traktoros nyújtott műszakban dolgozik, hogy mielőbb földbe kerüljön a mag. A korábbi vetések már szépen zöldellnek. (Képes riport az 5. oldalon.) Jó hír az Egri Bútorgyárnak! Hazai gyártmányú gépekkel jobb minőségű műgyantát készítenek az eddiginél Borsod megyében, a Tiszavi- déki Vegyikombinát területén 117 millió forintos költséggel felépült Közép-Európa egyik legkorszerűbb lakkfesték- és műgyantagyára, október else­jén kezdték meg a próbaüze­meltetést. A tervek szerint évente 6000 tonna fehér és szí­nes lakkfestéket gyárt majd az üzem. A gyárban eddig már — a próbaüzemeltetés ideje alatt — 12 tonna, nagyobbrészt ko- lorezit elnevezésű műgyantát készítettek, amelyből nemcsak lakkfestéket gyárthatnak, ha­nem mint segédanyagot, a nyomdaipar is felhasználhat­ja. Az eddigi vizsgálatok sze­rint az új üzemben főzött mű-j gyanta minősége jobb a régeb bi hazai gyártmányoknál. Az új gyárban 1961. január else­jén kezdik meg az üzemszerű termelést. Lesz tehát lakkfes­ték és műgyanta elegendő az Egri Bútorgyár és az Egri Fa­ipari Vállalat részére is. Most már csak az üzemek, a bútor­ipari üzemek munkásain mú­lik, hogy minőségeiket javít­sák, s egyre bőségesebb bútor­garnitúrákat gyártsanak a fo­gyasztók, a vásárlók rendelke­zésére. Új sportöltöző épült Szihalmon Szihalom községben a sport­pályán 60 ezer forintos költ­séggel felépült az új sportöltö­ző. Az öltözőbe jelenleg a vil­lanyt szerelik és rövidesen sor kerül az ünnepélyes átadásra. A KISZ-fiatalok több mint ötezer forintos társadalmi munkával járultak hozzá az öltöző építéséhez, és a belső vakolást is saját erőből végzik. November 7-re készül a hevesi kórus Hevesen az elmúlt évek ta­pasztalatainak felhasználásá­val ez évben központi kórus alakult, amely már a novem­ber 7-i ünnepségen fellép, Je­lentős eredményre azonban csak a seregszemle időszaká­ban lehet számítani, amikor az együttes már kialakul és az énekkari számok csiszolódnak. 650 ezer forintos villanyhálózat-bővitést végeztek Egerfarmoson A községfejlesztési terv ke­retében az idén Ejferfarmos községben 650 000 forint érték­Befejeződtek a KISZ-vezetőség újraválasztásai a pétervásári járásban A pétervásári járás KISZ- fiataljai lelkesen készülnek a decemberben megtartandó KISZ-kongresszusra. A járás valamennyi KlSZ-alapszerve- zetében megtartották már a vezetőségeket újraválasztó tag­gyűléseket, s így már a határ­idő előtt 11 nappal jelentették e munka befejezését. A KISZ-veze tőségek újra­választó gyűlései eredménye­sen zárultak. Valamennyi gyű­lésen nagy volt a lelkesedés, s kétszáztizenegy értékes felszó­lalás hangzott el. ben végeztek villanyhálózat- bővitést. Négy és fél kilométer hosszúságú villamoshálózatot szeptember közepére készítet­ték el a MEGYEVILL dolgozói, s ez néhány hét múlva már áramot is vezet a házakba. Ez a nagymérvű villamos­hálózat-bővítés azt jelentette Egerfarmoson, hogy a község külső részét, a házak mintegy 50 százalékát sikerült bekap­csolni a hálózatba. A pontos és jó munkáért elismerés illeti a MEGYEVILL dolgozóit. Nyoicvanhat termelőszövetkezeti létesítmény épül a füzesabonyi járásban Az őszi időszak beálltával fokozott lendülettel folytatód­nak az építkezések a füzesabo­nyi járás termelőszövetkezetei­ben. Mindenhol munkához lát­tak az építő vállalatok, sietnek mielőbb tető alá hozni az álla­mi támogatásból létesítendő épületeket. Dolgoznak a szö­vetkezetek tagjai, építőbrigád­jai, akik főleg a saját erőből történő építkezéseket szeret­nék mielőbb befejezni. Így a járás 47 termelőszövetkezeté­ben jelenleg összesen 86 léte­sítmény felépítése van folya­matban. Igen szép és dicséret­re méltóak a helyi kezdemé­nyezések. A mezőszemerei Üj Világ Tsz például szalmabá­lákból állított össze egy 200 férőhelyes meleg téli szállást a sertésállomány részére. A szal­mafalat belül használt desz­kákkal erősítik meg. Kezdemé­nyezésüket a járás több szövet­kezete is követi majd. A szép eredmények mellett bőven akadnak hibák az építő vállalatok részéről, amelyeket sem a szövetkezetek, sem má­sok' nem vesznek jó néven. Szép magtárpadlásos, 100 férő­helyes istállót építettek a be- senyőtelki Üj Élet és a kom- polti Üj Barázda termelőszö­vetkezetek részére, de sajnos, annál több baj van a feldeb- rői Rákóczi Tsz hasonló épít­ménye körül. Itt az építőipari vállalat még nem fejezte be a tetőrész és a magtárpadlás szi­getelésének megoldását, s igy az eső még mindig beesik az istállóba. Egy másik istálló műszaki átadásánál jöttek rá az építők arra a tévedésre, hogy elfelejtettek a jászolhoz karikákat tenni, de ennél is rosszabb az az eset, amelyik az egerfarmosi Üj Barázda Tsz- nél fordult elő. Itt sem lehetett az istállót átadni, mert annak hídlását selejtes cementből ké­szítették el, s még a használat előtt elporladt az egész beton­padlózat. A poroszlói Üj Élet Tsz elnö­ke is panaszt emel az építkezők munkája ellen. Elmondja, hogy az istállóhoz csinált ugyan ku­tat a vállalat, de mivel nem hatoltak le elég mélységbe, nincs elég víz a jószágok itatá­sához. Az építkezők ahelyett, hogy lejjebb fúrták volna a kutat, azt mondták, hogy köt- bérezze meg őket a szövetkezet néhány ezer forinttal. A tsz- nek viszont nem kötbérre, ha­nem vízre van szüksége, s sze­retné, ha az építők mielőbb megoldanák ezt a nehézségüket is. Császár István A Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatósága értekezletet tartott a megye vállalati statisztikusai részére Az értekezleten 19 vállalat terv-statisztikusa . vett részt. Miklós Endre, a hivatal veze­tője nyitotta meg az értekezle­tet és ismertette a statiszti­ka jelentőségét. Rámutatott arra, hogy a határidő be nem tartása mennyire akadályozza az igazgatóság munkáját. Ezután Szegedi Imre, az ipari csoport vezetője részletesen beszélt az elmúlt idő alatt elő­forduló hiányosságokról, s je­lentős segítséget adott azok megszüntetéséhez. Az értekezlet további ré­szében megbeszélték a jelen­levők az éves beszámoló-jelén- tés időszerű problémáit, majd az 1959. évi október havi munkaügyi jelentés ismerteté­sére került sor. A napirendi pontok megbe­szélése után egyéni beszélgeté­seken sok probléma megoldá­sához kaptak jelentős segítsé­get a részvevők. Licska Péterné Tanulnak a tsz-tagok Az ősz közepén tartunk már, s hamarosan a tél köszönt be falyaijiH.bg, számtalan lehetősé-, get biztosítva a szövetkezetiek továbbképzésére, tanulására. A füzesabonyi járás termelőszö­vetkezeteiben dolgozók . igen sokrétű és sokirányú tovább­képzésben vesznek részt, jól kihasználva a téli időszak által nyújtott lehetőségeket. A to­vábbképzések célja főleg a ve­zetés megszilárdítását és a szakismeretek jobb elsajátítá­sát fogják majd segíteni. A termelőszövetkezetek el­nökei járási szinten részesül­nek továbbképzésben, ezenkí­vül külön tanfolyam indul a raktárosok, brigádvezetők, az ellenőrző és a felügyelő bizott­sági tagok részére, ahol a ren­deletektől és jogszabályoktól kezdve, a különböző szakmai problémák megoldásáig sok mindenről hallanak majd a részvevők. Külön tanfolyamot végeznek az állattenyésztők, akik részére állatorvosok tar­tanák majd 10 előadásból álló sorozatot. Az említetteken kívül 13 községben indul ezüstkalászos gazdatanfolyam, mivel a szö­vetkezetek tagjai fokozottab­ban igénylik a továbbképzést. Hasznosak lesznek ezek az előadások, amelynek eredmé­nyei a jobb, szervezettebb munkában, a többtermelésben, a vezetés színvonalának javu­lásában mutatkozik majd meg.- ÖTVEN SZÁZALÉKKAL, gyarapodott, közel kétszázat számlál a Horti Gépállomás gépállománya. A felfejlődött gépállomány állandó karban­tartása, javítása a szűk szerelő­műhely miatt problémát jelent a gépállomáson, de hamarosan kedvező ixíltozás lesz ezen a téren. Üj, háromhajós szerelő­műhelyt építenek, amely a kö­vetkező év második felében ke­rül átadásra. l€T t£L Orvosi békenagygyűlés Egerben A Hazafias Népfront megyei bizottsága rendezésében a me­gye orvosai részére dr. Dole- schall Frigyes egészségügyi miniszter tart tájékoztatót a kül- és belpolitikai helyzetről. A békenagygyűlés a megyei tanács dísztermében lesz, ma délután öt órakor. Ezt megelőzően a megyei ta­nács titkárságán már délután fél négykor összegyűlnek a me­gye és a város vezetői, hogy baráti beszélgetés során tájé­koztassák a miniszter elvtársat a megye és a város életében je­lentős eseményekről. Az egri Balassa Bálint utca—Május 1 utca sarkán gondos kezek ápolják évek óta a parkot. Az egyik reg­gel libaraj lepte el a gye­pet. A boltból kilépett egy bécsi, kezében töméntelen áru, karjára akasztott botja használatlanul lóg. Mikor meglátta a libákat, éktelen haragra gerjedt. — Hogy a nehézség essen belétek! — és erőtlenül rú­j gott egyet a libák felé. — ■ Hess! Csendes libabeszéd és le- k gelészés volt a válasz. — Hess, te! Nem halljá­tok? Kié ez a banda liba? — Hagyja a libámat, hall­ja, kend! En neveltem azt! És ne ócsárolja senki fia! — pattant elő ugyancsak a boltból egy fürge néni. — Ha a magáé, akkor hajtsa el! Ez itt park, nem legelő! — Engem oktat? Tudom én azt, magam is hordtam ide a virág palántát! De a libáimat ne bántsa! Nem látja, hogy ezek eleven dun­nák? Csak elkísértek a bolt­ba! Én az unokámnak gyűj­töm a tollat! Nahát! Papi- papi-papi-papi! — szólt és a libasereg hangos gágogással futott a nagymama után, aki méltóságteljesen hagyta ott a bácsit. (á)

Next

/
Oldalképek
Tartalom